a) ²1. számú melléklet: SZT jelű Szabályozási Tervlap (SZT-1, SZT-2, SZT-3, SZT-4, SZT-5, SZT-6, SZT-7, SZT-8, SZT-9, SZT-10, SZT-11, SZT-12, SZT-13, SZT-14, SZT-15, SZT-16, SZT-17, SZT-18, SZT-19, SZT-20, SZT-21, SZT-22, SZT-23, SZT-24, SZT-25, SZT-26, SZT-27, SZT-28, SZT-29, SZT-30, SZT-31 M=1:2000 méretarányú szelvényen ábrázolva és SZT-JM jelű jelkulcs),

b) ³2. számú melléklet: VK jelű Védelmi korlátozási tervlap (VK-1, VK-2, VK-3, VK-4, VK-5, VK-6, VK-7, VK-8, VK-9, VK-10, VK-11, VK-12, VK-13, VK-14, VK-15, VK-16, VK-17, VK-18, VK-19, VK-20, VK-21, VK-22, VK-23, VK-24, VK-25, VK-26, VK-27, VK-28, VK-29, VK-30, VK-31 M=1:2000 méretarányú szelvényen ábrázolva és VK-JM jelű jelkulcs),

c) 3. számú melléklet: Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei

d)

a) 1. számú függelék: Sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok listája.

b) ⁴2. számú függelék: A változással érintett területek és az infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területek átnézeti térképe.

a) kötelező alapelemei:

b) építési telkekre, telkekre vonatkozó kötelező szabályozási elemei:

c) egyéb kötelező szabályozási elemei:

a) nemzetközi jogszabály által meghatározott kötelező elemei: NATURA 2000 terület

b) országos jogszabály által meghatározott kötelező elemei:

c) fővárosi jogszabály által meghatározott kötelező elemei:

d) egyéb kötelező elemek:

a) meglévő telkek méretei eltérhetnek az építési övezetek előírt méreteitől, de új telket kialakítani – a b) pontban foglaltak kivételével – csak az építési övezetben előírt telekméretnek megfelelően lehet.

b) telekfelosztás, telekhatárrendezés esetén 10 %-kal el lehet térni az építési övezeti előírásokban meghatározott legkisebb telekterület-méret-, legkisebb közterületi szélesség-, illetve telekmélység értékektől.

a) beépítésre szánt területek:

b) beépítésre nem szánt területek:

a) a szomszédos ingatlan határától számított 10 méter,

b) ugyanazon telken (osztatlan tulajdonközösség, vagy társasház) lévő lakás nyílásától 10 méter.

a) a szomszédos ingatlan határától számított 5 méter,

b) ugyanazon telken (osztatlan tulajdonközösség, társasház) lévő lakás nyílásától számított 5 méter.

a) a rendeltetéshez szükséges parkolóhely a kapcsolódó szárazulat 50 méteres környezetében közterületen egyidejűleg biztosítható,

b) a megközelítés és forgalom forgalomtechnikai vizsgálatokkal igazolt módon, biztonságosan megoldott.

a) víziállások elhelyezésére meghatározott területen legfeljebb három horgászstég,

b) úszómű elhelyezésére meghatározott területen és a területhez kapcsolódóan

a) ⁴³Minden övezet, építési övezet területén elhelyezhető:

b) Víz- és záportározó, köztisztasági célt szolgáló hintőanyagtároló telep elhelyezésének szükségességét és módját övezeti, építési övezeti előírásban vagy Szabályozási Terven jelölve kell meghatározni.

c) A mérnöki létesítmények számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő méretű, önálló telek is kialakítható.

a) zártsorú: .......................................... Z,

b) szabadonálló: ................................. SZ,

c) oldalhatáron álló: ............................ O,

d) ikresen csatlakozó: ............................ I,

e) sorházas: ……………………………...S

a) csoportházas, zártudvaros és hézagosan zártsorú beépítés kialakítható amennyiben az építési övezet előírásai azt lehetővé teszik.

b) hézagosan zártsorú beépítés esetében – ha az épületek elhelyezése nem telekhatártól telekhatárig (zártsorúan) történik – az épületek zárt sorát legalább 4 méter (kialakult telektömbben legalább 3 méter) hézaggal meg lehet szakítani.

c) az illeszkedés általános szabályai szerint

d) eltérő rendelkezés hiányában az épületeket telekhatártól telekhatárig kell kialakítani, szomszéd telken található, meglévő épület esetén ahhoz csatlakozva.

a) az előkertben, valamint az oldalkertben a telekhatártól számított 3 méteres sávon belül a terepszint alatti gépkocsitároló, parkoló megközelítéséhez szükséges rámpa kialakítható.

b) az illeszkedés általános szabályai szerint meglévő, legkisebb telekszélességi méretet el nem érő, de a legkisebb beépíthető telekterületet meghaladó méretű telkek esetén az építési övezeti előírások keretei között ikerház vagy testvérház elhelyezése is megengedett az Lk-2-XXIII-1/1 és Lke-1-XXIII-4/3 jelű építési övezetekben.

a) az épület oldalhatáron álló homlokzatának magassága (F/L) nem haladhatja meg az építési övezetre előírt épületmagasság értékét.

b) az építmények attól az oldalhatártól, amely az építési hellyel határos, 0-1 méteres távolságra állhatnak.

a) az építési helyek két szomszédos telek közös telekhatárán csatlakoznak, ezért az épületeket a közös határvonalon kell elhelyezni.

b) az ikresen csatlakozóan kialakított épületekkel beépített telkek összevonása esetén az összevont telken a szabadonálló beépítési módú építési helyre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

a) főszabályként az érintett utcaszakaszon (adott utca keresztező utcák közötti szakaszán) kialakult méret,

b) ha még az érintett utcaszakaszon (adott utca keresztező utcák közötti szakaszán) nincs kialakult méret, akkor az építési határvonal 5 méter, de az építési vonal a közterületi határvonaltól legfeljebb 10 méter távolságra lehet.

a) szabadonálló és ikresen csatlakozó beépítés esetében a tényleges épületmagasság fele, de legalább 3 méter,

b) oldalhatáron álló beépítés esetében 4 méter,

c) hézagosan zártsorú beépítési mód esetében legalább 4 méter (hézag mérete),

d) Kialakult állapotú tömb esetében

a) az épület hátsókert felé néző homlokzatmagasságával azonos érték, de legalább 6 méter kell legyen.

b) nem kell hátsókertet kialakítani zártudvaros beépítés esetén.

c) Kialakult állapotú tömbben a hátsókert mérete nem lehet kisebb az épület hátsókertre néző tényleges homlokzatmagasságánál.

a) a tetőtér beépítésére a meglévő rendeltetési egység bővítéseként kerül sor,

b) új önálló rendeltetési egység (lakás, iroda) alakul ki és annak parkoló igénye a hatályos előírásoknak megfelelően biztosított, illetve biztosítható.

a) ha a visszabontással a beépített alapterület legalább 25%-kal csökken, és

b) az átalakítás eredményeként a legnagyobb beépítettség túllépése legfeljebb 10%.

a) szállás,

b) szolgáltatás,

c) közintézmény,

d) kulturális, közösségi szórakoztató,

e) igazgatási, iroda,

f) sport,

g) lakosság ellátását szolgáló, legfeljebb 2000 m² bruttó szintterületű kereskedelmi.

a) háztartással kapcsolatos tároló,

b) műterem.

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

e) kerti építmény,

f) húsfüstölő, zöldségverem,

g) zászlótartó oszlop,

h) Lke építési övezetekben állatól, állatkifutó.

a) Kisvárosias, jellemzően lakó rendeltetésű, oldalhatáros beépítésű lakóterületek: Lk-1-XXIII-1.

b) Kisvárosias, vegyes rendeltetésű lakóterületek: Lk-1-XXIII-2.

c) Kisvárosias, a jellemzően intézményi rendeltetésű lakóterületek: Lk-1-XXIII-3.

d) Kisvárosias, Templom utca melletti lakóterületek: Lk-1-XXIII-4.

e) Kisvárosias, társasházas beépítésű lakóterületek: Lk-1-XXIII-5.

a) legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el,

b) melynek beépítési módja oldalhatáron álló, a kötelező építési vonal az utcai telekhatár és a telkek azon oldalhatára, ahol a meglévő épületek az adott telektömb érintett utcaszakaszain jellemzően elhelyezkednek.

c) meglévő zártsorú beépítésű épület átalakítása, bővítése zártsorú kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni az oldalhatáron álló beépítési módtól.

a) A főrendeltetésű épülettel egy tömegben, vagy önálló épületben gépjárműjavítással, háztartási gépek javításával kapcsolatos funkció is megengedett.

b) meglévő zártsorú beépítésű épület átalakítása, bővítése zártsorú kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni az oldalhatáron álló beépítési módtól.

a) amennyiben a fő rendeltetés szerinti épület részben vagy teljes mértékben lakófunkciójú, a beépítés legfeljebb 50 % lehet, és a zöldfelületnek legalább a 40 %-os mértéket el kell érnie.

b) a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben, vagy önálló épületben gépjárműjavítással, háztartási gépek javításával kapcsolatos funkció is megengedett.

a) legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.

b) meglévő zártsorú beépítésű épület átalakítása, bővítése zártsorú kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni az oldalhatáron álló beépítési módtól.

