1. § (1) E rendelet hatálya Sármellék község közigazgatási területén megvalósuló telekalakításra, építési tevékenységre, rendeltetés módosításra terjed ki.

(2) E rendelet hatálya alá tartozó területen telket, építési telket alakítani, területet felhasználni, továbbá építési tevékenységet folytatni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: az OTÉK), az egyéb általános érvényű jogszabályok, jogi rendelkezések és hatósági előírások, Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 8/2018 (IV.26.) önkormányzati rendelete, valamint e Rendelet alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.

2. § E rendelet alkalmazása során:

3. § (1) Közművek műtárgyainak telkei bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakíthatók.

(2) Az építési övezetek és övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve szabályozási vonallal érintett terület leválasztható abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb méretet. A telek beépíthetőségének meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területet meglévő telekként kell kezelni és az útszabályozás területét a telek beépítési lehetőségének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozás alkalmazásakor.

(3) Az építési övezetek és övezetek területén a kialakítható telek megengedett legkisebb szélességét

(4) A már beépült telkek a telekalakításról szóló magasabb szintű jogszabály előírásainak megtartása mellett akkor megoszthatók, ha a megosztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége, az oldalkert és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek megfelelnek.

(5) Az övezet határa kötelezően kialakítandó telekhatár.

(6) A szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal esetén az új telekhatár a kialakult állapot figyelembe vételével, geodéziai felméréssel, vagy útépítési tervhez kapcsolódó kisajátítási tervvel pontosítva a szabályozási vonaltól szükséges mértékben eltérően is kialakítható, ha a létrejövő állapot nem ellentétes a szabályozásban megfogalmazott célokkal és a kialakuló állapot a közterület helyigényének megfelel.

(7) Az általános mezőgazdasági, a védelmi és egyéb erdő, és a kertes mezőgazdasági övezetben a szabályozási terven nem jelölt kiszolgáló út megszüntethető, illetve új kiszolgáló út kialakítható a közlekedés várható igényeinek és szakmai szabályainak figyelembevételével. A mezőgazdasági és erdő övezetekben az új kiszolgáló út minimális szélessége 8 m, a kertes mezőgazdasági övezetben 6 m.

(8) A (7) bekezdésben nem nevesített övezetek területén út területe csak a szabályozási terv szerint alakítható ki.

(9) Építési telket érintő szabályozási vonal esetén az út számára leválasztott területet közforgalom elől el nem zárt magánútként kell kialakítani és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

4. § (1) Közterületen épület, építmény az önkormányzat hozzájárulásával a közlekedés zavarása nélkül helyezhető el.

(2) Közterületen csak közműépítmény számára alakítható ki önálló telek.

(3) A szabályozási terven jelölt közutak és közterületek területén belül a 10. mellékletben meghatározott építmények, közlekedési építmények, utcabútorok, a csomagátadó automaták, környezetvédelmi eszközök helyezhetők el, továbbá növényzet telepíthető. Az árubemutatásra szolgáló szerkezetek csak mobilak lehetnek, melyek kizárólag a nyitvatartási időszakban helyezhetők el a közterületen.

5. § (1) Az építési övezetek és övezetek területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az építési övezet és övezet területének a kialakult állapothoz illeszkedő szabályozása esetén azok rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságok figyelembevételével úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az övezet, építési övezet területének jelentős megújulása, vagy a beépítés intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához.

(2) Az építési övezetek és övezetek területén épületet elhelyezni:

(3) Az építési övezetek és övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főépítményt elhelyezni illeszkedve a kialakult környezet beépítéséhez, vagy kialakult környezet hiányában az OTÉK-ban meghatározottak szerint lehet.

(4) A szabályozási terven jelölt csarnok elhelyezését korlátozó határvonal és a 76. számú főút közötti területen, valamint a 76. számú főúttól északkeletre eső területeken csarnok nem helyezhető el.

(5) Új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni, a telken az építési helyet meghatározni, valamint közmű műtárgyat elhelyezni a szabályozási terven jelölt szabályozási vonal figyelembevételével lehet.

(6) Kerítés

(7) Közterület felőli támfal, terepszint alatti támfalépítmény közterület felőli építmény magassága legfeljebb 3 méter, mely építményre áttört kerítés létesíthető a magasabb terepszinttől számítottan legfeljebb 1,5 méter magassággal.

