Vadna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (IX. 13.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 22Vadna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (IX. 13.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatáról
Vadna Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében eljárva az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 11. mellékletében meghatározott településrendezési feladatkörében véleményezési jogkörében eljáró partnerek, önkormányzatok és államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya és értelmező rendelkezései
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) A rendelet területi hatálya Vadna község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet, valamint Vadna község Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelete előírásait az e rendeletben foglaltakkal együttesen kell alkalmazni.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
2. § (1) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: szabályozási terv,
b) 2. melléklet: az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak paraméterei,
c) 3. melléklet: 3.1. az egyes építési övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendeltetések; 3.2. az egyes övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendeltetések,
d) 4. melléklet: az építési övezetekhez, övezetekhez – egyedi esetben telkekhez – tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelményekről,
e) 5. melléklet: természetvédelmi érdekű területek tervlapja.
(2) A szabályozási terven ábrázolt kötelező vonalas szabályozási elemek helyzete méretezése, vagy egyértelmű térképi vonalhoz való kapcsolódás hiányában digitális méréssel állapítandók meg az önkormányzatnál tárolt digitális szabályozási terven.
(3) A szabályozási terv kötelező, javasolt és egyéb jogszabály által meghatározott szabályozási elemeket tartalmaznak. A kötelező szabályozási elemek módosításához az érintett szabályozási terv módosítása szükséges. A kötelező, a javasolt és az irányadó szabályozási elemeket a szabályozási terv jelmagyarázata tartalmazza.
(4) A szabályozási terven
a) szabályozási tartalommal bíró ingatlan-nyilvántartási jeleket,
aa) a közigazgatási határ jelét,
ab) belterületi határ jelét,
építési övezet, övezet határként kell kezelni.
b) a területi szabályozási elemeket,
ba) közlekedési célú terület határát,
bb) zöldterület határát,
bc) vízgazdálkodási terület határát,
egymáshoz viszonyítva övezet határként, egyéb területhez viszonyítva szabályozási vonalként kell kezelni.
2. Értelmező rendelkezések
3. § A rendelet alkalmazásában
a) Átlagos telekmélység: a beépítéssel érintett ingatlan legkisebb és legnagyobb telekmélységének átlaga.
b) Átmenő telek: olyan önálló helyrajzi számú építési telek, melynek két – egymással nem szomszédos – telekhatára közterülettel, vagy közforgalom céljára megnyitott magánúttal határos.
c) Hulladéktartály tároló: a lakossági hulladék tárolás céljára szolgáló edények esztétikus elhelyezését szolgáló tároló építmény, melynek térfogata a burttó 2,5 m3 nem haladja meg.
d) Kézműipari rendeltetés: olyan legfeljebb 3 személyes gyártó tevékenység végzése, amely során a termék előállítása jellemzően kézi munkával történik és az együttes környezetre gyakorolt hatások nem haladhatják meg a lakóterületre előírt környezeti határértékeket.
e) Kismélységű telek: olyan önálló helyrajzi számú építési telek, mely átlagos telekmélysége kisebb, mint 25 méter és a legkisebb és legnagyobb mélységének különbsége legfeljebb 5,0 méter.
f) Kialakult állapotú épület: meglévő, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, vagy ennek hiányában a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően, nem az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó, jogszerűen épült épület.
g) Kiegészítő rendeltetésű építmény: az övezet elsődleges rendeltetését kiegészítő, főépítménynek és melléképítménynek nem minősülő építmény.
h) Meglévő épület: az ingatlanon álló, szabályosan létesült, vagy létesülő épület jogszabály szerinti fogalmának megfelelő épület.
i) Nem zavaró hatású rendeltetés: olyan rendeltetés, amely az adott építési övezetben és övezetben meghatározott rendeltetés szerinti építményekre és telekhasználatra korlátozó hatást a vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott környezetterhelési határértékeket meghaladó mértékben nem fejt ki, és az építési övezeti, övezeti előírásoknak teljes mértékben megfelel.
j) Köztárgynak nem minősülő közérdekű műtárgy: magánterületen álló, közterületről látható, ezáltal közérdekű vizuális hatások kiváltására alkalmas műtárgy ide értve szobrok, látvány elemek, installációk, művészeti vagy egyéb más alkotások.
k) Oldalhatáron álló épület elhelyezés: egyes oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetekben, övezetekben alkalmazandó épület elhelyezési mód, mely szerint a főépítmény legalább 5 méteres épületrésze a telekhatárral azonos építési határvonaltól mérten 0,5 méteren túl, de 1,5 méteren belül, kerül elhelyezésre
l) Saroktelek: az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással –legfeljebb 135°-os) szöget bezáró határvonalon érintkezik.
m) Szabadonálló épület elhelyezés: Az oldalhatáron álló beépítési mód által lehatárolt építési helyen belül történő olyan épületelhelyezés, amikor az épület nem az építési oldalt jelentő telekhatáron, vagy attól „csurgó távolságra” kerül elhelyezésre, hanem attól legalább 3 méter távolságra. Amennyiben az építési oldal jelentő telekhatár felé néző homlokzaton huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség ablakai néznek, akkor legalább az építési övezetben meghatározott legnagyobb épületmagasságnak megfelelő távolságot kell tartani.
n) Telekmélység: a telek homlokvonalától merőlegesen mért legtávolabbi telekpont.
o) Területi szabályozási elem: a szabályozási terven jelölt közcélú használatú területek, melyeket egymástól övezet határ, egyéb területtől szabályozási vonal választ el.
p) Természetvédelmi érdekű terület: a „Natura 2000 természetmegőrzési terület” „Natura 2000 madárvédelem”, „Ökológiai hálózat magterületének övezete”, „Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete” és „Ökológiai hálózat pufferterületének övezete”-ként jelölt területek, „Tájképvédelmi terület”, „ex lege védett természeti értékek” továbbá a Tervezett természeti területek területei.
