Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (III.22.) önkormányzati rendelete
Pécs Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 12/2022. (IV.22.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 03. 23- 2024. 03. 24Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2024. (III.22.) önkormányzati rendelete
Pécs Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 12/2022. (IV.22.) önkormányzati rendelet módosításáról
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 68. § (2) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek, érintett önkormányzatok és a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 68. § (2) bekezdés d) pontjában biztosított záró szakmai véleményezési jogkörében eljáró Állami Főépítész véleményének kikérésével, valamint Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetésről szóló 13/2017. (III.27.) önkormányzati rendelete 2. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Dél-dunántúli Építész Kamara, Magyar Urbanisztikai Társaság Tolna-Baranya Megyei Csoportja, Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége Baranya Megyei Egyesülete, Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete, Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Baranya Megyei Szervezet, Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesülete, LAKTÁSZ Baranya Megyei Szövetsége, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Pécsi Tudományegyetem, Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt., Pécsi Vagyonhasznosító Zrt., BIOKOM Nonprofit Kft., TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. és Pécsi Távfűtő Kft., továbbá Pécs Megyei Jogú Város lakossága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A Pécs Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 12/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: PÉSZ) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A rendelet alkalmazásában:
1. Adottságoktól függő beépítési mód: azokban az építési övezetekben alkalmazott előírás, ahol az övezet telkei jellemzően beépültek, azonban a beépítési mód nem állapítható meg az egész övezetre, tömbre, területre egységesen és egyértelműen, és további övezetre bontás sem lehetséges, vagy indokolt. Ez esetben az adott telek beépítési módját elsősorban az illeszkedés szabályai szerint kell megállapítani.
2. Adottságoktól függő telekméret: azokban a jellemzően nagy területi kiterjedésű, vagy telektömbös övezetekben, melyekben a kialakítható telekméret adottságtól függőként definiált, a kialakítható minimális telekméret, szélesség és mélység, a meglévő vagy tervezett beépítés figyelembevételével, az egyéb övezeti előírásoknak (elő, oldal, hátsókert, beépítettség, zöldfelület, parkolás) megfelelő telek kialakítható. A telekmérethez kapcsolódó szélességi és mélységi méretet a 3. melléklet rögzíti.
3. Állatkert, mint a Szabályozási Terven megjelölt funkció: a különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely állatokat bemutató intézmény, mely zöldfelületben gazdag parkszerűen kialakított, közforgalom számára korlátozottan látogatható terület.
4. Arborétum, mint a Szabályozási Terven megjelölt funkció: a különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely különböző növényfajtákat tartalmazó oktatás, bemutatás és fajták megőrzése céljából kialakított zárt, korlátozottan látogatható terület.
5. Autóbusz (Decentrum), mint a Szabályozási Terven megjelölt funkció: a különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely autóbusz végmegálló, és hozzá tartozó épületek és közlekedési területek számára kialakított terület.
6. Egészségügy, mint a Szabályozási Terven megjelölt funkció: a különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely emberi egészség gyógyítását és megőrzését célzó terület, melybe beletartozik a kutatás, egészségügyi eszközök előállítását, alkalmazását, forgalmazását és szolgáltatások nyújtását célzó épületek területei.
7. Egyház, mint a Szabályozási Terven megjelölt funkció: a különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, ahol egyházi, hitéleti, és az ahhoz kapcsolódó szociális, egészségügyi, oktatási létesítmények helyezhetők el.
8. Épülettömeg: a meglévő épület falazatának külső síkja, és a legfelső szint meglévő fedésének külső síkja által meghatározott határvonalak és az ezekkel határolt térfogat.
9. Építmény szintterülete: nettó: valamennyi építményszint összes nettó alapterülete, bruttó: összes építményszint bruttó alapterülete. Az előíráshoz kapcsolódó magyarázó ábrákat a 17. melléklet tartalmazza.
10. Gyermekvasút, mint a Szabályozási Terven megjelölt funkció: a különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely közforgalom számára korlátozottan látogatható, a környező természeti értékeket bemutató vasúti közlekedés- és kiszolgáló épületei számára kialakított terület.
11. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület: a természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória. Határát a Szabályozási Terv tájékoztató jelleggel ábrázolja.
12. Háromszintes növényállomány: olyan fásított terület, vagy területsáv, ahol 100 m2 területenként legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepített, a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel borított.
13. Hitélet, mint a Szabályozási Terven megjelölt funkció: a különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely vallási tevékenységek gyakorlására fenntartott terület.
14. Hírközlési műtárgyak által elfoglalt telek: az a telek, melyen hírközlést kiszolgáló műtárgy, azon kívül legfeljebb más közművezeték, műtárgy, berendezés található.
