Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) rendelet módosításáról
Hatályos: 2026. 01. 01- 2026. 01. 02Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) rendelet módosításáról
[1] A településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosításának célja a Portálprogram ajánlásainak jogszabályi szintű rögzítése, egyes esetekben a településképi bejelentés egyszerűsítése.
[2] Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 70. § a) pontja alapján, az állami főépítész véleményét figyelembe véve, Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 23/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete 3. melléklet 5) pontjában biztosított jogkörében a Környezetvédelmi és Településképi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § E rendelet alkalmazásában:
1. Cégér: az épület homlokzatára merőlegesen, konzolosan felszerelt, a helyiségre, az abban folytatott tevékenységre utaló hirdetőberendezés.
2. Cégfelirat: a helyiség neve a bejárat vagy portál felett, közvetlenül a homlokzatra szerelten.
3. Cégtábla: az épület homlokzatára felszerelt tábla, a helyiségre utaló szöveges, figurális tartalommal.
4. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, egyéb adatait feltüntető tábla.
5. Dobozportál: az épület földszinti homlokzata elé szerelt, doboz jellegű kirakat.
6. Értékvizsgálat: a kerületi védelemmel kapcsolatos döntések szakmai megalapozását szolgáló döntés előkészítő dokumentáció.
7. ÉTDR: Építésügyi Hatósági Engedélyezési Eljárásokat Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszer.
8. Falkutatás: részletes feltárása és dokumentálása az eredeti, építéskori vakolatnak, annak anyagát, színét (színeit) és készítésmódját illetően.
9. Funkcionális célú utcabútor: meghatározott feladat ellátására telepített utcabútor.
10. Hirdetőberendezés: a cégér, cégfelirat és cégtábla gyűjtőfogalma.
11. Ideiglenes védelem: A kerületi értékvédelem alá vonás tárgyában megindított eljárás idejére meghatározott átmeneti védelem, melynek szabályai minden részletükben azonosak a kerületi értékvédelem szabályaival a potenciális érték védelme érdekében.
12. Információs vagy más célú berendezés: kerékpártámasz, hulladékgyűjtő, telefonfülke.
13. Kerületi védelem: területi vagy egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem, kert, kulturális érték, amelyet az önkormányzat védetté nyilvánít. Felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
14. Kültéri gépészeti elem: épület homlokzatán, valamint tetőfelületén elhelyezett klíma kültéri egység, légtechnikai szerelvény, parapetkonvektor kifúvó, tüzelőberendezés szerelt égéstermék-elvezető kémény, nagy konzolos kiülésű reflektor.
15. Kirakatportál: az épület földszintjén, üzleti, szolgáltatási, vendéglátási rendeltetéshez tartozó nyílászárók.
16. Kirakatszekrény: egyedi megjelenésű, doboz jellegű, közterületen önállóan álló vagy az épület homlokzatához, vagy kerítéshez rögzített, az épület kapualjában elhelyezett, árubemutatásra szolgáló berendezés.
17. Kulcsszéf: kóddal nyitható, lakatszerű vagy falra szerelt doboz, mely kulcs tárolására szolgál.
18. Ledfal: nagyméretű, digitális kijelző, ami mozgóképek, videók megjelenítésére alkalmas.
19. Tanúház: a városrész historikus építészeti stílushasználattal fémjelzett városépítési korszakát megelőző (jellemzően az 1838-as árvíz előtti és a korai historikus) idők építészeti jellegzetességét hordozó, jellemzően kétszintes épület.
20. Tanúhely: Olyan, a város, építés, fejlődés, kultúrtörténetét megtartó, jellemző, kialakult helyszín, aminek fő értéke a környezethez való sajátos, - a városfejlődés, építés korszakait, helyszíneit, kultúrtörténetét megtartó, dokumentáló - illeszkedése.