Környezetvédelmi előírások
3. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) A természetvédelmi szempontból védett területek, valamint a természetvédelmi érdekű területek külön jogszabályokban meghatározott térbeli rendjét a szabályozási terv rögzíti, mely területeket e rendelet, valamint a vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott szerint lehet használni.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek és a jellemző természetes rendszerek megóvását.
(3) Közlekedési területeket és létesítményeiket - minden olyan területen, amely a szabályozási tervek szerint védett területeket érintenek, és azokat egymástól részben, vagy egészben elválasztják – úgy kell kialakítani, illetve olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy az elválasztott területek kapcsolata a továbbiakban is fennmaradjon.
(4) A szabályozási terveken jelölt kiváló termőhelyi szántó övezetével, érintett területeken, valamint a gyümölcs kataszteri és borszőlő kataszteri területen épületet elhelyezni, birtokközpontot kialakítani nem lehet.
(5) Jó termőhelyi szántó övezetével érintett területen birtokközpont nem alakítható ki.
(6) Ökológiai hálózat magterületének övezetével érintett területen birtokközpont nem alakítható ki.
4. A környezeti elemek általános védelme
5. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Natura 2000 által érintett területen az építési tevékenység feltétele a Natura2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítése.
(3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, a rendeltetésmód megváltoztatása, valamint a telepengedély alapján gyakorolható tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése és a határértékek betartása mellett, a környezetvédelmi és szakhatósági előírások alapján történhet.
(4) Új létesítmény kialakításánál, valamint a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél be kell tartani a telek határán mérve a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket és határértékeket.
5. Talaj-, felszíni és felszín alatti vizek védelme
6. § (1) Építési tevékenység a környezetében található művelés alatt lévő területek rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja, a termőföld minőségét negatívan nem befolyásolhatja.
(2) Talajszennyezettséggel érintett területen épület építése, bővítése a fennálló talajszennyezés megszüntetését követően lehetséges.
(3) Építési tevékenység hatására a talajerózió veszélye nem növekedhet.
(4) Tereprendezésre, területfeltöltésre csak szennyeződésmentes anyag használható.
7. § Országos vízminőség védelmi övezet területén
a) létesítmények kialakítását úgy kell megoldani, hogy a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 2l.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt fő szennyező anyagoknak a felszín alatti víztérbe történő közvetlen bevezetése elkerülhető legyen
b) a talajba és a vízfolyásokba szennyezett csapadékvíz vagy egyéb szennyvíz nem kerülhet,
c) a gazdasági és üzemi területnek kijelölt részeken a csapadékvíz kezeléséről gondoskodni szükséges,
d) a keletkezett szennyvizek és hulladékok elhelyezése csak vízzáró szigetelt tárolókban, műtárgyakban történhet.
e) az állattartó építményeket minden esetben vízzáró szigeteléssel kell kialakítani,
f) trágya tárolására alkalmas építmények, tárolók nem helyezhetők el 100,0 méternél közelebb a felszíni vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok partjától.
8. § (1) A csapadékvíz elvezetéséről vagy elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának vagy használójának gondoskodnia kell.
(2) A csapadékvíz környezetvédelmi érdekű helyben tartására, illetve visszatartására alkalmas műtárgyakat a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kiépíteni
6. A levegő tisztaságának védelme
9. § (1) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védőterületet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védőterület nem érinthet
a) lakóterületet, vegyes területet, különleges sport célú és különleges temető területet, zöldterületet, közjóléti erdőterületet, továbbá
b) természetvédelmi oltalom alatt álló területet.
(3) Tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
7. Zaj- és rezgés elleni védelem
10. § Lakó területekkel határos azon építési övezethatárokon, amelyek kereskedelmi szolgáltató vagy egyéb ipari terület építési övezetek határán helyezkednek el, a lakóterületi funkcióhoz tartozó zajvédelmi határértékeket kell biztosítani.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
8. A telekalakításra vonatkozó előírások
11. § (1) A kialakítható legkisebb telek terület mértékét a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az építési övezeti és övezeti paraméterekben előírt legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb telek
a) közterület céljára,
b) javasolt telekhatár, építési övezet vagy övezethatár jelölés esetében
kialakítható.
(3) Az egyes telkeket érintő közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha
a) a telekterület és a zöldfelület legkisebb mértéke, valamint az előkert minimális mérete az építési övezetben, övezetben meghatározott érték alá csökken,
b) a visszamaradó telek beépítettsége meghaladja a telekre előírt beépítettség megengedett legnagyobb mértékét.
(4) Újonnan nyúlványos, nyeles telek nem alakítható ki.
(5) Telekalakítás során nem alakulhat ki közlekedési, zöld vagy közmű célú telek kivételével új zárvány vagy úszótelek.
(6) Az építési övezeti mutató szerinti telekterület méret betartása mellett az előírt telekszélesség mérete 10%-al csökkenthető, de 14 métertől keskenyebb nem lehet.
(7) Az egyes építési övezetekben az övezeti előírásoknak megfelelően épület elhelyezése céljából építési telket kell kialakítani, műtárgyakra ez a követelmény nem vonatkozik.
9. Közterület alakításra vonatkozó előírások
12. § (1) A közterületek határait a szabályozási terv területi szabályozási elemei határolják le.
(2) A közterületek közlekedésre igénybe nem vett részén, a közlekedést és az egyes ingatlanok használatát nem korlátozó módon
a) zöldfelületek alakíthatók ki,
b) köztárgy, valamint
c) közmű helyezhető el, ez utóbbi kizárólag abban az esetben, ha terepszint alatt valósítható meg a közmű elhelyezése, és védőtávolságot nem igényel. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor építési telket, építési telek egy részét, vagy építési telek közterület alakításból visszamaradó részét kell igénybe venni a közmű elhelyezéséhez.
