1. § A rendelet hatálya kiterjed Baks Községi Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: lakás és helyiség).

2. § (1) A képviselő-testület a bérleti jogviszonyból eredő bérbeadói jogokat – a Polgármesteri Hivatal és a Baksi Falufejlesztő, Üzemeltető és Szolgáltató Nonprofit Kft. útján - kizárólagosan gyakorolja.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdés szerinti hatáskörében

(3) A Polgármesteri Hivatal

(4) A Baksi Falufejlesztő, Üzemeltető és Szolgáltató Nonprofit Kft.

(5) A (3) bekezdésben és a (4) bekezdésben foglaltak nem érintik a képviselő-testületnek azt a jogát, hogy bármely bérbeadói jogot közvetlenül gyakoroljon.

(6) A képviselő-testület bérbeadói jogának közvetlen gyakorlását a Polgármester kezdeményezheti.

(7) A bérbeadói jogokat gyakorlók kötelesek egymással folyamatosan együttműködni, a jogok gyakorlásához szükséges adatokat haladéktalanul szolgáltatni, szakmai ismereteivel a másik szerv kérésére szakmai tanácsot adni.

3. § (1) Lakásbérleti szerződés – ha a tv. és a rendelet másként nem rendelkezik –, azzal a nagykorú magyar, illetve jogszerűen, életvitelszerűen Magyarországon tartózkodó és állandó lakóhellyel rendelkező uniós állampolgárral köthető, aki a (2) bekezdésben felsorolt valamely jogcím alapján lakásra jogosult.

(2) Lakás bérbe adható:

4. § (1) A lakásbérleti szerződés csak azzal köthető meg, aki a rendeletben előírt feltételeknek megfelel és a pályázati eljárásban a képviselő–testület bérlőként jóváhagyta.

(2) Az az állampolgár, aki a A TIOP 3.2.3. A-13/1-2014 -0001 számú „Esélytöbblet a Baksiaknak!” című pályázat során létrehozott szociális bérlakást kíván bérbe venni, annak e rendelet 1. mellékletét képező formanyomtatványon bérbevételi pályázatot nyújthat be, amelyet a Baksi Polgármesteri Hivatalnál kell előterjeszteni.

(3)¹ Az EFOP-2.4.1-16-2018-00117 „Újabb esélytöbblet a baksiaknak!” című pályázat során létrehozott szociális bérlakások esetében lakás annak a személynek adható bérbe jelen rendelet 3. § (1) bekezdésében foglaltakon túl, aki korábban érintett volt az EFOP 1.6.2 programban. Amennyiben az Önkormányzat ilyet nem talál, és ezt a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, a programban együttműködő partnerként részt vállaló Roma Nemzetiségi Önkormányzat, valamint szükség esetén a Szociális Iroda is igazolja, úgy e szervezetek ajánlásával a szegregált területen élő más, lakhatási nehézségekkel küzdő olyan család lakhatási problémájának megoldására is sor kerülhet, akik kapcsolatban állnak a Szolgálattal, és a programtól függetlenül ugyan, de korábban családsegítő szolgáltatásban részesültek vagy aktuálisan részesülnek.

(4) Az az állampolgár, aki a EFOP-2.4.1-16-2018-00117 „Újabb esélytöbblet a baksiaknak! című pályázat során létrehozott szociális bérlakást kíván bérbe venni, annak e rendelet 3. számú mellékletét képező formanyomtatványon bérbevételi pályázatot nyújthat be, amelyet a Baksi Polgármesteri Hivatalnál kell előterjeszteni.

(5) A lakások bérbeadására vonatkozó pályázati eljárásrendet e rendelet 2. melléklete és 4. melléklete tartalmazza.

(6) A pályázatot az üres szociális bérlakás esetében a Polgármesteri Hivatal automatikusan írja ki. A pályázati felhívás tartalmazza a TIOP projektben épült bérlakás esetén a rendelet 1. és 2. számú mellékletet, az EFOP 2.4.1 projektben elkészült bérlakás esetén a rendelet 3. és 4. melléklete valamint a benyújtás helyét, módját és határidejét, továbbá azt, hogy a pályázó a pályázat benyújtásával automatikusan hozzájárul, hogy személyes adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével a Polgármesteri Hivatal erre feljogosított ügyintézője kezelje.

(7) A pályázatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 15 nap legyen.

