Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete
Kistarcsa Város Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 09. 26Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete
Kistarcsa Város Helyi Építési Szabályzatáról
Kistarcsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés a) pontjában és 11. mellékletében megjelölt véleményezésre jogosult államigazgatási szervek, önkormányzatok és egyéb szervek, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 65. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés b) pontja szerinti partnerek, továbbá a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (2) bekezdés a) pontja szerinti környezetvédelméért felelős szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya Kistarcsa Város közigazgatási területére terjed ki.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. fedett szín: jellemzően oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott, fedett szerkezet, amely gépjárművek és egyéb gépi berendezések tárolására szolgál.
2. fekvő telek: olyan sarokteleknek nem minősülő ingatlan, amelyiknek a közterületi, vagy magánúttal határos határvonala hosszabb, mint az oldalhatára.
3. oldalkertnek nem minősülő telekhatár: az a szomszédos telekkel közös oldalhatár, mely építési határvonalnak minősül.
Szabályozási terv
3. § (1) A szabályozás elemeit a rendelet 1. mellékletét és 2. mellékletét képező 2 db A0-as SZT/A és SZT/B jelű szelvényből álló Szabályozási Terv tartalmazza.
(2) A szabályozás alapelemei:
a) szabályozási vonal, szabályozási szélesség, és
b) övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa.
(3) Jogszabály alapján kötelező szabályozási elemek:
a) védőterületek, védőtávolságok, védősávok,
b) nyilvántartott régészeti lelőhely határa, és
c) az országos ökológiai hálózathoz és Natura 2000 hálózathoz tartozó területek.
(4) Helyi szintű jogszabállyal megállapított kötelező szabályozási elemek:
a) helyi művi védelem objektumai, és
b) a helyi területi védelem határa.
KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Általános közlekedési előírások
4. § (1) A közlekedési övezetbe tartoznak
a) a meglévő és tervezett országos és a helyi közutak,
b) kerékpárutak, vasúti területek,
c) a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósuló gépjármű várakozóhelyek és parkolók kivételével a várokozóhelyek és a parkolók,
d) járdák és gyalogutak,
e) közforgalmú vasutak,
f) közterek, és
g) az a) -f) pontok
ga) csomópontja,
gb) vízelvezetési rendszere,
gc) környezetvédelmi építményei,
gd) közmű és a hírközlés építményei, és
ge) a hozzájuk tartozó közlekedésüzemi létesítmények
területükkel és tartozékaikkal együtt.
(2) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:
a) M31 autópálya K.I.A.
b) A 3. sz. út: belterületen B.III.a. C., külterületen K.III.A.
c) A 3101. j. és 3102 j. ök. út: külterületen K.V. a., belterületen B.IV.c.B.
d) Belterületi gyűjtő utak: B.V.c.
e) Kiszolgáló utcák: B.VI.d.
(3) A közlekedési területek övezeteinek területét az 1. és a 2. melléklet tartalmazza a következők szerint:
a) KÖu jelű főúthálózat övezete, melynek közterületi szélessége kialakult. A kialakulttól eltérő szélességekről a szabályozási terv rendelkezik;
b) KÖu-gy jelű egyéb gyűjtőúthálózat övezete, melynek közterületi szélessége kialakult. A kialakulttól eltérő szélességekről a szabályozási terv rendelkezik;
c) KÖu-k jelű kiszolgáló utak övezete, melynek közterületi szélessége kialakult. A kialakulttól eltérő szélességekről a szabályozási terv rendelkezik;
d) KÖe jelű kötöttpályás közlekedési terület övezete, melynek közterületi szélessége kialakult. A kialakulttól eltérő szélességekről a szabályozási terv rendelkezik.
(4) Új közlekedési célú közterület kialakítása és kiépítése során biztosítani kell:
a) egyoldali, illetve 12 métert meghaladó szabályozási szélesség esetén kétoldali fasor telepítését, amennyiben annak műszaki akadálya nincs,
b) a felszíni vizek elvezetését nyílt árokkal, csapadékvíz csatornával vagy folyókával,
c) a közművezetékek elhelyezését, illetve helyét olyan módon, hogy védőtávolságuk lehetőség szerint közterületre essen és az a) pont szerinti fasor telepítését ne akadályozza,
d) a közvilágítás helyigényét és módját, és
e) a gyalogosok közlekedését gyalogos felületek létrehozásával.