15. Hulladékudvar, mint a Szabályozási Terven megjelölt funkció: a hulladékgyűjtés, a hulladékkezelés, elszállítás számára kialakított terület, ahová a lakosság a feleslegessé vált háztartási eszközeit, tárgyait, növényzetét szelektív módon elhelyezheti, és ahonnan rendszeres időközönként elszállítják azokat.
16. Ideiglenes kerítés: olyan meglévő közterületi telekhatáron, magánút határon álló, vagy létesülő kerítés, mely közterülethatár távlatban, a Szabályozási Tervben foglaltak szerint megszűnik, módosul. A közterületszabályozás végrehajtása esetén e kerítés bontásának költségeit az ingatlan tulajdonosa köteles viselni, függetlenül attól, hogy a kerítést ki létesítette. Kialakításában közterület felől mérve legfeljebb 1,8 m magas lehet, kialakítása drótfonat, vagy sövény lehet.
17. Idegenforgalom: a különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely a helyi értékek és nevezetességek bemutatását, turizmust kiszolgáló szolgáltatások, szálláshely, vendéglátás kiszolgálását célzó terület.
18. Igazgatás, mint a Szabályozási Terven megjelölt funkció: a különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, melyben a közcélú igazgatási, intézményi létesítmények helyezhetők el.
19. Illeszkedés: a település, településrész (utca, tér) építészeti karakterét megőrző, a szűkebb és tágabb környezeti elemek, környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, a környezethez igazodó alkalmazkodó tervezői metódus. Szűkebb környezeten általában a tervezett épület, építmény 5 telkes környezetét, tágabb környezeten az építési területet jellemzően környező közterületeit (többek között: az egész utcát, a környező utcákat, teljes teret, a környező tereket) értjük. A környezeti igazodásnál csak olyan elemek vehetők figyelembe, melyek értéket képviselnek. Figyelmen kívül kell hagyni a tervezési terület környezetében korábban épült nem illeszkedő, átépítésre váró, a környezet karakterét romboló építményeket. Az illeszkedés vizsgálatának ki kell terjedni a beépítési mód, az építési hely, építési vonal, beépítettség mértékének meghatározására is, és a tervező részéről meg kell fogalmazni az igazodás építészeti jövőképét.
20. Innováció, mint a Szabályozási Terven megjelölt funkció: olyan, egyes építési övezetekben meghatározott, a környezetére jelentős zavaró hatást nem gyakorló használati mód, amelyekben új, vagy jelentősen javított termék, eljárás vagy új termék, módszer kutatását, kialakítását, bevezetését szolgáló tevékenységek számára kialakított épületek, épületrészek helyezhetők el.
21. Iroda: a különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely ügyintézés kiszolgálására, szellemi munka végzésére kialakított terület.
22. Játszóhely: gyermekek kikapcsolódására szánt terület, helyhez rögzített, vagy épített játékokkal.
23. Kegypark: Kegyeleti park, a különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, ahol kegyeleti rendeltetésű építmények (ravatalozó, üzemi épületek, sírok, családi sírkamrák, sírboltok, temetőhöz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató épületek) helyezhetők el.
24. Kereskedelem: a különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely a helyi lakosságot kiszolgáló, fogyasztási cikkeket forgalmazó üzleti tevékenység lebonyolítására kialakított terület.
25. Kialakult utcai párkánymagasság: sajátos övezetekben az építési tevékenységgel érintett épület maximális párkánymagasságának meghatározása a 2. § 9. pont szerinti illeszkedés fogalmában leírt szűkebb környezeti elemekre történő vizsgálatával történik. A párkánymagasság meghatározása során az épület homlokzati falsíkján a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület estében és a legfelső tömör épületszerkezet (attika, mellvéd) felső síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért átlagos távolságot kell érteni.
26. Kisállattemető: a különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely háziállatok tetemeinek temetkezése számára kialakított terület.
27. Kisgarázs: gépkocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, melyben legfeljebb 2 gépkocsi állás alakítható ki.
28. Kötelező szabályozási elemek: a szabályozás tervben alkalmazott jogi eszköz, amely építéssel összefüggő jogokat, kötelezettségeket rögzít. Megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával lehetséges.
29. Közhasználatú építmény, építményrész: Olyan építmény (építményrész), amely a település vagy -településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és használata nem korlátozott vagy nem korlátozható (többek között: alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá használata meghatározott esetekben kötelező vagy elkerülhetetlen (többek között: a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg. A szabályozási tervlap jelöli a különleges közhasználatú építményi övezeteket, ahol a közhasználatú építmény funkciója a tervlapon rögzített, és kötött. Az övezet telkein a rögzített funkcióhoz kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.
30. Közhasználatú funkció: olyan funkció, rendeltetési egység, mely közösségi célokat szolgál és közönségforgalma van.
31. Közmű elhelyezési telek: az a telek, melyen kizárólag közműszolgáltatást (beleértve a hírközlést is) kiszolgáló építmény, berendezés van, vagy annak létesítése tervezett.