a) legfeljebb 30 lakásos lakóépület helyezhető el, kivéve a Szent László utca - Kiskócsag utca -Ördögszekér utca - Őrgébics utca által határolt területen, ahol összesen legfeljebb 75 db lakás építése a megengedett.

b) az épületekben a lakófunkciót nem zavaró, a lakosság alapellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók, valamint oktatási, egészségügyi rendeltetés a lakóépületek földszintjén helyezendők el a közterület felé néző főbejárattal.

c) a Szent László utca - Kiskócsag utca - Ördögszekér utca - Őrgébics utca által határolt területen a 75 m²-nél nagyobb alapterületű lakások után legalább ⁶⁷5x5 méter nagyságú parkoló területet kell telken belül biztosítani.

a) hézagosan zártsorú beépítés is kialakítható.

b) kötelező építési vonal az utcai telekhatártól mérve 5 méter.

c) a hátsókert mérete legalább 10 méter.

a) Kisvárosias, jellemzően lakó rendeltetésű lakóterületek: Lk-2-XXIII-1.

b) Kisvárosias, vegyes rendeltetésű lakóterületek: Lk-2-XXIII-2.

c) Kisvárosias, jellemzően intézményi rendeltetésű lakóterületek: Lk-2-XXIII-3.

d) Kisvárosias, intenzív beépítésű lakóterületek: Lk-2-XXIII-4.

a) telkeken legfeljebb négy rendeltetési egység, a lakó rendeltetési egységen kívül kizárólag szolgáltatás, iroda, legfeljebb 100 m² bruttó szintterületű kereskedelmi rendeltetési egység helyezhető el.

b) telkeken legfeljebb 15 méteres telekszélesség esetén ikres beépítési mód alkalmazható.

c) telkeken a hátsókert mérete legalább 10 méter, szabadon álló beépítés esetén az oldalkert mérete legalább 2,5 méter.

d) telektömbben telekegyesítés, telekhatárrendezés ⁶⁹ esetén a kialakuló telek területe, illetve szélessége elmaradhat az övezetre előírt legkisebb mérettől, valamint beépítettsége meghaladhatja az övezetre előírt legnagyobb beépíthetőségi mértéket.

a) a lakó rendeltetési egységen kívül kizárólag szolgáltatás, iroda, legfeljebb 100 m² bruttó szintterületű kereskedelmi rendeltetési egység helyezhető el.

b) kötelező építési vonal az utcai telekhatártól mérve 5 méter.

c) a hátsókert mérete legalább 7,5 méter.

a) telkeken a lakó rendeltetési egységen kívül kizárólag szállás, szolgáltatás, iroda, kereskedelmi rendeltetési egység helyezhető el.

b) telkeken a kötelező építési vonal az utcai telekhatártól mérve 5 méter, kivéve a Szent László utca melletti tömbökben, ahol 9 méter.

c) telkeken a hátsókert mérete legalább 7,5 méter.

d) tömbökben a Sisakvirág utcával, a Homokliliom utcával és a Kertvárosi körúttal határos közterületi határvonal felé fekvő telek nem alakítható ki.

a) legfeljebb 30 lakásos lakóépület helyezhető el.

b) a Passuth László utca és a Szent László utca mentén a lakófunkciót nem zavaró, a lakosság alapellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók, valamint oktatási, egészségügyi rendeltetés a lakóépületek földszintjén helyezendők el a közterület felé néző főbejárattal.

c) kötelező építési vonal az utcai telekhatártól mérve 5 méter, kivéve a Szent László utca melletti tömbökben, ahol 9 méter.

a) a lakó rendeltetési egységen kívül kizárólag óvoda, bölcsőde rendeltetési egység helyezhető el.

b) a hátsókert mérete legalább 10 méter.

c) az oldalkert mérete legalább 3 méter.

d)⁷²

e) bölcsőde építése esetén a Lechner Nonprofit Kft. honlapján közzétett bölcsődei koncepció- és kiviteli mintatervekben rögzített követelményeket kell betartani.

a) Kertvárosias, jellemzően szabadon álló beépítésű lakóterületek: Lke-1-XXIII-1.

b) Kertvárosias, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű lakóterületek: Lke-1-XXIII-2.

c) Kertvárosias, jellemzően zártsorú és sorházas beépítésű lakóterületek: Lke-1-XXIII-3.

d) Kertvárosias, jellemzően ikres beépítésű lakóterületek: Lke-1-XXIII-4.

e) Kertvárosias, oldalhatáron-, és szabadon álló beépítésű lakóterületek: Lke-1-XXIII-5.

f) Kertvárosias, oldalhatáron- és szabadon álló és ikres beépítésű lakóterületek: Lke-1-XXIII-6.

g) Kertvárosias, vegyes, átalakuló beépítésű lakóterületek: Lke-1-XXIII-7.

h) Kertvárosias, jellemzően intézményi, vendéglátó-, és kereskedelmi rendeltetésű lakóterületek: Lke-1-XXIII-8.

i) Kertvárosias, rehabilitációt igénylő lakóterületek: Lke-1-XXIII-9.

a) egészségügyi épület, szociális épület, szálláshely-szolgáltató épület, sport rendeltetésű építmény, és több lakóépület, de legfeljebb 15 lakás és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló rendeltetések helyezhetők el.

b) a maximális homlokzatmagasság 6 méter.

c) az övezetben nyeles telek nem megengedett, de magánút legalább 10 méter szélességben kialakítható.

d) a szabályozási terven jelölt értékes faegyedek, fasorok megtartandók, védendők, kipusztulás esetén pótlandók, építmény-elhelyezés érdekében nem vághatók ki.

a) a 21. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl vendéglátó funkció és kilátóterasz kialakítása is megengedett.

b) kilátóterasz, illetve parkoló esetén az utcával párhuzamos 6 méteres sávot kötelezően parkolóként kell kialakítani és fenntartani. A parkolósáv fölé, annak síkja felett minimum 2,5 méterrel erkély, terasz a telekhatárig kialakítható.

c) a maximális homlokzatmagasság 6 méter.

d) 1 méternél magasabb támfal, illetve bevágás nem alakítható ki.

a) legfeljebb hatlakásos lakóépület helyezhető el, de amennyiben a telekméret meghaladja a 800 m²-t, akkor telkenként egy darab nyolclakásos lakóépület is elhelyezhető.

b) kötelező építési vonal a Tartsay utca felől 5 méter.

a) legfeljebb négy lakás létesíthető.

b) a Középtemető utca melletti tömbökben két fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

c) ⁷⁵telekfelosztás, telekhatárrendezés esetén 10 %-kal el lehet térni az építési övezetben meghatározott legkisebb telekterület-méret-, legkisebb közterületi szélesség-, illetve telekmélység értékektől.

d) ⁷⁶telekegyesítés, telekhatárrendezés ⁷⁷ esetén a kialakuló telek területe, illetve szélessége elmaradhat az övezetre előírt legkisebb mérettől, valamint beépítettsége meghaladhatja az övezetre előírt legnagyobb beépíthetőségi mértéket.

a) az Orbánhegyi dűlőtől délre eső tömbökben a telekalakítás teljes tömbre kiterjedő telekcsoport újraosztással történhet.

b) a keresztirányú telkek hátsó telekhatárát a tömb felezővonalán kell elhelyezni.

c) az előkert legkisebb mérete 5 méter, de az épület homlokvonala az utcai telekhatártól legfeljebb 10 méterre húzható hátra.

d) a szennyvízcsatornával el nem látott telkek esetén, telkenként legfeljebb 1 lakás létesíthető, a szennyvízcsatorna kiépülte után telkenként több fő rendeltetésű épület elhelyezhető, de épületenként legfeljebb 4 lakás alakítható ki.

a)⁷⁸

b) ⁷⁹meglévő zártsorú beépítésű épület átalakítása, bővítése zártsorú kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni az oldalhatáron álló beépítési módtól.

c) a Káposztásföld utca mellett telkenként legfeljebb egy lakás létesíthető.

a) a Felső Duna sor és a Kisduna utca közötti területen a 21. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl vendéglátó funkció és kilátóterasz kialakítása is megengedett.

b) a Felső Duna sor és a Kisduna utca közötti területen, a Felső Duna sorral határos telek közterület felőli határa mellett kialakított kilátóterasz, illetve parkoló esetén az utcával párhuzamos 6 méteres sávot kötelezően parkolóként kell kialakítani. A parkolósáv fölé, annak síkja felett minimum 2,5 méterrel erkély, terasz a telekhatárig kialakítható.

c) lejtős terepen a Ráckevei-Soroksári Duna felőli oldalon a homlokzatmagasság legfeljebb 8,5 méter lehet.

d) 1 méternél magasabb támfal, illetve bevágás nem alakítható ki.

e) az utcai telekhatár kötelező építési vonal, kivéve a Felső Duna sor felé néző és a Vecsés út Felső Duna sor és a Kisduna utca közötti telkek esetében, ahol az előkert 6 méter.

a) a d) pontban foglaltak kivételével legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.

b) az építési övezetben előírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében a hátsókert mérete az épület hátsókert felé néző homlokzatmagasságával azonos érték, de legalább 6 méter kell legyen.

c) annyi főépület helyezhető el, ahányszor a telek terület mérete az építési övezetben előírt kialakítható legkisebb telekterület méretét meghaladja.

