Iregszemcse község képviselő testületének 10/2013 (X.15..) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2019. 11. 28

Iregszemcse Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényes 32 cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Möt.) 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatról a következő rendeletet alkotja.

  1. fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


Hivatalos megnevezés


  1. §


  1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Iregszemcse Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).
  2. Az Önkormányzat székhelye: 7095 Iregszemcse, Kossuth tér 19.
  3. Az Önkormányzat kormányzati funkción működő intézményei:

a) Iregszemcse Község Önkormányzata Napközi-Otthonos Konyhája 7095 Iregszemcse, Bartók Béla utca 39.

b) Iregszemcse Község Önkormányzata „Göllesz” Konyhája 7095 Iregszemcse, Bartók Béla utca 10.

c) Iregszemcse Község Önkormányzata Településüzemeltetés 7095 Iregszemcse, Petőfi utca 19.

d) Bartók Béla Művelődési Ház 7095 Iregszemcse, Bartók Béla utca 1.

e) Iregszemcsei Nefelejcs Óvoda és Közétkeztetési Konyha 7095 Iregszemcse, József A. utca 11-13.


4. A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Iregszemcse Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

5. A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Iregszemcsei Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal).

Jelképek


2. §


A Község címeréről és zászlajáról, azok használati rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

3. §


Az Önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, és a Hivatal bélyegzőjén a Magyarország címerét kell használni. Az Önkormányzat bélyegzőinek lenyomatait az 1. számú függelék tartalmazza.

Feladat- és hatáskörök


4. §


  1. A képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe.
  2. Az önkormányzati feladatok szakfeladatok szerinti meghatározását a 2. számú függelék tartalmazza.

5. §


  1. A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak a Möt. 42. §-ban meghatározottak, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet.
  2. A képviselő-testület az átruházható feladat- és hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a jegyzőre és társulására átruházhatja.
  3. A képviselő-testület által a polgármesterre, társulására átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza

6. §


A képviselő-testület a Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott ellátandó feladatok közül a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások ellátásáról társulásban gondoskodik

II. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET


7. §


  1. A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő. A tagok névsorát a 3. számú függelék tartalmazza.
  2. A polgármester a Möt. 66. §-a alapján tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.


Az alakuló ülés


8. §


  1. A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.
  2. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.


9. §


  1. A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.
  2. Az alakuló ülésen a polgármester és az önkormányzati képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét e rendelet 4. számú függeléke tartalmazza. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő. Az eskütételt követően a Helyi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket a képviselők részére.

10. §


A képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az azt követő ülésen, a polgármester előterjesztése alapján, minősített többséggel alpolgármestert és bizottsági tagokat választ.

A képviselő-testület működése


11. §


  1. A képviselő-testület éves munkaterve alapján, szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben rendkívüli ülés összehívására is sor kerülhet.
  2. A képviselő-testület július 1-jétől augusztus 31-ig munkaterv szerinti rendes ülést nem tart.
  3. A munkaterv javaslat összeállításához javaslatot kell kérni:
    1. képviselő-testület bizottságától,
    2. a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől,
    3. jegyzőtől,
    4. az önkormányzat intézményeinek vezetőitől.
  4. A polgármester a munkaterv javaslat előterjesztésében a beérkezett, figyelembe nem vett javaslatokról is tájékoztatja a képviselő-testületet.

12. §


  1. A munkaterv tervezetét a polgármester legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31-ig a képviselő-testület elé terjeszti.
  2. A munkaterv tartalmazza:
    1. a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjét,
    2. az előterjesztő, közreműködő megjelölését.

13. §


A képviselő-testület ülését az ülés meghívóval kell összehívni. A képviselő-testület üléseinek pontos időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó hirdetőtáblán történő kifüggesztésével és a község honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell a lakosságot.

14. §


A települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára a képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.

15. §


  1. A képviselők és a meghívottak legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt megkapják az ülés meghívóját és írásos előterjesztéseit.
  2. Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (pl. telefon) is összehívható.
  3. A képviselő-testület elé kerülő napirendi pontok írásban és szóban is előterjeszthetők. A inősített többségű döntést igénylő napirendi pontot írásban kell előterjeszteni.

16 .§


  1. Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, valamint a napirendek előterjesztőit.
  2. A képviselő-testület ülésére – a képviselő- testület tagjain kívül- meg kell hívni:
    1. a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,
    2. a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,
    3. akinek a jelenléte a napirend alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.
    4. országgyűlési képviselőt.