Közlekedési övezetekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
5. § (1) A védőterületek értékei az állami úthálózat részét képező utaknál az úttengelytől mérve:
a) M31 autópálya védőtávolsága az út tengelyétől mért 100 - 100 méter. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerinti létesítményekre 250 - 250 méter, amelyen belül építmények elhelyezéséhez az ágazati jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.
b) M0 autóút védőtávolsága az út tengelyétől mért 100 - 100 méter. Az OTÉK szerinti létesítményekre 250 - 250 méter, amelyen belül építmények elhelyezéséhez az ágazati jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.
c) A 3. sz. főút külterületi nyomvonala mentén előírt 100-100 méter a védőtávolság, 50 méteren belül magasépítmény, 30 méteren belül kerítés nem létesíthető. A védőtávolságon belül építmények elhelyezéséhez az ágazati jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.
d) A 3101. j. és 3102. j. ök. út külterületi szakaszán 50-50 méter a védőtávolság, 30 méteren belül magasépítmény, 20 méteren belül kerítés nem létesíthető.
(2) Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 méteren belül épület, építmény nem helyezhető el.
(3) A tervezett közutak kiépítéséhez legalább a magasabb szintű jogszabályok szerinti szabályozási szélességek biztosítandók, ennél kisebb szabályozási szélességet alkalmazni csak szabályozási terv keretei között készülő, az adottságokhoz alkalmazkodó szabályozási tervlapon feltüntetett méretezés alapján lehet. Kiszolgáló utaknál gazdasági övezet esetén: a minimális szabályozási szélesség 16 méter.
(4) Az új vállalkozási területekre települő, jelentősebb forgalomkeltő létesítmények építéséhez alátámasztó forgalmi méretezést kell készíteni.
(5) A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, növényzet telepíthető.
(6) Jelentősebb forgalomkeltő létesítmény az a létesítmény, amelynél az OTÉK 4. melléklete alapján számított parkolók száma több mint 20 személygépkocsi.
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
A telekalakítás előírásai
6. § (1) A település területén nyúlványos telek nem alakítható ki.
(2) A rendeletnek megfelelő telekalakításokat úgy kell végrehajtani, hogy azok e rendelet övezeti előírásainak megfeleljenek. Kivéve a közműtelkek és egyéb közcélra kialakítandó telkek esetén, ahol az övezeti előírásnál kisebb telek is kialakítható, és az egyéb övezeti előírások betartásával építhető be, amennyiben a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza. A meglévő beépítéssel rendelkező ingatlan szabályszerű beépítési paramétereinek teljesülését a telekalakítás során biztosítani kell.
(3) Lakó és településközponti vegyes építési övezetek területén a telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút közforgalom elől el nem zárt magánútként és a közterületre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.
(4) Lakó és településközponti vegyes építési övezetek területén az ingatlan megközelítésére szolgáló magánút szélessége
a) legfeljebb 8 lakás kiszolgálása esetén legalább 8 méter,
b) 8-nál több, de 16-nál kevesebb lakás kiszolgálása esetén legalább 10 méter, vagy
c) 16 és annál több lakás kiszolgálása esetén legalább 12 méter
a szükséges közművezetékek, térvilágítás és felszíni vízelvezetés biztosítása mellett.
(5) Gazdasági és különleges építési övezetek, valamint beépítésre nem szánt övezetek területének megközelítésére szolgáló magánút szélessége legalább 8 méter.
(6) 12 méternél keskenyebb magánút csak közvetlen közúti kapcsolattal létesíthető.
(7) A telkek megközelítésére szolgáló magánútnak a telkekre előírt közműellátás biztosítására alkalmasnak kell lennie.
(8) A tervezett szabályozási vonal mentén a telek akkor is megosztható közterületre, közútra és telekre, ha a megosztás után kialakuló telek mérete nem éri el az övezeti előírás szerinti legkisebb kialakítható telekméretet.
(9)1 Amennyiben a tervezett telekalakítás a meglévő telekszélességet nem csökkenti, abban az esetben az övezeti előírás szerinti minimális telekszélesség értékét nem kell figyelembe venni.
(10)2 Telekösszevonás esetén a kialakításra kerülő telekszélesség övezeti előírás szerinti minimális telekszélesség értékétől el lehet térni, amennyiben a telekalakítás utáni telekszélesség nagyobb, mint a telekalakítás előtti telekszélesség.
Elővásárlási jog
7. § (1) Kistarcsa Város Önkormányzatát (a továbbiakban: Önkormányzat) a településrendezési célok megvalósulása érdekében intézményi funkciók fejlesztése céljából elővásárlási jog illeti meg a 6. mellékletben felsorolt területeket.
(2) Az elővásárlási joggal érintett területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
Feltételhez kötött építési jog
8. § (1) A szabályozási terven feltételhez kötött építési joggal határolt területeken településrendezési szerződés megkötésének hiányában az eredeti Mk és Máf-1 jelű mezőgazdasági övezeti előírásoknak és művelési ágnak megfelelő szabályozás alkalmazandó. Ezeken a területeken a szabályozási terven jelölt Gipe-1 és Gksz-5 építési övezet alkalmazásának feltétele a településrendezési szerződés megkötése az Önkormányzattal.
(2) A feltételhez kötött építési joggal határolt területek esetében az önkormányzat a szabályozási terven jelölt Gipe-1 vagy Gksz-5 építési övezet területére településrendezési szerződést köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval.