d) 1000 m²-ként hat rendeltetési egység helyezhető el, melyből legfeljebb négy lehet lakás.

e) telekegyesítés, telekhatárrendezés ⁸¹ esetén a kialakuló telek területe, illetve szélessége elmaradhat az övezetre előírt legkisebb mérettől, valamint beépítettsége meghaladhatja az övezetre előírt legnagyobb beépíthetőségi mértéket.

a) legfeljebb kétlakásos sorházas lakóépület helyezhető el.

b) a hátsókert mérete legalább 10 méter.

a) legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.

b) új épület építésénél a kötelező építési vonal az utcai telekhatártól mérve 5 méter.

c) meglévő épület bővítése az 5 méteres előkerten belül nem megengedett.

a) legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.

b) meglévő oldalhatáron álló beépítésű épület átalakítása, bővítése oldalhatáron álló kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni az ikres beépítési módtól.

c) 20 méternél kisebb mélységű telek esetében a hátsókert 1 méterig csökkenthető

a) ikresen csatlakozóan kialakított, szomszédos épületek telkeinek összevonása esetén, valamint legalább 15 méteres telekszélesség esetén szabadon álló beépítési mód is alkalmazható.

b) ikres beépítés esetén legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.

c) a kötelező építési vonal a szabályozási terven jelölt vonal, ennek hiányában az utcai telekhatártól mérve 5 méter.

d) meglévő oldalhatáron álló beépítésű épület átalakítása, bővítése kizárólag az építési helyen belül megengedett.

a) maximum kétlakásos lakóépület helyezhető el.

b) meglévő oldalhatáron álló beépítésű épület átalakítása, bővítése oldalhatáron álló kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni a szabadon álló beépítési módtól.

a) legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.

b) meglévő oldalhatáron álló beépítésű épület átalakítása, bővítése oldalhatáron álló kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni a szabadon álló beépítési módtól.

c) 14 méternél keskenyebb, de legalább 10 méteres telekszélességű telken új beépítés esetén a telepítési távolság megtartásával az oldal kert az egyik oldalon 1,5 méterig csökkenthető.

a) a lakóépületeken kívül azokat kiegészítő rendeltetések közül csak járműtároló, háztartással kapcsolatos tároló és műterem, melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, valamint kerti építmény létesíthetők.

b) terepszint alatti építmény vagy épületrész közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, medence kivételével úgy helyezhető el, hogy annak padlóvonala a telkeket határoló legmélyebben fekvő közterület síkja alá nem kerülhet.

c) legfeljebb kétlakásos épület helyezhető el.

d) 15 méternél keskenyebb, de legalább 10 méteres telekszélesség esetén a szabadon álló helyett oldalhatáron álló beépítési mód is alkalmazható.

a) ⁸⁴telekalakítás esetén az építési övezetben megengedett legkisebb 500 m² helyett 400 m² telekterület és a legkisebb 15 méter helyett 11 méter telekszélesség kivételes esetben az alábbiak fennállása esetén alkalmazható:

b) a vasút melletti úttal határos, tömböt lezáró szabálytalan alakú saroktelkek esetében a legkisebb telekszélesség méretétől háromszög vagy ötszög alakú kialakuló telkek esetén el lehet térni.

c) ⁸⁵az előkert legkisebb mérete 5 méter, azonban az épület homlokvonala az utcai telekhatártól legfeljebb 10 méterre lehet, kivéve a Sodronyos utca mentén, ahol az új épületek homlokvonala legalább 7 méterre állhat.

d) ⁸⁶oldalhatáron álló beépítési mód kizárólag a szabályozási terv jóváhagyása előtt kialakult, vagy az a) pont szerint kialakuló, 11-15 méter közötti szélességű telkeken alkalmazható.

e) ⁸⁷a közüzemi szennyvízcsatornával nem ellátott telkek esetén, telkenként legfeljebb 1 lakás létesíthető, a szennyvízcsatorna kiépülte után legfeljebb 2 lakás alakítható ki, kivéve meglévő épület – bővítés nélküli – átalakításánál, ahol 3 rendeltetési egység is megengedett.

f) ⁸⁸telekegyesítés, telekhatárrendezés ⁸⁹ esetén a kialakuló telek területe, illetve szélessége elmaradhat az övezetre előírt legkisebb mérettől, valamint beépítettsége meghaladhatja az övezetre előírt legnagyobb beépíthetőségi mértéket.

a) az előkert legkisebb mérete a Horgász part felől 15 m.

b) az előkertben semmilyen szint feletti építmény nem helyezhető el, a gyalogosjárda, gépjármű behajtó és a parkolóhelyek kivételével az előkert teljes egészében zöldfelületként alakítandó ki.

c) ⁹⁰az 54. § (4) bekezdés szerint előírt telken belüli parkolás 100 %-át lakóépülettel egybeépített gépkocsitárolóban kell biztosítani.

d) telkenként több épület elhelyezése is megengedett, de ebben az esetben az egyes épületek bruttó alapterülete az adott telek övezeti előírások szerint megengedett legnagyobb beépíthető alapterületének 50%-át nem haladhatja meg.

e) legfeljebb 48 lakás alakítható ki.

a) legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.

b) meglévő zártsorú beépítésű épület átalakítása, bővítése zártsorú kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni az ikres beépítési módtól.

a) legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.

b) új épület építésénél a kötelező építési vonal az utca felől mérve 5 méter.

c) meglévő épület bővítése az 5 méteres előkerten belül nem megengedett.

d) meglévő oldalhatáron álló beépítésű épület átalakítása, bővítése oldalhatáron álló kialakítással is megengedett, ez esetben és az e) pont esetén el lehet térni az ikres beépítési módtól.

e) ikresen csatlakozóan kialakított, szomszédos épületek telkeinek összevonása esetén szabadon álló beépítési mód is alkalmazható.

a) legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.

b) meglévő oldalhatáron álló beépítésű épület átalakítása, bővítése oldalhatáron álló kialakítással is megengedett, ez esetben és a c) pont esetén a szabadon álló beépítési módtól el lehet eltérni.

c) 14 méternél keskenyebb, de legalább 10 méteres telekszélesség esetén oldalhatáron álló beépítési mód is alkalmazható.

a) legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.

b) meglévő szabadon álló beépítésű épület átalakítása, bővítése szabadon álló kialakítással is megengedett, az oldalhatáron álló beépítési módtól ebben az esetben lehet eltérni.

a) legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el, kivéve a Szőlőfürt köz melletti telkeket, ahol legfeljebb kétlakásos lakóépület létesíthető.

b) 14 méternél keskenyebb, de legalább 10 méteres telekszélesség esetén oldalhatáron álló beépítési mód is alkalmazható.

c) a Máté apostol utcára merőleges közterületek felől az előkert mérete 3 méterig csökkenthető.

a) új beépítés esetén, amennyiben a fő rendeltetés szerinti épület lakófunkciójú, a beépítés legfeljebb 25 % lehet, és a zöldfelületnek legalább az 55 %-os mértéket el kell érnie.

b) a Haraszti út és az Ibolya utca melletti telkeken legfeljebb 22 lakás alakítható ki.

c) vegyes funkciójú épület földszintjén új lakórendeltetés nem alakítható ki.

d) ⁹¹több lakóépület, intézményi, vendéglátó és kereskedelmi épület is elhelyezhető.

e) ⁹²intézményi, vendéglátó és kereskedelmi rendeltetésű épületben épületenként legfeljebb tíz rendeltetési egység alakítható ki.

a) csoportházas és hézagosan zártsorú beépítés is kialakítható.

b) legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.

a) nem kell előkertet tartani.

b) legfeljebb négy lakás alakítható ki.

c) ⁹³minden lakás után legalább 5x5 méter nagyságú parkoló terület telken belüli elhelyezését kell biztosítani, melynek 50 %-a épületen belül, garázsban alakítandó ki.

a) a temető kiürítését követően emlékpark alakítható ki.

b) kegyeleti hely, szakrális épület létesíthető.

a) Intézmények területei: Vt-H-XXIII-1.

b) Családi házas átalakuló területek: Vt-H-XXIII-2.

a) közintézmény,

b) igazgatási,

c) vendéglátó,

d) szolgáltató,

e) szállás,

f) iroda,

g) sport,

h) kulturális-, közösségi szórakoztató,

i) legfeljebb 5.000 m² bruttó szintterületű kereskedelmi célú épületek,

j) parkolóház.

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

d) kerti építmény,

e) zászlótartó oszlop

a) a volt városháza és az általános iskola telkén (Hősök tere 16-20) a Templom utca felől az előkert mérete 5 méter, a Hősök tere felől 15 méter, a kötelező építési vonallal meghatározott szakaszokon pedig előkert nem alakítható ki.

b) ⁹⁵a Hősök tere vasútállomás felőli végén található tömbben az előkert mérete a szabályozási tervlapon jelölt építési hely szerint értelmezendő azzal, hogy a szabályozási tervlapon jelölt építészeti térfal a kötelező építési vonalakat összekötő, szabadon választott vonalvezetésű épülethomlokzati szakasz kialakításának kötelezettségét jelöli az építési helyen belül.

a) kizárólag közintézmény, vendéglátó, szolgáltató, kulturális-, közösségi szórakoztató rendeltetések helyezhetők el.

b) nem kötelező előkertet tartani.

a) Meglévő intézmények területe: Vi-2-XXIII-1.

b) Beépítetlen, vagy átalakuló intézményi fejlesztési területek: Vi-2-XXIII-2.

a) közintézmény,

b) igazgatási,

c) vendéglátó,

d) szolgáltató,

e) szállás,

f) iroda,

g) sport,

h) kulturális-, közösségi szórakoztató,

i) legfeljebb 5.000 m² bruttó szintterületű kereskedelmi célú épületek,

j) parkolóház,

k) lakó, amennyiben övezeti előírás megengedi.