(3) Közterületen zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás szárú növények legalább 50%-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból kerüljenek ki. Gyümölcsfát út melletti fasorként alkalmazni nem lehet.
(4) A tervezett parkolók csak fásított kialakításúak lehetnek, 4 parkoló-állás után 1 lombos, előnevelt fa telepítése kötelező.
(5) Építési telek személygépkocsival való megközelítése és a telken belüli kapcsolat biztosítása érdekében a közterület burkolásának mértéke legfeljebb 5 méter lehet, a járda kialakításának kivételével.
10. Magánutak
13. § (1) A magánút minimális szélessége
a) belterületi kiszolgálóút esetén 12 méter, kivéve
aa) lakóterületen a legfeljebb 4 lakó rendeltetés elhelyezését biztosító és legfeljebb 50 méter hosszúságú kiszolgáló út esetén 8 méter,
ab) Üh és K-tur építési övezetekben létesülő kiszolgáló út esetén 10 méter,
b) külterületi kiszolgálóút esetén 5 méter
(2) Magánút 50 méternél hosszabb zsákutcaként történő kialakítása esetén az út csak méretezett, a közforgalmú településüzemeltetést és a katasztrófavédelmet is kiszolgáló fordulási sugarat biztosító végfordulóval alakítható ki.
(3) Meglévő magánút akkor szüntethető meg, ha az arról kiszolgált telkek a vonatkozó építési szabályoknak továbbra is maradéktalanul megfeleltethetőek.
(4) Magánutakat, a közutakra vonatkozó közutak tervezésére vonatkozó szabványok szerint kell megtervezni és kialakítani.
(5) Közterületként történő Önkormányzati kezelésbe csak a (4) bekezdés szerint megvalósult utak vehetők át.
11. Közművek előírásai
14. § (1) A szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, illetve ártalommentes elhelyezése a közüzemi közműhálózat kiépítéséig a vonatkozó OTÉK előírások megtartásával egyedi módon teljesíthetők az övezetre előírt teljes közművesítettség esetében is, a (8) bekezdés figyelembevételével.
(2) A közüzemi szennyvízhálózat megvalósulását követően a területet folytatólagosan használni kizárólag a szennyvízhálózatra való rácsatlakozás mellett lehet.
(3) Teljes közművesítés előírása esetén a vezetékes gáz egyéb energiahordozó alkalmazásával kiváltható.
(4) Építési öveztek közművesítését elsősorban közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani, egyéb lehetőség hiányában közforgalom elől elzárt magánút is igénybe vehető.
(5) Új építés esetén kötelező az ingatlanon keletkező csapadékvíz, illetve a belvíz elvezetésének, kezelésének megoldása.
(6) Ipari szennyvíz keletkezésével járó tevékenység esetén előtisztító műtárgy telepítése kötelező.
(7) Az elektromos ellátó hálózat létesítményeinek biztonsági övezete a szélső áramvezetők függőleges síkjától számítva:
a) 400 kV szabadvezeték: külterületen 28 méter,
b) 132 kV szabadvezeték: külterületen 13 méter,
c) 20 kV szabadvezeték: külterületen 5-5 m; belterületen: 2,5-2,5 méter,
d) 0,4 kV szabadvezeték: külterületen és belterületen egyaránt: 1,25-1,25 méter,
e) transzformátor állomás: 5 m.
12. A közműellátás mértékére és módjára vonatkozó előírások
15. § (1) Az építési övezetek és övezetek a közműellátás mértékét és módját a 2. melléklet határozza meg.
(2) Általános előírások
a) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. Közművezetékek átépítésénél, új nyomvonal létesítésénél a közművek elrendezésénél a közterületek fásíthatóságát, a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.
b) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közműveket el kell bontani, a terület helyreállítását el kell végezni.
c) A közművek hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen kell helyet biztosítani.
d) Újonnan több telket kiszolgáló közmű gerincvezetékeket csak közterületen szabad elhelyezni, építési telken nem. Ebből a célból szolgalmi jog sem létesíthető
(3) Ivóvízellátás
a) A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.
b) A védőtávolságon belül épület, építmény nem helyezhető el.
(4) Szennyvízelvezetés és - tisztítás: A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is elhelyezhető. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.
Építéssel összefüggő általános szabályok
13. Kerítések létesítésére vonatkozó előírások
16. § (1) Beépítésre szánt területeken közterület felőli kerítés csak a hatályos szabályozási tervben rögzített szabályozási vonalon, vagy közlekedésbiztonsági szempontból a telek belseje felé visszahúzva építhető.
(2) A kerítés szabályozási vonaltól történő visszahúzásának a mértéke
a) egyéb ipari gazdasági építési övezetben legfeljebb 30 méter,
b) lakó és üdülőházas építési övezetben legfeljebb 5 méter,
c) egyéb beépítésre szánt területen legfeljebb 15 méter
lehet.
(3) Meglévő jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos szabályozási tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthető.
(4) A telek oldal és hátsó telekhatárain kerítés létesíthető. A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha azt a felek a telek hátsó határvonalán közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.
(5) Lakó üdülő és vegyes területen eltérő rendelkezés hiányában a közterület vagy magánút felőli kerítés legmagasabb pontja a közterület irányából mérten legfeljebb 2 méter lehet.
(6) Oldalsó vagy hátsó telekhatáron, illetve attól mérten 5 méteren belül kerítés a csatlakozó terepszintek átlagától számítva legfeljebb 2,5 méter magasságú lehet.
(7) Közterületi és telken belül kerítés a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet figyelembevételével telepíthető.
(8) A természetvédelmi érdekű területen kerítést létesíteni, a területet elzárni kizárólag a természetvédelmi szerv hozzájárulásával lehet.
(9) Ökológiai folyosó területén kerítés csak az élőhelyi kapcsolatok biztosítása mellett létesíthető, az élőhelyi kapcsolatok elzárása tiltott!
