Mályi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
Mályi Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Hatályos: 2025. 12. 18Mályi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
Mályi Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
[1] A településterv elkészítésének célja, hogy Mályi község teljes közigazgatási területére vonatkozóan, a korábbi településrendezési eszközök teljes körű felülvizsgálatával és egységes szerkezetbe foglalásával egy teljesen új településfejlesztési és településrendezési terv készüljön. Az új településterv figyelembe veszi a lakossági igényeket, a település sajátos adottságait, az országos és térségi tervek előírásait, és hosszú távon biztosítja Mályi fenntartható, rendezett és élhető fejlődését.
[2] Mályi Község Önkormányzatának Képviselő testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint 225. § (8) bekezdés 1. és 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről a magyar építészetről szóló 1997. évi LXXVIII. 2023. évi C. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontjában 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021.(VII.15.) Korm. rendelet 68. § (2) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, valamint Mályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 14/2017. (VIII. 42.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
Általános előírások
1. A rendelet hatálya, felépítése
1. § (1) A rendelet területi hatálya Mályi község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) Mályi Község közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), az egyéb általános érvényű jogi rendelkezések és hatósági előírások, Mályi Község vonatkozó önkormányzati rendeletei (különösen a településkép védelméről szóló rendelet), valamint e Rendelet betartásával kell.
(3) Az OTÉK előírásait az e Rendeletben foglalt kiegészítésekkel és – amennyiben erre külön utalás szerepel – eltérésekkel együtt kell alkalmazni. E Rendelet előírásainak megfogalmazása az OTÉK 2024. december 31.-ig hatályos fejezetei és mellékletei figyelembevételével született.
(4) E Rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Mályi Község Szabályozási Terve – Jelmagyarázat
b) 2. melléklet: Mályi Község Belterületi Szabályozási Terve M=1:4000
c) 3. melléklet: Mályi Község Külterületi Szabályozási Terve M=1:8000
d) 4. melléklet: Mályi Község övezetei és övezetei paraméterei
da) 4.1.: Építési övezeti paraméterek
db) 4.2.: Övezeti paraméterek
e) 5. melléklet: az új beépítésre szánt területek nyilvántartása
f) 6. melléklet: Az egyes telkekhez, övezetekhez, illetve építési övezetekhez tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelmények.
g) 7. melléklet: Elhelyezhető vagy tiltott rendelkezések
ga) 7.1.: Az egyes építési övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendelkezések
gb) 7.2.: Az egyes övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendelkezések
h) 8. melléklet: Sajátos jogintézménnyel érintett ingatlanok.
ha) 8.1.: Telekcsoport újraosztással érintett ingatlanok
hb) 8.2.: Elővásárlási joggal érintett ingatlanok
hc) 8.3.: Beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok
i) 9. melléklet: Állattartó épületek, építmények telepítési távolsága
(5) Mályi község belterületére, valamint tervezett belterületére e rendelet 2. mellékletében szereplő Belterületi Szabályozási terv normatartalmát kell alkalmazni.
(6) Mályi község belterületén, valamint tervezett belterületén kívüli területre e rendelet 3. mellékletében szereplő Külterületi Szabályozási terv normatartalmát kell alkalmazni.
2. Fogalommagyarázat
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. Átlagos telekmélység: a beépítéssel érintett ingatlan legkisebb és legnagyobb telekmélységének átlaga.
2. Átmenő telek: a legalább két egymással nem szomszédos közterülettel, vagy magánúttal legalább 3-3 m hosszon érintkező telek.
3. Beépíthető telek legkisebb területe: az a legkisebb telek vagy építési telek méret amely megléte esetén az ingatlanon épület elhelyezhető.
4. Főépület: az építési övezeti, övezeti előírásokban megnevezett rendeltetéseknek helyet adó, melléképületnek nem minősülő épület.
5. Kézműipari rendeltetés: olyan legfeljebb 3 személyes gyártó tevékenység végzése, amely során a termék előállítása jellemzően kézi munkával történik és az együttes környezetre gyakorolt hatások nem haladhatják meg a lakóterületre előírt környezeti határértékeket.
6. Kialakult állapot: Olyan építési övezetekre használt jelző, amelynek további beépítése során, a meglévő karakterjegyek alapján, az illeszkedés elve érvényesíthető.
7. Kismélységű telek: Olyan telek, amelynek a közterülettel, vagy magánúttal párhuzamos telekszélessége legalább 1,5‐szeresen meghaladja a telek menti közterületre, vagy magánútra merőleges telekmélységét, valamint az átlagos telekmélysége a 25 métert nem éri el. Saroktelek kizárólag abban az esetben számít kismélységű teleknek, ha megközelítése kizárólag a nagyobb telekszélesség felől történik.
8. Közös udvar: A közös udvar olyan kialakult telek, melyen belül az egyes rendeltetési egységek külön tulajdonban álló épület részére kialakított önálló ingatlan nyilvántartási, helyrajzi számmal rendelkező földrészletet tartalmaznak, és az önálló, külön nyilvántartott rendeltetési egységek csak a közös udvaron keresztül közelíthetők meg.
9. Legkisebb telekmélység: A telek építési határvonalának építési helyet meghatározó szakaszainak végpontján mért legkisebb, érintett előkerti és hátsókerti telekhatárokra merőleges mélysége.
10. Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését, üzemeltetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület.
11. Nagylétszámú állattartó telep: Az Állategészségügyi Szabályzat meghatározása szerint.
12. Nem zavaró hatású rendeltetés: olyan rendeltetés, amely az adott építési övezetben és övezetben meghatározott rendeltetés szerinti építményekre és telekhasználatra korlátozó hatást a vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott környezetterhelési határértékeket meghaladó mértékben nem fejt ki, és az építési övezeti, övezeti előírásoknak teljes mértékben megfelel.
13. Oldalhatáron álló épület: Az oldalhatáron álló beépítési módú építési telken a telekhatárral meghatározott építési határvonalon, vagy attól legfeljebb 1,0 méterre elhelyezett épület.
14. Pavilon: közterületen álló, szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, vagy azon álló, kereskedelmi, szolgáltató, vagy vendéglátó funkciónak helyet adó építmény.
15. Rendezett telek: az országos előírásokat, e Rendeletben előírt követelményekkel együttesen követve kialakított telek.
16. Saroktelek: a legalább két egymással szomszédos közterülettel, vagy magánúttal legalább 3-3- m hosszon érintkező telek.
17. Felületként megjelenő szabályozási elem: a szabályozási terven tömör kitöltéssel jelölt közcélú használatú területek, melyeket egymástól övezet határ, egyéb területtől telekhatár vagy szabályozási vonal választ el, továbbá sraffozott kitöltéssel jelölt egyes építési telkek beépítésének lehetőségét korlátozó telekrészek.
(2) A fenti fogalmak között nem szereplő e rendeletben használt szakmai kifejezések fogalommagyarázatát a kapcsolódó hatályos jogszabályok tartalmazzák (különösen az építésügyi, út- és közmű létesítési, sajátos építményfajtákra vonatkozó, továbbá telekalakítási és ingatlannyilvántartási).
3. Tájékoztató szabályozási elemek
3. § Tájékoztató szabályozási elemek:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő-megmaradó belterületi határ,
3. meglévő-megszűnő belterületi határ,
4. tervezett belterületi határ.
4. Kötelező szabályozási elemek
4. § (1) Szabályozási alapelemek:
1. szabályozási vonal,
2. szabályozási szélesség,
3. építési övezet, övezet határa
4. építési övezet, övezet jele.
(2) Szabályozási elemek:
1. közúti közlekedési terület – országos közút, helyi gyűjtőút,
2. nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterület,
3. külterületi út,
4. egyéb közlekedési terület,
5. zöldterület - közpark
6. zöldterület – közkert,
7. vízgazdálkodási terület – közcélú,
8. vízgazdálkodási terület – magáncélú
9. építési telek kötelezően zöldfelülettel fedett része
10. közcélra átadandó terület – kert
11. közcélra átadandó terület - út
5. A tájékoztató és kötelező szabályozási elemek alkalmazása
5. § (1) A meglévő-megmaradó belterületi határ és a tervezett belterületi határ mindig kötelező telekhatár.
(2) A szabályozási vonal mindig kötelező telekhatár.
(3) A kötelező szabályozási elemeket megváltoztatni csak a Helyi Építési Szabályzat módosításával lehet
6. Sajátos jogintézmények
6. § (1) beültetési kötelezettséggel érintett terület,
(2) telekcsoport újraosztással érintett terület.
7. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek
7. § (1) Művi értékvédelmi elemek:
1. műemlék telke, műemlék épület,
2. műemléki környezet,
3. nyilvántartott régészeti lelőhely,
4. helyi jelentőségű védett érték.
(2) Táj- és természetvédelmi elemek:
1. ökológiai hálózat pufferterülete,
2. ökológiai hálózat ökológiai folyosója,
3. tájképvédelmi terület,
4. ex-lege védett forrás,
(3) Korlátozások, egyéb korlátozó tényezők:
1. bányatelek,
2. földtani veszélyforrás,
3. védőterület, védőtávolság, védősáv.
8. Javasolt szabályozási elemek
8. § (1) Javasolt szabályozási elemek:
1. gyalogút,
2. javasolt telekhatár,
3. közterületi parkoló
(2) A gyalogút nyomvonala kizárólag az érintett területen belül történő elhelyezési javaslatról tájékoztat, ezért a gyalogút az érintett közterületen belül bármely oldalra kiépíthető.
9. Tájékoztató elemek
9. § (1) Meglévő közműlétesítmények:
1. vízmű,
2. termálkút,
3. szennyvízátemelő,
4. gázfogadó állomás.
(2) Meglévő térségi jelentőségű közművezetékek:
1. villamos energia átviteli hálózat (132 kV feszültségszinttel),
2. nagyközépnyomású földgáz gerincelosztóvezeték,
3. távhő távvezeték.
(3) A tájékoztató elemek nem tekinthetők jelen rendelet alapján elrendelt önkormányzati elhatározásnak.
Közterület alakítására vonatkozó előírások
10. Általános előírások
10. § (1) közterületek határait a szabályozási terv meglévő telekhatárai és tervezett szabályozási vonalai határolják le, területüket a felületként megjelenő szabályozási elemek ábrázolják.
(2) A közterületek közlekedésre igénybe nem vett részén, a közlekedést és az egyes ingatlanok használatát nem korlátozó módon
a) zöldfelületek alakíthatók ki,
b) köztárgy, valamint
c) közmű helyezhető el.
(3) Közterületen zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás szárú növények legalább 50%-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból kerüljenek ki.
(4) Közterületen építmény kizárólag közösségi célból helyezhető el.
(5) Közterületen építményszerű használat céljára szolgáló önjáró vagy vontatott lakókocsi a kezelő engedélyével és a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak figyelembevételével helyezhető el.
(6) Nyomvonalas közlekedési infrastruktúra-elemek kezelői hozzájárulásának területén a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadóak.
11. Magánutakra vonatkozó rendelkezések
11. § (1) A település területén mind közforgalom számára megnyitott, korlátlan használatú, mind közforgalom számára meg nem nyitott, korlátozott használatú magánút kialakítható.
(2) Magánút:
a) bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
b) területén épület nem helyezhető el.
(3) A belterületi magánút legkisebb szélessége:
a) maximum 2 telek feltárását szolgáló, legfeljebb 80 méter hosszú magánút esetén 6 méter,
b) legfeljebb 200 méter hosszú magánút esetén 10 méter,
c) Legalább 10 méter széles, ha 200 méternél nem távolabbi bejáratú építési telket közelít meg.
d) Legalább 12 méter széles egyoldali fasorral, ha 200 méternél távolabbi, de 400 méternél nem távolabbi bejáratú építési telket közelít meg
(4) 150 méternél hosszabb és 10 méternél szélesebb zsákutcaként kialakított magánutat végfordulóval kell ellátni.
(5) 200 méternél hosszabb magánút zsákutcaként nem alakítható ki.
(6) Gazdasági területen belül újonnan 12,0 méternél keskenyebb magánút nem alakítható ki.
(7) Önkormányzati kezelésbe csak közúti paraméterek alapján megtervezett, engedélyezett és kialakított utak vehetők át.
(8) Meglévő magánút akkor szüntethető meg, ha az arról kiszolgált telkek a vonatkozó építési szabályoknak továbbra is maradéktalanul megfeleltethetők.
(9) A szabályozási tervlapon jelölt „közcélra átadandó terület-közlekedés” jellel jeölt területe a 3. sz. főút külterületi szakaszának közigazgatási területen kívül eső részéről közvetlenül nem feltárható ingatlanok megközelítését szolgálja. Sajátos előírásai az alábbiak:
a) kialakítása során a közúti paramétereknek kell megfelelni.
b) a közhasználat elvárt módját és mértékét szerződéses formában kell rögzíteni az érintett tulajdonosokkal
c) amennyiben önálló helyrajzi számú magánútként kerül kialakításra, az érintett telkek beépíthetősége a területcsökkenéssel arányos mértékben növelhető,
d) az előkert mérete a közcélra átadandó terület építési telek felőli oldalától számítandó.
12. Parkolásra vonatkozó rendelkezések
12. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti módon kell biztosítani, azzal az eltéréssel, hogy lakó rendeltetési egységenként legalább két személygépkocsi számára szükséges parkolóhelyet biztosítani.
(2) 20, vagy annál több gépkocsit befogadó parkolót kiemelt szegéllyel kell ellátni, és a felületén keletkező csapadékvizet olajfogó műtárgyon keresztül kell a befogadóba vezetni.
(3) Gazdasági terület építési övezete, valamint közlekedési terület, nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterület és különleges beépítésre nem szánt bánya területének övezete kivételével önálló parkoló terület, tehergépjármű, erő- vagy munkagép tárolására szolgáló telep nem létesíthető.
13. Közforgalmú vasútvonalra vonatkozó rendelkezések
13. § Az országos vasútvonal szélső közforgalmú vágányától számított 50 méter, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 méteres távolságon belül létesítmény csak a vonatkozó jogszabály alapján helyezhető el.
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
14. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések
14. § (1) Az építési helyet az építési övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével, a következő bekezdések szerint kell meghatározni.
(2) Az előkert méretét:
a) a telekkel érintkező közterületen, vagy magánúton jellemzően kialakult állapotnak kell megfeleltetni mindkét oldalon legalább két telek figyelembevételével.
b) ha az a) pont szerinti kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor
ba) a bb) alpont kivételével 5 méternek
bb) a szabályozási terven feltűntetett értéknek
kell tekinteni.
c) a gazdasági területeken 5000 m2-t meghaladó telekterület esetén az önálló épületként elhelyezhető porta, kerékpártároló, dohányzóhely, zárt hulladéktároló, dokkoló számára 0 méter, amennyiben ezek üzemeltetése a megközelítésre szolgáló közút vagy magánút használhatóságát nem korlátozza.
(3) Az oldalkert méretét:
a) szabadon álló beépítési módnál:
aa) az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság felének,
ab) vagy, ha ez az érték kisebb, mint 3,0 méter, akkor 3,0 méternek
b) oldalhatáron álló beépítési módnál:
ba) az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságnak,
bb) vagy, ha ez az érték kisebb, mint 4,0 méter, akkor 4,0 méternek
kell tekinteni.
c) Hétvégiházas üdülőterületen a beépítési módtól függetlenül 2 m-ig csökkenthető az épületek közötti legkisebb távolságra vonatkozó előírások figyelembevételével, amennyiben a telekszélesség nem éri el a 10 métert és a telek hátsó részének gépjárművel történő megközelítése biztosított.
(4) A hátsókert méretét:
a) 25 m legkisebb telekmélységig, 0 méternek
b) minden más esetben
ba) az építési övezetre, övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság értékének
bb) vagy, ha ez kisebb, mint 6,0 méter, akkor 6,0 méternek
kell tekinteni.
(5) Oldalhatáron álló beépítési módnál az épületeket az építési helyen belül, a környezetében kialakult épületelhelyezés figyelembevételével, elsődlegesen oldalhatáron állóan kell elhelyezni.
(6) Ikres beépítési mód esetén, amennyiben az épület lebontásra kerül a Szabályozási Terven szereplő építési vonalat adó telekhatárra az épület adott homlokzati síkját legalább 80%-ban illeszteni kell.