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) egyedi szennyvízkezelő berendezés,

c) hulladéktartály-tároló,

d) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

e) kerti építmény,

f) zászlótartó oszlop.

a) a vasút védőtávolságán kívül legfeljebb kétlakásos új lakóépület létesíthető.

b) a vasút védőtávolságán belül meglévő lakóépület átalakítása, bővítése megengedett.

a) telkeken a szabályozási terven jelölt 200 férőhelyes minimális befogadóképességű parkolási létesítmény kialakítható az övezetben elhelyezhető rendeltetésekhez kapcsolódóan (épületen belül is), vagy önállóan (parkolóház, mélygarázs, fedetlen parkolófelület).

b) telkeken vegyes funkció (parkoló + intézmény) esetén a szükséges parkolóhelyeket (P+R parkoló és a rendeltetésekhez tartozó parkoló) külön-külön is biztosítani kell.

c) telektömbben telekegyesítés, telekhatárrendezés ¹⁰¹ esetén a kialakuló telek területe, illetve szélessége elmaradhat az övezetre előírt legkisebb mérettől, valamint beépítettsége meghaladhatja az övezetre előírt legnagyobb beépíthetőségi mértéket.

a) ¹⁰²lakó rendeltetés is megengedett, de a Vi-2-XXIII-2/5 jelű építési övezetben legfeljebb 392 darab lakás, a Vi-2-XXIII-2/6 jelű építési övezetben legfeljebb 260 darab lakás alakítható ki.

b) a Vi-2-XXIII-2/5 jelű építési övezetben összesen legalább bruttó 2400 m² alapterületen kizárólag a terület ellátását és kiszolgálását biztosító (pl. gyermekintézmény kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, sport stb.) rendeltetési egység helyezhető el, mely alapterületbe beszámítható a sportpályák, gyermekintézményi játszóudvarok területe is.

c) a Haraszti út mentén, a szabályozási tervlapon jelölt 13 méteres közhasználat céljára átadható területrész kizárólag közlekedési területként használható, új kerítés a területrész Ráckevei-Soroksári Duna felőli határvonalára helyezhető.

d) meglévő és kialakításra kerülő telkek feltárása kizárólag a Gyár közről, illetve a Fűzfa közről történhet.

e) a közterületeknek és az épületekkel egybeépített gépkocsitároló behajtóinak légvonalban mért távolsága nem lehet több 45 méternél.

f) ¹⁰³az övezetek területén az 54. § (4) bekezdés szerint előírt telken belüli parkolóhelyek legalább 50 %-át az épületekkel egybeépített gépkocsitárolóban kell biztosítani, a parkolóhelyek fennmaradó része a közterületektől mért 45 méteren belül kialakított fásított parkolóban elhelyezhető.

g) fásított parkoló abban az esetben lehet kétszintes kialakítású, ha a felső szintje a rendezett terepszinttől számított 1 méternél magasabban nem emelkedik ki és a környező terephez rézsűvel csatlakozik.

h) a telek be nem építhető részén gyalogos zónát és zöldsávot kell kialakítani.

i) a gyalogos tengely mindkét oldalán legalább 800 m² nagyságú összefüggő zöldfelületet kell kialakítani, melyeket a középső gyalogos tengellyel össze kell kapcsolni.

j) az épületek megközelítését telken belül olyan belső, vegyes közlekedésre is alkalmas közlekedési területek kialakításával kell biztosítani, melyeket kizárólag megkülönböztetett jelzésű gépjárművek (tűzoltó, mentő stb.), illetve célforgalom számára lehet igénybe venni.

k) az övezetben elhelyezhető új önálló épület közterületre merőleges hossza nem lehet több 100 méternél.

l) az utcai telekhatártól számított 5 méteren belüli sávban zajvédő fal, gyalogosjárda, gépjármű behajtó és a parkolóhelyek kivételével semmilyen szint feletti építmény nem helyezhető el, a sáv a felsoroltakon kívül teljes egészében zöldfelületként alakítandó ki.

m) telkenként több épület elhelyezése is megengedett, de ebben az esetben az egyes épületek bruttó alapterülete az adott telek övezeti előírások szerint megengedett legnagyobb beépíthető alapterületének 50%-át nem haladhatja meg.

n) a Haraszti út és a Gyár köz csatlakozásánál 2 darab 25 férőhelyes óvodai csoport részére szolgáló óvoda céljára önálló telket kell kialakítani, amihez az OTÉK szerint előírt telken belüli parkolóhelyek mindegyikének közvetlen közterületi megközelítését biztosítani kell.

o) a Haraszti út mentén fasort kell telepíteni.

p) az épületek forgalomtól, valamint a Gksz övezeten belül folytatott tevékenységektől származó – a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló mindenkor hatályos rendelet előírásainak megfelelő – akusztikai védelmét területen belül, még a használatbavételi engedély kiadása (ütemezett építés esetén az első lakás átadása) előtt biztosítani kell.

a) Sportolási funkcióval bővített hétvégi házas üdülő terület: Üh-XXIII-1.

b) Kialakult hétvégi házas üdülő terület: Üh-XXIII-2.

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló, legfeljebb 100 m2 bruttó szintterületű kereskedelmi,

b) vendéglátó,

c) szálláshely-szolgáltató és

d) sport

a) több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

b) az előkert mérete legalább 5 méter.

c) gépkocsitároló külön épületként is elhelyezhető.

a) az előkert mérete 5 méter.

b) gépkocsitároló önálló épületben akkor helyezhető el, ha a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben, vagy ahhoz kapcsolódóan toldalékként nem alakítható ki.

a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági rendeltetési célú,

b) iroda,

c) kereskedelmi,

d) szolgáltató,

e) elektromos alállomás,

f) gázátadó állomás,

g) közszolgáltatás keretében működtetett hulladékgyűjtő udvar,

h) üzemanyagtöltő állomás,

i) raktározási, logisztikai telephely

a) Kialakult vagy átalakuló ipari-gazdasági területek: Gksz-1-XXIII-1.

b) Kereskedelmi, szolgáltató területek: Gksz-1-XXIII-2.

a) az előkert mérete a Grassalkovich út felől 0 méter, a Házikert utca és a Hungária köz felől 6 méter.

b) kizárólag védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, valamint egyéb kereskedelmi, szolgáltató (munkásszálló) építmények helyezhetők el.

c) az újonnan kialakításra kerülő építési telkek teherforgalmát a szabályozási terven jelölt, kizárólag közforgalom számára megnyitott magánútról lehet biztosítani, mely magánút a meglévő kapubehajtók egyikén keresztül kell, hogy csatlakozzon a Grassalkovich út menti szervizúthoz, a Hungária köz felőli oldalon kizárólag személygépkocsi behajtó megengedett.

a) kereskedelmi, vendéglátás, szolgáltató rendeltetésű épületek, valamint üzemanyagtöltő állomás épületei helyezhetők el.

b) az előkert mérete a Nagybani Piac bevezető útja felől és a Bevásárló utca felől: 20 méter, az M5 autópálya körforgalmi csomópontja felől és az M5 autópálya felőli út felől: 10 méter, az oldalkert mérete minimum 10 méter.

c) az M5 autópályával határos telkek esetében az M5 autópálya felől hátsókertet kell tartani, melynek mérete az ¹⁰⁶Ev-Ve-XXIII-1 jelű övezet határától legalább 12 méter.

a) kiskereskedelmi épületek, vendéglátás, szolgáltatás, üzemanyagtöltő állomás épületei helyezhetők el.

b) az elő-, és oldalkert mérete: 10 méter, a hátsókert mérete az ¹⁰⁷Ev-Ve-XXIII-1 jelű övezet határától legalább 2 méter.

a) kereskedelmi, vendéglátás, szolgáltató rendeltetésű épületek helyezhetők el.

b) az előkert mérete a Bevásárló utca felől: 20 méter, az M5 autópálya körforgalmi csomópontja felől és az M5 autópálya felőli út felől: 10 méter, az oldalkert mérete minimum 10 méter.

a) Kialakult ipari-gazdasági területek: Gksz-2-XXIII-1.

b) Átalakuló és fejlesztésre kijelölt ipari-gazdasági területek: Gksz-2-XXIII-2.

a) üzemanyagtöltő állomás a területen nem helyezhető el.

b) az üzem tevékenységéhez szükséges technológiai jellegű építmény és saját önálló reklámhordozó legmagasabb pontja 25 méter lehet.

c) a Szabályozási Tervlapon meglévőként/megtartandóként jelölt zöldfelületet, mint meglévő háromszintes növényállományt kell fenntartani.

