Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2025. 12. 01Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 1067 Budapest, Eötvös utca 3.
(3) Az önkormányzat működési területe: Budapest Főváros VI. kerület Terézváros.
(4) Az Önkormányzat képviselő-testülete: Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(5) A Képviselő-testület hivatala: Budapest Főváros VI. kerület Terézvárosi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).
(6) Az Önkormányzat hivatalos ünnepnapja: október 15., Szent Teréz napja.
(7) Az önkormányzat hivatalos jelképei a címer, a zászló, a lobogó és a logo, melyek használatának rendjét az önkormányzat jelképeiről és a Terézváros név használatáról szóló 20/2022. (VI.30.) önkormányzati rendelet szabályozza.
(8) Az önkormányzat helyi kitüntetéseit és elismerő címeit, valamint azok adományozásának eljárási rendjét az önkormányzat által adományozható elismerő címekről és kitüntetésekről szóló 40/2023. (X. 26.) önkormányzati rendelet szabályozza.
2. Az önkormányzat együttműködése más önkormányzatokkal
2. § Az Önkormányzat együttműködik a fővárosi önkormányzattal és a budapesti kerületi önkormányzatokkal
a) a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, de helyben vagy a kerületi önkormányzatok társulása által hatékonyabban ellátható feladat- és hatáskörök átvételére vonatkozó megállapodás előkészítésében, egyeztetésében és végrehajtásában,
b) a más kerületekkel közösen hatékonyabban ellátható feladat- és hatáskörök önkormányzati társulás keretében történő ellátására vonatkozó megállapodás előkészítésében, egyeztetésében és végrehajtásában,
c) a több kerületet vagy a főváros egészét érintő, de kerületi önkormányzati feladatok ellátásának összehangolásában.
3. Az önkormányzat együttműködése a terézvárosi nemzetiségi önkormányzatokkal
3. § (1) Az Önkormányzat a terézvárosi nemzetiségi önkormányzatokkal (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján megkötött megállapodás szerinti működési feltételeket e §-ban rögzíti.
(2) A Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében, az ott megjelölt célokra és az abban megjelölt módon és mértékben ad át anyagi eszközöket a nemzetiségi önkormányzatnak a feladatai ellátásához. Az átadott eszközökkel a nemzetiségi önkormányzat – jogszabály keretei között – szabadon rendelkezik.
(3) A nemzetiségi önkormányzat önállóan dönt a részére költségvetésben elkülönített összeg felhasználásáról, ennek keretében a saját maga által elfogadott költségvetés erejéig önállóan kötelezettségeket vállalhat.
(4) A nemzetiségi önkormányzat az Önkormányzat beruházási szabályzatában foglaltak szerint önállóan dönt mindazon céltámogatások és beruházási források felhasználásáról, amelyeket kifejezetten a nemzetiségi önkormányzat feladataira adnak át az Önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat számára.
(5) A nemzetiségi önkormányzat a részére tulajdonba adott önkormányzati vagyon felett – jogszabály keretei között – tulajdonosként rendelkezik. A kerületi önkormányzat Képviselő- testülete a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet keretei között rendelkezik a nemzetiségi önkormányzat számára átadandó vagyonról.
(6) A Polgármesteri Hivatal köteles a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos ügyviteli-technikai teendőket ellátni. Ennek keretében a polgármester gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat testülete üléseinek megtarthatóságáról, a hozott döntések nyilvántartásához – a jegyző útján – segítséget nyújt.
(7) A nemzetiségi önkormányzati képviselő a polgármester vagy a jegyző útján a Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, amelyre a hivatal vezetője tizenöt napon belül köteles választ adni.
(8) A nemzetiségi önkormányzat részére a nemzetiségi önkormányzatot közvetlenül érintő kérdésben a képviselő-testületi előterjesztést meg kell küldeni.
4. Az önkormányzat hivatalos honlapja és az önkormányzat lapja
4. §1 (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.terezvaros.hu.
(2) Az Önkormányzat hivatalos lapja a Terézvárosi Közlöny, amelyet az Önkormányzat hivatalos honlapján, elektronikus dokumentumként való közzététellel ad ki.
(3) A Terézvárosi Közlönyben kell
a) kihirdetni a Képviselő-testület rendeleteit, és
b) közzétenni Képviselő-testület és a bizottságok normatív határozatait, valamint a polgármester és a jegyző normatív utasításait.
(4) A Terézvárosi Közlönyben tájékoztatás céljából
a) közzé kell tenni a Képviselő-testület rendeleteinek, valamint a Képviselő-testület és a jegyző normatív határozatainak a változásokkal egységes szerkezetű hatályos szövegét,
b) közzétehető a Képviselő-testület rendeleteinek az indokolása, valamint a Képviselő-testület rendeleteinek a változásokkal és más lényeges információkkal egységes szerkezetbe foglalt szövege.
(5) A Terézvárosi Közlöny szerkesztője a jegyző, aki a Terézvárosi Közlöny kiadása során a (2) bekezdés szerinti elektronikus dokumentumot minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel látja el, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja.
(6) A Terézvárosi Közlönyben a (2) bekezdés szerinti kihirdetett rendeletek és közzétett normatív utasítások nem távolíthatók el.
5. §2 Az Önkormányzat kiadja a Terézváros című magazint, melynek alapítói jogait a Képviselő-testület gyakorolja.
A képviselő-testület
6. § A Képviselő-testület a polgármesterrel együtt 15 tagból áll.
5. Képviselőcsoportok és független képviselők
7. § (1) A Képviselő-testület tagjai képviselőcsoportot alakíthatnak.
(2) A Képviselő-testület tagja egyidejűleg legfeljebb egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.
(3)3 Egy képviselőcsoport legalább kettő tagból áll.
(4) A képviselőcsoport tagja a képviselőcsoportból egyoldalú döntésével kiléphet.
(5)4
8. § (1) A képviselőcsoport a tagjai közül vezetőt választ és vezetőhelyettest választhat.
(2) A képviselőcsoportot a képviselőcsoport vezetője képviseli, akinek a képviselőcsoport hatáskörébe tartozó döntéseiről szóló nyilatkozata nem bírálható felül.
(3) A képviselőcsoport vezetőjenek akadályoztatása esetén, vagy ha e tisztség betöltetlen, a képviselőcsoport vezetőhelyettese, a vezetőhelyettes akadályoztatása esetén, vagy ha e tisztség betöltetlen, a képviselőcsoport legidősebb feladatai ellátásában nem akadályozott tagja gyakorolja a képviselőcsoport vezetőjének a jogait.
(4) Az Önkormányzat a képviselő-testületi és bizottsági szakmai munka segítése érdekében képviselőcsoportonként
a) egy fő a Polgármesteri Hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagy munkavállaló rendelkezésre állását, és
b) a Polgármesteri Hivatal székhelyén vagy telephelyén egy irodahelyiség nem kizárólagos jellegű használatát biztosítja.
9. § (1) A képviselőcsoportokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a képviselőcsoport
a) elnevezését,
b) tagjainak a nevét, és az azonosításukhoz szükséges adatokat, valamint
c) vezetőjének és vezetőhelyettesének a nevét, és az azonosításukhoz szükséges adatokat.
(2)5 A képviselőcsoport megalakítását, megszűnését, valamint az (1) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változást a képviselőcsoport vezetője, illetve volt vezetője, akadályoztatásuk esetén, vagy a tisztség betöltetlensége esetén a képviselőcsoport legidősebb feladatai ellátásában nem akadályozott tagja a Képviselő-testület ülésén szóban bejelenti.
(3)6
10. § A Képviselő-testületnek az a tagja, aki nem tagja képviselőcsoportnak, független képviselő.
