1. § A rendelet hatálya Jászladány Nagyközségi Önkormányzat tulajdonában álló minden önkormányzati lakásra és helyiségre kiterjed.

2. § A képviselő-testület az Lt. és e rendelet keretei között megállapítja

3. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – Jászladány Nagyközség Polgármesterét bízza meg.

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a Nagyközségi József Attila Művelődési Ház és Könyvtár intézményvezetőjét, hogy az intézmény saját feladataihoz biztosított helyiségek tekintetében – az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – a bérbeadói jogokat gyakorolja.

4. § (1) Ahol a lakások és helyiségek bérletére szóló törvény a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről – az Lt. keretei között - a polgármester határozza meg.

(2) A bérbeadó a Polgármesteri Hivatal által a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a bérleti jogviszonyból fakadó bérlői kötelezettségek teljesítését – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – jogosult ellenőrizni. Ha nem állapítható meg rendeltetésellenes lakáshasználat és nem merül fel mulasztás a bérlői kötelezettségek teljesítése körében sem, egy naptári évben legfeljebb két alkalommal tartható ellenőrzés. Rendszeresen tartható bérleményellenőrzés, ha alapos okkal a rendeltetésellenes lakáshasználat tényére vagy a bérlői kötelezettségek elmulasztására lehet következtetni.

(3) Amennyiben a bérlő a lakásba történő bejutást a harmadik leegyeztetett alkalommal sem teszi lehetővé, a bérbeadó a bérleti szerződést felmondja.

5. § A bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

6. § Az önkormányzati lakásokat

7. § (1) Önkormányzati lakás csak lakás céljára adható bérbe. Eltérő esetben a képviselő-testület döntése szükséges.

(2) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek bérleti szerződést.

(3) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(4) Önkormányzati lakásra – az Lt. 4. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – bérlőtársi vagy társbérleti szerződés nem köthető.

(5) Önkormányzati lakás albérletbe nem adható.

8. § (1) Az önkormányzati lakások közül költségelven kell bérbe adni az 5. mellékletben meghatározott önkormányzati bérlakásokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati lakások a Jászladányi Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek, az önkormányzatnál és intézményeinél foglalkoztatott közalkalmazottaknak, jászladányi nevelési-oktatás intézményekben és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőrkapitányság Jászladányi Rendőrőrsénél foglalkoztatottaknak adható bérbe, feltéve, hogy a kérelmező vagy a vele együtt költöző személy a településen nem rendelkezik lakóingatlannal.

(3) Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszony, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, illetve munkaviszony időtartamára adható bérbe.

(4) A (3) bekezdésben rögzített feltétel megszűnését követő hónap utolsó napjáig a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű, használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Ha a közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy munkaviszony azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra jogosulttá vált, a bérlő legfeljebb egy szobás, másik önkormányzati lakás bérletére tarthat igényt, feltéve, hogy Jászladány területén nincs másik, legalább egy szobás lakása vagy lakrésze.

(5) Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem mellé munkáltatói igazolást csatolni kell.

(6) A kérelem elbírálásánál előnyt jelent:

(7) A bérbe adható önkormányzati lakás maximális nagysága a kérelmezővel együtt költöző személyek számtól függően:

(8) Különös méltánylást érdemlő esetben a szolgálati jelleggel bérbe adott lakás esetén a lakbérből – figyelemmel a (6) bekezdésében foglaltakra – a bérbevevő kérelmére a bérbeadó bérleti díj kedvezményt adhat, melynek mértéke a bérleti díj 100%-áig terjedhet.

9. § (1) Az önkormányzati lakások közül szociális helyzet alapján kell bérbe adni a 6. mellékletben meghatározott lakásokat.

(2) Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – kérelem alapján történik.

(3) A 6. melléklet 1. pontjában meghatározott önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(4) Az EFOP-2.4.1-16-2017-00065 azonosítószámú, Komplex telepprogram Jászladányon II. – lakhatási feltételek fejlesztése című pályázat keretén belül a 6. melléklet 2. pontjában meghatározott önkormányzati bérlakások bérbeadása szociális helyzet alapján pályázati eljárás keretében történik.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott bérlakások bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázatot úgy kell meghirdetni, hogy a megüresedő lakások bérbeadása lehetőleg folyamatos legyen.

