1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség), tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók.

(2) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek feladatellátásához biztosított lakás és helyiség bérbeadása, valamint a bérbeadói hozzájárulás feltételeit a költségvetési szerv az e rendeletben szabályozott keretek között önállóan határozza meg.

2. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az e rendeletben meghatározott esetekben a lakások és a helyiségek bérbeadói jogának gyakorlását átruházza a Szociális és Egészségügyi Bizottságra, a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottságra, valamint a Polgármesterre, akik feladataikat a Budapest Főváros XI. Kerület Újbudai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) közreműködésével látják el.

(2) Ha e rendelet vagy más jogszabály nem jelöli meg a bérbeadói jogokat gyakorló és a bérbeadói kötelezettségeket teljesítő szervet, a jogok és kötelezettségek átruházott hatáskörben a Polgármestert illetik meg, vagy terhelik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott bizottságok működésének – a Polgármesteri Hivatalt érintő igazgatási szünet miatti – szünetelése időtartama alatt a Polgármester látja a bizottságok bérbeadói feladatait, gyakorolja a bizottságok hatásköreit azzal, hogy a megtett intézkedéseiről az illetékes bizottságot a soron következő első ülésén tájékoztatja.

3. § E rendelet alkalmazásában

4. § (1) A lakásokat

(2) Bérbe adni üres lakást vagy – az e rendeletben meghatározott esetekben – üresnek minősülő lakást lehet.

(3) Lakást bérbe adni akkor lehet, ha a bérlő és a vele együtt költöző személy nem rendelkezik lakásban vagy lakhatásra is szolgáló egyéb ingatlanban tulajdonnal, résztulajdonnal, haszonélvezeti, özvegyi, életjáradéki vagy bérleti joggal.

(4) Ha bármely személy az Önkormányzattal bármilyen jogcímen korábban fennállott lakásbérleti jogviszonya során valótlan adatokat szolgáltatott akár pályáztatási, kiválasztási eljárás során, akár a bérleti szerződés létrejötte, a bérlet folytatása vagy fenntartása érdekében, az erről való tudomásszerzéstől számított 5 évig e személlyel semmilyen jogcímen bérleti szerződés nem köthető, bérleti jogviszony nem létesíthető, más bérlő által használt bérleménybe beköltöző személy nem lehet.

5. § (1) A lakásbérbeadási pályázat alapján létrejött bérlet szociális alapú, piaci alapú vagy költségelven alapuló bérlet lehet.

(2) Pályázat alapján adható bérbe

(3) Pályázat

(4) A lakások pályázat alapján történő bérbeadásának pályázati kiírásáról a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.

6. § (1) A lakásbérbeadási pályázat nyilvános.

(2) A pályázaton csak olyan személy vehet részt,

(3) A pályázó az azonos időpontban meghirdetett lakások közül legfeljebb három lakás bérbevételére nyújthat be pályázatot.

(4) A Szociális és Egészségügyi Bizottság a pályázati kiírásban további feltételeket állapíthat meg.

7. § (1) Szociális alapú pályázat útján történő bérbeadás során a jogosultságát igazoló személy részére a (2) bekezdésben meghatározott szükséges lakásigény mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe.

(2) A szükséges lakásigény mértéke legfeljebb:

(3) A szükséges lakásigény mértékének megállapításánál a személy és a vele együtt költöző személyek közül azokat kell figyelembe venni, akik a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) foglaltak szerint az Önkormányzat hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba.

8. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadásra jogosultság feltételei a 6. §-ban foglalt rendelkezéseken túl az alábbiak:

(2) A (1) bekezdésben meghatározott jogosultság fennállását a szociális helyzet alapján rászoruló személy és házastársa, élettársa, a vele együtt költöző személyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc. tv.) szerinti – az előző évi átlagjövedelem alapján megállapított – havi nettó jövedelmükre vonatkozó, hitelt érdemlő módon kiállított kimutatással igazolják.

9. § A pályázónak ajánlatában nyilatkoznia kell piaci alapú vagy költségelven alapuló pályázatok esetében, hogy nyertessége esetén vállalja a pályázati lakásra irányadó, e rendelet HARMADIK RÉSZ-ében meghatározott mértékű lakbér háromszorosának óvadék jogcímén történő megfizetését.

10. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(2) A pályázati ajánlatok benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a kiírástól számított legalább 30 nap álljon rendelkezésre. A kiírás időpontjának a pályázatnak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és honlapján történő közzétételét kell tekinteni.

(3) A pályázat elbírálásának szempontjait a Szociális és Egészségügyi Bizottság határozza meg.

11. § A lakásbérleti pályázati kiírást közzé kell tenni az Újbuda újságban és a Polgármesteri Hivatal honlapján. A pályázati kiírás közzétételéről a Polgármesteri Hivatal útján a Polgármester gondoskodik.

12. § (1) A lakásbérleti pályázatot a Polgármesteri Hivatal által rendelkezésre bocsátott nyomtatványon kell benyújtani.

(2) A pályázatnak tartalmaznia kell:

13. § (1) A benyújtott lakásbérleti pályázatokat a Polgármesteri Hivatal dolgozza fel, melynek eredményeként a Polgármester javaslatot tesz a pályázat(ok) esetleges érvénytelenné nyilvánítására. Az érvényes pályázatokat a pályázati felhívásban közzétett értékelési szempontok alapján pontszám szerint kell sorrendbe állítani. Szükség esetén az azonos pontszámmal rendelkező pályázók közül sorsolás útján kerül kiválasztásra az első és második helyezett. A sorsolást az illetékes bizottságnak a pályázat bontásakor jelenlévő tagjai folytatják le. A sorsolásról jegyzőkönyv készül, amelyet a pályázatok bontásáról és értékeléséről készített jegyzőkönyvvel együtt kell megőrizni.

(2) Érvénytelen az a pályázat, amelyet

(3) A nyertes pályázó és az őt követő pályázó személyét a Polgármester előterjesztése alapján a Szociális és Egészségügyi Bizottság állapítja meg.

(4) A lakásbérleti szerződést a pályázati eljárás eredményének megállapítását követő 30 napon belül kell megkötni a pályázat nyertesével.

(5) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződést neki felróható okból a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem köti meg, úgy a bérleti szerződést a sorrendben következő pályázóval kell megkötni.

(6) Ha a nyertes pályázó írásban lemond a bérleti jogviszony létesítésének lehetőségéről vagy az írásos értesítésben meghatározott határidőn belül a bérleti szerződést nem írja alá, a sorrendben következő pályázóval kell a bérleti szerződést megkötni.

(7) A bérleti szerződés megkötését követő 30 napon belül a közműszolgáltatói szerződések megkötését a bérlő az Önkormányzat részére igazolni köteles. Ennek elmaradása esetén, vagy ha a bérleti jogviszony létesítésének lehetőségéről való írásos értesítésben meghatározott határidőn belül a pályázati feltételek tekintetében a pályázóval szemben kizáró ok merül fel vagy ennek fennállására derül fény, az azonnali felmondási oknak minősül, melynek gyakorlását követően az új bérleti szerződés a sorrendben következő pályázóval kell megkötni.