d) a szabályozási tervlapon közhasználat céljára átadható területként jelölt, gyalogos közlekedés céljára szolgáló területsáv – figyelemmel a terepadottságokra – az érintett közterületi járdaszint magasságához csatlakozva konzolosan alakítandó ki. A konzol alatti területsáv részben vagy egészben fedett parkolóként alakítható ki. A parkoló rendezett terepszintje és a gyalogos közlekedésre szolgáló „konzol” alsó szintje (szerkezeti réteg alja) közötti legkisebb távolság 3,5 méter kell legyen. A „konzol” által elfoglalt terület az adott ingatlan beépítettség megengedett értékébe nem számít bele.

a) meglévő, telekhatáron álló, zártsorú beépítésű épület bővítése, átalakítása esetén a szabadon álló beépítési módtól el lehet térni, de új épület csak szabadon álló beépítéssel helyezhető el.

b) építési tevékenység végzése akkor engedélyezhető, ha a telek megközelítése legalább 9 méter széles magánútról, vagy 12 méter széles közterületi útról biztosítható.

a) az előkert mérete a Fűzfa köz felől 2 méter, a Fűzfa köz Horgász part felőli részén 10 méter, a Horgászpart köz felől 10 méter, a magánút felől 5 méter, a Haraszti út mentén 5 méter, de a Haraszti út mentén az Gksz-2-XXIII-1/3 övezet vonatkozásában 0 méter is lehet.

b) amennyiben az épületmagasság meghaladja a 10 métert, abban az esetben az oldalkert mérete a tényleges épületmagasság fele, de legalább 5 méter.

c) felszíni parkolók kialakítása esetén a fásítást minden megkezdett 4 darab várakozó- vagy parkolóhely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, faiskolában előnevelt fa telepítésével kell megoldani.

d) az újonnan kialakításra kerülő építési telkek feltárása kizárólag az újonnan kialakítandó közforgalom számára átadott magánútról, az f) pontban felsorolt közlekedési kapcsolatok megépítésével biztosítható.

e) a magánúton a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen a közlekedés zavartalan biztosítása mellett kiskereskedelem, szolgáltatás rendeltetésű pavilon elhelyezhető, melynek épületmagassága nem haladhatja meg a 3 métert.

f) a szabályozási tervlapon jelölt jelentősen átépítést igénylő csomópont esetében az alábbi közlekedési kapcsolatokat kell biztosítani:

g) amennyiben teljesülnek a keretövezetre vonatkozó határértékek és az ipari funkció korábbi zavaró környezeti hatása megszűnt, a területen elhelyezhető bemutatóterem, munkásszálló épület is.

a) telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a kialakuló és a visszamaradó telek beépítési módja oldalhatáron álló beépítési módra változik.

b) a szabályozási tervlapon az építési helyen kívüli épületek felújíthatók, de nem bővíthetők, elbontásuk esetén helyükön új épület nem helyezhető el.

c) gyártó tevékenység végzésére szolgáló építmények, raktározás építményei, a gazdasági tevékenységet kiszolgáló irodai épületek, közlekedési és szállítási építmények, kereskedelmi építmények, közmű és a gépészet építményei helyezhetők el.

d) amennyiben teljesülnek a keretövezetre vonatkozó határértékek és az ipari funkció korábbi zavaró környezeti hatása megszűnt, a területen elhelyezhető legfeljebb 15.000 m ² bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi, raktár- kereskedelmi létesítmény, önálló irodai épület, bemutatóterem, szolgáltató épület, szálláshely-szolgáltató épület.

e) nem épület jellegű műszaki létesítmények, műtárgyak maximális magassága nem haladhatja meg a 27 métert.

a) az építési övezetben meghatározott legnagyobb megengedett épületmagasságot túllépni csak a technológiából adódó mértékben és esetben megengedett, de építmény magassága legfeljebb 30 méter lehet.

b) keletkezett csapadékvizek befogadója a Gyáli-patak 2. sz. felvízi ága, de a csapadékvizeket záportározó közbeiktatásával és csak egy helyen lehet a befogadóba vezetni, a záportározót a beépítésre nem szánt ¹⁰⁹Ev-Ve-XXIII-1 jelű övezet területén kell elhelyezni.

c) az adott telek határain túlterjedő, hatóság által meghatározott védőtávolságot igénylő rendeltetés nem megengedett.

a) az előkert mérete a Virágpatak út (Soroksári elkerülő út) mentén 10 méter, a többi út mentén 5 méter, az oldalkert mérete 8 méter, a Gyáli patak 2. ága felől 14 méter, a hátsókert mérete 16 méter, a Gyáli patak 2. ága felől 14 méter.

b) az építési telkeken kialakítandó számítással meghatározott méretű és alakú csapadékvíz visszatartó létesítmény által elfoglalt felületen épület, egyéb építmény nem helyezhető el, továbbá a létesítmény partélét épület legfeljebb 8 méterre közelítheti meg.

c) új épület elhelyezésének feltétele az adott ingatlannal határos közút vagy magánút 2-szer 1 sávos burkolt úttal történő kiépítése.

d) található telkek összegyűlő csapadékvizeit záportározó közbeiktatásával a Gyáli-patak 2. ágába egymástól legfeljebb 250 méterre lehet bevezetni.

e) mélyfúrású kút, víztorony, védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez kapcsolódó állattartó építmények és azokat kiszolgáló építmények is elhelyezhetők.

a) az előkert mérete az ¹¹¹Ev-Ve-XXIII-1 övezet, valamint a Kb-Ez-XXIII-1 övezet felől 0 méter, a többi út mentén 10 méter, az oldalkert mérete legalább 4 méter, a hátsókert mérete legalább 16 méter.

b) új épület elhelyezésének feltétele az adott ingatlannal határos közút vagy magánút főúthálózattal való összekötése, továbbá legalább 2-szer 1 sávos burkolt úttal történő kiépítése.

c) meglévő lakó és üdülőépületek a meglévő épület kubatúráján belül felújíthatók, korszerűsíthetők és átalakíthatók.

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

e) kerti építmény,

f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

a) Molnár-szigeti sportterületek: K-Rek-XXIII-1.

b) Meglévő sportterületek K-Rek-XXIII-2.

a) szabadidő-sport (teniszpálya, squash, fitnessterem, futópálya, uszoda, vizitelep, sportszálló stb.)

b) kulturális (művelődési, ház, könyvtár, klub, kiállítóterek, stb.)

c) oktatás-nevelés, konferenciaközpont

d) szociális ellátás (nyugdíjasház, öregek napközije stb.)

e) egészségügy (egészségház, kiskórház stb.)

f) vendéglátás

g) tudományos, kutatás

h) kereskedelem (legfeljebb 500 m² nettó szintterülettel)

i) szolgáltató létesítmények

a) kizárólag szabadidő-sport, kulturális, oktatás-nevelés (ide értve a napközis tábort), ¹¹⁴vendéglátás és az ezen rendeltetésekhez kapcsolódó kereskedelem, szolgáltatás, iroda rendeltetésű épületek továbbá – a szabályozási terven „a közhasználatra megnyitható parkoló elhelyezésének területe” szabályozóval érintett területen - parkolóház helyezhetők el.

b) új épület esetén az előkert mérete legalább ¹¹⁵5 méter, amennyiben a szabályozási terv az építési helyet nem tartalmazza. A közhasználatra megnyitott parkoló építménye építési helyen kívül is elhelyezhető.

c) ¹¹⁶a szabályozási tervben kötelezően kialakítandó zöldfelület területe szabályozóval érintett terület az összefüggő zöldfelület biztosítására meghatározott terület, ahol épület nem helyezhető el.

d) ¹¹⁷a közlekedési célú területen és a tengelyétől számított 20 méteren belül közforgalom elől el nem zárt magánút alakítható ki. A magánút részére önálló telek alakítandó, mely telekalakítás során az építési övezetre meghatározott telekalakítási szabályoktól el lehet térni, de a telek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb mint 8 méter.

a) ¹¹⁹sportlétesítmények, sportintézmény, ezeket kiszolgáló vendéglátó, kereskedelmi rendeltetésű épületek, valamint a rendeltetésszerű használathoz tartozó műtárgyak (pl. pályavilágítás, zászlótartó oszlop stb.) helyezhetők el.

b) a Haraszti út mentén a szabályozási tervlapon közhasználat céljára átadható területként jelölt részen a gyalogos átjárást oly módon biztosítani kell, hogy az előkertben kialakítható parkolók a főút melletti közforgalmú gyalogos közlekedést nem akadályozhatják.

c) ¹²⁰a pályavilágítási oszlopok talplemeztől mért oszlopfej magassága nem lehet magasabb, mint 40 méter.

a) szabadidő-sport, vendéglátás, üdülő, szálláshely-szolgáltató, valamint a helyi lakosság ellátását szolgáló, legfeljebb 100 m2 bruttó szintterületű kereskedelmi rendeltetés helyezhető el.

b) az előkert mérete legalább 5 méter.

c) gépkocsitároló külön épületként is elhelyezhető.

a) A különleges Dél-Pesti szennyvíztisztító területe: K-Sz-XXIII-1.

b)¹²²

a) ¹²³a területen legfeljebb 2 méter magas kerítés létesíthető.

b) a területen építmény legmagasabb pontja 25 méter lehet.

