Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének

21/2019.(VII.12.) önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros XXIII. Kerületi Építési Szabályzatról szóló 26/2017. (IX.22) önkormányzati rendelet módosításáról

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján a 13.§ (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42.§-ában biztosított véleményezési jogkörben eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§ A Budapest Főváros XXIII. Kerületi Építési Szabályzatról szóló 26/2017. (IX.22) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kerületi Építési Szabályzat (a továbbiakban: KÉSZ vagy a szabályzat) hatálya:

1. Budapest XXIII. kerület Soroksár, Grassalkovich út – Gyáli patak – Budapest XXI. kerület közigazgatási határ – Budapest XX. kerület közigazgatási határ – MÁV-Kelebiai vasútvonal által határolt területre (1.a, 1.b és 1.c ütem)
2. Budapest XXIII. kerület, Ráckevei-Soroksári Duna – Gyáli-patak – Grassalkovich út – Vecsés út –Túri István út – M51 autóút – közigazgatási határ által határolt területre (2.a és 2.b ütem)
3. Budapest XXIII. kerület Soroksár, Közöslegelő dűlő – Szentlőrinci út – Temető sor – Budapest XX. kerület közigazgatási határ – Budapest XVIII. kerület közigazgatási határ – Dózsa György út – M5 autópálya – M51 autóút – Túri István út – Vecsés út által határolt területre (3.a és 3.b ütem) terjed ki.”

2.§ (1) A Rendelet 2.§ (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a)  1. számú melléklet: SZT jelű Szabályozási Tervlap (SZT-1, SZT-2, SZT-3, SZT-4, SZT-5, SZT-6, SZT-7, SZT-8, SZT-9, SZT-10, SZT-11, SZT-12, SZT-14, SZT-15, SZT-16, SZT-17, SZT-18, SZT-22, SZT-23, SZT-24, SZT-25 M=1:2000 méretarányú szelvényen ábrázolva és SZT-JM jelű jelkulcs),

2. 2. számú melléklet: VK jelű Védelmi korlátozási tervlap (VK-1, VK-2, VK-3, VK-4, VK-5, VK-6, VK-7, VK-8, VK-9, VK-10, VK-11, VK-12, VK-14, VK-15, VK-16, VK-17, VK-18, VK-22, VK-23, VK-24, VK-25 M=1:2000 méretarányú szelvényen ábrázolva és VK-JM jelű jelkulcs),.
   

(2) A Rendelet 2.§ (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

„d) 4. számú melléklet: A Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervének 2019. március 15-i hatálybalépése miatt változással érintett területek lehatárolása.”

 (3) A Rendelet 2.§ (2) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) 2. számú függelék: A változással érintett területek és az infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területek átnézeti térképe.”

3.§ (1) A Rendelet 3.§ 14.-15. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„14. Szintterületi mutató számítása: a területen a szintterületi mutató értékét – a KÉSZ előírásainak keretei között – az alábbiak szerint kell kiszámítani:

1. A szintterületi mutatót a szintterület értékének és a telek területének hányadosaként kell meghatározni, a szintterületi mutató határértéke az általános szintterületi mutató és a parkolásra fordítható szintterületi mutató összege.
2. Az általános szintterületi mutató értékének számításánál figyelembe kell venni a telken lévő összes épületet, de nem kell beszámítani: az épület 1,9 méternél kisebb szabad belmagasságú területeit, a d) pont kivételével – a parkolásra fordítható szintterületi mutatóba beszámított területeket, a telek beépített területébe be nem számított területeket.
   
3. A parkolásra fordítható szintterületi mutató értékébe kizárólag az épületen belül, terepszint alatt vagy felett elhelyezett parkolók területe számítható be.
4. Az önálló parkolóház esetén a szintterületi mutató általános értékét is fel lehet használni parkoló kialakítására.

15. Támfallétesítmény: Támfalhoz kapcsolódó teraszkialakítás, vagy támfalban/ támfal mögött kialakított gépkocsi-, vagy egyéb tároló.”

(2) A Rendelet 3.§-a következő 17-19. pontokkal egészül ki:

„17. Belterület: A kerület közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, összefüggő, beépített, vagy beépítésre szánt területeket tartalmazó – szabályozási tervlapon az állami alapadatok felhasználása alapján jelölt része.

18. Gyártó tevékenység: Külön jogszabály szerinti bejelentés-köteles ipari és telepengedély-köteles tevékenységek közül azok a tevékenységek, melyek gyártásra vonatkoznak.

19. Testvérház: Két szomszédos építési telek közös oldalhatárán álló, egymáshoz tűzfalakkal csatlakozó két olyan épület együttese, melyek a tömegformálás, építészeti kialakítás és az épület magasság alapján nem számítanak ikerháznak.”

4.§ A Rendelet 4.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Védelmi korlátozási tervlap

1. nemzetközi jogszabály által meghatározott kötelező elemei: NATURA 2000 terület
2. országos jogszabály által meghatározott kötelező elemei:

ba) vasútvonalak védőtávolsága

bb) országos ökológiai hálózat, ökológiai folyosó területe,

bc) közművezeték biztonsági övezete,

bd) hidrogeológiai „B” védőterülete,

be) mikrohullámú összeköttetés magassági korlátozása 30 méter felett,

bf) nagykiterjedésű nyilvántartott régészeti lelőhely határa,

bg) nyilvántartott régészeti lelőhely határa,

bh) régészeti érdekű terület,

bi) országosan nyilvántartott műemlék azonosítója és törzsszáma,

bj) országosan nyilvántartott műemlék műemléki környezete, azonosítója és törzsszáma,

bk) országos jelentőségű tájképvédelmi terület

bl) ex-lege védett forrás

bm) partvonaltól számított 50 méteres távolság,

bn) országos erdőállomány adattár szerinti erdőterület

3. fővárosi jogszabály által meghatározott kötelező elemei:

ca) fővárosi helyi védettségű építmény,

cb) településképvédelmi jelentőségű tervezett fasor,

cc) gyorsvasút vonal térszín alatti szakaszának védelmi zónája,

cd) távlatban kiépítendő tisztított szennyvíz nyomóvezeték,

ce) távhő kooperációs gerincvezeték,

4. egyéb kötelező elemek:

da) adótorony,

db) nagyközép-nyomású gázvezeték,

dc) ivóvíz gerincvezeték,

dd) vasút tengelyvonala,

de) időszakosan erős szaghatással érintett terület határa (Dél-Pesti Szennyvíztisztító telep)”

5.§ A Rendelet 6.§-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben egy telket több helyen is érint szabályozási vonal, akkor a telekalakítás végrehajtása több lépésben (szabályozási vonalanként külön-külön) is történhet.

(5)   Kialakult beépítéshez tartozó telek szabályozása esetén az övezetben meghatározott előkert, oldalkert, hátsókert méretektől el lehet térni.

(6) Nem kialakult állapotú tömbben akkor beépíthető egy telek, ha az építési övezetben meghatározott kialakítható telek legkisebb méreteit (terület, szélesség, mélység) eléri. Ha ez nem teljesül, akkor telekalakítással lehet az előírt méreteket biztosítani.

(7) Szabályozási vonallal érintett telek nem beépíthető mindaddig, amíg a telek szabályozása telekalakítással meg nem történik.”

6.§ A Rendelet 8.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 „8.§

A KÉSZ hatálya alá tartozó terület az alábbi beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területekre tagozódik:

1. beépítésre szánt területek:
   1. Kisvárosi lakóterületek:                                                                                               Lk
   2. Kertvárosi lakóterületek:                                                                                             Lke
   3. Kiemelt jelentőségű helyi központi területek:                                                               Vt-H
   4. Intézményi területek:                                                                                                  Vi
   5. Hétvégi házas üdülőterületek:                                                                                      Üh
   6. Gazdasági kereskedelem-szolgáltató területek:                                                             Gksz
   7. Nagykiterjedésű rekreációs, és szabadidős területek                                                      K-Rek
   8. Különleges szennyvízkezelési területek:                                                                       K-Sz
   9. Különleges nagy kiterjedésű, szállítmányozási-, raktározási és logisztikai területek:        K-Log
   10. Különleges mezőgazdasági üzemi területek:                                                                 K-Mü
2. beépítésre nem szánt területek:

ba) Közpark területek:                                                                    Zkp

bb) Védelmi erdő területek:                                                            Ev

bc) Közjóléti erdőterületek:                                                            Ek

bd) Általános mezőgazdasági területek:                                           Má

be) Kertes mezőgazdasági területek:                                               Mk

bf) Természetközeli területek:                                                        Tk

bg) Temető területe:                                                                       Kb-T

bh)  Kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű területek:                    Kb-Ez

bi) Vízgazdálkodási területek:                                                        Vá

bj) Közúti főközlekedési területek:                                                  KÖu

bk) Kerületi (települési) jelentőségű Közúti közlekedési területek     Köt

bl) Kötöttpályás közlekedési területek:                                            KÖk”

7.§ A Rendelet 9.§-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nagytestű haszonállat tartására szolgáló építmény kizárólag mezőgazdasági területen létesíthető.

(6) Közepes testű, valamint kistestű haszonállat tartására szolgáló építmény mezőgazdasági területen védőtávolság nélkül, Lke övezetben az alábbi védőtávolságok betartása mellett létesíthető:

a)    a szomszédos ingatlan határától számított 10 méter,

b)    ugyanazon telken (osztatlan tulajdonközösség, vagy társasház) lévő lakás nyílásától 10 méter.

(7) Kedvtelésből tartott állatok tartására szolgáló építmény mezőgazdasági területen védőtávolság nélkül, más övezetben az alábbi védőtávolságok betartása mellett létesíthető:

a)  a szomszédos ingatlan határától számított 5 méter,

b)  ugyanazon telken (osztatlan tulajdonközösség, társasház) lévő lakás nyílásától számított 5 méter.”

8.§ A Rendelet 10.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10.§

1. Új üzemanyagtöltő állomás és autós gyorsétterem kizárólag Gksz jelű építési övezetben és Köu jelű övezetben létesíthető, kivétel a (2) bekezdésben foglalt eseteket.
   
2. K-log jelű építési övezetben új üzemanyagtöltő állomás abban az esetben létesíthető, ha az övezeti előírás megengedi.”

9.§ A Rendelet 11.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11.§

(1)     Pavilon csak településrendezési, közlekedési, településképi arculat és üzemeltetési követelményeknek megfelelően, kizárólag fogyasztótér nélküli vendéglátóhely céljára, továbbá virág-, hírlap-, fagylalt-, népi-, iparművészeti-, képző- és fotóművészeti termékek árusítására, valamint turisztikai információ-ellátás céljára létesíthető.

(2)     Pavilon járdán akkor helyezhető el, ha a visszamaradó gyalogos járdafelület szélessége legalább 3 méter.”

10.§ A Rendelet 12.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12.§

Parkolóház kizárólag Vt-H jelű és Vi-2 jelű építési övezetben létesíthető, ha azt az építési övezeti előírások lehetővé teszik, továbbá a megközelítés és forgalom forgalomtechnikai vizsgálatokkal igazolt módon, biztonságosan megoldott.”

11.§ A Rendelet 14.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14.§

Támfallétesítmény a meglévő támfalba építve abban az esetben létesíthető, ha az eredeti támfalmagasság legfeljebb 0,5 méterrel történő emelésével kialakítható, továbbá a terepszint az eredeti terepszinthez képest legfeljebb 1 méterrel változik meg.”

12.§ A Rendelet 15.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15.§

1. Hajó- (úszómű-) kikötő – az egyéb jogszabályokban tiltott helyek kivételével, a vonatkozó előírások betartása mellett – a Ráckevei-Soroksári Duna-parti szakaszain elhelyezhető.
   
2. A kikötői felépítmény helyszínenként legfeljebb 12 m² bruttó területet meg nem haladó földszintes, legfeljebb 4 méteres épületmagasságú építmény lehet.
3. Kikötőhöz kapcsolódóan olyan úszómű, amely vendéglő, úszó bemutatóterem, szálláshely vagy csónakház rendeltetési célt is szolgál, kizárólag akkor helyezhető el, ha:

a)    a rendeltetéshez szükséges parkolóhely a kapcsolódó szárazulat 50 méteres környezetében közterületen egyidejűleg biztosítható,

b)    a megközelítés és forgalom forgalomtechnikai vizsgálatokkal igazolt módon, biztonságosan megoldott.”

13.§ A Rendelet 16.§ (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) Minden övezet, építési övezet területén elhelyezhető:

1. a forrásfoglalás,
2. a vízműgépház,
3. szennyvízátemelő,
4. a transzformátorállomás,
5. az energia-átalakító,
6. a gáznyomás-szabályozó,
7. vízelvezető-, szikkasztóárkok,
8. a közművezetékek nyomvonalai

műtárgyai és építményei.”

14.§ A Rendelet 16.§ (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Hírközlési torony, önálló távközlési építmény (6 méternél nagyobb antenna, beleértve a GSM tornyot is) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában lakó- és üdülőterülettől mért 100 méteren belül nem létesíthető.

  (4)  Krematórium a KÉSZ hatálya alá tartozó területen nem létesíthető.”

15.§ A Rendelet 17.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17.§

1. A telkek beépítési módja:
   

1. zártsorú: .......................................... Z,
2. szabadonálló: ................................. SZ,
3. oldalhatáron álló: ............................ O,
4. ikresen csatlakozó: ............................ I,
5. sorházas: ……………………………...S

lehet.

2. Zártsorú beépítésI módú területen:

1. csoportházas, zártudvaros és hézagosan zártsorú beépítés kialakítható amennyiben az építési övezet előírásai azt lehetővé teszik.
2. hézagosan zártsorú beépítés esetében – ha az épületek elhelyezése nem telekhatártól telekhatárig (zártsorúan) történik – az épületek zárt sorát legalább 4 méter (kialakult telektömbben legalább 3 méter) hézaggal meg lehet szakítani.
3. az illeszkedés általános szabályai szerint

ca) a telekbelső felé nyúló, oldalhatáron álló épületrész hossza általában a szomszédos épületekével megegyező, de legfeljebb 18 méter hosszú lehet az építési övezeti előírások keretei között.

cb) oldalhatáron álló épületrész esetében a hátsókerti építési vonal – kivéve, ha építési hely lehetővé teszi – legfeljebb 1,5 méterrel térhet el a szomszédos épületek hátsókerti építési vonalától.

4. eltérő rendelkezés hiányában az épületeket telekhatártól telekhatárig kell kialakítani, szomszéd telken található, meglévő épület esetén ahhoz csatlakozva.

3. Szabadonálló beépítésI módú területen:

1. az előkertben, valamint az oldalkertben a telekhatártól számított 3 méteres sávon belül a terepszint alatti gépkocsitároló, parkoló megközelítéséhez szükséges rámpa kialakítható.
2. az illeszkedés általános szabályai szerint meglévő, legkisebb telekszélességi méretet el nem érő, de a legkisebb beépíthető telekterületet meghaladó méretű telkek esetén az építési övezeti előírások keretei között ikerház vagy testvérház elhelyezése is megengedett az Lk-2-XXIII-1/1 és Lke-1-XXIII-4/3 jelű építési övezetekben.