32. Közösségi cél: a település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom többek között a közutak, a zöldfelületek létesítése vagy a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás.
33. Közösségi parkoló: a közterületen létesülő, valamint a nem közterületen lévő parkoló abban az esetben, ha az a telek vagy épület közhasználat számára megnyitott részén van és legalább 50 gépkocsi egyidejű parkolására alkalmas.
34. Krematórium: a különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, ahol a hamvasztási folyamathoz kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.
35. Kultúra: a különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely szellemi értékek, művészetek összességét tartalmazó, közösségi, társadalmi munka folytatására, bemutatására, látogatására kialakított terület.
36. Kutatás: a különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely tudományos munka elvégzéséhez kialakított terület.
37. Lakótelepi telektömb területe: a szabályozási tervlapon a meglévő lakótelepek szabályozási vonallal vagy övezethatárral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet előírásait.
38. Lejtő felőli homlokzat: az épületnek az a homlokzata, amelyen található az épület beépítettség számításánál figyelembe vett kontúrja vonalán a falsík és a terep csatlakozási pontjának legkisebb balti feletti magassága. Amennyiben ez sarokpont, a csatlakozó homlokzatok közül az, amelyiknek nagyobb a homlokzatmagassága.
39. Logisztika, mint a Szabályozási Terven megjelölt funkció: a különleges közhasználatú építményi övezetnél rögzített egyik különleges használati mód, mely alatt a kereskedelem és szolgáltatások területén a folyamatok tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése, támogatása ellátásához szükséges tevékenységet értjük. Az övezetben a felsorolt tevékenységek ellátására szolgáló irodaépületek helyezhetők el.
40. Magánút: legalább két telek közlekedési célú megközelítését szolgáló önálló helyrajzi számmal kialakított, útként nyilvántartott telek, kivéve, ahol a szabályozási tervlap ezt másképp jelöli.
41. Mobil építmény: olyan egyben helyszínre szállított, vagy előregyártott, helyszínen összeszerelt építmény, mely kizárólag valamely tevékenységet (többek között: építkezés) vagy eseményt (rendezvényt) szolgál ki, és a tevékenység, esemény befejezése után elbontásra, elszállításra kerül.
42. Művelődés, mint a Szabályozási Terven megjelölt funkció: a különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely ismeretszerzés, szellemi értékek bemutatására számára kialakított terület.
43. Nagyhatótávolságú katonai radar (Nagy felderítés távolsággal rendelkező katonai radar): olyan impulzustechnikai berendezés, amely a lehetőségének határain (a felderítési zónáján) belül repülő eszközök felderítésére, folyamatos követésére szolgál és adatszolgáltatást biztosít a megfelelő irányító központokba.
44. Parkolási csúccsal jellemezhető intézmények: olyan nagyintézmények, amelyeknél a parkolóhely igénybevétel időszakos (szezonális vagy havi, heti), ahol a hétköznapi használathoz kapcsolódó parkolóhasználat a létesítmény használathoz előírt összes parkolószám felénél kevesebb. Ilyenek a vásár- és konferenciaközpontok, a sport- és szabadidő központok, az állatkert, az idegenforgalmi központok, élményfürdő, a temetők és egyéb nagyrendezvények helyszínei.
45. Parkolási mérleg: a telken meglévő és tervezett létesítmények számított parkolási igénye összehasonlítva a kielégítettséggel. A mérleg készítése során figyelembe kell venni a más telek számára parkolási célra biztosított telki szolgalmat is.
46. Pavilon: olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezetű, továbbá egy-egy rendeltetési egység alapterülete nem nagyobb mint 15 m2, valamint épületmagassága legfeljebb 3,0 m, és kettőnél több rendeltetési egységet nem tartalmaz.
47. Rekreáció, mint a Szabályozási Terven megjelölt funkció: a különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely alatt olyan tevékenységek értendők, melyek a mindennapi pihenéssel függnek össze. Ilyenek a sporttal, szabadidő eltöltésével kapcsolatos tevékenységek. Rekreációs célú különleges közhasználatú építményi övezetben olyan építmények helyezhetők el, melyek a sportolást, az aktív (azaz fizikai erőfeszítést is igénylő) szabadidő eltöltést szolgálják.
48. Siló: takarmány, vagy egyéb ömlesztett anyag tárolására szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem.
49. Szabályozási szélesség: a közlekedési és közműelhelyezési terület két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége.