6. A Képviselő-testület ülései
11. § A Képviselő-testület – rendszerint az Önkormányzat székhelyén – alakuló és rendes ülést tart, valamint rendkívüli ülést tarthat.
12. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésének az összehívása szempontjából a választás eredményét akkor kell jogerősnek tekinteni, ha
a) a Képviselő-testület összes tagja megválasztásának az eredményéről szóló határozat jogerőre emelkedett, és
b) azok a jogorvoslati eljárások, amelyek a Képviselő-testület bármely tagjának a megválasztására irányuló választás megismétlését eredményezhetik, a választás megismételtetése nélkül befejeződtek.
(2) Ha az Alkotmánybíróság az (1) bekezdés szerinti határozat végrehajtását felfüggesztette, a határidőt az ügy érdemében hozott alkotmánybírósági döntésnek az Alkotmánybíróság honlapján való közzétételétől kell számítani.
(3) Az alakuló ülés első pontjaként a helyi választási bizottság elnöke beszámol a polgármester és a képviselők választásának eredményéről.
(4) A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek.
13. § A képviselő-testület évente legalább kilenc ülést tart. Az üléseket – július és augusztus hónapok kivételével – lehetőség szerint minden hónapban, általában a hónap utolsó csütörtökjén rendes ülést tart.
14. § (1) Rendkívüli ülést – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a polgármester bármikor összehívhat, ha az önkormányzat érdekei megkívánják.
(2) A kormányhivatal vezetője kivételével a rendkívüli ülés összehívására irányuló indítványt írásban kell előterjeszteni, amelyhez csatolni kell a rendkívüli ülésen megtárgyalni indítványozott előterjesztéseket és tájékoztatókat.
(3) Nem kell rendkívüli ülést összehívni, ha a Képviselő-testület az indítvány szabályszerű előterjesztését követő tizenöt napon belül ülést tart, és az indítványban szereplő előterjesztés vagy tájékoztató ezen ülés napirendi javaslatában szerepel, vagy a napirend azzal való kiegészítéséről határozni lehet.
7. A képviselő-testületi ülés összehívása
15. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester a meghívónak az Önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételével – rendszerint az Önkormányzat székhelyére, kivételesen más budapesti helyszínre – hívja össze.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülésének összehívására csak képviselő-testületi tagsággal rendelkező alpolgármesternek adhat megbízást.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve e személyek akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze.
(4) A Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság elnöke akadályoztatása vagy tisztsége betöltetlensége esetén a Képviselő-testület ülését a legidősebb, feladatainak ellátásában nem akadályozott tagja hívja össze.
(5) Az (2)–(4) bekezdés szerinti személy az ülés összehívása tekintetében a polgármester jogkörében jár el.
(6) A hivatalos honlap elérhetetlensége esetén a meghívót és annak mellékleteit a képviselőkkel a Polgármesteri Hivatal által biztosított elektronikus levelezési címükre küldött elektronikus üzenet csatolmányaként vagy papíralapon kell közölni.
16. § (1) A Képviselő-testület
a) alakuló és rendes ülését legalább hét,
b) rendkívüli ülését legalább egy
nappal az ülést megelőzően kell összehívni.
(2) A meghívó tartalmazza az ülés:
a) helyét,
b) időpontját,
c) az ülés alakuló, rendes vagy rendkívüli minősítését,
d) a megtárgyalni javasolt napirendi pontok felsorolását (a továbbiakban: napirendi javaslat), az előterjesztők személyét, valamint
e) azt, hogy a Képviselő-testület az egyes napirendi pontokat nyilvános vagy zárt ülésen tárgyalja.
(3) A meghívóval együtt közzé kell tenni:
a) a napirendi javaslatra felvett nem zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket és tájékoztatókat, valamint
b) a napirendi javaslatra fel nem vett, képviselő vagy bizottság által az adott ülés napirendjére szabályszerűen felvenni kezdeményezett nem zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket és tájékoztatókat.
(4) A zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket és tájékoztatókat a Képviselő-testület tagjaival és a megismerésére jogosultakkal
a) a Polgármesteri Hivatal informatikai rendszerének erre szolgáló, csak a megismerésre jogosultak számára elérhető felületén való közzététellel, vagy
b) a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt helyiségében való betekintés útján
kell közölni.
(5) A zárt ülés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kérelemre történő tartása esetén az erre vonatkozó nyilatkozat csatolásáról az előterjesztés előkészítője gondoskodik.
(6) Amennyiben az előterjesztések és tájékoztatók a meghívó közzétételével egyidejűleg nem tehetőek közzé, illetve nem közölhetőek, a meghívóban a napirendi pontnál a „később kerül kiküldésre” megjegyzést szerepeltetni kell és a polgármester döntése alapján azokat haladéktalanul, de legkésőbb az ülés megkezdéséig közzé kell tenni, illetve közölni kell.
17. § (1) A rendes és a rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés összehívásának a napján tájékoztatás céljából
a) a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők részére elektronikus levélben is meg kell küldeni, valamint
b) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni.
(2) A rendkívüli ülésről a Képviselő-testület tagjait – a helyszín és az időpont megjelölésével – telefonon is értesíteni kell. Ennek eredménytelensége esetén Rövid Üzenet Szolgáltatáson (SMS) igénybevételével is meg kell kísérelni az értesítést.
18. § A polgármester a Képviselő-testület ülésére, illetve az őt érintő napirendi pont tárgyalására a jogszabályban meghatározottakon túl tanácskozási joggal meghívja:
a) azt, aki jogszabály alapján a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal jelen lehet,
b) a napirendi pont tárgyában személyesen érintett személyt,
c) a kerület országgyűlési képviselőjét, valamint
d) azt, akinek a jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.
8. Az előterjesztés, a napirend
19. § A Képviselő-testület ülésére előterjesztést, illetve tájékoztatót nyújthat be:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő,
d)7 a képviselőcsoport vezetője a képviselőcsoport nevében,
e) a jegyző, az aljegyző,
f) feladatkörében az aljegyző,
g) feladatkörében a bizottság,
h) feladatkörében a tanácsnok, valamint
i) helyi nemzetiségi önkormányzat testülete jogainak gyakorlása körében,
j) az önkormányzat intézményének vezetője az intézmény tevékenységéről szóló beszámoló esetén az önkormányzat intézményének vezetője az intézmény tevékenységéről szóló beszámoló esetén.
20. § (1) Az előterjesztést és a tájékoztatót írásban a polgármesternek címezve a jegyzőhöz kell benyújtani.
(2) Az előterjesztést és a tájékoztatót
a)8 az önkormányzati képviselő, a képviselőcsoport vezetője, a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete, az önkormányzati intézmény vezetője, az önkormányzat gazdasági társaságának vezetője papír alapon, saját kezűleg aláírva,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személy a www.govcenter.hu elektronikus rendszer alkalmazásával
küldi meg előzetes törvényességi véleményezésre a jegyzőnek. A papír alapú előterjesztések www.govcenter.hu elektronikus rendszerbe történő feltöltéséről a Szervezési Főosztály gondoskodik.
(3) Az előterjesztés szóban csak kivételes esetben tehető, és ilyet csak a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző terjeszthet elő, ha az írásbeliség hiánya a döntés meghozatalát nem akadályozza. Rendeletalkotásra irányuló előterjesztést csak írásban lehet előterjeszteni.