14. Az építési öveztek, övezetek zöldfelületeinek alakítása
17. § (1) A telek felületének gyepráccsal, zöldráccsal történő kialakítása a telek zöldfelületébe nem számítandó bele.
(2) Terepszint alatti építményeket fedő zöldfelületet az OTÉK 5. mellékletének figyelembe vételével kell a telek zöldfelületi értékének számításánál alkalmazni.
(3) Az előkert területének legalább 60 %-t zöldfelületként kell kialakítani és megtartani.
15. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
18. § (1) A vízminőségvédelmi terület különálló árnyékszék nem helyezhető el. A vízbázisok hidrogeológiai védőterületén belül a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint történhet a területek beépítése és hasznosítása.
(2) A nagyvízi meder területén tevékenység a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet előírásaink figyelembevételével végezhető.
(3) Alábányászott területen építési tevékenység nem végezhető.
(4) Fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztett területeken a terepszint alatt és felett építési tevékenység nem végezhető.
(5) Földtani veszélyforrás területén építési tevékenység nem végezhető.
(6) A pincés területeken történő építési tevékenység megkezdése előtt talajvizsgálati jelentés és geotechnikai vizsgálat elkészítése szükséges.
16. Ingóságok elhelyezésére vonatkozó szabályok
19. § Eltérő előírás hiányában építési övezet és övezet területén - az építési tevékenység, közösségi rendezvény, időszakán túl
a) építményszerű használat céljára szolgáló önjáró vagy vontatott lakókocsi nem helyezhető el,
b) mobilépítmény, konténer, konténerház, mobilház, jurta, sátor, fedett, áthelyezhető, késztermékként a helyszínre szállított, vagy a helyszínen összeszerelt, ellátott moduláris építmény, kizárólag – a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak figyelembevételével – ingatlanként helyezhető el.
17. Járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
20. § Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti módon kell biztosítani.
18. A kialakult beépítésekre vonatkozó eltérő szabályok alkalmazása
21. § (1) Amennyiben a telek kialakult beépítésének jellemzői nem felelnek meg az építési övezetre, övezetre vonatkozó telekalakítási és beépítési szabályainak, épületet átalakítani, felújítani az alábbiak szerint lehetséges:
a) Amennyiben az építmény épületmagassága meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, az épület rendeltetése megváltoztatható, felújítható, átalakítható, korszerűsíthető és horizontálisan bővíthető, de a bővítmény épületrészre külön számított épületmagassága nem haladhatja meg az építési övezeti előírásokat. Az épület emeleti szintjének utólagos külső megközelítését biztosító, az övezeti előírásokban szereplő megengedett legnagyobb épületmagasság mérték meghaladó egy db, legfeljebb 15 m2 alapterületű lépcsőház, feljáró elhelyezhető.
b) Amennyiben a telek beépítettsége meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség értékét a jogszerűen létesített épület rendeltetése megváltoztatható, felújítható, átalakítható, korszerűsíthető, és építési helyen belül a megengedett legnagyobb beépítési magassági mértékéig vertikálisan bővíthető.
c) Amennyiben az építmény része vagy egésze az építési övezetben foglalt paraméterek szerinti építési helyen kívül helyezkedik el, úgy az építési helyen kívül eső épület, épületrész felújítható, átalakítható, korszerűsíthető, továbbá a legnagyobb beépítési magassági mértékéig vertikálisan bővíthető, rendeltetése megváltoztatható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eltérő szabályok e rendelet hatályba lépését megelőzően – nem az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozóan – jogszerűen épült épületek esetében érvényesíthetők, amennyiben a kialakult beépítés a szomszédos telkek, építési telkek építési jogait nem korlátozza.
19. Telek, építési telek beépítésének általános előírások
22. § (1) Építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az
a) ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,
b) méreteivel, elhelyezésével, építészeti kialakításával illeszkedjen a környezet és a környező beépítés adottságaihoz,
c) ne korlátozza a szomszédos telkek beépítését.
(2) Amennyiben a telek és annak gépjárművel való megközelítését szolgáló terület között árok, vízfolyás, patak, vízmosás, csatorna művelési ágban nyilvántartott ingatlan található, úgy a területek közötti kapcsolat jogszerű megteremtésével, a közlekedést lehetővé tevő műszaki megoldás biztosításával az – a külön jogszabályban foglaltakra tekintettel építési teleknek tekintendő.
(3) Beépítésre szánt területen állattartó épület csak főépítménnyel rendelkező telken építhető.
(4) A 3. mellékletben „F”-el jelölt, feltétellel elhelyezhető rendeltetések kizárólag a településképi követelményekhez való illeszkedés és az (1) bekezdésszerinti előírások igazolt teljesülése esetében helyezhetők el.
20. Terepszint alatti építmények elhelyezésének helyi előírásai
23. § Terepszint alatti építmény
a) építési helyen belül elhelyezhető,
b) elő és oldalkertben nem helyezhető el,
c) hatsókertben a hátsó és oldalsó telekhatártól legalább 1,5 m távolságra építhető.
21. Az általános előírásoktól eltérő mélységű és elhelyezésű telkek beépítésének sajátos szabályai
24. § A kismélységű telek esetében
a) hátsókertet nem kell tartani, a szomszédi jogok korlátozása nélkül és a tűzvédelmi szabályok betartása mellett épületet a hátsó telekhatárig kiépíthető;
b) az előkert mérete a településképi szempontok érvényesülése mellett 0 méterre csökkenthető, az épület utcavonalasan elhelyezhető.
22. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása
25. § (1) Az előkert minimális mérete 5 méter.