(6) A bérleti jog elnyerésére irányuló pályázati felhívást hirdetmény útján kell közzétenni.

(7) A pályázati hirdetménynek tartalmazni kell:

(8) A pályázati adatlap tartalmazza:

(9) Egy pályázó egyidejűleg egy lakásra nyújthat be pályázatot.

(10) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat előkészítőjét vagy a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell, és 5 évig bérleti jog megszerzésére irányuló pályázati eljárásban nem vehet részt.

(11) Önkormányzati bérlakás csak annak a kérelmezőnek, pályázónak adható bérbe, aki a rendeletben és a pályázati kiírásban meghatározott pályázati feltételeknek megfelel.

(12) A pályázatokat a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

10. § (1) A 6. melléklet 1. pontjában meghatározott önkormányzati lakásokra vonatkozó bérleti szerződés határozott vagy határozatlan időtartamra köthető.

(2) A 6. melléklet 2. pontjában meghatározott önkormányzati bérlakások bérbeadása esetén egy éves szerződést kell kötni a bérlővel.

(3) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alapnak a 200 %-át, egyedülélő esetében, továbbá, amennyiben a háztartást gyermektelen fiatal házaspár, gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő szülő alkotja, úgy a 250 %-át.

(4) A jövedelem számítás során a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(5) Nem jogosult szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra az a személy, aki vagy a vele együtt költöző/lakó személy

(6) Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén előnyben kell részesíteni azokat,

(7) Amennyiben a bérlő és a vele együtt lakók szociális helyzetében változás következik be, úgy azt a bérlő tizenöt napon belül köteles a bérbeadó részére bejelenteni, és a lakást a vele ott élőkkel együtt a változás bejelentését követő hónap utolsó napjáig elhagyni.

11. § (1) Önkormányzati lakás piaci alapon történő bérbeadása kérelem alapján történik.

(2) Piaci alapon abban az esetben adható bérbe lakás, amennyiben tartósan - legalább egy éve – üresen áll.

(3) A bérleti szerződés legfeljebb három évre köthető a bérlővel.

(4) Önkormányzati lakás piaci alapon történő határozott idejű bérbeadásánál a határozott idő leteltével a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást a vele együttélőkkel együtt.

12. § (1) Az Lt. 21. § (2) bekezdésben foglaltakon kívül a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadhatja az élettársát, ha élettársa a településen beköltözhető lakás tulajdonnal nem rendelkezik.

(2) A bérlő az általa bérelt lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja a testvérét, ha testvérének a településen nincs lakása és tanulmányai vagy egészségi állapota ezt indokolttá teszik.

(3) A bérbeadói hozzájárulás csak határozott ideig vagy feltételhez kötötten adható.

13. § A lakások havi bérleti díja a lakás hasznos alapterülete és a 4. mellékletben foglalt besorolás szerinti összeg szorzata.

14. § (1) A bérbeadó a szociális helyzet alapján bérbeadott lakás bérlője kérelmére egy éves időtartamra lakbértámogatást állapít meg, feltéve, hogy a bérlő és a vele együttlakók háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét.

(2) A lakbértámogatás mértéke a bérlő által bérelt önkormányzati lakás havi bérleti díjának 10 %-a, mely a bérlő által fizetendő havi bérleti díjból levonásra kerül.

(3) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Jászladányi Polgármesteri Hivatalban kell előterjeszteni, melyhez csatolni kell a háztartás jövedelmét alátámasztó iratokat. A jövedelemszámítás során az Szt. 10. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

15. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője köteles megfizetni:

(2) Az önkormányzati lakás bérlője a külön szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokért – különösen, ha a szolgáltatást a bérbeadó harmadik személytől veszi igénybe vagy harmadik személy közreműködésével nyújtja – azt a díjat köteles megtéríteni, amennyibe az adott szolgáltatás nyújtása a bérbeadónak az önkormányzati lakás vonatkozásában kerül. Ha a bérbeadó a szolgáltatást harmadik személy közreműködésével nyújtja, megállapodhat a szolgáltatást nyújtó harmadik személlyel, hogy a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásért esedékes díjat közvetlenül az önkormányzati lakás bérlőjétől beszedheti.