4. Oldalhatáron álló beépítési módú területen:

1. az épület oldalhatáron álló homlokzatának magassága (F/L) nem haladhatja meg az építési övezetre előírt épületmagasság értékét.
2. az építmények attól az oldalhatártól, amely az építési hellyel határos, 0-1 méteres távolságra állhatnak.

(5) IKRESEN CSATLAKOZÓ beépítési módú területen:

1. az építési helyek két szomszédos telek közös telekhatárán csatlakoznak, ezért az épületeket a közös határvonalon kell elhelyezni.
2.  az ikresen csatlakozóan kialakított épületekkel beépített telkek összevonása esetén az összevont telken a szabadonálló beépítési módú építési helyre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(6) SORHÁZAS beépítési módú területen az épületek a zártsorú beépítéshez hasonlóan helyezhetők el azzal az eltéréssel, hogy az egymáshoz sorban csatlakozó épületek egy, vagy több szomszédos telken is telepíthetők. A sorházas egységét lezáró utolsó épület mellett oldalkert is kialakítható.”

16.§ A Rendelet 18.§ (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1)    Az előkert mérete eltérő rendelkezés hiányában:

1. főszabályként az érintett utcaszakaszon (adott utca keresztező utcák közötti szakaszán) kialakult méret,
2. ha még az érintett utcaszakaszon (adott utca keresztező utcák közötti szakaszán) nincs kialakult méret, akkor az építési határvonal 5 méter, de az építési vonal a közterületi határvonaltól legfeljebb 10 méter távolságra lehet.

2. Az oldalkert mérete eltérő rendelkezés hiányában:

1. szabadonálló és ikresen csatlakozó beépítés esetében a tényleges épületmagasság fele, de legalább 3 méter,
2. oldalhatáron álló beépítés esetében 4 méter,
3. hézagosan zártsorú beépítési mód esetében legalább 4 méter (hézag mérete),
   4. Kialakult állapotú tömb esetében

da) szabadonálló és ikresen csatlakozó beépítés esetében a tényleges épületmagasság fele,

db) oldalhatáronálló beépítés esetében 3 méter,

81. hézagosan zártsorú beépítési mód esetében legalább 3 méter (hézag mérete).

 (3)    A hátsókert mérete eltérő rendelkezés hiányában:

1. az épület hátsókert felé néző homlokzatmagasságával azonos érték, de legalább 6 méter kell legyen.
2. nem kell hátsókertet kialakítani zártudvaros beépítés esetén.
3. Kialakult állapotú tömbben a hátsókert mérete nem lehet kisebb az épület hátsókertre néző tényleges homlokzatmagasságánál.”

17.§ (1) A Rendelet 19.§ (2)-(3) bekezdések helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Kialakult állapotú tömbben az a telek, amelynek telekmérete nem éri el az övezetre, vagy építési övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület méretet, de az övezetre, vagy építési övezetre meghatározott beépíthető legkisebb telek terület méretet eléri, beépíthető.

 (3) Az Lk, Lke, Vt-H, Vi és K-Rek építési övezetekben szálláshely-szolgáltatási célból konténer és sátor nem helyezhető el.”

(2) A Rendelet 19.§ (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Elő-, oldal-, hátsókert területébe terepszint felett előtető, előlépcső, kizárólag gyalogos használati rendeltetésű rámpa benyúlhat.

 (7) Lk, Lke, Vt-H, Vi, K-Rek és Üh jelű építési övezetekben a hátsókert előírt legkisebb méretén belül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény, jégverem, zöldségverem, gépkocsi- és egyéb tároló kivételével építmény, melléképítmény és kiegészítő rendeltetésű építmény nem helyezhető el.

 (8) A 25 méternél kisebb átlagos mélységű telken az előírt hátsókertnek a telekhatártól mért 3 méteren kívüli részén a (7) bekezdésben felsorolt építményeken túl toldalékként mosókonyha, nyárikonyha is elhelyezhető.”

(3) A Rendelet 19.§ (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Tereprendezés esetén a természetes terepfelület megváltoztatása nem eredményezheti a csapadékvíz szomszédos telekre való átjutását. Építményt csak a természetes terepviszonyokhoz illeszkedő módon lehet elhelyezni, feltöltés, illetve bevágás legfeljebb 1,5 méter lehet.”

18.§ A Rendelet 21. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„21. Lakóterületek általános előírásai

21.§

1. Az építési övezetekben – eltérő rendelkezés hiányában – a lakó rendeltetésen kívül önállóan is elhelyezhető rendeltetések:
   

1. szállás,
2. szolgáltatás,
3. közintézmény,
4. kulturális, közösségi szórakoztató,
5. igazgatási, iroda,
6. sport,
7. lakosság ellátását szolgáló, legfeljebb 2000 m² bruttó szintterületű kereskedelmi.

2. Az építési övezetekben – eltérő rendelkezés hiányában – a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben az alábbi kiegészítő rendeltetés is megengedett:

1. háztartással kapcsolatos tároló,
2. műterem.

3. Az építési övezetekben – eltérő rendelkezés hiányában – elhelyezhető melléképítmények:

1. közmű-becsatlakozási műtárgy,
2. közműpótló műtárgy,
3. hulladéktartály-tároló,
4. épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
5. kerti építmény,
6. húsfüstölő, zöldségverem,
7. zászlótartó oszlop,
8. Lke építési övezetekben állatól, állatkifutó.

21/A. Lk-1 jelű kisvárosias lakóterületek általános előírásai

22.§

1. Az Lk-1 jelű kisvárosias lakóterületeken belül az alábbi építési övezetek találhatóak:
   

1. Kisvárosias, jellemzően lakó rendeltetésű, oldalhatáros beépítésű lakóterületek:  Lk-1-XXIII-1.
2. Kisvárosias, vegyes rendeltetésű lakóterületek:                                                 Lk-1-XXIII-2.
3. Kisvárosias, a jellemzően intézményi rendeltetésű lakóterületek:                        Lk-1-XXIII-3.
4. Kisvárosias, Templom utca melletti lakóterületek:                                             Lk-1-XXIII-4.
5. Kisvárosias, társasházas beépítésű lakóterületek:                                              Lk-1-XXIII-5.

2. Az építési övezetekben eltérő övezeti rendelkezés hiányában telkenként egynél több főépület is elhelyezhető.
3. Az építési övezetekben elhelyezhető maximális rendeltetési egységszám – eltérő övezeti rendelkezés hiányában – hat, melyből legfeljebb négy lehet lakó rendeltetés.
4. Ahol övezeti rendelkezés korlátozza a lakóépület lakásszámát, ott a lakásszám megengedett mértékéig a 21. § (1) bekezdésben felsorolt rendeltetések is elhelyezhetők.
5. Az építési övezetekben teljes közművesítettséget kell biztosítani.
6. Az Lk-1 jelű kisvárosias lakóterületen a telkekre és épületekre vonatkozó jellemzőket a 3. számú melléklet 1. pontjának táblázata tartalmazza.

21/B. Lk-1 jelű kisvárosias lakóterületek részletes előírásai

23.§

1. Az Lk-1-XXIII-1/1 és Lk-XXIII-1/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
   

1. legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el,
2. melynek beépítési módja oldalhatáron álló, a kötelező építési vonal az utcai telekhatár és a telkek azon oldalhatára, ahol a meglévő épületek az adott telektömb érintett utcaszakaszain jellemzően elhelyezkednek.
3. meglévő zártsorú beépítésű épület átalakítása, bővítése zártsorú kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni az oldalhatáron álló beépítési módtól.

2. Az Lk-1-XXIII-2/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

a) A főrendeltetésű épülettel egy tömegben, vagy önálló épületben gépjárműjavítással, háztartási gépek javításával kapcsolatos funkció is megengedett.

b) meglévő zártsorú beépítésű épület átalakítása, bővítése zártsorú kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni az oldalhatáron álló beépítési módtól.

3. Az Lk-1-XXIII-2/3 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. amennyiben a fő rendeltetés szerinti épület részben vagy teljes mértékben lakófunkciójú, a beépítés legfeljebb 50 % lehet, és a zöldfelületnek legalább a 40 %-os  mértéket el kell érnie.
2. a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben, vagy önálló épületben gépjárműjavítással, háztartási gépek javításával kapcsolatos funkció is megengedett.

4. Az Lk-1-XXIII-4/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

a) legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.

b) meglévő zártsorú beépítésű épület átalakítása, bővítése zártsorú kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni az oldalhatáron álló beépítési módtól.

5. Az Lk-1-XXIII-5/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
   1. legfeljebb 30 lakásos lakóépület helyezhető el.
   2. az épületekben a lakófunkciót nem zavaró, a lakosság alapellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók, valamint oktatási, egészségügyi rendeltetés a lakóépületek földszintjén helyezendők el a közterület felé néző főbejárattal.
6. Az Lk-1-XXIII-5/3 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. hézagosan zártsorú beépítés is kialakítható.
2. kötelező építési vonal az utcai telekhatártól mérve 5 méter.
3. a hátsókert mérete legalább 10 méter.

21/C. Lk-2 jelű kisvárosias lakóterületek általános előírásai

23/A. §

1. Az Lk-2 jelű kisvárosias lakóterületeken belül az alábbi építési övezetek találhatóak:
   

1. Kisvárosias, jellemzően lakó rendeltetésű lakóterületek:                                     Lk-2-XXIII-1.
2. Kisvárosias, vegyes rendeltetésű lakóterületek:                                                 Lk-2-XXIII-2.
3. Kisvárosias, jellemzően intézményi rendeltetésű lakóterületek:                           Lk-2-XXIII-3.
4. Kisvárosias, intenzív beépítésű lakóterületek:                                                    Lk-2-XXIII-4.

2. Az építési övezetekben eltérő övezeti rendelkezés hiányában telkenként egynél több főépület is elhelyezhető.
3. Az építési övezetekben – eltérő övezeti rendelkezés hiányában – legfeljebb hatlakásos lakóépület, vagy egy épületben maximálisan hat rendeltetési egység helyezhető el.
4. Az építési övezetekben teljes közművesítettséget kell biztosítani.
5. Az Lk-2 jelű kisvárosias lakóterületen a telkekre és épületekre vonatkozó jellemzőket a 3. számú melléklet 1. pontjának táblázata tartalmazza.

21/D. Lk-2 jelű kisvárosias lakóterületek részletes előírásai

23/B. §

1. Az Lk-2-XXIII-1/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
   

1. legfeljebb négy rendeltetési egység, a lakó rendeltetési egységen kívül kizárólag szolgáltatás, iroda, legfeljebb 100 m² bruttó szintterületű kereskedelmi rendeltetési egység helyezhető el.
2. legfeljebb 15 méteres telekszélesség esetén ikres beépítési mód alkalmazható.
3.  a hátsókert mérete legalább 10 méter, szabadon álló beépítés esetén az oldalkert mérete legalább 2,5 méter.

2. Az Lk-2-XXIII-1/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. a lakó rendeltetési egységen kívül kizárólag szolgáltatás, iroda, legfeljebb 100 m² bruttó szintterületű kereskedelmi rendeltetési egység helyezhető el.
2. kötelező építési vonal az utcai telekhatártól mérve 5 méter.
3. a hátsókert mérete legalább 7,5 méter.

3. Az Lk-2-XXIII-2/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. a lakó rendeltetési egységen kívül kizárólag szállás, szolgáltatás, iroda, kereskedelmi rendeltetési egység helyezhető el.
2. kötelező építési vonal az utcai telekhatártól mérve 5 méter, kivéve a Szent László utca melletti tömbökben, ahol 9 méter.
3. a hátsókert mérete legalább 7,5 méter.

4. Az Lk-2-XXIII-4/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. legfeljebb 30 lakásos lakóépület helyezhető el.
2. a Passuth László utca és a Szent László utca mentén a lakófunkciót nem zavaró, a lakosság alapellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók, valamint oktatási, egészségügyi rendeltetés a lakóépületek földszintjén helyezendők el a közterület felé néző főbejárattal.
3. kötelező építési vonal az utcai telekhatártól mérve 5 méter, kivéve a Szent László utca melletti tömbökben, ahol 9 méter.”

19.§ A Rendelet az alábbi 22. alcímmel egészül ki:

„22. Kertvárosias lakóterületek általános előírásai

24.§

1. A kertvárosias lakóterületeken belül az alábbi építési övezetek találhatóak:
   

1. Kertvárosias, jellemzően szabadon álló beépítésű lakóterületek:                    Lke-1-XXIII-1.
2. Kertvárosias, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű lakóterületek:               Lke-1-XXIII-2.
3. Kertvárosias, jellemzően zártsorú és sorházas beépítésű lakóterületek:           Lke-1-XXIII-3.
4. Kertvárosias, jellemzően ikres beépítésű lakóterületek:                                  Lke-1-XXIII-4.
5. Kertvárosias, oldalhatáron-, és szabadon álló beépítésű lakóterületek:           Lke-1-XXIII-5.
6. Kertvárosias, oldalhatáron- és szabadon álló és ikres beépítésű lakóterületek: Lke-1-XXIII-6.
7. Kertvárosias, vegyes, átalakuló beépítésű lakóterületek:                                Lke-1-XXIII-7.
8. Kertvárosias, jellemzően intézményi, vendéglátó-, és kereskedelmi rendeltetésű lakóterületek:
   1.                                                                                                                   
1. Kertvárosias, rehabilitációt igénylő lakóterületek:                                         Lke-1-XXIII-9.

2. Az építési övezetekben – eltérő övezeti rendelkezés hiányában – legfeljebb négylakásos lakóépület, vagy maximálisan négy rendeltetési egység, 1000 m²-nél nagyobb méretű telken legfeljebb hat rendeltetési egység helyezhető el.
3. Ahol övezeti rendelkezés korlátozza a lakóépület lakásszámát, ott a lakásszám megengedett mértékéig a 21. § (1) bekezdésben felsorolt rendeltetések is elhelyezhetők.
4. Az építési övezetekben – eltérő rendelkezés hiányában – teljes közművesítettséget kell biztosítani, kivéve, ha nincs a szennyvizek befogadására alkalmas közcsatorna, ilyen esetben legfeljebb két lakás, vagy két rendeltetési egység mértékéig zártrendszerű szennyvíztároló létesítése megengedett.
5. Kertvárosias lakóterületen a telkekre és épületekre vonatkozó jellemzőket a 3. számú melléklet 2. pontjának táblázata tartalmazza.

22/A. Kertvárosias, jellemzően szabadon álló beépítésű lakóterületek részletes előírásai

25.§

1. Az Lke-1-XXIII-1/1 jelű építési övezetben meglévő ikresen csatlakozó épület átalakítása, bővítése ikresen csatlakozó kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni a szabadon álló beépítési módtól.
   
2. Az Lke-1-XXIII-1/2 jelű építési övezetben:

1. egészségügyi épület, szociális épület, szálláshely-szolgáltató épület, sport rendeltetésű építmény, és több lakóépület, de legfeljebb 15 lakás és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló rendeltetések helyezhetők el.
2. a maximális homlokzatmagasság 6 méter.
3. az övezetben nyeles telek nem megengedett, de magánút legalább 10 méter szélességben kialakítható.
4. a szabályozási terven jelölt értékes faegyedek, fasorok megtartandók, védendők, kipusztulás esetén pótlandók, építmény-elhelyezés érdekében nem vághatók ki.