(2) Az oldalkert legkisebb szélessége eltérő előírás hiányában:
a) szabadon álló beépítési mód esetén az előírt, megengedett legnagyobb épületmagasság mértékének fele, de legalább 3,0 m .
b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén
ba) 12 m telek szélesség alatt és 3,0 méter építménymagasság esetében 3 méter,
bb) 12-20 m telekszélesség között 4 méter,
bc) 20 m telekszélesség fölött az épületmagasság mértéke, de minimum 4,5 méter.
(3) A hátsókert legkisebb mélységére az OTÉK rendelkezései az irányadók.
(4) A 18 méternél keskenyebb, saroktelek esetében, ha az építési oldal az utcai telekhatárral egyezik meg, az általános és településképi követelmények és illeszkedési szabályok betartása mellett az épület előkert nélküli módon, utcavonalasan is elhelyezhető.
(5) Előkertben terepszint feletti építmény, műtárgy a hulladéktartály tároló építmény kivételével – nem helyezhető el.
(6) Hátsókertben az
a) 50 méter telekmélységet el nem érő telkek esetében az építési helyen kívül elhelyezhető építmények a szomszédi jogok korlátozása nélkül, a tűzvédelmi szabályok betartása mellett helyezhető el;
b) 50 méter telekmélységet meghaladó telkek esetében az építési helyen kívül elhelyezhető építmények a hátsó telekhatártól legalább 1,5 méter távolságra helyezhetők el.
23. Egyéb építési előírások
26. § (1) Az ingatlanon melléképítmény, vagy kiegészítő rendeltetésű építmény önállóan, főépítmény megvalósulása előtt kizárólag, - az építési engedély vagy egyszerű bejelentési dokumentációval alátámasztott - építési tevékenységgel, vagy a telek karbantartásával összefüggésben helyezhető el.
(2) Az építési övezetekben, övezetekben előírt építménymagasság értékét a lejtő oldali homlokzatmagasság az alábbiak szerint lépheti túl:
a) 10-20% közötti tereplejtés esetén +1 méterrel,
b) 20% tereplejtés felett +2 méterrel,
c) az a) és b) pontok szerinti eltérő szabályok a tájképi és épített környezeti illeszkedési követelmények együttes érvényesülése esetén alkalmazhatók.
(3) Hitéleti rendeltetést tartalmazó épület esetén a legnagyobb épületmagasság mértéke 12,0 méter, a harangtorony, harangláb magassági értékével növelhető.
(4) Az építési övezetek, övezetek területén azok területére viszonyítva kell a telekalakítási és beépítési szabályokat érvényesíteni.
24. Állattartás céljára szolgáló építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
27. § (1) Állattartására szolgáló építmény, állat ól, állatkifutó csak mezőgazdasági, erdőgazdasági övezetekben, valamint falusias lakó építési övezetekben helyezhető el. Lakó falusias területen nagy haszonállat tartására szolgáló építmény a legalább 1500 m2 teleknagyság esetében helyezhető el.
(2) Haszonállatok és egyéb állatok tartására alkalmas épület, építmény létesítése az e rendeletben foglaltak, valamint a vonatkozó ágazati jogszabályok betartása mellett lehetséges.
(3) Az állattartás épületeit műtárgyait úgy kell kialakítani, hogy
a) az se a felszíni, se a felszín alatti vizek fertőzését, káros szennyezését ne idézze elő;
b) az állattartó építmények létesítésére vagy rendeltetés megváltoztatására az építésügyi és a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően kerüljön sor.
(4) Beépítésre szánt területeken állattartás céljára szolgáló építmény csak építési helyen belül helyezhető el.
(5) Kertvárosias lakóterület építési övezetben, az építési telken belül állattartás céljára szolgáló építmények összes bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 30 m2-t és a 2,5 m épületmagasságot.
(6) Hétvégi házas üdülőterületen állattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
(7) Falusias lakóterület
a) Lf-1 és Lf-2 építési övezetben, az építési telken belül állattartás céljára szolgáló építmények a telek terület 15%-os mértékéig, de maximálisan 150 m2 bruttó alapterületig helyezhetők el;
b) Lf-3 építési övezetben, az építési telken belül állattartás céljára szolgáló építmények összes bruttó alapterülete nem haladhatja meg az 5 m2-t és a 2,5 m épületmagasságot;
c) Lf-4 építési övezetben állattartás céljára építmény nem helyezhető el.
(8) Nagy- és kishaszonállat tartására szolgáló építmény minimális telepítési távolsága
a) lakóépülettől 15 méter,
b) ásott kúttól 20 méter,
c) fúrt kúttól 10 méter,
d) közterülettől 15 méter,
e) felszíni vízfolyás mindkét oldalától 50 méter,
f) egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, nevelési, oktatási intézmény, élelmiszeripari üzem, vagy vendéglátó egység, gyermekjátszótér, sportpálya telekhatárától 50 méter,
g) közterülettől 15 méter, kivéve sarok telek oldalkerti közterülete felől.
Beépítésre szánt területek
25. Beépítésre szánt területek általános előírásai
28. § (1) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei általános használatuk szerint a következő építési övezetekre tagolódnak:
a) Lakóterület, ezen belül
aa) kertvárosias lakóterület,
ab) falusias lakóterület.
b) Vegyes terület: településközponti vegyes terület.
c) Gazdasági terület, ezen belül
ca) kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület,
cb) egyéb ipari gazdasági terület.
d) Hétvégi házas terület, üdülőterület.
e) Beépítésre szánt különleges terület K, ezen belül
ea) sportolási célú terület,
eb) pince terület,
ec) turisztikai terület,
ed) temető terület,
ee) turisztika terület.
(2) Építési övezetben új épület elhelyezésének együttes feltételei:
a) az építési telek megközelítését biztosító közterület, vagy ezekkel kapcsolatban álló magánút kialakítása, és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése;
b) az a) pont szerinti terület jelen rendeletben és ágazati jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő szilárd burkolatú közúti közlekedésre alkalmas módon történő kiépítése;
c) az építéssel érintett ingatlan építési övezeti előírásoknak megfelelő közművesítettsége, vagy közműellátási feltételeinek biztosítása.