(4) A www.govcenter.hu elektronikus rendszerbe feltöltött előterjesztés hitelességét a jóváhagyási folyamat naplózása biztosítja. Az elektronikus rendszeren jogosultsággal rendelkező felhasználók egyedi felhasználói névvel és egyedi jelszóval rendelkeznek. A rendszer naplója tartalmazza az előterjesztés előkészítésében, ellenőrzésében, jóváhagyásában részt vevők nevét, döntését, esetleges véleményét és időpontját.
(5) Az előterjesztést:
a) rendes előterjesztés esetén az ülés napja előtti tizedik napig,
b) rendkívüli ülésre szóló előterjesztést az ülés napja előtti második munkanap 12 óráig
c) a polgármester, az alpolgármester vagy a képviselőcsoport vezetője sürgős előterjesztés esetén az ülés megkezdéséig,
az (1)–(3) bekezdések szerint kell benyújtani.
(6) Az előterjesztés tartalmazza:
a) az előterjesztés tárgyát,
b) az előterjesztés nyílt vagy zárt tárgyalási módjának jelölését,
c) az érdemi részében:
d) az előzményeket, előző határozatokat, a javasolt döntés várható hatásait, következményeit,
e) a határozati javaslat által hivatkozott mellékletet, melyet az előterjesztéshez mellékelni kell,
f) vagyonátruházási tárgyú előterjesztéshez az értékbecslést, melyet másolatban mellékelni kell,
g) az előterjesztő nevét,
h) a konkrét határozati javaslatot, a végrehajtásért felelős személy és a határidő megjelölésével, kivéve, ha a határozat kizárólag általános érvényű állásfoglalást tartalmaz,
i) javaslatot arra, hogy az előterjesztést melyik bizottság tárgyalja,
j) azt, hogy a döntéshez egyszerű vagy minősített többség szükséges,
k) sürgős előterjesztés esetén annak indokát,
l) keltezést.
(7) A tájékoztatóra az előterjesztésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a tájékoztató – a tájékoztatást nyújtó személy eltérő döntése nélkül – nem tartalmaz határozati javaslatot,
b) a tájékoztató az előterjesztés indokai helyett magát a tájékoztatást tartalmazza,
c) a tájékoztatóban meg kell jelölni, ha a Képviselő-testület tájékoztatása kötelező, az ezt előíró jogszabály vagy döntés megjelölésével, valamint
d) a Képviselő-testület dönthet úgy, hogy valamely kérdésben csak szóbeli tájékoztatót kér, ilyenkor csak a tájékoztató tárgyát és előadóját kell bejelenteni.
(8) Az előterjesztésnek és a tájékoztatónak alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, a megfelelő következtetések levonására és a legcélszerűbb döntések meghozatalára.
(9) A Képviselő-testület az egyes napirendi pontokat az elfogadott napirend szerinti sorrendben tárgyalja meg.
(10) Az ülés vezetőjének javaslatára a Képviselő-testület ülés közben is határozhat egyes napirendi pontok sorrendjének megcseréléséről, illetve egyes napirendi pontok levételéről.
9. Az ülések nyilvánossága
21. § (1) A Képviselő-testület ülésén – a zárt ülés kivételével – hallgatóságként bárki részt vehet. A sajtó képviselői számára az ülésteremben való jelenlétet nyilvános ülésen biztosítani kell.
(2) A hallgatóságként megjelent személyek, illetve a sajtó képviselői – az ülés vezetőjének eltérő rendelkezése hiányában – az ülésterem karzatán tartózkodhatnak.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak – az ülés vezetőjének eltérő rendelkezése hiányában – nem vonatkoznak a napirendi pont tárgyában érintett személyekre és az Önkormányzattal vagy a Polgármesteri Hivatallal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyekre.
(4) A Képviselő-testület ülésének nyilvánosságát – a zárt ülés kivételével – a Polgármesteri Hivatal lehetőség szerint élő videóközvetítés útján is biztosítja.
(5) A zárt ülésen hozott határozat megismerésére a nyilvános ülés jegyzőkönyve megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
10. Az ülés vezetése
22. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülésének vezetésére csak képviselő-testületi tagsággal rendelkező alpolgármesternek adhat megbízást.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve e személyek akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti.
(4) Ha a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság elnöki tisztsége nincs betöltve vagy az elnök akadályoztatva van, a Képviselő-testület ülését a legidősebb, feladatainak ellátásában nem akadályozott tagja vezeti.
(5) A (2)–(4) bekezdés szerinti személy az ülés vezetése tekintetében a polgármester jogkörében jár el.
(6) Az ülés vezetőjének feladatai és jogosítványai:
a) megállapítja a határozatképességet,
b) megnyitja és berekeszti az ülést,
c) meghatározza az ülésrendet,
d) előterjeszti a napirendi javaslatot és a napirend kiegészítésére vonatkozó javaslatokat,
e)9 száma, tartalma vagy tárgya szerint hivatkozott napirendi pontonként időkorlát nélkül megnyitja, vezeti és lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
f) hozzászóláskor megadja a szót,
g) figyelmezteti a hozzászólót, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót,
h) saját döntése alapján időbeli korlát nélkül szünetet rendelhet el,
i) biztosítja az ülés zavartalan rendjét.
11. A határozatképesség
23. § (1) Az ülés vezetője
a) a képviselő-testületi ülés kezdetén megállapítja,
b) a határozathozatal eredményének a kihirdetése előtt megvizsgálja, és
c) az ülés során bármikor ellenőrizheti,
hogy a Képviselő-testület határozatképes-e.
(2) Ha az ülés vezetője azt állapítja meg, hogy a Képviselő-testület nem határozatképes,
a) felhívhatja a helyszínen tartózkodó képviselőket a határozatképesség biztosítására,
b) szünetet rendelhet el,
c) az ülést elnapolhatja.
(3) A határozatképesség számítása szempontjából jelenlévőnek azt kell tekinteni, aki az ülésteremben jelen van, függetlenül attól, hogy a képviselő szavazógépe milyen jelzést ad.
(4) Ha az érintett képviselő szavazógépe jelenlétet jelez, de a képviselő nem tartózkodik az ülésteremben, az ülés vezetője elrendeli a jelenlét jelzésének kikapcsolását.
(5) Az ülés határozatképtelensége miatt meg nem tárgyalt napirendi pontokat a következő ülés napirendjére fel kell venni.
12. A napirend elfogadása és kiegészítése
24. § (1) Az ülés megnyitása és a határozatképesség megállapítása után a Képviselő-testület ülésének napirendjére az ülés vezetője tesz javaslatot.
(2)10 A Képviselő-testület a napirendi javaslat alapján az ülés vezetője által meghatározott sorrendben – (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - pontonként határoz a napirend kiegészítéséről, illetve az ülés vezetőjének a javaslatára egyes napirendi pontok elhagyásáról vagy sorrendjük felcseréléséről, majd az ekként módosított napirendi javaslat elfogadásáról.
(2a)11 A Képviselő-testület – az ülés vezetője által meghatározott sorrendben – szavazással dönthet arról, hogy az egyes napirendi pontok elhagyásáról vagy sorrendjük felcseréléséről előterjesztőnként egy szavazással foglal-e állást.
(2b)12 Az ülés vezetője által elhagyni javasolt napirendi pontok közül, amelyeket
a)13 képviselőcsoport vagy képviselőcsoporthoz tartozó képviselő terjesztett elő, e képviselőcsoport vezetője legfeljebb három,
b) független képviselő terjesztett elő, e független képviselő egy
napirendi pont vonatkozásában indítványozhatja az ülés vezetőjénél, hogy annak elhagyásáról a Képviselő-testület külön szavazzon.(
(2c)14 A polgármester korlátozás nélkül bármely napirendi pont vonatkozásában elrendelheti, hogy annak elhagyásáról a Képviselő-testület külön szavazzon.