3. Az Lke-1-XXIII-1/3 jelű építési övezetbe sorolt Felső Duna sor melletti telkeken:

1. a 21. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl vendéglátó funkció és kilátóterasz kialakítása is megengedett.
2. kilátóterasz, illetve parkoló esetén az utcával párhuzamos 6 méteres sávot kötelezően parkolóként kell kialakítani és fenntartani. A parkolósáv fölé, annak síkja felett minimum 2,5 méterrel erkély, terasz a telekhatárig kialakítható.
3. a maximális homlokzatmagasság 6 méter.
4. 1 méternél magasabb támfal, illetve bevágás nem alakítható ki.

4. Az Lke-1-XXIII-1/4 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. kizárólag vízisportokhoz kapcsolódó kiszolgáló sportépítmény helyezhetők el.
2. a fennmaradó területet növényzettel, (dominánsan fákkal, cserjékkel) fedetten kell kialakítani.

5. Az Lke-1-XXIII-1/5 jelű építési övezetbe sorolt telkeken négynél több, de legfeljebb hatlakásos lakóépület 1200 m²-nél nagyobb telken helyezhető el.
6. Az Lke-1-XXIII-1/6 jelű építési övezetbe sorolt telkeken legfeljebb négy lakás létesíthető, kivéve a Taling utca mellett található tömböket és a Szitás utca – Alsókert utca – Lápos utca által határolt tömb Lápos utca felőli telkeit, ahol legfeljebb két lakás létesíthető.
7. Az Lke-1-XXIII-1/7 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. legfeljebb hatlakásos lakóépület helyezhető el, de amennyiben a telekméret meghaladja a 800 m²-t, akkor telkenként egy darab nyolclakásos lakóépület is elhelyezhető.
2. kötelező építési vonal a Tartsay utca felől 5 méter.

8. Az Lke-1-XXIII-1/8 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. legfeljebb négy lakás létesíthető.
2. a Középtemető utca melletti tömbökben két fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

9. Az Lke-1-XXIII-1/9 jelű építési övezetben:

1. az Orbánhegyi dűlőtől délre eső tömbökben a telekalakítás teljes tömbre kiterjedő telekcsoport újraosztással történhet.
2. a keresztirányú telkek hátsó telekhatárát a tömb felezővonalán kell elhelyezni.
3. az előkert legkisebb mérete 5 méter, de az épület homlokvonala az utcai telekhatártól legfeljebb 10 méterre húzható hátra.
4. a szennyvízcsatornával el nem látott telkek esetén, telkenként legfeljebb 1 lakás létesíthető, a szennyvízcsatorna kiépülte után telkenként több fő rendeltetésű épület elhelyezhető, de épületenként legfeljebb 4 lakás alakítható ki.

22/B. Kertvárosias, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű lakóterületek részletes előírásai

26.§

1. Az Lke-1-XXIII-2/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
   

1. melynek beépítési módja oldalhatáron álló, a kötelező építési vonal az utcai telekhatár és a telek északi oldalhatára.
2. a Szabályozási Terven jelölt kötelező építési vonalon épület zártsorú beépítéssel is kialakítható, továbbá meglévő zártsorú beépítésű épület átalakítása, bővítése zártsorú kialakítással is megengedett, ezekben az esetekben el lehet térni az oldalhatáron álló beépítési módtól.
3. a Káposztásföld utca mellett telkenként legfeljebb egy lakás létesíthető.

2. Az Lke-1-XXIII-2/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. a Felső Duna sor és a Kisduna utca közötti területen a 21. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl vendéglátó funkció és kilátóterasz kialakítása is megengedett.
2. a Felső Duna sor és a Kisduna utca közötti területen, a Felső Duna sorral határos telek közterület felőli határa mellett kialakított kilátóterasz, illetve parkoló esetén az utcával párhuzamos 6 méteres sávot kötelezően parkolóként kell kialakítani. A parkolósáv fölé, annak síkja felett minimum 2,5 méterrel erkély, terasz a telekhatárig kialakítható.
3. lejtős terepen a Ráckevei-Soroksári Duna felőli oldalon a homlokzatmagasság legfeljebb 8,5 méter lehet.
4. 1 méternél magasabb támfal, illetve bevágás nem alakítható ki.
5. az utcai telekhatár kötelező építési vonal, kivéve a Felső Duna sor felé néző és a Vecsés út Felső Duna sor és a Kisduna utca közötti telkek esetében, ahol az előkert 6 méter.

3. Az Lke-1-XXIII-2/3 jelű építési övezetbe sorolt telkeken legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.
4. Az Lke-1-XXIII-2/4 jelű építési övezetbe sorolt telkeken legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.

22/C. Kertvárosias, jellemzően zártsorú és sorházas beépítésű lakóterületek részletes előírásai

26/A.§

1. Az Lke-1-XXIII-3/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken legfeljebb hatlakásos sorházas lakóépület helyezhető el.
   
2. Az Lke-1-XXIII-3/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. legfeljebb kétlakásos sorházas lakóépület helyezhető el.
2. a hátsókert mérete legalább 10 méter.

3. Az Lke-1-XXIII-3/3 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.
2. új épület építésénél a kötelező építési vonal az utcai telekhatártól mérve 5 méter.
3. meglévő épület bővítése az 5 méteres előkerten belül nem megengedett.

(4) Az Lke-1-XXIII-3/4 jelű építési övezetbe sorolt telkeken hézagosan zártsorú beépítés is kialakítható.

22/D. Kertvárosias, jellemzően ikres beépítésű lakóterületek részletes előírásai

26/B.§

1. Az Lke-1-XXIII-4/1 és Lke-1-XXIII-4/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
   

1. legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.
2. meglévő oldalhatáron álló beépítésű épület átalakítása, bővítése oldalhatáron álló kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni az ikres beépítési módtól.
3. 20 méternél kisebb mélységű telek esetében a hátsókert 1 méterig csökkenthető

(2) Az Lke-1-XXIII-4/3 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. ikres beépítési mód legfeljebb 10 méteres telekszélesség esetén alkalmazható.
2. ikres beépítés esetén legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.
3. a kötelező építési vonal az utcai telekhatártól mérve 5 méter.
4. meglévő oldalhatáron álló beépítésű épület átalakítása, bővítése kizárólag az építési helyen belül megengedett.

22/E. Kertvárosias, oldalhatáron-, és szabadon álló beépítésű lakóterületek részletes előírásai

27.§

1. Az Lke-1-XXIII-5/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
   1. maximum kétlakásos lakóépület helyezhető el.
   2. meglévő oldalhatáron álló beépítésű épület átalakítása, bővítése oldalhatáron álló kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni a szabadon álló beépítési módtól.
2. Az Lke-1-XXIII-5/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.
2. meglévő oldalhatáron álló beépítésű épület átalakítása, bővítése oldalhatáron álló kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni a szabadon álló beépítési módtól.

(3) Az Lke-1-XXIII-5/3 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. a lakóépületeken kívül azokat kiegészítő rendeltetések közül csak járműtároló, háztartással kapcsolatos tároló és műterem, melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, valamint kerti építmény létesíthetők.
2. terepszint alatti építmény vagy épületrész közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, medence kivételével úgy helyezhető el, hogy annak padlóvonala a telkeket határoló legmélyebben fekvő közterület síkja alá nem kerülhet.
3. legfeljebb kétlakásos épület helyezhető el.
4. 15 méternél keskenyebb, de legalább 10 méteres telekszélesség esetén a szabadon álló helyett oldalhatáron álló beépítési mód is alkalmazható.

(4) Az Lke-1-XXIII-5/4 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. telekalakítás esetén az építési övezetben megengedett min. 400 m² telekterület és min. 11 m telekszélesség kizárólag az alábbi esetekben alkalmazható:
   1. a már meglévő beépítések esetében a jogi helyzet ténylegesen kialakult használatnak megfelelő rendezése érdekében 2-nél több telek egyszerre történő kialakítása esetén, amennyiben a kialakult szomszédos beépítés miatt nagyobb telkek egyéb módon nem alakíthatók.
   2. amennyiben az előírt 500 m² telekterületű és 15 méter szélességű telek kialakítása valamely, már korábban rendezett építési telkek területének csökkentése nélkül nem lehetséges.
2. a vasút melletti úttal határos, tömböt lezáró szabálytalan alakú saroktelkek esetében a legkisebb telekszélesség méretétől háromszög vagy ötszög alakú kialakuló telkek esetén el lehet térni.
3. az előkert legkisebb mérete 5 méter, azonban az épület homlokvonala az utcai telekhatártól legfeljebb 10 méterre lehet, kivéve a f) pontban foglalt eseteket, valamint
   a Sodronyos utca mentén, ahol az új épületek homlokvonala legalább 7 méterre állhat.
4. oldalhatáron álló beépítési mód kizárólag a szabályozási terv jóváhagyása előtt kialakult, vagy az a) pont szerint kialakuló 11-15 méter közötti szélességű telkeken és a f) pontban foglalt esetekben alkalmazható.
5. a közüzemi szennyvízcsatornával nem ellátott telkek esetén, telkenként legfeljebb 1 lakás létesíthető, a szennyvízcsatorna kiépülte után legfeljebb 2 lakás alakítható ki, kivéve meglévő épület – bővítés nélküli – átépítésénél, ahol 3 rendeltetési egység is megengedett.
6. azon építési telkeknél, ahol a középfeszültségű légvezeték nem közterületen, hanem a telken át halad, az épület elhelyezéssel kapcsolatban - a vezeték kiváltásáig - a meglévő épületektől mért OTÉK szerinti, épületek közötti legkisebb távolság megtartásával az alábbi engedmények alkalmazhatók:
   

131. a c) pontban szereplő épület homlokvonali megkötésétől el lehet térni.
132. a hátsókert értéke lehet 0 méter.
133. ha a keresztirányban áthaladó vezeték védőtávolsága másképp nem teszi lehetővé, elhelyezhető az épület oldalhatáron álló, vagy ikres beépítési mód szerint is.

(5) Az Lke-1-XXIII-5/5 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. az előkert legkisebb mérete a Horgász part felől 15 m.
2. az előkertben semmilyen szint feletti építmény nem helyezhető el, a gyalogosjárda, gépjármű behajtó és a parkolóhelyek kivételével az előkert teljes egészében zöldfelületként alakítandó ki.
3. az OTÉK szerint előírt telken belüli parkolás 100 %-át lakóépülettel egybeépített gépkocsitárolóban kell biztosítani.
4. telkenként több épület elhelyezése is megengedett, de ebben az esetben az egyes épületek bruttó alapterülete az adott telek övezeti előírások szerint megengedett legnagyobb beépíthető alapterületének 50%-át nem haladhatja meg.
5. legfeljebb 48 lakás alakítható ki.

22/F. Kertvárosias, oldalhatáron- és szabadon álló és ikres beépítésű lakóterületek részletes előírásai

27/A.§

1. Az Lke-1-XXIII-6/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
   

1. legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.
2. meglévő zártsorú beépítésű épület átalakítása, bővítése zártsorú kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni az ikres beépítési módtól.

(2) Az Lke-1-XXIII-6/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.
2. új épület építésénél a kötelező építési vonal az utca felől mérve 5 méter.
3. meglévő épület bővítése az 5 méteres előkerten belül nem megengedett.
4. meglévő oldalhatáron álló beépítésű épület átalakítása, bővítése oldalhatáron álló kialakítással is megengedett, ez esetben és az e) pont esetén el lehet térni az ikres beépítési módtól.
5. ikresen csatlakozóan kialakított, szomszédos épületek telkeinek összevonása esetén szabadon álló beépítési mód is alkalmazható.

22/G. Kertvárosias, vegyes, átalakuló beépítésű lakóterületek részletes előírásai

27/B.§

1. Az Lke-1-XXIII-7/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
   

1. legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.
2. meglévő oldalhatáron álló beépítésű épület átalakítása, bővítése oldalhatáron álló kialakítással is megengedett, ez esetben és a c) pont esetén a szabadon álló beépítési módtól el lehet eltérni.
3. 14 méternél keskenyebb, de legalább 10 méteres telekszélesség esetén oldalhatáron álló beépítési mód is alkalmazható.
   

2. Az Lke-1-XXIII-7/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.
2. meglévő szabadon álló beépítésű épület átalakítása, bővítése szabadon álló kialakítással is megengedett, az oldalhatáron álló beépítési módtól ebben az esetben lehet eltérni.

3. Az Lke-1-XXIII-7/3 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el, kivéve a Szőlőfürt köz melletti telkeket, ahol legfeljebb kétlakásos lakóépület létesíthető.
2. 14 méternél keskenyebb, de legalább 10 méteres telekszélesség esetén oldalhatáron álló beépítési mód is alkalmazható.
3. a Máté apostol utcára merőleges közterületek felől az előkert mérete 3 méterig csökkenthető.

22/H. Kertvárosias, jellemzően intézményi, vendéglátó-, és kereskedelmi rendeltetésű lakóterületek részletes előírásai

27/C. §

Az Lke-1-XXIII-8/3 és Lke-1-XXIII-8/4 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. új beépítés esetén, amennyiben a fő rendeltetés szerinti épület lakófunkciójú, a beépítés legfeljebb 25 % lehet, és a zöldfelületnek legalább az 55 %-os mértéket el kell érnie.
2. a Haraszti út és az Ibolya utca melletti telkeken legfeljebb 22 lakás alakítható ki.
3. vegyes funkciójú épület földszintjén új lakórendeltetés nem alakítható ki.

22/I. Kertvárosias, rehabilitációt igénylő lakóterületek részletes előírásai

28.§

(1) Az Lke-1-XXIII-9/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken csoportházas és hézagosan zártsorú beépítés is kialakítható.

(2) Az Lke-1-XXIII-9/2 és Lke-1-XXIII-9/4 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. csoportházas és hézagosan zártsorú beépítés is kialakítható.
2. legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.

(3) Az Lke-1-XXIII-9/3 jelű építési övezetben:

1. nem kell előkertet tartani.
2. legfeljebb négy lakás alakítható ki.
3. minden lakás után legalább 2 darab személygépkocsi telken belüli elhelyezését kell biztosítani, melyek közül legalább 1 darab épületen belül, garázsban alakítandó ki.

(4) Az Lke-1-XXIII-9/5 jelű építési övezetben:

1. a temető kiürítését követően emlékpark alakítható ki.
2. kegyeleti hely, szakrális épület létesíthető.”

20.§ A Rendelet 23. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„23. Kiemelt jelentőségű helyi központi területek általános előírásai

29.§

1. A kiemelt jelentőségű helyi központi területek elsősorban kerületi jelentőségű intézmények, közintézmények elhelyezésére szolgálnak.
   
2. A kiemelt jelentőségű helyi központi területeken belül az alábbi építési övezetek találhatóak:

1. Intézmények területei:                                                  Vt-H-XXIII-1.
2. Családi házas átalakuló területek:                                Vt-H-XXIII-2.