50. Szintterületi mutató: az összes építményszint bruttó alapterületei összegének és a telek területének hányadosa. Az építményszintek bruttó területeinek összegébe nem kell beszámítani:
a) az épület 1,90 m-nél kisebb belmagasságú területeit,
b) a fedettlen terasz, erkély, árkád, tornác, függőfolyosó, padlástér területeit,
c) az épületen kialakított loggia, fedett terasz területeinek felét,
d) a fedettlen udvar, légudvar, légakna, felvonó akna nettó területeit,
e) az épület egészét kiszolgáló gépészeti helyiség, valamint a terepszint alatti parkolási és tárolófelületek és az ehhez csatlakozó rámpa és gyalogos felületek területét,
f) XIX. század második és XX. század első felében megvalósult épületek, amelyek megsemmisült vagy megrongálódott tetőidomai és egyéb jelentős épületelemei, épületdíszei helyreállíthatóak, ezek beépítése esetén a tetőtér alapterülete nem számítható be a szintterület mutatóba.
g) az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 60/H. §-a szerinti tetőtérbeépítés területét. h) a lépcsőház területét egy szinten mért területének kivételével.
51. Támfalgarázs: olyan szerkezetileg önálló, gépjármű tárolására kialakított építmény, amelynek legalább az egyik fala teljesen és további egy fala legalább fele részben földdel takart, és mely nyílászáróval, az országos előírások figyelembevételével csatlakozhat a főépítményhez. Teljesen földdel takart oldalán legfeljebb 0,5 méterrel emelkedik ki csatlakozó terepből, és a szerkezet magassága máshol sem haladhatja meg e magasságot. Teteje földdel takart, vagy lapostetős kialakítású, mely tetőteraszként nem alakítható ki.
52. Támfal-kerítés: a szabályozási vonalon létesült, vagy létesítendő 1,0 m magasságot meghaladó kerítés, melynek terepet megtámasztó funkciója is van.
53. Telek homlokvonala: a telek közterülettel, vagy magánúttal közös telekhatára.
54. Telekmélység: a telek homlokvonala és a hátsókert felőli telekhatára, saroktelek esetén azon homlokvonala és vele szemközti oldalhatár közötti távolság, amelyik nagyobb.
55. Telekszélesség: A telek közterület vagy magánút felőli homlokvonalának hossza, mely a homlokvonaltól mért 20 m-en belül tartandó. Saroktelek esetében a telek egyik irányban meghatározott mérete.
56. Telepszerű beépítés: ha a telken kettőnél több önálló, a terület alaprendeltetésével azonos funkciójú épület van. Beépítési mód tekintetében ugyanide sorolandó a tömbtelken lévő beépítés is.
57. Teremgarázs: az olyan osztatlan gépkocsi tároló helyiség, amelyben legalább 5 parkoló férőhely van.
58. Tervezett beépítésre szánt terület: a területbe azok a telkek tartoznak, melyek a jelen előírás jóváhagyása előtt belterületbe vonásuk még nem történt meg, és a jelen Szabályozási Terv beépítésre szánt területbe sorolja.
59. Többletparkoló: a telken lévő létesítmények által keltett parkolási igény kielégítésén túl más parkolási igények kiszolgálására létesítendő parkoló.
60. Többszintes növényállomány: olyan, a Szabályozási Terven felirattal jelölt zöldfelület, ahol a gyepszinten túl cserje vagy lombkoronaszintű növényzet is található.
a) Kétszintes a növényállomány, ha a területének 100 m2-ére számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa vagy legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, valamint a terület egyéb nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró telepített,
b) Háromszintes a növényállomány, ha a területének 100 m2-ére számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, valamint a terület egyéb nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró telepített.
61. Utcai épület, épületrész, épületszárny: A telek közút, vagy magánút felőli homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, épületrész, vagy épületszárny.
62. Zártsorú-általános beépítési mód: olyan zártsorú beépítési mód, ahol – ha egyéb előírás másként nem rendelkezik – hátsókert alakítandó ki.
63. Zártsorú-keretes beépítési mód: olyan zártsorú beépítési mód, ahol az építési hely megegyezik a telek területével.”
2. § A PÉSZ 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szabályozási vonal, övezethatár, beépítésre szánt terület határa tervezett, kötelező telekhatárt is jelöl, amelyek kialakítása az építés előfeltétele az országos jogszabályok figyelembevételével.”
3. § (1) A PÉSZ 11. § (4) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Saroktelek esetén a telek kialakítható legkisebb szélessége)
(2) A PÉSZ 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az építési övezeti és övezeti előírások szerint kialakítható legkisebb telekterület és a telekszélesség értéke – a (2) bekezdésben szereplő esetekben, valamint a Szabályozási Terven jelölt tervezett köz- és magánutak telkének kialakításához szükséges mértékben csökkenthetők.”
(3) A PÉSZ 11. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Kilátás-és látványvédelmi pontokkal érintett telkeken új építés a kilátásvédelemre tekintettel létesíthető. Az építés során törekedni kell a feltárulkozó látvány megőrzésére. E telkeken a megjelölt látványvédelem irányából legfeljebb 1,5 m magas kerítés létesíthető.”