(8) A Szociális és Egészségügyi Bizottság jogosult a pályázati eljárás bármely szakaszában a pályázati kiírást részben vagy egészben indokolás nélkül visszavonni.

14. § (1) Szociális helyzete és az 5–13. § rendelkezései szerint benyújtott pályázata, vagy indokolt és igazolásokkal alátámasztott írásbeli kérelme alapján rászoruló személlyel, különös méltánylást érdemlő esetben, méltányosságból, a Polgármester javaslata alapján – környezettanulmány figyelembevételével – bérleti jogviszony létesíthető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személlyel egy alkalommal, legfeljebb egy éves, határozott időre létesíthető bérleti jogviszony, mely a 32. § (2) bekezdésben foglalt eset kivételével nem meghosszabbítható.

15. § A 14. § szerinti bérbeadás során a jogosultságát igazoló személy részére a 7. § (2) bekezdésében meghatározott szükséges lakásigény mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe. A szükséges lakásigény mértékének megállapításánál alkalmazandók a 7. § (3) bekezdésében foglaltak.

16. § (1) A különös méltánylást érdemlő helyzet alapján történő bérbeadásra való jogosultság feltételei az alábbiak:

(2) A (1) bekezdésben meghatározott jogosultság fennállását a szociális helyzet alapján rászoruló személy és házastársa, élettársa, a vele együtt költöző személyek a Szoc. tv. szerinti – az előző évi átlagjövedelem alapján megállapított – havi nettó jövedelmükre vonatkozó, hitelt érdemlő módon kiállított kimutatással igazolni kötelesek.

17. § (1) Lakásbérlő-kiválasztási vagy -kijelölési jognak más szerv, szervezet részére megállapodás alapján történő biztosításáról a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(2) A bérlőkiválasztási vagy -kijelölési jog biztosításáról szóló megállapodás tartalmazza, hogy a bérlőkiválasztási vagy -kijelölési jog

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően 5 garzonházi lakrészre vonatkozó bérlőkiválasztási vagy -kijelölési jog pénzbeli ellenérték csökkentésével vagy megállapítása nélkül is biztosítható.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Budapest XI. kerületében működő szervezet részére üres és rossz műszaki állapotú lakás felújításának igazolt elvégzése ellenértékeként a bérlőkiválasztási vagy -kijelölési jog biztosítható, melyről a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(5) A lakás ismételt bérbeadási lehetősége esetén a bérlő kijelölésére jogosult az arra vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül közli a bérlő személyét és meghatározza a bérbeadásnak azokat a feltételeit, amelyre jogszabály vagy a megállapodás feljogosítja.

(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti határidőben a bérlő kiválasztására vagy kijelölésére jogosult nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, a megüresedéstől számított lakás bérének megfelelő összeget és az Önkormányzatnak számlázott közüzemi és a társasház közgyűlési döntése alapján fizetendő közös költséget az Önkormányzatnak megtéríti.

18. § (1) Lakásgazdálkodás jogcímén lehet másik lakást bérbe adni annak, akinek a Polgármester az Ltv. 23. § (3) bekezdése alapján – lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszüntetése céljából – felmondta a lakásbérleti szerződését.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a felek úgy is megállapodhatnak, hogy az Önkormányzat cserelakás biztosítása mellett pénzbeli térítést is fizet. A térítés mértékére a 38. §-ban foglaltak az irányadók.

19. § (1) A bérlő részére az Ltv. 26. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott minőségű cserelakást kell biztosítani, ha az Önkormányzat döntése alapján a bérlő bérleti jogviszonya városrehabilitáció vagy kisajátítási eljárás eredményeként szűnik meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a felek a lakásbérleti jogviszonyt közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy az Önkormányzat cserelakás biztosítása mellett pénzbeli térítést is fizet. A térítés mértékére a 38. §-ban foglaltak az irányadók.

(3) Lakás adható bérbe – a jogviszonya időtartamára – annak, akinek a tevékenysége közérdeket szolgál, és az Önkormányzat költségvetési szervénél köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, feltéve, hogy ő vagy a vele együtt költöző személy Budapest területén nem rendelkezik lakásban vagy lakhatásra is szolgáló ingatlanban tulajdonnal, résztulajdonnal, haszonélvezeti, özvegyi, életjáradéki vagy bérleti joggal.

(4) A bérbeadás további előfeltételei tekintetében megfelelően alkalmazni kell a 4. § (4) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében és 8. §-ában foglaltakat is.

(5) A kerületben együttműködési szerződés alapján közfeladatot ellátó civil szervezet, egyéb nonprofit szervezet részére, kizárólag az együttműködési szerződésben meghatározott, szociális szolgáltatásnyújtási tevékenység céljára lakás adható bérbe. A bérlő a lakást eltérő célra használni nem jogosult, egyebekben a felek jogait és kötelezettségeit a lakásbérleti szerződés határozza meg.

(6) Az (5) bekezdés szerinti bérbeadás esetén nem kell alkalmazni a 4. § (3) bekezdését, 6. § (2) bekezdés f) és k) pontját, 8. §-át, 28. §-át, 29. §-át, 34. § (2) bekezdés a) pontját, 39. § (1) bekezdés a-d) pontját, továbbá az 56. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt esetkörből az albérletbe adásra vonatkozó rendelkezést. A 6. § (2) bekezdés g) pontja tekintetében lakhely alatt a szervezet székhelye, telephelye, fióktelepe értendő, és nem alkalmazhatóak a munkaviszonyra vonatkozó feltételek.

20. § (1) Garzonházi lakrész adható bérbe az állandó jellegű kereső tevékenységet végző és lakáscélú előtakarékosságot vállaló, 35. életévét be nem töltött, házas vagy élettársi kapcsolatban álló személynek.

(2) A bérbeadás feltétele, hogy

(3) A garzonházi lakrész bérbeadására e rendeletnek a költségelvű bérletre vonatkozó rendelkezései az irányadók, beleértve a 4. § (3) és (4) bekezdésében és 6. § (2) bekezdésében foglaltakat is.

(4) Ha a bérlő a lakáscélú előtakarékosságra vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, az rendkívüli felmondási oknak minősül.

21. § (1) Az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó részére az Önkormányzat cserelakás biztosítási kötelezettsége teljesítésének módjáról a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati elhelyezési kötelezettséget – a jogosulttal való megállapodás alapján – pénzbeli térítéssel meg lehet váltani. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén e rendelet alapján fizethető.

22. § (1) Másik lakást kell bérbe adni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – annak a jogcím nélkül lakó személynek, aki a bérlő 1993. december 31-ét követően bekövetkezett halála után maradt vissza a lakásban, ha

(2) Nem adható másik lakás bérbe az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem, ha

(3) A bérbeadás további előfeltételei tekintetében megfelelően alkalmazandók a 4. § (3) és (4) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében és 8. §-ában foglaltak is.

(4) Ha az (1) bekezdés alapján több jogosult van, részükre együttesen egy másik lakást lehet bérbe adni, kérésük esetén bérlőtársi jogviszonyban.