3. Az építési övezetekben – eltérő övezeti rendelkezés hiányában – járműtároló önállóan vagy önálló terepszint alatti épületben akkor helyezhető el, ha a fő rendeltetésű épületben, vagy ahhoz kapcsolódóan toldalékként nem alakítható ki.
4. Az építési övezetekben – eltérő rendelkezés hiányában – a lakó rendeltetésen kívül önállóan is elhelyezhető rendeltetések:

a)   közintézmény,

b)   igazgatási,

c)   vendéglátó,

d)   szolgáltató,

e)   szállás,

f)   iroda,

g)   sport,

h)   kulturális-, közösségi szórakoztató,

i)    legfeljebb 5.000 m² bruttó szintterületű kereskedelmi célú épületek,

j)    parkolóház.

5. Az építési övezetekben eltérő rendelkezés hiányában elhelyezhető melléképítmények:

1. közmű-becsatlakozási műtárgy,
2. hulladéktartály-tároló,
   
3. épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
4. kerti építmény,
5. zászlótartó oszlop

rendeltetésű építmények helyezhetők el.

6. Az építési övezetekben – eltérő övezeti rendelkezés hiányában – telkenként több épület is elhelyezhető.
7. A parkolási igényeket, épületen belül (mélygarázs, parkolóház), vagy/és felszíni parkolóban lehet biztosítani.
8. A terepszint alatti beépítés mértéke mélygarázs céljára elérheti a 100 %-ot, ha a telek mérete 1.500 m²-nél kisebb.
9. A telek terepszint alatti 100 %-os beépítése esetén tetőkertet kell kialakítani a pinceszint felszín felett be nem épített részének legalább 50 %-án.
10. Az épületmagasság megengedett legkisebb értékétől akkor sem lehet eltérni, ha az építés több szakaszra bontva kerül megvalósításra.
11. Az építési övezetekben teljes közművesítettséget kell biztosítani
12. A kiemelt jelentőségű helyi központi területeken a telkekre és épületekre vonatkozó jellemzőket az 3. számú melléklet 3. pontjának táblázata tartalmazza.

23/A. Kiemelt jelentőségű helyi központi területek részletes előírásai

30.§

1. A Vt-H-XXIII-1/1 és Vt-H-XXIII-2/1 jelű építési övezetben a meglévő épületek homlokzatához új épületnek úgy kell csatlakoznia, hogy a homlokzatmagasság a meglévő épület homlokzatmagasságának az 1/10-ét meghaladóan nem térhet el. A csatlakozó homlokzati sáv szélessége min. 3 méter.
   
2. A Vt-H-XXIII-1/2 jelű építési övezetben:
   1. 
      

b) a Hősök tere vasútállomás felőli végén található tömbökben az előkert mérete az Arany János utca felől 0 méter, a Láng Endre utca felől 3 méter, a többi közterület felől 5 méter.

3. A Vt-H-XXIII-2/1 jelű építési övezetben szabadon álló beépítés ott alakítható ki, ahol a szabályozási terv nem jelöl kötelező építési vonalat az utcai telekhatáron.
4. A Vt-H-XXIII-2/2 jelű építési övezetben az előkert mérete, ami egyben kötelező építési vonal: a Hősök tere északi oldalán 5 méter, a Hősök tere déli oldalán 3 méter.
5. A Jelző utca – szabályozási tervlapon megszüntetésre jelölt – szakaszán a meglévő közművezetékek kiváltása előtt épület csak a védőtávolságok figyelembevételével helyezhető el.

23/B. Intézményi területek általános előírásai

30/A.§

1. Az intézményi területek elsősorban intézményi, valamint lakóterületeket kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgálnak.
   
2. Az intézményi területeken belül az alábbi építési övezetek találhatóak:

1. Meglévő intézmények területe:                                                                   Vi-2-XXIII-1.
2. Beépítetlen, vagy átalakuló intézményi fejlesztési területek:                         Vi-2-XXIII-2.

3. Az építési övezetekben – eltérő övezeti rendelkezés hiányában – járműtároló önállóan vagy önálló terepszint alatti épületben akkor helyezhető el, ha a fő rendeltetésű épületben, vagy ahhoz kapcsolódóan toldalékként nem alakítható ki.
4. Az építési övezetekben – eltérő rendelkezés hiányában – elhelyezhető rendeltetések:

a)   közintézmény,

b)   igazgatási,

c)   vendéglátó,

d)   szolgáltató,

e)   szállás,

f)   iroda,

g)   sport,

h)   kulturális-, közösségi szórakoztató,

i)    legfeljebb 5.000 m² bruttó szintterületű kereskedelmi célú épületek,

j)    parkolóház,

k)   lakó, amennyiben övezeti előírás megengedi.

5. Az építési övezetekben eltérő rendelkezés hiányában elhelyezhető melléképítmények:

1. közmű-becsatlakozási műtárgy,
2. egyedi szennyvízkezelő berendezés,
3. hulladéktartály-tároló,
4. épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
5. kerti építmény,
6. zászlótartó oszlop.

6. Az építési övezetekben – eltérő övezeti rendelkezés hiányában – telkenként több épület is elhelyezhető.
7. Az építési övezetekben teljes közművesítettséget kell biztosítani, kivéve, ha nincs a szennyvizek befogadására alkalmas közcsatorna, ilyen esetben legfeljebb két rendeltetési egységhez egyedi szennyvízkezelő berendezés létesíthető.
8. Az intézményi területek telkeire és épületeire vonatkozó jellemzőket a 3. számú melléklet 4. pontjának táblázata tartalmazza.

23/C. Intézményi területek részletes előírásai

30/B.§

1. A Vi-2-XXIII-1/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken kizárólag óvoda, valamint lakó rendeltetés helyezhető el.
   
2. A Vi-2-XXIII-2/1 és Vi-2-XXIII-2/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. a vasút védőtávolságán kívül legfeljebb kétlakásos új lakóépület létesíthető.
2. a vasút védőtávolságán belül meglévő lakóépület átalakítása, bővítése megengedett.

3. A Vi-2-XXIII-2/3 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

a MÁV vasúti és vasúti üzemi területeihez tartozó építmények, valamint az ezekhez kapcsolódó P+R parkolók is elhelyezhetők. A P+R parkoló felszínen, felszín alatt, épületben, vagy épületen kívül egyaránt létesíthető.

4. A Vi-2-XXIII-2/4 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. a szabályozási terven jelölt 200 férőhelyes minimális befogadóképességű parkolási létesítmény kialakítható az övezetben elhelyezhető rendeltetésekhez kapcsolódóan (épületen belül is), vagy önállóan (parkolóház, mélygarázs, fedetlen parkolófelület).
2. vegyes funkció (parkoló + intézmény) esetén a szükséges parkolóhelyeket (P+R parkoló és a rendeltetésekhez tartozó parkoló) külön-külön is biztosítani kell.

5. A Vi-2-XXIII-2/5 és Vi-2-XXIII-2/6 jelű építési övezetben:

1. lakó rendeltetés is megengedett, de a Vi-2-XXIII-2/5 jelű építési övezetben legfeljebb 260 darab lakás, a Vi-2-XXIII-2/6 jelű építési övezetben legfeljebb 392 darab lakás alakítható ki.
2. a Vi-2-XXIII-2/5 jelű építési övezetben összesen legalább bruttó 2400 m² alapterületen kizárólag a terület ellátását és kiszolgálását biztosító (pl. gyermekintézmény kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, sport stb.) rendeltetési egység helyezhető el, mely alapterületbe beszámítható a sportpályák, gyermekintézményi játszóudvarok területe is.
3. a Haraszti út mentén, a szabályozási tervlapon jelölt 13 méteres közhasználat céljára átadható területrész kizárólag közlekedési területként használható, új kerítés a területrész Ráckevei-Soroksári Duna felőli határvonalára helyezhető.
4. meglévő és kialakításra kerülő telkek feltárása kizárólag a Gyár közről, illetve a Fűzfa közről történhet.
5. a közterületeknek és az épületekkel egybeépített gépkocsitároló behajtóinak légvonalban mért távolsága nem lehet több 45 méternél.
6. az övezetek területén az OTÉK szerint előírt telken belüli parkolás legalább 50 %-át az épületekkel egybeépített gépkocsitárolóban kell biztosítani, az OTÉK szerint előírt telken belüli parkolás fennmaradó része a közterületektől mért 45 méteren belül kialakított fásított parkolóban elhelyezhető.
7. fásított parkoló abban az esetben lehet kétszintes kialakítású, ha a felső szintje a rendezett terepszinttől számított 1 méternél magasabban nem emelkedik ki és a környező terephez rézsűvel csatlakozik.
8. a telek be nem építhető részén gyalogos zónát és zöldsávot kell kialakítani.
9. a gyalogos tengely mindkét oldalán legalább 800 m² nagyságú összefüggő zöldfelületet kell kialakítani, melyeket a középső gyalogos tengellyel össze kell kapcsolni.
10. az épületek megközelítését telken belül olyan belső, vegyes közlekedésre is alkalmas közlekedési területek kialakításával kell biztosítani, melyeket kizárólag megkülönböztetett jelzésű gépjárművek (tűzoltó, mentő stb.), illetve célforgalom számára lehet igénybe venni. 
11. az övezetben elhelyezhető új önálló épület közterületre merőleges hossza nem lehet több 100 méternél.
12. az utcai telekhatártól számított 5 méteren belüli sávban zajvédő fal, gyalogosjárda, gépjármű behajtó és a parkolóhelyek kivételével semmilyen szint feletti építmény nem helyezhető el, a sáv a felsoroltakon kívül teljes egészében zöldfelületként alakítandó ki.
13. telkenként több épület elhelyezése is megengedett, de ebben az esetben az egyes épületek bruttó alapterülete az adott telek övezeti előírások szerint megengedett legnagyobb beépíthető alapterületének 50%-át nem haladhatja meg.
14. a Haraszti út és a Gyár köz csatlakozásánál 2 darab  25  férőhelyes  óvodai  csoport részére szolgáló óvoda céljára önálló telket kell kialakítani, amihez az OTÉK szerint előírt telken belüli parkolóhelyek mindegyikének közvetlen közterületi megközelítését biztosítani kell.
    
15. a Haraszti út mentén fasort kell telepíteni.
16. az épületek forgalomtól, valamint a Gksz övezeten belül folytatott tevékenységektől származó – a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló mindenkor hatályos rendelet előírásainak megfelelő – akusztikai védelmét területen belül, még a használatbavételi engedély kiadása (ütemezett építés esetén az első lakás átadása) előtt biztosítani kell.”

21.§ A Rendelet 24. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„24. Hétvégi házas üdülő területek általános előírásai

31.§

1. A hétvégi házas üdülő területek a több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 6 méteres épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban üdülő rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
   
2. A hétvégi házas üdülő területeken belül az alábbi építési övezetek találhatóak:
   1. Sportolási funkcióval bővített hétvégi házas üdülő terület:                     Üh-XXIII-1.
   2. Kialakult hétvégi házas üdülő terület:                                                   Üh-XXIII-2.
3. A hétvégi házas üdülő területeken elhelyezhető épület az üdülő rendeltetésen kívül:
   1. a helyi lakosság ellátását szolgáló, legfeljebb 100 m2 bruttó szintterületű kereskedelmi,
   2. vendéglátó,

c) szálláshely-szolgáltató és

d) sport

rendeltetést tartalmazhat.

4. Az építési övezetekben teljes közművesítettséget kell biztosítani.
5. A hétvégi házas üdülő területek telkeire és épületeire vonatkozó jellemzőket a 3. számú melléklet 5. pontjának táblázata tartalmazza.

24/A. Hétvégi házas üdülő területek részletes előírásai

32.§

1. Az Üh-XXIII-1/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
   1. több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.
   2. az előkert mérete legalább 5 méter.
   3. gépkocsitároló külön épületként is elhelyezhető.
2. Az Üh-XXIII-2/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:
   1. az előkert mérete 5 méter.
   2. gépkocsitároló önálló épületben akkor helyezhető el, ha a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben, vagy ahhoz kapcsolódóan toldalékként nem alakítható ki.”
      

22.§ A Rendelet 25. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„25. Gazdasági területek általános előírásai

33.§

1. A gazdasági területek elsősorban raktározást, termelést szolgáló területek logisztikai, áruk koncentrált fuvarozási, raktározási, és átrakodási területei.
   
2. A gazdasági területeken – eltérő övezeti rendelkezés hiányában:

1. környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági rendeltetési célú,
2. iroda,
3. kereskedelmi,
4. szolgáltató,
5. elektromos alállomás,
6. gázátadó állomás,
7. közszolgáltatás keretében működtetett hulladékgyűjtő udvar,
8. üzemanyagtöltő állomás,
9. raktározási, logisztikai telephely

rendeltetésű épületek önállóan és vegyesen is elhelyezhetők.

3. Az építési övezetben lévő építési telken a Katasztrófavédelmi törvény hatálya alá tartozó új veszélyes üzem engedélyezése kizárólag akkor megengedett, ha az üzem veszélyességi övezete a saját telekhatárát nem lépi át.
4. Az építési övezetekben teljes közművesítettséget kell biztosítani, kivéve, ha nincs a szennyvizek befogadására alkalmas közcsatorna, ilyen esetben egyedi szennyvízkezelő berendezés létesíthető.

25/A. Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területek általános előírásai

33/A.§

1. A gazdasági jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területeken belül az alábbi építési övezetek találhatóak:
   

1. Kialakult vagy átalakuló ipari-gazdasági területek: Gksz-1-XXIII-1.
2. Kereskedelmi, szolgáltató területek:                       Gksz-1-XXIII-2.

2. A gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területek telkeire és épületeire vonatkozó jellemzőket a 3. számú melléklet 6. pontjának táblázata tartalmazza.

25/B. Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területek részletes előírásai

33/B.§

1. A Gksz-1-XXIII-1/1 jelű építési övezetbe sorolt telken üzemanyagtöltő állomás a Haraszti út melletti terület kivételével nem helyezhető el.
   

(2) A Gksz-1-XXIII-1/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken kizárólag üzemanyagtöltő állomás, valamint ahhoz tartozó kiegészítő funkciójú létesítmények (üzlet, autómosó, stb) helyezhetők el.

(3) A Gksz-1-XXIII-1/3 jelű építési övezetbe sorolt telkeken kizárólag iroda, raktár, műhely, szolgáltató rendeltetés helyezhető el.

(4) A Gksz-1-XXIII-1/4 övezetű területen csak olyan rendeltetés megengedett, mely során a szomszédos lakóterületen a vonatkozó zajterhelési határértékek teljesülése biztosítható.

(5) A Gksz-1-XXIII-1/5 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. az előkert mérete a Grassalkovich út felől 0 méter, a Házikert utca és a Hungária köz felől 6 méter.
2. kizárólag védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, valamint egyéb kereskedelmi, szolgáltató (munkásszálló) építmények helyezhetők el.
3. az újonnan kialakításra kerülő építési telkek teherforgalmát a szabályozási terven jelölt, kizárólag közforgalom számára megnyitott magánútról lehet biztosítani, mely magánút a meglévő kapubehajtók egyikén keresztül kell, hogy csatlakozzon a Grassalkovich út menti szervizúthoz, a Hungária köz felőli oldalon kizárólag személygépkocsi behajtó megengedett.