17. §


  1. A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésre, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.
  2. A képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
  3. A képviselő-testület ülését vezető személy:
    1. megállapítja az ülés határozatképességét,
    2. előterjeszti az ülés napirendi javaslatát,
    3. napirend előtt tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a képviselő-testületi döntések végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről.
  4. A képviselő-testület üléseiről jelenléti ívet kell vezetni, melyet minden jelenlévő tag aláír.
  5. A képviselő-testület határozatképtelensége vagy az ülés megszakadása esetén a képviselő-testület ülését ugyanazon napirendek tekintetében 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.
  6. Határozatképesség esetén a polgármester, a képviselő vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület számozás nélküli ügyrendi határozattal dönt valamely napirend elnapolásáról, több napirend összevontan történő tárgyalásáról, a meghívóban nem szereplő napirendi téma napirendre tűzéséről, napirendek tárgyalási sorrendjének módosításáról.
  7. A képviselő-testület a napirendről, a napirend előtti felszólásról, és a napirend előtti tájékoztató tudomásul vételéről vita nélkül, számozás nélküli határozattal dönt.

18. §


  1. A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában: rendeleti javaslatok, határozati javaslatok, beszámolók, tájékoztatók, önálló képviselői indítvány, felvilágosítás kérés, kérdés.
  2. Indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt sorrendtől el lehet térni.

19. §


  1. A képviselő-testület napirendi pontjainak előterjesztője lehet
    1. polgármester
    2. jegyző
    3. képviselő-testület bizottsága
    4. települési nemzetiségi önkormányzat elnöke
    5. a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője.
  2. Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés csak a bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé. A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirend tárgyalásakor szóbeli tájékoztatást ad.

20. §


(1) Írásos előterjesztés készítése kötelező a következő ügyekben:

a) rendeletalkotás;
b) szervezet kialakítás;
c) helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása;
d) gazdasági program, költségvetés meghatározása és az ezekről szóló beszámolók;
e) településfejlesztési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek;
f) valamennyi a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényből (a továbbiakban: Ptk.) eredő jogügylet;
g) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés;
h) intézmény alapítás, megszüntetés, átszervezés.

(2)  Az (1) bekezdésben nem szereplő ügyek szóban is előterjeszthetők

21. §


  1. Az első napirend tárgyalását megelőzően a polgármester beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, és tájékoztatást ad az előző ülés óta fett fontosabb intézkedésekről, eseményekről.
  2. Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslatról külön-külön kell tárgyalást nyitni. A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendhez való hozzászólási szándékukat, kérdésüket az ülés vezetőjének jelzik. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, miután az ülés vezetője a felszólalás lehetőségét megadta.
  3. Azt a felszólalót, aki a napirendtől eltér, az ülés vezetője figyelmezteti, hogy térjen a napirend tárgyára, majd ismételt felszólítás után megvonhatja a szót. Az a felszólaló, akitől a napirendtől való eltérés miatt az ülés vezetője a szót megvonta, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

22. §


  1. A tárgyalás lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
  2. Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
  3. Az előterjesztő a javaslatot, figyelembe véve a napirend tárgyalása során elhangzott véleményeket, javaslatokat, kiegészítéseket, a napirend tárgyalásának lezárásáig megváltoztathatja, visszavonhatja.
  4. A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, ha a döntési javaslat tekintetében jogszabálysértést észlel.

23. §


  1. Amennyiben a napirendhez több felszólalás nincs, a polgármester a napirend tárgyalását lezárja, a tárgyalás során elhangzottakat összefoglalja, a javaslatokat logikai sorrendben szavazásra bocsátja, majd megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntést.
  2. Az ülés vezetője először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.
  3. Amennyiben a szavazásra bocsátott kérdésben a szavazástól tartózkodók magas száma miatt érvényes döntés nem született, a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.
  4. Ugyanazon ügyben a téma ismételt tárgyalására és szavazására a Möt. 68. § (1) bekezdésben foglalt szabályok vonatkoznak.

24. §


  1. A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, kivéve, ha a hozzászólási szándékot az ülés megkezdésekor jelzik a képviselő-testület felé. A tanácskozási jog megadásáról az ülés vezetője dönt. A hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc lehet.
  2. Az ülés vezetője lehetőséget adhat arra, hogy a napirendben érintett személy- személyes érintettségre való tekintettel – 2 perc időtartamban hozzászólást tehessen.