21. Távközlési eszköz: bármely távközlési, híradástechnikai-informatikai létesítmény, szolgáltató és szolgáltatás, így különösen a televízió és rádió műsorszórók, a mobiltelefon szolgáltatók tevékenységéhez szükséges műszaki-technikai berendezései, egységei és elsősorban vezetékes hálózatai.
22. Településképi szempontból együtt kezelendő épületegyüttes: egységes kompozícióként létesült épület, épületegyüttes, amely őrzi építéskori eredetiségét.
23. Tetőhelyreállítás: értékvizsgálati dokumentációban javasolt – a tető eredeti formájában és teljességében történő, az egykori tervrajzoknak megfelelő visszaépítése, alaprajzi kiterjedés vagy kubatúrát érintő bővítés nélkül.
24. Tetőtáj: tetők sokaságának várospanorámában feltáruló látványa.
25. Téliesített terasz: olyan nem állandó jellegű, közterületen, vendéglátás céljára létesített tartózkodó tér, ami az épülettől független filigrán megjelenésű tartószerkezettel, átlátható, minősített szerkezet (üveg vagy plexi) oldalakkal rendelkezik, fedése a homlokzatra szerelt mozgatható árnyékolószerkezet.
26. Szezonális terasz: olyan nem állandó jellegű, közterületen, vendéglátás céljára létesített tartózkodó tér, ami nem számít helyiségnek
27. Utcabútor: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 132. pontjában meghatározott fogalom.
28. Védett épület: olyan épület, amely műemléki, fővárosi, vagy kerületi egyedi építészeti értékvédelem alatt áll.
29. Védett érték: azon településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti, természeti érték, melyek megóvása egy adott ingatlan egészének, vagy részének védelem alá helyezését indokolja.
30. Zártudvaros jellegű beépítés: olyan épület, melynek épületrészei (szárnyai) belső udvart zárnak közre. Ide tartozik az ún. zártsorú csatlakozó udvaros beépítés is. Így övezeti megnevezés alapján, a szabályozás értemében egy vagy több oldalon a szomszédos épület felé nyitott épületek is zártudvaros beépítésűnek minősülnek.”
2. § (1) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdése a következő e)–h) ponttal egészül ki:
(Az épület közterületről látható homlokzatának színezése:)
(2) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 18. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Homlokzati nyílászárók kialakításánál: )
(3) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 18. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Homlokzati nyílászárók kialakításánál: )
(4) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 18. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A homlokzat kialakításának, átalakításának, a homlokzaton megjelenített tartalomnak az építészeti minőség elvét tükröznie kell. A gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemre tekintettel a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó szerencsejáték tartalom közterületről látható megjelenítése tilos.
(7) A homlokzat közterületről látható felületén graffiti eltávolításáról a tulajdonos gondoskodni köteles.”
3. § (1) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az épület közterületről látható homlokzatán – beleértve a közterületekről látható tetőzetet is:
a) fűtési vagy mesterséges szellőzési célt szolgáló berendezés kültéri egysége, gáznemű égéstermék homlokzati kivezetője nem helyezhető el, kivéve a földszinti, csak utcai homlokzattal rendelkező portálok esetében: nyílászáró síkjába visszahúzottan, takart módon történő elhelyezését;
b) épület-gépészeti, távközlési eszköz látható módon nem létesíthető;
c) napelem, napkollektor, napelem-cserép világörökségi helyszín területén nem helyezhető el, egyéb területen csak az udvari tető- és homlokzati felületeken helyezhető el;
d) árusító automata berendezés, csomagautomata nem helyezhető el;
e) bankomat berendezés csak a kirakatportálba szerelten, vagy – kizárólag új épületnél – a falsíkba építetten létesíthető, színe a nyílászáró színéhez illeszkedjen;
f) a név és címtáblákat, illetve a kaputelefonokat kapuzatonként egységes kialakítással kell elhelyezni, kulcsszéf nem szerelhető fel;
g) új épület, épületrész építése, épület teljes vagy részleges homlokzat felújítása, portál átalakítása kivételével hűtési, és/vagy fűtési célt szolgáló berendezés kültéri egysége 2022. december 31-ig lehet kihelyezve, ez időpont után a berendezést kártérítési igény nélkül el kell távolítani;
h) klímaberendezés kültéri egysége loggia, vagy erkély területén takartan elhelyezhető;
i) loggia vagy erkély utólagos belátásgátló kialakítása csak élőnövénnyel történhet.”