(3) A szabályozási vonallal érintett telken építési tevékenység a szabályozást megvalósító telekalakítást követően végezhető, rendezett telken.
(4) Az építési övezeti előírásokban szereplő kialakítható legkisebb telekterületnél kisebb méretű, meglévő telek is beépíthető, az összes építési övezeti paraméter és védőtávolságok betartásával, és a szomszédos telek vagy telkek beépíthetőségének korlátozása nélkül.
26. Kertvárosias lakóterületek általános előírásai
29. § (1) A kertvárosias lakóterületeket a szabályozási terv Lke jelű építési övezetekbe sorolja.
(2) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(3) A kertvárosias lakóterületen önálló rendeltetésenként 500 m2 telekhányadot kell biztosítani. A közüzemi szennyvízelvezető-hálózat kiépítésig azonban egy telken csak egy lakást tartalmazó épület helyezhető el.
(4) A kertvárosias lakóterület építési övezetben egy telken legfeljebb 4 vendégszobát tartalmazó szállás rendeltetés helyezhető el.
27. Falusias lakóterületek általános előírásai
30. § (1) A falusias lakóterület a mező - és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületeket a Szabályozási terv Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4 jelű építési övezetekbe sorolja.
(3) A falusias lakóterületen önálló rendeltetésenként 600 m2 telekhányadot kell biztosítani. A közüzemi szennyvízelvezető-hálózat kiépítésig azonban egy telken csak egy lakást tartalmazó épület helyezhető el.
(4) A falusias lakóterület építési övezetben egy telken legfeljebb 4 vendégszobát tartalmazó szállás rendeltetés helyezhető el.
28. Településközponti vegyes területek általános előírásai
31. § (1) A településközponti vegyes területeket a szabályozási terv Vt jelű építési övezetbe sorolja.
(2) A településközponti vegyes terület - a településszerkezet központi vagy alközponti funkciójának ellátása érdekében - a település működését biztosító, a lakó rendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(3) A településközponti vegyes területen a lakó rendeltetést nem zavaró hatású raktárrendeltetést tartalmazó épület elhelyezhető, amennyiben a terület sajátos használatát nem korlátozza.
(4) Az előkert területének legalább 5 %-át zöldfelületként kell kialakítani és megtartani.
29. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek előírásai
32. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területet a szabályozási terv Gksz jelű építési övezetekbe sorolja, ahol kereskedelmi, szolgáltató terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló elsősorban gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül - lakóövezetre vonatkozó környezetterhelési határétékek teljesülése esetén - a tulajdonos, a használó és a személyzet számára legfeljebb két lakó rendeltetési egység– a beépíthető terület 10%-áig – kialakítható.
(3) Építési helyen kívül közlekedési célú terület irányába porta, őrbódé, mérlegház épület maximálisan 30m2 alapterülettel elhelyezhető.
(4) Az előkert területének legalább 5 %-át zöldfelületként kell kialakítani és megtartani.
30. Egyéb ipari gazdasági területek előírásai
33. § (1) Az egyéb ipari gazdasági terület elsősorban olyan gazdasági célú ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények és raktárak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az egyéb ipari gazdasági területeket a Szabályozási terv Gipe jelű építési övezetekbe sorolja.
(3) Az egyéb ipari gazdasági területen lakó rendeltetési egység nem létesíthető.
(4) Az építési övezetben
a) Az előkert mélysége 0,0 méter, azonban a telek homlokvonalától mért 15,0 méter mélységű sávban csak az alábbi építmények helyezhetők el:
aa) az ingatlan őrzésére, védelmére szolgáló épület, legfeljebb bruttó 100 m2 alapterületig,
ab) kerékpár és segédmotoros kerékpár tárolására alkalmas épület, legfeljebb bruttó 100 m2 alapterületig,
b) továbbá, a telek homlokvonalától mért 15,0 méter mélységű sávban az építmények megengedett max. épületmagassága 4,0 méter lehet.
(5) Az telek homlokvonalától mért 10,0 méter mélységű sávot 50 % ban zöldfelületként kell kialakítani és megtartani.
(6) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság értékén túl a technológiához tartozó, vagy azokat befogadó toronyszerű építmények és a technológiát övező, burkoló épületrészek legmagasabb pontja 20 méter lehet.
31. Hétvégi házas üdülőterületek általános előírásai
34. § (1) A hétvégi házas üdülőterületen 350 m2 telekhányadonként egy üdülő rendeltetési egységet magába foglaló üdülőépület helyezhető el, amely állandó üdülői kör időszakos pihenésére szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.
(2) A hétvégi házas üdülőterületeket a Szabályozási tervÜh-1; Üh-2 jelű építési övezetekbe sorolja.
32. Különleges sportolási célú területek általános előírásai
35. § (1) A különleges sportolási célú terület (K-Sp) az elsődlegesen sport célú, időszakosan, vagy egyidőben nagy forgalmat vonzó közhasználatú rendeltetésű építmények elhelyezésére alkalmas.
(2) A különleges sportolási célú területen a sport rendeltetések céljára szolgáló építmények működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények is elhelyezhetők.
(3) A különleges sportolási célú területeket a Szabályozási terv K-Sp jelű építési övezetekbe sorolja.
33. Különleges pince terület
36. § (1) A különleges pince területeket a szabályozási terv K-Pi jelű építési övezetbe sorolja.
(2) Új borház, présház kizárólag a meglévő épület elbontását követően, annak területével megegyező méretben vagy a szabályzási terven jelölt építési helyen helyezhető el.
(3) Meglévő borház, présház a kubatúrán belül átalakítható, felújítható, korszerűsíthető.
(4) Telekalakítás a természetbeni meglévő állapot ingatlan-nyilvántartási rendezése érdekében lehetséges.