25. §


A polgármester a napirend tárgyalása során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét a tárgyalás során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

26. §


A polgármester, illetve az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott, javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról kell dönteni.

27. §


Az önkormányzati képviselő a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló képviselői indítványt terjeszthet elő. Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább öt nappal írásban kell beterjeszteni.

28. §


Ügyrendi döntés a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirend témáját érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozik. A képviselő-testület a polgármester vagy képviselő ügyrendi kérdéskörre vonatkozó javaslatáról vita nélkül dönt.

29. §


  1. A polgármester, illetve az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, mely során:
    1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi témától, valamint a tanácskozáshoz nem illó, sértő módon nyilatkozik;
    2. rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít; valamint aki e rendeletnek a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi;
    3. ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;
    4. ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához hatóságsegítségét veheti igénybe.
  2. A c) d) pontban felsorolt intézkedés a képviselő-testület tagjával és az ülésen tanácskozási joggal részt vevő nemzetiségi önkormányzat elnökével szemben nem alkalmazható.
  3. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.
  4. Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Amennyiben a rend nem áll helyre, a polgármester elhagyhatja az üléstermet, mellyel az ülés félbeszakad. A képviselő-testület ülése a polgármester, illetve a 17. § (1)-(2) bekezdésében foglalt esetben az ülés vezetőjének összehívására folytatódik.
  5. Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.

30. §


A képviselő-testület ülésein a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

31. §


A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

32. §


A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

            a) a napirend meghatározásáról,

            b) az ügyrendi kérdésekről,

            c) képviselői felvilágosítás kérésre, valamint kérdésre adott válasz elfogadásáról,

            d) napirend tárgyalásának lezárásáról, a hozzászólások időtartamának korlátozásáról.

33. §


  1. Titkos szavazás a Möt. 48. § (4) bekezdésben meghatározott ügyekben tartható. A titkos szavazásról – önkormányzati képviselői indítványra a képviselő-testület dönt.
  2. A titkos szavazást a Pénzügyi Bizottság ülésen jelen lévő tagjai bonyolítják le.
  3. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.
  4. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyv tartalmazza:
    1. a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,
    2. a Bizottság jelen lévő tagjainak nevét és tisztségét,
    3. a szavazás során felmerült körülményeket,
    4. a szavazás eredményét,
    5. a Bizottság jelen lévő tagjainak aláírását.
  5. A Pénzügyi Bizottság elnöke a szavazás eredményét ismerteti a képviselő-testülettel.

34. §


  1. A képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást tart. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a Möt. 48. § (3) bekezdésében írt esetekben és ügyrendi kérdésben.
  2. A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor „egyetértek”, „ellenzem” „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. A leadott szavazatok a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerint rögzítésre kerülnek.

35. §


  1. A felvilágosítás kérés valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, vagy ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati, közérdekű ügyben. A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
  2. A képviselő a képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet, kérdést intézhet a képviselő-testület bizottságához, a bizottság elnökéhez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, és a jegyzőhöz.
  3. A felvilágosítás kérést és kérdést szóban és írásban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett felvilágosítás kérés vagy kérdés legfeljebb 2 percben történhet.
  4. Amennyiben a felvilágosítás kérés benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő legfeljebb 2 percben kifejtett véleménye vagy nyilatkozata után a képviselő-testület dönt. Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.
  5. A képviselő-testület ülésén előterjesztett felvilágosítás kérésre és kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb harminc napon belül írásban választ kell adni. A választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.

36. §


Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

  1. képviselő-testület tagja;
  2. képviselő-testület bizottsága;
  3. jegyző;
  4. települési nemzeti önkormányzat képviselő-testülete.

37. §


  1. A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.
  2. A rendelet-tervezet szövegét a jegyző szerkeszti.

38. §


  1. Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (továbbiakban együtt: rendelet tervezet).
  2. Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
    1. a fizetési kötelezettségekről,
    2. a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, a költségvetés végrehajtásáról,
    3. szervezet és intézmény alapításáról,
    4. helyi adókról

szóló rendelet tervezetet.