(2) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 19. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Védett épület esetében a közüzemi szolgáltatások mérőszekrényei a homlokzaton látható módon nem helyezhetők el.”
4. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 15. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. Kirakatportál, kirakatszekrény, dobozportál”
5. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) § (1) Kirakatportál:
a) Meglévő kirakat átalakításánál vagy cseréjénél az épület eredeti építészeti kialakításától eltérő kirakatportálokat az építéskori tervek alapján, vagy az építéskori nyílások geometriai méreteinek figyelembevételével kell helyreállítani. A kirakatportál átalakításánál, cseréjénél igazodni kell anyaghasználat és szín tekintetében az épület többi kirakatportáljához az egységes megjelenés érdekében. Fehérszín, műanyag nem alkalmazható. Alkalmazható színek a felületkezelt fa színén kívül: RAL 1035 bézs, RAL 7015 sötétszürke, RAL 7032 kavicsszürke, RAL 7016 antracitszürke.
b) Kirakatportálok átalakítása vagy cseréje történhet új, egységes koncepció alapján, az épület valamennyi kirakatportáljának egyidejű átalakítása, cseréje esetében.
c) A kirakatportál üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal, szerkezettel – fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel, vagy más dekorációs felülettel, illetve rávetítéssel – takarni nem szabad. Nem átlátszó fólia, perforált fólia dekorációként legfeljebb az üvegfelület 10%-án alkalmazható. Az íves felső üvegmező nem burkolható tömör elemmel, felirat nem helyezhető el rajta.
d) Homokfúvott, matt, átlátszatlan üvegfelület a kirakat üvegfelületének legfeljebb 30%-án alkalmazható.
e) A kirakatportált védő biztonsági berendezés csak átlátható rácsszerkezetként, vagy hagyományos (hullám profilos) redőnyként alakítható ki. ea) Meglévő hullám profilos redőny és 1945 előtti gazdag díszítésű rács megtartandó.
f) A kirakatportál biztonsági rácsának elhelyezését és kialakításának módját a kirakatportállal együtt kell megtervezni és megvalósítani:
fa) biztonsági rácsot a kirakatportál üvegfelületén belül kell felszerelni;
fb) a földszintről nyíló egyes rendeltetési egységek közterület felőli bejáratainak biztonsági rácsait elsősorban a bejárat belső síkján belül kell elhelyezni;
fc) új biztonsági rács felszerelése helyett ajánlott a minősített biztonsági üvegezés alkalmazása.
g) Kirakatportálon kívül és az üveg síkjától 1 méteren belül nem helyezhető el nagyméretű képernyőjű műsorszóró berendezés, ledfal. A berendezés nem lehet a portál felületének 30 %-nál nagyobb.
h) Kirakatportál üvegsíkjának belső oldalához 50 cm-nél közelebb sem helyezhető el naturális kép, fotó, fotorealisztikus ábrázolás.
i) Villódzó, mozgó, az épület közterületi megjelenését értelmezhetetlenné tevő vagy zavaró, káprázást okozó fény, a lakókörnyezetet zavaró hatású világító vagy műsorszóró berendezés, futófényes hirdetőberendezés kirakatportálban sem alakítható ki.
j) Az árnyékolót a kirakat portál felett, az osztópárkány alatt, egy épületen belül összefogottan, egységesen kell kialakítani, elsősorban ollókaros napellenző szerkezettel. Az árnyékoló nem takarhat épületdíszt, nem nyúlhat a kapuzat elé, nem keresztezhet rizalitot, nyílást. Ahol ez műszakilag nem alakítható ki, ott a nyílásba integráltan lehet az árnyékolót elhelyezni. Az árnyékolók színe az épület homlokzatához illeszkedő, épületen belül egységes színvilágú lehet. Az árnyékoló felületén csak az üzlethelyiség neve jelenhet meg.
k) A megrongálódott, elhasználódott, kifakult árnyékolót le kell szerelni.