6. § Meglévő beépítések esetében,

7. § (1) Az előkert mértéke:

(2) Az előkert területén, valamint az előkert mélységében az oldalkert területén hulladéktartály-tároló kivételével egyéb tároló építmény nem helyezhető el.

(3) Az előkert területén a kertvárosias lakóövezetekben elhelyezhető az OTÉK szerinti melléképítményeken túl gépjárműtárolás számára nyitott, lábon álló, egy, legfeljebb 30 m² vetületi alapterülettel rendelkező tető, mely építmény legmagasabb pontja a telek csatlakozó közterületi szakaszának átlag magasságához képest 3 m-nél nagyobb nem lehet.

(4) Az előkert területén a légi közlekedési övezetében (Köl), a különleges beépítésre nem szánt kutatás-fejlesztés (Kb-kf) övezetében, az egyéb ipari gazdasági (Gipe), kereskedelmi szolgáltató gazdasági (Gksz) és a különleges mezőgazdasági üzemi (Kmü) övezetben porta rendeltetésű épület és kapu építmény elhelyezhető.

(5) A hátsókert mélysége az OTÉK előírásai szerint meghatározott.

(6) Építési övezetben a hátsókert területén épület telekhatároktól számított 2 méteren belül a telekhatár irányába csak tűzfallal alakítható ki. A szomszédos telekre néző homlokzat magassága legfeljebb 3,5 m lehet.

(7) Szomszédos telken lévő épületek között a megengedett legkisebb távolság az OTÉK-ban meghatározott telepítési távolság, a tűztávolság és a beépítési módnak megfelelő oldalkert mérete közül a nagyobb. Az oldalkert legkisebb szélessége, amennyiben az övezeti előírás eltérően nem rendelkezik, nem lehet kisebb

8. § (1) Állattartó, valamint trágyatároló építményt a környezetvédelmi hatóság által megállapított védőtávolságot, valamint az 11. melléklet szerinti elhelyezési távolságot betartva szabad kialakítani és üzemeltetni az egyes huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget befogadó épületektől úgy, hogy az a környezetre zavaró hatással ne legyen.

(2) Az egységes környezethasználati engedélyhez és telepengedélyezési eljáráshoz kötött tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által a védendő épülettől megállapított védőtávolság és e rendelet 11. melléklete szerinti távolság közül a szigorúbb mértéket kell figyelembe venni.

(3) Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 4 havi istállótrágya és trágyalé tárolására. A saját szükségletet meghaladó állattartás esetén a híg trágyatároló és az almostrágya tároló zárt fedését kötelező kialakítani.

(4) Állattartó építmény a 9-10. melléklet figyelembe vételével, abban az esetben helyezhető el, amennyiben a telek területe eléri vagy meghaladja az övezetben, építési övezetben előírt kialakítható minimális telekméretet.

(5) Az állattartás épületeire vonatkozó szabályokat rendeltetés-változtatás esetén is alkalmazni kell.

9. § (1) Terepszint alatti építmény az oldalkert kivételével az építési hely területén kívül is létesíthető, ahol

(2) Közmű létesítmény számára terepszint alatti építmény bármely övezet területén korlátozás nélkül elhelyezhető.

10. § (1) A telek természetes terepfelületét a rendeltetésszerű építmény, illetve telekhasználat követelményeinek biztosítása érdekében a talaj állékonyságának biztosítása mellett lehet megváltoztatni.

(2) A terepkialakítás során rendezett terepszint a telkek közös határa mentén legfeljebb 1 méteres szintkülönbséggel a telekhatárra állított függőleges síkhoz képest a telekhatár mentén 60 fokban elfordított síkok között hozható létre.

(3) A beépítésre szánt övezetek területén a terepszint változtatása legfeljebb 2 méter lehet.

11. § Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az építmény telkén

12. § (1) A település területén található műemléket, annak telkét, műemléki környezetét, valamint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli.

(2) A műemléki környezet területén épületet átalakítani, bővíteni, új épületet építeni csak a környezet műemléki jellegének figyelembevételével és megtartásával, ahhoz illeszkedően lehet.

(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő, földmunkával járó tevékenység során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni.

13. § (1) A Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken a használatmódosítás és építés csak a vonatkozó előírások szerint történhet.

(2) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület térségi övezetével érintett területeken

(3) Az ökológiai hálózat magterületének övezetével érintett területeken

(4) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetével érintett területeken

(5) Az ökológiai hálózat pufferterület övezetével érintett területeken

(6) A tájképvédelmi terület övezetével érintett területeken a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.