(5) Kerítés nem építhető.
34. Különleges turisztika terület
37. § (1) A K-Tur építési övezet az idegenforgalomhoz, turisztikához kapcsolódó közösségi – kulturális szórakoztató, kereskedelmi szolgáltató tevékenységek ellátását biztosító építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető építmény az (1) bekezdésben rögzített funkció kiszolgálásának céljára a 3. melléklet szerinti rendeltetést tartalmazhatja.
(3) Építményszerű használat céljára szolgáló önjáró vagy vontatott lakókocsi, üdülősátor az OTÉK 43. § figyelembevételével helyezhető el.
35. Különleges temető terület
38. § (1) A különleges temető terület települési szintű temető és kegyeleti park működéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az különleges temető terület a Szabályozási terv K-Te jelű övezetbe sorolja.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül -:
a) hitéleti,
b) ravatalozó, temetőkápolna, urnafal,
c) sírbolt és síremlék, dísz- szórókút,
d) iroda, üzemeltetési és szociális,
e) a temető ellátásához szükséges gazdasági tevékenység célú
építmény is elhelyezhető.
(4) Az építési övezet ellátásához szükséges parkoló területet közterületen is el lehet helyezni.
(5) Az építési övezet telkeinek minden 600 m2-re után legalább 1 db nagykoronájú lombos fát kell telepíteni
Beépítésre nem szánt területek
36. Beépítésre nem szánt területek általános előírásai
39. § A település közigazgatási területének beépítésre szánt területei az alábbi terület–felhasználási egységekre osztottak.
a) Közúti közlekedési terület:
aa) közúti,
ab) egyéb.
b) Közműelhelyezési terület.
c) Hírközlési terület.
d) Zöldterület: közkert.
e) Erdőterület:
ea) védelmi,
eb) egyéb,
f) Mezőgazdasági terület:
fa) kertes,
fb) általános,
fc) tájgazdálkodási.
g) Vízgazdálkodási terület.
h) Különleges beépítésre nem szánt terület:
ha) megújuló energia hasznosításának céljára szolgáló terület,
hb) bánya,
hc) temető.
37. Közúti közlekedési területek általános előírásai
40. § (1) A közlekedési terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű-várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési területeket a Szabályozási terv
a) Köu-1 – országos főút, mellékút
b) Köu-2 – települési gyűjtőút
c) Köu-3 – belterületi (települési) kiszolgáló út
d) Köu-4 – egyéb (külterületi) kiszolgáló út
e) Köu-5 – kerékpárút
övezetekbe sorolja.
(3) A Köu-1, Köu-2, Köu-3 közúti közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló épület, valamint vendéglátó önálló rendeltetési egység terasza, épületnek minősülő zárt (téliesített) fogyasztó-, és árusítótere és zöldfelületi elemek helyezhetők el.
(4) A közutak, közterületek területét a Szabályozási Terv jelöli.
41. § (1) Az egyéb közlekedési terület a kötöttpályás (vasúti) közlekedés építményei elhelyezésére szolgál.
(2) Az egyéb közlekedési területeket a Szabályozási terv KÖe jelű övezetbe sorolja.
(3) Az egyéb közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló épület, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató- és raktárépület helyezhető el.
38. Közműelhelyezési területek általános előírásai
42. § (1) A közműelhelyezési terület a közműellátás építményei elhelyezésére szolgál.
(2) A közműelhelyezési területeket a Szabályozási terv Közm jelű övezetbe sorolja.
39. Hírközlési területek általános előírásai
43. § (1) A hírközlési terület a hírközlés építményeinek elhelyezésére kijelölt övezet, melyek nincsennek zavaró hatással a környezetre.
(2) A hírközlési területeket a Szabályozási terv Hk jelű övezetbe sorolja.
(3) A hírközlési építmény legmagasabb pontja legfeljebb 20 méter magas lehet.
40. Zöldterületek általános előírásai
44. § (1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.
(2) A zöldterületeket a Szabályozási terv Zkk – közkert övezetbe sorolja.
(3) A zöldterületen elhelyezhető a pihenést és a testedzést szolgáló építmény és a terület fenntartásához szükséges épület.
41. Erdő területek előírásai
45. § (1) Az erdőterület az erdőgazdálkodás hosszú távú célját, a település ökológiai rendszerének megőrzését, javítását és védelmét szolgáló területek összessége.
(2) Az erdőterületeket a Szabályozási terv
a) Ev – védelmi erdőterület,
b) Ee – egyéb erdőterület
övezetekbe sorolja.
(3) Az erdőterülethez tartozó, de még nem beerdősült területeken a mezőgazdasági használat az erdősítésig korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.
(4) Erdő területen kilátó nem helyezhető el.
(5) Egyéb rendeltetésű erdőterület övezeteiben az 5 ha-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb a 2. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb beépítési mértékkel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, legfeljebb 300 m2 nettó alapterülettel.
(6) A vadgazdálkodási célú magasles építmények legmagasabb pontja legfeljebb 6 m lehet.
42. Mezőgazdasági területek előírásai
46. § (1) A mezőgazdasági területek a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit egységesen szolgáló területek.
(2) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek, helyezhetők el.
(3) A mezőgazdasági területeket a Szabályozási terv
a) Mk – kertes mezőgazdasági terület,
b) Má – általános mezőgazdasági terület,
c) Mt – tájgazdálkodási mezőgazdasági terület
övezetekbe sorolja.
(4) Mezőgazdasági területen vízállás, csatorna, árok, töltés, nádas, mocsár, anyaggödör művelési ág esetén építményt elhelyezni kizárólag természetvédelmi fenntartási, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében lehetséges.
47. § (1) A kertes mezőgazdasági terület alapvetően kisüzemi vagy családi használatú telkekből áll, amely jellemzően kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.