(2) Kirakatszekrény:
a) Kirakatszekrény a homlokzatok közterület felőli falfelületén, az előkert kerítésén, illetve az előkertben nem helyezhető el.
b) Az épület kapualjában, belső udvari homlokzatán, passzázsban, falra, vagy fal elé kirakatszekrényt csak egységes terv alapján és akkor szabad elhelyezni, ha annak mérete és szerkezeti kialakítása az épület falazatának építészeti részletképzését, építéskori falfestését és falfestményeit, művészi felületképzését (gipszstukkó, dombormű, faragvány stb.) nem takarja el, illetőleg azt figyelembe veszi.
c) Meglévő kirakatszekrény nem alakítható át, a felületének legfeljebb 10%-án alkalmazható takarás (fólia, perforált fólia) hirdető felületként nem hasznosítható, hirdetőberendezések nem helyezhetők el a felületén.
(3) Dobozportál:
a) új dobozportál nem alakítható ki;
b) meglévő faszerkezetű dobozportál felújítása során a fa felületének anyagszerűségét meg kell jeleníteni;
c) az építészeti értékkel bíró dobozportál átalakítható, a többi elbontandó;
d) dobozportál felületének legfeljebb 10%-án alkalmazható takarás (fólia, perforált fólia);
e) alkalmazható színek a felületkezelt fa színén kívül: RAL 1035 bézs, RAL 7015 sötétszürke, RAL 7032 kavicsszürke.(4) A használaton kívüli kirakatportál, kirakatszekrény, dobozportál esztétikus megjelenéséről, igényes fenntartásáról, tisztántartásáról, karbantartásáról, a felületén lévő graffiti eltávolításáról a tulajdonosa gondoskodni köteles.”
6. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 16. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. Hirdetőberendezések”
7. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Cégér, cégtábla, cégfelirat elhelyezése:
a) épületen csak olyan hirdetőberendezés helyezhető el, mely az épületben lévő rendeltetési egységre, illetőleg az abban folytatott tevékenységre vonatkozik;
b) az épület udvarában, vagy emeletén lévő helyiséget, rendeltetési egységeket jelző hirdetőberendezés csak akkor helyezhető el, ha az épület közterületi homlokzati kialakítása és a már elhelyezett cégérek, cégtáblák, cégfeliratok együttes megjelenése nem hat zsúfoltnak, vagy zavaróan soknak, és az elhelyezés az épület homlokzati struktúrájához illeszkedik;
c) az udvari üzlethelyiségeket jelző hirdetőberendezések csak összevontan, egy szerkezeten helyezhetők el, a b) pont feltételeinek betartása mellett;
d) az elhelyezéssel érintett épület homlokzatán – a szomszédos épületek összefüggő homlokzatainak figyelembevételével – a hirdetőberendezések összehangoltan létesítendők, legalább az elhelyezési magasságok, a betűnagyságok, a színvilág tekintetében;
e) a hirdetőberendezés naturális képeket, fotókat, fotorealisztikus ábrázolást, a környezettől és az épület homlokzati színétől idegen – indokolatlanul elütő, vagy erős – színeket nem tartalmazhat;
f) a megvilágítást szolgáló elektromos vezeték csak a berendezésen belül és rejtetten helyezhető el, az épület falán kívül kábelcsatornában nem vezethető;
g) a térfigyelő kamerák közterületre való rálátását nem akadályozhatja;
h) villódzó, mozgó, káprázást okozó fény vagy futófényes hirdetőberendezés homlokzaton nem helyezhető el;
i) a hirdetőberendezések belső megvilágítása legfeljebb 3000 K színhőmérsékletű lehet;
j) a hirdetőberendezések fényerejének automatikusan változtathatónak kell lennie, nappali fényereje nem haladhatja meg a 6000 nit maximális értéket, naplemente után, éjszaka az 1500 nit maximális értéket;
k) a hirdetőberendezések felülete fényvisszaverő anyagból nem készülhet;
l) a hirdetőberendezések közúti jelzéseket, azokkal összetéveszthető ábrákat, feliratokat, fényeket, továbbá a közúti jelzéstechnikában alkalmazottal megegyező vagy ahhoz hasonló színeket nem tartalmazhatnak.