4. § (1) A PÉSZ 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Telken vagy közterületen 6 férőhelynél nagyobb felszíni parkoló csak fásított parkolóként létesíthető. 4 parkolóállásonként egy fát kell ültetni a parkolóállások árnyékolása érdekében. Amennyiben a parkolók árnyékolása napelemes szerkezettel valósul meg, a szükséges mennyiségű fa a parkolóállásokon kívül is elhelyezhető.”
(2) A PÉSZ 17. § (4) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A parkolási kötelezettség szerinti férőhelyek telken kívüli biztosítása abban az esetben lehetséges, ha)
(3) A PÉSZ 17. § (4) bekezdése a következő 7. és 8. ponttal egészül ki:
(A parkolási kötelezettség szerinti férőhelyek telken kívüli biztosítása abban az esetben lehetséges, ha)
5. § A PÉSZ 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az előírt többletparkoló létesítéséhez szükséges telekterület nem építhető be, annak területe a zöldfelület számítása során csak a (1) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén számítható be. Pavilon, vagy köztulajdonban álló könnyűszerkezetes épület elhelyezése esetén a telekre előírt többletparkolót nem kell kialakítani.”
6. § A PÉSZ 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Az általános szabályoktól eltérő (nagyobb) hátsókert, ill. a telek valamilyen okból térszín felett nem beépíthető része jelöléssel érintett telkeken a következő előírásokat kell alkalmazni:
1. az OTÉK és jelen rendelet hátsókertekre vonatkozó előírásait kell betartani, azzal a kivétellel, hogy a meglévő lakóépületek felújíthatók és legfeljebb 40 m²-rel bővíthetők,
2. e területekre eső telkek közlekedési célú megközelítésére újonnan teleknyél vagy magánút csak akkor alakítható ki, ha a telek csak 15%-nál meredekebb köz, vagy magánúttal lenne megközelíthető, és egyben, ha a telek rendelkezik a Szabályozási Terven jelölt az általános szabályoktól eltérő (nagyobb) hátsókert ill. a telek valamilyen okból térszín felett nem beépíthető része területen kívüli, épület elhelyezésére alkalmas területtel, amely az építési előírásoknak megfelelően beépíthető,
3. a közúttal vagy magánúttal már megközelíthető telkek, nyeles telkek beépíthetők, és a tervezett épület elhelyezhető a Szabályozási Terven jelölt az általános szabályoktól eltérő (nagyobb) hátsókert ill. a telek valamilyen okból térszín felett nem beépíthető része területén belül is, ha a teleknek nincs akkora jelen korlátozástól mentes területe, amelyen a megengedett beépítési %-nak megfelelő nagyságú épület elfér. Ez esetben a hátsó- és oldalkerteket az országos előírások figyelembevételével kell kialakítani. Elhelyezhető egy maximum bruttó 200 m2 szintterületű egylakásos lakóépület, melynek az épületmagassága legfeljebb 5,0 m,
4. az érintett területrészen belül fásított parkoló, tér, a telek használatához szükséges út, szabadidő eltöltésére szolgáló terület kialakítható, medence elhelyezhető,
5. az érintett területrészen a terepadottságokat csak a telek és a főépítmény megközelítéshez feltétlenül szükséges mértékben lehet megváltoztatni.”
7. § (1) A PÉSZ 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyes övezetekben az előkert vonalát a szabályozási tervlap rögzíti. Amennyiben a Szabályozási Terven az előkert vonala nem ábrázolt, és az utcában nem a 0,0 m a kialakult előkert mérete, az övezeti előírásokban meghatározott értéket kell tartani, amennyiben ott nem rögzített, 6,0 m előkertet kell tartani. A meghatározott értéknél nagyobb mértékű előkert kizárólag az igazolt környezetbe illeszkedés érdekében létesíthető. Az utcai épületnek az előkert határvonalát legalább egy ponton érintenie kell.”
(2) A PÉSZ 24. § (3) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyes övezetekben, amennyiben a sajátos övezetekben ettől eltérő rendelkezés nem rögzített, az oldalkert minimális mértéke)
(3) A PÉSZ 24. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Zártsorú beépítés esetén a 25 m vagy annál kisebb telekmélységű telkeknél a hátsókertet nem kell megtartani.
(5) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli, zártsorú beépítési mód, vagy előkert nélküli beépítés esetén, kötelező építési vonalnak kell tekinteni a következő feltételekkel:
1. az építési vonal az építési hely közterületi határvonalán álló homlokzat hosszának 1/3 hosszán a telekirányban visszaléphet,
2. amennyiben az övezetben a kialakult vagy előírt előkert 0,0 m, úgy a telekirányban az 1. pontban szabályozott módon kialakítható beépítési vonal és a szabályozási vonal közötti területet a közhasználat elől nem szabad elzárni, és a területre a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni,”
(4) A PÉSZ 24. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Azokban az esetekben, ahol a telken álló, meglévő lakóépület egésze, vagy egy része az övezetre előírt beépítési módhoz tartozó építési helyen kívül áll, az épület jelen rendelkezés hatálybalépését követően egy alkalommal a kialakult állapotnak megfelelően építési helyen kívül, legfeljebb bruttó 25m2 alapterülettel bővíthető. Magassági értelemben a teljes épület az övezetben megengedett magasságig bővíthető a meglévő épület oldalkertjének, hátsókertjének és az egyéb országos előírások megtartásával.”