c) a Népjóléti árok felőli telekhatár mellett, az építési helyen kívül is elhelyezhető az árokhoz kapcsolódó egyéb tisztítást biztosító műtárgy (például szűrő).

a) Az építési telken belüli építési hely meghatározásánál az alábbi paramétereket kell figyelembe venni:

b) A területen az egyes telkeken belül a fő rendeltetéshez (logisztika) kapcsolódó, védőtávolságot nem igénylő, gyártó tevékenység végzésére szolgáló funkció a beépíthető bruttó szintterületnek általánosan legfeljebb 5%-án, ettől eltérően az A, H, I és J területi egységek beépíthető bruttó szintterületének legfeljebb 20%-án helyezhető el, míg irodai funkció egységesen a beépíthető bruttó szintterület legfeljebb 20% lehet.

c) 38/A. § (2) bekezdésben felsorolt rendeltetéseken kívül üzemanyagtöltő, autómosó, gépjármű karbantartó állomás létesíthető.

a) Az építési telken belüli építési hely meghatározásánál az alábbi paramétereket kell figyelembe venni:

b) A területen az egyes telkeken belül a fő rendeltetéshez (logisztika) kapcsolódó, védőtávolságot nem igénylő, gyártó tevékenység végzésére szolgáló funkció a beépíthető bruttó szintterület legfeljebb 10%-án, irodai funkció a beépíthető bruttó szintterület legfeljebb 20%-án helyezhető el.

c) 38/A. § (2) bekezdésben felsorolt rendeltetéseken kívül üzemanyagtöltő állomás, autómosó létesíthető.

a) Az építési telken belüli építési hely meghatározásánál az alábbi paramétereket kell figyelembe venni:

b) nem helyezhető el szálláshely-szolgáltató épület.

c) amennyiben a telek legkisebb közterület felöli szélességre vonatkozó előírás a kialakult telekállapotok miatt nem biztosítható, akkor az előírás a telek közterülettel párhuzamos, - de azzal nem feltétlenül határos – telekszélességére vonatkozik. Ilyen esetekben a közvetlenül közterületekkel határos telekszélesség min. 20 méter.

a) Jelentős zöldfelülettel rendelkező mezőgazdasági üzemek területe: K-Mü-XXIII-1.

b) Intenzíven beépített mezőgazdasági üzemek területe: K-Mü-XXIII-2.

a) mezőgazdasági termék feldolgozás, raktározás,

b) állattartás és állattenyésztés,

c) növénytermesztés,

d) tudományos, kutatás,

e) kereskedelem,

f) szolgáltató

a) kizárólag növénytermesztéshez, kertészethez kapcsolódó tudományos, kutató, oktató, bemutató rendeltetésű épületek helyezhetők el.

b) az előkert mérete legalább 10 méter.

a) mezőgazdasági vegyi termék gyártására szolgáló rendeltetés is megengedett.

b) nyeles telek nem alakítható ki.

c) az előkert mérete legalább 5 méter.

a) Átmeneti zagytér területe: K-Hull-XXIII-1.

b) Hulladékkezelő, lerakó területe: K-Hull-XXIII-2.

a) kizárólag a Ráckevei-Soroksári Duna ágból kikotort zagyiszap kiülepedéséhez szükséges terület (zagytér) kialakításával kapcsolatos építmények és építési tevékenységek (földmunkák, tereprendezések, stb.) engedélyezhetők.

b) a Szabályozási Tervlapon a zagytér kialakítására igénybe vehető területként jelölt területrészeken a zagytér, valamint az azt határoló töltés magassága a tereprendezést megelőző terepszinttől számítva 5 métert nem haladhatja meg.

a) hulladékgyűjtő udvarhoz kapcsolódó rendeltetések, valamint hulladékégető kivételével hulladék-feldolgozó, újrahasznosító üzemi épületek helyezhetők el.

b) az előkert mérete a Kb-Ez-XXIII-1 övezet felől 0 méter, a többi út mentén legalább 10 méter.

a) Gyorsforgalmi utak területei: KÖu-XXIII-1.

b) I. rendű főutak területei: KÖu-XXIII-2.

c) II. rendű főutak területei: KÖu-XXIII-3.

d) Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak területei: KÖu-XXIII-4.

e) Kerületi gyűjtőutak területei: KÖt-XXIII-1.

f) Kerületi kiszolgáló utak területei: KÖt-XXIII-2.

g) Önálló kerékpár-, és gyalogutak területei: KÖt-XXIII-3.

h) ¹³¹Egyéb közlekedési és közműterületek területei: KÖt-XXIII-4.

a) MÁV vasúti területei: Kök-XXIII-1.

b) HÉV vasúti területei: Kök-XXIII-2.

a) biztosítani kell a fő- és településszerkezeti jelentőségű utak kiépítéséhez szükséges területeket.

b) épületet elhelyezni nem lehet.

c) a korlátozás után felmerülő kártalanítási kötelezettség a Fővárosi Önkormányzatot terheli.

a) biztosítani kell a kiszolgáló utak kiépítéséhez szükséges területeket.

b) épületet elhelyezni nem lehet.

c) a korlátozás után felmerülő kártalanítási kötelezettség a kiszolgáló úttal határos ingatlanok tulajdonosait terheli.

a) Zkp-XXIII-1 jelű központi városi közpark,

b) Zkp-XXIII-2 jelű extenzív zöldterület,

c) Zkp-XXIII-3 jelű Duna-ág menti vízparti zöldterület,

d) Zkp-XXIII-4 jelű többfunkciós közkertek,

e) Zkp-XXIII-5 jelű kisebb kiterjedésű zöldterületek, játszókertek,

f) Zkp-XXIII-6 jelű út menti kondicionáló zöldterületek,

g) ¹³⁶Zkp-XXIII-7 jelű Molnár-sziget déli csücsök több funkciós zöldterület.

a) a dísz és pihenőkert funkcióhoz kapcsolódó, pihenést, kikapcsolódást szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, díszkút, emlékmű, zenepavilon, stb)

b) rekreációhoz kapcsolódó és a testedzést szolgáló építmények (játszótér, sportépítmények),

c) legfeljebb 50 m²alapterületű vendéglátó építmények,

d) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények.

a) a pihenőkert funkcióhoz kapcsolódó, pihenést, kikapcsolódást szolgáló építmények (különös tekintettel a pihenőhely, sétaút)

b) rekreációhoz kapcsolódó és a testedzést szolgáló építmények (ide értve játszótér, sportépítmények, tanösvény, kutyafuttató).

a) a dísz és pihenőkert funkciót szolgáló építmények (ide értve pihenőhely, sétaút, díszkút, emlékmű),

b) rekreációhoz, kapcsolódó és a testedzést szolgáló építmények (ide értve játszótér, tornapálya, kutyafuttató),

c) a vízparthoz kapcsolódó rekreációt szolgáló építmények (ide értve közösségi használatú épített vízi állás, csónakkikötő, palló-tanösvény),

d) a természeti értékek bemutatását, a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló építmények

e) legfeljebb 50 m²alapterületű vendéglátó építmények,

f) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények, a Ráckevei-Soroksári Duna fenntartásához és a Gyáli patak hordalék mentesítéséhez szükséges vízépítési építmények.

a) a pihenőkert funkcióhoz kapcsolódó, pihenést, kikapcsolódást szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, stb)

b) rekreációhoz kapcsolódó és a testedzést szolgáló építmények (játszótér, sportépítmények, tanösvény, kutyafuttató).

c) legfeljebb 20 m²alapterületű vendéglátó építmények (büfé).

d) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények.

a) a dísz és pihenőkert funkcióhoz, rekreációhoz kapcsolódó építmények (ide értve pihenőhely, sétaút, díszkút, emlékmű),

b) a testedzést szolgáló építmények (ide értve játszótér, tornapálya, sportpálya, kutyafuttató).

a) a pihenőkert funkcióhoz kapcsolódó, pihenést, kikapcsolódást szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, stb)

b) gépjármű közlekedést biztosító utak, parkolófelületek.

a) a dísz és pihenőkert funkciót szolgáló építmények (ide értve pihenőhely, sétaút, díszkút, emlékmű),

b) rekreációhoz, kapcsolódó és a testedzést szolgáló építmények (ide értve játszótér, tornapálya, kutyafuttató),

c) a vízparthoz kapcsolódó rekreációt szolgáló építmények (ide értve közösségi használatú épített vízi állás, csónakkikötő, palló-tanösvény),

d) a természeti értékek bemutatását, a kutatást és ismeretterjesztést, továbbá kulturális célt szolgáló építmények

e) vendéglátó építmények,

f) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények, a Ráckevei-Soroksári Duna fenntartásához szükséges vízépítési építmények.,

g) az a) – f) pontokban meghatározott rendeltetésekhez kapcsolódó kereskedelem, szolgáltatás és iroda rendeltetés.

a) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények,

b) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik,

c) kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak.

a) ¹⁴⁰Ev-Ve-XXIII-1 jelű védelmi erdő övezet.

b) ¹⁴¹Ev-Ve-XXIII-2 jelű meglévő beépítéssel rendelkező védelmi erdő övezet.

a) a 44. § (3) bekezdésben foglaltakon kívül más építmény nem helyezhető el.

b)¹⁴³

c) Az övezetben a Szennyvíz kezelés területeinek határa kivételével kerítés nem létesíthető.