(8) A pályázati felhívást a helyben szokásos módon ki kell függeszteni a hirdetőtáblán, és a pályázati időszakra vonatkozóan elérhetővé kell tenni Baks Község Hivatalos honlapján.

5. § (1) A beérkezett pályázatok elbírálásának rendjét a pályázati felhívás tartalmazza.

(2) Érvénytelen az ajánlat, ha:

(3) A Baksi Polgármesteri Hivatal a beérkezett pályázatokat a kötött eljárásrend szerint értékeli és előterjesztést, valamint döntési javaslatot készít a bizottság és a képviselő–testület felé.

(4) A Képviselő–testület a beérkezett pályázatokról a benyújtási határidőt követő soros testületi ülésen dönt.

6. § (1) A lakásbérleti szerződést csak határozott időre, legfeljebb 5 évre lehet megkötni. A bérlővel az önkormányzat nevében a polgármester köti meg a lakásbérleti szerződést a képviselő-testület döntését követő 30 napon belül. A szerződéskötésre nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A lakbér mértéke havi 30.000,- Ft azaz Harmincezer forint, amelyet a Képviselő – testület minden év március 31-ig felülvizsgál.

(3) A lakásbérleti szerződést a rendelet 5. melléklete szerinti tartalommal köti meg a bérbeadó és a bérlő.

(4)² A Bérlő vállalja, hogy a bérleti szerződés aláírását követő 15 napon belül kiürítési nyilatkozatot, tovább a bérleti díj megfizetésére irányuló kötelezetti nyilatkozat tesz közjegyző előtt. A nyilatkozat a bérleti szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A nyilatkozat költsége a bérlőt terheli.

7. § (1) A külön szolgáltatások után a bérlőnek a lakbéren felül szolgáltatási díjat kell fizetnie.

(2) Társasházakban lévő lakások vonatkozásában a bérlőt terhelő külön szolgáltatások díja a közös költség, amelyet a bérlő a társasházközösség által elfogadott mértéknek megfelelően köteles megtéríteni. Külön szolgáltatások díja az egyes társasházakban azok egyediségére tekintettel különböző, melybe bele tartozik: takarítás díja, közös helyiség fűtés, közös víz- és csatornadíj, közös helyiség villamosenergia ellátásához kapcsolódó díj, szemétszállítási díj, szennyvíz szállítási díj, víz- és csatornadíj, kéményseprési díj, kertrendezési díj, rovarirtás díja, költségmegosztók költsége, bankköltség/ügyviteli díj, a közös használatú helyiségek karbantartása és hibaelhárítása kapcsán felmerülő díjak: építőmesteri, elektromos és gépészeti javítások (pl. falfestés javítás, villanyégők cseréje, postaládák javítása és cseréje, bejárati ajtók zárainak javítása, cseréje és kapcsolódó kulcsmásolás).

(3) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló épületben lévő lakások vonatkozásában a külön szolgáltatások körébe tartozik:

(4) A bérlő a külön szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokért – különösen, ha a bérbeadó a szolgáltatást harmadik személytől veszi igénybe vagy harmadik személy közreműködésével nyújtja – azt a díjat köteles megtéríteni, amennyibe az adott szolgáltatás a bérbeadónak került.

(5) A bérlő bérleti szerződés tárgyát képező lakás vonatkozásában a (3) bekezdésben meghatározott külön szolgáltatások közüzemi szolgáltatójával külön szerződést köteles kötni a bérleti szerződés időtartamára.

(6) A közös helyiségek áramellátása vonatkozásában a bérbeadó - az általa kezelt lakás- és nem lakás célú helyiségek területnagyságának arányában a tárgyévet megelőző üzleti évben felmerült átlagos éves felhasználás alapján megállapított költséget kiegészítve a várható szolgáltatási díjak figyelembevételével – határozza meg a havonta fizetendő, egy m²-re eső összeget.

(7) Azon ingatlanok esetében, melyek rendelkeznek közös vízvételi lehetőséggel, a bérbeadó a közös helyiségek vízellátása vonatkozásában a havonta fizetendő díjat 300,- Ft/lakás/hó összegben határozza meg.

(8) Amennyiben a bérlő a közüzemi szolgáltatóval külön szerződést nem köt, úgy a bérbeadó a közüzemi szolgáltató által megállapított díjtételek alapján határozza meg a havonta fizetendő összeget.