  1. Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet:
    1. ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
    2. ha azt magasabb rendű jogszabály vagy a kormányhivatal által előírt kötelező jogalkotási határidő betartása indokolja,
    3. ha az egyeztetés Iregszemcse Község Önkormányzata különösen fontos pénzügyi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

39. §


  1. A társadalmi egyeztetés formái:
    1. a rendelet tervezet képviselő-testület által történő tárgyalását megelőzően legalább 5 nappal Iregszemcse Község Önkormányzata hivatalos honlapján való közzététel és a honlapon megadott elérhetőségeken keresztül biztosított véleményezés,
    2. a polgármester által belátása szerint a véleményezésbe bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleménykérés.
  2. A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül más – különösen indokolt esetben, szükség esetén – formákat is igénybe vehet az egyeztetés, véleményeztetés céljára.
  3. A honlapon közzétett elektronikus levélcímen vagy írásban bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett rendelet tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket nem kell figyelembe venni. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a véleményezéssel járó adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni.
  4. A polgármester mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a rendelet tervezet tárgyalásakor tájékoztatja a képviselő-testületet.

40. §


A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendelettel kapcsolatos véleményt, észrevételt, a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatot bárki tehet, és a beérkező véleményeket az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálata során figyelembe kell venni, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.


41. §


  1. A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja. A rendeletet tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.
  2. A rendelet az önkormányzat hivatalos honlapján is közzétételre kerül.

42. §


  1. A képviselő-testület határozatának megjelölése magában foglalja a képviselő-testület megnevezését, a határozat számát arab számmal, a határozathozatal évét, zárójelben meghozatalának hónapját és napját, továbbá a „határozata” kifejezést.
  2. A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.
  3. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, érintetteknek.

43. §


A képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével, számozott határozat nélkül dönt:

  1. napirend elfogadásáról,

  2. a polgármester előző testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló tájékoztató elfogadásáról,
  3. a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló tájékoztatóról,
  4. interpellációra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről,
  5. tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről.

44. §


  1. A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat a Möt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben. A Möt. 46. § (2) bekezdés c) pontban foglalt témák tekintetében zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a polgármester, a képviselő, vagy a jegyző indítványozására dönt.
  2. A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester adhat tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.
  3. A nyilvános testületi ülésről hangfelvétel készül.

45. §


  1. A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.
  2. A jegyzőkönyvben a felszólások lényege kerül rögzítésre. A felszólaló előzetes kérésére a felszólalása a jegyzőkönyvbe szó szerint kerül rögzítésre.
  3. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztéseket, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet és az egyéb írásos indítványokat.
  4. A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli. A Hivatal gondoskodik az adott évi jegyzőkönyvek és mellékleteik beköttetéséről, valamint őrzéséről. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével, a jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a községi könyvtár részére.
  5. Az állampolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével a jegyzőkönyvbe és mellékleteibe a községi könyvtárban, nyitvatartási időben, tekinthetnek bele.

III. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA


46. §


  1. A képviselő-testület állandó bizottsága a Pénzügyi Bizottság.
  2. A bizottság főbb feladatait és hatáskörét az 2. számú melléklet tartalmazza.
  3. A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottság személyi összetételét az 5. számú függelék tartalmazza.
  4. A képviselő-testület és a bizottság, vagy a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

47. §


A képviselő-testület eseti feladatai ellátására, meghatározott időre, vagy a feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

48. §


  1. Egy képviselő egyidejűleg egy állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más bizottság elnöke nem lehet.
  2. A bizottság nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a 4. számú függelék tartalmazza.
  3. A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak a bizottság működésével összefüggő jogai és kötelezettségei azonosak.

49. §


  1. A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést, képviseli a bizottságot.
  2. A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.
  3. A bizottság üléseire a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.

50. §


A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.


51. §


A bizottság állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság működésére, határozatképességére, a határozathozatalra, a döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a jegyzőkönyv tartalmára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

52. §


  1. A bizottság ülését az elnök hívja össze. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább három nappal meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.
  2. A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
  3. A bizottsági ülésekre a napirendekről való tájékoztatással meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.
  4. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a Möt. 60. §-ában foglaltak szerint a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

53. §


A bizottság működésének szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feladatait, a döntések végrehajtását a Hivatal látja el.


54. §


A helyi önkormányzati képviselők és a polgármester összeférhetetlenségével, a vagyonnyilatkozataik kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint az egyéb jogszabály által előírt kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket a Pénzügyi Bizottság látja el.


IV. fejezet


A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT


55. §


A települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.

56. §


  1. Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.
  2. A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény (továbbiakban: Njt.) 81.§-ában meghatározott tárgykörökben önkormányzati döntést csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével hozhat.
  3. A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő képviselő-testületi döntéshez az Njt. 81. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.
  4. A nemzetiségi önkormányzat a (2) – (3) bekezdésben meghatározott jogát az Njt. 83. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint gyakorolhatja.
  5. Az Njt. 80. §-ban foglalt kérdések tekintetében az önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat együttműködési megállapodást köt.

57. §


  1. A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében e célra biztosított összeg erejéig a nemzetiségi önkormányzat működéséhez önkormányzati támogatást nyújthat.
  2. A nemzetiségi önkormányzat feladat-és hatásköre ellátásához szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyon tekintetében a vagyon használatára vonatkozó együttműködési megállapodásban foglalt vagyontárgyak tekintetében, az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint biztosítani kell a nemzetiségi önkormányzat használati jogát, azonban ez nem akadályozhatja a települési önkormányzat feladat-és hatáskörének ellátását.
  3. A nemzetiségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg:
    1. az önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatát,
    2. költségvetését, zárszámadását, a képviselő-testület által rendelkezésre bocsátott források felhasználását.

58. §


A képviselő-testület ülésein a nemzetiségi önkormányzat képviselő-tagja anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét, vagy annak tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

V. fejezet


A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ


59. §


  1. A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.
  2. A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.
  3. A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.
  4. A polgármester főbb feladatai:
    1. a település fejlődésének elősegítése,
    2. a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,
    3. az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,
    4. az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,
    5. a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,
    6. a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
    7. a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása, kapcsolattartás,
    8. az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése,
    9. a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,
    10. a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,
    11. a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése.
  5. A polgármester részletes feladat-és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.


60. §


Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.


61. §


  1. A jegyző főbb feladatai:
    1. vezeti a Hivatalt, elkészíti a Hivatal szervezeti és működési szabályzatának, valamint mellékleteinek javaslatát, gondoskodik azok folyamatos aktualizálásáról, szükség szerinti módosításáról.
    2. elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását, a köztisztviselői teljesítménykövetelményeket és teljesítményértékelést, valamint a köztisztviselők minősítését,
    3. saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,
    4. tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, jogszabály-változásokról,
    5. a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése,
    6. a képviselő-testület munkatervének előkészítése, végrehajtása,
    7. a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvvezetői feladatok ellátásáról,
    8. tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
    9. gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásáról,
    10. gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres képzéséről, továbbképzéséről,
    11. utalványozza vagy ellenjegyzi az önkormányzati pénzügyi kötelezettségvállalásokat.
  2. A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
  3. A jegyzőt megilleti a jog, hogy a képviselő-testület ülésén a tárgyalt témákhoz hozzászóljon, felszólalásában elmondja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet fel és javaslatot tehet.

62. §


A jegyzői feladat- és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt köztisztviselő látja el, és helyettesíti a jegyzőt.

VI. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA


63. §


  1. A Möt. 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkört a Hivatal látja el.
  2. A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a képviselő-testület külön döntésében határozza meg.

VII. fejezet


AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS ALAPJAI


64. §


  1. Az önkormányzat a Möt., valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtási rendelet rendelkezései szerint, költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.
  2. Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
  3. A képviselő-testület az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről Társulás útján gondoskodik.

VIII. fejezet


LAKOSSÁGI FÓRUMOK, KAPCSOLATTARTÁS


65. §


A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény-nyilvánításra:

  1. a képviselő-testület falugyűlés keretében tájékoztatót ad az iregszemcsei lakosság részére az önkormányzat célkitűzéseinek megvalósulásáról, fejlesztésekről, tervekről, valamint a fontosabb önkormányzati témákról;
  2. a képviselő-testület a Möt. 54. §-a szerint évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson felmerült kérdésekre szóban, vagy szükség esetén 15 napon belül írásban válaszolni kell.

66. §


A képviselő-testület az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő személyek, szervezetek tevékenységét, és velük együttműködik.

IX. fejezet


AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSEI


67. §


A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodáson alapuló együttműködések létrehozására törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület döntése alapján a polgármester írja alá.


X. fejezet


ZÁRÓ RENDELKEZÉS


68. §


  1. Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Iregszemcse Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 2/2007. (III. 23.)

rendelete.


Iregszemcse, 2013. szeptember 30.





Süvegjártó Csaba                                                                               Fata Istvánné

polgármester                                                                                      jegyző



Kihirdetési záradék:


A rendelet kihirdetve: 2013. október 15.




Fata Istvánné

jegyző