8. § (1) A PÉSZ 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Melléképítmény főépítmény nélkül nem létesíthető, kivéve közműcsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartálytároló, kerti építmény.”
(2) A PÉSZ 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az előkertben az épülettől legfeljebb 1 m-re kiálló előlépcső és rámpa, valamint közműcsatlakozási műtárgyon és a (10) bekezdésben meghatározottakon kívül más építmény nem állhat.”
(3) A PÉSZ 25. § (9)–(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(9) Az övezeti előírásokban meghatározott úszótelkes telkek esetében, valamint szabadon álló beépítési mód esetén, továbbá gazdasági övezet területen az épületmagasság tekintetében a minimum értéket nem kell tartani.
(10) A lakó, gazdasági, különleges építési övezetek építési telkein terepszint alatti építményei csak az építési helyen belül helyezhetők el. Támfalgarázs az előkertben is elhelyezhető.
(11) Az előírt legnagyobb épületmagasság értéke – ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek – az épület lejtő felöli homlokzatánál legfeljebb 1,0 m-rel léphető túl.”
(4) A PÉSZ 25. §-a a következő (13)–(15) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Épület közterülettel határos részén:
1. építmény vagy építményrész, a legfeljebb 0,6 m-re kinyúló eresz és az előtető kivételével, a 12 m-nél keskenyebb utcákon közterületi járda vagy zöldfelület fölé nem nyúlhat,
2. eresz, előtető és áttört korlátú erkély a járdaszinttől mért 4,7 m magasság felett közterületi járda vagy zöldfelület fölé a 12-20 m közötti szélességű utcákon legfeljebb 0,6 m-re nyúlhat,
3. eresz, előtető és áttört korlátú erkély a járdaszinttől mért 4,7 m magasság felett közterületi járda vagy zöldfelület fölé a 20 m-nél szélesebb utcában legfeljebb 1,5 m-re nyúlhat.
(14) Telkenként legfeljebb 1 db, az adott telken működő vállalkozások, szolgáltatások, üzletek logóját, feliratát egy szerkezeten megjelenítő oszlop (totemoszlop) építési helyen kívül az előkertben is elhelyezhető, a telekhatártól legalább 2,0 m távolság megtartásával, melynek magassága a 15,0 m-t nem haladhatja meg.
(15) Melléképületnek tekinthető az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképület nem beszámítandó a rendeltetési egységek számába.”
9. § A PÉSZ 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kerítést a telek meglévő vagy tervezett szabályozási vonal határán, magánút határán, vagy e vonalaktól telek irányban legfeljebb 0,5 m-rel beljebb lehet építeni.”
10. § (1) A PÉSZ 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szabályozási tervlapon a telek zöldfelületként kialakítandó részeként jelölt zöldfelület területének 70%-át zöldfelületként kell kialakítani, a fennmaradó 30%-on burkolat, sétaút, parkoló, játszóhely, tárolófelület kialakítható, épület, építmény, nem helyezhető el a (7) bekezdésben foglaltak kivételével. Terepszint alatt parkoló és közműcsatlakozási műtárgy és közműpótló berendezés létesíthető, felszínen az előírt zöldterületi fedettséget biztosítani kell.”
(2) A PÉSZ 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben a zöldfelületként kialakítandó telekrész magánterületet érint, úgy egy darab, legfeljebb 15 m2 alapterületű kerti építmény elhelyezhető.”
11. § (1) A PÉSZ 34. § (4) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az építési övezetekben)
(2) A PÉSZ 34. § (5) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A melléképítmények közül elhelyezhető:)
12. § A PÉSZ 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településközpont vegyes területen – ahol a szabályozási terv az övezetben kizárólagosan elhelyezhető funkciót felirattal nem jelöl – az országos előírásokban meghatározott rendeltetésű épületek helyezhetőek el. ”
13. § A PÉSZ 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szennyvíztelep területén a telephelyüzemeltetéséhez szükséges napelempark, naperőmű elhelyezhető.”
14. § A PÉSZ III. Fejezete a következő 42/A. alcímmel egészül ki:
„42/A. Különleges lovarda terület (K-lo)
45/A. § Az övezetben a sport- és rekreációs célú lótartáshoz, lovagláshoz kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.”