ÉPÍTÉSI ÖVEZET ÉS AZ ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Általános építési előírások
9. § (1) A szabályozási terv szabályozási elemeit az 1. és a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(3) Az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket az 4. melléklet tartalmazza.
(4) Feltöltött területen található ingatlanok beépítéséhez részletes geotechnikai jelentés, valamint környezetföldtani viszonyokat bemutató talajszennyezettség és talajgáz mérését igazoló talajvizsgálati jelentés készítése szükséges, mely dokumentációban vizsgálandó szakkérdés az egészségre ártalmas talajösszetétel előfordulása.
(5) A patak, vízfolyás karbantartásának biztosítására, a parti sáv méretével azonos 3-3 méteres sávot ki kell jelölni a meder telkétől és azt szabadon kell hagyni a mederkarbantartó számára. A karbantartás lehetőségét szolgalmi joggal kell biztosítani.
(6) Új terepszint alatti építmény különálló építményként nem létesíthető. Az általános tiltó szabály alól kivételt képez a földdel borított pince, jégverem, zöldségverem, amelynek maximális alapterülete nettó 4 m2 lehet.
(7) Az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, építési helyen kívül lévő épület, épületrész - beleértve a gépjárműtárolót és kerti tárolót is - megtartható, felújítható, tetőtere magassági mértékének növelése nélkül beépíthető, alapterület-növekedéssel járó bővítése csak a hatályos szabályozás szerint történhet.
Az elő-, oldal és hátsókert kialakításának szabályai
10. § (1) Kertvárosias lakóterületen általános esetben az előkert, oldalkert és hátsókert mélységét az egyes övezeti előírások határozzák meg, annak hiányában az OTÉK szerinti meghatározás az irányadó.
(2) Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-4, Lke-5, Lke-6, Lke-7 jelű kertvárosias lakóterületen az előkert mérete 5 méter. Az előkert határa egyben építési vonal is. Az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50%-a kötelezően az építési vonalra kell kerüljön.
(3) Lke-8 jelű kertvárosias lakóterületen az előkert mérete 3 méter. Az előkert határa egyben építési vonal is. Az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50%-a kötelezően az építési vonalra kell kerüljön.
(4) Lke-9 jelű kertvárosias lakóterületen az előkert mérete 3 méter, a hátsókert mérete 6 méter.
(5) Kertvárosias lakóterületen a (2)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a fekvőtelek hátsókertjének mélysége a szomszédos ingatlanok beépíthetőségének korlátozása nélkül 3 méterre csökkenthető.
(6) Kertvárosias lakóterületi saroktelek esetén a (2)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően ha az utcafrontra merőleges telekhossz nem éri el a 18 métert, ezen előkert mérete 3 méterre csökkenthető.
(7) Lke-10 jelű kertvárosias lakóterületen az előkert mérete 0 méter.
(8)3 Amennyiben a telek utcafronti határvonala nem merőleges az oldalkerti határvonalra, a (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni oly módon, hogy az épületnek legalább egy sarokpontja az építési vonalra kerüljön.
11. § (1) Településközponti vegyes övezet területén általános esetben az előkert, oldalkert és hátsókert mélységét az egyes övezeti előírások határozzák meg, annak hiányában az OTÉK szerinti meghatározás az irányadó.
(2) A Vt-5 építési övezet területén:
a) az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonalnak is tekintendő. A hátsókert mérete: 3,0 méter;
b) saroktelek esetén az építési hely határa az oldalhatáros vagy szabadon álló beépítési módú ingatlanokkal határos telekhatártól 3 méter.
12. §4 (1) Gazdasági építési övezetek területén az elő, oldal és hátsókert legkisebb mélységét az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani, kivéve, ha az egyes övezeti előírások vagy a szabályozási terven jelölt építési hely ettől eltérően rendelkeznek.
(2) Gazdasági építési övezetek területén lévő fekvő telek esetén az előkert és a hátsó kert mérete is 3 méterre csökkenthető.
13. § A különleges építési övezetek területén az előkert nagysága 5 méter.
Építmények elhelyezésének általános feltételei
14. § (1) Kertvárosias lakó építési övezetek telkein az építési hely mélysége az utcai telekhatártól számítva a 3. melléklet szerint megállapított érték.
(2) Az építési telek előkertjébe épület, épületrész nem lóghat bele.
(3) Lakó és településközponti vegyes övezetek területén az alábbi melléképítmények csak az építési helyen belül és az oldalkertnek nem minősülő telekhatártól mérve legalább 3 méter távolságra helyezhetők el:
a) közműpótló műtárgy,
b) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
c) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,
d) kerti építmény és
e) fedett szín, mely építési helyen belül is csak a közterületi telekhatártól számított 15 méternél távolabb építhető.
