Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatának szabályozásáról
Hatályos: 2024. 06. 01Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatának szabályozásáról
Siófok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1.-17. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/C. § (1) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés d) pontjában, a 18. alcím tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 12. § (3) bekezdésében, a 19. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/C. § (1) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés d) pontjában, a 20. alcím tekintetében a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet 59. § (3) bekezdésében, a 21. alcím tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 12/A. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzati rendelet célja
1. § A közterületet Siófok Városa a közösségi igények kielégítése érdekében, tulajdonosi jogainak érvényesítésével összhangban tartja fenn. A rendelet célja, hogy
a) meghatározza a közterület rendeltetéstől eltérő használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, a műemlékvédelmi, idegenforgalmi, közegészségügyi, köztisztasági, közlekedésbiztonsági valamint a városrendezési szempontokra;
b) megakadályozza és szankcionálja a hozzájárulás nélküli, valamint a hozzájárulástól eltérő közterület-használatot;
c) megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének módját.
2. Az önkormányzati rendelet hatálya
2. § (1) E rendelet területi hatálya Siófok Város közigazgatási területének valamennyi közterületére kiterjed.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) a vásár és piac üzemeltetője és a vásáron vagy piacon kereskedelmi tevékenységet végzők közötti jogviszonyra,
b) a parkolás szabályairól szóló önkormányzati rendelet által szabályozott közterület-használat esetében,
c) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlések közterület használatára,
d) a vallási közösségek körmeneteire,
e) a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételéről szóló önkormányzati rendelet által szabályozott közterület-használat esetében,
f) a közterületen történő túlépítés eseteire.
(3) Siófok Város Önkormányzata tulajdonában álló közterületeknek a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben foglaltak alapján filmforgatási célú igénybevétele esetén a közterület filmforgatási célú használatának szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan magán és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, egyéb szervezetre aki (amely) e rendeletben foglaltak szerint közterületet használ.
3. § Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában e rendelet alkalmazása tekintetében Siófok Város Önkormányzatát (a továbbiakban: Önkormányzat) alanyi mentesség illeti meg.
3. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazása szempontjából
1. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építmény;
2. épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épület;
3. körmenet: az imádkozó és éneklő hívők sokaságának vonulása a papság vezetésével egyik szent helyről a másikra, hálaadó, könyörgő vagy a vallásos érzületet gyarapító szándékkal;
4. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván;
5. közterület rendeltetésszerű használata: a közterületnek minősülő területeken közlekedés, pihenés, sportolás;
6. kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz: mikromobilitási szolgáltató által üzletszerű gazdasági tevékenység keretében, szolgáltatás nyújtása céljából üzemeltetett mikromobilitási eszköz;
7. mikromobilitási eszköz: a roller, a kerékpár, továbbá az emberi erővel hajtott illetve ennek segítésére vagy önálló hajtás céljából legfeljebb 350 W névleges teljesítményű és 20 km/h vagy azt meghaladó sebesség esetén a teljesítményleadást megszüntető elektromos motorral rendelkező, kifejezetten valamely személy szállítására szolgáló egyéb eszköz;
8. mikromobilitási pont: a közterületnek mikromobilitási eszközök elhelyezése, tárolása céljából kijelölt és ebből a célból üzemeltetett része;
9. mikromobilitási szolgáltató: kölcsönzési célú mikromobilitású eszközök üzemeltetője, aki mikromobilitási eszközök bérbeadását üzletszerű gazdasági tevékenység keretében végzi;
10. pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra - jellemzően kereskedelmi tevékenység folytatására - alkalmas, legfeljebb 12 m2 alapterületű építmény;
11. rendezvény: olyan összejövetel, amelyet egy előre ismert célból, alkalomból tartanak meghatározott helyen és időben;
12. szezon: minden naptári év május 1. napjától szeptember 30. napjáig terjedő időtartam;
13. üzemképtelen jármű: a közúti forgalomból ideiglenesen vagy véglegesen kivont, vagy érvényes műszaki engedéllyel nem rendelkező, forgalmi rendszámmal ellátott jármű;
14. üzemképtelen jármű tárolása: üzemképtelen jármű őrizetlenül hagyása a Rendelet hatálya alá tartozó közterületen;
15. vendéglátó terasz: a közterületen kijelölt, szintkiegyenlítő szerkezet (dobogó) ráhelyezésével, vagy anélkül kialakított vendéglátó egységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér;
16. zöldterület: a város belterületének állandóan növényzettel fedett, más terület-felhasználási egységhez nem tartozó közhasználatú része.
A közterület használata és a közterület-használati hozzájárulás
4. A közterület használata
5. § (1) A közterületet, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően – állaguk sérelme nélkül, forgalmának veszélyeztetése nélkül, az általános magatartási szabályok és a hatályos jogszabályok betartásával – bárki ingyenesen használhatja.
(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
6. § Rendeltetésétől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza.
7. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatáról (a továbbiakban: közterület-használat) az Önkormányzat kérelemre önkormányzati hatósági hatáskörben hoz döntést, hatósági határozat meghozatalával. A közterület használatához az Önkormányzat hatósági határozatba foglalt hozzájárulása (továbbiakban: közterület-használati hozzájárulás) és használati díj megfizetése szükséges a rendeletben meghatározott kivételekkel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, az elektronikus ügyintézésről szóló jogszabály és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
5. A közterület-használati hozzájárulás
8. § (1) A közterület-használati hozzájárulás nem helyettesíti a közterület jogszerű használatához esetlegesen szükséges hatósági és egyéb engedélyeket, azokat a közterület használója köteles a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem benyújtását megelőzően saját költségén és felelősségére beszerezni.
(2) A településkép védelméről és a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló önkormányzati rendeletek közterület használatára vonatkozó előírásainak történő megfelelés a közterület-használati hozzájárulás kiadásának a feltétele.
(3) A közterület használója köteles a közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát, vagy annak hiteles másolatát az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.
9. § (1) Közterület-használati hozzájárulást be kell szerezni:
1. közterületbe nyúló védőtető, előtető, kirakatszekrény elhelyezéséhez, fennmaradásához, ha az a közterületbe az épület falának síkjától 10 cm-en túl nyúlik be;
2. a rendelet hatályba lépésekor a III. és VI. övezetben már meglévő árusító és árusítással kapcsolatos árusítóhelyek, pavilonok működéséhez;
3. árubemutató eszköz, berendezés, állvány kihelyezéséhez, fennmaradásához;
4. termékbemutatással, promócióival kapcsolatos tevékenység végzéséhez;
5. a II-VI. övezetekben saját üzlet előtti közterületen utcai árusító automaták felállításához, fennmaradásához;
6. építési munkával kapcsolatos létesítmények, építéshez szükséges eszközök, valamint építmények elhelyezéséhez, fennmaradásához;
7. október 01. napjától április 30. napjáig az I-V. övezetekben építési anyagok közterületen történő tárolásához;
8. október 01. napjától április 30. napjáig az I-V. övezetekben törmeléktároló konténer kihelyezéséhez;
9. a VI. övezetben építési anyagok közterületen történő tárolásához;
10. a VI. övezetben törmeléktároló konténer kihelyezéséhez;
11. portrérajzoláshoz, festéshez és képzőművészeti tevékenység folytatásához;
12. rendezvények, kiállítások, művészeti vásárok megtartásához;
13. a VI. övezetben lakó őstermelői igazolvánnyal rendelkező ingatlantulajdonos saját ingatlana elé saját maga megtermelt idény gyümölcs legfeljebb 1 m2 nagyságú területen történő árusításához;
14. a VI. övezetben cirkuszi, mutatványos tevékenység folytatásához, állatbemutató elhelyezéséhez;
15. az utcazenéléshez és az előadóművészi tevékenységhez;
16. vendéglátó előkert, vendéglátó ipari kitelepülés és vendéglátó ipari terasz (a továbbiakban együtt: vendéglátó terasz), kerthelyiség és berendezésük közterületen történő elhelyezéséhez;
17. a III.-VI. övezetekben a vendéglátást szolgáló berendezések önálló kihelyezéséhez;
18. a II-VI. övezetekben ételosztáshoz szükséges építmények, berendezések elhelyezéséhez;
19. a II.-VI. övezetekben tüzelőanyag tárolásához;
20. a II. és VI. övezetben a már meglévő közterületen található garázsok fennmaradásához;
21. a II-VI. övezetekben fenyőfa árusításához;
22. a VI. övezetben adománygyűjtési tevékenység folytatásához és az adománygyűjtéshez szükséges építmények, berendezések elhelyezéséhez;
23. a temetők területével közvetlenül határos közterületen kizárólag kegyeleti célokat szolgáló alkalmi árusításhoz;
24. taxi állomáshely igénybevételéhez;
25. különleges személyszállítási szolgáltatás folytatásához szükséges megállóhely-használathoz;
26. a mikromobilitási pontok által igénybevett közterület-használathoz, kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök közterületi elhelyezéséhez;
27. a helyközi személyszállítást végző autóbuszok által használt autóbusz pályaudvar és buszöblök közterület-használatához;
28. a IV-V. övezetekben és a 4269. helyrajzi számú ingatlanon vízi állás létesítéséhez (önkormányzati terület parti csatlakozása);
29. a VI. övezetben legfeljebb 30 napra üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására;
30. május 1. napjától szeptember 30. napjáig a IV-V. övezetekben és a 4268. helyrajzi számú ingatlanon vízi-sporteszköz- és napozóágy kölcsönző közterület használatához;
31. a 2662/1. helyrajzi számú ingatlan közterület használatához;
32. a IV-V. övezetekben a közterületi értékesítés keretében forgalmazható termékek értékesítéséhez;
33. rendezvényekhez kötött kézműves termékek árusítása és vendéglátó ipari helyben fogyasztás céljából állított építmények és bútorzat elhelyezéséhez.
