Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2026. (I. 23.) önkormányzati rendelete
a Budapest Főváros XXIII. kerület Kerületi Építési Szabályzatról szóló 26/2017. (IX. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2026. 02. 01- 2026. 02. 01Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2026. (I. 23.) önkormányzati rendelete
a Budapest Főváros XXIII. kerület Kerületi Építési Szabályzatról szóló 26/2017. (IX. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról1
[1] E rendelet célja a Budapest Főváros XXIII. Kerületi Építési Szabályzatról szóló 26/2017. (IX. 22.) önkormányzati rendelet néhány rendelkezésének jogtechnikai pontosítása, valamint a gyakorlati tapasztalatokból következő jogbizonytalanságok feloldása, továbbá egyes önkormányzati feladatok ellátásával, infrastruktúra fejlesztések megvalósításával kapcsolatos helyi jogszabályi háttér biztosítása.
[2] Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. és 6. pontjában, és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala Állami Főépítész, Pest Vármegyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály, Pest Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Állategészségügyi, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztálya, Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztály Földügyi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság, Építési és Közlekedési Minisztérium Közlekedésért Felelős Államtitkárság, Építési és Közlekedési Minisztérium, Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Fővárosi Közlekedésfelügyeleti Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Budapesti Rendőr-főkapitányság, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Országos Atomenergia Hivatal, Nemzeti Földügyi Központ, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Budapesti Bányafelügyeleti Osztály, Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata, Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata, Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata, Budapest Főváros XXI. kerület Csepel Önkormányzata, Dunaharaszti Város Önkormányzata, Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata, Gyál Város Önkormányzata, Pest Vármegye Önkormányzata, Szigetszentmiklós Város Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, továbbá a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XXIII. Kerületi Építési Szabályzatról szóló 26/2017. (IX. 22.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: KÉSZ) 3. §-a a következő 21. és 22. ponttal egészül ki:
2. § A KÉSZ 4. § (1) bekezdésének c) pontja a következő ck) alponttal egészül ki:
„ck) közérdekű fejlesztésre kijelölt terület.”
3. § A KÉSZ 6. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
„c) telekhatárrendezés, telekösszevonás esetén az építési övezet kialakítható telekre vonatkozó előírásaitól el lehet térni, amennyiben az új építési telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete, beépítettsége a korábbiakhoz képest jobban megfelel, és a kialakuló építési telek mérete a beépíthető telekre vonatkozó előírásoknak megfelel.”
4. § A KÉSZ 13. §-a a következő (4)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Oldalkerítés beépített telektömbben a kerítésépítéssel kapcsolatos kialakult helyi szokás alapján, vagy az érintett tulajdonosok megállapodása szerint építhető, tartható fenn. Amennyiben beépített területen a kialakult szokásjog egyértelműen nem határozható meg vagy az érintett tulajdonosok nem tudnak megállapodni, akkor a telek tulajdonosa, kezelője, használója a kerítést
a) a telek homlokvonalán, továbbá az útról nézve a jobb oldali telekhatáron, oldalhatáron álló beépítésű területen azon a telekhatáron, amelyhez az építési hely csatlakozik, és
b) a hátsó telekhatárnak a jobb oldali telekhatártól mért fele hosszán
köteles megépíteni és fenntartani.
(5) Az átmenő telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között – a szomszédos telek mélységének megfelelően, vagy a szomszédos telek megosztása hiányában az oldalhatárok felezőpontjainál – meg volna osztva.
(6) A kerítés vonatkozásában saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít.
(7) Ha a telek oldalhatára a szomszédos teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó telekhatár szabályait kell alkalmazni.
(8) Nyúlványos telek esetében a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti – az utcafrontival egyező irányú – közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát, kezelőjét, használóját terheli.
(9) Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja.”
5. § A KÉSZ 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hátsókert mérete eltérő rendelkezés hiányában:
a) az épület hátsókert felé néző homlokzatmagasságával azonos érték, de legalább 6 méter kell legyen.
b) nem kell hátsókertet kialakítani zártudvaros beépítés esetén.
c) Kialakult állapotú tömbben a kialakult állapothoz való illeszkedés figyelembevételével a hátsókert mérete nem lehet kisebb
ca) az épület hátsókertre néző tényleges homlokzatmagasságánál, sem
cb) az oldalsó telekhatárokkal szomszédos 3-3 építési telken mért legkisebb kialakult hátsókert méretnél, sem cc) a telektömbben kialakult állapot szerinti jellemző legkisebb hátsókert méretnél.”
6. § A KÉSZ 19. §-a a következő (12)-(13) bekezdésekkel egészül ki:
„(12) A KÉSZ 3. mellékletben meghatározott legkisebb és legnagyobb épületmagasság kiegészítő rendeltetésű épület és melléképület esetében nem alkalmazható, eltérő rendelkezés hiányában a legnagyobb épületmagasság 4,0 méter.