a) a meglévő területhasználat fenntartható.

b) a meglévő lakó és üdülőépületek a meglévő épület kubatúráján belül felújíthatók, korszerűsíthetők és átalakíthatók.

c) a meglévő lótartással, lovagoltatással (lovassporttal) és lovas turizmussal kapcsolatos építmények a meglévő kubatúrán belül felújíthatók, korszerűsíthetők és átalakíthatók.

d) a meglévő sportpályához tartozó épületek a meglévő épület kubatúráján belül felújíthatók, korszerűsíthetők és átalakíthatók.

a) hitéleti célú rendeltetésként a meglévő kápolna épülete tartható fenn, azon kívül kizárólag az azt kiszolgáló rendeltetésű épületek helyezhetők el.¹⁴⁵

b) épület a telekhatártól számított 5,0 méteren belül nem helyezhető el.

c) az a) pont szerinti kiszolgáló épület maximális homlokzatmagassága 3,5 m.

d) legfeljebb 2,0 méter magas kerítés létesíthető, azzal, hogy

e) a jelentkező közmű igények közműpótló berendezéssel is biztosíthatók.”

a) Ek-XXIII-1 jelű speciális funkciót nem igénylő közjóléti erdők övezete.

b) Ek-XXIII-2 jelű vízparti és belterület-közeli közjóléti erdők övezete.

c) Ek-XXIII-3 jelű rekreációs funkciók bővítésére kijelölt erdők övezete.

d) Ek-XXIII-4 jelű rekultivációval érintett közjóléti erdők övezete.

e) Ek-XXIII-5 jelű Soroksári botanikus kert területe.

f)¹⁴⁷

g) Ek-XXIII-7 jelű átalakuló közjóléti erdők övezete.

a) a meglévő lakó és üdülőépületek a meglévő épület kubatúráján belül felújíthatók, korszerűsíthetők és átalakíthatók.

b) telekegyesítés, telekhatárrendezés ¹⁴⁹ esetén a kialakuló telek mérete kisebb lehet az előírt telekméreteknél, amennyiben az ingatlan e telekméreteket már eredetileg sem érte el.

a) a rekultiváció részeként megengedett a nem veszélyes hulladék előkezeléséhez, hasznosításához, ártalmatlanításához kapcsolódó tevékenységet kiszolgáló rendeltetési funkciójú építmények elhelyezése.

b) az OTÉK-ban felsorolt melléképítmények közül kizárólag közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló elhelyezése megengedett.

c) kerítés legfeljebb 2,5 méteres magassággal létesíthető.

d) a rekultiváció során az igénybevételt megelőző terepfelszínhez igazodó terep visszaállításához szükséges tereprendezés, terepfeltöltés végezhető.

a) turisztikai célt szolgáló építmények, sétaút, tanösvény, pihenőhely, esőbeálló,

b) pihenés, testedzés építményei, erdei tornapálya, füves vagy salakos sportpályák, akadálypályák, kötélpályák,

c) erdei kilátó, vadászház 200 méteres környezetében lőtér és azt kiszolgáló építmények,

d) terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények, de épület egy tömegben legfeljebb a 3. számú melléklet 12. pontjának táblázata szerinti alapterülettel helyezhető el.

a) kivett művelési ágban,

b) szőlő, gyümölcsös művelési ágban vagy zöldségtermesztés esetén,

c) továbbá állattartás érdekében.

a) telkenként legfeljebb egy darab 6 m² alapterülettel létesíthető,

b) szőlő. gyümölcs, kert művelési ágban, annak megfelelő tényleges használat esetén vegyszertároló a szerszámtárolóval egybeépítve további 6 m² alapterülettel létesíthető.

c) a 6.000 m²-nél (szőlő, gyümölcsös esetében 3.000 m²-nél) kisebb telken csak a hátsó telekhatárok mentén, az oldalsó telekhatárok csatlakozásánál, egy tömegben létesíthető.

d)¹⁵⁸

a) Má- XXIII-1 jelű általános mezőgazdasági területek.

b) Má- XXIII-2 jelű általános mezőgazdasági területek.

c) Má- XXIII-3 jelű általános lovas-tanyás mezőgazdasági területek.

d) Má- XXIII-4 jelű általános horgásztavas mezőgazdasági területek.

e) Má-XXIII-k1 jelű korlátos használatú általános mezőgazdasági területek.

f) Má-XXIII-k2 jelű középtávú fejlesztési szempontból korlátos, általános mezőgazdasági területek.

g) Má-XXIII-k3 jelű távlati fejlesztési szempontból korlátos, általános mezőgazdasági területek.

h) Má-XXIII-k4 jelű átalakuló fejlesztési szempontból korlátos, általános mezőgazdasági területek.

i) Má-XXIII-k5 jelű erdősávok védelme szempontból korlátos, általános mezőgazdasági területek.

a) elhelyezhetők az ingatlan művelési ágához kötődő, növénytermesztés és az ezekkel kapcsolatos saját termék feldolgozása, -tárolása (mezőgazdasági hasznosítás) céljára szolgáló építmények.

b) birtokközpont illetve kiegészítő központ nem létesíthető.

c) lakóépület nem helyezhető el.

a) állattartás épületei, takarmány és egyéb tároló építmények, feldolgozó épületek, színek és gépszínek, valamint legalább 2 ha kiterjedésű telekterületen egylakásos lakóépület és telepvezetői iroda is elhelyezhető, amennyiben a mezőgazdasági célú épület már megépült.

b) új állattartási célú épület a beépítésre szánt övezetektől mérve legalább 100 méter távolságra létesíthető.

c) telekalakítás kizárólag abban az esetben megengedett, ha az új telkek legkisebb mérete megfelel az előírt kialakítható telek legkisebb területi méretének és a beépíthető telek legkisebb szélességi méretének, kivéve a telekegyesítést vagy telekhatárrendezést. ¹⁶⁰ Telekegyesítés vagy telekhatárrendezés ¹⁶¹ esetén a kialakuló telek területe és szélessége elmaradhat az övezetre előírt legkisebb telekméretektől.

a) elhelyezhetők az ingatlan művelési ágához kötődő, növénytermesztés és az ezekkel kapcsolatos saját termék feldolgozása, -tárolása (mezőgazdasági hasznosítás) céljára szolgáló építmények,

b) lótartással, lovagoltatással, lovas turizmussal kapcsolatos és azt kiszolgáló építmények.

c) legeltető állattartás épületei, takarmány és egyéb tároló építmények, valamint egylakásos lakóépület, amennyiben a mezőgazdasági célú épület már megépült.

a) extenzív halgazdálkodással kapcsolatos építmények, horgászstéggel egybeépített horgásztanya, az üzemeltetéshez szükséges kiszolgáló építmények, valamint 1 db lakást biztosító szolgálati épület helyezhető el.

b) horgászstéggel egybeépített horgásztanya egymástól legalább 20 méter távolságra helyezhető el és legfeljebb 12 m² alapterületű, 3 méter épületmagasságú kialakítású lehet.

a) a természeti védettséggel és a Nemzeti Ökológiai Hálózat által érintett táji-, ökológiai szempontból értékes, részben gyepes mezőgazdasági területek.

b) területén a gyepgazdálkodást és tárolást szolgáló építmények (szénatároló), méhészettel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

c) területén huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építmények nem helyezhetők el.

d) területén birtokközpont, illetve kiegészítő központ nem alakítható ki, lakóépület nem helyezhető el.

a) legalább 720 m² területű telken a 47. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével szerszámtároló-kamra, legalább 6000 m² területű és legalább 16 méter szélességű telken gyümölcstermesztéshez tartozó termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló építmények, valamint lakóépület helyezhetők el.

b) birtokközpont nem alakítható ki.

a) a távlati tervezett beépítésre szánt terület feltárásához szükséges közúthálózat kijelöléséig a 47. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével szerszámtároló-kamra kivételével épület nem helyezhető el.

b) telekalakítás kizárólag abban az esetben megengedett, ha az új telkek legkisebb mérete megfelel az előírt kialakítható telek legkisebb területi méretének és a beépíthető telek legkisebb szélességi méretének, kivéve a telekegyesítést vagy telekhatárrendezést. ¹⁶² Telekegyesítés vagy telekhatárrendezés ¹⁶³ esetén a kialakuló telek területe és szélessége elmaradhat az övezetre előírt legkisebb telekméretektől.

a) a meglévő épületek kubatúráját meghaladó átalakítás nem megengedett,

b) a meglévő épületeken belül is csak kizárólag olyan rendeltetésmód változtatás megengedett, amely a távlati lakóövezeti besorolással összhangban van,

c) telekalakítás kizárólag abban az esetben megengedett, ha az új telkek legkisebb mérete megfelel az előírt kialakítható telek legkisebb területi méretének és a beépíthető telek legkisebb szélességi méretének, kivéve a telekegyesítést vagy telekhatárrendezést. ¹⁶⁴ Telekegyesítés vagy telekhatárrendezés ¹⁶⁵ esetén a kialakuló telek területe és szélessége elmaradhat az övezetre előírt legkisebb telekméretektől.

a) Mk-XXIII-1 jelű kertes mezőgazdasági területek.

b) Mk-XXIII-k1 jelű fejlesztési szempontból korlátos, kertes mezőgazdasági területek.