(3) Eltérő indítvány hiányában a napirendek sorrendje:
1. a polgármester és az alpolgármesterek beszámolója a képviselő-testületi ülések között végzett munkájáról– erről a napirendi pontról a Képviselő-testület nem nyit vitát,
2. rendeletalkotásra irányuló előterjesztések,
3. egyéb nyilvános ülésen tárgyalt előterjesztések,
4. egyéb tájékoztatók,
5. a polgármester előterjesztés formájában tett beszámolója a lejárt és folyamatos határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,
6. zárt ülésen tárgyalt napirendi pontok,
7. kérdések, képviselői közlemények.
(4) A napirendi javaslathoz történő hozzászólás időtartama legfeljebb két perc.
25. § (1) A napirend kiegészítéseként fel kell venni a Képviselő-testület napirendjére a napirendi javaslatban nem szereplő azon indítványról való döntésre irányuló előterjesztést, amelynek megtárgyalását a kormányhivatal vezetője legalább az ülés előtt három nappal kezdeményezte, feltéve, hogy az indítványról való döntés érdekében a Képviselő-testület másik ülését nem hívták össze.
(2) A Képviselő-testület napirend kiegészítéseként dönt
a) a napirendi javaslatra fel nem vett, az ülést megelőző tizedik napig felvenni kezdeményezett előterjesztés és tájékoztató megtárgyalásáról,
b) a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében a tanácsnok, a jegyző és az aljegyző által az adott ülés napirendjére indokolt esetben legkésőbb az ülést megelőzően felvenni kezdeményezett előterjesztések megtárgyalásáról,
c) – a jegyző törvényességi véleményének a kikérését követően – a polgármester és az alpolgármester által szóban megtett és szó szerint jegyzőkönyvbe vett, nem rendeletalkotásra irányuló előterjesztésről, ha annak megtárgyalása halasztást nem tűr, és az írásbeliség hiánya a döntés meghozatalát nem akadályozza, valamint
d) a rendkívüli ülés összehívására irányuló indítványban szereplő, a napirendi javaslatra fel nem vett előterjesztés és tájékoztató megtárgyalásáról, feltéve, hogy az indítványról való döntés érdekében a Képviselő-testület másik ülését nem hívták össze.
(3) A napirendre a Képviselő-testület minősített többséggel meghozott eltérő rendelkezése hiányában csak olyan előterjesztés vagy tájékoztató vehető fel,
a) amelynek a tartalmát a jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta, és véleményéről, esetleges törvényességi észrevételeiről a Képviselő-testületet tájékoztatta szóban, írásban vagy a www.govcenter.hu elektronikus rendszer használatával,
b) amelyet valamennyi feladatkörében érintett bizottságnak legalább az ülést megelőző napon véleményezésre megküldtek.
(4) A képviselő-testületi előterjesztésről és a tájékoztató tervezetéről a feladatkörében érintett bizottság véleményét legkésőbb a képviselő-testületi ülés megkezdéséig elektronikusan a képviselők rendelkezésére kell bocsájtani. Ennek elmulasztása esetén az előterjesztést bizottsági vélemény nélkül is tárgyalhatja a Képviselő-testület.
26. § (1) A napirendet a Képviselő-testület egyszerű többséggel fogadja el.
(2) A 25. § (2) és (3) bekezdésének meg nem felelő, és a meghívóban nem szereplő napirendi pont felvételéhez minősített többség szükséges.
(3) Indokolt esetben az elfogadott napirendet a Képviselő-testület ülés közben minősített többséggel kibővítheti.
27. § Az az ülés, amelyen az önkormányzat költségvetését, zárszámadását, vagyonleltárát és mérlegét tárgyalják kötött napirenddel folytatott rendes ülés, amelyen a Képviselő-testület a költségvetés és a forrásmegosztás, valamint a jogszabályi előírásból eredő ezekhez közvetlenül kapcsolódó előterjesztés kivételével más napirendi pontot nem tárgyalhat.
13. A napirendi pontok megtárgyalása
28. § (1) Az előterjesztések megtárgyalásának a rendje a következő:
a) előterjesztés,
b) vita,
c) döntéshozatal szavazás útján.
(2) A tájékoztató felett – eltérő javaslat hiányában – a Képviselő-testület nem nyit vitát, és annak elfogadásáról nem határoz.
29. § (1) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását.
(2) Ha az elnapolási javaslattal az előterjesztő nem ért egyet, az előterjesztést nem vonja vissza, akkor az elnapolásról, valamint az új tárgyalási időpont meghatározásáról a Képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt.
(3) Ha az előterjesztő az arról való döntéshozatal megkezdéséig visszavonja az előterjesztést, és azt a polgármester nem tartja fenn, akkor az további vita és szavazás nélkül lekerül napirendről.
30. § (1) Az előterjesztést és a tájékoztatót az előterjesztő legfeljebb három percben terjeszti elő.
(2) A vita során a polgármester korlátlan alkalommal és időtartamban hozzászólhat,
a) a Képviselő-testület más tagjai legfeljebb három alkalommal, összesen legfeljebb kettő percre, kötött napirendű üléseken legfeljebb tíz percre,
b) a tanácskozási joggal részt vevők legfeljebb két alkalommal, összesen legfeljebb két percre
kaphatnak szót. A hozzászólási szándékot a polgármesternél kell jelezni.
(3)15 A vita lezárására a polgármester vagy a Képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet, ha a napirend tárgyalásánál az előterjesztés és a vita együttes ideje meghaladja a tíz percet.
(4) A vita lezárásáról a polgármester, vagy ha azt bármely képviselő kéri, a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
(5) A vita lezárása előtt jelentkezettek hozzászólásukat még elmondhatják, utolsóként a napirend előterjesztője kap szót legfeljebb három percben.
(6) A hozzászólások számától és időtartamától további legfeljebb három perc időtartam biztosításával a Képviselő-testület a hozzászólásra jogosultak javára egyszerű többséggel eltérhet.
(7) Az ülés vezetője a hozzászólásra nyitva álló időtartamot hosszabban is meghatározhatja, illetve több hozzászólást is engedélyezhet.
(8) Az ülés során a jegyző bármikor – soron kívül is – szót kérhet, és időkorlát nélkül hozzászólhat.
(9) A Képviselő-testület ülésén részt vevő képviselők, továbbá jelen lévő minden más személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(10) A hozzászólásokat követően vagy azok hiányában az ülés vezetője a vitát lezárja.
31. § (1) Az előterjesztéshez szövegszerű írásbeli módosító javaslatot a Képviselő-testület tagja az ülést megelőző második napon délig a polgármesternek címezve a jegyzőnél terjeszthet elő, elektronikus formában vagy papír alapon.
(2) A módosító javaslatnak tartalmaznia kell:
a) javaslat benyújtójának nevét, jogállását,
b) a javaslattal érintett előterjesztés meghívóban szereplő sorszámát, címét (tárgyát),
c) az eredeti szövegrészt, valamint a módosítani javasolt szövegrészt a határidő és a végrehajtásért felelős személy megjelölésével, valamint azt, hogy
d)16 a módosító javaslat: önállónak, több képviselő által vagy képviselőcsoport nevében tettnek minősül-e.
(3) A benyújtott módosító javaslatot informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatban is a jegyző rendelkezésére kell bocsátani.
(4) Az előterjesztő a saját előterjesztéséhez, valamint a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző, továbbá – ha az előterjesztés közzétételére, illetve közlésére az ülés napját megelőző harmadik nap 16 óráig nem került sor – a Képviselő-testület bármely más tagja a vita lezárásáig szóban módosító javaslatot terjeszthet elő.