(13) A szabályozási terven cégjelző oszlop elhelyezésére kijelölt építési helyen belül épület nem elhelyezhető.”
7. § A KÉSZ 23. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
„c) a „közérdekű fejlesztésre kijelölt terület” szabályozóval érintett ingatlanon elsődlegesen önkormányzati közintézmény valósítható meg, a 21. § (1) bekezdés szerinti rendeltetésekkel vegyesen vagy önállóan, ebben az esetben a rendeltetési egységek legnagyobb száma és mérete nem kerül meghatározásra.”
8. § A KÉSZ 30. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A „közérdekű fejlesztésre kijelölt terület” szabályozóval érintett épületben elsődlegesen önkormányzati közintézmény valósítható meg, a 29. § (4) bekezdés szerinti rendeltetésekkel vegyesen vagy önállóan, ebben az esetben a rendeltetési egységek legnagyobb száma és mérete nem kerül meghatározásra.”
9. § A KÉSZ 38/B. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
„d) a 38/A. § (2) bekezdésében meghatározottakon kívül elhelyezhető a fő rendeltetéshez kapcsolódó nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, védőtávolságot nem igénylő szolgáltató rendeltetés.”
10. § A KÉSZ a „27/C. Közérdekű fejlesztésre kijelölt területek előírásai” alcímmel és a következő 39/C. § - sal egészül ki:
„27/C. Közérdekű fejlesztésre kijelölt területek előírásai
39/C. § A közérdekű fejlesztésre kijelölt terület szabályozóval érintett területen biztosítani kell a kerületi önkormányzat – a vonatkozó építési övezetben vagy övezetben meghatározott előírások szerinti – közérdekű fejlesztési céljainak megvalósulásához szükséges területeket.”
11. § A KÉSZ 45. §-a a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) Az Ev-Ve-XXIII-4 jelű övezetben a kutatást szolgáló műtárgyak kivételével, a 44. § (3) bekezdésben foglaltakon túl, a közösségi pihenőhely funkcióhoz kapcsolódó, pihenést, kikapcsolódást, rekreációt szolgáló épületnek nem minősülő építmények, sétaút, tanösvény, pihenőhely, esőbeálló helyezhetők el, kizárólag a természetközeli állapot visszaállítását elősegítő módon, a (7) bekezdésben szereplő feltételek teljesülése esetén.2
(7) Az Ev-Ve-XXIII-4 jelű övezetben:
a) a területen építési és egyéb tevékenység nem károsíthatja az ex lege védett értékeket, nem gyengítheti a meglévő ökológiai kapcsolatokat, nem károsíthatja az érintett botanikai értékeket és a meglévő állat populációt,
b) a megjelenő épületnek nem minősülő építményeknek erősíteni kell a hagyományos tájgazdálkodás sajátosságait, építészeti hagyományait,
c) a potenciális növénytársulás fajainak alkalmazásával biztosítani kell az építmények takarását,
d) a Natura 2000 területtel határos területen a potenciális növénytársulás fajainak alkalmazásával biztosítani kell a Natura 2000 terület fizikai védelmét.”
12. § A KÉSZ 46. §
a) (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
„h) Ek-XXIII-KÖt-4 jelű egyéb közlekedési és közműterületek kialakítására kijelölt közjóléti erdők övezete.”
b) a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az Ek-XXIII-KÖt-4 jelű övezetben a KÖt-XXIII-4 övezet előírásai érvényesek azzal a kiegészítéssel, hogy
a) az övezet területén zárportározó építményei méretkorlát nélkül helyezhetők el3
b) az övezet területe záportározó kialakítása céljából közérdekű fejlesztésre kijelölt terület, amely részben vagy egészben közterületként is kialakítható,4
c) a záportározó műtárgyaival és berendezéseivel nem érintett területet zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.”
13. § A KÉSZ 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Mezőgazdasági terület övezeteiben - eltérő övezeti rendelkezés hiányában - szerszámtároló-kamra
a) telkenként legfeljebb egy darab 6 m2 alapterülettel létesíthető,
b) szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágban, annak megfelelő tényleges használat esetén vegyszertároló a szerszámtárolóval egybeépítve további 6 m2 alapterülettel létesíthető.
c) a 6.000 m2-nél (szőlő, gyümölcsös esetében 3.000 m2-nél) kisebb telken
ca) a hátsó telekhatárok mentén, az oldalsó telekhatárok csatlakozásánál, egy tömegben létesíthető.
cb) amennyiben a telek átmenő, az oldalsó telekhatárokkal szomszédos 5-5 építési telken vagy a telektömbben a kialakult állapothoz való illeszkedés figyelembevételével helyezhető el, de legalább a telek homlokvonalaitól 10,0 méter távolságban, egy tömegben létesíthető. cc) amennyiben a telket mélységében övezethatár is érinti, az övezethatártól legalább 10,0 méter távolságban, egy tömegben létesíthető.”