(4) Lakó és településközpont vegyes építési övezetek területén az alábbi melléképítmények a telken belül bárhol, az építési helyen kívül is elhelyezhetők:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló legfeljebb 2 méteres magassággal és
c) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény legfeljebb 0,4 méteres mélységgel.
(5) A lakó és vegyes építési övezetek beépült telkei esetén, a hátsókertben a kötelező oldalkert megtartásával rendeltetési egységenként egy, de összesen legfeljebb kettő tárolóépület (pl.: gépkocsi tároló, szerszám és kertibútor-tároló), a hátsó telekhatártól mért legalább 3 méterre helyezhető el.
15. § (1) Lakókocsi, konténer és mobilház építményként történő elhelyezése és használata nem megengedett, kivéve
a) nevelési- és oktatási épület esetén vagy
b)5 közterületen, az Önkormányzat vagy intézménye által szervezett vagy előzetesen írásban tudomásul vett rendezvény területén kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés céljára, vagy
c)6 gazdasági Gksz és Gip építési övezetekben tároló vagy gazdasági célú építmény céljára.
(2) Konténer, időszakos épület, lakókocsi felvonulási épületként kizárólag az építési engedély vagy egyszerű bejelentési eljárás alapján ingatlanon zajló építési munkálatok idejére, átmeneti jelleggel, nem lakhatás céljából helyezhető el.
Kerítésre vonatkozó előírások
16. § (1) Lakó, vegyes és különleges építési övezetben sarok és közbenső telken a közterület felé eső telekhatáron létesítendő kerítés magassága legfeljebb 1,8 méter lehet. A szomszédos telkek felé eső kerítés magassága legfeljebb 2,5 méter lehet.
(2) Gazdasági övezetben a közterületi telekhatár mentén legfeljebb 2 méter magas kerítés építhető. A szomszédos telkek felé eső kerítés magassága legfeljebb 2,5 méter lehet.
(3) Ee jelű egyéb erdő övezetén a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le. Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve, ha azt növendék erdő vagy a vadállomány védelme indokolja.
(4) Mk kertes mezőgazdasági övezetben legfeljebb 1,8 méter magas kerítés, illetve élősövény létesíthető.
Állattartás céljára szolgáló építmények
17. § (1) Állattartó épületet, építményt
a) közepes- és nagytestű állat tartására szolgáló építmény esetén
aa) szomszédos lakó- vagy üdülőépülettől 15 méter,
ab) ásott kúttól 15 méter és
ac) fúrt kúttól 10 méter,
b) kistestű állat tartására szolgáló építmény esetén
ba) szomszédos lakó- vagy üdülőépülettől 10 méter,
bb) ásott kúttól 10 méter és
bc) fúrt kúttól 10 méter
védőtávolság megtartásával, és a telekre vonatkozó övezeti előírások figyelembevételével lehet létesíteni.
(2) Trágya- és trágyalé tárolót
a) szomszédos lakó- vagy üdülőépülettől 10 méter,
b) ásott kúttól 15 méter és
c) fúrt kúttól 10 méter
védőtávolság megtartásával, és a telekre vonatkozó övezeti előírások figyelembevételével lehet létesíteni.
(3) A meglévő állattartást szolgáló építmény és trágyatároló bővítésekor, átalakításakor az előírt védőtávolságokat be kell tartani.
ELHELYEZHETŐ ÉS TILTOTT RENDELTETÉSEK
18. § (1) Az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket az 4. melléklet tartalmazza.
(2) A beépítésre szánt területek vonatkozásában az 4. melléklet 1. pontja, a beépítésre nem szánt területek vonatkozásában az 4. melléklet 2. pontja előírásai alkalmazandók.
Kertvárosias lakó építési övezetekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
19. § (1) Az építési övezetben 550 m2 - nél kisebb kialakult telkeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység helyezhető el.
(2) Két vagy többlakásos lakóépületek építése esetén a lakásokat elválasztó épületszerkezetek hangszigetelési követelményeit biztosítani kell.
(3) A közterülettel határos telekhatáron lakásonként kizárólag egy kapubehajtó létesíthető, amelynek szélessége nem lehet 4 méternél nagyobb.
(4) Az építési övezet telkein kizárólag egy főépítmény helyezhető el, kivéve ahol az övezeti előírás ettől eltérően rendelkezik.
(5) Két közútkapcsolattal rendelkező telek esetén 2 db főépítmény építhető a 4. melléklet lakásszám előírásainak betartása mellett.
20. § (1) Tényleges homlokzatmagasság: az építménynek a nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített, a terepcsatlakozása feletti azon része, amely a legnagyobb értéket adja, azaz az adott homlokzat terepcsatlakozása és a homlokzat legnagyobb magassága között mért legnagyobb érték.