(2) Nem kell közterület-használati hozzájárulás
a) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok haladéktalan elvégzéséhez, ide nem értve az élet- és balesetveszély elhárítását követő további építési munkálatokat;
b) a közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatok miatt szükséges közterület-használathoz;
c) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez; valamint az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez;
d) a közügyek szabad megvitatása körébe tartozó, sajtóterméknek nem minősülő kiadványok osztásához, az ahhoz használt eszközök elhelyezéséhez, valamint a közügyek megvitatása körébe tartozó kérdésben való véleménycseréhez vagy aláírásgyűjtéshez használt, a felszínhez nem rögzített pultok felállításához és az azokhoz kapcsolódó, a szervezőt vagy a rendezvényt azonosító, illetve azzal összefüggő politikai vagy társadalmi célú közlést hordozó zászlók, molinók vagy más hasonló eszközök felszínhez való rögzítés nélküli elhelyezéséhez, helyszínenként legfeljebb 2 m2 alapterületen, feltéve, hogy az nem jár kereskedelmi, vendéglátó vagy gazdaságireklám-tevékenység végzésével.
(3) Közterület-használati hozzájárulás nélkül végezhető közterület-használat esetén is be kell jelenteni a használat megkezdése előtt a hatóságnak:
a) magánszemély közterület-használó nevét, lakóhelyét, értesítési címét, a nem magánszemély közterület-használó székhelyét, levelezési címét, elektronikus levelezési címét;
b) a közterület-használat célját és időtartamát;
c) a közterület-használat - helyrajzi szám szerinti - pontos helyének és területnagyságának meghatározását, és
d) a közterület tervezett használatát és berendezését bemutató helyszínrajzot (vázlatrajzot), az utcabútorok, egyéb közlekedést befolyásoló elemek feltüntetésével.
(4) Bejelentés és hatósági eljárás lefolytatása nélkül használható a közterület az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt közfeladatának ellátását közvetlenül vagy közvetve szolgáló tevékenység ellátása céljából megvalósuló közterület-használat esetén.
10. § Nem adható közterület-használati hozzájárulás:
1. olyan tevékenység gyakorlására, amely környezetkárosító hatású, a közbiztonságot, közlekedésbiztonságot vagy az egészséget veszélyezteti;
2. autóbusz, vontató, nyerges vontató, tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, pótkocsi, járműszerelvény, veszélyes anyagot szállító jármű, kamion és quad tárolására;
3. tömegközlekedési járművek és a különleges személyszállítási szolgáltatást végző járművek megálló- és tárolóhelyeire, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait és tájékoztatását szolgálja;
4. ha a kérelem zöldterületekre vonatkozik, és a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához és fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat;
5. a közterületi értékesítés keretében nem forgalmazható termékek értékesítésére;
6. lakókocsi, utánfutó, büfékocsi, mobil illemhely és hajó tárolására;
7. jármű iparszerű javítására, tisztítására;
8. a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező járművek reklámhordozó céllal való elhelyezésére;
9. ha jóváhagyott szabályozási terv a közterület rendeltetéstől eltérő használatára korlátozást, vagy tilalmat ír elő;
10. a vízből kiemelt nem önkormányzati tulajdonban lévő vízi állások, sporteszközök, vízi járművek elhelyezésére;
11. sátorgarázsok felállítására, elhelyezésére;
12. új garázs felállítására, elhelyezésére;
13. a nem közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott felvonulási épületként lakó-, iroda-, tároló- és szállítókonténer elhelyezésére;
14. szállás, üdülés céljára szolgáló eszköz, tárgy vagy jármű felállítására, elhelyezésére;
15. szolgáltatás céljára szolgáló, emberi erővel meghajtott személyszállításra alkalmas járműre;
16. koldulás célját szolgáló eszköz elhelyezésére;
17. rendezvények kivételével árusító és árusítással kapcsolatos árusítóhelyek, pavilonok létesítésére;
18. az I. övezetben saját üzlet előtti közterületen utcai árusító és egyéb automaták felállítására, fennmaradására;
19. május 01. napjától szeptember 30. napjáig az I-V. övezetekben építési anyagok közterületen történő tárolására;
20. május 01. napjától szeptember 30. napjáig az I-V. övezetekben törmeléktároló konténer kihelyezésére;
21. az I.-V. övezetekben cirkuszi és mutatványosi tevékenység folytatásához, állatbemutató elhelyezésére, kivéve önkormányzat által szervezett városi rendezvények esetén;
22. az I. övezetben ételosztáshoz szükséges építmények, berendezések elhelyezésére;
23. az I. övezetben tüzelőanyag tárolására,;
24. a II.-V. övezetekben tüzelőanyag tárolására, ha az időtartama meghaladja a 48 órát;
25. az I.-V. övezetekben üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására;
26. a VI. övezetben üzemképtelen jármű 30 napot meghaladó időtartamú közterületen történő tárolására;
27. kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységgel kapcsolatos áruk és göngyölegek, szállításakor közterületen történő elhelyezésére;
28. az I. övezetben fenyőfa árusítására;
29. az I.-V. övezetekben adománygyűjtési tevékenység folytatására, és az adománygyűjtéshez szükséges építmények, berendezések elhelyezésére, kivéve önkormányzat által szervezett városi rendezvények esetén;
30. a III. övezetben – a 4268 helyrajzi számú ingatlan kivételével – vízi-sporteszköz- és napozóágy kölcsönzésre;
31. október 1. napjától április 30. napjáig a IV-V. övezetekben és a 4268 helyrajzi számú ingatlanon vízi-sporteszköz- és napozóágy kölcsönző közterület használatára;
32. amennyiben a vendéglátó terasz által elfoglalt terület miatt visszamaradó gyalogos járófelület szélessége kevesebb 1,5 méternél;
33. amennyiben a kérelem vendéglátó terasz vagy előkert létesítésére, fennmaradására irányul, és az épülethomlokzat előtt kialakítandó vendéglátó teraszhoz az érintett társasház tulajdonosai a társasházakra vonatkozó jogszabályok szerint nem adták hozzájárulásukat, vagy az épület földszintjén vagy magasföldszintjén lakás található, és kérelmező nem rendelkezik a földszinti vagy magasföldszinti lakás tulajdonosának és életvitelszerű lakójának a vendéglátó terasz kialakításához adott írásbeli hozzájárulásával;
34. amennyiben a kérelemben megjelölt közterület-használat nem felel meg a településkép védelméről és a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló önkormányzati rendeletek előírásainak;
35. olyan építmény létesítésére, amely elhelyezését az építési szabályok nem teszik lehetővé;
36. III. övezetben – a 4269. helyrajzi számú ingatlan kivételével – vízi állás létesítéséhez (önkormányzati terület parti csatlakozása).
6. A közterület használat közös szabályai
11. § A közterület használata – e rendeletben foglalt kivételekkel – a díj megfizetését követően kezdhető meg.
12. § (1) Közterületeken állatforgalmazási tevékenység nem végezhető.