14. § A KÉSZ 63. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 3. mellékletben meghatározott, - az építési telek, telek - legkisebb zöldfelületi mértékébe , a műszaki kialakításától függetlenül nem számítható be az adott telken a meglévő rendeltetésekhez kapcsolódó kialakult, és a jogszabályban az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezését biztosító felszíni parkoló területe és a parkoló megközelítését biztosító telken belüli burkolt felület vagy egyéb, a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve talajképző réteg közötti más réteg.”
15. § A KÉSZ
a) 3. § 9. pontban a „szociális rendeltetést” szövegrész helyébe a „szociális, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézményi rendeltetést” szöveg, és a „vagy vegyesen” szövegrész helyébe a „vagy más rendeltetésekkel vegyesen” szöveg,
b) 4. § (2) bekezdés d) pont dd) alpontjában a „132 kV-os légvezeték és 18-18 m védőtávolsága” szövegrész helyébe a „132 kV-os névleges feszültségszintű légvezeték és biztonsági övezete,” szöveg,
c) 6. § (1) bekezdés a) pontjában a „b) pontban” szövegrész helyébe a „b) és c) pontban” szöveg,
d) 18. § (5) bekezdésében a „hiányában – az építési hely mélysége nem haladhatja meg az építési övezetre előírt telekmélységet.” szövegrész helyébe a „hiányában – a hátsókert mérete a (3) bekezdés c) pont szerint számítandó azzal, hogy a ca) pont tekintetében az épület hátsókertre néző tényleges homlokzatmagasságának kétszeresét kell figyelembe venni.”
e) 23. § (2) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdés b) pontjában az „épületben gépjárműjavítással,” szövegrész helyébe az „épületben – közintézményt tartalmazó telekkel közvetlenül szomszédos építési telek kivételével – gépjárműjavítással” szöveg, továbbá a „háztartási” szövegrész helyébe az „illetve háztartási” szöveg,
f) 35. § (1) bekezdés b) pontjában az „és saját önálló reklámhordozó legmagasabb” szövegrész helyébe az „és cégjelző oszlop” szöveg,
g) 46. § (5) bekezdés a) pontjában a „turisztikai célt szolgáló építmények,” szövegrész helyébe a „rekreációs, vendéglátást szolgáló, továbbá kulturális rendeltetésű építmények,” szöveg,
h) 48. § (10) bekezdés b) pontjában az „amely a távlati lakóövezeti” szövegrész helyébe az „amely a vonatkozó távlati lakóövezeti vagy a gazdasági övezeti” szöveg, az „összhangban van” szövegrész helyébe az „összhangban van, azzal, hogy a távlati lakóterületi, illetve gazdasági területi besorolás szerinti rendeltetésmód változtatás csak az infrastrukturális fejlesztések teljesítését követően történhet, a távlati területi besorolásnak megfelelően meghatározott építési övezetben,” szöveg
lép.
16. § A KÉSZ 1. számú melléklete – a módosítások területi hatályával érintett területeket érintően – az 1. melléklet szerint módosul.
17. § A KÉSZ 2. számú melléklete – a módosítások területi hatályával érintett területeket érintően – a 2. melléklet szerint módosul.
18. § A KÉSZ 3. számú mellékletében foglalt „12. Erdőterületek övezeteinek szabályozási határértékei” táblázat a 3. számú melléklet szerinti 13. és 14. sorokkal egészül ki.
19. § Hatályát veszti a KÉSZ 53. § (1) bekezdés a) és b) pontja, a g) pontjában az „utcabútor,” valamint a (2) bekezdésben a „reklámhordozó,” szövegrész.
20. § Ez a rendelet 2026. február 1-jén lép hatályba.
Az önkormányzati rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2026. február 2. napjával.
a BFKH Állami Főépítész BP/1702/00542-21/2025 számon kiadott záró szakmai véleménye alapján megállapított OTÉK 111. § (2) bekezdés szerinti megengedőbb előírás
a BFKH Állami Főépítész BP/1702/00542-21/2025 számon kiadott záró szakmai véleménye alapján megállapított OTÉK 111. § (2) bekezdés szerinti megengedőbb előírás
a BFKH Állami Főépítész BP/1702/00542-21/2025 számon kiadott záró szakmai véleménye alapján megállapított OTÉK 111. § (2) bekezdés szerinti megengedőbb előírás