(2) Lke-1, Lke-2, Lke-7, Lke-10 jelű építési övezet területén az építési hely meghatározását a környezetben kialakult állapothoz kell igazítani. A telek egyik oldalhatárára eső építési határvonaltól meghatározott építési vonal helye:
a) 15 méter utcafronti szélességet el nem érő telek esetén 0,6 méter, mely egyben építési vonalnak is tekintendő,
b) 15 és 20 méter közötti utcafronti szélességű telek esetén 1,5 méter, mely egyben építési vonalnak is tekintendő, vagy
c) 20 métert meghaladó utcafronti szélességű telek esetén legalább 1,5 méter.
(3) Az Lke-1, Lke-2, Lke-7, Lke-10 jelű építési övezet területén elhelyezendő épületek kisebbik oldalkerttel határos homlokzati felületének tényleges homlokzatmagassága nem haladhatja meg az övezeti előírás szerinti legnagyobb épületmagasság értékét.
(4) Az Lke-2 építési övezet területén:
a) egy telken lakásonként legalább 550 m2 telekhányadot kell biztosítani, az egyéb övezeti előírások egyidejű betartása mellett;
b) egy telken legfeljebb 4 főépítmény helyezhető el és azokban összesen legfeljebb 6 lakás létesíthető;
c) kettőnél több lakás csak abban az esetben létesíthető, ha a gépjármű forgalomra igénybe vett oldalkert mérete teljes hosszában a 6 métert eléri;
(5) Az Lke-3, Lke-8, Lke-9 építési övezetben a 9. § (4) bekezdés figyelembevételével talajvizsgálati jelentést és geotechnikai vizsgálatot kell készíteni.
Településközponti vegyes építési övezetekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
21. § Településközponti vegyes építési övezetek területén gépjármű tároló épület csak az építési helyen belül helyezhető el, új épület építése esetén a fő-rendeltetésű épülettel közös tömbben.
Gazdasági építési övezetekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
22. § (1) A gazdasági tevékenységhez szükséges épületnek nem minősülő üzemi építmények, különösen a tároló tartályok, szárító tornyok és a kémények legmagasabb pontja legfeljebb 20 méter.
(2) A gazdasági építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el az építési helyen kívül:
a) közmű becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy;
c) hulladéktartály-tároló legfeljebb 2 méteres magassággal,
d) kirakatszekrény, legfeljebb 0,4 méteres mélységgel,
e) kerti építmény és
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
23. § A Gipe-2 építési övezet területén:
a) A Szilas-patak part élétől 30 méter széles sávban a terület nem építhető be, telken belül zöldfelületként megtartandó telekrészként kezelendő.
b) Szilas-patak partélétől számított 100-100 méteres környezetében az épületek padlószintjét a természetes terepfelszín fölé 1 méterre ki kell emelni.
Különleges építési övezetekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
24. § (1) K-T építési övezet legnagyobb épületmagasság értékét a 3. melléklet tartalmazza.
(2) K-T építési övezetben kivétel a 3. mellékletben meghatározott legnagyobb épületmagasság érték alól a temetőkápolna, mely legnagyobb épületmagassága 10 méter.
(3) K-T építési övezetben egyéb épületnek nem minősülő építmény legmagasabb pontja legfeljebb 3 méter.
(4) A K-Tu jelű különleges turisztikai építési övezetekben az alábbi melléképítmények csak az építési helyen belül helyezhetők el:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b) állatkifutó,
c) trágyatároló, komposztáló és
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
Az erdőterületek (E)övezeteivel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
25. § (1) A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés.
(2) Az erdőövezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület-nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők.
(3) Az Ev jelű védelmi erdőterület övezet telkei nem építhetők be.
(4) Az Ee jelű egyéb erdőterület övezetében amennyiben az erdőgazdálkodási funkciók ellátásához szükséges, egy szolgálati lakás létesíthető.
(5) Az Er jelű rekreációs erdőterület övezetében elsősorban az erdei turizmust, kirándulást, egészségügyi-rekreációs célokat szolgáló építmények helyezhetők el. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el.
Mezőgazdasági övezetekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
26. § (1) Az általános mezőgazdasági övezetben az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki.
(2) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításnál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítható-e.
Korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezetekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
27. § Az Má-k övezet telkei nem építhetők be.
Farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
28. § (1) Az Máf-1 és Máf-2 jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetekben:
a) birtoktest, birtokközpont vagy
b) birtoktest részét nem képező, önálló telek alakítható ki.
(2) Az Máf-1 és Máf-2 jelű övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el. Az OTÉK-ban és a jelen rendeletben meghatározott általános építési feltételek teljesülése esetén lakóépület és a növénytermesztéshez, vagy állattartáshoz közvetlenül kapcsolódó falusi turizmus kiszolgáló építményei is létesíthetők. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további két vendéglakás létesíthető.
(3) Az Máf-1 és Máf-2 jelű övezet telkei elsősorban a mezőgazdasági termelés céljára szolgának. Az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:
a) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült vagy
b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg.