15. Telkek beépítési módjának helyi alkalmazása
15. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód
a) Főépületek esetében
aa) 12 méter kialakult telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el
ab) Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló épületelhelyezés 0-1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.
ac) Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, szabadon álló épületelhelyezés is lehetséges.
ad) A lakóterületek saroktelkein - oldalhatáron álló beépítési mód esetében - az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadon álló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja. Amennyiben kötelező előkertet tartalmaz a szabályozás, úgy az épület elhelyezését tekintve az előkert mértékével csökkentett telekszélesség alapján kell eljárni.
ae) Amennyiben a kialakult építési rend és a telekszélességek indokolják, az oldalhatáron álló beépítésnél a saroktelek utcai telekhatára a beépítési oldallá válhat, ez esetben előkertet nem kell tartani.
af) Ha az oldalhatáron álló beépítésű övezetekbe sorolt tömbökben a beépítés részben ikres, részben szabadonálló, az építési hatóság a magasabb rendű jogszabályban foglaltak betartásával az oldalhatáron álló beépítéstől eltérő beépítést is engedélyezhet a telekszélesség függvényében, amennyiben a tűztávolságok betarthatóak. Ez 9 méter telekszélesség alatt zártsorú, 14 méter telekszélesség alatt ikres beépítés lehet.
b) Melléképületek esetében
ba) A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadon állóan is létesíthető.
bb) Kialakult állapotok szerint, az illeszkedés szabályaira figyelemmel, más beépítési mód is alkalmazható.
bc) Kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyen belül garázs csak a főépülettel egybeépítve az illeszkedési szabályok megtartása mellett engedélyezhető.
(2) Szabadonálló beépítési mód: ha a szabadonálló beépítésű övezetekben a telekszélesség 16 méternél kisebb, oldalhatáron álló beépítés is engedélyezhető a tűztávolságok és telepítési távolságok betarthatósága esetén.
(3) Ikres beépítési mód: ha az ikres beépítésű övezetekbe sorolt tömbökben a beépítés részben oldalhatáron álló, illetve szabadon álló, az építési hatóság a magasabb rendű jogszabályban foglaltak betartásával az ikres beépítéstől eltérő beépítést is engedélyezhet, amennyiben az ikresítésre alkalmas telekpár nem jelölhető ki egyértelműen és a tűztávolságok betarthatóak. Az eltérő beépítés zártsorú nem lehet.
(4) Zártsorú beépítési mód
a) Zártsorú beépítési mód esetén a teljes zártsorúsítás (telekhatártól telekhatárig való építés) nem kötelező, „hézagosan zártsorú” beépítés is alkalmazható.
b) Az épület és a telekhatár közötti „hézag” nem lehet nagyobb sem a telek homlokvonalának 1/3-ánál, sem pedig 4 m-nél.
c) Az udvari szárny esetében legalább 3 méteres oldalkerti méretet kell tartani, a „hézaggal” megegyező oldalon.
d) Amennyiben a teljes zártsorúsítást a szomszédos épület oldalhatárra nyíló kialakult ablakai akadályozzák, úgy az oldalhatáron álló épület elhelyezést kell alkalmazni.
e) A hátsókert gépkocsival történő megközelítését valamennyi esetben biztosítani szükséges.
f) Második főépület csak az utcafront zárását követően létesíthető.
g) Zártsorú beépítési módban a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték az OTÉK keretei között növelhető az alábbiak szerint:
ga) saroktelek esetén 20 %-kal,
gb) átmenő telek esetében 10 %-kal növelhető.
16. Örökségvédelemre vonatkozó rendelkezések
16. § (1) Műemlékek, műemléki környezetek, nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén a vonatkozó jogszabályok [Jelenleg: A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet] előírásai az irányadóak.
(2) Helyi jelentőségű védett értékként jelölt építményekre a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásai az irányadóak.
(3) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
17. Táj-és természetvédelem, az élő környezet védelme
17. § (1) Országos ökológiai hálózat és tájképvédelmi terület területén a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadóak.
(2) A meglevő, nem invazív fásszárú növényzet védelmét az építmények elhelyezésénél figyelembe kell venni.
(3) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közterületi növényzet elhelyezhetőségének.
(4) Az országos közút külterületi szakasza mentén, annak felújítása, átépítése esetén – ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából – fasort, illetve többszintes kialakítású zöldsávot kell telepíteni.
(5) Vízfolyások partélének parti sávjában, valamint vízfolyások külterületi, természetközeli állapotot mutató 50 m-es sávjában épület, építmény – az árvízvédelmi, átkelési célokat szolgáló, valamint a közmű létesítmények kivételével –nem helyezhető el.
(6) Ökológiai hálózat területén az érintett övezetben egyébként elhelyezhető építmények közül, csak természetvédelmi fenntartási célú, különösen kutatási, oktatási, ismeret-terjesztési célú, ökoturisztikai rendeltetés céljára szolgáló építmények helyezhetők el.
18. Zöldfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
18. § (1) Háromszintes növényállományúnak akkor minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére:
a) legalább 1 db nagy lombkoronájú fa,
b) legalább 20 db cserje, valamint
c) a nem beépített és nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet
telepítése megtörtént.
(2) A felszíni parkolókat – függetlenül azok közterületi, vagy telken belüli elhelyezkedésétől – 4 parkoló helyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell beültetni.
(3) A zöldfelület számításánál – az 500 m2 alatti lakó- és településközpont területek kivételével – sem zöldbeton, sem műanyag gyeprács nem vehető zöldfelületként figyelembe.
(4) Terepszint alatti építményeket fedő zöldfelületet az OTÉK 5. mellékletének figyelembe vételével kell a telek zöldfelületi értékének számításánál alkalmazni.
(5) Minden közterületen kivágott fa esetén kötelező a kivágott fa legalább 2-szeres törzsátmérőjét elérni képes átmérőjű fa telepítése. (A törzsátmérő a talaj felett 50 cm magasságban értendő.)
(6) Az utcafásítást kifejlett állapotban összefüggő lombkoronát alkotó egyedekből kell létesíteni, kivéve az útkereszteződések látóháromszögeit, ahol 50 cm-nél magasabb növényzet nem telepíthető.
(7) A telken belül a Szabályozási tervlapon jelölt „építési telek kötelezően zöldfelülettel fedett része” jellel jelölt terület az építési övezeti zöldfelület legkisebb mértékének részét képezi, melyet eltérő előírás hiányában legalább egyszintű, gyep, vagy pozsgás növényzet felületi minőségi szinten szükséges kialakítani és fenntartani, melyen építmény, műtárgy az alábbiak szerint helyezhető el:
a) főépítmény nem helyezhető el,
b) melléképületek összes bruttó alapterülete az 50 m2-t nem haladhatja meg,
c) melléképítmények összes bruttó alapterülete a 25 m2-t nem haladhatja meg,
d) növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház, üvegház, fóliasátor korlátozás nélkül elhelyezhető.
(8) A szabályozási tervlapon jelölt „közcélra átadandó terület-kert” jellel jelölt terület az építési övezeti zöldfelület legkisebb mértékének részét képezi, melyet eltérő előírás hiányában a közkertekre vonatkozó előírásoknak megfelelő minőségi szinten szükséges kialakítani és fenntartani, melyen építmény, műtárgy az alábbiak szerint helyezhető el:
a) főépítmény nem helyezhető el,
b) közösségi célú épület, építmény a terület 20%-án helyezhető el, max 100 m2 alapterület és 4,5 m. építménymagasság figyelembevételével,
c) közhasználatú parkoló nem létesíthető, meglévő parkoló nem bővíthető,
d) a közhasználat mértéke nem korlátozható.
19. Vízfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
19. § (1) Vízfelületek, nagyvízi meder, parti sáv területén a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadóak.
(2) Vízfelület – mind záportározási, mind halastó funkcióval – bármely építési övezetben, övezetben, a környezet veszélyeztetésének kizárásával, a vízjogi engedélyezés figyelembe vételével létesíthető.
(3) A szabályozási tervlapon „vízgazdálkodási terület – közcélú” jellel jelölt terület üzemeltetése során a közhasználat lehetőségét biztosítani szükséges.
(4) A szabályozási tervlapon „vízgazdálkodási terület – magán célú” jellel jelölt terület kialakítása során kezelői, gazdálkodói és védelmi feladatok számára a telken belül kell lehetőséget biztosítani.
(5) Amennyiben a parti sávra vonatkozó előírás érvényesítése az építési telek övezeti előírások szerinti beépítésének ellehetetlenítését eredményezné, az érintett mederszakasz partfal-stabilizálása mellett az érintett oldali parti sáv elhagyható.
(6) Vízállások létesítésére a vonatkozó országos és helyi jogszabályok előírásai az irányadóak.