(6) A Gksz-1-XXIII-2/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. kereskedelmi, vendéglátás, szolgáltató rendeltetésű épületek, valamint üzemanyagtöltő állomás épületei helyezhetők el.
2. az előkert mérete a Nagybani Piac bevezető útja felől és a Bevásárló utca felől: 20 méter, az M5 autópálya körforgalmi csomópontja felől és az M5 autópálya felőli út felől: 10 méter, az oldalkert mérete minimum 10 méter. 
3. az M5 autópályával határos telkek esetében az M5 autópálya felől hátsókertet kell tartani, melynek mérete az Ev-XXIII-1 jelű övezet határától legalább 12 méter.

(7)   a Gksz-1-XXIII-2/2 jelű építési övezetbe sorolt telken:

a)  kiskereskedelmi épületek, vendéglátás, szolgáltatás, üzemanyagtöltő állomás épületei helyezhetők el.

b)    az elő-, és oldalkert mérete: 10 méter, a hátsókert mérete az Ev-XXIII-1 jelű övezet határától legalább 2 méter.

25/C. Gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területek általános előírásai

34.§

(1) A gazdasági jellemzően raktározást, termelést szolgáló területeken belül az alábbi építési övezetek találhatóak:

1. Kialakult ipari-gazdasági területek:                                                     Gksz-2-XXIII-1.
2. Átalakuló és fejlesztésre kijelölt ipari-gazdasági területek:                    Gksz-2-XXIII-2.

2. A gazdasági jellemzően raktározást, termelést szolgáló területeken a 33. § (2) bekezdésében felsoroltakon túlmenően gyártó tevékenység végzésére szolgáló rendeltetés is megengedett.
3. A gazdasági jellemzően raktározást, termelést szolgáló területek telkeire és épületeire vonatkozó jellemzőket a 3. számú melléklet 6. pontjának táblázata tartalmazza.

25/D. Gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területek részletes előírásai

35.§

1. A Gksz-2-XXIII-1/1 jelű építési övezetbe sorolt telken:
   

a)  üzemanyagtöltő állomás a területen nem helyezhető el.

b)  az üzem tevékenységéhez szükséges technológiai jellegű építmény és saját önálló reklámhordozó legmagasabb pontja 25 méter lehet.

c)  a Szabályozási Tervlapon meglévőként/megtartandóként jelölt zöldfelületet, mint meglévő háromszintes növényállományt kell fenntartani.

d)  a szabályozási tervlapon közhasználat céljára átadható területként jelölt, gyalogos közlekedés céljára szolgáló területsáv – figyelemmel a terepadottságokra – az érintett közterületi járdaszint magasságához csatlakozva konzolosan alakítandó ki. A konzol alatti területsáv részben vagy egészben fedett parkolóként alakítható ki. A parkoló rendezett terepszintje és a gyalogos közlekedésre szolgáló „konzol” alsó szintje (szerkezeti réteg alja) közötti legkisebb távolság 3,5 méter kell legyen. A „konzol” által elfoglalt terület az adott ingatlan beépítettség megengedett értékébe nem számít bele.

2. A Gksz-2-XXIII-2/1 jelű építési övezetbe sorolt telken:
   1. meglévő, telekhatáron álló, zártsorú beépítésű épület bővítése, átalakítása esetén a szabadon álló beépítési módtól el lehet térni, de új épület csak szabadon álló beépítéssel helyezhető el.
   2. építési tevékenység végzése akkor engedélyezhető, ha a telek megközelítése legalább 9 méter széles magánútról, vagy 12 méter széles közterületi útról biztosítható.

(3) Az Gksz-2-XXIII-1/3 és Gksz-2-XXIII-2/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. az előkert mérete a Fűzfa köz felől 2 méter, a Fűzfa köz Horgász part felőli részén 10 méter, a Horgászpart köz felől 10 méter, a magánút felől 5 méter, a Haraszti út mentén 5 méter, de a Haraszti út mentén az Gksz-2-XXIII-1/3 övezet vonatkozásában 0 méter is lehet.
2. amennyiben az épületmagasság meghaladja a 10 métert, abban az esetben az oldalkert mérete a tényleges épületmagasság fele, de legalább 5 méter.
3. felszíni parkolók kialakítása esetén a fásítást minden megkezdett 4 darab várakozó- vagy parkolóhely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, faiskolában előnevelt fa telepítésével kell megoldani.
4. az újonnan kialakításra kerülő építési telkek feltárása kizárólag az újonnan kialakítandó közforgalom számára átadott magánútról, az f) pontban felsorolt közlekedési kapcsolatok megépítésével biztosítható.
5. a magánúton a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen a közlekedés zavartalan biztosítása mellett kiskereskedelem, szolgáltatás rendeltetésű pavilon elhelyezhető, melynek épületmagassága nem haladhatja meg a 3 métert.
6. a szabályozási tervlapon jelölt jelentősen átépítést igénylő csomópont esetében az alábbi közlekedési kapcsolatokat kell biztosítani:

131. a Haraszti útról a magánút felé mindkét irányból történő befordulást kanyarodósáv kiépítésével,
132. a magánútról a Haraszti útra mindkét irányba történő kihajtást külön kanyarodósávval,
133. kanyarodósávoktól függetlenül a Haraszti úton 2-szer 1 sávon a zavartalan tovább haladást.

7. amennyiben teljesülnek a keretövezetre vonatkozó határértékek és az ipari funkció korábbi zavaró környezeti hatása megszűnt, a területen elhelyezhető bemutatóterem, munkásszálló épület is.

4. A Gksz-2-XXIII-1/5 övezetű területen 
   1. telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a kialakuló és a visszamaradó telek beépítési módja oldalhatáron álló beépítési módra változik.
   2. a szabályozási tervlapon az építési helyen kívüli épületek felújíthatók, de nem bővíthetők, elbontásuk esetén helyükön új épület nem helyezhető el.
   3. gyártó tevékenység végzésére szolgáló építmények, raktározás építményei, a gazdasági tevékenységet kiszolgáló irodai épületek, közlekedési és szállítási építmények, kereskedelmi építmények, közmű és a gépészet építményei helyezhetők el.
   4. amennyiben teljesülnek a keretövezetre vonatkozó határértékek és az ipari funkció korábbi zavaró környezeti hatása megszűnt, a területen elhelyezhető legfeljebb 15.000 m² bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi, raktár- kereskedelmi létesítmény, önálló irodai épület, bemutatóterem, szolgáltató épület, szálláshely-szolgáltató épület.
   5. nem épület jellegű műszaki létesítmények, műtárgyak maximális magassága nem haladhatja meg a 27 métert.
5. Az Gksz-2-XXIII-1/8 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. az építési övezetben meghatározott legnagyobb megengedett épületmagasságot túllépni csak a technológiából adódó mértékben és esetben megengedett, de építmény magassága legfeljebb 30 méter lehet.
2. keletkezett csapadékvizek befogadója a Gyáli-patak 2. sz. felvízi ága, de a csapadékvizeket záportározó közbeiktatásával és csak egy helyen lehet a befogadóba vezetni, a záportározót a beépítésre nem szánt Ev-XXIII-1 jelű övezet területén kell elhelyezni.
   
3. az adott telek határain túlterjedő, hatóság által meghatározott védőtávolságot igénylő rendeltetés nem megengedett.

6. A Gksz-2-XXIII-2/3 övezetű területen 
   1. 
      
   2. 
      
   3. új épület elhelyezésének feltétele az adott ingatlannal határos közút vagy magánút 2-szer 1 sávos burkolt úttal történő kiépítése.

d) található telkek összegyűlő csapadékvizeit záportározó közbeiktatásával a Gyáli-patak 2. ágába egymástól legfeljebb 250 méterre lehet bevezetni.

e) mélyfúrású kút, víztorony, védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez kapcsolódó állattartó építmények és azokat kiszolgáló építmények is elhelyezhetők.”

23.§ A Rendelet 26. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„26. Különleges területek általános előírásai

36.§

1. A különleges területek építési övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt hatásuk, továbbá a környezettel szembeni védelmi igényük miatt egyedi szabályozást igényelnek.
   
2. A különleges építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények:

1. közmű-becsatlakozási műtárgy,
2. közműpótló műtárgy,
3. hulladéktartály-tároló,
4. épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
5. kerti építmény,
6. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

3. A különleges területek építési övezetiben – eltérő övezeti rendelkezés hiányában - lakó rendeltetés elhelyezése nem megengedett, azonban a nem lakó rendeltetésű épületen belül a tulajdonos vagy a személyzet számára 1 darab szolgálati lakás kialakítható.
4. Az építési övezetekben teljes közművesítettséget kell biztosítani, kivéve, ha nincs a szennyvizek befogadására alkalmas közcsatorna, ilyen esetben egyedi szennyvízkezelő berendezés létesíthető.

26/A. Különleges, nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős területek általános előírásai

36/A. §

1. A nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős területeken belül az alábbi építési övezetek találhatóak:
   1. Molnár-szigeti sportterületek:                                                  K-Rek-XXIII-1.
   2. Meglévő sportterületek                                                            K-Rek-XXIII-2.

(2)   A nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős területeken – eltérő övezeti rendelkezés hiányában:

a) szabadidő-sport (teniszpálya, squash, fitnessterem, futópálya, uszoda, vizitelep, sportszálló stb.)

b) kulturális (művelődési, ház, könyvtár, klub, kiállítóterek, stb.)

c) oktatás-nevelés, konferenciaközpont

d) szociális ellátás (nyugdíjasház, öregek napközije stb.)

e) egészségügy (egészségház, kiskórház stb.)

f) vendéglátás

g) tudományos, kutatás

h) kereskedelem (legfeljebb 500 m² nettó szintterülettel)

i) szolgáltató létesítmények

rendeltetésű épületek önállóan és vegyesen is elhelyezhetők.

(3) A nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős területek telkeire és épületeire vonatkozó jellemzőket az 3. számú melléklet 7. pontjának táblázata tartalmazza.

26/B. Különleges, nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős területek részletes előírásai

36/B. §

1. A K-Rek-XXIII-1/1 jelű építési övezetben:
   1. 
      

b) új épület esetén az előkert mérete legalább 5 méter.

(2) Az K-Rek-XXIII-2/1 jelű építési övezet területén:

1. sportlétesítmények, sportintézmény, valamint ezt kiszolgáló vendéglátás és kereskedelem funkciók helyezhetők el.
2. a Haraszti út mentén a szabályozási tervlapon közhasználat céljára átadható területként jelölt részen a gyalogos átjárást oly módon biztosítani kell, hogy az előkertben kialakítható parkolók a főút melletti közforgalmú gyalogos közlekedést nem akadályozhatják.

26/C. Különleges, szennyvízkezelési területek általános előírásai

37.§

1. A Különleges szennyvízkezelési területeken belül az alábbi építési övezetek találhatóak:
   1. A különleges Dél-Pesti szennyvíztisztító területe:                                   K-Sz-XXIII-1.
   2. A különleges Dél-Pesti szennyvíztisztító fejlesztési területe:                      K-Sz-XXIII-2.

2. A szennyvízkezelési területeken – eltérő övezeti rendelkezés hiányában – a települési folyékony hulladékok és szennyvizek kezelését biztosító létesítmények, telepek, mérnöki létesítmények, műtárgyak, továbbá a tevékenységet kiszolgáló iroda, raktár és járműtároló helyezhetők el.
3. A különleges, szennyvízkezelési területek telkeire és épületeire vonatkozó jellemzőket a 3. számú melléklet 8. pontjának táblázata tartalmazza.

26/D. Különleges, szennyvízkezelési területek részletes előírásai

38.§

1. A K-Sz-XXIII-1/1 jelű építési övezetben:
   1. 
      
   2. 
      

c) a Népjóléti árok felőli telekhatár mellett, az építési helyen kívül is elhelyezhető az árokhoz kapcsolódó egyéb tisztítást biztosító műtárgy (például szűrő).

2. A K-Sz-XXIII-2/1 jelű építési övezetben:
   1. 
      
   2. 
      
   3. 
      
3. A K-Sz-XXIII-2/2 jelű építési övezet telkein, a szabályzat jóváhagyásának időpontjában meglévő állattartó építmények nem bővíthetők, azokon kizárólag állagmegóvási, valamint élet- és vagyonvédelemmel kapcsolatos építési munkák végezhetők, az ingatlan szabályozási terv szerinti terület-felhasználás kialakulásáig.

26/E. Nagykiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai területek általános előírásai

38/A.§

1. A nagykiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai területeken belül az alábbi építési övezet található:
   

Nagykiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai terület:          K-Log-XXIII-1.

2. A nagykiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai területeken – eltérő övezeti rendelkezés hiányában:

1. közlekedési,
2. terület működtetéséhez szükséges iroda,
3. szállítási,
4. védőtávolságot nem igénylő, gyártó tevékenység végzésére szolgáló,
5. raktározási, logisztikai telephely,
6. a területet használók számára szolgálati szálláshely-szolgáltató

rendeltetésű épületek önállóan és vegyesen is elhelyezhetők.

3. Az építési övezetben lévő építési telken a Katasztrófavédelmi törvény hatálya alá tartozó új veszélyes üzem engedélyezése kizárólag akkor megengedett, ha az üzem veszélyességi övezete a saját telekhatárát nem lépi át.
4. A felszíni vizeket záportározó közbeiktatásával lehet a befogadórendszerbe vezetni. Az út- és térburkolatok csapadékvizeit csak olajfogó műtárgyon át szabad a befogadóba vezetni.
5. A különleges, nagykiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai területek telkeire és építményeire vonatkozó jellemzőket a 3. számú melléklet 9. pontjának táblázata tartalmazza.

26/F. Nagykiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai területek részletes előírásai

38/B. §

1. A K-Log-XXIII-1/1 jelű építési övezetbe sorolt telken:
   1. Az építési telken belüli építési hely meghatározásánál az alábbi paramétereket kell figyelembe venni:

1. az előkert legalább:                     5 méter,
2. az oldalkert legalább:                 10 méter
3. a hátsókert legalább:                   16 méter.
   2. A területen az egyes telkeken belül a fő rendeltetéshez (logisztika) kapcsolódó, védőtávolságot nem igénylő, gyártó tevékenység végzésére szolgáló funkció a beépíthető bruttó szintterületnek általánosan legfeljebb 5%-án, ettől eltérően az A, H, I és J területi egységek beépíthető bruttó szintterületének legfeljebb 20%-án helyezhető el, míg irodai funkció egységesen a beépíthető bruttó szintterület legfeljebb 20% lehet.
   3. 38/A. § (2) bekezdésben felsorolt rendeltetéseken kívül üzemanyagtöltő, autómosó, gépjármű karbantartó állomás létesíthető.