(4) Az Máf-1 és Máf-2 jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetek telkeinek beépíthető telekrésze
a) az út, közút tengelyétől legalább 15 méter,
b) az oldalsó telekhatároktól számított 4 méter és
c) a hátsó telekhatároktól számított 10 méter.
(5) Az Máf-1 és Máf-2 jelű övezetek területén abirtoktest részét nem képező önálló telek beépítésének paramétereit a 3. melléklet tartalmazza.
(6) A 3. mellékletben rögzített legkisebb beépíthető telekméretet el nem érő telken a már meglévő beépítés fenntartható, felújítható, további alapterület- és épületmagasság növekedést eredményező bővítés, hozzáépítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés nem létesíthető.
(7) Vendéglakásnak minősül az olyan rendeltetési egység, amelyben falusi turizmust szolgáló kereskedelmi szálláshely kialakítható.
29. § (1) Az Máf-1 jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetben a birtoktest, birtokközpont építési feltételeire vonatkozó kiegészítő előírások:
a) A legkisebb kialakítható birtoktest összterülete (m2) 100.000.
b) A birtoktest telkeinek összterülete alapján alkalmazható beépítettség (%) 1,0.
c) A legkisebb kialakítható és beépíthető birtokközpont területe (m2) 10.000.
d) A birtokközpont telkén a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15,0.
e) A birtokközpont telkén a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 15,0.
(2) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.
(3) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 300 méterre kell lenni a meglévő, illetve a tervezett belterület határtól.
(4) A 100.000 m2-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein a már meglévő beépítés fenntartható, felújítható, további alapterület- és épületmagasság növekedést eredményező bővítés, hozzáépítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés nem létesíthető.
(5) Máf-1 jelű övezetben a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges épületnek nem minősülő üzemi építmények legmagasabb pontja - különösen siló, víztorony- magassága nem lehet több 30 m-nél. Egyéb építményekre a 3 melléklet övezeti előírásoknak megfelelő épületmagasságot kell betartani.
30. § (1) Az Máf-2 jelű farmgazdasági mezőgazdasági övezetben birtokközpont nem alakítható ki.
(2) Az övezetben a 9. § (4) bekezdés figyelembevételével talajvizsgálati jelentést és geotechnikai vizsgálatot kell készíteni.
Tanyás általános mezőgazdasági övezetekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
31. § (1) Az Má-ta jelű tanyás mezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdálkodási tevékenységhez kapcsolódóan a tanyagazdaság részeként helyezhető el.
(2) Az Má-ta jelű övezet területén épület közterületi telekhatártól legalább 5 méter, a szomszédos telekhatártól legalább 4 méter és a hátsó telekhatártól legalább 6 méter távolságra helyezhető el.
(3) Az Má-ta jelű övezetben a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények legmagasabb pontja 12 méter.
Kertes mezőgazdasági övezetekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
32. § Az Mk jelű övezetben csak a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el.
A vízgazdálkodási övezettel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
33. § (1) A Vg jelű övezetbe a kisvízfolyások meder és part területei, valamint záportározó területek tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.
(2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen jellemzően gyepterületként alakítható ki.
A különleges beépítésre nem szánt területekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
34. § A beépítésre nem szánt különleges területek övezeteiben a melléképítmények közül kizárólag közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, komposztáló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
A KÖZMŰELLÁTÁS MÉRTÉKE ÉS MÓDJA
Általános közműellátási előírások
35. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai, biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Egyéb területen közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai, biztonsági övezetei számára hely kizárólag abban az esetben biztosítható, ha az közterületen nem megoldható.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.
(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál
a) közforgalmú út esetén:
aa) tervezett közműveket egyidejűleg meg kell építeni,
ab) szükség esetén a meglevő közműveket fel kell újítani,
ac) a csapadékvizek elvezetését biztosítani kell és
ad) a beépítésre szánt területen a közvilágítást meg kell építeni.
b) magán út esetén
ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni,
bb) szükség esetén a meglévő közműveket fel kell újítani,
bc) a csapadékvíz elvezetését biztosítani kell és
bd) a beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágítást ki kell építeni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani és
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
a) a 10 métert meghaladó, 12 méter szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali fasor vagy
b) a 12 méter szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítési igényével kell számolni.
(6) A 8 méternél kisebb szabályozási szélességű utcák víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
(7) A közműellátás céljára szolgáló rendeltetések elhelyező és tiltó rendeltetéseit a 4. melléklet tartalmazza.
Közművesítés mértékének előírása
36. § Új beépítés, vagy területhasznosítási mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha
a) az e rendelet szerinti teljes közműellátás,
b) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek és
c) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
Vízellátás
37. § Új közüzemű vízelosztó hálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
Szennyvízelvezetés
38. § (1) A vízbázis, a felszín alatti vizek védelme érdekében sem a szennyvíz, sem a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása, beleértve az időszakos vízfolyásba, földmedrű árokba való bevezetést is, a település teljes területén tilos.