8. § (1) A piaci feltételekkel bérbe adható lakásokat pályázati, a helyiségeket árverési eljárás keretében kell meghirdetni.

(2) Pályázati eljárás keretében lakás, helyiség bérbe adható bármely természetes személynek. A bérleti szerződést 5 éves határozott időre kell megkötni. A lakbér mértéke e rendelet 7. mellékletében foglaltak szerint kerül megállapításra.

(3) Piaci feltételekkel bérbeadásra meghirdetett önkormányzati bérlakásra annak az öregségi nyugdíjas vagy munkaviszonnyal rendelkező magánszemélynek a pályázata fogadható el, akinek – a vele együtt költöző személyeket is figyelembe véve – az egy főre jutó havi nettó jövedelme eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló személy vagy kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 200%-át.

(4) A pályázati eljárás keretében bérbe adható lakást (helyiséget) a pályázó megtekintheti.

(5) A pályázat során a pályázónak a jelen rendelet 7. § (2) bekezdésében meghatározott havi lakbér több hónapra – de legalább 3 hónapra – előre, egy összegben történő megfizetésére kell ajánlatot tennie, továbbá 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint kaució megfizetését kell vállalnia a fizetendő lakbér és a szerződés megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásának biztosítékául.

(6) Az új lakásbérleti szerződést azzal kell megkötni, aki a pályázati kiírásban megjelölt időszakhoz képest a legtöbb hónapra előre, egy összegben történő lakbér megfizetését vállalja. A lakásbérleti szerződését megkötését a képviselő–testület hagyja jóvá. A nyertessel megkötött bérleti szerződés tartalmazza, hogy a jogviszony fennállása alatt a bérlő gondoskodik a lakásberendezések szükség szerinti javításáról, pótlásáról, cseréjéről.

(7) A pályázati felhívást a helyben szokásos módon ki kell függeszteni a hirdetőtáblán, és a pályázati időszakra vonatkozóan elérhetővé kell tenni Baks Község Hivatalos honlapján.

(8) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(9) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:

(10) A pályázatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 15 nap legyen.

(11) A pályázatokat személyesen, a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani.

(12) Érvénytelen az ajánlat, ha:

(13) A képviselő–testület a pályázati eljárás nyertesének az ajánlattevők közül azt hirdeti ki, aki a (6) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. Azonos egyösszegű ajánlat esetén a képviselő–testület a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja és intézkedik a pályázati eljárás megismételéséről.

(14) Ha a pályázat nyertese 30 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést, a bérbeadó a pályázati eljárásban soron következő legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére ajánlatot tevő pályázóval köt szerződést.

(15) A bérleti szerződést a rendelet 6. melléklete szerinti tartalommal köti meg a bérbeadó és a bérlő.

9. § (1) Lakás csak kizárólag lakás céljára adható bérbe, más célú felhasználásához hozzájárulás nem adható.

(2) Ha a bérlő e rendelet hatálybalépésekor az egész lakást nem lakás céljára használja, a bérleti szerződést 60 napon belül fel kell mondani.

(3) Lakás nem lakás céljára – önkormányzati érdekből, illetőleg önkormányzati feladat ellátása érdekében – kivételesen és csak a képviselő-testület erre vonatkozó döntése alapján az általa meghatározott személynek (szervnek) és feltételekkel adható bérbe.

10. § Önkormányzati bérlakásba csak a pályázati eljárás során, a pályázati adatlapon illetőleg a pályázati ajánlatban feltüntetett személyek költözhetnek a bérlővel együtt.

11. § (1) A bérbeadó szociális bérbeadás esetén e rendelet 5. melléklet szerinti bérleti szerződést, piaci alapon történő bérbeadás esetén e rendelet 6. melléklete szerinti bérleti szerződést köti meg a bérlővel.

(2) A bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért lakbért fizetni.

(3) A szociális lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni, amelynek megszegése rendkívüli felmondási ok, kivéve az indokolt és igazolt távollét eseteit:

(4) A bérlő kötelessége a lakás fenntartásával kapcsolatos közüzemi számlák megfizetése. A bérlő a szerződés megkötését követően minden év minden második hónapjának 15. napjával köteles a jelen rendelet 1. § (4) bekezdésében szereplő gazdasági társaságnál bemutatni a kiegyenlített, lakásra vonatkozó közüzemi számlákat.

12. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, jogával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

(2) Ha a lakásban, a lakás berendezéseiben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttköltöző személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

(3) Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

13. § A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni. Az önkormányzati bérlakást a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, mely költséget a bérlő köteles a bérbeadó számára megfizetni.

14. § (1) Jelen rendelet 1. § (4) bekezdésében szereplő gazdasági társaság jogosult ellenőrizni – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését. Az ellenőrzésről minden alkalommal jegyzőkönyv készül.

(2) A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles. A bérlő tűrési kötelezettségének nemteljesítése rendkívüli felmondási ok.

15. § (1) A bérlő köteles a lakásbérleti szerződés időtartama alatt életvitelszerűen az önkormányzati lakásban lakni.

(2) A bérlő köteles az önkormányzati lakásból két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát írásban a bérbeadó részére bejelenteni. Ha az önkormányzati lakást a bérlő két hónapot meghaladó időre elhagyta, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során az önkormányzati lakást nem lehet elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő azért van távol, mert

16. § (1) A lakásbérleti jogviszony létesítésekor a bérlővel a Lakástörvény 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyek költözhetnek együtt az önkormányzati lakásba.

(2) A bérlő az (1) bekezdésben meghatározott személyeket a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja az önkormányzati lakásba.

(3) A bérlő a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja:

(4) A befogadáshoz történő bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a bérlővel szemben a lakásbérleti jogviszonyt érintően büntető, polgári peres vagy egyéb hatósági eljárás nincs folyamatban, valamint a bérlőnek nincs lakbér, közüzemi díj, illetve a lakásbérleti szerződés alapján fennálló egyéb tartozása.

(5) A (3) bekezdésbe tartozó személy önkormányzati lakásba történő költözésére a bérbeadónál előzetesen benyújtott írásbeli kérelem alapján kiadott bérbeadói írásos hozzájárulás megadása után van lehetőség. A kérelemhez csatolni kell a bérlő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 8 napon belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja, továbbá a befogadott személy nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül elhagyja.

(6) A lakásbérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a bérbeadó a bérlő által befogadott személyek elhelyezésére nem köteles.

17. § (1) Önkormányzati lakásra a házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni.

(2) Bérlőtárssá válhat az a bérlővel együtt költöző vagy befogadott nagykorú személy, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül az önkormányzati lakásba befogadhat, önálló jövedelemmel rendelkezik, és az önkormányzati lakásban az együtt költözéstől vagy befogadástól számított egy év óta életvitelszerűen a bérlővel együtt lakik.

(3) A bérlőtársi jogviszony létesítéséhez a bérlő és a leendő bérlőtárs közös kérelme alapján járulhat hozzá a bérbeadó. Ha a bérbeadó a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez hozzájárult, a lakásbérleti szerződés módosításához az összes bérlőtárs aláírása szükséges.

(4) Nem létesíthető bérlőtársi jogviszony, ha:

(5) A bérlőtársak közös kérelmére a bérbeadó a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti.

18. § (1) A bérlő – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Képvisel-testület hozzájárulásával az önkormányzati lakás egy részét írásbeli, az Önkormányzatnak benyújtott szerződéssel albérletbe adhatja.

(2) A bérlő a kérelem benyújtásakor írásbeli nyilatkozattal vállalja az albérlő elhelyezését, illetve az albérleti jogviszony időbeni jogszerű felmondását a lakásbérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén.

(3) Nem adható albérletbe

19. § (1) Társbérleti jogviszony során a lakrészek alapterületének megállapításánál az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének a lakás kizárólagosan használt területéhez viszonyított arányában kell számításba venni.

(2) Társbérlet esetén a lakbért az egyes társbérlők között megosztva az (1) bekezdés szerint számítva kell megállapítani.

(3) A rezsi költségek a lakásban lakó társbérlők között egyenlő arányban oszlanak meg, kivéve, ha a lakrészt egyedül élő bérlő bérli, mert ebben az esetben a bérlő az általa használt lakrész bérleti díjával a teljes rezsi költséget is egyedül állja.

20. § (1) Az önkormányzati lakás jogcím nélküli használója a lakásbérleti jogviszony megszűnésétől a jogviszonya rendezéséig, illetve az önkormányzati lakás bérbeadónak történő visszaadásáig a bérbeadó részére lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(2) A lakáshasználati díj a jogcím nélküli használat kezdetét követő hónap első napjától számított két hónapig az önkormányzati lakásra megállapított havi bérleti díjjal azonos összeg.