(5) Másik lakásként a 7. § alkalmazásával meghatározott szükséges lakásigény mértékének megfelelő lakást lehet bérbe adni, több jogosult esetén azon jogosult hozzátartozóinak a figyelembevételével, akinek több hozzátartozója lakik a lakásban.

(6) A másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a lakásban lakóknak 15 napos határidő áll rendelkezésre. Ha a határidő eredménytelenül telt el, a másik lakás bérbeadására vonatkozó jogosultságot nem lehet megállapítani.

23. § (1) Lakáscsere jogcímén lakást bérbe adni annak a befogadott lakáscsere kérelemmel rendelkező személynek lehet,

(2) A lakáscsere-kérelem teljesítésének feltételeként a kérelmezőnek vállalnia kell, hogy a cserelakás juttatásával egyidejűleg önkormányzati lakását térítés nélkül, kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Önkormányzat rendelkezésére bocsátja.

(3) A lakáscsere jogcímén juttatott lakás bérbeadásáról a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.

(4) A bérbeadás további előfeltételei tekintetében megfelelően alkalmazandók a 4. § (3) és (4) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében és 8. §-ában foglaltak is.

24. § (1) A lakásbérleti jogviszony folytatásra jogosult az a személy, akinek vonatkozásában a Ltv. 32. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott bérleti jogviszony folytatásának feltételei teljesülnek, továbbá a lakásbérleti jogviszonyt folytató személy és házastársa, élettársa, és a vele együtt lakó személyek nem rendelkeznek lakásban vagy lakhatásra is szolgáló egyéb ingatlanban tulajdonnal, résztulajdonnal, haszonélvezeti, özvegyi, életjáradéki, vagy bérleti joggal.

(2) Lakásbérleti jogviszony folytatása esetén a lakás komfortfokozatának felülvizsgálatát el kell végezni, a lakásbérleti jogviszonyt folytató személy részére a lakás lakbérét – a jogosult jövedelmi viszonyainak megfelelően – a HARMADIK RÉSZ-ben foglaltak alapján kell megállapítani.

(3) A bérbeadás további előfeltételei tekintetében megfelelően alkalmazandók a 4. § (3) és (4) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében és 8. §-ában foglaltak is.

25. § (1) A bérlő a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést a Szociális és Egészségügyi Bizottság írásbeli hozzájárulásával köthet.

(2) Tulajdonosi hozzájárulás feltétele, hogy az eltartó személy a 8. §-ban foglaltaknak megfelel.

(3) A lakásra megkötött bérleti szerződés időtartama határozatlan időtartamra szól.

(4) Tulajdonosi hozzájárulás nem adható, amennyiben az eltartó személy családtag.

(5) Tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.

26. § (1) Olyan rászoruló személyek részére, akiknek

(2) Az átmeneti elhelyezés részletes feltételeiről az Önkormányzat nevében a Polgármester és a bérlő írásbeli megállapodást köt.

27. § (1) Bérlőtársi jogviszonyban kell – közös írásbeli kérelem alapján – a lakást bérbe adni

(2) A bérleti jogviszony létesítésének további előfeltételei tekintetében megfelelően alkalmazandók a 4. § (3) és (4) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében és 8. §-ában foglaltak is.

28. § (1) A Polgármester a bérlő kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő

(2) A lakásba befogadáshoz való hozzájárulás feltétele, hogy

29. § (1) Nem lehet hozzájárulni a lakásnak vagy annak egy részének albérletbe adásához.

(2) A lakás vagy annak egy részének albérletbe adása azonnali felmondást von maga után.

30. § Az Ltv. 29. §-a alapján történő lakáscseréhez való hozzájárulásra vagy a hozzájárulás megtagadására vonatkozó bérbeadói jogkört a Szociális és Egészségügyi Bizottság gyakorolja.

31. § (1) A lakásbérleti szerződésben meg kell határozni a bérbeadás időtartamát. Önkormányzati lakást – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – legfeljebb 5 éves határozott időtartamra lehet bérbe adni.

(2) Határozatlan időtartamra kell a lakást bérbe adni

(3) Lakás az (1) bekezdésben meghatározott 5 éves időtartamtól eltérő időtartamra a következő esetekben adható bérbe:

(4) A 19. § (3) bekezdésében meghatározott köztisztviselőnek vagy közalkalmazottnak a jogviszony fennállásig, a 26. §-ban foglaltak szerint átmeneti elhelyezésben részesülőnek a megállapodásban foglalt feltétel bekövetkezéséig adható bérbe lakás.

32. § (1) A 31. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben a bérlő írásbeli kérelmére a Szociális és Egészségügyi Bizottság a bérlet időtartamát további 5 év időtartamra meghosszabbíthatja, ha a bérlő a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz.

(2) Amennyiben a bérlő életkora meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt, írásbeli kérelmére – rendkívüli méltánylást érdemlő esetben – a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslata alapján és a Polgármester döntése szerint a bérlet időtartama az (1) bekezdésben foglaltakon túl további legfeljebb 5 év időtartamra meghosszabbítható, ha a bérlő a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz, és lakhatással kapcsolatos hátraléka az Önkormányzat vagy a közüzemek felé nincs.

(3) A bérbeadás további előfeltételei tekintetében megfelelően alkalmazandók a 4. § (3) és (4) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében és 8. §-ában foglaltak, továbbá méltányosság jogcímén létrejött bérlet esetén a 16. §-ban foglaltak is, azzal, hogy a 6. § (2) bekezdés k) pontja nem alkalmazható.

33. § A lakásbérleti jogviszony fennállásának időtartama alatt a bérlő a lakás használatáért lakbért, és az e jogviszonyban az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokért külön szolgáltatási díjat köteles fizetni a HARMADIK RÉSZ-ben foglalt szabályok szerint.

34. § (1) A Polgármester az Ltv.-ben és az e rendeletben meghatározott esetekben a bérbeadói jogkört gyakorló döntésének keretei között jogosult a bérleti szerződés megkötésére, módosítására és megszüntetésére.

(2) A bérleti szerződés tartalmazza, hogy a bérlő

(3) A lakás címére igazolható módon megküldött vagy megtett nyilatkozatokat akkor is a bérlővel közöltnek kell tekinteni, ha azokról a bérlő a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek elmulasztása okán nem szerzett tudomást, függetlenül attól, hogy más címen is rendelkezik-e lakóhellyel vagy ideiglenes tartózkodási címmel, valamint életvitelszerűen ténylegesen a lakásban tartózkodott-e.

(4) A bérleti szerződés tartalmazza

(5) A (4) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az ellenőrzésre többször, a bérlő előzetes értesítése nélkül is sor kerülhet, ha

(6) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy ha a bérlő a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi, és a bejelentés menthető okból történő elmulasztásáról az Önkormányzatot írásban, felhívás ellenére nem tájékoztatja, valamint azt megfelelően nem igazolja, az Önkormányzat jogosult a bérleti jogviszonyt a IV. Fejezetben foglaltak alapján felmondani.