(2) Meglévő hirdetőberendezés átalakítása, megjelenésének megváltoztatása esetén az új hirdetőberendezés elhelyezésére vonatkozó előírásokat be kell tartani.
(3) Falsíkkal párhuzamos cégtábla, cégfelirat:
a) legfeljebb a földszint szintmagasságában helyezhető el;
b) a homlokzati falsíkon, vagy azzal párhuzamosan a kirakatportál szerkezetén kívül csak önálló betűkből álló, szerelt vagy festett cégfelirat helyezhető el, továbbá egységenként 1 db cégtábla, ami legfeljebb 0,5 m2-es fém, kerámia, áttetsző anyagú (üveg vagy plexi) vagy krétával írható palatábla;
c) a homlokzati falsíkkal párhuzamos, táblaszerű cégtábla, cégfelirat méretkorlátozás nélkül kizárólag a kirakatportál felületén helyezhető el, a 20. § (1) b), c) pontjában az üvegfelületre előírtak figyelembevételével;
d) az a) és c) pont szerinti kialakítás szervesen illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
e) a cégfelirat legfeljebb 30 cm magasságú, önálló betűkből álló felirat lehet. Elhelyezése során a csatlakozó épületelemektől a betű harmadának megfelelő távolságot kell tartani.
f) a cégfelirat épületdíszt, tagozatot, utcatáblát nem takarhat;
g) cégfelirat táblaszerű háttérrel, dobozzal nem alakítható ki, közvetlenül a homlokzatra kell szerelni. Sínes rögzítés megengedett, a sínt a homlokzat színére kell lefesteni
(4) A falsíkra merőleges cégér:
a) legfeljebb a földszint szintmagasságában helyezhető el úgy, hogy a felső emeleti szintek, és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja;
b) mérete nem lehet nagyobb:
ba) egyoldali felülete 0,5 m2-nél,
bb) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 1,0 m-nél,
bc) szerkezeti vastagsága 0,1 m-nél.
c) a cégérek elhelyezési magassága épületen belül azonos legyen, a térfigyelő kamerák látószögébe nem takarhat bele, az épület díszítőelemeit nem károsíthatja, tilos a kapura, kapuzatra helyezni;
d) utcai homlokzattal nem rendelkező üzletek közösen a kapu két oldalán elhelyezett hirdetőberendezésen való felsorolása, valamint üzletközpontok, szállodák, illetőleg kulturális rendeltetési egységek cégéreinek elhelyezése esetén a ba) pont szerinti méret legfeljebb 1,5 m2-ig növelhető, a homlokzat architektúrájához illeszkedő módon;
e) földszinti utcai helyiséggel rendelkező kereskedelmi üzlethelyiséghez, vendéglátóhelyhez, szolgáltató tevékenységhez valamint közönségforgalmú irodahelyiségekhez tartozóan, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, saroképület mindkét utcára néző helyisége esetén homlokzatonként 1-1 darab helyezhető el.
(5) A jelen rendeletnek nem megfelelő, vagy avult cégér, cégtábla, cégfelirat eltávolítandó:
a) épület vagy a rendeltetési egység homlokzatának átalakítása, helyreállítása, felújítása, rendeltetésének megváltoztatása esetén,
b) a hirdetett tevékenység megszűnésével egy időben a fal helyreállítása mellett.