(2) A településen keletkező szennyvíz elvezetésére elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell kiépíteni.
(3) A vízbázis védelmi, vagy kiemelt vízminőség védelmi területen fekvő beépítésre szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez
a) ha a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 méter távolságban vagy 200 méter távolságon belül rendelkezésre áll, a közhálózati csatlakozást ki kell építeni a keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül, vagy
b) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és 200 métertől nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
(4) Vízbázis védelmi, vagy kiemelt vízminőség védelmi területen fekvő beépítésre szánt területen helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés kizárólag akkor alkalmazható, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t és 200 métertől nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, továbbá
a) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll,
b) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
c) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken és
d) a tisztítóberendezéssel az a tisztítási hatásfok teljesül, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
(5) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
(6) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területen helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés kizárólag akkor alkalmazható, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t és
a) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll,
b) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, és
c) a tisztítóberendezéssel az a tisztítási hatásfok teljesül, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
(7) Ha a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésének feltételei nem teljesülnek, a szennyvízelvezetés érdekében a közcsatorna csatlakozási lehetőség távolságától függetlenül ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást.
(8) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő paraméterű és kiépítettségű közúti vagy magánúti útkapcsolat biztosított.
(9) A kommunális szennyvízre vonatkozó előírásoktól eltérő szennyezettségű vizeket a keletkezés helyén telken belül elő kell tisztítani, a közcsatornára vonatkozó előírásoknak megfelelően.
(10) A szennyvízátemelő műtárgy hatásterülete:
a) védelem nélkül 150 méter,
b) bűzzárral ellátva 20 méter vagy
c) hatásvizsgálat alapján megállapított méretű.
Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
39. § (1) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a partvonaltól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A partvonal kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkezelő számára.
(2) A település területén a csapadékvíz-elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területen is legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással kell biztosítani.
(3) Lakó és településközponti vegyes építési övezetekben a telken keletkezett csapadékvizet annak összegyűjtésével vagy szikkasztásával a telken kell tartani. Csapadékvíz-elvezető rendszerbe csapadékvíz kizárólag az elvezető rendszer kezelőjének előzetes hozzájárulásával vezethető be.
(4) Gazdasági építési övezet telkén, ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a csapadékvíz-elvezető hálózat befogadó képességét, a csapadékvíz helyi visszatartására telken belül helyi záportározót kell létesíteni. Amennyiben a felszíni vízelvezető-hálózat kezelője másként nem rendelkezik, a záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után legalább 1 m3 helyi záportározó térfogatot kell kialakítani, amelyből a csapadékvizet késleltetve, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelője által meghatározottak szerint kell a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni. A záportározót locsolóvíz tárolóként vagy egyéb vízgazdálkodási célra hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.
(5) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépkocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, az átereszt úgy kell kialakítani, hogy
a) a gépkocsi behajtó 4 méternél szélesebb nem lehet,
b) lakásonként csak egy kocsi behajtó létesíthető és
c) a vízszállítás akadálymentes legyen.
(6) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
(7) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni és vízzáró burkolattal kell ellátni.
(8) A szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a befogadóba.
Földgázellátás
40. § (1) Középnyomású földgázzal ellátott területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el.
(2) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.
A JÁRMŰVEK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
41. § (1) Az OTÉK előírásai szerinti parkolóigényét telken belül kell biztosítani, az más telken lévő parkolóban, parkolóházban vagy magánúton nem biztosítható.
(2) Új épület építése, meglévő épület bővítése, átalakítása és meglévő épület rendeltetésváltásával létrejövő új parkolási igények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás nem megoldható, a parkolóhely az erről szóló önkormányzati rendelet szerint megváltható.
(3) A (2) bekezdés szerinti rendelkezés új lakó rendeltetés kialakítása esetén nem alkalmazható.
(4) Valamennyi építési övezetben lakórendeltetés esetén lakásonként egy gépjármű elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(5) A kertvárosias építési övezetekben a (4) bekezdés szerinti gépjárművek részére gépkocsi tárolót kell építeni, vagy annak a későbbi megvalósítása érdekében helyet kell biztosítani figyelembevéve az övezetre vonatkozó legnagyobb beépítettség mértékét is.
(6) Valamennyi építési övezetben új lakóépület vagy új lakórendeltetési egység építése esetén a gépkocsitárolót a lakóépülettel közös tömbben kell elhelyezni, vagy a helyét biztosítani a későbbi megépítés érdekében.
(7) Meglévő lakóépület, lakórendeltetés esetén a gépkocsitároló a hátsókertben elhelyezhető a 14. § (5) bekezdés előírásinak figyelembevételével.