(2) A kertes mezőgazdasági területeket a Szabályozási terv Mk-1 jelű övezetekbe sorolja.
(3) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház (a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) kivételével építmény nem helyezhető el. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.
48. § (1) Az általános mezőgazdasági területekbe a növénytermesztési célú, jellemzően szántó művelési ágban nyilvántartott nagytáblás mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) Az általános mezőgazdasági övezet területén a növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás építményei és a működéshez szükséges építmények helyezhetők el.
(3) Az általános mezőgazdasági területeket a Szabályozási terv Má-1, Má-2 jelű övezetekbe sorolja
(4) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen építmény 3 ha telekterület felett helyezhető el.
49. § (1) A tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetben jellemzően a természetközeli gyepfelülettel fedett területek tartoznak.
(2) A tájgazdálkodási mezőgazdasági területeket a Szabályozási terv Mt-1, Mt-2 jelű övezetekbe sorolja
(3) Az Mt-1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági területen építmény kizárólag természetvédelmi fenntartási, kutatás-, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, ökoturisztikai, illetve a táj hagyományaival összefüggő mezőgazdasági célból helyezhető el, minimum 3 ha telekterület megléte esetén.
(4) Az Mt-2 övezetben borházon kívül más építmény nem helyezhető el.
a) Új borház, présház kizárólag a meglévő épület elbontását követően, annak területével megegyező méretben vagy a szabályozási terven jelölt építési helyen helyezhető el.
b) Meglévő borház, présház a kubatúrán belül átalakítható, felújítható, korszerűsíthető.
c) Telekalakítás a természetbeni meglévő állapot ingatlan-nyilvántartási rendezése érdekében lehetséges.
d) Kerítés nem építhető.
(5) A távközlési és energetikai magasépítmények, potenciálisan környezetszennyező létesítmények – különösen hulladéklerakó, dögkút, szennyvíziszap-tároló és kezelő, hígtrágyatároló – elhelyezése nem megengedett.
43. Birtokközpont kialakításának feltételei
50. § (1) Birtokközpont a település belterületétől mért 200 m távolságon belül nem alakítható.
(2) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, Natura 2000 különleges természetmegőrző területen, az országos ökológiai hálózat magterület övezetében birtokközpont nem alakítható ki.
(3) A mezőgazdasági területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a telek övezeti besorolása szerinti beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 30 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 10%-ot nem haladhatja meg.
44. Vízgazdasági területek előírásai
51. § (1) A vízgazdálkodási terület a vizek hasznosítását, megőrzését, ökológiai rendszerének védelmét, továbbá a lakossági rekreációt egymással összehangoltan szolgáló terület.
(2) A vízgazdasági területeket a Szabályozási terv
a) V-1 - élővízfolyás,
b) V-2 - állóvíz,
c) V-3 –jelentős közcélú árok, csatorna
jelöli.
(3) A vízgazdálkodási területen
a) vonalas közmű- és közlekedési létesítmények,
b) árvízvédelmi, vízgazdálkodási, vízkárelhárítási műtárgyak, építmények,
c) közhasználatú, szabadidő eltöltést, pihenést, testedzést szolgáló építmények és
d) természetvédelemmel kapcsolatos építmények
helyezhetők el.
(4) A vízgazdálkodási övezet
a) területén épület épületet elhelyezni csak jogszabályban foglaltak szerint, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet,
b) területét közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet,
c) területén a közmű- és közlekedési létesítmények által el nem foglalt vízparti területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(5) Beépítésre szánt területen belül a V-3 vízgazdálkodási területek védő- (kezelő) távolsága:
a) mentett oldalon a töltés lábától számított 10 méter,
b) a pinceépítési tilalomé pedig 110 méter.
(6) Beépítésre nem szánt területen a vízgazdálkodási területek védő- (kezelő) távolsága 10 méter, kerítés nem építhető, továbbá fa nem ültethető.
45. Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek előírásai
52. § (1) Különleges megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területe a megújuló energiaforrások hasznosításának sajátos építményfajtái és a funkcióhoz közvetlenül kapcsolódó építmények és a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló rendeltetést tartalmazó építmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A különleges megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területeket a Szabályozási terv Kb-En jelű építési övezetbe sorolja.
46. Különleges beépítésre nem szánt bányaterületek részletes előírásai
53. § (1) A különleges beépítésre nem szánt bányaterületek nyilvántartott bányatelekkel fedett területek.
(2) A különleges beépítésre nem szánt bányaterületeket a Szabályozási terv Kb-B jelű övezetbe sorolja.
(3) A különleges beépítésre nem szánt bányaterületen belül ásványi nyersanyag kitermelése, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag az illetékes hatóság által határozattal megállapított bányatelek határain belül, jóváhagyott műszaki terv alapján engedélyezhető.
47. Különleges beépítésre nem szánt temetőterületek részletes előírásai
54. § (1) A különleges beépítésre nem szánt temetőterületbe a köztemető tartozik.
(2) A különleges beépítésre nem szánt temetőterületeket a Szabályozási terv Kb-T jelű övezetbe sorolja.
(3) A különleges beépítésre nem szánt temető terület települési szintű temető működéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
48. Különleges beépítésre nem szánt turisztika terület részletes előírásai
55. § (1) A különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület elsősorban idegenforgalomhoz, turisztikához kapcsolódó, turisztikai célú tevékenységek ellátását biztosító építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A különleges beépítésre nem szánt turisztika területet a Szabályozási terv Kb-Tur jelű övezetbe sorolja.
(3) Az övezetben elhelyezhető építmény az (1) bekezdésben rögzített funkció kiszolgálásának céljára
a) turisztikai szálláshely szolgáltató,
b) vendéglátás,
c) üdülő,
rendeltetést is tartalmazhat.
49. Záró rendelkezések
56. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Az 1. melléklet a Vadna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (XI. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.