(7) A bérleti szerződés tartalmazza továbbá, hogy a bérlő köteles a bérleti szerződés megkötésekor a szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésének biztosítékául a lakásra irányadó bérleti díj háromszoros összegét óvadék jogcímén megfizetni. Ha a befizetett óvadék felhasználásra kerül, úgy a bérlő köteles a felhasználástól számított 30 napon belül az óvadék összegét a szerződésben meghatározott összegre kiegészíteni. Ennek elmaradása esetén az Önkormányzat jogosulttá válik a szerződés felmondására.

(8) A bérleti szerződés tartalmazza, hogy a 7. és 8. §, 14. §. és 23. § rendelkezései szerint a különös méltánylást érdemlő szociális helyzet alapján, vagy szociális alapú lakbér vagy szociális lakbér megállapítás mellett bérbe adott lakások esetén a szociális alapú lakbér vagy szociális lakbérfizetési kötelezettség időszakára a (7) bekezdésben szabályozott óvadékfizetési kötelezettség nem alkalmazható azzal, hogy amennyiben bármely bérleti díj felülvizsgálat eredményeként költségelvű vagy piaci alapú lakbér fizetési kötelezettség terhelné a bérlőt, az ezzel érintett időszakra az Önkormányzat felhívására utólagosan az óvadék megfizetésére kerül. Amennyiben a bérlőt bármely bérleti díj felülvizsgálat eredményeként költségelvű vagy piaci alapú lakbér fizetési kötelezettség helyett szociális alapú vagy szociális lakbér terhelné, a (7) bekezdés alapján megfizetett óvadékból fel nem használt összeg a bérlő részére 30 napon belül visszajár.

(9) A bérleti szerződés tartalmazza, hogy a bérlő a bérleti szerződés aláírásától számított 15 napon belül köteles a 7–8. §, 14. § rendelkezései szerint a különleges méltánylást érdemlő szociális helyzet alapján, vagy szociális alapú lakbér vagy szociális lakbér megállapítás mellett bérbe adott lakások esetén a bérbeadó költségén, minden egyéb esetben a bérlő saját költségén közjegyzői okiratot készíttetni, melyben a bérleti díj és egyéb, a lakás fenntartásával kapcsolatos fizetési kötelezettség határidőben történő teljesítéséről nyilatkozik, továbbá kötelezettséget vállal a bérleti jogviszony bármely jogcímen való megszűnése esetén a lakásnak az Önkormányzat birtokába való visszaadására.

(10) A (9) bekezdés szerinti közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozat megtétele és az Önkormányzatnak történő átadása a bérleti szerződés hatálybalépésének feltétele.

(11) A bérleti szerződés tartalmazza, hogy a bérlő a lakást az e rendeletben meghatározottak szerint, valamint rendeltetésszerűen és szerződésszerűen használja. Ennek elemei különösen:

(12) A (11) bekezdés szerinti kötelezettségek megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül, mely a bérleti szerződés rendkívüli felmondását vonja maga után.

35. § (1) A pályázat útján bérbe adott lakás esetében – a pályázati kiírásnak megfelelően – a lakásbérleti szerződésnek a 34. §-ban foglaltakon túl tartalmaznia kell különösen

(2) A bérlő kérelmére a munkálatok elvégzésének határidejét indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal a Szociális és Egészségügyi Bizottság meghosszabbíthatja.

(3) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő csak a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt.

(4) Ha a bérlő a munkálatokat neki felróható okból a lakásbérleti szerződésben meghatározott vagy a (2) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a Polgármester – a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslata alapján – a bérleti szerződést az Ltv. 25. § (3) bekezdése alapján felmondja.

36. § (1) A Polgármester és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell

(3) Az Önkormányzat a számlákkal igazolt költség 50%-át a munkák befejezését követő 30 napon belül, a fennmaradó 50%-át részletfizetéssel legfeljebb 2 éven belül téríti meg a bérlő részére. A havi részlet összege nem haladhatja meg a bérlő által fizetett lakbér 50%-át.

(4) A bérlő kérelmére – a Polgármester javaslata alapján – a Szociális és Egészségügyi Bizottság a teljes összeg egy összegű megtérítéséhez hozzájárulhat.

37. § A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakás komfortfokozata, szobaszáma, alapterülete megváltozott, a lakásbérleti szerződés – a HARMADIK RÉSZ-ben meghatározott lakbér összegére is kiterjedően, az 50. §-ban foglaltak szerint – módosításra kerül.

38. § (1) A lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről akkor lehet megállapodni, ha

(2) Ha a bérlő az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben cserelakás biztosítása helyett pénzbeli térítésre tart igényt, a pénzbeli térítés mértéke – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével –

(3) Ha a bérlő az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kéri, a pénzbeli térítés mértéke – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett és a bérbe adandó lakás beköltözhető forgalmi értéke különbözetének 50%-a.

(4) Ha a bérlő az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben bérlakását kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Önkormányzat rendelkezésére bocsátja, a pénzbeli térítés mértéke – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – legfeljebb a lakás beköltözhető forgalmi értékének 50%-a.

(5) Ha a bérleti jogviszony megszüntetése lakásgazdálkodási vagy közérdekű feladatok megvalósítása érdekében szükséges, úgy a pénzbeli térítés (2)–(4) bekezdésekben meghatározott mértékétől – a Polgármester javaslata alapján – a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság eltérhet. A pénzbeli térítés mértéke ez esetben sem haladhatja meg

39. § (1) Az Önkormányzat jogosult a bérleti jogviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetni, amennyiben

(2) Az Önkormányzat akár az Ltv. 25. § (3) bekezdése, akár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:348 §-a szerint, akár e rendeletben meghatározott esetekben a bérleti jogviszony rendkívüli felmondására jogosult.

(3) A rendkívüli felmondás tekintetében az Önkormányzat általi tudomásszerzésnek minősül

40. § A HARMADIK RÉSZ alkalmazása során a bérbeadói jogkör gyakorlása – kivéve, ahol e rendelet eltérően rendelkezik – a Szociális és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe tartozik.

41. § (1) A bérlő a lakás használatáért és az Önkormányzat által a bérleti szerződés keretében nyújtott szolgáltatásokért köteles lakbért fizetni.

(2) Ha a bérleti szerződés másként nem rendelkezik, az Önkormányzat által a bérleti szerződés keretében nyújtott szolgáltatás különösen

42. § (1) A lakás lakbére

(2) A lakbér megállapítására évente egy alkalommal, július 1-jei hatállyal kerülhet sor a Képviselő-testület döntése alapján.

43. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetében a szociális alapú lakbér alkalmazására való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat végrehajtására minden év április 30. napjáig a bérlő által benyújtott vagyonnyilatkozat és igazolások alapján kerül sor.

(2) A szociális helyzet alapján történt bérbeadást követően a szociális alapú lakbér megállapítására való jogosultság fennállása a felülvizsgálat célja.

(3) A bérlő kötelezettsége a saját, valamint a vele együtt lakó személyek jövedelmi és vagyoni körülményeinek igazolása.

(4) A bérlő – az évenkénti felülvizsgálaton kívül – 30 napon belül bejelenti az Önkormányzatnak a szociális alapú lakbér megállapítására érdemben kiható lényegi változás bekövetkezését.