(2) Tilos a közterületeken a közterület rendeltetésszerű használatát zavaró módon, vagy engedély nélkül különböző szolgáltatásokat nyújtani, árusítani.
(3) Műanyag- és PET-palackban forgalmazott alkoholt árulni, illetve azokat árubemutatás céljából közterületre kihelyezni tilos.
(4) Fenyőfa árusítás céljára történő közterület-használatra minimum 20 m2 nagyságú terület engedélyezhető.
(5) Vízi-sporteszköz- és napozóágy kölcsönzés céljára történő közterület-használatra minimum 10 m2 nagyságú terület engedélyezhető.
(6) Az ételosztáshoz szükséges építmények, berendezések elhelyezés céljára történő közterület-használatra maximum 25 m2 nagyságú terület engedélyezhető.
13. § (1) A közterület-használati hozzájárulás alapján a közterületet úgy kell használni, hogy az ne zavarja sem a közterület más részeinek, sem a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát, a szükséges gyalogos sáv folyamatosan biztosított legyen.
(2) A közterület-használati hozzájárulás jogosultja felel az általa használt közterület és az azon elhelyezett építmény, eszköz, tárgy folyamatos tisztántartásáért és karbantartásáért, azok mindenkori műszaki megfelelőségéért, különös tekintettel a baleseti források kiküszöbölésére.
(3) A közterület-használati hozzájárulás jogosultja felelős az épített környezet alakításáról és védelméről, és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályokban foglalt előírások betartásáért.
14. § (1) Települési szilárd hulladék képződésével járó közterület-használathoz közterület-használati hozzájárulás akkor adható, ha a kérelmező igazolja, hogy a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos szolgáltatást – ennek teljesítésére jogosult szolgáltató útján – igénybe veszi.
(2) A közterület-használati hozzájárulás jogosultja köteles a használatra átadott területet folyamatosan tisztán tartani, a használatból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolíttatásáról naponta gondoskodni.
(3) Minden olyan közterület használat esetén, amikor olaj, zsír, más szennyező anyag juthat a használt területre, olajfogó eszköz használata kötelező. A közterület-használati hozzájárulás jogosultja az olaj, zsír, más szennyező anyagot köteles a közterületről 1 napon belül eltávolítani. E kötelezettség elmulasztása esetén az Önkormányzat a tisztítást a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti.
15. § A közterület-használati hozzájárulás alapján a közterületet kizárólag a jogosult használhatja. A közterület-használati hozzájárulás harmadik személy részére át nem engedhető. Nem minősül a hozzájárulás átengedésének, ha az Önkormányzat által támogatott rendezvényre, vagy az Önkormányzati rendezvényre kiadott közterület-használati hozzájárulás alapján a jogosult az igénybevett területet, vagy annak meghatározott részét harmadik személy használatába adja.
16. § (1) Közterületen építési- és bontási törmelék kizárólag konténerben tárolható.
(2) Emlékműveken, utcabútorzaton, egyéb berendezési tárgyakon, valamint lépcsőkön, kőpadokon, szökőkutakon, templomok előtti közterületen a rendeltetésszerű használat, valamint állagvédelem érdekében tilos rollerezni, gördeszkázni, görkorcsolyázni, kerékpározni.
(3) A VI. övezetben lakó őstermelői igazolvánnyal rendelkező ingatlantulajdonos saját ingatlana elé, a járda és az útpadka közötti területre, saját maga megtermelt idény gyümölcsét legfeljebb 1 m2 nagyságú területen térítésmentesen elhelyezheti.
Eljárási szabályok
7. A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem
17. § (1) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
(2) Építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőnek vagy az építtető képviseletére jogosult személynek kell a közterület-használati hozzájárulást kérnie. A közterület-használati hozzájárulásban előírt kötelezettségekért a használatra jogosult és – amennyiben az eljárást nem az építtető kezdeményezte – az építtető egyetemlegesen felel.
18. § (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és lakóhelyét, értesítési címét, a nem magánszemély kérelmező székhelyét, levelezési címét, elektronikus levelezési címét; telefonszámát;
b) a közterület-használat célját és időtartamát;
c) a közterület-használat helyének pontos megjelölését helyrajzi számmal, természetbeni fekvéssel, szükség szerint további egyedi körülmények meghatározásával, a használni kívánt területnagysággal, a közterület-használat módjának meghatározását, a közterület tervezett használatát és berendezését bemutató helyszínrajzot (vázlatrajzot), az utcabútorok, egyéb közlekedést befolyásoló elemek feltüntetésével;
d) rendezvények esetén a tervezett résztvevői létszámot és a tervezett illemhelyek – külön megjelölve az akadálymentesítettek – helyét és darabszámát;
e) építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőtől kapott meghatalmazást és a jogszabályban előírt esetekben a végleges hatósági engedélyt;
f) vendéglátó terasz létesítése esetén a teraszt és annak berendezéseit, valamint a környezetét is ábrázoló helyszínrajzokat (méretes vázlatrajzokat), vagy távlati képet (fotómontázst);
g) közterületi épületek, pavilonok, információs berendezések esetében a külön jogszabályok által meghatározott tartalmú és formájú tervdokumentációt;
h) települési szilárd hulladék képződésével járó tevékenység esetén annak igazolását, hogy a kérelmező a települési szilárd hulladék elszállítására jogosult közszolgáltatótól a szolgáltatást igénybe veszi;
i) a településkép védelméről és a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló önkormányzati rendeletekben szabályozott esetekben a jogszabálynak történő megfelelést igazoló iratot;
j) a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységben részt vevők (közreműködők) nevét és elérhetőségét.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató és árubemutatási célokra vonatkozó kérelemnek – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmaznia kell a közterület használat tervezett módját bemutató helyszínrajzot (méretes vázlatrajzot).
19. § (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet kizárólag az erre rendszeresített formanyomtatványon, a jogszabály szerinti mellékletek csatolásával együtt kell benyújtani. A kérelem elektronikus úton is benyújtható azzal, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló jogszabály szerint elektronikus ügyintézésre kötelezett a kérelmet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be.
(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványt a hatóság a honlapján közzéteszi.
(3) A közterület-használati kérelem benyújtása nem jogosítja fel kérelmezőt a közterület használatára.
20. § (1) A 22. § (1) bekezdés szerinti közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a kérelmezett használat kezdő időpontja előtt legfeljebb 180 nappal, de legalább 30 nappal kell benyújtani. Építési anyagok és törmeléktároló konténer közterületen történő elhelyezése esetén a kérelmet a közterület-használat tervezett megkezdése előtt legalább 8 nappal kell benyújtani.
(2) A 22. § (2) bekezdés szerinti közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a kérelmezett használat kezdő időpontja előtt legfeljebb 180 nappal, de legalább 15 nappal korábban kell benyújtani.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott időtartamon kívül beterjesztett közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem esetén a jogosult 120%-os mértékű közterület-használati díj megfizetésére köteles azzal, hogy a díj megfizetésének igazolásáig nem kezdheti meg a közterület-használatot.
8. A közterület-használat időtartama és a közterület-használati hozzájárulás megadása
21. § (1) Közterület-használati hozzájárulás meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig adható, de legfeljebb 3 év időtartamra.
(2) Közterület-használati hozzájárulás kezdő időpontját legkorábban kérelem beadásának napjától lehet megállapítani.
(3) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre – különösen állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére – közterület-használati hozzájárulás legfeljebb az építési munka végzésének tartamára adható.
(4) Ha a rendelet a közterület-használati díjként fizetendő összeget szezononként határozza meg, a közterület-használati hozzájárulás kizárólag a teljes szezonra adható ki.
22. § (1) (1) A közterület-használati hozzájárulás tárgyában átruházott hatáskörében eljárva – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) dönt.
(2) Az egy évet meghaladó időtartamú vagy az 1000 négyzetmétert meghaladó közterület-használati hozzájárulási kérelem elbírálása a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) hatáskörébe tartozik.
23. § Az engedélyezett közterület-használat nem akadályozhatja az állami és önkormányzati ünnepekkel, megemlékezésekkel és rendezvényekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését és a rendezvények megtartását.