(3) A második hónap elteltével – kivéve, ha a jogcím nélküli használó másik önkormányzati lakásra tarthat igényt – a lakáshasználati díj az önkormányzati lakásra megállapított bérleti díj kétszerese.

(4) A lakáshasználati díjat előre, egy összegben, minden hónap 15. napjáig kell a bérbeadó részére megfizetni. A lakáshasználati díj a külön szolgáltatások díjait nem tartalmazza, azok külön kerülnek megállapításra és a lakáshasználati díjjal együtt fizetendők.

(5) A lakás jogcím nélküli használója az elhelyezésről maga köteles gondoskodni.

(6) A jogcím nélküli lakáshasználó lakáshasználata során, illetve annak megszűnését követően is felel mindazon kárért, amelyet a jogcím nélküli lakáshasználatával okozott. A Lakástörvény alapján elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakások eladása során a TIOP 3.2.3.A-13/1-2014-0001 kódszámú „Esélytöbblet a baksiaknak!” című pályázat megvalósítása során létrehozott lakások, melyek felsorolását jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza - az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - a TIOP 3.2.3.A-13/1 pályázati útmutatójában foglalt feltételekkel idegeníthetőek el. Az EFOP-2.4.1-16-2018-00117 kódszámú „Újabb Esélytöbblet a baksiaknak!” című pályázat megvalósítása során létrehozott lakások, melyek felsorolását jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza – az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - az EFOP-2.4.1-16 pályázati útmutatójában foglalt feltételekkel idegeníthetőek el.

21. § (1) A Lakástörvény, illetve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerinti elővásárlási jog jogosultja akkor gyakorolhatja elővásárlási jogát, ha a Képviselő-testület az önkormányzati lakást elidegenítésre kijelölte.

(2) Az önkormányzati lakás értékesítésének szándékáról a kijelölést követő 15 napon belül az Önkormányzat írásban értesíti az önkormányzati lakás bérlőjét.

(3) Az értesítésnek tartalmaznia kell az ajánlati kötöttség időtartamát, a vételár mértékét, a szerződés megkötésekor fizetendő vételár részlet mértékét, a részletfizetés időtartamát, a szerződéses kamat mértékét, a vételárengedmény feltételeit.

(4) A bérlőnek 15 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy élni kíván-e elővásárlási jogával.

(5) Ha az elidegenítésre kijelölt önkormányzati lakás bérlője él az elővásárlási jogával, a Képviselő-testület az önkormányzati lakás értékesítésre történő kijelöléstől számított 180 napon belül eladási ajánlatot tesz. Az ajánlati kötöttség időtartama 90 nap.

(6) Az eladási ajánlatnak legalább a következőket tartalmaznia kell:

(7) Ha az elidegenítésre kijelölt önkormányzati lakás bérlője nem nyilatkozik vagy elővásárlási jogával nem él, a Lakástörvényben meghatározott kivétellel az önkormányzati lakás harmadik személy részére a 45-46. §-ban foglaltak szerint értékesíthető. Amennyiben az elidegenítésre kijelölt önkormányzati lakás bérlője nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül – a lakásbérleti szerződésének fennállásáig –, harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával értékesíthető az önkormányzati lakás.

22. § (1) Az elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakás vételárának megállapításához a Lakástörvény rendelkezéseinek megfelelő értékbecslést kell készíteni, amely 180 napig érvényes. Az önkormányzati lakás vételárát a független szakértő által elkészített értékbecslésben megállapított összegben kell megállapítani.

(2) Az önkormányzati lakás – Lakástörvénynek megfelelően megállapított – vételárából le kell vonni a bérlőnek az önkormányzati lakásra fordított és az Önkormányzat által meg nem térített, az Önkormányzat előzetes hozzájárulásával elvégzett és számlákkal igazolt értéknövelő beruházásainak értékét.

(3) Az önkormányzati lakás vételára a lakásbérleti jogviszony létesítésekor az Önkormányzatnak befizetett óvadék összegével nem csökkenthető.

(4) Az önkormányzati lakással kapcsolatban a bérlőt terhelő karbantartási, felújítási, pótlási kötelezettség elmulasztását a forgalmi érték megállapításánál értékcsökkentő tényezőként nem lehet figyelembe venni.