(5) A módosító javaslatban az előterjesztés szövegéhez képest egyértelműen jelölni kell, hogy az a szöveg mely részének elhagyására, illetve milyen szöveg beillesztésére irányul. A módosító javaslat az előterjesztés tárgyán nem terjeszkedhet túl.
(6) A jegyző az (1) bekezdés szerint beérkezett módosító javaslatokat az előterjesztésen belüli rendelkezések sorrendjébe rendezve, az egymást kizáró módosító javaslatokat megjelölve írásban összefoglalja, és az erről készült jegyzéket elektronikus formában legkésőbb az ülés kezdetén a Képviselő-testület tagjai rendelkezésére bocsátja.
(7) A jegyző a (6) bekezdés szerinti jegyzékben az előterjesztés és a módosító javaslatok érdemét nem érintő, kodifikációs módosító javaslatot tehet.
(8) A módosító javaslatot a képviselő az ülésen az előterjesztésről való döntéshozatal megkezdéséig visszavonhatja. A visszavont módosító javaslatot az előterjesztő a visszavonás bejelentését követően haladéktalanul megtett szóbeli nyilatkozatával változatlan formában fenntarthatja.
32. § (1) Ügyrendi javaslatnak minősül a képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
(2) Ügyrendi javaslat tárgyában a képviselő napirendi pontonként egy alkalommal, maximum egy percben szólhat hozzá.
(3) Az ülés vezetője – a következő ülés időpontjára vonatkozó javaslattal együtt – ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a Képviselő-testület ülésének elnapolását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
(4) Ha a hozzászólást ügyrendi javaslatként jelezték, de az tartalma szerint nem ügyrendi javaslatnak minősül – amit az ülés vezetője a hozzászólás közben jelez –, azt az érdemi hozzászólások számába és idejébe be kell számítani, ha ezzel a felszólaló a hozzászólási lehetőségeinek számát túllépné, az ülés vezetője tőle megvonja a szót.
(5) Ha az ügyrendi javaslat a Képviselő-testület döntését igényli, akkor a határozati javaslatot szövegszerűen az ülés vezetője határozza meg és bocsájtja szavazásra.
33. § Az ülés vezetője a képviselőcsoport vezetőjének kérésére képviselőcsoportonként és ülésenként egy alkalommal legfeljebb tizenöt perces időtartamra szünetet rendel el.
34. § (1) Ha az ülés vezetője megállapítja, hogy a felszólaló
a) sorozatos ismétlésbe bocsátkozik,
b) eltért a tárgytól,
c) a hozzászólásra nyitva álló időkeretet túllépi,
d) a Képviselő-testület méltóságát, tagját vagy valamely tisztségviselőt sértő kifejezést használ, vagy egyébként e rendelet rendelkezéseit megsérti
a felszólalást félbeszakíthatja, a hozzászólót figyelmeztetheti, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén tőle a szót megvonhatja.
(2) Akitől az ülés vezetője megvonja a szót, az adott napirendi pont vitájában többet nem szólalhat fel.
(3) Ha a felszólaló az (1) bekezdés szerinti intézkedést vitatja, a kérdésben a Képviselő-testület jelenlévő tagjai vita nélkül egyszerű többséggel határoznak.
(4) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, ami a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre szüneteltetheti vagy elnapolhatja.
(5) Ha az ülésen jelen lévő személy a rendzavarást a figyelmeztetés ellenére folytatja vagy az ülés rendjét ismételten megzavarja, az ülés elnöke – a képviselő kivételével – a helyiség elhagyására kötelezheti, ennek önkéntes teljesítése hiányában az ülésteremből kivezettetheti.
14. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
35. § (1) A Képviselő-testület üléséről szó szerinti jegyzőkönyv készül.
(2) Az ülésen – kizárólag a jegyzőkönyv elkészítése érdekében – hangfelvétel készül, amely nem selejtezhető és arról másolat nem készíthető.
(3) A nyilvános ülés jegyzőkönyvébe való betekintést biztosítani kell. A nyilvános testületi ülés jegyzőkönyvéről – vagy annak részleteiről – az érdeklődők másolatot készíthetnek, részükre a Polgármesteri Hivatal hiteles másolatot készíthet.
15. A szavazás módja
36. § (1) A nyílt szavazás szavazógéppel vagy kézfeltartással történik.
(2) A név szerinti szavazás szavazógéppel, ha a szavazógép nem működik szóban, névsor szerinti felolvasással történik. A szavazógéppel történő szavazásnak úgy kell lezajlania, hogy a jegyzőkönyvön túl a helyszínen is megállapíthatóak legyenek az egyes képviselők szavazatai.
(3) Ha a Képviselő-testület tagja a következő napirendi pont tárgyalásának a megkezdéséig jelzi, hogy az általa leadott szavazat eredménye nem egyezik meg a döntéskor kialakított véleményével, és ez az ülés vezetője általi jegyzőkönyvbe diktálással nem rendezhető, vagy ha azt a Képviselő-testület bármely tagja kezdeményezi, az ülés vezetője egy alkalommal a szavazást megismételteti.
37. § (1) A Képviselő-testület a titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület bármely tagjának az indítványára vita nélkül, minősített többséggel dönt.
(2) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület a képviselők közül megválasztja a háromtagú szavazatszámláló bizottság elnökét, tagjait és jegyzőkönyvvezetőjét.
(3) A titkos szavazás szavazólappal történik, melyet a – jegyző által meghatározott – Polgármesteri Hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni.
(4) A szavazáshoz tollat kell használni.
(5) Érvénytelen a szavazat, ha:
a) bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapon adták le,
b) nem tollal töltötték ki a szavazólapot,
c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő milyen döntésre szavazott.
(6) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, melyet minden tag aláír.
(7) A titkos szavazásról készített jegyzőkönyv tartalmazza
a) szavazás helyét, időpontját és tárgyát,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a döntési javaslatot,
e) a szavazás eredményét, valamint
f) a szavazatszámláló bizottság tagjainak aláírását.
(8) A titkos szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz.
16. A döntéshozatal szabályai
38. § (1) Az előterjesztés vitájának lezárását követően az ülés vezetője döntéshozatalt rendel el, mely során a Képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) A Képviselő-testület a döntéseit szavazással hozza. A szavazás során „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazat adható le.
(3) Szavazni csak személyesen lehet.
(4) A szavazás eredményét vagy azt, ha a szavazás bármely okból érvénytelen vagy eredménytelen, az ülés vezetője szóban hirdeti ki.
39. § (1) A Képviselő-testület a törvényben és az e rendeletben meghatározott eseteken kívül minősített többséggel dönt:
a) gazdasági társaság alapításáról, gazdasági társaságban részesedés szerzéséről, az önkormányzat részesedésével működő gazdasági társaság létesítő okiratának módosításáról, közalapítvány létesítő okiratának módosításáról,
b) helyi népszavazás kiírásáról,
c) mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott érték feletti hitelfelvételről,
d) kötvénykibocsátásról,
e) önkormányzati tulajdonba kerülő vagy a törvény alapján odatartozó vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné minősítéséről,
f) az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés körében:
g) ingyenes vagy visszterhes vagyonátruházásról a vagyonrendeletben megállapított értékhatárok szerint,
h) vagyontárgyak hasznosításáról, bérbe- és használatba adásáról a vagyonrendeletben megállapított értékhatár felett,
i) fegyelmi eljárás során hozott döntésekről,
j) önkormányzati kitüntető címek, elismerések adományozásáról,
k) városrészi önkormányzat létrehozásáról,
l)17 önkormányzat részesedésével működő gazdasági társaság mérlegének, éves beszámolójának elfogadásáról,
m) a minősített többséget igénylő határozathozatalokkal kapcsolatos módosító indítványokról.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a döntéseit a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozza meg.