24. § A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell:
a) a természetes személy jogosult nevét, lakóhelyét, a nem természetes személy jogosult székhelyét, képviseletre jogosultjának nevét, levelezési címét;
b) a tulajdonos hozzájárulását;
c) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a használati hozzájárulás érvényes;
d) a közterület-használat pontosan körülírt helyének, módjának, mértékének és további feltételeinek meghatározását, a hozzájárulástól eltérő más célra történő használat tilalmát;
e) a használó kötelezését arra vonatkozóan, hogy a hatóság által a használatra vonatkozóan előírtakat a használat teljes időtartama alatt teljesíti és betartja;
f) annak meghatározását, hogy a használati lehetőség megszűnése esetén mi a használó kötelezettsége a közterület rendeltetésszerű használatának helyreállítása körében;
g) közterület-használati díj mértékét, kiszámításának és megfizetésének módját, a díjmentesség jogalapját, a díjfizetés határidejét, ütemezését, a díjfizetési határidő elmulasztásának jogkövetkezményeit;
h) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötéseket, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást;
i) a használó kötelezését a közterület-használat időtartama alatt a közterület állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettségeinek teljesítésére;
j) a közterület-használati jog átruházásának tilalmát;
k) a használati jogosultság megszűnésének eseteit, így különösen a közterület-használati hozzájárulás visszavonásáról szóló hatósági döntés lehetőségét, annak rögzítésével, hogy a hatóság a használóval szemben a jogellenes közterület-használat jogkövetkezményei mellett a használati jog megszűnését követő naptól az eredeti állapot helyreállításáig közterület-használati díjat jogosult érvényesíteni.
25. § A közterület-használati kérelmet a hatóság elutasítja, ha
a) közterület-használati hozzájárulás e Rendelet alapján nem adható;
b) a kérelemben megjelölt közterületi ingatlanon részben vagy egészben azonos területre vagy időtartamra másnak már közterület-használati hozzájárulása van;
c) a kérelmező korábbi közterület-használata a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül díjfizetési kötelezettség elmulasztása miatt szűnt meg;
d) a kérelmezővel szemben – ideértve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselőjét is - a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül közterület-használati hozzájárulás nélküli közterület használattal összefüggésben végleges közigazgatási szankciót szabtak ki;
e) a kérelmező a jogellenes közterület-használat miatt kiszabott közigazgatási bírság fizetési kötelezettségének nem tett eleget;
f) a kérelmezőnek az Önkormányzattal szemben közterület-használati díj tartozása van;
g) ha a kérelmezőnek a közterület-használati hozzájárulását jogellenes közterület használat miatt visszavonták, a visszavonás véglegessé válását követő egy éven belül; vagy
h) a jogosult nem igazolja, hogy a közterület használó hulladékbirtokos a hulladékról szóló törvény szerinti kötelezettségeit teljesíti.
9. A közterület-használati hozzájárulás megszűnése
26. § A közterület-használati hozzájárulás megszűnik:
a) a hozzájárulásban meghatározott idő elteltével;
b) a hozzájárulásban meghatározott feltétel bekövetkeztével;
c) a magánszemély jogosult halálával, vagy a nem magánszemély jogosult jogutód nélküli megszűnésével;
d) a közterület-használati hozzájárulás visszavonásával.
27. § A közterület-használati hozzájárulást vissza kell vonni, ha
a) a használó a használati jogát jogosulatlanul más személynek átengedi;
b) a használó a közterületet a hozzájárulástól eltérő célra, nagyobb mértékben, eltérő módon vagy helyen használja, és a jogellenes tevékenységgel az erre irányuló hatósági felhívásra sem hagy fel;
c) a használónak közterület-használati díjtartozása van és azt írásbeli felszólítás ellenére nyolc napon belül nem fizeti meg;
d) a használó a közterületen végzett tevékenységéhez szükséges jogosultságát bármely okból elveszíti;
e) a használó e rendelet szerinti kötelezettségének nem tesz eleget;
f) a területre üzemzavar-elhárítás miatt, vagy a tulajdonos Önkormányzatnak fontos közérdekből szüksége van és a közterület használatának e Rendelet szerinti szünetelésére nincs lehetőség;
g) a használatba adott közterület tulajdonjoga vagy a használt közterület közterületi besorolása ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel megszűnik;
h) a használó bejelenti a hatóságnak, hogy a közterület használatával – érdekkörében felmerült okból – felhagy. A megszűnés napja a közterület jogszerű elhagyásának a hatósághoz történő bejelentésnek igazolt napja.
28. § (1) A Jegyző és a Képviselő-testület fontos közérdekből vagy üzemzavar elhárítása miatt az általa engedélyezett közterület használatának szünetelését rendelheti el.
(2) A közterület-használat szünetelésének ideje nem számít bele a közterület-használat időtartamába és nem lehet hosszabb, mint a hozzájárulás lejártáig még hátralévő idő.
29. § (1) Ha a közterület-használati hozzájárulás megszűnik vagy szünetel, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a hatósági döntésnek megfelelően a közterület eredeti állapotát – különösen annak tisztaságát – haladéktalanul helyreállítani.
(2) A közterület-használattal járó kötelezettségek – így különösen a közterület-használati díj megfizetése – szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot helyre nem állította.
30. § (1) A hatóság a közterület-használati hozzájárulás jogosult veszélyére, kárára és költségére elszállíttatja azokat a tárgyakat, eszközöket, amelyeket a közterület-használati hozzájárulás megszűnését követően helyez el, vagy tart közterületen.
(2) A tulajdonos az elszállított tárgyat a megállapított költségek – különösen a szállítás, a tárolás, a kezelés, az ártalmatlanítás költségének - megfizetése után, az eltávolítástól számított 90 napon belül visszakaphatja. E határidő letelte után a tulajdonos csak a tárgy értékesítéséből befolyt, de a megállapított költségekkel csökkentett összegre tarthat igényt.
A közterület használat ellenértéke
10. A közterület-használati díj
31. § (1) A közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni. A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
(2) A közterület-használati díj a végzett tevékenységnek, a közterület-használat mértékének, az igénybe vett közterület övezeti besorolásának, valamint az igénybevétel jogszerűségének, időpontjának és időtartamának alapul vételével kerül megállapításra, de legalább 5.000.-Ft.
(3) Siófok Város közigazgatási területének övezeti besorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(4) A közterület-használati díjakat kategóriánkénti és tevékenységenkénti bontásban alkalmazandó nettó díjtételeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
32. § (1) A közterület-használati díj szempontjából minden megkezdett naptári év, hó, nap egész évnek, hónak és napnak, minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek, valamint minden töredék folyóméter egész folyóméternek számít.
(2) A díjfizetés alapjául szolgáló számításban az elfoglalt közterület nagysága a pavilon és nyitott szerkezetű sátor és fülke esetében a teherhordó szerkezetek által lefedett bruttó alapterület, amennyiben az ereszkiülés kevesebb, mint 25 cm. Ezt meghaladó esetben a teljes tetőszerkezet függőleges vetülete által lefedett alapterületet kell figyelembe venni.
33. § (1) A közterület-használati díjat – e rendeletben meghatározott kivételekkel – egy összegben, a közterület használatát megelőzően, a közterület-használati hozzájárulás kézhezvételét követő 8 napon belül kell megfizetni.
(2) A 180 napra vagy azt meghaladó időtartamra adott hozzájárulás esetén a közterület-használati díj fizetése – kérelemre – legfeljebb negyedéves részletekben engedélyezhető azzal, hogy az első részletet az (1) bekezdés szerint, a további részleteket az adott időszak első hónapjának 5. napjáig kell megfizetni.
(3) A 27. § f) és g) pontja szerinti közterület használati hozzájárulás visszavonása esetén, valamint a közterület-használat 28. § szerinti szünetelésének idejére a már befizetett közterület-használati díj időarányos részét vissza kell fizetni a jogosult részére.
(4) Ahol a rendelet 2. melléklete a díjfizetést szezononként határozza meg, a díj összegét a közterület használat előtt a közterület-használati hozzájárulás kézhezvételét követő 8 napon belül a teljes szezon időtartamára egy összegben kell megfizetni.
34. § Közterület-használati hozzájárulás nélküli használat esetén a jogosulatlan használó a rendelet 2. melléklete szerinti közterület-használati díjat az ellenőrzésre jogosult által megállapított terület után köteles megfizetni.
11. Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól
35. § (1) A közterület-használati díj megfizetése alól alanyi mentesség illeti meg:
a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a katasztrófavédelem és a vízügyi szolgálat általi közterület használatért;
b) közintézményi közterület-használat esetén;
c) az Önkormányzat által támogatott sport és kulturális célú, ingyenesen látogatható rendezvények közterület-használata esetén;
d) egyház és civil szervezetek által szervezett nem üzleti és adománygyűjtő jellegű, közcélú rendezvények közterület-használata esetén;
e) sportesemények szervezése esetén a sportesemények útvonalának kijelöléséhez és biztosításához;
f) a humanitárius, illetve az egészségügyi és prevenciós szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket az általuk igénybevett közterület-használatáért;
g) ételosztáshoz szükséges építmények, berendezések elhelyezés céljára történő közterület-használatért.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közterület igénybevétel esetén a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet az igénybevétel megkezdését megelőzően legalább 8 nappal kell beterjeszteni.
36. § A 35. § alapján a közterület-használati díjmentesség kizárólag a feladat ellátása céljából, a feladat ellátására jogszabály vagy szerződés alapján kötelezett részére, a feladat ellátáshoz szükséges mértékben és időtartamban illeti meg.
12. A jogellenes közterület-használat következményei
37. § Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól, vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ, köteles felhívásra a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén az Önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 3 napon belül nem tesz eleget.
38. § Aki a rendelet területi hatálya alá tartozó közterületet a rendeltetésétől eltérően
a) közterület használati-hozzájárulás nélkül, attól eltérő módon, vagy azt meghaladó mértékben használja;
b) közterület használati tevékenységével annak ellenére nem hagy fel, hogy hozzájárulása megszűnt vagy azt visszavonták;
közigazgatási szabályszegést követ el.
39. § (1) A jogellenes közterület használattal összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási szankció kiszabására átruházott hatáskörben a Jegyző jogosult.
(2) A közigazgatási szabályszegő magatartást elkövető – ha cselekménye más jogszabályban meghatározott jogsértést nem valósít meg – természetes személy esetén ötvenezer forinttól kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötvenezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
(3) A helyszíni bírság kiszabható mértéke természetes személy esetén ötezer forinttól ötvenezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjed.
(4) Helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelő jogosult.
40. § (1) A bírság összegének megállapításakor figyelemmel kell lenni a szabályszegő magatartás súlyára, a közrend védelmére és a közterületek rendjének biztosítására. A bírság kiszabásánál súlyosító körülményként kell értékelni, ha a használót korábban azonos jogellenes használat miatt a rendelet szerinti jogkövetkezmények bármelyikével sújtották. A bírság kiszabásánál enyhítő körülményként kell értékelni a jogellenes használó eljárást segítő, együttműködő magatartását.
(2) Amennyiben a jogellenes használat folyamatos cselekmény vagy mulasztás formájában valósul meg, a használó a jogellenes állapot megszüntetésére kötelezhető, a megszüntetés elmulasztása esetén végrehajtásnak van helye és a közigazgatási bírság ugyanazon magatartás miatt több alkalommal is kiszabható.
(3) A közigazgatási hatósági eljárás megindítása, a közigazgatási vagy a helyszíni bírság kiszabása, a bírság megfizetése a jogellenes használót nem mentesíti a külön jogszabályban, egyedi hatósági határozatban előírt kötelezettsége teljesítése alól.
(4) A kiszabott közigazgatási, valamint helyszíni bírságot átutalási postautalványon vagy banki utalással Siófok Város Önkormányzatának 11639002-06180700-39000008 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni a döntés véglegessé válásától számított nyolc napon belül.
41. § Aki a közterületet jogellenesen használja, a közigazgatási szabályszegés jogkövetkezményeinek alkalmazásán túl a rendelet 2. mellékletében meghatározott közterület-használati díj megfizetésére is köteles, amíg a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, vagy az eredeti állapotot helyre nem állítja, és ezt a tényt igazolta az eljáró Jegyzőnél.
42. § A rendelet szerinti hatósági döntésbe foglalt kötelezettségek betartását a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője a helyszínen vagy más szükséges módon ellenőrizhetik. Az ellenőrzés során a közterület használója köteles igazolni a használat jogalapját és terjedelmét a közterület-használati hozzájárulást tartalmazó hatósági döntés eredeti vagy hiteles másolati példányának átadásával.
A közterület használatának egyes eseteire vonatkozó szabályozás
13. Vendéglátó teraszokkal kapcsolatos előírások
43. § (1) Vendéglátóegységek üzemeltetői, az üzletük előtti közterületre, közvetlenül a homlokzattal érintkezve vagy a gyalogos közlekedésnek minimum 1,5 méter szélességű helyet hagyva asztalokat, székeket, a vendéglátáshoz szorosan kapcsolódó berendezéseket, ezek fölé napellenzőt, valamint a terasz köré városképi követelményeknek megfelelő kerítést vagy dísznövényeket helyezhetnek el.
(2) Közterületen elhelyezett építmény, vendéglátó terasz esetén a tényleges üzemeltetésre tekintet nélkül a kihelyezés időtartamára kell a rendelet 2. mellékletében meghatározott díjat megfizetni.
(3) Közterület-használati hozzájárulást arra az időszakra vonatkozóan is meg kell kérni, mikor a vendéglátó terasz nem üzemel, de a közterületet továbbra is foglalja.
(4) A nem mobil napernyők (összecsukva) és a bútorzat az üzlet esti zárása és másnapi nyitása között a közterületen maradhatnak.
44. § (1) Vendéglátó teraszt létesíteni a közterület-használati hozzájárulás alapján csak a kereskedelmi hatóság által vezetett kereskedelmi nyilvántartásban szereplő vendéglátó üzlet előtti közterületen lehetséges.
(2) Közterület-használati hozzájárulás vendéglátó terasz vonatkozásában annak adható, akinek az ott működő üzlet felett rendelkezési joga van, és közvetlen bejárattal rendelkezik a közterületről.
45. § (1) A szomszédos üzlettel rendelkezni jogosult hozzájárulásával a szomszédos üzlet előtt is létesíthető vendéglátó terasz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás a közterület-használati hozzájárulás érvényességi ideje alatt nem vonható vissza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem esetében csak akkor vehető figyelembe, ha tartalmazza, hogy a hozzájárulást a (2) bekezdés szerinti feltétel ismeretében tették.
46. § (1) Az I.-V. övezetekben a napernyők és a vendéglátó teraszok kialakítását, bútorait és árubemutató eszközeit a korábban kialakult és már meglévő anyaghasználathoz és színvilághoz kell igazítani.
(2) A napernyők elhelyezése úgy lehetséges, hogy a díszfák koronájához az ernyőfelület és a tartószerkezet ne érjen hozzá és az egyéb növényzet se károsodjon.
47. § A vendéglátó teraszra kiadott közterületi használati hozzájárulás alapján a közterület használója jogosult a vendéglátó teraszon belül, illetve kerítésére 1 db 0,5 m2-nél nem nagyobb táblát külön díj felszámolása nélkül kifüggeszteni. A tábla kizárólag az adott helyre vonatkozó vendéglátással kapcsolatos tájékoztatást tartalmazhat.
14. Árubemutatásokkal kapcsolatos előírások
48. § (1) Árubemutató állványt elhelyezni közterület-használati hozzájárulás alapján csak a kereskedelmi hatóság által vezetett kereskedelmi nyilvántartásban szereplő üzlet előtti közterületen lehetséges.
(2) Árubemutató állvány vonatkozásában közterület-használati hozzájárulás annak adható, akinek az ott működő olyan üzlet felett van rendelkezési joga, amely közvetlen bejárattal rendelkezik a közterületről, legfeljebb az ingatlan közterülethez csatlakozó határa szélességében.
(3) A szomszédos üzlettel rendelkezni jogosult hozzájárulásával a szomszédos üzlet előtt is lehet árubemutató állványt elhelyezni, azzal, hogy a hozzájárulás a közterület-használati hozzájárulás érvényességi ideje alatt nem vonható vissza.
(4) A (3) bekezdés szerinti hozzájárulás a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem esetében csak akkor vehető figyelembe, ha tartalmazza, hogy a hozzájárulást a (3) bekezdés szerinti feltétel ismeretében tették.
49. § Árubemutató eszköz, berendezés, állvány a Kálmán Imre sétány, Hock János köz, Fő utca és Zákonyi Ferenc köz közterületek esetén az épületek homlokzatával párhuzamosan, a homlokzati síkjától számított legfeljebb 1,0 m széles sávban helyezhető el.
50. § A mobil árubemutató állványt és mobil napernyőt az üzlet esti zárásával egyidejűleg a közterületről el kell távolítani.
51. § Siófok Város közigazgatási területén belül az árusításkor hangjelzés nem adható, valamint hangosítás, hangos reklám nem használható.