Környezetvédelmi előírások
20. Általános rendelkezések
20. § (1) A környezeti elemek jó állapotának biztosítása érdekében a település közigazgatási területén csak olyan tevékenység, valamint ahhoz tartozó létesítmény, építmény megvalósítása, üzemeltetése engedélyezhető, amely ellenőrzött körülmények közötti működtetése hosszútávon sem veszélyeztetik a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának, továbbá az általános normatív emberi elvárásokon alapuló, valamennyi jogerős jogszabályban megfogalmazott környezeti célkitűzés teljesítését.
(2) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a vonatkozó országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.
(3) Környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenység Mályi közigazgatási területén nem létesíthető.
21. Levegővédelem
21. § (1) Levegővédelmi övezet területén a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadóak.
(2) Állattartó épületek, építmények telepítési távolságára e Rendelet 6. mellékletében szereplő telepítési távolságok az irányadóak.
(3) Kizárólag zárt trágyatároló létesíthető.
(4) A területen csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg az előírt kibocsátási határértékeket.
(5) Létesítmények körül az illetékes hatóságok által meghatározott levegővédelmi védőtávolságon belül lakó- és szállásépület, élelmiszertároló és -feldolgozó, kereskedelmi- és vendéglátó-, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló épület és sportolási létesítmény, továbbá üzemi méretű állattartótelep nem létesíthető.
(6) Új, védőterület kijelölését igénylő létesítmény oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védőterület nem érinthet lakó- és szállásépületet, élelmiszertároló és -feldolgozó, kereskedelmi- és vendéglátó-, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló épületet és sportolási létesítményt, továbbá zöldterületet és közjóléti célú erdőterületet.
(7) A szállópor terhelés mérséklésére az utak mentén – ha a szabályozási szélesség lehetővé teszi – háromszintes növényzetből álló védő zöldsávot kell kialakítani.
22. Vízvédelem
22. § (1) Parti sávnak kell tekinteni:
a) a kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, holtágak mentén a partvonaltól számított 6 métert,
b) az a) pontba nem tartozóvizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától számított 3 métert.
(2) A parti sávra a vonatkozó jogszabály előírásai az irányadóak.
(3) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, a meglévő szennyvíz bekötéseket meg kell szüntetni.
(4) Vízfolyások, csatornák mederrendezése csak természetbarát módon történhet, a partjuk mentén levő természeti területek, növényállományok károsítása nélkül.
(5) A gépkocsi parkolókat, a gazdasági területeken belül a rakodók és a szabadtéri tárolás területeit vízzáró burkolattal kell kialakítani, a csapadékvizek a csak olajfogón keresztül, előkezelés után vezethetők a közcsatornába.
(6) A gyalogos felületek, sétányok burkolatát úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz a zöldfelületre folyjon.
(7) A csapadékvíz környezetvédelmi érdekű helyben tartására, illetve visszatartására alkalmas műtárgyakat a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kiépíteni
(8) Építési tevékenység a környezetében található művelés alatt lévő területek rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja, a termőföld minőségét negatívan nem befolyásolhatja.
(9) Talajszennyezettséggel érintett területen épület építése, bővítése a fennálló talajszennyezés megszüntetését követően lehetséges.
(10) Építési tevékenység hatására a talajerózió veszélye nem növekedhet.
(11) Tereprendezésre, területfeltöltésre csak szennyeződésmentes anyag használható.
23. Zajvédelem
23. § (1) Zajt kibocsátó berendezés, telephely úgy létesíthető, hogy a működés, a tevékenység megkezdésének napjától kezdődően zajkibocsátása nem haladhatja meg a számára a környezetvédelmi hatóság által előírt zajkibocsátási határértéket.
(2) Meglévő közlekedési útvonalak melletti területeken:
a) megfelelő beépítési távolság meghatározásával,
b) az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, valamint
c) műszaki intézkedésekkel
biztosítani kell az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
(3) A zajtól védendő helyiségekben, valamint a zajtól védendő homlokzatok előtt teljesítendő zajterhelési határértékeket a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.
(4) A zajterhelési határértéknek az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő homlokzata előtt kell teljesülni.
(5) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzembe helyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.
(6) Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni.
(7) A nyári időszakban rendezett, legfeljebb 8 napig tartó rendezvények esetében betartandó zajterhelési határértékeket a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.
(8) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, építhető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj, vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó rendeletben szabályozott zajvédelmi határértékeket nem haladja meg.
24. Hulladékkezelés
24. § (1) Kommunális hulladék, állati tetem, szippantott szennyvíz és szennyvíziszap csak az erre a célra létesített, hatósági engedéllyel rendelkező telepen, lerakóhelyen helyezhető el.
(2) Veszélyes hulladék az üzemek területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.
(3) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.
(4) Feltöltésre hulladék vagy egyéb környezetkárosító anyag használata tilos.
(5) Hulladékudvar lakó, vegyes és üdülő rendeltetésű területen nem alakítható ki.
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
25. Bányatelken elhelyezkedő területek
25. § (1) A területen belül ásványi nyersanyag kitermelése kizárólag az illetékes hatóság által határozattal megállapított bányatelek határain belül, jóváhagyott műszaki terv alapján engedélyezhető.
(2) Bányaüzem területén bányászati építmények, létesítmények elhelyezése az övezeti előírások alapján történhet.
(3) A felszín megbontása, tereprendezése során a környező területek erózióját meg kell akadályozni.
(4) A bányászati hasznosítást követően a terület rekultiválását tájrendezési terv alapján el kell végezni, meg kell valósítani a komplex táj-rehabilitációt (vízrendezés, vízfelületek hasznosítása).
26. Földtani veszélyforrás területe
26. § A Szabályozási Terven „Földtani veszélyforrás” megnevezéssel jelölt pont 50 m-es környezetében építési tevékenység nem végezhető.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
27. Telekalakítás
27. § (1) A kialakítható legkisebb telek terület mértékét az 5. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyes telkeket érintő közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha
a) a telekterület és a zöldfelület legkisebb mértéke, valamint az előkert minimális mérete az építési övezetben, övezetben meghatározott érték alá csökken,
b) visszamaradó telek beépítettsége meghaladja a telekre előírt beépítettség megengedett legnagyobb mértékét.
(3) Új nyúlványos (nyeles) telek
a) beleterületen nem alakítható ki.
b) külterületen kizárólag meglévő telekállapot közlekedési kapcsolatának biztosítására, telekcsoport újraosztással nem érintett területen alakítható ki.
(4) Az előírt legkisebb telekszélességnek a telkek építési hellyel érintett területrészén kell teljesülnie. Az építési övezeti mutató szerinti telekterület méret betartása mellett a telekszélesség mérete 10%-al csökkenthető, de nem lehet keskenyebb:
a) szabadonálló beépítési mód esetén 16 m-nél
b) oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén 12 m-nél.
c) zártsorú beépítési mód esetén 10 m-nél
(5) Telekalakítással kizárólag a Szabályozási Terven jelölt közterületről (közúti közlekedési területről, nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterületről, közkertről), vagy önálló helyrajzi számon útként lejegyzett magánútról megközelíthető építési telek hozható létre.
(6) Építési tevékenység során az építési telek utcai határvonala ütemezetten is kialakítható, amennyiben a tervezett szabályozási vonal meglévő, megtartani kívánt épületen halad át. Az épületen áthaladó szabályozási vonalszakasszal érintett telekalakítást és út céljára történő lejegyzést csak az épület elbontásakor kell végrehajtani amennyiben ez közérdeket nem sért, illetve konkrét teleülési fejlesztést nem akadályoz.
(7) Telekmegosztás esetén a kialakított ingatlan közterületről történő gépjárművel történő megközelítését vizsgálni kell. Ha a megosztásra kerülő ingatlan közterületi homlokvonalában korábban közlekedési, közmű, egyéb létesítmény került beépítésre, a kérelmező saját költségen történő átépítésre vonatkozó nyilatkozatát be kell szerezni.
(8) A "telekcsoport újraosztással érintett terület"-el jelölt részen csak és kizárólag telekcsoport újraosztással lehetséges a lakótelkek kiosztása és lakóterületként történő felhasználása.
(9) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a Szabályozási Tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig csak a kialakult használat megtartásával és csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés céljára, engedélyezhető.
28. Elővásárlási jog
28. § A település teljes közigazgatási területén elővásárlási jog illeti meg Mályi Község Önkormányzatát
a) valamennyi helyi közút lejegyzéssel, illetve zöldterület kialakítással érintett, valamint
b) továbbá a 8.2. mellékletben felsorolt helyrajzi számú, illetve a felsorolt helyrajzi számú telekből telekalakítást követően kialakított helyrajzi számú
ingatlan esetében.