40. § (1) A vita lezárása után csak a szavazás módjáról vagy név szerinti szavazás kezdeményezéséről szóló ügyrendi javaslat tárgyában van helye hozzászólásnak.
(2) Az ülés vezetője a napirend tárgyában szabályszerűen előterjesztett határozati javaslathoz kötve van, és azt szavazásra egyértelműen teszi fel.
(3) A módosító javaslatokról való szavazás sorrendjét az ülés vezetője határozza meg azzal, hogy
a) a határozathozatal során először az előterjesztő által nem támogatott módosító javaslatokról kell határozni, és
b) ha egy módosító javaslatot az előterjesztő támogat, vagy azt a Képviselő-testület elfogadja, a többi módosító javaslat azzal ellentétes rendelkezéseiről a Képviselő-testület nem határoz.
(3a)18 Az előterjesztő által támogatott módosító javaslatok közül a képviselőcsoport képviselőcsoport vezetője útján legfeljebb három, a független képviselő egy módosító javaslat vonatkozásában indítványozhatja az ülés vezetőjénél, hogy a módosító javaslatról a Képviselő-testület külön vitázzon és szavazzon.
(3b)19 Az előterjesztő által előzetesen nem támogatott azon módosító javaslatok közül, amelyeket
a)20 képviselőcsoport vagy képviselőcsoporthoz tartozó képviselő terjesztett elő, e képviselőcsoport vezetője legfeljebb három,
b) független képviselő terjesztett elő, e független képviselő egy
módosító javaslat vonatkozásában indítványozhatja az ülés vezetőjénél, hogy arról a Képviselő-testület külön vitázzon és szavazzon.
(3c)21 A polgármester korlátozás nélkül bármely módosító javaslat vonatkozásában elrendelheti, hogy arról a Képviselő-testület külön vitázzon és szavazzon.
(4) A Képviselő-testület az előterjesztés részét képező döntési javaslatnak az előterjesztő által támogatott, valamint a Képviselő-testület által elfogadott módosító javaslatokkal módosított szövegéről a zárószavazás keretében, egyben határoz. A zárószavazás megkezdéséig a Képviselő-testület bármely tagja kérheti, hogy a döntési javaslat egységes szövegének az általa megjelölt egyes pontjairól a Képviselő-testület külön döntsön.
(5)22 Ha az előterjesztésben több határozati javaslat is van, és a külön szavazást egyetlen képviselő sem kéri, a határozati javaslatokról az ülés vezetője egyben is elrendelheti a szavazást. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha rendeletalkotási és határozati javaslatot is tartalmaz az előterjesztés.
41. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget szóban vagy írásban a szavazás megkezdéséig az ülés vezetőjénél.
(2) Ha az önkormányzati képviselő a határozathozatalból való kizárásra okot adó személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és a határozathozatalban részt vett, úgy a soron következő képviselő-testületi ülésen bármelyik képviselő indokolt javaslatára az érintett képviselőt a határozathozatalból utólag ki lehet zárni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az érintett képviselő véleményt nyilváníthat, majd ezt követően a Képviselő-testület a határozathozatalból való utólagos kizárásról vita nélkül, minősített többséggel dönt. Az e bekezdés szerinti szavazásban az érintett képviselő részt vehet.
(4) A (2) bekezdés szerinti utólagos kizárás esetén – ha az a szavazás eredményére kihathatott – a Képviselő-testület az eredeti határozati javaslatról vita nélkül ismételten szavaz.
17. Kérdés
42. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén is kérdést intézhet:
a) a polgármesterhez,
b) az alpolgármesterekhez a polgármester által rájuk bízott feladatkörökben,
c) a bizottságok elnökeihez, valamint
d) a jegyzőhöz.
(2) A kérdésre a kérdezett az ülésen vagy legkésőbb harminc napon belül írásban érdemi választ köteles adni.
(3) A kérdés feltételére és a válaszadásra három-három perc áll rendelkezésre.
(4) A kérdéssel kapcsolatban hozzászólásnak, viszontválasznak nincs helye, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület nem dönt.
18. Képviselői közlemények
43. § (1) A képviselői közlemények napirendi pont keretében a Képviselő-testület bármely tagja képviselői munkájával összefüggésben, az önkormányzatot közvetlenül érintő kérdésben egy alkalommal legfeljebb kettő percben felszólalhat.
(2) A képviselői közlemények felett a Képviselő-testület nem nyit vitát, és annak elfogadásáról nem határoz.
Az önkormányzati képviselő
19. A képviselő jogai és kötelezettségei
44. § (1)23 A képviselőt az önkormányzati ügyekben és az önkormányzati hatósági ügyekben a törvényben meghatározott iratbetekintési jog illeti meg.
(2) A képviselő a Polgármesteri Hivataltól a polgármester vagy a jegyző útján igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.
(3) A képviselők részére a Polgármesteri Hivatal gondoskodik a képviselői tevékenység anyagi, tárgyi és személyi feltételeiről a polgármester által meghatározottak szerint.
(4) A képviselő köteles írásban vagy szóban a polgármesternél, illetve a bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a Képviselő-testület, illetve a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.
20. Vagyonnyilatkozattétel
45. § (1) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság végzi.
(2) Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát, illetve azt a tényt, ha az önkormányzati képviselő nem tett vagyonnyilatkozatot, a jegyző az Önkormányzat hivatalos honlapján, a megtételére nyitva álló határidő lejártát követő tizenöt napon belül a képviselő megbízatásának megszűnéséig nyilvánosságra hozza.
(3) A Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság elnöke nyolc napon belül köteles lehetővé tenni a vagyonnyilatkozatba való betekintést.
(4) A nem képviselő bizottsági tag az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény és jelen rendeletben meghatározottak szerint nem nyilvános vagyonnyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről, továbbá kezdeményezi felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba.
(5)24 A nem képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.
46. § (1) A Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló kezdeményezést visszautasítja, ha
a) azt névtelenül terjesztették elő,
b) nem tartalmaz indokolást, vagy
c) ismételten ugyanazzal az indokkal terjesztették elő.
(2) Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem bírálható el, a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság elnöke a kezdeményezőt egy alkalommal, tizenöt napos határidővel a kezdeményezés kiegészítésére hívhatja fel.
(3) A Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében felhívja az érintett képviselőt, hogy nyolc napon belül nyilatkozzon, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – javítsa ki a kifogásolt adatokat.
(4) Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság dönt a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás folytatásáról, amelynek keretében a valós vagyoni helyzet tisztázása érdekében a kijelölt bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas-vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.
(5) Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárásáról haladéktalanul tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(6) Az eljárás eredményéről a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság a Képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatást ad.
21. Összeférhetetlenségi eljárás
47. § (1) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság.
(2) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél, melyet a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottságnak haladéktalanul továbbítani kell kivizsgálásra.
(3) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló bejelentést:
a) írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel,
b) mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához rendelkezésre álló, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat, valamint
c) tartalmaznia kell a bejelentő nevét, lakcímét és aláírását.
(4) A Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e az (1) bekezdésben megkívánt alaki feltételeknek és
a) névtelen, indokolás nélküli vagy ismételten ugyanazon indokkal előterjesztett bejelentés esetén mellőzi az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását,
b) ha a bejelentés egyébként hiányos, egy alkalommal nyolc napos határidővel a bejelentőt hiánypótlásra hívhatja fel,
c) ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását.
(5) Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy azt mellőzi, ha a bejelentés olyan mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását.