15. Portrérajzolással, festéssel és egyéb képzőművészeti tevékenységgel kapcsolatos előírások
52. § Portrérajzolás, festés és egyéb képzőművészeti tevékenység céljára (a továbbiakban: képzőművészeti tevékenység) rajzolónként 3 m2 területre lehet közterület-használati hozzájárulást adni, melyből
a) 2 m2 a kitelepülésre, és
b) 1 m2 a mobil reklámtábla kihelyezésére szolgál.
53. § (1) A napsugárzás káros hatásai elleni védekezés érdekében az 52. § - ban meghatározott területen, maximum 2x2 méter befoglaló méretű, egyszínű, reklám és feliratmentes, egy lábon álló, mobil napernyő helyezhető ki.
(2) A napi képzőművészeti tevékenység befejeztével a napernyőt a közterületről el kell távolítani.
(3) Az (1) bekezdésben előirt napernyőn kívül más árnyékoló szerkezet, sátor, paraván, féltető felállítása tilos.
16. Utcazenéléssel kapcsolatos előírások
54. § (1) Siófok Város közterületein kizárólag hangszeres élőzene engedélyezhető.
(2) A zenélés csak elektromos erősítő nélkül történhet, kivétel az Önkormányzat által szervezett vagy az Önkormányzat által támogatott rendezvények esetében.
55. § (1) Az utcazenélés az I.-V. övezetekben a június 1.-augusztus 31. közötti időszakban hétköznap 9.00 – 22.00 óra között, szombaton 9.00 – 23.00 óra között, míg vasárnap 10.00 – 20.00 óra között valósulhat meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakon kívül, valamint a VI. övezetben hétköznap 9.00 – 19.00 óra között, szombaton 9.00 – 20.00 óra között, míg vasárnap 10.00 – 18.00 óra között valósulhat meg az utcazenélés.
(3) Az utcazenélés tényleges helyszínét úgy kell meghatározni, hogy az utcazenélés egyidejűleg engedélyezett helyszínei között minimum 100 méter legyen.
17. Az I. övezetre vonatkozó különös szabályok
56. § (1) Siófok Város I. övezete a rendelet 3. melléklete szerinti közterület.
(2) A rendeletben foglaltakat az I. övezet területére vonatkozóan ezen alcímben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
57. § (1) Az I. övezetben megrendezésre kerülő rendezvények, ünnepek, vásárok, kiállítások során „A.” és „B.” szektor kerül kialakításra a rendelet 4. mellékletében foglaltak szerint.
(2) „A.” szektorban kizárólag kézműves termékek árusítását szolgáló építmények helyezhetőek el.
(3) „B.” szektorban kézműves termékek árusítását szolgáló vagy a vendéglátó ipari helyben fogyasztás céljából állított építmények helyezhetőek el.
(4) A „B.” szektorban a kézműves termékek árusítását szolgáló vagy a vendéglátó ipari helyben fogyasztás céljából állított építmények elhelyezésénél biztosítani kell 2 méter szélességű közlekedési sávot.
(5) Amennyiben az „A.” és „B.” szektorban történő elhelyezésre helyhiány miatt nincs lehetőség, a kézműves termékek árusítását szolgáló vagy a vendéglátó ipari helyben fogyasztás céljából állított építmények kizárólag a Jegyző előzetes engedélye alapján helyezhetőek el.
(6) A vendéglátó ipari helyben fogyasztás és a nem előrecsomagolt élelmiszer értékesítése céljából állított építmények előtt az építmény hosszában és minimum 2 méter szélességben a burkolat védelme céljából a közterületen zöld színű kültéri műfű szőnyeget, és alá vízhatlan lépésálló fóliát kell elhelyezni.
(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti építmény körül a fogyasztás céljából bútor kerül elhelyezésre, az általuk elfoglalt területet is le kell takarni a zöld színű kültéri műfű szőnyeggel és vízhatlan lépésálló fóliával.
(8) Utcazenélés végzésére bármely szektorban kijelölhető terület azzal, hogy a helyben fogyasztás céljából állított vendéglátó ipari építménytől legalább 4 méterre, a kézműves termékek árusítását szolgáló építménytől legalább 2 méterre jelölhető ki.
58. § Az övezetben lévő tárgyakat, különösen padokat, lánckorlátokat, világítótesteket, termékbemutatás céljából felhasználni tilos.
18. A taxiállomások igénybevételének rendje
59. § A rendelet hatálya alá tartozó közterületen személytaxi-szolgáltatási tevékenység kizárólag közterület-használati hozzájárulás alapján végezhető.
60. § (1) A személyszállító tevékenység folytatása céljából taxiállomást kialakítani Siófok Város közterületein csak forgalomtechnikai, közbiztonsági, környezetvédelmi és városüzemeltetési szempontok figyelembe vételével lehet
(2) Az (1) bekezdés szerinti szempontok alapján kialakított taxiállomások felsorolását a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(3) A taxiállomások számának és helyének megállapításáról a Képviselő-testület dönt.
(4) Amennyiben azt közbiztonsági, környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági és városüzemeltetési okok indokolják, a Képviselő-testület dönthet a taxiállomások számának és helyének változtatásáról.
61. § (1) A kijelölt taxiállomásokat kizárólag azok a személytaxi-szolgáltatást végző vállalkozások vehetik igénybe, amelyek a taxiállomások igénybevételéhez érvényes közterület-használati hozzájárulással rendelkeznek.
(2) A taxiállomások igénybevételéről szóló közterület-használati hozzájárulás kizárólag naptári évre adható.
(3) A kijelölt taxiállomásokat csak személytaxik utasfelvétel céljából történő várakozására lehet használni. A taxiállomást más járművek sem megállás, sem várakozás céljára nem használhatják.
62. § (1) A taxi gépkocsit üzemeltető vállalkozónak csak olyan gépkocsija tartózkodhat a taxi állomáson, amelyre vonatkozóan:
a) érvényes közterület-használati hozzájárulással rendelkezik, és a közterület használati díj megfizetésre került, és
b) a taxi gépkocsi kifogástalan műszaki állapotban, érvényes műszaki és egyéb, a személyszállítási tevékenységhez szükséges összes engedéllyel rendelkezik.
(2) A taxiállomásokon a gépkocsik zárt sorban, érkezési sorrendben, világító „szabad” jelzéssel várakozhatnak az utas felvételre való felkészülés érdekében.
63. § (1) Aki a taxiállomást e rendeletben előírt közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérően használja, felszólítást követően a szabálytalan használatot köteles azonnal megszüntetni.
(2) Jogellenes közterület-használat esetén a taxi gépkocsit üzemeltető vállalkozó a jogellenes használattal érintett napokra a rendelet 2. mellékletben meghatározott közterület-használati díj megfizetésére is köteles.
19. A mikromobilitási pontok létesítése, valamint a mikromobilitási eszközök közterület használata
64. § A mikromobilitási pontok kijelölése, a kölcsönzési célú mikromobilitási eszközöknek közterületeken történő elhelyezése vonatkozásában a Rendelet szabályait a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
65. § (1) A Képviselő-testület – tulajdonosi hatáskörben – a mikromobilitási pontok kijelöléséről, annak módosításáról külön döntést hoz. A döntésben meg kell határozni
a) a mikromobilitási pont földrajzi címét, helyrajzi számát
b) a mikromobilitási pont középpontjának tekintendő pont GPS-koordinátáit, területének méretét,
c) az adott mikromobilitási ponton egyszerre elhelyezhető mikromobilitási eszközök legmagasabb számát, és
d) az adott mikromobilitási ponton egyazon mikromobilitási szolgáltató által egyszerre elhelyezhető mikromobilitási eszközök legmagasabb számát.
(2) A mikromobilitási pontok használatára vonatkozó közterület-használati hozzájárulás ügyében önkormányzati hatósági hatáskörben a Képviselő-testület dönt.
(3) A kijelölt mikromobilitási pont és annak területi határa megfelelő jelzéssel (táblával, felfestéssel, vagy más jól látható módon) kerül megjelölésre.
(4) A mikromobilitási pontoknak az (1) bekezdés szerinti adatait az Önkormányzat a honlapon folyamatosan közzéteszi.