16. § (1) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén - ha a bérlő jogosult másik önkormányzati lakásra és igényt tart rá - a bérbeadó a bérlő részére azonos komfortfokozatú, lehetőleg azonos szobaszámú lakást kell, hogy felajánljon. Ha a felajánlott másik lakás egy szobával kisebb, de más jellemzői alapján (műszaki állapot, felszereltség, településen belüli fekvése) előnyösebb az előző lakásnál, abban az esetben a bérbeadó megállapodhat a bérlővel kisebb szobaszámú lakás elfogadásáról is.

(2) A bérlőt pénzbeli térítés akkor illeti meg, ha a bérbeadó nem tud számára megfelelő lakást biztosítani.

(3) A pénzbeli térítés mértéke:

(4) A pénzbeli térítésből le kell vonni az esetlegesen felmerült lakbértartozást és a lakáshoz kapcsolódóan igénybevett külön szolgáltatás díjtartozását.

(5) A lakás átvétele során megállapított, bérlőt terhelő rendeltetésszerű használatot biztosító javítási, helyreállítási kötelezettség elmulasztása esetén a hiányosságok megszüntetésének bekerülési költségével a bérbeadó a pénzbeli térítést csökkentheti.

(6) A pénzbeli térítést a lakás átadását követő 15 napon belül a bérbeadó a bérlőnek egy összegben megfizeti.

17. § (1) A bérbeadó a határozatlan időre szóló bérleti szerződés rendes felmondással történő megszüntetése esetén, amennyiben nem tud a bérlő részére beköltözhető és megfelelő lakást felajánlani, a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett részére pénzbeli térítést fizet.

(2) A pénzbeli térítés mértéke a bérlő által bérelt önkormányzati lakás egy éves bérleti díja, melyből le kell vonni az esetlegesen felmerült lakbértartozást és a lakáshoz kapcsolódóan igénybevett külön szolgáltatás díjtartozását.

(3) A pénzbeli térítés mértéke csökkenthető továbbá a lakás átvétele során megállapított, bérlőt terhelő rendeltetésszerű használatot biztosító javítási, helyreállítási kötelezettség elmulasztása esetén a hiányosságok megszüntetésének bekerülési költségével.

(4) A pénzbeli térítést a lakás átadását követő 15 napon belül a bérbeadó a bérlőnek egy összegben megfizeti.

18. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – az Lt. alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével – másik lakásra nem tarthat igényt, részére a bérbeadó elhelyezési kötelezettséget nem vállal.

(2) Az a személy, aki az önkormányzati tulajdonú bérlakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított két hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig, emelt összegű használati díjat akkor köteles fizetni, ha az Lt. rendelkezései alapján elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) A (1) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a lakás lakbérének másfélszerese.

(4) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó – a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott – egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét, továbbá a létfenntartáshoz szükséges mértéken felüli ingó-, valamint forgalomképes ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, kérelmére a bérbeadó a használati díj mértékét csökkentheti.

(5) A bérbeadó a (1) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználatról való tudomásszerzésétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti eljárást megindítani.

19. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiséget pályázati eljárás lefolytatása útján kell bérbe adni.

(2) Pályázati feltételként kell meghatározni a helyiség minimális bérleti díját és ehhez képest a legmagasabb bérleti díjat ajánló pályázót előnyben kell részesíteni.

(3) Minimum három havi bérleti díjat előlegként előre be kell fizetni.

20. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltségben – leltár alapján – köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

21. § A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adhat hozzájárulást, ha a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja, feltéve, hogy a befogadó személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt.

22. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával másra átruházhatja. A bérlő a hozzájárulás megadása érdekében a megállapodást annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak megküldeni. A bérbeadó hozzájárulása nélkül kötött megállapodás semmis.

(2) A bérbeadó a hozzájárulást köteles megtagadni, ha az átvevő az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik vagy tevékenysége jogszabály rendelkezésébe ütközik vagy a bérlőnek bérleti vagy közüzemi díjtartozása van.

(3) A helyiség bérleti jogának átruházása esetén a bérleti jogot átruházó az éves bérleti díj 20 %-át köteles a bérbeadó önkormányzat felé megfizetni.

(4) A helyiség albérletbe nem adható.

23. § (1) Önkormányzati tulajdonú ingatlanra bármilyen táblát, feliratot csak a bérbeadó írásos engedélyével lehet elhelyezni.

(2) A középületek méltóságának megőrzése érdekében nem célszerű bármilyen tábla, felirat elhelyezésének engedélyezése, ha:

24. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

25. § (1) A képviselő-testület egyedi elbírálás keretén belül dönt az Lt. szerint elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakás elidegenítésre történő kijelöléséről.

(2) Elővásárlási joggal érintett lakás eladása esetén a jogosult akkor gyakorolhatja elővásárlási jogát, ha a képviselő- testület a lakást elidegenítésre kijelölte.

(3) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételárának megállapításához értékbecslést kell készíteni. A lakás vételárát az értékbecslésben megállapított összegben kell megállapítani.

(4) A lakás értékesítésének szándékáról a kijelölést követő 15 napon belül írásban értesíteni kell a lakás bérlőjét.

(5) Az értesítés tartalmazza az ajánlati kötöttség időtartamát, a vételár mértékét, a szerződés megkötésekor fizetendő vételár részlet mértékét, a részletfizetés időtartamát, a kamat mértékét, a vételárengedmény feltételeit.

(6) A bérlőnek 15 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy élni kíván-e elővásárlási jogával. Ha a bérlő nem nyilatkozik vagy elővásárlási jogával nem él, az Lt.-ben meghatározott kivétellel a lakás harmadik személy részére értékesíthető.

26. § (1) Ha a bérlő nem él elővásárlási jogával és az általa bérelt lakás harmadik személy részére kerül eladásra, a legalacsonyabb összegű ellenérték azonos a lakás forgalmi értékével. A vételárra ebben az esetben részletfizetés és kedvezmény nem adható.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben az e rendelet 7..mellékletét képező versenyeztetési szabályzatot kell alkalmazni.

27. § Az elővásárlási jog jogosultja kérelmére részletfizetési kedvezmény biztosítható. A vételár részletekben történő megfizetése esetén a havonta fizetendő részletet úgy kell megállapítani, hogy maximum 15 év alatt a teljes vételár megfizetésre kerüljön. Az adásvételi szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértéke a vételár 20 %-a.

28. § (1) Részletfizetéssel történő vétel esetén az adásvételi szerződésben a hátralék mértékéig jelzálogjogot, a tartozás kiegyenlítéséig elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni Jászladány Nagyközségi Önkormányzata javára.

(2) A vételár hátralékra bejegyzett jelzálogjog fennállásáig a lakás másra át nem ruházható.

29. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg és a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, 5 % árengedmény illeti meg.

(2) A vételár hátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő kiegyenlítése esetén a vevő részére a még fennálló tartozásból 5 % engedményt kell adni.

30. § (1) A vételár 15 év alatt történő megfizetésének vállalása esetén a fennmaradó vételár hányadra a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) szerint megállapított pénztartozás utáni ügyleti kamatot kell fizetni a jogosultnak az adásvételi szerződés megkötésétől kezdően, a fizetendő tartozás után.

(2) Ha az adásvételi szerződés megkötésekor a jogosult vállalja, hogy a teljes vételárat 5 év alatt megfizeti, úgy kamat nem számolható fel.