48. § (1) A Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az érintett képviselőt, hogy nyolc napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról.
(2) Ha a képviselő
a) vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy
b) a felszólítástól számított nyolc napon belül nem nyilatkozik a felhívásra,
a kijelölt bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás (3) bekezdés szerinti folytatásáról.
(3) A Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárás során:
a) adatokat kérhet be, és bárkit meghallgathat,
b) az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről értesíti az érintett képviselőt, valamint
c) ha a képviselő kéri, meghallgatása során lehetőséget biztosít számára bizonyítékai feltárására.
49. § (1) A Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert, és javaslatot tesz a polgármesternek a Képviselő-testület összehívására.
(2) A Képviselő-testület összeférhetetlenségi ügyet tárgyaló ülésén a határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.
22. Méltatlansági eljárás
50. § A méltatlansági eljárásra e rendeletnek az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A képviselő-testület bizottságai
23. A bizottságok és feladataik
51. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat az elnökkel és az alelnökkel együtt alábbi létszámmal hozza létre:
a) Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság – 13 fő,
b) Humán Bizottság – 11 fő,
c) Környezetvédelmi és Településképi Bizottság – 11 fő.
(2)25
(3) A Képviselő-testület egy-egy bizottsági tagot a bizottság elnökeként, illetve alelnökeként választ meg.
(4) A bizottság elnökének a feladatait tartós akadályoztatása esetén az alelnök látja el.
52. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását az 1. melléklet szerint a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottságra, a 2. melléklet szerint a Humán Bizottságra, a 3. melléklet szerint a Környezetvédelmi és Településképi Bizottságra ruházza.
(2) A Képviselő-testület a bizottságra átruházott hatáskört – a közigazgatási hatósági ügyben való döntés kivételével – minősített többséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja.
(3) A bizottság elnöke a bizottság által átruházott hatáskörben meghozott döntésekről a Képviselő-testületet a polgármester által meghatározott formában a soron következő rendes képviselő-testületi ülés időpontjáig írásban tájékoztatja. Amennyiben a polgármester nem határoz meg külön formát a tájékoztatás céljából, akkor a bizottsági ülésről készült, aláírt jegyzőkönyv közzétételével a tájékoztatás megtettnek minősül.
24. A bizottságok működése
53. § (1) A bizottságok működésére a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) polgármesteren a bizottság elnökét,
b) a Képviselő-testület tagjain a bizottság tagjait kell érteni.
(2) A bizottságok olyan belső működési szabályait, amelyeket az Mötv. vagy e rendelet nem szabályoz a bizottság ügyrendben állapíthatja meg, melyet a Képviselő-testület hagy jóvá.
(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti.
54. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze.
(2) Ha
a) a bizottság elnöke és alelnöke egyidejűleg tartósan akadályozva van, vagy
b) a bizottsági elnöki és alelnöki tisztség sincs betöltve, vagy
c) a bizottság ülését az indítvány ellenére határidőn belül nem hívják össze
a bizottság ülését a polgármester hívja össze.
(3) A bizottság napirendjére fel kell venni a Képviselő-testület és a polgármester által javasolt napirendi pontot.
(4) A bizottság napirendjére napirendi javaslatot terjeszthet elő
a) az alpolgármester,
b) a képviselő, valamint
c) a jegyző.
55. § (1) A bizottság a Képviselő-testület ülését megelőző hét napban egy alkalommal rendes ülést tart, egyébként rendkívüli ülést tarthat.
(2) A bizottság rendes ülését az ülés előtt legalább öt nappal, rendkívüli ülését az ülést megelőzően legalább egy nappal kell összehívni.
56. § (1) Az elnök a bizottság ülésére, illetve az őt érintő napirendi pont tárgyalására tanácskozási joggal meghívja
a) azt, aki jogszabály alapján a bizottság ülésén tanácskozási joggal jelen lehet,
b) a polgármestert,
c) az alpolgármestert,
d) a jegyzőt,
e) azt a képviselőt, akinek az előterjesztését tárgyalják,
f) azt, akinek a jelenlétét szükségesnek tartja.
(2) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.
57. § (1) A bizottsági ülés kapcsán a 42–43. §-ok nem kell alkalmazhatóak.
(2) A bizottsági előterjesztéseket és tájékoztatókat más bizottsággal nem kell előzetesen véleményeztetni.
58. § (1)26 A bizottsági ülésről a Polgármesteri Hivatal jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a résztvevők névsorát,
c) a napirendet,
d) a hozzászólásoknak a hozzászóló által kifejezetten a jegyzőkönyvbe felvenni venni kért részét, valamint
e) az elfogadott és elutasított határozatokat és a szavazás arányát.
A bizottság jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és egy tagja az ülést követő tíz napon belül írja alá – akár saját kezűleg, akár elektronikusan –, és küldi meg a polgármesternek címezve a jegyző részére.
(2) A bizottsági döntés felfüggesztése esetén a polgármester köteles döntéséről – az indok megjelölésével – három munkanapon belül a bizottság elnökét tájékoztatni, valamint a felfüggesztett döntést Képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszteni.
(3) A Képviselő-testület részére készült bizottsági előterjesztésben a kisebbségi véleményt a véleményt megfogalmazó kérésére közölni kell.
A polgármester és az alpolgármester
25. A polgármester
59. § (1) A polgármester a tisztségét főállásban látja el.
(2) A Képviselő-testület egyes, a 4. mellékletben meghatározott hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza.
(3) A polgármester – az át nem ruházható hatáskörök kivételével, a Képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatása mellett – döntést hozhat valamennyi halaszthatatlan és olyan ügyben, amelyben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy elfogadott határozat hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést.
(4) A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével a polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó valamennyi ügyben.
(5) A polgármester az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, jutalmazás esetén.
(6) A polgármester jutalmazására vonatkozó javaslatot a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság terjeszti a Képviselő-testület elé.
(7) A polgármester a tisztsége megszűnése esetén – új polgármester és alpolgármester hiányában, vagy azok akadályoztatása esetén – a legidősebb, feladatai ellátásában nem akadályozott képviselőnek adja át a munkakörét.
26. Az alpolgármester
60. § (1) A Képviselő-testület az alpolgármesterek számát három főben határozza meg.
(2) Az alpolgármesterek a tisztségüket főállásban látják el.
(3) Az alpolgármesterek feladatkörüket a polgármester által meghatározottak szerint látják el.
(4) Az alpolgármester a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét a polgármesternek, a polgármester által kijelölt alpolgármesternek vagy a Polgármesteri Hivatal vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőjének.
A jegyző, az aljegyző és a polgármesteri hivatal
27. A jegyző és az aljegyző
61. § (1) A jegyző a jogszabályokban meghatározottakon felül
a) a polgármester irányításával gondoskodik a Képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztések előkészítéséről,
b) ellátja a Polgármesteri Hivatal, a Képviselő-testület, a bizottságok és a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatokat,
c) a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik a Képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról,
d) ellátja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi- gazdasági ellenőrzését,
e) biztosítja a belső ellenőrzés feladatellátásának függetlenségét és szabályos működtetését, valamint
f) ha az előterjesztett határozati javaslatot jogszabálysértőnek találja, köteles erre a Képviselő-testületet figyelmeztetni szóban, írásban vagy a www.govcenter.hu elektronikus rendszer használatával, amennyiben pedig a jogszabálysértést utólag észleli, ennek a kötelezettségének az azt következő ülésen köteles eleget tenni.
(2) A Képviselő-testület egyes, a 5. mellékletben meghatározott hatásköreinek gyakorlását a jegyzőre ruházza.
62. § (1) A jegyző az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a Képviselő-testületet írásban tájékoztatja.