2. A K-Log-XXIII-1/2 jelű építési övezetbe sorolt telken:

1. Az építési telken belüli építési hely meghatározásánál az alábbi paramétereket kell figyelembe venni:
   1. az előkert legalább:                    5 méter,
   2. az oldalkert legalább:                  10 méter,
   3. a hátsókert legalább:                   16 méter.
2. A területen az egyes telkeken belül a fő rendeltetéshez (logisztika) kapcsolódó, védőtávolságot nem igénylő, gyártó tevékenység végzésére szolgáló funkció a beépíthető bruttó szintterület legfeljebb 10%-án, irodai funkció a beépíthető bruttó szintterület legfeljebb 20%-án helyezhető el.
3. 38/A. § (2) bekezdésben felsorolt rendeltetéseken kívül üzemanyagtöltő állomás, autómosó létesíthető.

3. A K-Log-XXIII-1/3 és K-Log-XXIII-1/4 jelű építési övezetbe sorolt telken:

a) Az építési telken belüli építési hely meghatározásánál az alábbi paramétereket kell figyelembe venni:

1. az előkert legalább:                     5 méter,
2. az oldalkert legalább:                  10 méter,
3. a hátsókert legalább:                   10 méter.

2. nem helyezhető el szálláshely-szolgáltató épület.
3. amennyiben a telek legkisebb közterület felöli szélességre vonatkozó előírás a kialakult telekállapotok miatt nem biztosítható, akkor az előírás a telek közterülettel párhuzamos, - de azzal nem feltétlenül határos – telekszélességére vonatkozik. Ilyen esetekben a közvetlenül közterületekkel határos telekszélesség min. 20 méter.

26/G. Különleges mezőgazdasági üzemi területek általános előírásai

38/C. §

 (1) A különleges mezőgazdasági üzemi területeken belül az alábbi építési övezetek találhatóak:

1. Jelentős zöldfelülettel rendelkező mezőgazdasági üzemek területe:           K-Mü-XXIII-1.
2. Intenzíven beépített mezőgazdasági üzemek területe:                               K-Mü-XXIII-2.

(2)   A különleges mezőgazdasági üzemi területeken – eltérő övezeti rendelkezés hiányában:

a) mezőgazdasági termék feldolgozás, raktározás,

b) állattartás és állattenyésztés,

c) növénytermesztés,

d) tudományos, kutatás,

e) kereskedelem,

f) szolgáltató

rendeltetésű épületek önállóan és vegyesen is elhelyezhetők.

 (3) A mezőgazdasági üzemi területek telkeire és épületeire vonatkozó jellemzőket a 3. számú melléklet 10. pontjának táblázata tartalmazza.

26/H. Különleges mezőgazdasági üzemi területek részletes előírásai

38/D. §

1. A K-Mü-XXIII-1/1 jelű építési övezetben:
   1. 
      
2. 
   
2. A K-Mü-XXIII-2/1 jelű építési övezetben:

1. mezőgazdasági vegyi termék gyártására szolgáló rendeltetés is megengedett.
2. nyeles telek nem alakítható ki.
3. az előkert mérete legalább 5 méter.”

24.§ A Rendelet 27. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„27. Közlekedési területek általános előírásai

39.§

1. A közúti közlekedési területek között az alábbi kategóriák különböztethetők meg:
   

a)  Gyorsforgalmi utak területei:                                                   KÖu-XXIII-1.

b)  I. rendű főutak területei:                                                          KÖu-XXIII-2.

c) II. rendű főutak területei:                                                         KÖu-XXIII-3.

d) Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak területei:                 KÖu-XXIII-4.

e) Kerületi gyűjtőutak területei:                                                   KÖt-XXIII-1.

2. A kötöttpályás közlekedési területek között az alábbi kategóriák különböztethetők meg:
   1. MÁV vasúti területei:                                                              Kök-XXIII-1.
   2. HÉV vasúti területei:                                                               Kök-XXIII-2.
3. Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút csak közforgalom céljára megnyitott magánútként alakítható ki.
   
4. Magánútnak legalább kiszolgáló út hálózati szerepű közterülethez kell csatlakoznia.
5. Magánút kialakítása esetén – a kialakítandó magánút tekintetében – nem kell figyelembe venni az övezetre előírt telekméretekre vonatkozó minimális paramétereket, de eltérő rendelkezés hiányában legalább 12 méter szélességű területet kell út céljára biztosítani.
6. A 30 méternél hosszabb magánút zsákutcaként történő kialakítása esetén, a zsákutca végén a tehergépjárművek visszafordulásához legalább 14-szer 14 méteres területet kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható magánút hossza legfeljebb 250 méter lehet.
7. Kök-XXIII-1 övezet vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület a MÁV vasúti és vasúti üzemi területei, a pályaudvarok, vasúti rendezők területeinek, építményeinek, valamint az ezekhez kapcsolódó P+R parkolók elhelyezésére szolgál. A P+R parkoló felszínen, épületben, mélygarázsban vagy/és parkolólemezen egyaránt létesíthető.
8. Az orbánhegyi lakóterületet határoló kiszolgáló út és a MÁV-Kelebiai vasútvonal melletti zajárnyékoló fal közé eső zöldfelületen közösségi célú építmények pl: kutyafuttató, szabadtéri fitnesz park, gördeszka pálya stb. elhelyezhető.

27/A. Fővárosi Önkormányzat érdekében történő közérdekű célt szolgáló korlátozással érintett területek előírásai

39/A.§

Budapest Főváros Önkormányzata érdekében történő közérdekű célt szolgáló korlátozással érintett területeken:

1. biztosítani kell a fő- és településszerkezeti jelentőségű utak kiépítéséhez szükséges területeket.
2. épületet elhelyezni nem lehet.
3. a korlátozás után felmerülő kártalanítási kötelezettség a Fővárosi Önkormányzatot terheli.

27/B. Telektulajdonos érdekében történő közérdekű célt szolgáló korlátozással érintett területek előírásai

39/B. §

Telektulajdonos érdekében történő közérdekű célt szolgáló korlátozással érintett területeken:

1. biztosítani kell a kiszolgáló utak kiépítéséhez szükséges területeket.
2. épületet elhelyezni nem lehet.
3. a korlátozás után felmerülő kártalanítási kötelezettség a kiszolgáló úttal határos ingatlanok tulajdonosait terheli.”

25.§ A Rendelet 28. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„28. Zöldterületek általános előírásai

40.§

1. A zöldterületbe tartoznak a kerület állandóan növényzettel fedett közhasználatú közterületei.
   
2. A közigazgatási területen található zöldterületek méretük, funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekbe soroltak:

1. Zkp-XXIII-1 jelű központi városi közpark,
2. Zkp-XXIII-2 jelű extenzív zöldterület,
3. Zkp-XXIII-3 jelű Duna-ág menti vízparti zöldterület,
4. Zkp-XXIII-4 jelű többfunkciós közkertek,
5. Zkp-XXIII-5 jelű kisebb kiterjedésű zöldterületek, játszókertek,
6. Zkp-XXIII-6 jelű út menti kondicionáló zöldterületek.

3. Eltérő övezeti rendelkezés hiányában a zöldterületi övezetek területe bekeríthető, de korlátlan közhasználatukat biztosítani kell.
4. A zöldterületek övezeteinek telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit a 3. számú melléklet 11. pontjának táblázata tartalmazza.

28/A. Központi városi közpark (Zkp-XXIII-1 jelű) övezet részletes előírásai

41.§

1. A Zkp-XXIII-1 jelű övezet a kerület állandóan növényzettel fedett városi közparkjainak területe, amelybe a több funkciót (reprezentációs, rekreációs célokat) szolgáló közhasználatú közterületi zöldfelületek tartoznak.
   
2. Az övezetben közterületalakítási terv alapján helyezhetők el az alábbi építmények:

1. a dísz és pihenőkert funkcióhoz kapcsolódó, pihenést, kikapcsolódást szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, díszkút, emlékmű, zenepavilon, stb)
2. rekreációhoz kapcsolódó és a testedzést szolgáló építmények (játszótér, sportépítmények),
3. legfeljebb 50 m² alapterületű vendéglátó építmények,
4. a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények.

3. A területén lévő értékes faállomány megtartandó.
4. Az övezetben kerítés kizárólag a játszókert lehatárolására létesíthető, mely legfeljebb 1,5 méter magas, 80%-ban áttört kivitelű lehet.

28/B. Extenzív zöldterület (Zkp-XXIII-2) övezet részletes előírásai

41/A.§

1. A Zkp-XXIII-2 jelű övezet a kerület nagyobb kiterjedésű, extenzívebb zöldterülete, amelybe magas zöldfelületi arányú, nagyobb helyigényű rekreációs, sportolási lehetőségeknek otthont adó zöldfelületek tartoznak.
   
2. Az övezetben elhelyezhető építmények:

1. a pihenőkert funkcióhoz kapcsolódó, pihenést, kikapcsolódást szolgáló építmények (különös tekintettel a pihenőhely, sétaút)
2. rekreációhoz kapcsolódó és a testedzést szolgáló építmények (ide értve játszótér, sportépítmények, tanösvény, kutyafuttató).

3. Az övezetben kerítés kizárólag a játszókert, tornapálya, kutyafuttató lehatárolására létesíthető.
4. Az övezetben építmények elhelyezése a meglévő faállomány figyelembevételével megengedett, a kialakult értékes faállomány megőrzendő.
5. Az övezetben vízzáró burkolatok nem alkalmazhatók.

28/C. Duna-ág menti vízparti zöldterület (Zkp-XXIII-3) övezet részletes előírásai

42.§

1. A Zkp-XXIII-3 jelű övezet a Ráckevei-Soroksári Duna-ághoz kapcsolódó vízparti közparkok területe, amelybe elsősorban a vízparti jelleghez köthető rekreációt szolgáló közhasználatú zöldfelületek tartoznak.
   
2. Az övezetben elhelyezhetők:

1. a dísz és pihenőkert funkciót szolgáló építmények (ide értve pihenőhely, sétaút, díszkút, emlékmű),
2. rekreációhoz, kapcsolódó és a testedzést szolgáló építmények (ide értve játszótér, tornapálya, kutyafuttató),
3. a vízparthoz kapcsolódó rekreációt szolgáló építmények (ide értve közösségi használatú épített vízi állás, csónakkikötő, palló-tanösvény),
4. a természeti értékek bemutatását, a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló építmények
5. legfeljebb 50 m² alapterületű vendéglátó építmények,
6. a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények, a Ráckevei-Soroksári Duna fenntartásához és a Gyáli patak hordalék mentesítéséhez szükséges vízépítési építmények.

3. Az övezetben kerítés kizárólag a játszókert, tornapálya, kutyafuttató lehatárolására létesíthető, mely maximum 1,5 méter magas lehet.
4. Az övezetben építmények elhelyezése a természetvédelmi érdekek elsődleges figyelembe vételével megengedett, a kialakult értékes faállomány valamint a meglévő természetes vízparti növénytársulások megőrzendőek.
5. Az övezetben vízzáró burkolatok nem alkalmazhatók, kivéve a 42. § (2) bekezdés f) pontjában felsorolt építmények esetén.

28/D. Többfunkciós közkertek (Zkp-XXIII-4) övezet részletes előírásai

42/A.§

1. A Zkp-XXIII-4 jelű övezet a kerület nagyobb kiterjedésű zöldterülete, amelybe részben rekreációs, sportolási lehetőségeknek otthont adó zöldfelületek, részben játszókertek tartoznak.
   
2. Az övezetben elhelyezhető építmények:

1. a pihenőkert funkcióhoz kapcsolódó, pihenést, kikapcsolódást szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, stb)
2. rekreációhoz kapcsolódó és a testedzést szolgáló építmények (játszótér, sportépítmények, tanösvény, kutyafuttató).
3. legfeljebb 20 m² alapterületű vendéglátó építmények (büfé).
   
4. a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények.

(3)       Az övezetben kerítés kizárólag a játszókert, tornapálya, kutyafuttató lehatárolására létesíthető.

(4)     Az övezetben építmények elhelyezése a meglévő faállomány figyelembevételével megengedett, a kialakult értékes faállomány megőrzendő.

28/E. Kisebb kiterjedésű zöldterületek (Zkp-XXIII-5) övezet részletes előírásai

43.§

1. A Zkp-XXIII-5 jelű övezet a kisebb zöldfelület arányú, jellemzően egy funkciós zöldterületek területe, amelybe elsősorban a játszóterek, rekreációt szolgáló kisebb közhasználatú zöldfelületek tartoznak.
   
2. Az övezetben elhelyezhetők:

1. a dísz és pihenőkert funkcióhoz, rekreációhoz kapcsolódó építmények (ide értve pihenőhely, sétaút, díszkút, emlékmű),
2. a testedzést szolgáló építmények (ide értve játszótér, tornapálya, sportpálya, kutyafuttató).”

28/F. Út menti kondicionáló zöldterületek (Zkp-XXIII-6 jelű) övezet részletes előírásai

43/A.§

1. A Zkp-XXIII-6 jelű övezet a kerület jelentős kondicionáló zöldfelületei, amelybe az Ócsai út menti zöldterületek tartoznak.
   
2. Az övezetben elhelyezhető építmények:

1. a pihenőkert funkcióhoz kapcsolódó, pihenést, kikapcsolódást szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, stb)
2. gépjármű közlekedést biztosító utak, parkolófelületek.

(3)   Az övezetben kerítés nem létesíthető.

(4)       Az övezetben a meglévő vendéglátó funkciójú épületen kívül új létesítése nem megengedett.

26.§ A Rendelet 29. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„29. Erdőterületek általános előírásai

44.§

1. Az erdőterületek elsődlegesen a táji-, természeti-, ökológiai értékek, a kialakult, tényleges állapot megőrzésére, valamint a távlati tervezett tájhasználat, kialakítására szolgálnak.
   

2. Eltérő övezeti rendelkezés hiányában erdőterületek övezeteiben épület a telekhatároktól legalább 10 méter távolságra helyezhető el.
3. Az erdőterületek övezeteiben elhelyezhetők:
   1. az erdő rendeltetésének megfelelő építmények,
   2. nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik,
   3. kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak.
4. A (3) bekezdésben foglaltakon túl építményeket elhelyezni kizárólag az övezeti előírásokban rögzített szabályok szerint lehet
5. Az övezetekben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit a 3. számú melléklet 12. pontjának táblázata tartalmazza

29/A. Védelmi erdőterületek részletes előírásai

45.§

1. A védelmi erdő övezetbe jellemzően a védelmi célokat szolgáló meglévő erdősávok és erdősítésre szánt területek tartoznak.
   
2. Védelmi erdőterületek az alábbi övezetekbe soroltak:
   1. Ev-XXIII-1 jelű védelmi erdő övezet.
   2. Ev-XXIII-2 jelű meglévő beépítéssel rendelkező védelmi erdő övezet.
3. Az Ev-XXIII-1 jelű övezetben:
   1.  a 44. § (3) bekezdésben foglaltakon kívül más építmény nem helyezhető el.
   2.  a kialakítható legkisebb telek területe: 10 000 m², kivéve a védett kápolna önálló helyrajzi számú ingatlanná történő alakítása, ami legalább 300 m² teleknagyság elérése esetén engedélyezhető.
   3. Az övezetben a Szennyvíz kezelés területeinek határa kivételével kerítés nem létesíthető.
4. Az Ev-XXIII-2 jelű övezetben:
   1. a meglévő területhasználat fenntartható.
   2. a meglévő lakó és üdülőépületek a meglévő épület kubatúráján belül felújíthatók, korszerűsíthetők és átalakíthatók.
   3. a meglévő lótartással, lovagoltatással (lovassporttal) és lovas turizmussal kapcsolatos építmények a meglévő kubatúrán belül felújíthatók, korszerűsíthetők és átalakíthatók.
   4. a meglévő sportpályához tartozó épületek a meglévő épület kubatúráján belül felújíthatók, korszerűsíthetők és átalakíthatók.