KÖRNYEZET- ÉS TÁJVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A föld védelmének általános előírásai
42. § (1) A földmozgatással járó építési, rendezési tevékenység, különösen tereprendezés, alapozás, előkészítés végzése során
a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig;
b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet elsősorban nedvesítéssel, takarással;
c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talajt elsősorban helyben kell hasznosítani, vagy a humuszos talaj hasznosítása arra alkalmas mezőgazdasági területen, vagy roncsolt területek rekultivációjánál, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni;
d) építkezéseknél a feltöltést csak hulladéknak nem minősülő inert anyaggal lehet végezni.
(2) A pincék, pincerendszerek feltöltésére vagy visszatöltésre szennyezett anyag, talaj nem használható.
A vizek védelmének általános előírásai
43. § (1) A szennyezett felszíni vizek és szennyezett csapadékvizek csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.
(2) Felszíni víztől, vagy ivóvíznyerő helytől számított 100 méteren belül állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető.
(3) A sekélymélységű talajvizet termelő, 500 m3/év kitermelt vízmennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő kutaknál a létesíthető legnagyobb kútmélység 15 méter. A kutak létesítésénél a különböző építményektől és létesítményektől való védőtávolság
a) lakó épülettől 15 méter,
b) melléképülettől 5 méter,
c) istállótól 10 méter,
d) szigeteletlen trágyatárolótól 15 méter,
e) űrgödrös árnyékszéktől 15 méter,
f) szikkasztó aknától 15 méter és
g) azonos réteget beszűrődő szomszédos kúttól 25 méter.
A zöldinfrastruktúra-hálózat és zöldfelületek kialakítása és fenntartása vonatkozó követelmények
44. § (1) A telekre előírt zöldfelületnek két vagy háromszintűnek kell lennie. Lakóterületen a gyep vagy talajtakaró növényzetet konyhakerti haszon-növények termesztése pótolhatja.
(2) Háromszintes növényállományt kell kialakítani az alábbi építési övezetekben:
a) A Vt-17 jelű építési övezet területén;
b)7 A Gksz és Gip jelű építési övezet területén amennyiben a telek lakóterülettel határos a telken belül a kerítés mentén 5 méteres sávban;
c) A Gksz-6 építési övezet telkein belül a lakóterület irányába a telekhatár mentén legalább 3 méter széles sávban;
d) A Gipe-1 építési övezeten belül amennyiben a telek a nagytarcsai közigazgatási határ felé esik a nagytarcsai határ felé eső oldalán a telekhatárok mentén legalább 10 méter széles sávban;
e) a K-Eü építési övezet zöldfelületeinél.
(3) Azon építési övezetekben, ahol a szabályzat a telken belüli kötelezően telepítendő növényállományt ír elő, növényállományt használatbavételi engedély kiadását követő 3 éven belül kell kialakítani.
(4) E szakasz alkalmazásában:
a) kétszintű növényzet: 1 db nagy lombkoronájú fa/150m2 és 5 db cserje/150 m2.
b) háromszintű növényzet: gyep vagy talajtakaró növényzet, 5 db cserje/150 m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2.
EGYÉB VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
Helyi építészeti örökség, valamint régészeti lelőhelyek védelme
45. § (1) A település közigazgatási területén lévő régészeti lelőhelyek lehatárolását a rendelet 1. és 2. melléklete szerinti SZT-1/A és SZT-1/B jelű szabályozási tervlap jelöli.
(2) A helyi védelem területeit a rendelet 1. melléklete szerinti SZT/A jelű szabályozási tervlap jelöli.
(3) A helyi egyedi védelem objektumait a rendelet 1. melléklete szerinti SZT/A jelű szabályozási tervlap jelöli.
Honvédelemmel kapcsolatos rendelkezések
46. § A Kb-Hv jelű honvédelmi területek övezetében honvédelmi épület létesíthető és az azt kiegészítő funkciójú építmény helyezhető el.
Biológiai aktivitásérték nyilvántartása
47. § A biológiai aktivitásérték (BIA érték) fenntartásához igénybe vett területek meghatározását a 5. melléklet tartalmazza.
Záró rendelkezések
48. § Ez a rendelet 2024. április 15-én lép hatályba.
49. § Hatályát veszti a Kistarcsa Város Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzatáról szóló 31/2015. (IX. 03.) önkormányzati rendelet.
6. melléklet a 8/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelethez
1. Az Ifjúság tér
1.1. 1644 hrsz-ú,
1.2. 360/1 hrsz-ú
1.3. 360/2 hrsz-ú,
1.4. 361/2 hrsz-ú,
1.5. 440/7 hrsz-ú,
1.6. 440/4 hrsz-ú és a
1.7. 440/3 hrsz-ú ingatlanok és
2. a Vt-18-as övezetben a 3144/36 hrsz-ú ingatlan.
A 6. § (9) bekezdését a Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 6. § (10) bekezdését a Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 10. § (8) bekezdését a Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 12. § a Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés b) pontja a Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 7. §-a szerint módosított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés c) pontját a Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 44. § (2) bekezdés b) pontja a Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.