(5) A bérlő a felülvizsgálat időpontja előtt 30 nappal benyújtja az Önkormányzathoz a vagyonnyilatkozatot a 34. § (4) bekezdés b) pontja szerinti igazolással együtt.

(6) Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként a szociális alapú lakbér alkalmazására való jogosultság megszűnése kerül megállapításra, az 50. § (3) bekezdése kerül alkalmazásra, a felülvizsgálat eredményeként megállapított lakbér mértékének módosítása a bérleti szerződés módosítását nem igényli.

44. § (1) Az Önkormányzat a felülvizsgálattal érintett bérlőket írásban értesíti. Az értesítő levél tartalmazza a vizsgálat célját, a vagyonnyilatkozat benyújtásának határidejét, valamint a vagyonnyilatkozat kitöltésére, benyújtására vonatkozó információkat.

(2) A bérlő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a megküldött formanyomtatványon tesz eleget.

(3) A 43. § (3) bekezdés szerinti jövedelmi körülmények igazolása a vagyonnyilatkozat mellékleteként csatolt jövedelemigazolással együtt teljesíthető.

(4) A bérlő a (2) és (3) bekezdés szerinti iratokat és igazolás(oka)t az értesítő levélben megjelölt határidőig küldi meg az Önkormányzat részére.

(5) Amennyiben a 43. § szerinti felülvizsgálat időpontjában fennállnak a szociális helyzet alapján történő bérbeadás alapjául szolgáló, e rendeletben meghatározott jövedelmi és vagyoni feltételek, úgy a lakbér továbbra is szociális alapon kerül megállapításra.

(6) Amennyiben a 43. § szerinti felülvizsgálat időpontjában nem állnak fenn a szociális helyzet alapján történő bérbeadás alapjául szolgáló, e rendeletben meghatározott jövedelmi és vagyoni feltételek, úgy a lakbér az 50. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – a felülvizsgálatot követő hónap első napjától – költségelven kerül megállapításra.

(7) Amennyiben a 43. § szerinti felülvizsgálat időpontjáig a bérlő a vagyonnyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a lakbér – a felülvizsgálatot követő hónap első napjától – költségelven kerül megállapításra.

(8) Amennyiben a bérleti jogviszony fennállása alatt vagy azt követő öt éven belül megállapítást nyer, hogy a bérlő a felülvizsgálat során valótlan adatot közölt, a bérlő köteles a 48. § figyelembevételével megállapított lakbér és az általa ténylegesen fizetett lakbér közötti különbözetet az Önkormányzatnak egy összegben – a Ptk. 6:48. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal együtt – megfizetni.

(9) Az Önkormányzat a valótlan adatszolgáltatás okán élhet a bérleti jogviszony rendkívüli felmondási jogával.

(10) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetében a költségelvű lakbért fizető bérlő a körülményeinek megváltozása folytán bármikor kérheti a szociális lakbér megállapítását.

45. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbérét az Ltv. 34. § (2) bekezdése és az önkormányzati tulajdonban álló lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásának lakbér-megállapítási elveiről szóló 42/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet alapján úgy kell megállapítani, hogy a lakbér fedezetet nyújtson az Önkormányzatot terhelő kötelezettségek teljesítésére, különösen az épület karbantartásával és a központi berendezések üzemeltetésével, felújításával, a közös használatú helyiségek állagának megőrzésével, az ilyen helyiségekben keletkező hibák kijavításával, és a közös használatú területek tisztántartásával, megvilágításával, a háztartási szemét elszállításával kapcsolatos feladatok elvégzésére és költségeinek viselésére.

(2) A szociális alapú lakbér mértéke

(3) A lakbér számításának alapjául szolgáló lakás alapterület az ingatlan-nyilvántartásban a lakásra vonatkozó külön lapon feltüntetett terület, egyéb esetben a lakás alapterülete.

46. § A szociális lakbér mértéke megegyezik a 45. § (2) bekezdése szerinti szociális alapú lakbér mérték alapján – a 47. §-ban meghatározott növelő és csökkentő tényezők figyelembevétele mellett – megállapított lakbér összegének az önkormányzati lakbértámogatással csökkentett összegével.

47. § (1) A 45. § alapján megállapított szociális alapú lakbér, a 46. § alapján megállapított szociális lakbér, a 48. § (2) bekezdésben megállapított költségelvű lakbér és a 49. § alapján megállapított piaci lakbér összegét növelni kell a következők szerint:

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott lakbérövezet kialakítása során az épület Fővárosi Rendezési Szabályzat szerinti területi besorolására is figyelemmel kell lenni.

(3) A 45. § alapján megállapított szociális alapú lakbér, a 46. § alapján megállapított szociális lakbér, a 48. § (2) bekezdésben megállapított költségelvű lakbér és a 49. § alapján megállapított piaci lakbér összegét csökkenteni kell, ha a lakás:

(4) A (3) bekezdés alapján alkalmazandó csökkentés mértéke a lakbért csökkentő tényezők együttes fennállása esetén sem haladhatja meg a 50%-ot.

48. § (1) A költségelven bérbe adott lakás lakbérének fedeznie kell az Önkormányzatnak az épület karbantartásával, az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotának biztosításával, felújításával, a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával vagy azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos munkák költségeit. A bérlőnek a lakbér mellett az Önkormányzat által biztosított külön szolgáltatások díját és az esetleges társasházi közös költség összegét az 51. §-ban foglalt szabályok szerint kell megfizetni.

(2) A költségelvű lakbér mértéke

(3) Az önkormányzati beruházásban állami támogatással megvalósult lakások éves lakbérének kiszámításánál az (1) bekezdésben foglaltakat és az építéssel kapcsolatos teljes beruházási költség 2%-át együttesen kell figyelembe venni.

(4) Önkormányzati beruházásban megvalósult önkormányzati lakások lakbérének mértéke:

49. § A pályázat alapján bérbe adott önkormányzati lakásra, amennyiben a pályázati kiírás arról rendelkezett, piaci lakbért lehet meghatározni. A lakbér mértéke nem lehet kevesebb a költségelvű lakbér mértékének legalább ötven százalékkal emelt összegénél.

50. § (1) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, komfortfokozatában, vagy a lakbér mértékét növelő vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.

(2) A lakásbérleti jogviszony folytatása esetén a bérleti szerződés módosításával együtt a lakás lakbére a bérlő jövedelmi viszonyainak megfelelően kerül megállapításra.

(3) A lakbért a 48. §-ban foglaltak figyelembevételével kell megállapítani, ha a szociális lakbért fizető bérlő szociális alapú jogosultsága megszűnik.

(4) Ha a bérlő saját költségén a 37. § szerinti, a lakás komfortfokozatát, szobaszámát, alapterületét érintő felújítást, korszerűsítést, beruházást végzett, a lakbér mértékét a változásra tekintettel módosítani kell.

(5) Amennyiben a 37. § (1) bekezdésben írt, a lakás komfortfokozatát, szobaszámát, alapterületét érintő felújítást, korszerűsítést, beruházást a bérlő saját költségén a tulajdonos Önkormányzat előzetes hozzájárulásával valósította meg, az Önkormányzattal történt előzetes megállapodás értelmében az Önkormányzat a 37. § szerinti változást eredményező, szükséges mértékű munkálatok költségét a bérlő részére megtéríti. Ez esetben a lakbér módosítására a lakás megváltozott komfortfokozatának, szobaszámának, alapterületének megfelelően a 37. § szerinti változást eredményező munkálatok – amennyiben szükséges műszaki ellenőr által igazolt – elvégzésétől számítottan kerül sor. A megtérítésre a megállapodásban rögzítettek szerint sor kerülhet egyösszegben, vagy oly módon, hogy a bérlő a korábbi komfortfokozatnak megfelelő lakbér fizetésére változatlanul köteles mindaddig, amíg a 37. § szerinti változást eredményező, szükséges mértékű munkálatok költsége az Önkormányzat részéről megtérítésre nem került a megváltozott komfortfokozatnak, szobaszámnak, alapterületnek megfelelő lakbér és a korábbi lakbér közötti különbözet összegének beszámításával (megtérítési időszak). A megtérítési időszak elteltével a bérlő a megváltozott komfortfokozatnak, szobaszámnak, alapterületnek megfelelő lakbért köteles fizetni.

(6) Amennyiben a 37. § szerinti, a lakás komfortfokozatát, szobaszámát, alapterületét érintő felújítást, korszerűsítést, beruházást a bérlő a saját költségén a tulajdonos Önkormányzat előzetes hozzájárulása nélkül valósította meg, a lakbér módosítására a lakás megváltozott komfortfokozatának, szobaszámának, alapterületének megfelelően a 37. § szerinti változást eredményező munkálatokról való tudomásszerzéstől számítottan kerül sor. E munkálatok költségeinek beszámítására vagy más módon történő megtérítésére nem kerülhet sor, illetve az Önkormányzat 30 napon belül a bérleti szerződés rendkívüli felmondására is jogosulttá válik.

51. § (1) A bérlő a mindenkori lakbérrel egyidejűleg az Önkormányzat által a részére nyújtott külön szolgáltatásokért díjat fizet. Ennek mértékére, a díjért járó szolgáltatásokra a külön jogszabályok és a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók.

(2) A bérlő az Önkormányzatnak a vízellátásért és a csatornahasználatért, a központifűtés- és melegvíz ellátásért, a szemétszállításért, a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használatáért, amelyek egyedi fogyasztása mérhető, a vonatkozó jogszabályban meghatározott díjat köteles megtéríteni.

(3) A kert ápolásáért, továbbá a gépkocsibeálló-helyek használatáért fizetendő díjat a bérbeadói jogkör gyakorlója a teljes ráfordítás alapján határozza meg.

(4) 4) A bérlő a bérleti szerződés rendelkezései alapján a közüzemi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásra közvetlenül a szolgáltatókkal köt szerződést, és fizeti meg részükre határidőben a számlázott díjat, beleértve azt, hogy a bérlő viseli a mérőórák beépítésének, hitelesítésének költségét, valamint ezek hitelesítésének elmaradása esetén az esetleges társasházi közös költség és az emelt összegű közös költség különbözetét, vagy az emelt összegű vízdíjat.

(5) A bérlő az Önkormányzat felhívására a közüzemi költségek befizetését nullás igazolással igazolja vagy az esetleges díjtartozás rendezésére vonatkozó részletfizetési megállapodását benyújtja.

(6) Amennyiben a bérlő a közmű- vagy közszolgáltató részére nem biztosítja az előre bejelentett időpontban az ellenőrzés elvégzésének lehetőségét, úgy az abból eredő költségek, bírságok és egyéb ellenőrzési díjak a bérlőre áthárításra kerülnek.

52. § (1) Az önkormányzati lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó a használat ellenértékeként az önkormányzati lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználó a lakáshasználati díjat a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított kettő hónapon át a lakbér egyszeres, azt követően – a lakás elhagyásának napjáig – négyszeres összegében köteles fizetni. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli lakáshasználó másik lakásra tarthat igényt.

53. § (1) A lakbért, a lakáshasználati díjat és a különszolgáltatások díját az Önkormányzat részére kell megfizetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttének napjától vagy a jogcím nélküli lakáshasználat kezdő napjától esedékes, és a lakásbérleti jogviszony vagy a lakáshasználat megszűnésének napjáig áll fenn.

(3) A lakbér és a különszolgáltatások díja – együttesen a bérleti díj – megfizetése havonta a bérleti időszak utolsó napján esedékes.

54. § (1) Az e rendeletben megállapított fizetési kötelezettség a bérlőt terheli.

(2) A bérlőtársakat e fizetési kötelezettség egyetemlegesen terheli.

55. § (1) A lakbér, a használati díj és a különszolgáltatások díjának beszedéséről az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.

(2) Az Önkormányzat az esetleges díjhátralékokkal összefüggő levelezésből eredő, a postai szolgáltató által a levélpostai küldemények után felszámított díjat jogosult áthárítani a bérlőre.

56. § (1) Önkormányzati lakbértámogatásra a 9. §-ban rögzített piaci alapú vagy költségelven alapuló bérlet, valamint a (4) bekezdésben foglaltak kivételével valamennyi, az Önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlője jogosult, függetlenül a lakás fekvésétől, amennyiben megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(2) Önkormányzati lakbértámogatásra a (6) bekezdésben elismert lakásnagyság mértékéig – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – az a bérlő jogosult, aki

(3) Az önkormányzati lakásban egyedül élő, 1994. január 1. napján nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő és az önkormányzati lakásra határozatlan időre szóló bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő esetében a 45. § (2) bekezdésében, továbbá a 48. § (2) bekezdésében meghatározott lakbérmérték nem alkalmazható. A bérlő a bérleti jogviszonya megszűnéséig, de legfeljebb a bérlő haláláig a 2007. június 30. napján érvényes lakbért fizeti.

(4) A bérlő az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén sem jogosult lakbértámogatásra, ha

(5) A lakbértámogatás megállapítása szempontjából jövedelem a Szoc. tv-ben meghatározott jövedelem.

(6) Az e rendelet alkalmazása szempontjából elismert lakásnagyság

57. § (1) A lakbértámogatás az 56. § (2) bekezdésében meghatározott bérlő jövedelmi viszonyai és az 56. § (6) bekezdésében meghatározott elismert lakásnagyság alapján, a 1. mellékletben meghatározott számítás alkalmazásával kerül megállapításra.

(2) A lakbértámogatás havi összege nem lehet kevesebb 1 000 Ft-nál.

58. § (1) Az önkormányzati lakbértámogatásra vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz lehet benyújtani. A lakbértámogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától a következő év július első napjáig lehet megállapítani.

(2) A lakbértámogatás összegét – e rendelet keretei között – a Polgármester jogosult megállapítani.

(3) A lakbértámogatással csökkentett lakbér összege nem lehet kevesebb

(4) Az önkormányzati lakbértámogatásra vonatkozó kérelmet 30 napon belül el kell bírálni. A lakbértámogatásról és az az alapján megállapított lakbér összegéről a bérlőt értesíteni kell.

59. § (1) A bérlőnek a jövedelmi, vagyoni viszonyaiban a lakbértámogatásra való jogosultságot érintő változást annak bekövetkezésétől számított 8 napon belül a Polgármesteri Hivatalhoz be kell jelenti.

(2) A lakbértámogatást meg kell szüntetni, ha a bérlő az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti lakbértámogatásra már nem jogosult.

(3) Ha a lakbértámogatásra a bérlő nem volt jogosult vagy a jogosultságot érintő változást nem jelentette be, úgy a jogosultsága megszűnik, és a bérlő a lakásra megállapított lakbér és az általa ténylegesen fizetett lakbér közötti különbözetet (a lakbértámogatást) az Önkormányzatnak egy összegben – a Ptk. 6:48. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal együtt – megfizeti.

60. § (1) A bérbeadói jogkör gyakorlója a lakbér mértékének és módosításának közlését a Polgármesteri Hivatal közreműködésével teljesíti.

(2) Ha a bérlő a lakbér összegét a közlés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban nem kifogásolja, a közölt bért köteles fizetni.

(3) A lakbér összegét a kerekítés szabályai szerint 100 Ft-ra kerekítve kell megállapítani.

61. § A bérbeadói jogkör gyakorlója a lakásbérleti szerződésen kívül nyújtott külön szolgáltatásról a lakbérközléssel egy időben értesíti a bérlőt. Az értesítésben közölni kell a külön szolgáltatások meghatározott díját és a fizetés, továbbá az elszámolás módját is.

62. § (1) Helyiséget elsősorban a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, ipari, szolgáltatási, továbbá irodai, az ezekhez szükséges raktározási és gépkocsitárolási célokra lehet bérbe adni.

(2) A helyiség bérbeadás célját a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság határozza meg.

63. § (1) Bérbe adni üres vagy üresnek minősülő helyiséget lehet.

(2) Üres helyiségnek minősül

64. § (1) A helyiséget annak kell bérbe adni,

(2) Nem lehet bérbe adni helyiséget annak, akinek az Önkormányzattal szemben bárminemű tartozása áll fenn.

65. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 11. § (16) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott forgalmi értéket meghaladó értékű üres helyiség bérbeadása a (2) bekezdésében foglaltak kivételével csak pályázat útján történhet.

(2) Nem kell pályázatot kiírni,

(3) A Bartók-negyed területén kulturális célú bérbeadás esetén a Kulturális, Köznevelési, Informatikai és Sport Bizottság tesz javaslatot a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottságnak a bérlő személyére, a pályázat kiírására, értékelésére, a kulturális tevékenység mellett új tevékenység engedélyezésére. A 2. melléklet tartalmazza a bérlemények címeit, melyek elsősorban kultúra, vagy kultúra és vendéglátás tevékenység folytatására adhatók bérbe.

(4) Az Nvt. 11. § (16) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó értékű helyiség bérbeadása pályáztatás útján vagy kérelemre, a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság egyedi döntése alapján történhet.

66. § (1) A helyiség bérbeadására kiírt pályázaton való részvétel feltételeit a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság határozza meg a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) Nem lehet pályázó

(3) A pályázati kiírás feltételeit a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság határozza meg.

(4) A pályázati kiírást a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság által meghatározott helye(ke)n kell közzétenni.

67. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

(2) A pályázati ajánlat benyújtásának határidejét a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság határozza meg úgy, hogy a benyújtásra a kiírástól számított legalább 30 munkanap álljon rendelkezésre.

(3) A pályázati kiírás és a benyújtott pályázat a kiírásban meghatározott benyújtási határidő lejártáig visszavonható.

68. § (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell különösen:

(2) Érvényes az a pályázat, amelyik a kiírásban foglaltaknak minden tekintetben megfelel.

69. § (1) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül kell elbírálni. Az elbírálási határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal meghosszabbíthatja. Az ajánlatok elbírálására nyitva álló határidő meghosszabbítás esetén sem lehet több 90 napnál. Az elbírálásra nyitva álló határidőről az érintetteket tájékoztatni kell.

(2) Amennyiben a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság a 66. § (3) bekezdésében foglaltak alapján úgy döntött, hogy az érvényes pályázatot benyújtók között versenytárgyalást kell tartani, úgy a pályázati versenytárgyalás alapján annak kell a helyiséget bérbe adni, aki a pályázati kiírásban meghatározott szempontok alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette.

70. § (1) A pályázat nyertese az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül köteles a helyiségbérleti szerződést megkötni. A szerződés megkötésekor a 76. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint fizetendő óvadék összegébe a pályázat nyertese által befizetett pályázati biztosítékot be kell számítani.

(2) Annak a pályázónak, aki a bérleti szerződés megkötésére jogosultságot nem szerzett, a pályázati biztosítékot az eredményhirdetéstől számított 15 napon belül vissza kell fizetni.

(3) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződést az előírt határidőben nem köti meg, a helyiséget a második legkedvezőbb ajánlatot tevőnek kihirdetett pályázó részére kell bérbe adni, amennyiben ilyet a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság megjelölt. A szerződés megkötésére a második helyezettnek a tájékoztatást követő 15 nap áll rendelkezésére.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a pályázat nyertese az általa megfizetett pályázati biztosítékot elveszti.

(5) Amennyiben a második helyezett a (3) bekezdésben foglaltak szerint a szerződést nem köti meg, a pályázati biztosítékot elveszti.

71. § (1) Eredménytelen a pályázat, ha

(2) Eredménytelen pályázat esetén a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság dönt a pályázat megismétléséről, a helyiség pályázaton kívüli bérbeadásáról vagy egyéb célú hasznosításáról.

72. § A versenytárgyalás részletes eljárási szabályait és azok nyilvánosságra hozatalának módját a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság határozza meg.

73. § (1) Helyiséget bérbe adni határozatlan vagy határozott időtartamra, továbbá feltétel bekövetkezéséig lehet.

(2) Feltétel bekövetkezéséig a helyiség akkor adható bérbe, ha

(3) A helyiségbérleti szerződésben meghatározott időtartam elteltekor a bérlő által benyújtott kérelem alapján bérleti szerződés akkor köthető, ha a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság hozzájárul, feltéve, hogy a bérlő a szerződésben foglalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.

74. § (1) A helyiség bérleti díját a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság határozza meg a 2. mellékletben meghatározott övezeti besorolás figyelembevételével. A 2. melléklet 1.b) pontjában tételesen felsorolt helyiségek bérleti díját kizárólag független értékbecslés alapján lehet megállapítani.

(2) Ha a helyiség bérlőjének kiválasztása pályázat útján történik, a bérleti szerződésben a helyiségbérleti díj összege a pályázaton megajánlott összeg, mely azonban nem lehet alacsonyabb, mint a kiírásban szereplő elvárt bérleti díj.

(3) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell az egyéb díjak jogcímét, mértékét és módosításának módját.

75. § A helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni, mely megegyezik a bérleti díj kétszeres összegével.

76. § (1) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell különösen a helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, felújításával, továbbá a bérleti szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos bérbeadói és bérlői jogokat és kötelezettségeket.

(2) A helyiség bérlője köteles gondoskodni különösen

(3) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bérlő köteles a bérleti szerződés megkötésekor a szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésének biztosítékául a helyiség bérleti díja háromszorosának megfelelő összeget óvadék jogcímén megfizetni. Amennyiben a bérlő az Önkormányzat intézménye vagy egyszemélyes gazdasági társasága, óvadékfizetési kötelezettsége nincs. A 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonrésszel rendelkező gazdasági társaságok esetében az óvadék összegét a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság a bérleti díj háromszorosánál kevesebb összegben is meghatározhatja vagy azt elengedheti. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy ha a befizetett óvadék felhasználásra kerül, úgy a bérlő köteles a felhasználástól számított 30 napon belül az óvadék összegét a szerződésben meghatározott összegre kiegészíteni.

(4) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy amennyiben a bérlő a helyiségben valamilyen tevékenységet folytat,

(5) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy ha a bérlő a (4) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségét megszegi, és a bejelentés menthető okból történő elmulasztásáról az Önkormányzatot írásban, felhívás ellenére nem tájékoztatja, vagy ha az adott bejelentés vagy tájékoztatás nem valós, az Önkormányzat jogosult a bérleti jogviszonyt rendkívüli felmondás útján azonnali hatállyal felmondani.

(6) Az Önkormányzat a bérlőnek az (5) bekezdésben meghatározott mulasztása esetében 3 havi bérleti díj összegének megfelelő kártérítésre jogosult, mely a bérlő által megfizetett óvadék összegéből levonható. Bérlő ebben az esetben köteles az óvadék összegét a (3) bekezdés szerint kiegészíteni. Az Önkormányzat ezen joga nem érinti az azonnali hatályú felmondáshoz való jogát.

(7) A bérleti szerződés tartalmazza, hogy a bérlő a bérleti szerződés aláírásától számított 30 napon belül köteles saját költségen közjegyzői okiratot készíttetni, melyben a bérleti díj és egyéb, a helyiség fenntartásával kapcsolatos fizetési kötelezettség határidőben történő teljesítéséről nyilatkozik, továbbá kötelezettséget vállal a bérleti jogviszony lejártát követően a helyiség birtokba adására.

(8) A közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozat megtétele és az Önkormányzatnak történő átadása a bérleti szerződés hatálybalépésének feltétele.

(9) A bérleti szerződés tartalmazza továbbá az Önkormányzat és a bérlő megállapodását, miszerint esetleges jogvitájuk esetére a Pp. 591/A-591/H. §-ai szerinti egyszerűsített polgári per szabályai alkalmazásának vetik alá magukat.

77. § A bérleti szerződés megkötésére, módosítására és megszüntetésére az e rendeletben meghatározott bérbeadási jogkört gyakorló Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság döntése alapján a Polgármester jogosult.

78. § (1) A helyiség egy részének vagy egészének albérletbe adásához, helyiségbe való befogadáshoz a bérlő kérelmére a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság hozzájárulhat. A bérlő köteles az albérleti szerződés, befogadó nyilatkozat egy eredeti példányát a kérelméhez mellékelni.

(2) Az albérletbe adás feltétele, hogy

(3) A befogadni csak bérlőtársi jogviszony létesítése mellett lehet. A befogadásra a bérlőtársi jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

79. § (1) Bérlőtársi jogviszony létesítése közös írásbeli kérelem alapján létesíthető.

(2) A közös írásbeli kérelem alapján a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez hozzájárulhat, ha a helyiség alapterülete és hasznosítási funkciója azt lehetővé teszi.

(3) A bérlőtársi jogviszonyt a bérleti szerződés módosításában rögzíteni kell.

(4) Bérlőtársak egyetemleges felelősséget vállalnak a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésére.

80. § (1) A helyiség bérleti jogának átruházásához a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság járulhat hozzá.

(2) A hozzájárulás feltétele, hogy

81. § Bérleti jogviszony folytatására a Ltv. 40. §-ának előírásai alapján van lehetőség.

82. § (1) Amennyiben a bérlő a bérleményben meghatározott tevékenységet folytat, e tevékenységének megváltoztatásához az Önkormányzat előzetes hozzájárulását kell kérnie.

(2) A tevékenység megváltoztatására csak a bérleti szerződés módosítását követően kerülhet sor.

83. § (1) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv feladatellátásához biztosított lakást csak a költségvetési szervvel köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkaviszonyban (a továbbiakban: munkaviszonyban) álló személy részére lehet bérbe adni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti lakást csak a munkaviszony időtartamára lehet bérbe adni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti lakásra kötött bérleti szerződés megszűnik akkor is, ha a bérlőnek a munkaviszonya, vagy a lakásra jogosító munkaköre megszűnik.

84. § (1) A 83. § (1) bekezdés szerinti lakás albérletbe adásához, más célú hasznosításához, továbbá a lakásbérleti jogviszony folytatása ellenében kötött tartási szerződéshez bérbeadói hozzájárulás nem adható.

(2) A lakásra kötött csereszerződéshez az Ltv.-ben és e rendeletben meghatározott feltételeken túlmenően akkor lehet hozzájárulni, ha a leendő bérlő vállalja, hogy

(3) A lakásba a bérlő csak az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket fogadhatja be bérbeadói hozzájárulás nélkül. Más személy beköltözéséhez bérbeadói hozzájárulás nem adható.

85. § (1) Az Önkormányzat költségvetési szerveinek használatában álló helyiség csak a költségvetési szerv alaptevékenységének sérelme nélküli célra adható bérbe határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig.

(2) A helyiség cseréjéhez, bérleti jogának átruházásához, albérletbe adásához bérbeadói hozzájárulás nem adható.

86. § (1) E rendelet alkalmazásában adatkezelőnek minősül az Önkormányzat, valamint a Polgármesteri Hivatal. Az adatkezelés részletes szabályait a 3. melléklet szerinti adatkezelési tájékoztató tartalmazza.

(2) Az önkormányzati ingatlanokkal kapcsolatban kérelmet benyújtó jogosultakat az e rendeletben foglaltak teljesítéséhez a Polgármesteri Hivatal adatszolgáltatásra hívja fel. Az adatokról nyilvántartást kell vezetni.

(3) A jövedelmi helyzet megállapításához az igénylő és a vele együtt költöző nagykorú közeli hozzátartozói jövedelmére az előző évi személyi jövedelemadó bevallás alapjául szolgáló adatokat kell szolgáltatni, igazolni.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározottak azért nem teljesíthetők, mert az érintettek munkanélküliek, a munkanélküli ellátásra vonatkozó adatokat kell szolgáltatni.

(5) A vagyoni helyzetről az érintett nyilatkozatát kell a nyilvántartásban szerepeltetni.

87. § (1) A nyilvántartást a 86. §-ban meghatározott adatokat tartalmazó okiratok alapján kell vezetni. A kötelezett közokirat esetén csak annak bemutatására hívható fel.

(2) A nyilvántartásról adatot szolgáltatni nem lehet. A nyilvántartás adatai kizárólag az e rendeletben szabályozott bérbeadáshoz és bérbeadói hozzájáruláshoz, a szociális, jövedelmi, vagyoni helyzet vizsgálatához lehet felhasználni.

89. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.