29/B. Közjóléti erdőterületek részletes előírásai

46.§

1. Közjóléti erdőterületek övezeteibe elsődlegesen a kerület rekreáció, sportolás és szabadidő eltöltésére alkalmas turisztikai célokat szolgáló területei tartoznak.
   

2. Közjóléti erdőterületek az alábbi övezetekbe soroltak:
   1. Ek-XXIII-1 jelű speciális funkciót nem igénylő közjóléti erdők övezete.
   2. Ek-XXIII-2 jelű vízparti és belterület-közeli közjóléti erdők övezete.
   3. Ek-XXIII-3 jelű rekreációs funkciók bővítésére kijelölt erdők övezete.
   4. Ek-XXIII-5 jelű Soroksári botanikus kert területe.
   5. Ek-XXIII-6 jelű Golfpálya területe.
   6. Ek-XXIII-7 jelű átalakuló közjóléti erdők övezete.

3. Az Ek-XXIII-2 jelű övezetben a meglévő lakó és üdülőépületek a meglévő épület kubatúráján belül felújíthatók, korszerűsíthetők és átalakíthatók.
4. Az Ek-XXIII-1, Ek-XXIII-2, Ek-XXIII-3, Ek-XXIII-7 jelű övezetekben kizárólag az alábbi közjóléti, erdei turisztikai célú építmények helyezhetők el:

1. turisztikai célt szolgáló építmények, sétaút, tanösvény, pihenőhely, esőbeálló,
2. pihenés, testedzés építményei, erdei tornapálya, füves vagy salakos sportpályák, akadálypályák, kötélpályák,
3. erdei kilátó, vadászház 200 méteres környezetében lőtér és azt kiszolgáló építmények,
4. terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények, de épület egy tömegben legfeljebb a 3. számú melléklet 12. pontjának táblázata szerinti alapterülettel helyezhető el.

(5) Az Ek-XXIII-1, Ek-XXIII-2, Ek-XXIII-3, Ek-XXIII-6, Ek-XXIII-7 jelű övezetbe sorolt telkeken jelentkező közmű igények a villamos energia ellátás és a vízellátás kivételével közműpótló berendezéssel is biztosíthatók.

(6) Az Ek-XXIII-5 jelű övezetekben kizárólag turisztikai célt szolgáló építmények, sétaút, tanösvény, pihenőhely, esőbeálló, erdei kilátó helyezhető el.

(7) Az Ek-XXIII-6 jelű övezetben:

a)  a (4) bekezdésben felsorolt építmények, valamint golfpályához kapcsolódó rekreációs tó (öntöző tó, dísztó, pihenő tó) helyezhető el.

b) a parkolási igényeket, épületen belül vagy/és felszíni parkolóban lehet biztosítani.”

27.§ A Rendelet 30. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„30. Mezőgazdasági területek általános előírásai

47.§

1. A mezőgazdasági területek övezeteihez tartoznak a kerület mezőgazdasági termelés, gyepgazdálkodás, állattartás és állattenyésztés, halászat és a mezőgazdasági termék feldolgozása, tárolása céljára szolgáló területei.
   
2. Eltérő övezeti rendelkezés hiányában a mezőgazdasági terület övezeteiben épület a telekhatároktól legalább.10 méter távolságra helyezhető el.
3. Eltérő övezeti rendelkezés hiányában a mezőgazdasági terület övezeteiben kerítés létesíthető:

1. kivett művelési ágban,
2. szőlő, gyümölcsös művelési ágban vagy zöldségtermesztés esetén,
3. továbbá állattartás érdekében.

4. Mezőgazdasági terület övezeteiben - eltérő övezeti rendelkezés hiányában - szerszámtároló-kamra

1. telkenként legfeljebb egy darab 6 m² alapterülettel létesíthető,
2. szőlő. gyümölcs, kert művelési ágban, annak megfelelő tényleges használat esetén vegyszertároló a szerszámtárolóval egybeépítve további 6 m² alapterülettel létesíthető.
3. a 6.000 m²-nél (szőlő, gyümölcsös esetében 3.000 m²-nél) kisebb telken csak a hátsó telekhatárok mentén, az oldalsó telekhatárok csatlakozásánál, egy tömegben létesíthető.
4. a 720 m²-nél kisebb telken nem létesíthető.

5. A mezőgazdasági területek övezeteinek telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit a 3. számú melléklet 13. pontjának táblázata tartalmazza.

30/A. Általános mezőgazdasági területek részletes előírásai

48.§

1. Az általános mezőgazdasági területek övezetéhez tartoznak a kerület intenzívebb mezőgazdasági termesztés (szántó), az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló területei, továbbá a táji-, ökológiai szempontból értékes, részben gyepes mezőgazdasági területek.
   
2. Az általános mezőgazdasági területek az alábbi övezetekbe soroltak:

1. Má- XXIII-1 jelű általános mezőgazdasági területek.
2. Má- XXIII-2 jelű általános mezőgazdasági területek.
3. Má-XXIII-k1 jelű korlátos használatú általános mezőgazdasági területek.
4. Má-XXIII-k2 jelű középtávú fejlesztési szempontból korlátos, általános mezőgazdasági területek.
5. Má-XXIII-k3 jelű távlati fejlesztési szempontból korlátos, általános mezőgazdasági területek.
6. Má-XXIII-k4 jelű átalakuló fejlesztési szempontból korlátos, általános mezőgazdasági területek.
7. Má-XXIII-k5 jelű erdősávok védelme szempontból korlátos, általános mezőgazdasági területek.

3. Az Má- XXIII-1 jelű övezetben:

1. elhelyezhetők az ingatlan művelési ágához kötődő, növénytermesztés és az ezekkel kapcsolatos saját termék feldolgozása, -tárolása (mezőgazdasági hasznosítás) céljára szolgáló építmények,
2. birtokközpont illetve kiegészítő központ nem létesíthető,
3. lakóépület nem helyezhető el.

4. A Má-XXIII-k1 jelű övezet:

1.  a természeti védettséggel és a Nemzeti Ökológiai Hálózat által érintett táji-, ökológiai szempontból értékes, részben gyepes mezőgazdasági területek.
2. területén a gyepgazdálkodást és tárolást szolgáló építmények (szénatároló), méhészettel kapcsolatos építmények helyezhetők el.
3. területén huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építmények nem helyezhetők el.
4. területén birtokközpont, illetve kiegészítő központ nem alakítható ki.

(5) Az Má-XXIII-2 jelű övezetben:

1. állattartás épületei, takarmány és egyéb tároló építmények, feldolgozó épületek, színek és gépszínek, valamint legalább 2 ha kiterjedésű telekterületen egylakásos lakóépület és telepvezetői iroda is elhelyezhető, amennyiben a mezőgazdasági célú épület már megépült.
2. új állattartási célú épület a beépítésre szánt övezetektől mérve legalább 100 méter távolságra létesíthető.

(6) Az Má-XXIII-k2 jelű övezetben:

1. a 47. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével szerszámtároló-kamra, gyümölcstermesztéshez tartozó termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló építmények, valamint legalább 16 méter szélességű telken lakóépület helyezhetők el.
2. birtokközpont nem alakítható ki.
   

(7) Az Má-XXIII-k3 jelű övezetben:

a távlati tervezett beépítésre szánt terület feltárásához szükséges közúthálózat kijelöléséig a 47. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével szerszámtároló-kamra kivételével építmény nem helyezhető el.

(8) Az Má-XXIII-k4 jelű övezet:

a)  meglévő épületek kubatúráját meghaladó átalakítás nem megengedett, de

b)  a meglévő épületeken belül is csak kizárólag olyan rendeltetésmód változtatás megengedett, amely a távlati lakóövezeti besorolással összhangban van.

(9) Az Má-XXIII-k5 jelű övezetben:

1. meglévő véderdő sávok területe,
2. területén kizárólag erdő rendeltetéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

30/B. Kertes mezőgazdasági területek részletes előírásai

48/A.§

1. A kertes mezőgazdasági területek övezetéhez tartoznak a kerület kiskertes gyümölcstermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló területei, továbbá rekreációs célokat is szolgáló mezőgazdasági területek.
   
2. A kertes mezőgazdasági területek az alábbi övezetekbe soroltak:

1. Mk-XXIII-1 jelű kertes mezőgazdasági területek.
2. Mk-XXIII-k1 jelű fejlesztési szempontból korlátos, kertes mezőgazdasági területek.

3. Az Mk-XXIII-1 jelű övezetben:

1. a 47. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti szerszámtároló-kamra, gyümölcstermesztéshez tartozó termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló építmények, állattartást szolgáló építmények, rekreációs célokat szolgáló építmények (pihenés, testedzés építményei, füves vagy salakos sportpályák, akadálypályák, kötélpályák) helyezhetők el.
2. birtokközpont nem alakítható ki.

4. Az Mk-XXIII-k1 jelű övezetben kizárólag a 47. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti szerszámtároló-kamra helyezhető el.

30/C. Természetközeli területek részletes előírásai

48/B.§

1. A természetközeli terület övezeteibe tartoznak a védett lápterület által érintett mocsár, nádas művelési ágú földrészletek, értékes vizes élőhelyek, melyek ökológiai és természetvédelmi szempontból védendők és megőrzendők.
   
2. A Tk-XXIII-1 jelű övezet:
1. területén a területhasználat a természetvédelem érdekeinek elsődleges figyelembevételével történhet, a kialakult értékes és védett növényállomány megőrzendő,
2. területén a természeti értékek szigorú védelme mellett, tájba illő módon csak a természetvédelmi kezeléshez szükséges építmények helyezhetők el.

30/D. Temető területének részletes előírásai

48/C.§

1. A temető terület övezeteibe tartoznak a lezárt, (de fel nem számolt) többségében felekezeti temetők.
   
2. A Kb-T-XXIII-1 jelű övezet:

1. az izraelita temető területe,
2. területén új építményt elhelyezni nem lehet.”

28.§ A Rendelet 31. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„31. Vízgazdálkodási területek általános előírásai

49.§

1. A vízgazdálkodási terület övezeteibe tartoznak:
   

1. Ráckevei-Soroksári Duna-ág medre és parti sávja
2. állóvizek medre és parti sávja
3. folyóvizek medre és part sávja, továbbá közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

2. A kerület vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekbe soroltak:

1. Vá-XXIII-1 jelű Ráckevei-Soroksári Duna-ág medrének övezete
2. Vá-XXIII-2 jelű Ráckevei-Soroksári Duna-ág menti parti sáv övezete
3. Vf-XXIII-1 jelű Folyóvizek medre és parti sávjának övezete

3. Vízgazdálkodási területen a jövőben tervezett, illetve átépítendő hidakra vonatkozóan a hajózható vízfolyások hidakkal való keresztezésének szabályain kívül figyelembe kell venni a tervezett mederkotrás technológiáját is, ezért új híd kizárólag kiemelt szerkezettel (megfelelő űrszelvény biztosításával) vagy esetlegesen felnyitható/felemelhető, vagy ideiglenesen eltávolítható szerkezettel valósítható meg.

31/A. Ráckevei-Soroksári Duna-ág medre (Vá-XXIII-1) övezet részletes előírásai

50.§

1. A Vá-XXIII-1 jelű övezet magába foglalja a szabályozási tervlap szerint az alábbi területeket: Ráckevei-Soroksári- Duna-ág medrét.
   
2. A Vá-XXIII-1 jelű övezetben a természeti értékek védelme mellett:

1.  vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények,
2. kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak (pallós-tanösvény, természetvédelmi bemutatóhely)
3. a vízparthoz kapcsolódó rekreációt szolgáló építmények (közösségi használatú épített vízi állás, csónakkikötő, palló-tanösvény, horgászstég)

helyezhetők el.

3. A Vá-XXIII-1 jelű övezetben az (2) bekezdésben meghatározott építményeken felül sója egymástól legfeljebb 500 méter távolságra létesíthető.
4. A Vá-XXIII-1 jelű övezetben kialakult zöldfelület megtartandó.

31/B. Ráckevei-Soroksári Duna-ág menti parti sáv (Vá-XXIII-2) övezet részletes előírásai

51.§

1. A Vá-XXIII-2 jelű övezet magába foglalja a szabályozási tervlap szerint az alábbi területeket: Ráckevei-Soroksári Duna-ág és parti sávja, valamint a parti sávot kísérő természetes és természetközeli növényállományú (nádas, rét, puhafa liget) területek.
   
2. A Vá-XXIII-2 jelű övezetben elhelyezhetők:

1. vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények,
2. ismeretterjesztést, kutatást, természeti értékek bemutatását szolgáló építmények (tanösvény, esővédő, természetvédelmi bemutatóhely),
3. közösségi használatú épített vízi állás (horgászállás, csónakkikötésre alkalmas hely)
4. nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik,
5. közterületi parkoló, ha a meglévő partvonal, a nádas és a fás növényzet ezt fizikailag lehetővé teszi.
6. köztárgyak,
7. hulladékgyűjtők.

3. A Vá-XXIII-2 jelű övezetben a (2) bekezdésben meghatározott építményeken felül sója egymástól legfeljebb 500 méter távolságra létesíthető.
4. A Vá-XXIII-2 jelű övezetben építmények elhelyezése kizárólag a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével megengedett, a meglévő zöldfelület megtartása mellett.

31/C. Folyóvizek medre és parti sávja (Vf-XXIII-1) övezet részletes előírásai

52.§

1. A Vf-XXIII-1 jelű övezet magába foglalja a szabályozási tervlap szerint az alábbi területeket:
   

1. Gyáli-patak és mellékágainak parti sávja
2. egyéb árkok, csatornák és vízfolyások és azok parti sávja

2. A Vf-XXIII-1 jelű övezetekben a természeti értékek védelme mellett,

1. vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények,
2. ismeretterjesztést, kutatást szolgáló építmények (ide értve a sétaút és tanösvény),
3. nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik,
4. köztárgyak,
5. hulladékgyűjtők,

helyezhetők el.”

29.§ A Rendelet 53.§ (1)-(2) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Közterületeken, közhasználat céljára átadott területeken elhelyezhető építmények és köztárgyak:

1. reklámhordozó, hirdető-berendezés,
2. önálló, legfeljebb 1 méter átmérőjű, legfeljebb 3 méter magas hirdetőoszlop,
3. pavilon,
4. utasváró,
5. köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
6. szobor, emlékmű, kút, vízijáték, utcabútor,
7. közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési műtárgy.

(2) Gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 15 méteren belül 0,5 méternél magasabb építmény, kilátást zavaró köztárgy, reklámhordozó, hirdető berendezés, hirdetőoszlop illetve növényzet nem állhat.”