(3) Ha a jogosult a havonta esedékes részletfizetéssel késedelembe esik, vagy az adásvételi szerződésben vállalt határidőben a teljes vételárat nem fizeti meg, a késedelmes teljesítés után a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell felszámítani.

(4) A kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a Ptk. szerinti késedelmi kamatot megfizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

31. § (1) A képviselő-testület egyedi elbírálás keretén belül dönt az Lt. szerint elővásárlási joggal nem érintett és az üres lakás elidegenítésre történő kijelöléséről.

(2) Az Lt. alapján elővásárlási joggal nem érintett lakás és az üres lakás akkor értékesíthető, ha a képviselő-testület a lakást, ingatlant elidegenítésre kijelölte.

(3) A Lt. alapján elővásárlási joggal nem érintett lakás és az üres lakás eladása során az e rendelet 7. mellékletét képező versenyeztetési szabályzatot kell alkalmazni.

32. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett lakás és az üres lakás forgalmi értékének megállapításához értékbecslést kell készíteni. A minimális vételárat az értékbecslésben megállapított összegben kell megállapítani.

(2) A Lt. alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások és az üres lakások eladása során a vételárra részletfizetés és kedvezmény nem adható.

33. § (1) A képviselő-testület egyedi elbírálás keretén belül dönt az Lt. szerinti elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítésre történő kijelöléséről.

(2) Elővásárlási joggal érintett helyiség eladása esetén a jogosult akkor gyakorolhatja elővásárlási jogát, ha a képviselő-testület a helyiséget elidegenítésre kijelölte.

(3) Az elővásárlási joggal érintett helyiségek vételárának megállapításához értékbecslést kell készíteni. A helyiség vételárát az értékbecslésben megállapított összegben kell megállapítani.

(4) A helyiség értékesítésének szándékáról a kijelölést követő 15 napon belül írásban értesíti kell a helyiség bérlőjét.

(5) Az értesítésnek tartalmaznia kell az ajánlati kötöttség időtartamát és a vételár mértékét.

(6) A bérlőnek 15 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy élni kíván-e az elővásárlási jogával. Ha a bérlő nem nyilatkozik vagy elővásárlási jogával nem él, az Lt.-ben meghatározott kivétellel a helyiség harmadik személy részére értékesíthető.

34. § A helyiség vételárából le kell vonni a bérlőnek a helyiségre fordított és bérbeadó által meg nem térített, a tulajdonos előzetes hozzájárulásával elvégzett és számlákkal igazolt értéknövelő beruházásainak értékét. A vételárra részletfizetés és kedvezmény nem adható.

35. § (1) Ha a bérlő nem él elővásárlási jogával és az általa bérelt helyiség harmadik személy részére kerül eladásra, a legalacsonyabb összegű ellenérték azonos a helyiség forgalmi értékével. A vételárra ebben az esetben sem adható részletfizetés és kedvezmény.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben az e rendelet 7. mellékletét képező versenyeztetési szabályzatot kell alkalmazni.

36. § (1) A képviselő-testület egyedi elbírálás keretén belül dönt az Lt. szerinti elővásárlási joggal nem érintett helyiségek elidegenítésre történő kijelöléséről.

(2) Az Lt. alapján elővásárlási joggal nem érintett helyiség és az üres helyiség akkor értékesíthető, ha a képviselő-testület a helyiséget elidegenítésre kijelölte.

(3) Az Lt. alapján elővásárlási joggal nem érintett helyiségek eladása esetén az e rendelet 7. mellékletét képező versenyeztetési szabályzatot kell alkalmazni.

37. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiség és az üres helyiség forgalmi értékének megállapításához értékbecslést kell készíteni. A minimális vételárat az értékbecslésben megállapított összegben kell megállapítani.

(2) Elővásárlási joggal nem érintett helyiségek eladása során a vételárra részletfizetés és kedvezmény nem adható.

38. § Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakások és helyiségek elidegenítéséből származó bevételeket az önkormányzat felhasználhatja:

39. § A lakások és helyiségek elidegenítéséből származó bevétel felhasználását az önkormányzat a költségvetési rendeletében határozza meg.

40. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.