(6) Címtábla:
a) felülete a 0,10 m2–t nem haladhatja meg;
b) anyaga kizárólag fém vagy áttetsző felületű (üveg vagy plexi) lehet;
c) elsődlegesen a kapubélletben helyezhető el, amennyiben ez nem lehetséges, a kapu két oldalán, a falpilléren;
d) egy épületben több címtábla összevontan, anyagban és méretben egymáshoz, továbbá a kapuzat architektúrájához illeszkedően helyezhető el.
(7) Kizárólag kulturális intézményre, szolgáltatóra (színház, múzeum, filmszínház, könyvtár) vagy kulturális szolgáltatásra (kiállítások, egyéb kulturális rendezvények) figyelmet felhívó, nem tábla jellegű kialakítású felirat, molinó méretkorlátozás nélkül, de környezetébe illően helyezhető el.
(8) Kulturális intézmények (színház, múzeum, filmszínház, könyvtár, kiállító terem) hirdetőberendezései (különös tekintettel a homlokzatot belülről, vagy kívülről érintő grafikai elemek, kijelzők, fénytechnika tekintetében) a főépítész szakmai véleménye alapján eltérően létesíthetők.
(9) Intézmények épületén, kerítésén a tevékenységükből adódó hirdetmények, tájékoztatási kötelezettségük teljesítéséhez szükséges hirdető doboz elhelyezhető, melynek az épület architektúrájához, a kerítés megjelenéséhez illeszkednie kell, melynek mérete nem lehet nagyobb, mint 2,00 m2.
(10) Kapu bélletében hirdetőberendezés, hirdetés, kirakatszekrény nem helyezhető el, kivéve az (5) szerinti címtáblát, kapucsengőt.
(11) A hirdetőberendezések elhelyezésénél a homlokzat tagolását, a tagozatok, díszítőelemek elrendezését figyelembe kell venni. Az épület tagozatai, díszítőelemei nem takarhatóak el hirdetőberendezéssel.
(12) A hirdetőberendezések a lehető legkisebb felületet takarhatják a homlokzaton.
(13) Rendeltetési egységenként a nyílászáró kontúrján kívül csak az önálló betűkből álló cégfelirat, 1 db cégtábla és 1 db cégér szerelhető fel, kivéve a (3) e) bekezdésben foglaltakat.
(14) Művészeti értékkel bíró, egyedi hirdetőberendezések a főépítész szakmai véleménye alapján eltérően létesíthetők.”
8. § (1) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 21/B. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A terasz kialakítása:)
(2) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 21/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (7) d) pontban meghatározott időszak elteltével a szezonális terasz téliesítését meg kell szüntetni, a függőleges határoló felületét le kell bontani.”
9. § (1) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdés k) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenység:)
(2) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 28. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Egyszerű településképi bejelentési eljárás folytatható le a 11. melléklet szerinti hirdetőberendezések esetében.”
10. § (1) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 29. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az egyszerű településképi bejelentési eljárást a gazdálkodó szervezet ügyfél bejelentés formájában elektronikus úton – természetes személy elektronikus úton vagy papír alapon is – kezdeményezheti a 10. számú melléklet szerint hiánytalanul kitöltött nyomtatványon vagy azzal megegyező tartalommal benyújtott elektronikus űrlapon.”
(2) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 29. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Védett területen lévő, vagy helyi védett épületet érintő tevékenység esetén jogosultsággal rendelkező örökségvédelmi szakértő nyilatkozatát kell csatolni arról, hogy a tervezett tevékenység védett értéket érint-e.”
11. § (1) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 9. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet a 2. melléklet szerinti 10. melléklettel egészül ki.
(3) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet a 3. melléklet szerinti 11. melléklettel egészül ki.
12. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 35/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 35/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 35/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez