Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének

31/2018.(X.19.) önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros XXIII. Kerületi Építési Szabályzatról szóló 26/2017. (IX.22) önkormányzati rendelet módosításáról

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján a 13.§ (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42.§-ában biztosított véleményezési jogkörben eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§ A Budapest Főváros XXIII. Kerületi Építési Szabályzatról szóló 26/2017. (IX.22) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kerületi Építési Szabályzat (a továbbiakban: KÉSZ vagy a szabályzat) hatálya Budapest XXIII. kerület Soroksár, Grassalkovich út – Gyáli patak – Budapest XXI kerület közigazgatási határ – Budapest XX. kerület közigazgatási határ – Temető sor – Szentlőrinci út – Közöslegelő dűlő – Vecsés út által határolt területre terjed ki (a továbbiakban: Tervezési terület).”

2.§ A Rendelet 2.§ (1) bekezdés a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a)  1. számú melléklet: SZT jelű Szabályozási Tervlap (SZT-1, SZT-2, SZT-3, SZT-4, SZT-7, SZT-8, SZT-9, SZT-10, SZT-16 M=1:2000 méretarányú szelvényen ábrázolva és SZT-JM jelű jelkulcs),

2. 2. számú melléklet: VK jelű Védelmi korlátozási tervlap (VK-1, VK-2, VK-3, VK-4, VK-7, VK-8, VK-9, VK-10, VK-16 M=1:2000 méretarányú szelvényen ábrázolva és VK-JM jelű jelkulcs),. számú melléklet: Sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok listája,”

3.§ A Rendelet 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szabályozási terven jelölt, két eltérő közterületi besorolású övezet közötti határvonalon új telekhatár kialakítható.”

4.§ A Rendelet 8.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Terület az alábbi beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

1. beépítésre szánt területek:
   1. Kisvárosi lakóterületek:                                                                    Lk
   2. Kertvárosi lakóterületek:                                                                   Lke
   3. Kiemelt jelentőségű helyi központi területek:                                  Vt-H
   4. Intézményi területek:                                                                        Vi
   5. Hétvégi házas üdülőterületek:                                                           Üh
   6. Gazdasági kereskedelem-szolgáltató területek:                                Gksz
   7. Nagykiterjedésű rekreációs, és szabadidős területek                        K-Rek
   8. Különleges szennyvízkezelési területek:                                          K-Sz

2. beépítésre nem szánt területek:

1. Közpark területek:                                                                             Zkp
2. Védelmi erdő területek:                                                                    Ev
3. Közjólétei erdőterületek:                                                                  Ek
4. Általános mezőgazdasági területek:                                                  Má
5. Kertes mezőgazdasági területek:                                                      Mk
6. Természetközeli területek:                                                                Tk
7. Temető területe:                                                                                Kb-T
8. Vízgazdálkodási területek:                                                                Vá
9. Közúti főközlekedési területek:                                                        KÖu
10. Kerületi (települési) jelentőségű Közúti közlekedési területek        KÖt
11. Kötöttpályás közlekedési területek:                                                  KÖk”

5.§ A Rendelet 9.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(1) A Tervezési terület lakó-, üdülő-, kiemelt jelentőségű helyi központi, intézményi, nagykiterjedésű rekreációs, és szabadidős területek építési övezeteiben, valamint erdő- és természetközeli övezetek területein, a terület nyugalmának biztosítása érdekében – a környezetet zavaró hatású tevékenység végzésére szolgáló rendeltetés nem helyezhető el.”

6.§ A Rendelet 17.§ (1) bekezdése a következő e) alponttal egészül ki:

„e) sorházas……………………………..S.”

7.§ (1) A Rendelet 17.§ (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) eltérő rendelkezés hiányában saroktelek esetén a hátsókert mértéke 6,0 méter.”

(2) A Rendelet 17.§ (2) bekezdése a következő e) alponttal egészül ki:

„e) eltérő rendelkezés hiányában az épületeket telekhatártól telekhatárig kell kialakítani, szomszéd telken található, meglévő épület esetén ahhoz csatlakozva.”

8.§

(1) A Rendelet 17.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)      SZABADONÁLLÓ BEÉPÍTÉSI módú területen:

a)         Az építési helyet a terepszint alatt az alábbiak szerint kiterjesztve kell értelmezni:

az előkertben, valamint az oldalkertben a telekhatártól számított 3,0 méteres sávon belül a terepszint alatti gépkocsitároló, parkoló megközelítéséhez szükséges rámpa kialakítható.

b)         Az illeszkedés általános szabályai szabadonálló beépítési mód esetén:     

meglévő, legkisebb telekszélességi méretet el nem érő, de a legkisebb beépíthető telekterületet meghaladó méretű telkek esetén az építési övezeti előírások keretei között az ikresen csatlakozó beépítési mód alkalmazása is megengedett, amennyiben a meglévő, beépítés is ikresen csatlakozó.”

(2) A Rendelet 17.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)      OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI módú területen:

a)         Az épület oldalhatáron álló homlokzatának magassága (F/L) nem haladhatja meg az építési övezetre előírt épületmagasság értékét.

b)         Az építmények telekhatártól számítottan legfeljebb 1,00 méteres távolságra (csurgótávolság) állhatnak.”

(3) A Rendelet 17.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) SORHÁZAS beépítési módú területen:

Az épületek a zártsorú beépítéshez hasonlóan helyezhetők el azzal az eltéréssel, hogy az egymáshoz sorban csatlakozó épületek egy, vagy több szomszédos telken is telepíthetők. A sorházas egységét lezáró utolsó épület mellett oldalkert is kialakítható.”

9.§ A Rendelet 19.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Lk, Lke, Vt-H, Vi és K-Rek építési övezetekben szálláshely-szolgáltatás céljára konténer és sátor nem helyezhető el.”

10.§ A Rendelet 19.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (3) A Lk, Lke, Vt-H, Vi, K-Rek és Üh építési övezetekben

1. az üzemszerű-, és a haszonállat tartást szolgáló,
2. új gépjárműjavító, autógumis-műhely, autómosó rendeltetésű”

11.§ A Rendelet 19.§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Lk, Lke, Vt-H, Vi, K-Rek és Üh jelű építési övezetekben és beépítésre nem szánt területek övezeteiben a hátsókert előírt legkisebb méretén belül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény, jégverem, zöldségverem, gépkocsi- és egyéb tároló kivételével építmény, melléképítmény és kiegészítő rendeltetésű építmény nem helyezhető el.”

12.§ A Rendelet 20.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (3) Lk, Lke, Vt-H, Vi, K-Rek építési övezetekben gépkocsitároló – eltérő építési övezeti rendelkezés hiányában – a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben helyezhető el.”

13.§ A Rendelet 22.§ (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

„d) Kisvárosias, Templom utca melletti lakóterületek:                                Lk-1-XXIII-4.”

14.§ A Rendelet 23.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Lk-1-XXIII-1/1 és Lk-XXIII-1/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el,
2. melynek beépítési módja oldalhatáron álló, a kötelező építési vonal az utcai telekhatár és a telkek azon oldalhatára, ahol a meglévő épületek az érintett utcaszakaszon (adott utca keresztező utcák közötti szakaszán) jellemzően elhelyezkednek.”

15.§

(1) A Rendelet 23.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Lk-1-XXIII-2/3 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. Amennyiben a fő rendeltetés szerinti épület lakófunkciójú, a beépítés legfeljebb 50 % lehet, és a zöldfelületnek legalább a 40 %-os mértéket el kell érnie.
2. A fő rendeltetésű épülettel egy tömegben, vagy önálló épületben gépjárműjavítással, háztartási gépek javításával kapcsolatos szolgáltató funkció is megengedett.”

(2) A Rendelet 23.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Lk-1-XXIII-4/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.”

16.§ A Rendelet 24.§ (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A kertvárosias lakóterületeken belül az alábbi övezetcsoportok találhatóak:

1. Kertvárosias, jellemzően szabadon álló beépítésű lakóterületek:             Lke-1-XXIII-1.
2. Kertvárosias, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű lakóterületek:        Lke-1-XXIII-2.
3. Kertvárosias, jellemzően zártsorú és sorházas beépítésű lakóterületek:   Lke-1-XXIII-3.
4. Kertvárosias, jellemzően ikres beépítésű lakóterületek:                            Lke-1-XXIII-4.
5. Kertvárosias, oldalhatáron-, és szabadon álló beépítésű lakóterületek:   Lke-1-XXIII-5.
6. Kertvárosias, oldalhatáron- és szabadon álló és ikres beépítésű lakóterületek:
   1.        
7. Kertvárosias, vegyes, átalakuló beépítésű lakóterületek:                          Lke-1-XXIII-7.
8. Kertvárosias, jellemzően intézményi, vendéglátó-, és kereskedelmi rendeltetésű lakóterületek:                                                                                     Lke-1-XXIII-8.
9. Kertvárosias, rehabilitációt igénylő lakóterületek:                                   Lke-1-XXIII-9.

(2) Az építési övezetekben – eltérő övezeti rendelkezés hiányában – legfeljebb négylakásos lakóépület, vagy maximálisan négy rendeltetési egység, 1000 m²-nél nagyobb méretű telken legfeljebb hat rendeltetési egység helyezhető el. Ahol övezeti rendelkezés korlátozza a lakóépület lakásszámát, ott a lakásszám megengedett mértékéig a 21. § (2) bekezdésben felsorolt rendeltetések is elhelyezhetők.”

17.§ A Rendelet 25.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Lke-1-XXIII-1/5 jelű építési övezetbe sorolt telkeken négynél több, de legfeljebb hatlakásos lakóépület 1200 m2-nél nagyobb telken helyezhető el.”

18.§ A Rendelet 26.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Lke-1-XXIII-2/4 jelű építési övezetbe sorolt telkeken legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.”

19.§ A Rendelet a következő 26/A. §-sal egészül ki:

26/A. §

Az Lke-1-XXIII-3/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken legfeljebb hatlakásos sorházas lakóépület helyezhető el.”

20.§ A Rendelet a következő 26/B. §-sal egészül ki:

26/B. §

1. Az Lke-1-XXIII-4/1 és Lke-1-XXIII-4/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.
2. meglévő oldalhatáron álló beépítésű épület átépítése, bővítése oldalhatáron álló kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni az ikres beépítési módtól.
3. 20 méternél kisebb mélységű telek esetében a hátsókert 1,0 méterig csökkenthető.”

21.§ A Rendelet 27.§-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az Lke-1-XXIII-5/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el,
2. meglévő oldalhatáron álló beépítésű épület átépítése, bővítése oldalhatáron álló kialakítással is megengedett, a szabadon álló beépítési módtól ebben az esetben el lehet térni.”

22.§ A Rendelet a következő 27/A. §-sal egészül ki:

27/A. §

1. Az Lke-1-XXIII-6/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.
2. meglévő zártsorú beépítésű épület átépítése, bővítése zártsorú kialakítással is megengedett, ebben az esetben el lehet térni az ikres beépítési módtól.”

23.§ A Rendelet a következő 27/B. §-sal egészül ki:

27/B. §

1. Az Lke-1-XXIII-7/1 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.
2. meglévő oldalhatáron álló beépítésű épület átépítése, bővítése oldalhatáron álló kialakítással is megengedett, a szabadon álló beépítési módtól ebben az esetben el lehet térni.

2. Az Lke-1-XXIII-7/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.
2. meglévő szabadon álló beépítésű épület átépítése, bővítése szabadon álló kialakítással is megengedett, az oldalhatáron álló beépítési módtól ebben az esetben el lehet térni.”

24.§ A Rendelet 29.§ (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

„b) Családi házas átalakuló területek:                             Vt-H-XXIII-2.”

25.§ A Rendelet 30.§-a helyére a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A Vt-H-XXIII-1/1 és Vt-H-XXIII-2/1 jelű építési övezetben a meglévő épületek homlokzatához új épületnek úgy kell csatlakoznia, hogy a homlokzatmagasság eltérési mértéke a meglévő épület homlokzatmagasságának az 1/10-ét nem haladja meg. A csatlakozó homlokzati sáv szélessége min. 3,0 m.

(2) A Vt-H-XXIII-1/2 jelű építési övezetben:

a)  volt városháza és az általános iskola telkén a Templom utca felől az előkert mérete 5 méter, a Hősök tere felől 15 méter, a kötelező építési vonallal meghatározott szakaszokon pedig előkert nem alakítható ki.

b) a Hősök tere vasútállomás felőli végén található tömbökben az előkert mérete az Arany János utca felől 0 méter, a Láng Endre utca felől 3 méter, a többi közterület felől 5 méter.

(3) A Vt-H-XXIII-2/1 jelű építési övezetben szabadon álló beépítés ott alakítható ki, ahol a szabályozási terv nem jelöl kötelező építési vonalat az utcai telekhatáron.

4. A Vt-H-XXIII-2/2 jelű építési övezetben az előkert mérete, ami egyben kötelező építési vonal: a tér északi oldalán 5 méter, a tér déli oldalán 3 méter.
5. A Jelző utca – szabályozási tervlapon megszüntetésre jelölt – szakaszán a meglévő közművezetékek kiváltása előtt épület csak a védőtávolságok figyelembevételével helyezhető el.”

26.§ A Rendelet a következő 30/A. §-sal egészül ki:

30/A. §

1. Az intézményi területek elsősorban intézményi, valamint lakóterületeket kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgálnak.
2. Az intézményi területeken belül az alábbi övezetcsoportok találhatóak:

Beépítetlen, vagy átalakuló intézményi fejlesztési területek:                        Vi-2-XXIII-2.

3. Az építési övezetekben – eltérő övezeti rendelkezés hiányában – járműtároló önállóan vagy önálló terepszint alatti épületben akkor helyezhető el, ha a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben, vagy ahhoz kapcsolódóan toldalékként nem alakítható ki.
4. Az építési övezetekben – eltérő rendelkezés hiányában – elhelyezhető rendeltetések:

a)   közintézmény,

b)   igazgatási,

c)   vendéglátó,

d)  szolgáltató,

e)   szállás,

f)   iroda,

g)   sport,

h)   kulturális-, közösségi szórakoztató,

i)    legfeljebb 5.000 m2 bruttó szintterületű kereskedelmi célú épületek,

j)    parkolóház,

k)   lakó, amennyiben övezeti előírás megengedi.

(5) Az építési övezetekben, eltérő rendelkezés hiányában elhelyezhető melléképítmények:

1. közmű-becsatlakozási műtárgy,
2. hulladéktartály-tároló,
3. épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
4. kerti építmény,
5. zászlótartó oszlop.

6. Az építési övezetekben, eltérő övezeti rendelkezés hiányában, telkenként több épület is elhelyezhető.
7. Az intézményi területek telkeire és építményeire vonatkozó jellemzőket a 3. melléklet 3/A. számú táblázata tartalmazza.”

27.§ A Rendelet a következő 30/B. §-sal egészül ki:

30/B. §

1. A Vi-2-XXIII-2/1 és Vi-2-XXIII-2/2 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. a vasút védőtávolságán kívül legfeljebb kétlakásos új lakóépület létesíthető.
2. a vasút védőtávolságán belül meglévő lakóépület átépítése, bővítése megengedett.

2. A Vi-2-XXIII-2/3 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

a MÁV vasúti és vasúti üzemi területeihez tartozó építmények, valamint az ezekhez kapcsolódó P+R parkolók is elhelyezhetők. A P+R parkoló felszínen, épületben, mélygarázsban vagy/és parkolólemezen egyaránt létesíthető.

3. A Vi-2-XXIII-2/4 jelű építési övezetbe sorolt telkeken:

1. a szabályozási terven jelölt 200 férőhelyes minimális befogadóképességű parkolási létesítmény kialakítható az övezetben elhelyezhető rendeltetésekhez kapcsolódóan (épületen belül is), vagy önállóan (parkolóház, mélygarázs, fedetlen parkolófelület).
2.  vegyes funkció (parkoló + intézmény) esetén a szükséges parkolóhelyeket (P+R parkoló és a rendeltetésekhez tartozó parkoló) külön-külön is biztosítani kell.”

28.§ A Rendelet a következő 33/A. §-sal egészül ki:

33/A. §

(1) A gazdasági jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területeken belül az alábbi övezetcsoportok találhatóak:

Kialakult vagy átalakuló ipari-gazdasági területek:                                 Gksz-1-XXIII-1.

2. A gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területek telkeire és építményeire vonatkozó jellemzőket a 3. számú melléklet 5. számú táblázata tartalmazza.”

29.§ A Rendelet a következő 33/B. §-sal egészül ki:

33/B. §

A Gksz-1-XXIII-1/1 jelű építési övezetbe sorolt telken:

Üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.”

30.§ A Rendelet 39.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közúti közlekedési területek között az alábbi kategóriák különböztethetők meg:

a)  Gyorsforgalmi utak területei:                                                KÖu-XXIII-1.

b)  I. rendű főutak területei:                                                        KÖu-XXIII-2.

c) II. rendű főutak területei:                                                       KÖu-XXIII-3.

d) Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak területei:           KÖu-XXIII-4.

e) Kerületi gyűjtőutak területei:                                                KÖt-XXIII-1.

g)  Önálló kerékpár-, és gyalogutak területei:                            KÖt-XXIII-3.”

31.§ A Rendelet 39.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Magánút kialakítása esetén – a kialakítandó magánút tekintetében – nem kell figyelembe venni az övezetre előírt telekméretekre vonatkozó minimális paramétereket, de eltérő rendelkezés hiányában legalább 12,0 m szélességű területet kell út céljára biztosítani.”

32.§ A Rendelet 39.§ - a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Kök-XXIII-1 övezet vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület a MÁV vasúti és vasúti üzemi területei, a pályaudvarok, vasúti rendezők területeinek, építményeinek, valamint az ezekhez kapcsolódó P+R parkolók elhelyezésére szolgál. A P+R parkoló felszínen, épületben, mélygarázsban vagy/és parkolólemezen egyaránt létesíthető.”

33.§ A Rendelet a következő 39/A. §-sal egészül ki:

39/A. §

Fővárosi Önkormányzat érdekében történő közérdekű célt szolgáló korlátozással érintett területeken:

1. biztosítani kell a fő- és településszerkezeti jelentőségű utak kiépítéséhez szükséges területeket.
2. épületet elhelyezni nem lehet.
3. a korlátozás után felmerülő kártalanítási kötelezettség a Fővárosi Önkormányzatot terheli.”

34.§ A Rendelet 40.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közigazgatási területen található zöldterületek méretük, funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekbe soroltak:

1. Zkp-XXIII-1 jelű központi városi közpark,
2. Zkp-XXIII-2 jelű extenzív zöldterület,
3. Zkp-XXIII-3 jelű Duna-ág menti vízparti zöldterület,
4. Zkp-XXIII-5 jelű kisebb kiterjedésű zöldterületek, játszókertek.”

35.§ A Rendelet következő 41/A.§-sal egészül ki:

41/A.§

1. A Zkp-XXIII-2 jelű övezet a kerület nagyobb kiterjedésű, extenzívebb zöldterülete, amelybe magas zöldfelületi arányú, nagyobb helyigényű rekreációs, sportolási lehetőségeknek otthont adó zöldfelületek tartoznak.

(2)      Az övezetben elhelyezhető építmények:

1. a pihenőkert funkcióhoz kapcsolódó, pihenést, kikapcsolódást szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, stb)
2. rekreációhoz kapcsolódó és a testedzést szolgáló építmények (játszótér, sportépítmények, tanösvény, kutyafuttató).”

(3)       Az övezetben kerítés kizárólag a játszókert, tornapálya, kutyafuttató lehatárolására létesíthető.

(4)     Az övezetben építmények elhelyezése a meglévő faállomány figyelembevételével megengedett, a kialakult értékes faállomány megőrzendő.

(5)     Az övezetben vízzáró burkolatok nem alkalmazhatók.

36.§ A Rendelet 45.§ (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

„d) a meglévő sportpályához tartozó épületek a meglévő épület kubatúráján belül felújíthatók, korszerűsíthetők és átalakíthatók.”

37.§ A Rendelet 46.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Közjóléti erdőterületek az alábbi övezetekbe soroltak:

1. Ek-XXIII-2 jelű vízparti és belterület-közeli közjóléti erdők övezete.
2. Ek-XXIII-3 jelű rekreációs funkciók bővítésére kijelölt erdők övezete.
3. Ek-XXIII-7 jelű átalakuló közjóléti erdők övezete.”

38.§ A Rendelet 46.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Ek-XXIII-2, Ek-XXIII-3, Ek-XXIII-7 jelű övezetekben kizárólag az alábbi közjóléti, erdei turisztikai célú építmények helyezhetők el:

1. turisztikai célt szolgáló építmények, sétaút, tanösvény, pihenőhely, esőbeálló,
2. pihenés, testedzés építményei, erdei tornapálya, füves vagy salakos sportpályák, akadálypályák, kötélpályák,
3. erdei kilátó,
4. terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények, de épület egy tömegben legfeljebb 100 m2 alapterülettel helyezhető el.”

39.§ (1) A Rendelet 48/A.§ (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A kertes mezőgazdasági területek az alábbi övezetekbe soroltak:

1. Mk-XXIII-1 jelű kertes mezőgazdasági területek.
2. Mk-XXIII-k1 jelű fejlesztési szempontból korlátos, kertes mezőgazdasági területek.

  (3) Az Mk-XXIII-1 jelű övezetben:

1. a 47. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti szerszámtároló-kamra, gyümölcstermesztéshez tartozó termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló építmények, állattartást szolgáló építmények, rekreációs célokat szolgáló építmények (pihenés, testedzés építményei, füves vagy salakos sportpályák, akadálypályák, kötélpályák) helyezhetők el.
2. birtokközpont nem alakítható ki.”

2. A Rendelet 48/A.§ -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Mk-XXIII-k1 jelű övezetben:

kizárólag a 47. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti szerszámtároló-kamra helyezhető el.”

40.§ A Rendelet a következő 48/B. §-sal egészül ki:

48/B.§

1. A természetközeli terület övezeteibe tartoznak a védett lápterület által érintett mocsár, nádas művelési ágú földrészletek, értékes vizes élőhelyek, melyek ökológiai és természetvédelmi szempontból védendők és megőrzendők.
2. A Tk-XXIII-1 jelű övezet:
1. területén a területhasználat a természetvédelem érdekeinek elsődleges figyelembevételével történhet, a kialakult értékes és védett növényállomány megőrzendő,
2. területén a  természeti  értékek  szigorú  védelme  mellett,  tájba  illő  módon  csak  a természetvédelmi kezeléshez szükséges építmények helyezhetők el.”

41.§ A Rendelet a következő 48/C. §-sal egészül ki:

48/C.§

1. A temető terület övezeteibe tartoznak a lezárt, (de fel nem számolt) többségében felekezeti temetők.
2. A Kb-T-XXIII-1 jelű övezet:

1. az izraelita temető területe,
2. területén új építményt elhelyezni nem lehet.”

42.§ A Rendelet 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1.számú melléklete lép.

43.§ A Rendelet 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2.számú melléklete lép.

44.§ (1) A Rendelet 3. számú mellékletének 1-3., 5., 7-8. és 9. számú táblázata helyébe a jelen rendelet 3.számú melléklete szerinti 1-3., 5., 7-8. és 9. számú táblázat lép.

(2) A Rendelet 3. számú melléklete jelen rendelet 4. számú melléklete szerinti 3/A. számú táblázattal egészül ki.

45.§ (1) E rendelet 2018. november 9-én lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Budapest XXIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 25/2003.(VII.18.) Ök. sz. rendelet 1. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép.

 (2) Hatályát veszti:

a) Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának a 28/2001. (VII.20.) Ök. sz. rendelete, b) a Budapest XXIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 25/2003.(VII.18.) Ök. sz. rendelet 3. § (1) bekezdésében az „A Budapest XXIII. kerület, Hősök tere Grassalkovich út és a MÁV Kelebiai vasútvonal közöti területének kiegészítő rendelkezései.”, az „A Budapest XXIII. kerület, Hősök tere Grassalkovich út és a MÁV Kelebiai vasútvonal közötti területének szabályozási tervlapja”, az „A Budapest XXIII. kerület, Helsinki út – Hold utca – MÁV által határolt terület kiegészítő rendelkezései”, az „A Budapest XXIII. kerület, Helsinki út – Hold utca – MÁV által határolt terület szabályozási tervlapja”, az „A Budapest XXIII. kerület, Helsinki út – kerülethatár – Lenke u.  - Bólyai u. – Vágóhíd u. – Alsó Határ út – Török u. – MÁV vonal által határolt terület kiegészítő rendelkezései”, az „A Budapest XXIII. kerület, Helsinki út – kerülethatár – Lenke u. – Bólyai u. – Vágóhíd u. – Alsó Határ út – Török u. – MÁV vonal által határolt terület szabályozási tervlapja.”, és a „Budapest, XXIII. kerület Grassalkovich út – Erzsébet utca – Templom utca – Hősök tere által határolt terület szabályozási tervlapja” szövegrészek, valamint a 11., 12., 19., 20., 32., 33. és 42. számú mellékletek

                        Geiger Ferenc                                                             dr. Veres Anikó

                         polgármester                                                                    mb. jegyző             

Záradék

A rendelet 2018. október 10. napján az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján kifüggesztésre került.

Budapest, 2018. október 10.

                                               A jegyző nevében eljáró:                                                      

                                                                                    Vittmanné Gerencsér Judit

                                                                                                osztályvezető

                                                                                               Szervezési és Ügyviteli Osztály

Záradék

A rendelet 2018. október 19. napján kihirdetésre került.

Budapest, 2018. október 19.

                                               A jegyző nevében eljáró:                                                      

                                                                                    Vittmanné Gerencsér Judit

                                                                                                osztályvezető

                                                                                               Szervezési és Ügyviteli Osztály