Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 3/2025. (II. 6.) önkormányzati rendelete
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2020. (III.20.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 02. 21- 2025. 02. 22Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 3/2025. (II. 6.) önkormányzati rendelete
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2020. (III.20.) önkormányzati rendelet módosításáról
[1] Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyi Építési Szabályzatában, - az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, az általános településrendezési követelményeknek megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítési lehetőségeinek biztosításával, a településkép védelmével összhangban, továbbá a környezeti, táji és épített értékeinek védelmére tekintettel – a telkekhez fűződően sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket állapít meg
[2] melynek célja, hogy Hódmezővásárhely tradicionális és sajátos alföldi építészeti arculata, rendje, arányai, környezetformáló gondolatai útmutatásul szolgáljanak kortárs építészetünk alakításához
[3] az építés rendjének helyi szabályozása biztosítja a település összehangolt és rendezett, fenntartható fejlődési kereteit
[4] Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (1)-(2), 79. § (1), 81. § (1) bekezdéseiben meghatározott feladatkörében eljárva a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 68. § (2) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály, Nemzeti Népegészségügyi Központ Kémia Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály, Csongrád-Csanád Vármegyei Önkormányzata, Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Csongrád-Csanád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Hajózási Hatósági Főosztály, Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési, Mérésügyi és Fogyasztóvédelmi Főosztály Közlekedési és Útügyi Osztály, Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Hatósági Osztály 1., Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Szolnoki Bányafelügyeleti Osztály, Országos Atomenergia Hivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szegedi Hatósági Iroda, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály 1., továbbá a Partnerségi Szabályzatban nevesített Partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2020. (III.20.) önkormányzati rendelet I. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„2. Értelmező rendelkezések
2/A. § A rendelet alkalmazása esetén:
1. Előkerti építési vonal: Az érintett ingatlanra vonatkozóan a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet – a homlokzati határfal legalább 1/3 hosszúságú külső síkjával – kötelezően helyezni kell. Építési vonalon levőnek minősül az a homlokzat, mely a vonaltól a telek belseje felé legfeljebb 0,5 m távolságra kerül
2. Építési határvonal: Az érintett ingatlanra vonatkozóan a szabályozási tervben meghatározott, az építési hely határát jelölő vonal(ak).”
2. § A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2020. (III.20.) önkormányzati rendelet 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A melléképítmény a telek és a telken álló főépület(ek) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület. Melléképítmény legfeljebb 3,5 m homlokzatmagassággal és magastető esetén legfeljebb 6,0 m gerincmagassággal épülhet.”
3. § A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2020. (III.20.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben egy telek több építési övezetbe tartozik, úgy az övezeti előírásokat az adott telekrészenként kell alkalmazni.”
4. § A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2020. (III.20.) önkormányzati rendelet 14. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Amennyiben a kialakult állapot indokolttá teszi, az előírt előkerti vonaltól el lehet térni a telek belseje felé maximum 1 méterig, az még az előkerten állónak számít azzal, hogy
a) indokolt esetben, amennyiben az előírt előkerti vonal betartása mellett a telek beépíthető területe túlzottan lecsökkenne, a települési főépítész hozzájáruló véleménye alapján attól el lehet térni,
b) indokolt esetben, amennyiben a telek határai egymással nem derékszöget zárnak be, a települési főépítész hozzájáruló véleménye alapján az előkerti vonalra, illetve telekhatárra történő illesztéstől el lehet térni.”
5. § A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2020. (III.20.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A települési főépítész hozzájárulásával az építmény megengedett legnagyobb homlokzatmagassága a beépíthető telekterület 30 %-án legfeljebb 30 méter magasságig növelhető, ha az elhelyezendő funkcióhoz feltétlenül szükséges
a) ipari, kereskedelmi szolgáltató vagy különleges mezőgazdasági üzemi övezetben gyártás-, raktározás- vagy feldolgozás-technológiai okból,
b) hitéleti vagy sportépítmény jellegéből adódóan,
c) csúszda, kilátó esetében,
d) városképileg indokolt esetben.”