29. Útépítési és közművesítési hozzájárulás
29. § (1) Útépítési és közművesítési hozzájárulás terheli a fejlesztési területen ingatlantulajdonnal rendelkezőket, a fejlesztéshez szükséges szerkezeti és kiszolgáló utak, valamint közművek megvalósításának, megépítésének telekhányadukra eső költsége mértékéig.
(2) Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az önkormányzat külön határozatban állapítja meg.
30. Beültetési kötelezettség
30. § (1) A beültetési kötelezettségű telekrészen – a 14. §. (2)c) pont szerinti esetkör kivételével – épület, építmény nem helyezhető el.
(2) A telek beültetési kötelezettségű területének min. 85%-át háromszintes növényállománnyal kell beültetni. A beültetési kötelezettségnek a használatbavételt követő két éven belül eleget kell tenni.
(3) A beültetési kötelezettségű telekrész az építési övezet előírt legkisebb zöldfelületébe beszámítható.
Közművek előírásai
31. Közművekre vonatkozó általános előírások
31. § (1) Az egyes építési övezetek és övezetek esetében a közműellátás elvárt mértékét és módját a XI fejezetben rögzített övezeti előírások határozzák meg.
(2) Közműlétesítmények védőtávolságára a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadóak.
(3) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket újonnan közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.
(4) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A közművek elhelyezésénél az utak fásítási lehetőségével számolni kell.
(5) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről, az útrekonstrukciónál a meglevő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell.
(6) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, vagy ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.
(7) Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó bekötővezeték nyomvonalát és annak szükséges védőtávolságát építési tevékenység során figyelembe kell venni.
(8) A közművek védőtávolságaira a vonatkozó ágazati előírásokban foglaltak az irányadóak.
(9) Építési öveztek telkeinek közművesítését közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.
32. Víziközművekre vonatkozó előírások
32. § (1) A vezetékes ivó-, használati- és tűzoltóvíz ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.
(2) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető.
(3) Újonnan csak elválasztott rendszerű (külön szennyvíz és külön csapadékvíz) csatornahálózat létesíthető.
(4) Szennyvíz rákötés sem nyílt árkokba, sem időszakos, sem állandó vízfolyásba nem vezethető.
(5) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
(6) A tervezett fejlesztési területek előkészítési fázisában a tereprendezéssel összehangolva kell megtervezni a terepviszonyoktól függő felszíni vízelvezetést.
(7) Fejlesztési területek beépítésének előfeltétele a terület vízrendezése, vagy a csapadékvizek elvezetésének megoldásával, vagy helyben tartásával és helyben történő felhasználásával.
(8) A közigazgatási terület egészén tilos a szennyvizek szikkasztása.
(9) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó alkalmazásával). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a víziközmű üzemeltetőjének hozzájárulásával közcsatornába vezetni.
(10) Ahol a szennyvízcsatorna az ingatlan előtti közterületen, vagy magánúton kiépült, ott zárt rendszerű szennyvíztározó nem létesíthető.
(11) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni, és vízzáróságát jegyzőkönyvvel igazolni kell.
(12) A már beépített területeken a meglévő csapadékvíz elvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig a jelenlegi elvezetési rendszer fenntartható. Ezeken a területeken a szilárd burkolat kiépítésével, vagy az út soron következő rekonstrukciójával egyidejűleg kell a felszíni vízelvezetést hidraulikailag méretezett elvezetési rendszerrel ki-, illetve átépíteni.
(13) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
(14) A magasabban fekvő beépítetlen területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárok kiépítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
(15) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni, Utcai vízelvezetés kiépítésének hiányában vissza kell vezetni az ereszcsatornával összegyűjtött vizet telken belülre. A terepszint feletti, közterületre nyúló ereszcsatorna átvezetéseket le kell bontani.
33. Energiaközművekre vonatkozó előírások
33. § (1) Fejlesztési területen új (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) villamosenergia-ellátási hálózatot, továbbá már beépített területen – a gazdasági területek és a különleges mezőgazdasági üzemi területek kivételével – a meglevő hálózat rekonstrukcióját és hálózatépítéssel járó felújítását földkábeles kiépítéssel kell létesíteni.
(2) Ahol villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmarad, ott a villamosenergia kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.
(3) Műemléki környezetben az elektromos ellátást földkábelen keresztül kell biztosítani.
(4) A tervezett gáznyomás-szabályozók a közterület felől növényzettel való takarással létesíthetők
(5) Teljes közművesítés előírása esetén a gáz energia egyéb energiahordozó alkalmazásával kiváltható.
34. Elektronikus hírközlésre vonatkozó előírások
34. § (1) Hírközlési torony, illetve átjátszó állomás belterületen belüli elhelyezéséhez, valamint az ökológia hálózat területén környezetvédelmi, tájképvédelmi területen környezetvédelmi és látványtervi vizsgálat szükséges.
(2) Belterületen a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő távközlési hálózatokat földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve, földalatti vezetéssel kell megépíteni.
(3) Ahol a föld feletti vezetés fennmarad, a távközlési szabadvezetéket a 0,4 kV-os és a közvilágítási vezetékkel közös oszlopsoron kell vezetni.
Építés általános szabályai
35. Építmények létesítésére vonatkozó rendelkezések
35. § (1) Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a rá vonatkozó, e Rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(2) Új építéssel, bővítéssel járó építési tevékenység kizárólag rendezett telek esetében végezhető.
(3) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – csak az építési hely határain belül létesíthető.
(4) Kertvárosias lakóterület 500 m2 alatti telekterületet el nem érő építési övezetében, valamint a hétvégiházas üdülőterület építési övezetébent minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy melléképülettel egybeépített főépület építhető.
(5) Az építési helyen kívül elhelyezhető létesítmények lakó, vegyes és üdülőterületek esetén:
a) Elő- és oldalkertben kizárólag közmű-becsatlakozási műtárgy, közművezeték - és amennyiben a kerítéssel egységet alkot hulladéktartály-tároló – létesíthető.
b) Hátsókertben az OTÉK 35. § (7) bekezdésben felsorolt mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi- és egyéb tároló épület továbbá, az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontjában szereplő melléképítmények közül az e), f), g) alpontban foglaltak helyezhetőek el. Az építmények a szükséges védőtávolság megtartásával az építési helyre is átnyúlhatnak.
(6) Híd bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
(7) Amennyiben a telek és annak gépjárművel való megközelítését szolgáló terület között árok, vízfolyás, patak, vízmosás, csatorna művelési ágban nyilvántartott ingatlan található, úgy a területek közötti kapcsolat jogszerű megteremtésével, a közlekedést lehetővé tevő műszaki megoldás biztosításával az – a külön jogszabályban foglaltakra tekintettel építési teleknek tekintendő.
(8) A telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy a kerítés a 38. §. (11) bekezdésben foglaltak szerinti vonalán belül létesíthető.
(9) Tervezett belterülettel érintett ingatlan esetében a belterületbevonás nem feltétele az építési tevékenységnek.
(10) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.
(11) Az építési övezetekben, övezetekben előírt építménymagasság értékét a lejtő oldali homlokzatmagasság az alábbiak szerint lépheti túl:
a) 10-20% közötti tereplejtés esetén +1 méterrel,
b) 20% tereplejtés felett +2 méterrel.
c) az a) és b) pontok szerinti eltérő szabályok a tájképi és épített környezeti illeszkedési követelmények együttes érvényesülése esetén alkalmazhatók
(12) Hitéleti rendeltetést tartalmazó épület esetén a szabályozott legnagyobb épületmagasság mértékének számításakor a harangtorony, harangláb méretét figyelmen kívül kell hagyni.
(13) Az utcai telekhatártól számított 50 méteren túli telekrész lakóépülettel lakóterület egyik építési övezetben sem építhető be.
(14) A kialakult terepviszonyok csak a feltétlenül szükséges és indokolt mértékben változtathatók meg:
a) Sík terepen (a telken belül mérhető szintkülönbség legfeljebb 1 m) terepfeltöltés csak akkor engedélyezhető, ha a telek terepszintje a szomszédos ingatlanoknál mélyebben van.
b) Lejtős terepen (a telken belül mérhető szintkülönbség legalább 1 m) tereprendezés, támfal építés csak akkor engedélyezhető, ha a szomszédos ingatlanok számára veszélyt vagy korlátozást nem jelent.
c) Részben vagy egészben feltöltött területek építési célból való igénybevétele előtt a teljes területről összefüggő talajmechanikai szakvélemény készítendő.