15. § (1) A PÉSZ 47. § (5) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület a következő övezeteke tagozódik:)
(2) A PÉSZ 47. § (5) bekezdése a következő 4. ponttal egészül ki:
(A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület a következő övezeteke tagozódik:)
(3) A PÉSZ 47. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A „KÖ-km” jelű övezetben a telekigényes közüzemi közműellátás és hírközlés létesítményei helyezhetők el. (pl.: gázfogadó, közüzemi víztározó, szennyvízátemelő, házas trafó, elektronikus hírközlési átjátszó adótorony). A közműlétesítmények, sajátos építmények magasságát a technológia igénye határozza meg (pl. hidroglóbusz, vas‐ arzén‐ és mangántalanító vízi létesítmények, adó és antennatorony), de az a 45 métert nem haladhatja meg.”
16. § A PÉSZ 48. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Amennyiben a zöldterület (Zkp, Zkk) kialakult állapota, vagy a terepadottságok indokolják, az övezetben a parkolóhelyek a telekhatártól mért 500 m-en belül más telken is kialakíthatók.”
17. § A PÉSZ 49. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Ev jelű övezetben – erdei kilátó és a magasles kivételével – épületet, építményt elhelyezni nem lehet. A telek területének legalább 90%-át fával beültetve kell kialakítani, a fennmaradó 10% területen út, parkoló létesíthető. Az övezetben pihenést, testedzést, sportolást, szabadidő eltöltést szolgáló létesítmények sem helyezhetők el.”
18. § A PÉSZ 50. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület a természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét, valamint a tájképvédelmet is szolgáló, ökológiai hálózati elemként is funkcionáló és részben természeti, vagy természetvédelmi területként is védettség alá eső mezőgazdasági művelésű ágú terület, ahol a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem, illetve csak természetes beerdősülés után (erdőre) változtatható meg. Az övezetben lakófunkció nem megengedett.
1. Az övezetben gazdasági épületként gyepeken csak a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény helyezhető el, kivételesen a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is elhelyezhető, a következő feltételekkel:
a) az 5ha-t (50 000 m2) meghaladó területű ingatlanon telkenként max. 200m2/5 ha összalapterületű épület(ek) helyezhető el,
b) a telken újonnan létesülő épület szabadonállóan, 10 m előkert és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezendő el,
c) az épületmagasság legfeljebb 3,5 m lehet.
2. Az épületnek forrástól, vízfolyástól, vízfelülettől min. 50 m távolságra kell lennie, kivéve ott, ahol a természet védelméről szóló törvényben foglaltak szerint helyezhetők el új épületek.”
19. § A PÉSZ 54. § (2) bekezdés 7. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Pécs belváros területének (B) egyes építési övezeteire vonatkozó sajátos előírások:
a Vt-60YX(B) jelű építési övezet sajátos előírásai:]
„b) az utcai épületrész megengedett párkánymagassága a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 11,5 m, az udvari épületrész párkánymagassága a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 6,5 m, a 17636 és 17637 hrsz. (vagy azok összevonásából keletkező) ingatlanok esetében 10,5 m,”
20. § (1) A PÉSZ 58. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Pécs Tettye-Havihegyi városrészének sajátos építési övezeteire vonatkozó közös előírások:)
(2) A PÉSZ 58. § (3) bekezdés 4. pontja a következő k) alponttal egészül ki:
[Pécs Tettye-Havihegyi városrészének (T) egyes építési övezeteire vonatkozó sajátos előírások:
az Lk-50XY(T) jelű építési övezet sajátos előírásai:]
„k) amennyiben a hátsókerti telekhatár mentén a szomszédos telkeken kialakult terepszintek között legalább 2,5 méteres különbség van, és az alacsonyabban fekvő telken a hátsókertben álló, támfalként is funkcionáló épület áll, helyére a jelenlegivel azonos méretű épület visszaépíthető, amennyiben az utcaképi elvárások is teljesülnek,”
21. § (1) A PÉSZ 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Bf 210 m-es rétegvonallal érintett és felette levő kertvárosias lakóterületek (Lke) építési telkein telkenként csak egy főépítmény és összesen két épület létesíthető. A kisvárosias lakóterületbe tartozó a Bf 210 m feletti építési telkeken telkenként legfeljebb négy lakás, telkenként összesen öt rendeltetési egység építhető, kivéve jelen rendelet hatálybalépése előtt jogerős építési engedélyt szerzett épületek esetén, ahol a jelenlegi lakásszámtól függetlenül egy új rendeltetési egység létesíthető a meglévő tetőtér beépítésével, vagy belső átalakítással, rendeltetési mód változással az épülettömeg növelése nélkül akkor, ha az így létrejött összes lakásszámnak, rendeltetésnek megfelelő gépkocsi elhelyezése az OTÉK előírása szerint telken belül biztosítható. A kisvárosias lakóterületbe tartozó a Bf 210 m feletti nyeles telkeken, vagy magánúttal megközelíthető építési telkeken telkenként legfeljebb két lakás, telkenként összesen három rendeltetési egység építhető.”