66. § A mikromobilitási eszközök elhelyezésére vonatkozó közterület-használati kérelemben a mikromobilitási szolgáltatónak nyilatkoznia kell
a) az elhelyezni kérelmezett mikromobilitási eszközök számáról mikromobilitási pontonként,
b) az elhelyezni kérelmezett egyes mikromobilitási eszközök műszaki jellemzőiről, így különösen:
ba) az eszköz típusáról,
bb) az elektromos rásegítés meglétéről annak névleges teljesítményével együtt,
bc) az eszköz tömegéről kilogrammban, hosszáról, szélességéről és magasságáról centiméterben,
bd) az eszköz kivilágítási jellemzőiről,
be) az egyedi azonosító jel megjelenítésének tervezett formájáról és méretéről
c) az elhelyezni kért mikromobilitási eszközök egyedi azonosítójáról, és
d) a mikromobilitási eszköz üzemeltetése során általa alkalmazott általános szerződési feltételekről és alkalmazott logisztikai, technikai megoldásokról, továbbá telematikai rendszeréről és annak a 67. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megfelelőségéről, csatolva az ennek alátámasztására szolgáló adatokat.
67. § (1) Kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök közterületen történő elhelyezése céljából akkor adható közterület-használati hozzájárulás a mikromobilitási szolgáltató részére, ha a mikromobilitási szolgáltató
a) az általa üzemeltetett valamennyi mikromobilitási eszközt – a jogszerű közterület-használat ellenőrizhetősége érdekében – olyan egyedi azonosító jellel látta el, amely a latin ábécé betűiből és arab számokból képzett, legalább négy, legfeljebb hét karakterből áll, és a mikromobilitási eszköz két oldalán és a hátulján jól látható és ellenőrizhető módon jelenik meg;
b) igazolja, hogy az általa üzemeltetett minden egyes mikromobilitási eszköz közterületi elhelyezésének helye és időtartama, valamint az adott eszköz adott időpontban fennálló használati állapota (kölcsönzött, vagy kölcsönzésre váró) a saját telematikai rendszerében hitelesen, olyan adatrögzítési eljárással kerül rögzítésre, amely biztosítja ezen adatok változatlanságának utólagos ellenőrzési lehetőségét; és
c) folyamatos hozzáférést biztosít a b) pontnak megfelelő telematikai rendszeréhez az Önkormányzat számára annak érdekében, hogy az általa üzemeltetett kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök tényleges önkormányzati tulajdonú közterületek közterület-használatának ellenőrzéséhez szükséges – személyes adatokat nem tartalmazó – adatok korlátlanul megismerhetők legyenek.
(2) Ugyanazon mikromobilitási szolgáltatónak egyazon típusú mikromobilitási eszköze tekintetében az általa használt összes mikromobilitási pontra csak egy közterület-használati hozzájárulás adható.
(3) Nem adható közterület-használati hozzájárulás olyan kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz elhelyezéséhez, amely a vonatkozó jogszabályok szerint megkövetelt műszaki követelményeknek nem felel meg, rendeltetésszerű használatra nem alkalmas.
68. § (1) A mikromobilitási szolgáltató közterületen kölcsönzési célú mikromobilitási eszközt kizárólag az erre a célra kijelölt mikromobilitási ponton helyezheti el érvényes közterület-használati hozzájárulás birtokában.
(2) A mikromobilitási szolgáltató a mikromobilitási pontot érvényes közterület-használati hozzájárulása birtokában is csak a többi jogszerű közterület-használóval (az érvényes közterület-használati hozzájárulással rendelkezőkkel) közösen, egymást nem korlátozva veheti igénybe kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök elhelyezése céljából.
69. § A kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök közterületen történő elhelyezése után fizetendő közterület-használati díj a rendelet 2. mellékletében kerül meghatározásra.
70. § (1) Jogellenesen használja a közterületet az a mikromobilitási szolgáltató, amelynek a kölcsönzési célú mikromobilitási eszköze közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy 24 órán túl a közterület-használati hozzájárulásában foglaltaktól eltérően kerül elhelyezésre, tárolásra.
(2) Nem minősül jogellenesnek a közterület-használat, ha a kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz teljes terjedelmében a mikromobilitási pont hozzá legközelebbi külső szélétől számított 5 méteren belül került elhelyezésre azzal, hogy ez az elhelyezés egyébként a közterület rendeltetésszerű használatát, így különösen a gyalogos közlekedést nem akadályozza, a közúti közlekedés rendjét, a biztonságos közlekedést nem zavarja.
(3) Amennyiben kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz a mobilitási pontokon kívül van elhelyezve, a mikromobilitási szolgáltató köteles a tudomásszerzéstől számított 24 órán belül a kölcsönzési célú mikromobilitási eszközt elszállítani.
(4) Jogellenes közterület-használat esetén a mikromobilitási szolgáltató a jogellenesen elhelyezett, tárolt mikromobilitási eszközei után a jogellenes használattal érintett napokra a rendelet 2. mellékletében meghatározott közterület-használati díj megfizetésére is köteles.
(5) A (4) bekezdés szerinti díjfizetési kötelezettségről a hatóság önálló jogorvoslattal megtámadható döntést hoz.
(6) A fentiek nem mentesítik a közterület jogcím nélkül használó mikromobilitási szolgáltatót a helyreállítási kötelezettsége, a szabálysértési vagy más jogszabályban előírt szankciók viselése alól.
20. Üzemképtelen járművek tárolása
71. § (1) Az üzemképtelen járművek közterület-használati hozzájárulás nélkül közterületen – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem tárolhatók. A jármű üzemben tartója az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles haladéktalanul eltávolítani a közterületről.
(2) A VI. övezetben az üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására – kérelemre – legfeljebb 30 napra adható közterület-használati hozzájárulás.
72. § (1) A közterület-használati hozzájárulás nélkül közterületen elhelyezett üzemképtelen jármű elszállítására a Városőrség jogosult.
(2) A Városőrség a jármű elszállítására irányuló intézkedése előtt köteles a járművön értesítést elhelyezni, amely tartalmazza a felszólítást 10 napos határidő biztosítása mellett arra, hogy a közterület jogellenes használatát szüntesse meg. Az értesítésnek tartalmazni kell a jogkövetkezményre történő figyelmeztetést is, mely szerint a közterület-használati hozzájárulás nélkül közterületen elhelyezett üzemképtelen járművet az értesítés elhelyezésétől számított 10 napot követően a Városőrség elszállítással eltávolíthatja.
(3) A Városőrség a jogellenes használat megszüntetésére meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően, a járművet az elszállítással megbízott vállalkozóval biztonságosan őrzött telephelyre szállíttatja.
(4) A jármű csak a helyszínen készített fényképfelvétel-sorozat és jegyzőkönyv felvétele után szállítható el a helyszínről.
(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a jármű elszállítását elrendelő megnevezését, székhelyét,
b) a járművet elszállító vállalkozó nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
c) azt az őrzött telephelyet ahol a jármű található,
d) az elszállítás időpontját,
e) a jármű elszállítás előtti helyét,
f) a jármű rendszámát, gyártmányát, típusát, színét, a jármű elszállítás előtt látható sérüléseit,
g) a lezáratlanul talált járműben lévő ingóságok jegyzékét,
h) az elszállítás okát a jogalap megjelölésével.
(6) A Városőrség a jármű elszállításáról haladéktalanul értesíti a Siófoki Rendőrkapitányságot és az üzembentartót.
(7) Az elszállított járművet az e célra kijelölt telephelyen az üzembentartó költségére és veszélyére az őrzéssel megbízott vállalkozó tárolja.
(8) Az elszállított jármű forgalmi rendszámát, gyártmányát, típusát illetőleg az elszállítás előtti tárolási helyét Siófok város honlapján három hónap időtartamra közzé kell tenni.
(9) A jármű elszállításának, tárolásának, értékesítésének vagy megsemmisítésének költségei az üzembentartót terhelik.
73. § (1) Az elszállított járművet a megbízott vállalkozó telephelyén 3 hónapig őrizni kell. Ezen idő alatt a Városőrség ismét köteles a jármű üzembentartóját felkutatni, vagy azt megkísérelni, és felszólítani a jármű elszállítására és a felmerült költségek megfizetésére.
(2) A ki nem váltott járműveket a Városőrség a beszállítás napjától számított 3 hónap elteltével értékesíti.
(3) Az értékesítésből befolyó vételár elsődlegesen a már felmerült költségek kielégítésére szolgál. A költségek kielégítése után fennmaradó részt az Önkormányzat elkülönített számláján kell kezelni a törvényes elévülési idő végéig.