(15) A település igazgatási területén hulladéklerakó nem jelölhető ki és nem helyezhető el.
36. A kialakult beépítésekre vonatkozó eltérő szabályok alkalmazása
36. § (1) Amennyiben a telek kialakult beépítésének jellemzői nem felelnek meg az építési övezetre, övezetre vonatkozó telekalakítási és beépítési szabályainak, épületet átalakítani, felújítani az alábbiak szerint lehetséges:
a) Amennyiben a kialakult állapotú épület épületmagassága meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, az épület rendeltetése megváltoztatható, felújítható, átalakítható, korszerűsíthető és horizontálisan bővíthető, de a bővítmény épületrészre külön számított épületmagassága nem haladhatja meg az építési övezeti előírásokat. Az épület emeleti szintjének utólagos külső megközelítését biztosító, az övezeti előírásokban szereplő megengedett legnagyobb épületmagasság mérték meghaladó egy db, legfeljebb 10 m2 alapterületű lépcsőház, feljáró elhelyezhető.
b) Amennyiben a telek beépítettsége meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség mértékét a jogszerűen létesített épület rendeltetése megváltoztatható, felújítható, átalakítható, korszerűsíthető, és építési helyen belül a megengedett legnagyobb beépítési magassági mértékéig vertikálisan bővíthető.
c) Amennyiben az építmény része vagy egésze az építési övezetben foglalt paraméterek szerinti építési helyen kívül helyezkedik el, úgy az építési helyen kívül eső épület, épületrész felújítható, átalakítható, korszerűsíthető, továbbá a főépítmény esetében a legnagyobb beépítési magassági mértékéig vertikálisan bővíthető.
d) Lakó és vegyes területek esetében, oldalhatáron álló beépítési mód mellett, a kialakult építési rend szerint az építési helyen kívül a főépülettel szemközti oldalon meglévő melléképület rendeltetése az övezetben elhelyezhető főrendeltetésre nem módosítható, önálló rendeltetési egység nem lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eltérő szabályok e rendelet hatályba lépését megelőzően jogszerűen épült épületek esetében érvényesíthetők, amennyiben a kialakult beépítés a szomszédos telkek, építési telkek építési jogait nem korlátozza.
37. Kismélységű telkek beépítésének sajátos szabályai
37. § A kismélységű telek esetében
a) hátsókertet nem kell tartani, a szomszédi jogok korlátozása nélkül és a tűzvédelmi szabályok betartása mellett épület a hátsó telekhatárig kiépíthető.
b) amennyiben a kialakult állapothoz igazodik, az előkert mérete a településképi szempontok érvényesülése mellett 0 méterre csökkenthető, az épület utcavonalasan elhelyezhető.
c) az oldalkert mérete 4 méterre csökkenthető
38. Kerítések létesítésére vonatkozó előírások
38. § (1) Beépítésre szánt területeken közterület felőli kerítés csak a hatályos szabályozási tervben rögzített szabályozási vonalon, vagy közlekedésbiztonsági szempontból a telek belseje felé visszahúzva építhető.
(2) A kerítés szabályozási vonaltól történő visszahúzásának a mértéke
a) gazdasági építési övezetben legfeljebb 20 méter
b) lakó építési övezetben legfeljebb 5 méter
c) egyéb beépítésre szánt területen legfeljebb 15 méter
lehet.
(3) Meglévő jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos szabályozási tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés újonnan nem létesíthető.
(4) Lakó és vegyes területen eltérő rendelkezés hiányában a közterület vagy magánút felőli kerítés legmagasabb pontja a közterület irányából mérten legfeljebb 2 méter lehet.
(5) Oldalsó vagy hátsó telekhatáron, illetve attól mérten 5 méteren belül kerítés a csatlakozó terepszintek átlagától számítva legfeljebb 2,5 méter magasságú lehet és áttörten alakítható ki.
(6) Közterület felőli és telken belül kerítés a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet figyelembevételével alakítható ki.
(7) Ökológiai hálózat ökológiai folyosó területén kerítés csak az élőhelyi kapcsolatok biztosítása mellett létesíthető, az élőhelyi kapcsolatok elzárása tiltott!
(8) Saroktelek kivételével 0 méter közterületi telekhatáronként 1 db gépkocsi behajtására szolgáló kapu létesíthető, melynek szélessége legfeljebb 4 méter lehet.
(9) Külterületi utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) mentén 5000 m2-t meghaladó telekméret esetén az út tengelyétől mért 5-5 méteren belül kerítés, 10-10 m-en belül épület nem létesíthető.
39. Állattartás céljára szolgáló építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
39. § (1) Nagyállattartására szolgáló építmény, állat ól, állatkifutó csak mezőgazdasági valamint erdőgazdasági terület övezetekben helyezhető el.
(2) Haszonállatok és egyéb állatok tartására alkalmas épület, építmény létesítése az e rendeletben foglaltak, valamint a vonatkozó ágazati jogszabályok betartása mellett lehetséges.
(3) Az állattartás épületeit műtárgyait úgy kell kialakítani, hogy
a) az se a felszíni, se a felszín alatti vizek fertőzését, káros szennyezését ne idézze elő;
b) az állattartó építmények létesítésére vagy rendeltetés megváltoztatására az építésügyi és a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően kerüljön sor.
(4) Beépítésre szánt területeken állattartás céljára szolgáló építmény csak főépítménnyel rendelkező telken, építési helyen belül helyezhető el.
(5) Kertvárosias lakóterület építési övezetben, az építési telken belül állattartás céljára szolgáló építmények összes bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 15 m2-t és a 2,5 m épületmagasságot.
(6) Kisvárosais lakó, Településközponti vegyes, üdülőházas és hétvégiházas üdülőterületen állattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
(7) Nagy- és kishaszonállat tartására szolgáló építmény minimális telepítési távolságát a rendelet 6. melléklet tartalmazza
(8) Beépítésre szánt területen trágyatároló nem létesíthető.
40. Ingóságok elhelyezésére vonatkozó szabályok
40. § Eltérő előírás hiányában építési övezet és közlekedési, valamint zöldterületi övezet területén - az építési tevékenység, közösségi rendezvény, időszakán túl:
a) építményszerű használat céljára szolgáló önjáró vagy vontatott lakókocsi nem helyezhető el
b) Mobilépítmény, konténer, konténerház, mobilház, hajótest, jurta, sátor, fedett, áthelyezhető, késztermékként a helyszínre szállított, vagy a helyszínen összeszerelt, ellátott moduláris építmény kizárólag a hátsókertben helyezhető el, úgy hogy a telek megengedett legnagyobb beépítettségének mértékét ne lépje túl. Az ingóságok a szükséges védőtávolság megtartásával az építési helyre is átnyúlhatnak.
Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
41. § (1) Mályi Község II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt település.
(2) A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján szükséges védelmi szint követelményeire a vonatkozó jogszabály előírásai az irányadóak.
RÉSZLETES ÖVEZETI ÉS ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
41. Lakóterületek
42. § Lakóterület építési övezetében a közműellátás elvárt mértéke a teljes közművesítettség.
42. Kisvárosias lakóterület [Lk]
43. § (1) Kisvárosias lakóterület - szabályozási terven Lk jellel jelölt - építési övezetei esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(2) Kisvárosias lakóterület építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 12. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető a 7.1. mellékletben foglalt kiegészítésekkel.
(3) Önálló, nem lakás céljára szolgáló rendeltetési egység nem alakítható ki.
43. Kertvárosias lakóterület [Lke]
44. § (1) Kertvárosias lakóterület - szabályozási terven Lke jellel jelölt - építési övezetei esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(2) Kertvárosias lakóterület építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 13. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető a 7.1. mellékletben foglalt kiegészítésekkel.
(3) Kereskedelmi vagy szolgáltató rendeltetés önálló rendeltetési egységként nem helyezhető el, kézműipari rendeltetés a beépíthető terület 50%-ig elhelyezhető.
(4) Kertvárosias lakóterületen egy épülettömeg alapterülete a maximális bruttó 250 m2-t nem haladhatja meg.
(5) Kertvárosias lakóterületen egy telken az összes épület alapterülete a bruttó 400 m2-t nem haladhatja meg.
(6) Kertvárosias lakóterületi építési övezetekben
a) főépítmény épületmagassága az 5.1. melléklet szerint, melléképület magassága a melléképületre külön számított épületmagaság 3,5 méter
b) egy telken legfeljebb 4 vendégszobát tartalmazó szállás rendeltetés helyezhető el.
c) egynél több lakó rendeltetési egység csak közüzemi szennyvízhálózati kapcsolat megléte és alkalmazása esetén alakítható ki.