(2) A PÉSZ 59. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az egyes övezetekben előírt épületek, építmények számán felül, az ingatlanon már álló, a terület korábbi, szőlőhegyi, mezőgazdasági használatához kapcsolódó, annak identitását és hangulatát tükröző épület megtartható, amennyiben az a tervezett közterület alakítással, szabályozási vonallal nem érintett.”
22. § A PÉSZ a következő 62/A. alcímmel egészül ki:
„62/A. Siklósi út – Nagypostavölgyi út, Siklósi út – Árnyas út (S) közötti területre vonatkozó sajátos előírások
67/A. § (1) Településközpont vegyes és intézményi vegyes területeken a kertvárosias és kisvárosias lakóterületek határától mért 50,0m-es távolságon belül nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás, autómosó, használatjármű kereskedés.
(2) A Vt-195X(S) jelű övezetben a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) 90%-át telken belül kell elhelyezni, a fennmaradó 10 %-ot a telekhatártól mért, legfeljebb 50 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával alakíthatók ki.”
23. § A PÉSZ V. Fejezete a következő 67. alcímmel egészül ki:
„67. A kereskedelmi célú gazdasági területekre (KE) vonatkozó sajátos előírások
71/A. § (1) Az építési övezet a jelentős területigényű - a 10 000 m2 bruttó szintterületet meghaladó bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, továbbá az ezeket kiszolgáló iroda, vendéglátó, hulladéktároló rendeltetések elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben a parkolóhelyek 20%-a a telekhatártól mért 300 m-en belül más telken is kialakítható.
(3) Az övezetben a parkolási igény számítás során a 6. mellékletben meghatározott táblázat 5.1 sorát kell figyelembe venni.”
24. § (1) A PÉSZ 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A PÉSZ 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) A PÉSZ 3. melléklete helyébe az 3. melléklet lép.
(4) A PÉSZ 11. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
(5) A PÉSZ 17. melléklete helyébe a 5. melléklet lép.
25. § A PÉSZ
a) 11. § (3) bekezdésében a „szélességi és mélységi méreteket a 4. melléklet tartalmazza” szövegrész helyébe a „szélességi méreteket a 3. melléklet tartalmazza” szöveg,
b) 17. § (8) bekezdésében az „esetén használati” szövegrész helyébe az „esetén, valamint a Gksz-1956(KE) jelű övezetbe sorolt ingatlanokon megvalósuló beruházás esetén használati” szöveg,
c) 17. § (9) bekezdésében az „Az” szövegrész helyébe az „A” szöveg és a „2” szövegrész helyébe a „4” szöveg,
d) 19. § (2) bekezdésében a „Területének 80%-a a” szövegrész helyébe a „Területének 30%-a a” szöveg,
e) 36. § (2) bekezdésében az „A (3) bekezdés” szövegrész helyébe az „Az OTÉK 17. § (3) bekezdés” szöveg,
f) 55. § (1) bekezdés 2. pontjában a „beépített területén túl” szövegrész helyébe az „a megengedett beépíthető telekterületen kívül” szöveg,
g) 59. § (1) bekezdés 2. pontjában a „beépített területén túl” szövegrész helyébe az „a megengedett beépíthető telek területen kívül” szöveg,
h) 4. melléklet címében a „Kialakítandó” szövegrész helyébe az „Amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek, a kialakítandó” szöveg
lép.
26. § Hatályát veszti a PÉSZ 29. § (1) bekezdésében az „Az előíráshoz kapcsolódó magyarázó ábrákat a 17. melléklet 2. pontja tartalmazza.” szövegrész.
27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 7/2024. (III. 22.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 7/2024. (III. 22.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 7/2024. (III. 22.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
legkisebb telek |
újonnan kialakítandó legkisebb közbenső telekszélesség m-ben |
|||||||
2 |
legkisebb |
Kód |
szabadon álló - |
szabadon álló - |
oldalhatáron |
ikres |
zártsorú - |
zártsorú - |
adottságtól |
3 |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
0 |
||
4 |
180 |
1 |
6 |
X |
|||||
5 |
300 |
2 |
8 |
X |
|||||
6 |
450 |
3 |
14 |
12 |
9 |
10 |
15 |
X |
|
7 |
600 |
4 |
18 |
14 |
10 |
12 |
15 |
X |
|
8 |
720 |
5 |
18 |
14 |
12 |
14 |
15 |
X |
|
9 |
900 |
6 |
20 |
16 |
12 |
16 |
20 |
X |
|
10 |
1100 |
7 |
30 |
20 |
16 |
16 |
20 |
X |
|
11 |
2500 |
8 |
35 |
25 |
16 |
25 |
X |
||
12 |
4000 |
9 |
40 |
40 |
35 |
X |
|||
13 |
adottságtól függő |
0 |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
4. melléklet a 7/2024. (III. 22.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 7/2024. (III. 22.) önkormányzati rendelethez