6. § A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2020. (III.20.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:
„19/A. Általános gazdasági terület (Gá)
23/A. § (1) Az általános gazdasági területen elhelyezhető épület – az OTÉK 20/A. §-ban felsorolt rendeltetéseken kívül – az alábbi rendeltetéseket is tartalmazhatja:
a) ipari és gazdasági,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) raktározási,
d) iroda,
e) parkolóház,
f) üzemanyagtöltő.
(2) A területen hulladékgazdálkodási, valamint különösen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenység végzése, ehhez szükséges építmények elhelyezésére nem engedélyezhető.”
7. § A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2020. (III.20.) önkormányzati rendelet 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az övezet gazdasági célú felhasználására az országos előírások érvényesülnek.
(2) „Gip” egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási célú építmények elhelyezésére szolgál. A területen hulladékgazdálkodási, valamint különösen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenység végzése, ehhez szükséges építmények elhelyezése nem engedélyezhető.”
8. § A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2020. (III.20.) önkormányzati rendelet 29. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nagyüzemi növénytermesztésre szolgáló üvegház az övezetben elhelyezhető
a) a telekhatártól a növénytermesztésre szolgáló üvegházra vonatkozó tűztávolság értékének felére, de legalább 1,00 m távolságra, közterület esetén 2,00 m távolságra;
b) az a) pontban foglalt távolságnál kisebb távolságra (akár telekhatárra) abban az esetben, ha az üvegház építését az érintett telekhatárral szomszédos ingatlannal rendelkezni jogosultak okiratban tett nyilatkozattal tudomásul veszik.”
9. § A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2020. (III.20.) önkormányzati rendelet 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 20 méternél keskenyebb telkek esetén az oldalkert 3-3 méter, de minimum a területre előírt homlokzatmagasság fele.”
10. § A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2020. (III.20.) önkormányzati rendelet 37. és 38. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„37. § (1) A vízgazdálkodási terület „V” jelű övezete a közcélú nyílt csatornák medrét és parti sávját, valamint az állóvizek medrét és parti sávját foglalja magában.
(2) A teljes hullámtér és a mentett oldali töltéslábtól számított 10,0 m széles tilalmi sáv elsődleges rendeltetése az áradások biztonságos levezetése, és a védekezés. Minden más területhasználatra csak akkor és ott kerülhet sor, ahol az az árvízi biztonságot nem veszélyezteti, az áradás gyors és biztonságos levonulását nem akadályozza.
(3) A vízoldali töltéslábtól mért 60 m-es, illetve a mentett oldali töltéslábtól számított 110 m-es korlátozási zóna előírásai:
a) Ezen a területen a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII.31.) KvVM rendelet jogszabály vonatkozó előírásai az irányadók.
b) A vízoldali töltéslábtól számított 60 m-es, a mentett oldali töltéslábtól számított 110 m-es korlátozási zónán belül anyagnyerő helyek csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulása alapján nyithatok.
c) A mentett oldali 110 m-es sávon belül a fedőréteget megbontó építési árkok, munkagödrök csak részletes talajmechanikai adatok és szükség szerint szivárgáshidraulikai számítások birtokában létesülhetnek az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulásával.
d) Építés esetén gondoskodni kell arról, hogy a munkagödör megfelelő földanyaggal rétegesen tömörítve kerüljön visszatöltésre, abba törmelék szerves anyag, szennyezett anyag, hulladék stb. ne kerüljön.
e) Az építés megkezdését és befejezését úgy kell ütemezni, hogy a fedőréteg időszakos megbontása sem okozzon árvízveszélyt, védekezés időszakában az építtető saját költségén köteles a védelemvezető utasítására a szükséges biztonság megteremtő intézkedéseket megtenni.