23. § (1) Ha az elidegenítésre kijelölt önkormányzati lakás bérlője él az elővásárlási jogával, a legalacsonyabb összegű ellenérték azonos az önkormányzati lakás forgalmi értékével. Amennyiben a bérlő a vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben megfizeti, úgy 5% vételárengedmény illeti meg.

(2) Ha a bérlő nem él elővásárlási jogával és az általa bérelt önkormányzati lakás harmadik személy részére kerül eladásra, a legalacsonyabb összegű ellenérték azonos az önkormányzati lakás forgalmi értékével. A vételárra ebben az esetben részletfizetés és vételárengedmény nem adható.

24. § (1) Az elővásárlási jog jogosultja kérelmére a megállapított vételár részletekben történő megfizetése köthető ki.

(2) A vételár részletekben történő megfizetése esetén a havonta fizetendő részletet úgy kell megállapítani, hogy legfeljebb 15 év alatt a teljes vételár megfizetésre kerüljön.

(3) Részletfizetés esetén az első vételárrészlet összege a vételár legfeljebb 20%-a.

(4) Részletfizetéssel történő vétel esetén az adásvételi szerződésben a hátralék mértékéig jelzálogjogot, a tartozás kiegyenlítéséig elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni az Önkormányzat javára, amelynek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről gondoskodni kell.

(5) A vételár teljes kiegyenlítéséig az elidegenítéshez csak akkor adhat a Képviselő-testület hozzájárulást, ha az önkormányzati lakás elidegenítésének a célja másik – legalább azonos forgalmi értékű – beköltözhető lakóingatlan megszerzése, és a hozzájárulást kérő vállalja, hogy a vételárhátralék kiegyenlítéséig a másik ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalom, a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjog kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba az Önkormányzat javára.

(6) Részletfizetés esetén az első részlet megfizetését követően fennmaradó vételár hányadra a Ptk. szerint megállapított pénztartozás utáni kamatot kell fizetnie az elővásárlásra jogosultnak.

(7) Ha az elővásárlásra jogosult a havonta esedékes részletfizetéssel késedelembe esik, vagy az adásvételi szerződésben vállalt határidőben a teljes vételárat nem fizeti meg, a késedelmes teljesítés után a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell felszámítani.

(8) Az Önkormányzat a részletfizetési kedvezményt megvonja és a hátralékos vételár, illetve annak kamata egy összegben esedékessé válik, ha az elővásárlásra jogosult egy naptári éven belül összesen négyhavi törlesztőrészlet tartozást halmozott fel.

25. § (1) Amennyiben az elővásárlásra jogosult a kedvezménnyel vásárolt önkormányzati lakást az adásvételt követő 5 éven belül elidegeníti, az Önkormányzat jogosult azt egyoldalú nyilatkozattal a visszavásárlási jog gyakorlásakor képviselt forgalmi értékével azonos vételáron visszavásárolni.

(2) A visszavásárlási jogot az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

26. § (1) A Lakástörvény alapján elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakás akkor értékesíthető, ha a Képviselő-testület az önkormányzati lakást elidegenítésre kijelölte.

(2) Az elővásárlással nem érintett önkormányzati lakás vételárát a 41. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani.

(3) Az elővásárlási joggal nem érintett lakás eladásakor a legalacsonyabb összegű ellenérték azonos a lakás forgalmi értékével azzal, hogy a vételárra részletfizetés és vételárengedmény nem adható.

27. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakás kizárólag pályázat vagy árverés útján idegeníthető el.

(2) A pályázat vagy árverés alól 25 millió Ft alatti forgalmi értékű önkormányzati lakás esetében a képviselő-testület egyedi döntése alapján mentesítést adhat:

(3) A polgármester az elővásárlási joggal nem érintett, a Képviselő-testület által elidegenítésre kijelölt önkormányzati lakás eladása érdekében haladéktalanul intézkedik a pályázat kiírása iránt.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(5) A pályázati kiírás teljes szövegét ki kell függeszteni a Hivatal hirdetőtábláján, valamint a bérbeadó honlapján és a helyi újságban közzé kell tenni.