(7) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának.

(8) Az építési telek szabályozási terven jelölt telken belüli kötelező fásítással érintett területrészen közműépítmények kivételével más építmény nem helyezhető el. A területen teljes felületet borítóan, invazív fajok kivételével legalább 250 fa/ha mennyiségű, sor-, vagy parkfa méretű egyed felhasználásával történhet fásítás. Meglévő faállomány esetén annak megtartásáról, szakszerű műveléséről gondoskodni kell, amennyiben az erdőnek minősül, úgy annak fenntartását a hatályos erdőtörvény rendelkezései szerint kell folytatni.

(9) A védelmi erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető. Fásítás során inváziós fajok alkalmazása település teljes területén tilos.

(10) A település teljes területén csak korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.

(11) A tavak és egyéb vízfelület vizének természetes tisztaságát, ökológiai rendszerének stabilitását védeni kell. Bármilyen vegyi anyag, vagy egyéb szennyező anyag vízbe juttatása tilos. A partvonal mentén hulladék lerakása – akár csak átmenetileg is tilos.

(12) A település közigazgatási területén a biológiai aktivitás érték (BIA) fenntartásához igénybe vett területeket az 12. melléklet tartalmazza.

14. § (1) Kármentesítési monitoring infrastruktúra fenntartása érdekében - a vonatkozó környezetvédelmi határozatban foglaltaknak megfelelően - a kármentesítési monitoring kúttal érintett területekre tervezendő épületeket, létesítményeket úgy kell elhelyezni, hogy a kármentesítési tevékenységet ne zavarja, akadályozza.

(2) Zajvédelmi szempontból a gazdasági területen tervezett létesítményeket úgy kell megvalósítani, hogy üzemelésük során a rájuk vonatkozó zajkibocsátási határértékek betarthatóak legyenek.

(3) A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartani.

(4) Nem végezhető olyan tevékenység, amely közvetlenül, vagy közvetve az emberi egészségre káros hatást fejt ki, illetve a környezetre (talajra, vízre, levegőre) nézve határértéket meghaladó terhelést okoz.

(5) Fokozott figyelemmel kell lenni a hulladék képződés (települési folyékony- és szilárd-, továbbá a veszélyes hulladék) megelőzésére, a képződő hulladék mennyiségének csökkentésére, a jogszabályban előírt hulladékgyűjtés és -tárolás betartására.

(6) A köz- és magánterületeket a közegészségügyi jogszabályi előírásoknak és a vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelelő állapotban kell tartani és használni.

15. § (1) Az árvízvédelmi töltés mentesített oldalán lévő azon területet melyen fakadó és szivárgó vizek jelentkezhetnek csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően magasabb szintű jogszabály szerinti előírások szerint szabad hasznosítani.

(2) A Zala folyó hullámterén, vízfolyás, továbbá holtág parti sávjában új építményt elhelyezni csak a magasabb szintű jogszabályban foglaltak szerint lehet.

16. § (1) A település közigazgatási területén belül található gyorsforgalmú utak, valamint az országos főutak külterületi szakaszai mellett a szabályozási a terven jelölt úttengelytől számított 100-100 m-es, az országos mellékutak külterületi szakaszai mellett 50-50 m-es védőtávolság előírt. A védőtávolságra a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott előírások alkalmazandók.

(2) A vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez a vizek és közcélú vízi-létesítmények mentén a szabályozási tervben jelölt parti sávot kell biztosítani, melynek területére a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az építési övezetek és övezetek telkein belül építési és tereprendezési munkát a szabályozási terven feltüntetésre került közművezetékek és védősávjaik területén a közműszolgáltatók előírásai alapján lehet végezni.

(4) A meglévő villamosenergia közművek részére a szabályozási terv védősávokat - biztonsági sávokat - állapít meg, melynek területére a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A földgáz elosztóvezetékek nyomvonalára, valamint a nyomásszabályzó állomásokra vonatkozóan a szabályozási terv védősávokat - biztonsági övezetet - állapít meg, melyek területére a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzatáról szóló magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.

(6) A vizes élőhelyek védőterületén – a vízfolyás partvonalától számított 50 m-en belül – természeti területen a természet védelméről szóló törvénnyel szinkronban a vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével új építmény nem helyezhető el.