44. Vegyes területek
45. § Vegyes terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.
45. Településközponti vegyes terület [Vt]
46. § (1) Településközponti vegyes terület - szabályozási terven Vt jellel jelölt - építési övezetei esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Településközponti vegyes terület építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 16. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető a 7.1. mellékletben foglalt kiegészítésekkel.
(3) Településközponti vegyes terület építési övezetében önálló gazdasági rendeltetésű épület valamint munkásszállás nem létesíthető, a lakó rendeltetést nem zavaró hatású raktárrendeltetést tartalmazó épület azonban elhelyezhető, amennyiben a terület sajátos használatát nem korlátozza.
(4) Sport rendeltetés akkor létesíthető, ha a szomszédos területek használatát nem korlátozza.
46. Gazdasági területek
47. § (1) Gazdasági terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.
(2) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni – ahol az, fizikailag lehetséges – a telekhatárok mentén.
(3) A gazdasági telken belül kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő növénytelepítést a használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig meg kell valósítani, annak hiányában használatbavételi engedély nem adható ki. A fásítás kipusztult egyedeit folyamatosan, maximum két vegetációs időszak alatt pótolni kell.
(4) A gazdasági terület építési övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén, legfeljebb a megengedett érték 30%-kával túlléphető.
(5) Az országos előírások szerinti számú személygépjármű parkoló kialakításán túl a teheráru rakodását is telken belül kell biztosítani.
47. Kereskedelmi, szolgáltató terület [Gksz]
48. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület - szabályozási terven Gksz jellel jelölt - építési övezetei esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 19. § (1) és (2) bekezdésében szereplő rendeltetés elhelyezhető a 7.1. mellékletben foglalt kiegészítésekkel.
(3) Munkásszállás és vendéglátás kizárólag a területen folytatott gazdasági tevékenységhez kapcsolódóan alakítható ki, a beépíthető terület 50%-ig.
(4) Oktatási, szociális és egyészségügyi létesítmények önálló rendeltetési egységként a rá vonatkozó vonatkozó környezetterhelési határétékek teljesülése esetén alakítható ki úgy, hogy a szomszédos telkek gazdasági célú használatát nem korlátozhatja.
48. Egyéb ipari terület [Gipe]
49. § (1) Egyéb ipari terület - szabályozási terven Gipe jellel jelölt - építési övezetei esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Egyéb ipari terület építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 20. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető a 7.1. mellékletben foglalt kiegészítésekkel.
(3) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül - a lakóövezetre vonatkozó környezetterhelési határétékek teljesülése esetén - legfeljebb egy szolgálati célú lakó rendeltetési egység – a beépíthető terület 20 %-áig – kialakítható.
(4) Munkásszállás kizárólag a területen folytatott gazdasági tevékenységhez kapcsolódóan alakítható ki, a beépíthető terület 50%-ig.
49. Üdülőterületek
50. § Üdülőterület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.
50. Üdülőházas üdülőterület [Üü]
51. § (1) Üdülőházas üdülőterület építési övezetei esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(2) Üdülőházas üdülőterület építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 22. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető a 7.1. mellékletben foglalt kiegészítésekkel.
(3) Sport rendeltetés önálló rendeltetési egységként nem helyezhető el.
(4) Két üdülő rendeltetés a legkisebb telekméret kétszerese esetén helyezhető el
51. Hétvégi házas üdülőterület [Üh]
52. § (1) Hétvégiházas üdülőterület építési övezetei esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési övezeti paramétereket kell alkalmazni.
(2) Hétvégiházas üdülőterület építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 23. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető a 7.1. mellékletben foglalt kiegészítésekkel.
(3) Kemping – e körbe értve a lakókocsiparkot is - önálló rendeltetési egységként is kialakítható.
(4) Vendéglátás önálló rendeltetési egységként is kialakítható.
52. Különleges beépítésre szánt területek
53. § (1) Különleges beépítésre szánt terület építési övezetében – a Kme építési övezet kivételével – a közműellátás mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítettség, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése.
(2) Teljes közművesítés rendelkezésre állása esetén a szolgáltatások igénybevétele a használatbavétel feltétele.
(3) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – az 54–59. § előírásait kell figyelembe venni.
(4) Különleges megújuló energiaforrás területe és különleges garázs terület kivételével az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – a telekhatárok mentén.
(5) A különleges beépítésre szánt terület építési övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén – annak igazolható mértékéig, de maximum 20 méter magasságig – túlléphető.
53. Különleges beépítésre szánt sport terület [Ksp]
54. § (1) Különleges sport terület építési övezete esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges sport terület építési övezetében:
a) sport és rekreációs célú,
b) a létesítményt használókat kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, rendezvénycsarnok,
c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen egészségügyi, irodai, raktár), valamint
d) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(3) Élő gyeppel kialakított és fenntartott sportpálya a telek zöldterületébe egyszintes növényállományként beszámítható.
54. Különleges beépítésre szánt megújuló energiaforrás terület [Kme]
55. § (1) Különleges megújuló energiaforrás terület építési övezete esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges megújuló energiaforrás terület építési övezetében a megújuló energiaforrás létesítményei hiányos közművesítettség esetén is elhelyezhetők.
(3) Különleges megújuló energiaforrás terület építési övezetében:
a) közmű- és technológiai berendezések és műtárgyak elhelyezésére szolgáló,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta)
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
55. Különleges garázs terület [Kg]
56. § (1) Különleges garázs terület építési övezetei esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges garázs terület építési övezetben kizárólag gépjármű tárolására szolgáló rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(3) Különleges garázs terület építési övezetében garázs rendeltetése nem változtatható meg.
56. Különleges strand és idegenforgalmi terület [Kst]
57. § (1) Különleges strand és idegenforgalmi terület építési övezete esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges strand és idegenforgalmi terület építési övezetében:
a) strand célú,
b) kikapcsolódást szolgáló,
c) a létesítményt használókat kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen egészségügyi, szociális, irodai, raktár, porta), valamint
e) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(3) A Kst övezetben új építés csak a vízpart felőli telekhatártól 20 m-re engedélyezhető.
57. Különleges madárkórház terület [Kmad]
58. § (1) Különleges madárkórház terület építési övezete esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges madárkórház terület építési övezetében:
a) állategészségügyi és bemutatási célú,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó oktató, vendéglátó,
c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár), valamint
d) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú,
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(3) Telken belül az állatok átjárását megakadályozó áttört kerítés korlátozás nélkül elhelyezhető
58. Különleges honvédségi terület [Kho]
59. § (1) Különleges honvédségi terület építési övezetei esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges honvédségi terület építési övezetében a tevékenységhez szorosan kapcsolódó:
a) egy vagy több önálló rendeltetési egységet tartalmazó üdülési célú,
b) sport- és rekreációs célú,
c) kulturális, közösségi szórakoztató célú,
d) oktatási és kiképzési célú
e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen egészségügyi, szociális, irodai, raktár, porta)
f) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
g) 1 db. max 80 m2 alapterületű szolgálati lakás
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(3) Üdülőterületekre zavaró zajhatást eredményező tevékenység állandó jelleggel nem folytatható.
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
59. Közlekedési területek [KÖu, KÖk]
60. § (1) Közlekedési terület övezetei a KÖu-1 (országos főút), a KÖu-2 (országos mellékút), a KÖu-3 (helyi gyűjtőút), a Köú-4 (egyéb nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterület), a Köú-5 (külterületi út) és a KÖk (egyéb közlekedési terület), melyek esetében a 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) A közlekedési terület övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 26. § (1) és (4) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető a 7.2. mellékletben foglalt kiegészítésekkel.
(3) A közlekedési terület KÖu-3 övezetében, valamint a közlekedési célú közterület kt. övezetében kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés, pavilon formájában is, kizárólag a településkép védelméről szóló rendelet előírásainak a figyelembevételével létesíthetőek.
60. Zöldterületek
61. § (1) Zöldterületek övezetei a Zkp (közpark) és a Zkk (közkert), melyek esetében az 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Zöldterület övezetének létesítése, átalakítása, átépítése csak engedélyezett kertépítészeti terv alapján történhet.
61. Zöldterület – közpark [Zkp]
62. § Közpark övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 27. § (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető a 7.2. mellékletben foglalt kiegészítésekkel.