(6) Az önkormányzati lakást értékesíteni a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(7) A polgármester a beérkezett, a pályázati feltételeknek megfelelő, azonos ajánlatot tartalmazó pályázatok- vagy az árverésen azonos ajánlatot tevők közül a nyertes pályázó személyéről a jegyző és a pályázók jelenlétében nyilvános sorsolással dönt.

(8) A sorsolási eljárás lebonyolítása a jegyző feladata. A sorsolást a pályázat benyújtási határidejének lejártától számított 7 napon belül kell megtartani. A sorsolás időpontjáról a pályázókat előzetesen a Hivatal értesíti. Amennyiben a pályázó a sorsoláson nem jelenik meg és távolmaradását előzetesen nem menti ki, úgy kell tekinteni, hogy pályázatát visszavonta. A sorsolási eljárásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni.

(9) A polgármester a jelenlevő nyertes pályázót azonnal írásban nyilatkoztatja arról, hogy az önkormányzati lakás megvételére vonatkozó szándékát fenntartja-e. A jelenlévő nyertes pályázó a nyilatkozatot azonnal köteles megtenni.

(10) Amennyiben a nyertes pályázó úgy nyilatkozik, hogy az önkormányzati lakás megvételére vonatkozó szándékát nem tartja fenn, a polgármester – a pályázók számától függően – a második legjobb ajánlatot tevő részére értékesíti az ingatlant vagy gondoskodik az önkormányzati lakásra vonatkozó új pályázat kihirdetéséről.

(11) Az Önkormányzat az elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakásra vonatkozó adásvételi szerződést a nyertes pályázóval köti meg.

(12) A pályázat eredményéről, valamint az adásvételi szerződés megkötéséről a polgármester a jegyző által készített előterjesztés útján tájékoztatja a Képviselő-testületet.

28. § A Lakástörvényben meghatározottakon túl nem idegeníthetőek el az alábbi ingatlanokban lévő önkormányzati lakások:

29. § (1) Az önkormányzati lakások elidegenítéséből származó bevételek kizárólag településfejlesztési és településüzemeltetési célokra használhatók fel.

(2) Az önkormányzati lakások elidegenítéséből befolyt bevételeket az Önkormányzat elkülönített számlán tartja nyilván.

(3) Az önkormányzati lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználását az Önkormányzat a költségvetési rendeletében határozza meg.

30. § (1) A helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait – e rendelet II. részében foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni.

(2) Az üres és e rendelet hatálybalépése után megüresedő helyiségek ipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra adható bérbe.

(3) Nem adható bérbe a helyiség az alábbi célokra:

(4) A helyiség használatának céljáról és a használat tartalmáról a képviselő–testület dönt.

31. § (1) A helyiséget a megüresedéstől számított 15 napon belül árverés keretében kell meghirdetni.

(2) A Képviselő- testület döntése alapján mellőzhető az árverési eljárás, ha a helyiségben folytatni kívánt tevékenység önkormányzati feladat ellátásához kapcsolódik, vagy a helyiség más módon történő hasznosítása önkormányzati érdek.

32. § (1) Helyiségbérleti szerződés köthető azzal a természetes, jogi személlyel, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal, aki a pályázati eljárás során a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tett ajánlatot.

(2) A bérleti díj alsó határát minden esetben a képviselő – testület határozza meg.

(3) A helyiségbérleti szerződést – ha a képviselő-testület másként nem rendelkezik – határozott időre, legfeljebb 5 évre lehet megkötni. A szerződés megkötése előtt a helyiségeket nem lehet használatba venni.

(4) Eseti bérleti célú hasznosítás esetén a mindenkor érvényben lévő testületi határozatban foglaltak szerint kell eljárni.

33. § (1) A bérlő a helyiségbe mást nem fogadhat be.

(2) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával másra átruházhatja.

(3) A bérleti jog átruházáshoz hozzájárulás akkor adható, ha a bérlő az éves bérleti díj kétszeresét ellenértékként az Önkormányzatnak megfizeti.

34. § (1) A bérbeadó a bérlővel e rendelet 8. melléklete szerinti bérleti szerződést köti meg.

(2) A bérbeadó köteles gondoskodni:

(3) A bérbeadó nem köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon kialakítani, felszerelni, illetőleg berendezni.

(4) A szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó.

35. § Ez a rendelet 2024. szeptember 26-án lép hatályba.

36. § A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti az önkormányzati lakások, helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 7/2022. (XII. 14.) önkormányzati rendelet.