17. § (1) A folyópart és az árvízvédelmi töltés közötti hullámtér területet, továbbá az árvízvédelmi töltés mentesített oldalán lévő területet hasznosítani, a szabályozási tervben jelölt vízjárta területen, hullámtéren, vízfolyás továbbá holtág parti sávjában építményt elhelyezni csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően szabad.

(2) Vízjárta területen az építmény használati terének padlószintje 0,3 m-el a mértékadó árvízszint felett helyezhető el.

18. § (1) Építési övezetek területén e rendelet szerinti zöldfelületet, a zöldfelület fásítását, valamint a szabályozási terven jelölt helyeken a telken belüli kötelező fásítást a telek szabályozási terv szerinti rendeltetésének megfelelő hasznosítása, illetve új építés esetén annak használatbavételéig ki kell alakítani.

(2) Külterületi, belterületbe vonandó, valamint a belterületben lévő fejlesztésre szánt terület közművesítését, valamint úttal való feltárását érintő költségek viselésében az érdekelt feleknek településrendezési szerződésben kell megállapodni.

19. § (1) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. A műszaki okokból indokoltan a földben maradó funkcióvesztett vezetéknek – környezeti elemek károsodásának kizárásával való – lezárását, az eltömedékelését szakszerűen, a későbbi roskadás-mentesség biztosításával el kell végezni.

(2) A megújuló energiahordozók közül a szélenergia hasznosítására szolgáló szélkerék a következő övezetekben helyezhető el, ha az a településképi szempontból elfogadható, környezetére nincs jelentős zavaró hatással:

(3) A település területén a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.

20. § Új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén - ha annak rendeltetéséhez ivóvízfelhasználás szükséges – az üzemben lévő és csatlakozási lehetőséggel rendelkező kommunális ivóvízhálózat rendelkezésre állása esetén a hálózatra való rákötés kötelező, annak hiányában egyedi megoldással történhet.

21. § (1) Megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózat esetén

(2) Beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését és üzembe helyezését követő 1 éven belül csatlakozni kell a kiépített szennyvízcsatorna hálózatra, amennyiben a területen szennyvíz keletkezik.

(3) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, bővítése, vagy rendeltetésének megváltoztatása esetén csak az előírt engedéllyel rendelkező egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy zárt, vízzáró kivitelű szennyvíztároló létesítését követően lehet.

(4) A település területén tilos a nem közművel összegyűjtött szennyvizek engedély nélküli elhelyezése.

(5) A talaj és a talajvíz védelme érdekében tisztítatlan szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(6) Fejlesztési területen, új beépítésre szánt övezetben elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

22. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvizet a környezetének károsítása nélkül elvezetni, elszikkasztani, illetve elhelyezését biztosítani. Nyílt árkos vízelvezető rendszer esetében a kapubehajtók alatti átereszek minimális mérete D400mm lehet. Közlekedési létesítménnyel (szilárd burkolatú úttal, kerékpárúttal, földúttal) való keresztezés esetén a minimális áteresz átmérő D600 mm.

(2) A csapadékvíz-elvezető rendszerbe csak a magasabb szintű jogszabályban előírt minőségű csapadékvizek vezethetők.

(3) Nem önálló helyrajzi számon, illetve alrészleten lévő árkok esetében az ingatlan tulajdonosa köteles biztosítani a felszíni vizek elvezetését. A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos. A meglévő nyílt rendszer átépítése, zárt csatornává tétele csak vízjogi létesítési engedély birtokában történhet.

(4) Új építés és bővítés esetén a telekről származó csapadékvizet a közterületi befogadóba csak az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni.

(5) A terepszint alatti épületrészek felszíni vizek elöntése elleni védelmét megfelelő műszaki megoldás kialakításával kell biztosítani. A védelmi rendszerek üzemeltetése, karbantartása az ingatlantulajdonos feladata.

(6) A zárt csapadékvíz-elvezető rendszerhez történő csatlakozás előtt a nyílt árkon megfelelően méretezett hordalékfogó kialakítása szükséges.

(7) Zárt csapadékvíz elvezetés esetén az idegen ingatlanon lévő csapadékcsatornára szolgalmi jogot kell bejegyezni. A vízelvezetési szolgalmi joggal jelölt területen – az üzemeltetési tevékenységéhez indokolt mértékben – a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott vízelvezetési szolgalmi jog gyakorlása a csapadékcsatorna üzemeltetőjét, szolgáltatóját megilleti.