(4) Eredménytelen értékesítés esetén a Városőrség a járművet regisztrált bontó-hulladékkezelő részére adja át, majd pedig a bontási igazolás birtokában kezdeményezi a jármű forgalomból történő végleges kivonását az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnál.
21. Különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel végzett személyszállítási szolgáltatás
74. § (1) Ezen alcím alkalmazásában:
a) különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó jármű: a személyszállítási szolgáltatásról szóló 2012. évi XLI. törvény szerinti jármű;
b) várakozóhely: a közterületnek olyan kijelölt része, amely a különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművek utas felvételi céllal történő tartózkodására szolgál;
c) menetrend: a járat útvonalának kezdő- és végpontját, a megállóhelyeket, mindezekre vonatkozóan az indulási és érkezési időpontokat vagy a járat napi első és utolsó indulási időpontját és a köztes járatgyakoriság ismertetését tartalmazó szolgáltatási előírás;
(2) Siófok Város közigazgatási területén különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel végzett személyszállítási szolgáltatást a vonatkozó egyéb jogszabályokban előírt feltételeken túl e rendeletben foglaltak alapján lehet folytatni.
(3) Siófok Város közigazgatási területén a közterületen kialakított várakozóhelyek használatára legfeljebb három különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó jármű részére adható közterület-használati hozzájárulás.
(4) A különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó jármű a mozdonyból és legfeljebb három személyszállító kocsiból állhat.
75. § (1) Személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel végzett különleges személyszállítási szolgáltatást kizárólag a Jegyző által kérelemre kiadott közútkezelői és közterület-használati hozzájárulás birtokában lehet folytatni.
(2) A várakozóhely használatára a közterület-használati hozzájárulással rendelkező különleges személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vagy vállalkozás (a továbbiakban: vállalkozó) jogosult.
76. § (1) Különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel végzett különleges személyszállítási szolgáltatás folytatására irányuló közterület-használati hozzájárulás kiadása iránti kérelmet az a vállalkozó nyújthat be, aki
a) ilyen járműre vonatkozóan kiadott forgalmi engedéllyel rendelkezik,
b) a jármű mindkettő oldalán biztosított be- és kiszállási lehetőség, és
c) referenciával rendelkezik az ilyen jellegű személyszállítás területén.
(2) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a tárgyévet megelőző év október 15. - 31. napja között lehet benyújtani.
77. § (1) Ha a különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel végzett személyszállítási szolgáltatásra vonatkozóan több vállalkozó úgy nyújtott be közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet, hogy az több mint három jármű közterület használatára vonatkozik, és mindegyik vállalkozó megfelel e rendelet feltételeinek, a közterület-használati hozzájárulást annak a vállalkozónak vagy vállalkozóknak a részére kell kiadni, akit/akiket a hatóság kisorsol.
(2) A sorsolást a hatóság készíti elő, folytatja le és ellátja az azzal kapcsolatos adminisztratív feladatokat.
(3) A sorsolás helyéről, időpontjáról a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet benyújtó vállalkozókat a hatóság igazolható módon értesíti.
(4) A sorsoláson a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet benyújtó vállalkozók vagy az őket képviselő meghatalmazottak jelen lehetnek.
(5) A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a sorsoláson részt vett valamennyi vállalkozónak vagy az őket képviselő meghatalmazottaknak alá kell írniuk és a sorsolás megtörténtét követő öt munkanapon belül részükre egy példányt át kell adni vagy meg kell küldeni.
78. § (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a hozzájárulást kérő nevét, lakóhelyét/székhelyét/telephelyét, telefonszámát és e-mail címét,
b) a közterület-használat célját,
c) a személyszállító szolgáltatást nyújtó jármű forgalmi rendszámát, rendszámait, és
d) a személyszállító szolgáltatást nyújtó jármű gyártmányát, típusát, színét, műszaki adatait.
(2) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a hozzájárulást kérő azon nyilatkozatát, amely tartalmazza, hogy
aa) május 15. és szeptember 15. napja között történő szolgáltatásnyújtást képes vállalni, és
ab) az ilyen jellegű személyszállítás területén megszerzett referencia bemutatását;
b) gazdasági társaság esetén aláírási címpéldányt;
c) a járműről készített fényképfelvételeket;
d) az alkalmazandó menetrendet, és
e) a jármű forgalmi engedélyét.
79. § (1) A közterület-használati hozzájárulás időtartama legfeljebb 1 év.
(2) A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell:
a) vállalkozó nevét, lakóhelyét/székhelyét/telephelyét;
b) a közterület-használat célját és időtartamát;
c) a várakozóhelyek meghatározását;
d) a közterület-használati hozzájárulásban meghatározott időtartam lejártát követően az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó kötelezettség rögzítését és annak határidejét;
e) a közterület-használati díj mértékét, megfizetésének módját és határidejét;
f) a személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel végzett különleges személyszállítási szolgáltatás folytatásának feltételeit;
g) a közterület-használati hozzájárulás visszavonásának eseteit.
(3) A közterület-használati hozzájárulás mellékletét képezi az alkalmazandó menetrend.
80. § (1) Várakozóhelyet – az ideiglenes várakozóhelyet kivéve – kizárólag a Képviselő-testület létesíthet. A várakozóhelyek számának és helyének megállapításáról a Képviselő-testület dönt, amelyeket e rendelet 6. melléklete tartalmaz.
(2) Vásárok, kiállítások, sportesemények, rendezvények alkalmával a Jegyző előzetes engedélye alapján ideiglenes várakozóhely is létesíthető.
(3) Vállalkozó kötelezettsége, hogy a várakozóhelyeken – ideértve az ideiglenes várakozóhelyet is – az általa alkalmazandó menetrenden feltüntetesse azt az időtartamot, amelyet a különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó jármű jogszerűen tölthet a várakozóhelyen. A várakozás – az indulási állomáshely kivételével – a fel- és leszálláshoz szükséges időtartamot nem haladhatja meg. Az indulási állomáshelyen eltölthető maximális időtartam harminc perc.
(4) A kijelölt várakozóhelyeket kizárólag az útvonalengedéllyel és a közterület-használati hozzájárulással rendelkező vállalkozók vehetik igénybe.
(5) A kijelölt várakozóhelyeket csak utas felvétel céljából történő várakozásra lehet használni.
(6) A várakozóhelyeket a helyi járatos autóbuszok és a különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművek kivételével más járművek sem megállás, sem várakozás céljára nem használhatják.
(7) A várakozóhelyeket személytaxi-szolgáltatási tevékenység céljára nem lehet használni.
81. § A különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel végzett személyszállítási szolgáltatást folytató vállalkozó a közterület tulajdonosának közterület-használati díjat köteles fizetni. A különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel végzett személyszállítási szolgáltatás esetén a díjat járművenként egész évre kell megfizetni a szolgáltatás nyújtásának időtartamától függetlenül.
82. § (1) Vállalkozó a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmet a hatóságnál a közterület-használati hozzájárulás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles benyújtani.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) vállalkozó nevét/lakóhelyét/székhelyét/telephelyét,
b) a kiadott közterület-használati hozzájárulás iktatási számát, és
c) a menetrend szerinti útvonaltervet.
(3) A közútkezelői hozzájárulás érvényessége azonos a közterület-használati hozzájárulás időtartamával.
(4) A Jegyző a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmet elutasítja, amennyiben a vállalkozó a közterület-használati díjat nem fizette meg. A közútkezelői hozzájárulást a különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó jármű vezetője ellenőrzés esetén köteles átadni
(5) A Jegyző a vállalkozó által rendelkezésére bocsátott adatok ellenőrzésére a közútkezelői hozzájárulás érvényességének ideje alatt is jogosult. E célból felkérheti a vállalkozót okiratok felmutatására és elvégezheti a jármű szemléjét is.
83. § (1) A közterület-használati hozzájárulást vissza kell vonni, ha vállalkozó a hozzájárulásban, a közterület-használatra vagy az azzal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó jogszabályokban foglaltakat megsérti.
(2) A közterület-használati hozzájárulás visszavonását követő 3 napon belül a Jegyző a közútkezelői hozzájárulást is köteles visszavonni.
Záró rendelkezések
22. Hatályba léptető rendelkezések
84. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. április 1-jén lép hatályba.
(2) A 20. § 2024. június 1-jén lép hatályba.
85. §1
23. Átmeneti rendelkezések
86. § E rendelet rendelkezéseit a még el nem bírált, folyamatban lévő közterület-használati ügyekben is alkalmazni kell.
A 85. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.