(2) A polgármester a jegyző javaslatára aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A polgármester a jegyző javaslatára több aljegyzőt is kinevezhet.
(3) Az aljegyző ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat, valamint a jegyző távolléte, illetve akadályoztatása esetén helyettesíti a jegyzőt, a jegyzői álláshely betöltetlensége esetén a jegyző hatáskörében jár el.
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve e személyek akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra a polgármester – az alkalmazási és képesítési előírások figyelembevételével – a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője közül kijelöli a jegyző, illetve az aljegyzői feladatokat ellátó személyt.
28. A Polgármesteri Hivatal
63. § (1) A Képviselő-testület gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervként Budapest Főváros VI. kerület Terézvárosi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.
(2) A Polgármesteri Hivatal főosztályokra, osztályokra, csoportokra tagozódik a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata szerint.
(3) A Polgármesteri Hivatal engedélyezett létszámát az Önkormányzat éves költségvetési rendelete határozza meg.
(4) A Polgármesteri Hivatal dolgozóinak munkaideje heti 40 óra, ötnapos osztatlan munkaidő-beosztásban, azzal, hogy a munkaidő hétfőn 8.00 órától 18.00 óráig, kedden és csütörtökön 8.00 órától 16.00 óráig, szerdán 8.00 órától 16 óra 30 percig, pénteken 8.00 órától 13 óra 30 percig tart, de a munkáltatói jogkör gyakorlója egyes dolgozók munkaidejét ettől eltérően is meghatározhatja.
(5) A Polgármesteri Hivatal az általános ügyfélfogadást hétfőn 13.30 órától 18.00 óráig, szerdán 08.00 órától 16 óra 30 percig, pénteken 8.00 órától 11.30 óráig biztosítja, de a jegyző ügyek meghatározott csoportjára az ügyfélfogadás idejét ettől eltérően is meghatározhatja, illetve dönthet távmunkavégzés (home-office) biztosításáról, munkaidőkeret bevezetéséről.
(6) Az Polgármesteri Hivatal részeként és telephelyén működő Ügyfélszolgálat hétfőtől péntekig a (4) bekezdés szerinti időtartamban biztosítja az ügyfélfogadást.
(7) A jegyző javaslatára a polgármester az (5) bekezdésben meghatározottaktól eltérő időpontokat is megállapíthat, illetve indokolt esetben dönthet az ügyfélfogadás szüneteltetéséről, munkaszüneti napok körüli munkarend átszervezéséről.
egyes önkormányzati feladatkörök ellátásának felügyelete 29. A tanácsnok
64. § (1) A tanácsnok megválasztása határozott időre vagy feladatra, egyéb esetben a képviselői megbízatásának idejére szólhat.
(2) A Képviselő-testület tanácsnokai:
a) civil és egyházi kapcsolatok tanácsnoka,
b) esélyegyenlőségi tanácsnok,
c) kulturális és ifjúságügyi tanácsnok,
d) sport és életvitel tanácsnok,
e) társasházi tanácsnok.
f)27 városképi tanácsnok
g)28 ingatlanfejlesztési tanácsnok.
65. § A tanácsnokok feladatköreit a 6. melléklet tartalmazza.
66. § (1) A tanácsnok megbízatása megszűnik:
a) a képviselői megbízatás megszűnésével,
b) határozott időre történt választás esetén a határozott idő elteltével,
c) meghatározott feladat ellátására történt választás esetén a feladat elvégzésével,
d) visszahívással, valamint
e) lemondással.
(2) A Képviselő-testület a határozott időre megválasztott tanácsnokot is visszahívhatja, és a megbízatásáról a határozott időre megválasztott tanácsnok is lemondhat.
(3) A tanácsnok évente legalább egyszer, december hónapban előterjesztés formájában írásban beszámol a Képviselő-testületnek az addig elvégzett munkájáról.
A választópolgárok és az önkormányzat 30.Közmeghallgatás
67. § (1) A Képviselő-testület az igényeknek megfelelően, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás célja, hogy az önkormányzat beszámoljon az elmúlt időszakról illetve, hogy a terézvárosi választópolgárok, a helyi pártok és érdekképviseleti szervek, továbbá a helyi ügyekben érdekelt egyéb szervek kérdéseket és javaslatokat intézhessenek a Képviselő-testülethez.
(3) A közmeghallgatáson feltenni kívánt kérdéseket, illetve megtenni kívánt javaslatokat a közmeghallgatás időpontja előtti napig elektronikus formában vagy papíralapon írásban is be lehet nyújtani a polgármesternek.
(4) A (3) bekezdés szerint benyújtott, illetve a közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre és javaslatokra lehetőleg a közmeghallgatáson szóban válaszolni kell, ennek hiányában a kérdést a polgármester vagy az általa kijelölt személy tizenöt napon belül írásban válaszolja meg.
(5) A közmeghallgatás helyét és időpontját a Képviselő-testület jelöli ki a polgármester javaslata alapján. 30. A képviselők fogadóórái
68. § (1) Az egyéni választókerületben megválasztott önkormányzati képviselők legalább havonta egy alkalommal tartanak fogadóórát.
(2) A fogadóórák rendjét közzé kell tenni az Önkormányzat hivatalos honlapján, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, és félévenként legalább egy alkalommal meg kell jelentetni az Önkormányzat lapjában.
Záró rendelkezések 31. Hatályba léptető rendelkezés
69. §29
70. § Ez a rendelet 2024. október 11-én lép hatályba.
29. Átmeneti rendelkezések
71. § (1) A képviselő, illetve a nem képviselő bizottsági tag vagy alpolgármester az e rendelet hatályba lépését követő 15 napon belül, ha korábban ezt még nem tette meg, igazolja a képviselő-testületnél a polgármesternek címzett, de a jegyzőnek megküldött nyilatkozattal a köztartozásmentes adózói adatbázisba való felvételének megtörténtét.
(2) A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 39/2022. (X. 25.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: 2022-es SZMSZ) létrehozott bizottságok jogutódjai az e rendeletben azonos névvel szereplő bizottságok.
(3) Az 51. § (1) bekezdésében meghatározott bizottságok az e rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül:
a) átveszik a folyamatban lévő ügyeket,
b) megtartják az alakuló ülésüket.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat elvégzésében a 2022-es SzMSz alapján létrehozott bizottságok elnökei kötelesek együttműködni.
30. Hatályon kívül helyező rendelkezések
72. § Hatályát veszti a 2022-es SZMSZ.
A 4. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2025. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2025. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2025. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (5) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2025. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 10. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (2) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2025. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2025. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 10. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § d) pontja a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2025. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdés a) pontja a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2025. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (6) bekezdés e) pontja a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (2) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (2a) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 24. § (2b) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 24. § (2b) bekezdés a) pontja a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2025. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (2c) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 30. § (3) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (2) bekezdés d) pontja a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (1) bekezdés l) pontja a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (3a) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdése iktatta be. A 40. § (3a) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2025. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (3b) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdése iktatta be.
A 40. § (3b) bekezdés a) pontja a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2025. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (3c) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdése iktatta be.
A 40. § (5) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 44. § (1) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2025. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 10. § c) pontja hatályon kívül helyezte. A 44. § (1) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 45. § (5) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2025. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
Az 51. § (2) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2025. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 10. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 58. § (1) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 64. § (2) bekezdés f) pontját a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
A 64. § (2) bekezdés g) pontját a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 69. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2024. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2025. (I. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2025. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 31. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2025. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelete 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2024. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 2. mellékletével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelete 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2024. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 3. mellékletével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 10. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 10. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 10. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. A 6. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.