(8) Felszíni vízelvezető árkokat csak részletes hidrológiai vizsgálat után lehet megszüntetni, mely kiterjed a befogadó vízelvezető-rendszer vízgyűjtőjére.

23. § A település területe a települések katasztrófavédelmi besorolásáról szóló jogszabály rendelkezései alapján III. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló jogszabály határozza meg.

24. § (1) Az igazgatási terület beépítésre szánt területén megállapított sajátos használat szerinti építési övezetek:

(2) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területén megállapított sajátos használat szerinti övezetek:

(3) Az igazgatási területen megállapított építési övezetek és övezetek lehatárolását az 1-7. melléklet szerinti szabályozási terv határozza meg.

(4) Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 8. melléklet határozza meg.

25. § (1) Az Lk jelű kisvárosias lakóterület alacsony intenzitású lakótelepek területe és a sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lk jelű kisvárosias lakóterület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 9. melléklet határozza meg. A 9. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető rendeltetések abban az esetben helyezhetők el, ha az a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

26. § (1) Az Lke jelű kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lke jelű kisvárosias lakóterület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 9. melléklet határozza meg. A 9. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető rendeltetések abban az esetben helyezhetők el, ha az a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

27. § (1) Az Lf jelű falusias lakóterület építési övezet lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lf jelű falusias lakóterület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 9. melléklet határozza meg. A 9. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető rendeltetések abban az esetben helyezhetők el, ha az a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

(3) Az állattartással kapcsolatos építmények elhelyezésének feltételeit e rendelet 8. §-a és 11. melléklete tartalmazza.

28. § (1) A Vt jelű településközponti vegyes terület építési övezete - a településszerkezet központi funkciójának ellátása érdekében - a település működését biztosító, a lakórendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vt jelű településközponti vegyes terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 9. melléklet határozza meg.

(3) A Vt jelű építési övezetben gazdasági rendeltetés abban az esetben helyezhető el, ha az a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

29. § (1) A Vi-1 jelű és a Vi-2 jelű intézményi vegyes terület építési övezete elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vi-1 jelű és a Vi-2 jelű intézményi vegyes terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 9. melléklet határozza meg.

(3) A Vi-1 jelű és a Vi-2 jelű építési övezetben gazdasági rendeltetés abban az esetben helyezhető el, ha az a meglévő rendeltetések használatát nem korlátozza.

30. § (1) A Gksz-1 jelű, Gksz-2 jelű és Gksz-3 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezete a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Gksz-1 jelű, Gksz-2 jelű és Gksz-3 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 9. melléklet határozza meg.

(3) A Gksz-1 jelű, Gksz-2 jelű és Gksz-3 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetben egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki.

(4) A csarnok elhelyezésének korlátozásával érintett területen csarnok nem helyezhető el.

(5) Az új telephelyek területének legalább 30%-át háromszintű növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.

31. § (1) A Gipe-1 jelű és Gipe-2 jelű egyéb ipari gazdasági terület építési övezete elsősorban olyan gazdasági célú ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények és raktárak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el, és nem tartoznak a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló, különlegesen veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységi körbe.

(2) A Gipe-1 jelű és Gipe-2 jelű építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 9. melléklet határozza meg.

(3) A csarnok elhelyezésének korlátozásával érintett területen csarnok nem helyezhető el.

(4) A Gipe-1 jelű egyéb ipari gazdasági övezet területén az új telephelyek területének legalább 50%-át háromszintű növényzettel fedetten kell kialakítani.

(5) A Gipe-2 jelű egyéb ipari gazdasági övezet területén az új telephelyek területének legalább 30%-át háromszintű növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.

(6) A Gipe-2 jelű egyéb ipari gazdasági terület építési övezetében a lakóterülettel határos, a szabályozási terven jelölt kötelező fásítást új telephely vagy új épület létesítése esetén a használatbavételig meg kell valósítani. A fásítás legalább 200 fa/ha mennyiségű, sor-, vagy parkfa méretű egyed felhasználásával, takarást biztosítva történhet. A kötelező fásítás területén kialakult, vagy telepített fás szárú növényzet fenntartásáról, szakszerű műveléséről gondoskodni kell.

32. § (1) A K-mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezete elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást, a nagyüzemi állattartást szolgáló épületek és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 9. melléklet határozza meg.