(4) Az árvízvédelmi töltés lábaitól mért 10 m-es védősávok:
a) Az árvízvédelmi töltés víz- és mentett oldali 10 m-es védősávjaira a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló jogszabály előírásai az irányadók.
b) A víz- és mentett oldali 10-10 m-es sáv a gáttest része, a védelmi tevékenység elsődleges szinttere.
c) A védősávokon építési tilalom van érvényben és itt gyepművelés tartandó fenn.
d) A meglevő, tűrt közművek fejlesztésekor a védelmi szempontok elsődlegességét kell biztosítani.
e) A 10 m-es sávban történő tereprendezés az árvízvédelmi töltésépítés szabályainak maradéktalan betartása mellett végezhető.
(5) Az árvízvédelmi töltések:
a) Az árvízvédelmi töltésen építési tilalom van érvényben.
b) Az építkezések a töltés korlátozási zónáin belül kisvízi időszakban végezhetők, árvíz alatt a szükséges helyreállítási munkákat az építtető köteles a védelemvezető utasításai szerint saját költségén elvégezni.
c) Az árvízvédelmi töltést nyomvonalas létesítménnyel keresztezni csak a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló jogszabály alapján, illetve annak betartásával és a vízkárelhárítás szakmai irányításáért felelős szervezet hozzájárulásával, valamint az érintett szakhatóság engedélyével lehet.
(6) Az árvízvédelmi töltésen és 10 m-es védősávjában történő közlekedés:
a) Az árvízvédelmi töltés és 10 m-es védősávja nem közterület és nem közút.
b) A töltésen történő közlekedés elsődlegesen az árvízvédelmi fenntartási, üzemeltetési és védekezési feladatok ellátását biztosítja.
c) A hullámtér megközelítése a töltéshez csatlakozó utak folytatásában, keresztező rámpákon történhet.
d) Az árvízvédelmi töltésről és 10 m-es védősávjáról építési telek nem közelíthető meg.
(7) Hullámtér: (a folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi fővédvonal közötti terület)
a) A hullámtérre vonatkozóan a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014 (III.14.) Korm. rendelet előírásai az irányadók.
b) A parti és töltés előteri 10-10 m-es sávokban építési tilalom van érvényben.
c) Árvíz esetén a hullámteri építmények megközelítésére nincs mód.
(8) Az építések és beavatkozások engedélyeztetése során a vízoldali töltéslábtól mért 60 m-es, illetve a mentett oldali töltéslábtól számított 110 m-es korlátozási zónát, a fakadóvizes sávot, az árvízvédelmi töltés lábaitól mért 10 m-es védősávot, az árvízvédelmi töltéseket, a hullámteret és a másodrendű védvonalakat érintő építéseket és beavatkozásokat a vízkárelhárítás szakmai irányításáért felelős szervezet hozzájárulásának birtokában a vízügyi igazgatósággal engedélyeztetni szükséges.
38. § (1) A „Vü” jelű övezet a vízgazdálkodási üdülőtömbök övezete. A már beépített telkek beépítettségét a tényleges állapotnak megfelelően kell tudomásul venni. Az övezeten belül üdülő rendeltetésű épület helyezhető el, az alábbiak figyelembevételével és betartásával:
a) a padozatszint legalább a mértékadó árvízszint (MÁSZ – 1103 cm), azaz 85,85 mBf szintnek megfelelő, vagy afeletti lehet. A padozatszint alatti terület beépítése nem engedélyezhető,
b) az árhullámok levonulása érdekében az épületek kizárólag oszlopokon létesíthetők. A terepszinten építmény nem helyezhető el,
c) a homlokzatmagasság a padozatszinttől számítva: max. 5,5 m lehet,
d) a kerítés csak szétszerelhető, bármikor lebontható lehet,
e) a telepítendő legkisebb zöldfelület: 50,0 %,
f) a telekterület nagysága a kialakult, illetve min. 800 m2 lehet,
g) épület létesítéséhez szennyvízcsatorna hálózat és befogadó kiépülése, illetve addig házi szennyvíztisztító rendszer kiépítése és működtetése szükséges. A csatornahálózat kiépítését követően az arra való rácsatlakozás kötelező. Az egyedi szennyvíztisztító berendezések engedélyezéséhez szaktervező által készített tervdokumentáció szükséges. A tervdokumentációhoz talajmechanikai szakvéleményt kell mellékelni, melyben igazolni kell, hogy a kiválasztott kisberendezés az adott területen meglévő talajvíz viszonyok mellett üzemeltethető. Az egyedi szennyvízkezelést saját telken belül, ÉME vagy CE engedéllyel rendelkező kisberendezés alkalmazásával kell megoldani,
h) a meglévő kocsányostölgy faállományt maradéktalan meg kell tartani.