c) Mk-XXIII-2 jelű kertes mezőgazdasági területek.

d) Mk-XXIII-k2 jelű fejlesztési szempontból korlátos, kertes mezőgazdasági területek.

a) a 47. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti szerszámtároló-kamra, gyümölcstermesztéshez tartozó termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló építmények, állattartást szolgáló építmények, rekreációs célokat szolgáló építmények (pihenés, testedzés építményei, füves vagy salakos sportpályák, akadálypályák, kötélpályák) helyezhetők el.

b) birtokközpont nem alakítható ki.

a) épületek közül kizárólag a 47. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti szerszámtároló-kamra helyezhető el.

b) telekalakítás kizárólag abban az esetben megengedett, ha az új telkek legkisebb mérete megfelel az előírt kialakítható telek legkisebb területi méretének és a beépíthető telek legkisebb szélességi méretének, kivéve a telekegyesítést vagy telekhatárrendezést. ¹⁶⁸ Szabályozási vonal, mint határvonal mentén történő telekfelosztás esetén a kialakuló telek területe és szélessége elmaradhat az övezetre előírt legkisebb telekméretektől.

a) az ingatlan művelési ágához kötődő, növénytermesztés céljára szolgáló építmények, fóliasátor, szerszámtároló-kamra helyezhető el.

b) birtokközpont nem alakítható ki.

c) lakóépület nem helyezhető el.

a) épületek közül kizárólag a 47. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti szerszámtároló-kamra helyezhető el.

b) telekalakítás kizárólag abban az esetben megengedett, ha az új telkek legkisebb mérete megfelel az előírt kialakítható telek legkisebb területi méretének és a beépíthető telek legkisebb szélességi méretének, kivéve a telekegyesítést vagy telekhatárrendezést. ¹⁷¹ Szabályozási vonal, mint határvonal mentén történő telekfelosztás esetén a kialakuló telek területe és szélessége elmaradhat az övezetre előírt legkisebb telekméretektől.

a) területén a ¹⁷²területhasználat a vízügyi érdekek a természetvédelem érdekeinek elsődleges figyelembevételével történhet, a kialakult értékes és védett növényállomány megőrzendő,

b) területén a természeti értékek szigorú védelme mellett, tájba illő módon csak a természetvédelmi kezeléshez szükséges építmények helyezhetők el.

a) az izraelita temető területe,

b) területén új építményt elhelyezni nem lehet.

a) Kb-Rek-XXIII-1 jelű lovas-tanya övezete

b) Kb-Rek-XXIII-2 jelű sport- és rendezvénytér övezete

c) ¹⁷⁴Kb-Rek-XXIII-3 jelű Golfpálya melletti közjóléti erdő

d) ¹⁷⁵Kb-Rek-XXIII-4 jelű Golfpálya területe

e) ¹⁷⁶Kb-Rek-XXIII-5 jelű rekreációs funkciók bővítésére kijelölt területek övezete.

a) szabadidő-sporttal, vendéglátással, lótartással, lovagoltatással (lovassporttal) és lovas turizmussal kapcsolatos építmények, valamint játszótér, állatsimogató helyezhetők el.

b) az előkert mérete legalább 5 méter, állattartó építményektől vendéglátó rendeltetésű épület legalább 30 méter távolságra helyezhető el.

a) pihenés, testedzés építményei, erdei tornapálya, füves vagy salakos sportpályák, akadálypályák, kötélpályák, sportterületek kiszolgálásához szükséges épület (öltöző, mosdó, büfé, stb), valamint játszótér helyezhetők el.

b) ideiglenesen elhelyezhető legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény.

a) turisztikai célt szolgáló építmények, sétaút, tanösvény, pihenőhely, esőbeálló,

b) pihenés, testedzés építményei, erdei tornapálya, füves vagy salakos sportpályák, akadálypályák, kötélpályák,

c) erdei kilátó,

d) terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények, de épület egy tömegben legfeljebb a 3. számú melléklet 14. pontjának táblázata szerinti alapterülettel helyezhető el.

a) a (3) bekezdésben felsorolt építmények, valamint golfpályához kapcsolódó rekreációs tó (öntöző tó, dísztó, pihenő tó) helyezhető el.

b) a parkolási igényeket, épületen belül vagy felszíni parkolóban lehet biztosítani.

a) Ráckevei-Soroksári Duna-ág medre és parti sávja

b) állóvizek medre és parti sávja

c) folyóvizek medre és part sávja, továbbá közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

a) Vá-XXIII-1 jelű Ráckevei-Soroksári Duna-ág medrének övezete

b) Vá-XXIII-2 jelű Ráckevei-Soroksári Duna-ág menti parti sáv övezete

c) Vá-XXIII-3 jelű Péteri-majori tó és a horgásztavak övezete

d) Vá-XXIII-4 jelű Joker tó övezete

e) Vf-XXIII-1 jelű Folyóvizek medre és parti sávjának övezete

a) vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények,

b) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak (pallós-tanösvény, természetvédelmi bemutatóhely)

c) a vízparthoz kapcsolódó rekreációt szolgáló építmények (közösségi használatú épített vízi állás, csónakkikötő, palló-tanösvény, horgászstég)

a) vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények,

b) ismeretterjesztést, kutatást, természeti értékek bemutatását szolgáló építmények (tanösvény, esővédő, természetvédelmi bemutatóhely),

c) közösségi használatú épített vízi állás (horgászállás, csónakkikötésre alkalmas hely)

d) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik,

e) közterületi parkoló, ha a meglévő partvonal, a nádas és a fás növényzet ezt fizikailag lehetővé teszi.

f) köztárgyak,

g) hulladékgyűjtők.

a) vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények,

b) ismeretterjesztést, kutatást, természeti értékek bemutatását szolgáló építmények (ide értve a tanösvény, esővédő, természetvédelmi bemutatóhely),

c) közösségi használatú épített vízi állás (horgászállás, csónakkikötésre alkalmas hely)

d) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik,

e) köztárgyak,

f) hulladékgyűjtők.

a) Gyáli-patak és mellékágainak parti sávja

b) egyéb árkok, csatornák és vízfolyások és azok parti sávja

a) vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények,

b) ismeretterjesztést, kutatást szolgáló építmények (ide értve a sétaút és tanösvény),

c) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik,

d) köztárgyak,

e) hulladékgyűjtők,

a) reklámhordozó, hirdető-berendezés,

b) önálló, legfeljebb 1 méter átmérőjű, legfeljebb 3 méter magas hirdetőoszlop,

c) pavilon,

d) utasváró,

e) révhez kapcsolódóan kompkezelő építmény,

f) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,

g) szobor, emlékmű, kút, vízijáték, utcabútor,

h) közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési műtárgy.

a) amennyiben a ki- és behajtás forgalomtechnikai okokból nem engedélyezhető vagy

b) a telek méretei a telken belüli parkolást nem teszik lehetővé,

c) a Vt-H-XXIII-1/5 jelű építési övezetben az OTÉK szerint telken belül biztosítandó parkolóhelyek 100%-ban, 100 méteren belül parkolóházban biztosíthatók.

a) vízellátás, villamosenergia ellátás és földgázellátás vonatkozásában a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,

b) csapadékvíz elvezetés, szennyvízelvezetés, távhőellátás és vezetékes hírközlés vonatkozásában vagy a közterületi hálózathoz önálló bekötéssel, vagy szolgalmi jog segítségével a szomszédos telken keresztül megoldani.

a) a tervezett közművek megépítéséről,

b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,

c) a csapadékvizek elvezetéséről,

d) közforgalmú út esetén belterületen és külterület beépítésre szánt területén a közvilágítás kiépítéséről,

e) magánút esetén kül- és belterület beépítésre szánt területén a közvilágítás megépítéséről

a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,

b) ¹⁹⁹a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

a) egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni,

b) vagy (napi 5 m³-t el nem érő esetben is) egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezéssel is lehet tisztítani:

a) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadó megoldható (felszín alatti tisztított víz elhelyezés tilos) és az élővíz kezelője befogadó nyilatkozatot ad,

b) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,

c) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,

d) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,

e) ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.

a) a kocsi behajtó 3,5 méternél szélesebb nem lehet,

b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével),

c) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,

d) a vízszállítás akadálymentes legyen,

e) nyílt árkos felszíni vízelvezetéssel javasolt területen az árok telkenkénti 3,5 méternél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem megengedett sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.

a) a hídszerkezetének legalsó szintje a patak legnagyobb vízszintje fölött legalább 0,5 méterrel kell, hogy legyen,

b) a híd tartószerkezete nem nyúlhat bele és nem érintheti a patak medrét,

c) egy telekre csak egy hídszerkezet létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve),

d) a híd szélessége telkenként legföljebb ²⁰⁵4,5 méter széles lehet,

e) a hídszerkezetre legalább egy oldalon biztonsági korlát helyezendő el, ami legföljebb 1 méterrel emelkedhet ki a kocsi-behajtó felszínéről.

a) háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem)

b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele:

c) ²¹³háztartási méretű kiserőmű kapacitását (50 kVA) meghaladó

a) 14 méter szabályozási szélesség alatt legalább egyoldali fasor,

b) 14 méter szabályozási szélesség felett kétoldali fasor telepítéséhez kell területet biztosítani.