(3) A K-mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezet építési telkein szolgálati lakás kizárólag az (1) bekezdés szerinti valamely rendeltetés megléte esetén vagy azzal egyidejűleg létesíthető.

33. § (1) A K-közl jelű különleges beépítésre szánt közlekedési terület építési övezetében személygépkocsi-tárolás célját szolgáló épületek, sorgarázsok helyezhetők el.

(2) A K-közl jelű különleges beépítésre szánt közlekedési terület építési övezet telkein az elhelyezhető és tiltott rendeltetések körét az e rendelet 9. melléklete tartalmazza.

34. § (1) A Köu jelű közúti közlekedési terület övezete elsősorban az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a közterületi gépjármű-várakozóhely, a járda, a köztér építményei, a közúti közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgálnak, továbbá biztosítják a helyi sajátosságoknak megfelelő zöldfelületi igények kiszolgálását.

(2) A Köu jelű közúti közlekedési terület övezetében a közlekedési és közmű építmények méretét úgy kell meghatározni, hogy az a helyi sajátosságoknak megfelelő zöldfelületi, gyalogosközlekedési, valamint csapadékvíz-szikkasztási igényeket ki tudja szolgálni.

(3) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet tájépítészeti, kertészeti tervek szerint a közművek figyelembe vételével kell megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajok telepítését.

(4) A közművezetékeket és közműlétesítményeket a Köu jelű közúti közlekedési területen kell elhelyezni, ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítás mellett lehetséges.

35. § (1) Az egyéb közlekedési terület a kötöttpályás és a légi közlekedési, valamint a közmű és hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

(2) Az egyéb közlekedési terület a Kök jelű kötöttpályás közlekedési és a Köl jelű légi közlekedési övezetekre tagozódik.

(3) A Kök jelű és Köl jelű övezetekben az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 10. melléklet határozza meg. A 10. melléklet szerinti, feltétellel elhelyezhető rendeltetések kizárólag a közlekedés kiszolgálása érdekében létesülhetnek. A 10. mellékletben FF jellel jelölt, feltétellel elhelyezhető rendeltetések kizárólag a repülőtér funkciójának zavarása nélkül létesíthetők.

36. § (1) A Zkp jelű közpark zöldterület övezete és a Zkk jelű közkert zöldterület övezete állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A Zkp jelű közpark zöldterület övezetében és a Zkk jelű közkert zöldterület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 10. melléklet határozza meg.

37. § (1) Az erdőterület övezetek az erdőgazdálkodás hosszú távú célját, a település ökológiai rendszerének megőrzését, javítását és védelmét, valamint a pihenést és a szabadidős tevékenységet egymással összehangoltan szolgálják.

(2) Az Ev-1, Ev-2, Ev-3, Ev-4, Ev-5, Ev-6 jelű védelmi célú erdőterület, az Ee-1, Ee-2, Ee-3, Ee-4, Ee-5 jelű egyéb erdőterület övezetében föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése – a magasfeszültségű hálózat kivételével – csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel lehet építeni.

(3) Az Ev-1, Ev-2, Ev-3, Ev-4, Ev-5, Ev-6 jelű védelmi célú erdőterület, az Ee-1, Ee-2, Ee-3, Ee-4, Ee-5 jelű egyéb erdőterület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 10. melléklet határozza meg. A 10. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető építmények az érintett térségi övezetekre vonatkozó előírásokkal összhangban létesíthetők.

38. § (1) Az Ev-1, Ev-2, Ev-3, Ev-4, Ev-5, Ev-6 jelű védelmi célú erdőterület övezete jellemzően az erdőről szóló törvény szerinti védelmi rendeltetésű erdő, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti, a környezeti elemek védelmét, a környezeti terhelés megelőzését vagy csökkentését szolgáló védőerdő, a természet védelméről szóló törvény szerinti védett erdő, továbbá a területrendezési és településrendezési követelmények teljesítését szolgáló védőerdő.

(2) Az Ev-1 és az Ev-2, Ev-3, Ev-4; Ev-5 és Ev-6 jelű védelmi erdőterület övezetekben épület nem helyezhető el, és a 10. melléklet alapján feltétellel elhelyezhető építmények csak természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódóan létesíthetők, a közcél és a természeti állapot fenntartásával.