(2) A kialakult helyzet alapján beépítésre jelölt területen elsősorban közösségi célokat szolgáló, a vizek közvetlen használatával összefüggő építmények helyezhetők el, annak figyelembe vételével, hogy a hullámtér kezelője a vizek okozta károkért semmiféle felelősséggel nem tartozik.
(3) A hullámtérben az árvíz levonulását akadályozó, valamint az árvíz utáni pangó víz kialakulását elősegítő építmény, műtárgy, növényzet (pl. terepszinten elhelyezett építmény, kerítés, aljnövényzet, medence) nem helyezhető el, illetve nem telepíthető, a meglevők megszüntetendők.
(4) Közpark a hullámtéri területeken nem jelölhető ki.
(5) A nagyvízi mederben elhelyezett épületek lakás céljára nem hasznosíthatók.
(6) Nagyvízi mederben elhelyezkedő üdülőterületek közműbekötését üdülőtelepenként össze-fogottan, az árvízvédelmi töltést egy helyen keresztezve kell kialakítani.
(7) A terepszinten építmény nem helyezhető el (az oszlopok között sem). A beépítés során a folyó érintett szakaszára vonatkozó mértékadó árvízszint veendő figyelembe. A vízszintes tartószerkezet alsó éle a mértékadó árvízszint fölött alakítható ki!
(8) Az árvizektől veszélyeztetett beépítésre szánt területeken állandó emberi tartózkodásra szolgáló épületek újonnan nem építhetők, a meglevő épületek ilyen célra nem alakíthatók át. A létesítményeket használni csak a tulajdonosok felelősségével szabad.”
11. § A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2020. (III.20.) önkormányzati rendelet 39. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A „Vk” jelű vízgazdálkodási közösségi övezeten belül kereskedelmi, szolgáltató, szállás, kulturális, közösségi, szórakoztató, sport rendeltetésű épület helyezhető el, az alábbiak figyelembevételével és betartásával:)
12. § A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2020. (III.20.) önkormányzati rendelet 40. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Rekreációs célokat szolgáló úszóművek a területen elhelyezhetők. Úszóművek csak időszakosan helyezhetők ki. Az úszóműveket jég megjelenése előtt teleltető helyre javasolt szállítani. Úszóművek jeges időszakban a nyílt folyóvízen kizárólag saját felelősségre tarthatok.
(5) Szabadstrand: A területen csak a strand használatához szükséges kiszolgáló, vendéglátó létesítmények, szezonális utcabútorok, rekreációs élményelemek, térépítészeti elemek helyezhetők el ideiglenes jelleggel, bontható, illetve vontatható formában, egységes arculattal, a városi főépítésszel előzetesen egyeztetett kialakítással.”
13. § (1) A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2020. (III.20.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2020. (III.20.) önkormányzati rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2020. (III.20.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(4) A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2020. (III.20.) önkormányzati rendelet 4. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
1. melléklet a 3/2025. (II. 6.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 3/2025. (II. 6.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 3/2025. (II. 6.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 3/2025. (II. 6.) önkormányzati rendelethez