30.§ A Rendelet 54.§-a helyébe a következő rendelkezések lép:

„54.§

1. Közintézmény kialakításánál, ahol a ki- és behajtás forgalomtechnikai okokból nem engedélyezhető vagy a telken már meglévő épület, ill. a telek méretei a telken belüli parkolást nem teszik lehetővé, az építési tevékenységből adódó többlet parkolóhelyeket a létesítmény 500 méteres körzetében is lehet biztosítani.
   
2. Közterületi parkolóhely csak annak 500 méteren belüli egyidejű pótlásával szüntethető meg.”

31.§ A Rendelet 55.§ (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

       ba) 14 méter szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

       bb) 14 méter szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali

       fasor telepítését ne akadályozzák meg.”

32.§ A Rendelet 56.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„56.§

Külterület beépítésre szánt és belterület, külterület beépítésre nem szánt területének vízellátása helyi vízbeszerzésről is biztosítható, ha azt az érintett hatóság ivóvízként elfogadja.”

33.§ A Rendelet 57.§ (1)-(2) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Beépítésre nem szánt, csatornázatlan területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket:

ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m³-t:

1. egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni,
2. vagy (napi 5 m³-t el nem érő esetben is) egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezéssel is lehet tisztítani:

ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadás megoldható (felszín alatti tisztított vízelhelyezés tilos) és arra az élővíz kezelője befogadó nyilatkozatot ad,

28. ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,

bc) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,

bd) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.

2. Beépítésre nem szánt, csatornázatlan területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m³-t helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezéssel is lehet tisztítani:
   1. ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadó megoldható (felszín alatti tisztított víz elhelyezés tilos) és az élővíz kezelője befogadó nyilatkozatot ad,
   2. ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
   3. ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
   4. ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,
   5. ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.”

34.§ A Rendelet 58.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

1. a kocsi behajtó 3,5 méternél szélesebb nem lehet,
2. telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével),
3. az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
4. a vízszállítás akadálymentes legyen,
5. nyílt árkos felszíni vízelvezetéssel javasolt területen az árok telkenkénti 3,5 méternél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem megengedett sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.”
   

35.§ A Rendelet 58.§ (3) bekezdés d) pontjában a „4,5 m széles” szövegrész helyébe a „4,5 méter széles” szöveg lép.

36.§ A Rendelet 58.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A FRSZ 1. számú tervlapján az infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területeken a csapadékvizek helyben tartását meg kell oldani.”

37.§ A Rendelet 61.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61.§

Energiatermelő berendezések közül:

1. háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem)
   1. magastetős épületnél a tetősíkba, vagy attól max 20^o-kal eltérően telepíthető,
   2. lapostetős épületnél a tetősíktól max 45^o-kal eltérően telepíthető
2. háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele:
   27. hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építmény magasságot legfeljebb 3 méteren túl nem haladhatja meg,
   28. hogy a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen
   29. az előző két bekezdés teljesítésével sem telepíthető műemléki környezetben, tájképvédelmi területen
3. háztartási méretű kiserőmű kapacitását (50 kVA) meghaladó erőmű telepítési igényének jelentkezése esetén a településrendezési eszközök módosítása szükséges. A telepítésre különleges energiatermelő övezet kijelölése szükséges.”

38.§ A Rendelet 64.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64.§

1. Közutak menti közterületi zöldfelületi sávok - a gépkocsi behajtók, köztárgyak területének kivételével - növényzettel fedetten alakítandók ki.
   

2. Új belterületi közlekedési célú közterület és közhasználat céljára átadott magánút kialakításánál

1. 14 méter szabályozási szélesség alatt legalább egyoldali fasor,
2. 14 méter szabályozási szélesség felett kétoldali fasor telepítéséhez kell területet biztosítani.

3. A (2) bekezdésekben foglaltaktól csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát vagy ahol azt a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé.”

39.§ (1) A Rendelet 65.§ (1)-(2) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A vízfolyások védelme érdekében az üzemszerű állattartást szolgáló építmény a vízfolyások legalább 200 méteres, lakóterületek 150 méteres körzetén belül nem létesíthető.

(2) Az épületek körül rendezett terep a termett talajhoz képest legfeljebb 60 centiméteres bevágással vagy feltöltéssel létesíthető. A lejtős telkeken fekvő épületek előtti teraszok támfalának maximális magassága 1,5 méter.”

2. A Rendelet 65. §-a a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) Az élővizek vízminőség védelme érdekében minden élővízbe történő csapadékvíz bekötés előtt hordalékfogó műtárgyon keresztül kell vezetni az összegyűjtött vizeket, olajjal is szennyeződhető csapadékvizet olajfogó beépítésével kell megtisztítani a befogadóba vezetés előtt.

 (7) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó új parkoló építését csak kiemelt szegéllyel lehet engedélyezni és kivitelezni, a felületéről a csapadékvíz élővízbe csak előtisztított berendezésen keresztül vezethető be.”

40.§ (1) A Rendelet 1. számú mellékletét képező SZT-JM, SZT-4, SZT-7, SZT-8, SZT-9, SZT-10 és SZT-16 jelű tervlap helyébe a jelen rendelet 1.számú mellékletét képező új SZT-JM, SZT-4, SZT-7, SZT-8, SZT-9, SZT-10 és SZT-16 jelű tervlap lép.

(2) A Rendelet 1. számú melléklete kiegészül jelen rendelet 4. számú mellékletét képező SZT-5, SZT-6, SZT-11, SZT-12, SZT-14, SZT-15, SZT-17, SZT-18, SZT-22, SZT-23, SZT-24 és SZT-25 jelű tervlapokkal.

41.§ (1) A Rendelet 2. számú mellékletét képező VK-JM, VK-4, VK-7, VK-8, VK-9, VK-10 és VK-16 jelű tervlap helyébe a jelen rendelet 2.számú mellékletét képező új VK-JM, VK-4, VK-7, VK-8, VK-9, VK-10 és VK-16 jelű tervlap lép.

(2) A Rendelet 2. számú melléklete kiegészül jelen rendelet 5. számú mellékletét képező VK -5, VK-6, VK-11, VK-12, VK-14, VK-15, VK-17, VK-18, VK-22, VK-23, VK-24 és VK-25 jelű tervlapokkal.

42.§ A Rendelet 3. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.

43. § A Rendelet e rendelet 6. számú mellékletével egészül ki.

44.§ (1) a Budapest XXIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 25/2003.(VII.18.) Ök. sz. rendelet 1. § (1) bekezdésében a „– a szabályzat 78. §-a szerinti hatályban maradó szabályozási tervek és szabályzatok területének kivételével – Budapest XXIII. kerület közigazgatási területére” szövegrész helyébe a „az M51 autóút – M5 autópálya – Dózsa György út - Budapest XVIII. kerület közigazgatási határ – Budapest közigazgatási határ által határolt területre” szövegrész kerül.

(2) a Budapest XXIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 25/2003.(VII.18.) Ök. sz. rendelet 1. számú melléklete helyébe jelen rendelet 7. számú melléklete lép.

45.§ (1) E rendelet a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének 297/2019.(VII.02.) számú határozata alapján 2019. július 8. napján kötött településrendezési szerződés hatályba lépésével egyidejűleg, de nem korábban, mint 2019. augusztus 1. napján lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(2) E rendelet hatálybalépésével

a) hatályát veszti a Rendelet 7. § (2) bekezdésében a „Telkenkénti belterületbe vonás csak belterületi telekhez közvetlenül kapcsolódó telek esetében megengedett.” szövegrész, valamint a 9. § (1) bekezdésében a „Tervezési terület” szövegrész törlésre kerül.

b) hatályukat vesztik a Rendelet 24-28.§-ai

c) hatályát veszti Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának a 35/1999. (VII.23.) Ök. sz. rendelete, a 41/2000. (XII.22.) Ök. sz. rendelete, a 12/2001. (III.02.) Ök. sz. rendelete, a 13/2001. (III.02.) Ök. sz. rendelete, a 11/2002. (III.29.) Ök. sz. rendelete, a 25/2002. (VII.19.) Ök. sz. rendelete, a Budapest XXIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 25/2003.(VII.18.) Ök. sz. rendelet 3. § (1) bekezdésében az „A Budapest XXIII. kerület, Szentlőrinci út – Erzsébet ér – 195831/1 hrsz-ú csatorna – 195830 hrsz-ú csatorna – 195829/27 hrsz-ú út – 195828 hrsz-ú út által határolt terület kiegészítő rendelkezései.”, az „A Budapest XXIII. kerület, Szentlőrinci út – Erzsébet ér – 195831/1 hrsz-ú csatorna – 195830 hrsz-ú csatorna – 195829/27 hrsz-ú út – 195828 hrsz-ú út által határolt terület szabályozási tervlapja.”, az „A Budapest XXIII. kerület Soroksár M5 autópálya – Szentlőrinci út – Nagykőrösi út – MÁV vonal által határolt terület kiegészítő rendelkezései.”, az „A Budapest XXIII. kerület Soroksár M5 autópálya – Szentlőrinci út – Nagykőrösi út – MÁV vonal által határolt terület szabályozási tervlapja.”, az „A Budapest, XXIII. kerület Soroksár Gyár köz – Apostolhegy dűlő -  Jakab apostol utca – Haraszti út – Vágó utca – Vágó köz – Tusa utca – Horgászpart által határolt terület kiegészítő rendelkezései.”, az „A Budapest, XXIII. kerület Soroksár gyár köz – Apostolhegy dűlő - Jakab apostol utca – Haraszti út – Vágó utca – Vágó köz – Tusa utca – Horgászpart által határolt terület szabályozási tervlapja.”, az „A Budapest, XXIII. kerület Soroksár Gyáli patak – Haraszti út – Rianás u. – Láva u. – által határolt terület kiegészítő rendelkezései.”, az „A Budapest, XXIII. kerület Soroksár Gyáli patak – Haraszti út –   Rianás u. – Láva u. – által határolt terület szabályozási tervlapja”, az „A Budapest XXIII. kerület, Ócsai út – Virágpatak út – Gyáli-patak – a vasútvonal melletti véderdő területe által határolt terület kiegészítő rendelkezései”, az „A Budapest XXIII. kerület, Ócsai út – Virágpatak út – Gyáli-patak – a vasútvonal melletti véderdő területe által határolt terület szabályozási tervlapja”, az „A Budapest XXIII. kerület, Szent László út – Pistahegyi út – Hrivnák Pál utca – Szentlőrinci út által határolt terület kiegészítő rendelkezései”, az „A Budapest XXIII. kerület, Szent László út – Pistahegyi út – Hrivnák Pál utca – Szentlőrinci út által határolt terület szabályozási tervlapja.”, az „A Budapest XXIII. kerület, Nyír utca – Zsombékos utca – Sportcsarnok utca – véderdő által határolt terület kiegészítő rendelkezései”, az „A Budapest XXIII. kerület, Nyír utca – Zsombékos utca – Sportcsarnok utca – véderdő által határolt terület szabályozási tervlapja.”, az „A Budapest XXIII. kerület, Sodronyos utca – Házikert utca – Karmazsin utca – Zsellér dűlő által határolt terület szabályozási tervlapja.”, az „A Budapest XXIII. kerület, Ócsai út – Virágpatak út – belterületi határ – M0 autóút által határolt terület kiegészítő rendelkezései”, az „A Budapest XXIII. kerület, Ócsai út – Virágpatak út – belterületi határ – M0 autóút által határolt terület szabályozási tervlapja.”, az „A Budapest XXIII. kerület, Grassalkovich út – Házikert utca – Orbánhegyi dűlő – Haraszti út – külterületi határ – vasútvonal által határolt terület kiegészítő rendelkezései”, az „A Budapest XXIII. kerület, Grassalkovich út – Házikert utca – Orbánhegyi dűlő – Haraszti út – külterületi határ – vasútvonal által határolt terület szabályozási tervlapja.”, az „Budapest XXIII. kerület Soroksár, Ócsai út M0 autóút – közigazgatás határ – Budapest – Kelebiai vasútvonal által határolt területre vonatkozó kiegészítő rendelkezések”, az „Budapest XXIII. kerület Soroksár, Ócsai út M0 autóút – közigazgatási határ – Budapest – Kelebiai vasútvonal által határolt terület szabályozási tervlapja”, a „Budapest XXIII. kerület Csendes utca – Virágvölgy köz – Virágvölgy utca – Fakopács utca – Alsókert utca – Szitás utca – Szekér utca – Középtemető utca – Vecsés út – MÁV vonal által határolt terület kiegészítő rendelkezései”, az „Budapest XXIII. kerület Csendes utca – Virágvölgy köz – Virágvölgy utca – Fakopács utca – Alsókert utca – Szitás utca – Szekér utca – Középtemető utca – Vecsés út – MÁV vonal által határolt terület szabályozási tervlapja.”, a „A Budapest XXIII. kerület, Horgászpart köz – Haraszti út – kerülethatár – Horgász part által határolt terület kiegészítő rendelkezései”, az „A Budapest XXIII. kerület, Horgászpart köz – Haraszti út – kerülethatár – Horgász part által határolt terület szabályozási tervlapja.”, a „a Budapest XXIII. kerület, Haraszti út – Horgászpart köz – Horgász part – 186860/26 hrsz-ú közterület – Fűzfa köz által határolt terület kiegészítő rendelkezései”, az „A Budapest XXIII. kerület, Haraszti út – Horgászpart köz – Horgász part – 186860/26 hrsz-ú közterület – Fűzfa köz által határolt terület szabályozási tervlapja”, az „A Budapest XXIII. kerület, Szent László utca – Ciklámen utca – Fatimai köz – Fatimai utca által határolt terület kiegészítő rendelkezései”, az „A Budapest XXIII. kerület, Szent László utca – Ciklámen utca – Fatimai köz – Fatimai utca által határolt terület szabályozási tervlapja”, a  „A Budapest, XXIII. kerület Soroksár, Haraszti út – Gyár köz – Horgász part – 186860/26 hrsz-ú közterület – Fűzfa köz által határolt terület kiegészítő rendelkezései”, és az „A Budapest, XXIII. kerület Soroksár, Haraszti út – Gyár köz – Horgász part – 186860/26 hrsz-ú közterület – Fűzfa köz által határolt terület szabályozási tervlapja” szövegrészek, valamint a 78. § (2) bekezdése

d) hatályát veszti a Budapest XXIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 25/2003.(VII.18.) Ök. sz. rendelet3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 15., 16., 23., 24., 25., 26., 29., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40., 41., 43., 44., 47., 48., 49., 50., 52 és 53. számú melléklete,

                        Geiger Ferenc                                                                dr. Veres Anikó

                        polgármester                                                                                 jegyző             

Záradék

A rendelet 2019. július 3. napján az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján kifüggesztésre került.

Budapest, 2019. július 3.

A Jegyző nevében eljáró:          Vittmanné Gerencsér Judit

                                                                                                          osztályvezető

           Szervezési és Ügyviteli Osztály

Záradék

A rendelet 2019. július 12. napján kihirdetésre került.

Budapest, 2019. július 12.

                                                                                                          dr. Veres Anikó

                                                                                                                  jegyző