(3) Az Ev-1 jelű védelmi célú erdőterület országos ökológiai hálózat magterület övezetével, országos tájképvédelmi terület övezetével és tájépvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (2)-(3) és (6) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(4) Az Ev-2 jelű védelmi célú erdőterület országos ökológiai hálózat magterületének övezetével, országos tájképvédelmi terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (3) és (6) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(5) Az Ev-3 jelű védelmi célú erdőterület országos ökológiai hálózat folyósójának övezetével, országos tájképvédelmi terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (4) és (6) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(6) Az Ev-4 jelű védelmi célú erdőterület tájépvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(7) Az Ev-5 jelű védelmi célú erdőterület országos tájképvédelmi terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (6) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(8) Az Ev-6 jelű védelmi célú erdőterület országos térségi övezettel nem érintett övezet.

39. § (1) Az Ee-1, Ee-2, Ee-3, Ee-4, Ee-5 jelű egyéb erdőterület övezetébe jellemzően az erdőről szóló törvény szerinti védelmi rendeltetésű erdőnek nem minősülő erdők tartoznak.

(2) Az Ee-1 és az Ee-2 jelű egyéb erdőterület övezetben csak a természetvédelmi bemutatást szolgáló építményt, míg az Ee-3, Ee-4 és az Ee-5 jelű egyéb erdő övezetben az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, természetvédelmi rendeltetésű építmény, kilátó valamint közmű és út építményei helyezhetők el.

(3) Az Ee-1 jelű védelmi célú erdőterület országos ökológiai hálózat magterület övezetével, országos tájképvédelmi terület övezetével és tájépvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (2)-(3) és (6) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(4) Az Ee-2 jelű védelmi célú erdőterület országos ökológiai hálózat magterületének övezetével, országos tájképvédelmi terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (3) és (6) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(5) Az Ee-3 jelű védelmi célú erdőterület országos ökológiai hálózat folyósójának övezetével, országos tájképvédelmi terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (4) és (6) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(6) Az Ee-4 jelű védelmi célú erdőterület tájépvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(7) Az Ee-5 jelűvédelmi célú erdőterület országos tájképvédelmi terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (6) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

40. § (1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet alapvetően kisüzemi vagy családi használatú telkekből áll, amely jellemzően kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. A kertes mezőgazdasági terület övezetben a műveléssel összefüggő egyetlen gazdasági épület és legfeljebb egyetlen különálló, földdel borított pince építhető, lakás nem létesíthető.

(2) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben építményt elhelyezni csak a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben, a borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetére megállapított szabályok szerinti, mezőgazdaságilag művelt teleknek minősülő telek esetében lehet.

(3) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.

(4) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet területén kerti tó, dísztó, medence, nyílt tűzivíztározó nem helyezhető el. Tűzivíztározó csak zártan, földbe süllyesztve, földdel fedetten létesíthető.

(5) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetések körét az e rendelet 10. melléklete tartalmazza. A 10. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető rendeltetések az érintett térségi övezetekre vonatkozó előírásokkal összhangban létesíthetők.

41. § (1) Az Má-1, Má-2, Má-3, Má-4, Má-5, Má-6 jelű általános mezőgazdasági terület övezetébe a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit szolgáló területek tartoznak.

(2) Az általános mezőgazdasági övezetekben a mezőgazdaságilag műveltnek minősülő telek esetében lehet építményt elhelyezni. A mezőgazdaságilag művelt telek az Má-1, Má-2, Má-3 és Má-4 jelű övezetek esetében a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló rendeletben szereplő általános mezőgazdasági terület övezet előírásai között szabályozott, míg a Má-5, Má-6 jelű övezetek esetében a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben szereplő borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezet előírásai között szabályozott.

(3) Az Má-1, Má-2, Má-3, Má-4 jelű általános mezőgazdasági övezetek területén

(4) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezete országos térségi övezettel nem érintett övezet.

(5) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület az országos ökológiai hálózat pufferterületének övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (5) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(6) Az Má-3 jelű általános mezőgazdasági terület övezete a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(7) Az Má-4 jelű általános mezőgazdasági terület az országos ökológiai hálózat ökológiai folyósójának övezetével érintett övezet, mely területen e rendelet 13. § (4) bekezdésében foglalt korlátozások az irányadók.