62. Zöldterület – közkert [Zkp, Zkk]
63. § (1) Közkert övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 27. § (4) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető a 7.2. mellékletben foglalt kiegészítésekkel.
(2) Közkert övezetében az előírt minimális zöldfelület legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell kialakítani.
(3) Közkert övezetben közösségi kert kialakítható, a hozzá kapcsolódó szerszámtároló elhelyezhető
(4) Közkert övezetben épület nem helyezhető el.
(5) Közkert övezetben minden 1500 m2 után egy pavilon helyezhető el, egymástól legalább 20 m. távolságra, kiépült úthoz vagy járdához kapcsolódó burkolt felületen. A pavilonok maximális alapterülete 30 m2.
63. Erdőterületek [Ev, Er, Ee]
64. § (1) Erdőterület az Ev (védelmi célú erdő), az Er (rekreációs célú erdő) és az Ee (egyéb erdőterület) jelű övezetek, melyek esetében az 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Erdőterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 28. § (3), (4). (6) és (8) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés – az ott szereplő korlátozásokkal – elhelyezhető a 7.2. mellékletben foglalt kiegészítésekkel.
(3) Egyéb rendeltetésű erdőterület övezeteiben épületek 0,5 % beépítettséggel de legfeljebb 300 m2 nettó alapterülettel épülhetnek.
(4) A vadgazdálkodási célú magasles építmények legmagasabb pontja legfeljebb 6 m lehet.
(5) Kilátó építmény nem helyezhető el.
64. Mezőgazdasági területek
65. § Kertes, általános és tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében épület, építmény kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll –, elsődlegesen művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.
65. Kertes mezőgazdasági terület [Mk]
66. § (1) Kertes mezőgazdasági terület övezete az Mk-1, az Mk-2 és az Mk-3, melyek esetében a 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 29. § (1) és (2b) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés – az 5.2.3. melléklet „Mezőgazdasági övezetek további telekterületi és beépítési feltételei” című táblázatában szereplő korlátozások és a 7.2. mellékletben foglalt kiegészítések figyelembe-vételével –helyezhető el.
(3) Kertes mezőgazdasági terület övezetében lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(4) Kertes mezőgazdasági terület övezetében – az OTÉK 29. § (5) szerinti – birtokközpont nem alakítható ki.
66. Általános mezőgazdasági terület [Má]
67. § (1) Általános mezőgazdasági terület övezete: az Má, amely esetében a 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Általános mezőgazdasági terület övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 29. § (1) és (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés – az 5.2.3. melléklet „Mezőgazdasági övezetek további telekterületi és beépítési feltételei” című táblázatában szereplő korlátozások és a 7.2. mellékletben foglalt kiegészítések figyelembe-vételével – elhelyezhető.
(3) Általános mezőgazdasági terület övezetében lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(4) Általános mezőgazdasági területek övezetében növénytermesztési célú fólia sátor, üvegház elhelyezhető.
(5) Általános mezőgazdasági területen vízállás, csatorna, árok, töltés, nádas, mocsár, anyaggödör művelési ág esetén építményt elhelyezni kizárólag vízügyi vagy természetvédelmi cél megvalósítása érdekében lehetséges.
(6) Általános mezőgazdasági terület övezetében - a település belterületétől mért 300 m-en túl – az OTÉK 29. § (5) szerinti feltételekkel birtokközpont alakítható ki.
(7) Birtokközpontra
a) a (3) bekezdésben szereplő, lakórendeltetés elhelyezését tiltó rendelkezést,
b) az 5.2.2. melléklet „Övezeti paraméterek” című táblázatának 18 sorában szereplő paramétereket, valamint
c) az 5.2.3 melléklet „Mezőgazdasági övezetek további telekterületi és beépítési feltételei” című táblázatának 5 sorában szereplő paramétereket
nem kell alkalmazni.
67. Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület [Mt]
68. § (1) Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezete az Mt, mely esetében a 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében kizárólag gyepfenntartást szolgáló, valamint állattartó épület létesíthető az 5.2.3. melléklet „Mezőgazdasági övezetek további telekterületi és beépítési feltételei” című táblázatában szereplő korlátozás és a 7.2. mellékletben foglalt kiegészítések figyelembe vételével.
(3) Az országos ökológiai hálózattal vagy NATURA 2000 hálózattal érintett területeken épületet nem lehet elhelyezni
68. Vízgazdálkodási területek
69. § (1) Vízgazdálkodási terület övezetei a V-1 (folyóvizek, valamit közcélú nyílt csatornák medre) és a V-2 (állóvizek medre és partja), melyek esetében az 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) A vízgazdálkodási terület V-1 övezetében épület nem helyezhető el.
(3) A vízgazdálkodási terület V-2 övezetében:
a) természetvédelmi bemutatáshoz, hasznosításhoz, fenntartáshoz kapcsolódó, vízi sporttal, horgászsporttal összefüggő rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) is elhelyezhető(k), a vízfelületen kívüli telekrész 10%-áig.
b) Terepszint alatti építmény, épületrész nem létesíthető.
(4) Vízgazdálkodási terület övezetében OTÉK 30 § (3) szerinti épületek, tovább:
a) árvízvédelmi,
b) felszíni vízrendezési,
c) a meder használatával, fenntartásával összefüggő műszaki-technológiai,
d) híd elhelyezésével összefüggő
műtárgy(ak) helyezhető(k) el.
69. Különleges beépítésre nem szánt területek
70. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület övezetében az építési munkához előírt közműellátás mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítettség, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése,
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Az eltérő célú és fajtájú különleges beépítésre nem szánt területek övezetére vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – az 69–72. § előírásait kell figyelembe venni.
(3) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni – ahol az, fizikailag lehetséges – a telekhatárok mentén.
(4) A különleges beépítésre nem szánt terület övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén – annak igazolható mértékéig de maximum 20 méter magasságig – túlléphető.
70. Különleges beépítésre nem szánt temető terület [KbT]
71. § (1) Különleges beépítésre nem szánt temető terület övezete a KbT, mely esetében az 5.2. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges beépítésre nem szánt temető terület övezetében:
a) egyházi és világi kegyeleti célú,
b) ravatalozó,
c) hűtőház,
d) sírbolt, emlékmű,
e) urnafal,
f) kápolna, kereszt, harangláb, emlékoszlop,
g) virág- és kegyeleti kellék árusításához szükséges,
h) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
i) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(3) A temető telekhatára mentén legalább 5 m széles növénysávot kell létesíteni a rendelet jóváhagyását követő két éven belül.
(4) A temető területén belül parcellázás csak előfásítással történhet.
71. Különleges beépítésre nem szánt közműterület [KbKö]
72. § (1) Különleges beépítésre nem szánt közműterület övezete a KbKö, mely esetében a 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges beépítésre nem szánt közműterület övezetében:
a) közműlétesítmények és műtárgyak elhelyezésére szolgáló,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló,
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
72. Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrás területe [KbMe]
73. § (1) Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrás övezete a KbEn mely esetében a 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrás övezetében:
a) közmű- és technológiai berendezések és műtárgyak elhelyezésére szolgáló,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló,
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(3) Az épületen kívül elhelyezett műtárgyakat és az azokhoz tartozó műszaki berendezéseket a beépítettség mértékébe nem kell beszámítani.
73. Különleges beépítésre nem szánt bánya [KbB]
74. § (1) Különleges beépítésre nem szánt bánya övezete a KbB, mely esetében a 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges beépítésre nem szánt bánya övezetében:
a) az ásványi nyersanyag kitermelésével, -szelektálásával, -raktározásával, -elszállításával összefüggő,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.),
c) a terület fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.
(3) Bányászati vagy építési tevékenységhez kapcsolódó tereprendezés kizárólag az illetékes hatóság által jóváhagyott műszaki üzemi terv alapaján engedélyezhető.
(4) A bányászati tevékenység befejezését követően a rekultivációt az illetékes hatóság által jóváhagyott tájrendezési terv alapján kell elvégezni. A rekultiváció elsődleges célja az erózió csökkentése és a növényzet mielőbbi megtelepedése kell legyen.
74. Az építési övezetekhez, övezetekhez - egyedi esetben telkekhez - tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelmények előírásai
75. § Az építési övezetekhez, övezetekhez - egyedi esetben telkekhez - tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelményeket a 7 melléklet tartalmazza.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
76. §1
77. § Ez a rendelet 2025. december 17-én lép hatályba.
A 76. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.