(8) Az Má-5 jelű általános mezőgazdasági terület II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszterterülettel érintett övezet, melyben a 10. melléklet szerinti építmények az alábbi feltételekkel helyezhetők el:

(9) Az Má-6 jelű általános mezőgazdasági terület borszőlő termőhelyi kataszterterülettel és vízeróziónak kitett területtel érintett övezet, melyben a (8) bekezdésben foglalt, valamint a következő korlátozások az irányadók:

(10) Az Má-1, Má-2, Má-5 és Má-6 jelű általános mezőgazdasági övezetek területén nem szőlő művelési ág esetében birtokközpont a településen vagy a szomszédos településeken legfeljebb 50%-ban elhelyezkedő, mezőgazdasági művelés alatt álló birtoktesten alakítható ki. A birtokközpont telkén a mezőgazdasági használatot szolgáló gazdasági építmény, a tulajdonos számára szolgáló lakóépület, lovasturizmust szolgáló épületek helyezhetők el.

(11) A mezőgazdasági birtoktesten a (10) bekezdés szerinti birtokközpont mellett legfeljebb egy kiegészítő központ alakítható ki.

(12) Az Má-1, Má-2, Má-5, és Má-6 jelű általános mezőgazdasági övezetek területén szőlő művelési ág esetében birtokközpont létesítésére az alábbi feltételek szerint van lehetőség:

(13) Az Má-3 és az Má-4 jelű övezet területén birtokközpont nem létesíthető.

(14) Az Má-1, Má-2, Má-3, Má-4, Má-5, és Má-6 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 10. melléklet határozza meg. A 10. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető építmények az érintett térségi övezetekre vonatkozó előírásokkal összhangban létesíthetők.

42. § (1) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezete a természetközeli gyepfelületek területe.

(2) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében épület nem helyezhető el.

(3) Az övezetek területén zavaró lég-, zaj- és fényszennyező tevékenység nem folytatható. A terület feltöltése és a természetes vízháztartás megváltoztatása tilos.

43. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület övezetébe a folyóvizek és a közcélú nyílt csatornák tartoznak, ahol építményt elhelyezni csak jogszabályban foglaltak szerint, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet.

(2) A V jelű vízgazdálkodási terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 10. melléklet határozza meg. A 10. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető építmények az érintett ökológiai hálózat térségi övezeteire vonatkozó előírásokkal összhangban létesíthetők.

44. § (1) A természetközeli terület övezete a mocsarak, nádasok területe.

(2) A „Tk” jelű természetközeli övezetek területén épület nem helyezhető el.

(3) Az övezetek területén zavaró lég-, zaj- és fényszennyező tevékenység nem folytatható. A terület feltöltése és a természetes vízháztartás megváltoztatása tilos.

45. § (1) A különleges kutatás-fejlesztési beépítésre nem szánt „Kb-kf” jelű övezetben a kutatás fejlesztéshez tartozó építmények, és e rendeltetést kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek helyezhetők el, illetve az övezet területe e rendeltetés szerint hasznosítható.

(2) A „Kb-kf” jelű övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetések körét az e rendelet 10. melléklete tartalmazza.

46. § (1) A Kb-sz jelű különleges beépítésre nem szánt szennyvíziszap-tározó terület övezetben a rendeltetéséhez tartozó és az azt kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek helyezhetők el, illetve az övezet területe e rendeltetés szerint hasznosítható.

(2) A Kb-sz jelű övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetések körét az e rendelet 10. melléklete tartalmazza.

47. § (1) A Kb-me jelű különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló övezet napelemes erőmű, valamint a terület fenntartásához szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-me jelű különleges megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 10. melléklet határozza meg. A 10. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető építmények kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységhez kapcsolódóan helyezhetők el.

48. § (1) A Kb-t jelű különleges beépítésre nem szánt temető terület övezetben a rendeltetéséhez tartozó és az azt kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek helyezhetők el, illetve az övezet területe e rendeltetés szerint hasznosítható.

(2) A Kb-t jelű különleges beépítésre nem szánt temető terület övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetések körét az e rendelet 10. melléklete tartalmazza.

49. § (1) A Kb-sp jelű különleges sportterület övezetében elsősorban sportolási célú, sportpálya, uszoda, strand, sportcsarnok épületei és építményei, valamint ezek működéséhez szükséges gazdasági és tároló épületek, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épületek helyezhetők el.

(2) A Kb-sp jelű különleges beépítésre nem szánt sportterület övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetések körét az e rendelet 10. melléklete tartalmazza.

50. § (1) A rendelet mellékletei a következők:

(2) A rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

52. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.