Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013. (IV.8.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2021. 03. 16Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013. (IV.8.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
2021-03-16-tól
Nyirád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, az 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, a 6. § (6) bekezdésében, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mhötv.) 107. §-ában, a 109. § (4) bekezdésében, a 143. § (4) bekezdés i) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya | |||
1. § | (1) | A rendelet tárgyi hatálya Nyirád község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonából és az önkormányzatot illetőleg vagyoni értékű jogokból álló törzsvagyonára és üzleti vagyonára (a továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon) terjed ki. | |
(2) | A rendelet személyi hatálya az önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira terjed ki. | ||
(3) | Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, a közterületek használatára. |
2. Az önkormányzat vagyona | ||
Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon az Nvtv.-ben meghatározott vagyon, mely vagyonelemeket az 1. melléklet rögzíti. | ||
Nyirád Község Önkormányzata képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít. | ||
(1) | Az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemei: | |
a) a közmű jellegű létesítmények, b) az önkormányzat által alapított költségvetési szervek használatában lévő vagyon, c) a sportpályák és sportcélú létesítmények, d) mindazon vagyon, melyet törvény vagy a képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít. | ||
(2) | Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemeit a 2. melléklet rögzíti. | |
(1) | Az önkormányzat üzleti vagyona az Nvtv. szerint mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Az üzleti vagyon az önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú működését, anyagi gyarapodását szolgáló vagyon. | |
(2) | Az önkormányzati üzleti vagyon ingatlan vagyonelemei: a) a bérlakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, b) építési telkek, c) mezőgazdasági földterületek d) egyéb vagyon. | |
(3) | Az önkormányzat üzleti vagyona ingó és vagyoni értékű jogok vagyonelemei: a) készpénz, b) egyéb pénzeszközök és követelések, c) értékpapírok, d) kötvények, részvények, e) vállalkozásban lévő üzletrészek, f) használati és haszonélvezeti jog, g) szolgalmi jog, h) egyéb vagyoni értékű jogok. | |
(4) | Az önkormányzat üzleti vagyonához tartozó ingatlan vagyonelemek körét a 3. melléklet rögzíti. |
3. A vagyon minősítése | ||
(1) | Az Nvtv.-ben meghatározott vagyon minősítése, átminősítése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. | |
(2) | Az (1) bekezdés szerinti minősítést, átminősítést kezdeményezheti: a) a polgármester, b) a jegyző, c) az önkormányzati képviselő. | |
(3) | Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha a) a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgáló funkciót tölt be, vagy az átminősítést követően ilyenné válik, vagy b) a község településrendezési eszközeinek módosítása azt alátámasztja. | |
(4) | A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható. |
4. A tulajdonosi jogok gyakorlása | |
Az Nvtv. szerinti tulajdonosi joggyakorló a képviselő-testület. | |
Az önkormányzati vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet közigazgatási hatósági és bírósági eljárásban a polgármester képviseli és gyakorolja az ügyfél jogát. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik. | |
A tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele – így különösen tulajdonosi hozzájárulás kiadása, építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, elidegenítési és terhelési tilalmak bejegyzésének kezdeményezése, elidegenítési és terhelési tilalmak törlésének engedélyezése, a további megterheléshez történő hozzájárulás megadása, megtagadása – a polgármester hatáskörébe tartozik. |
5. Önkormányzati vagyon kezelése, hasznosítása | ||
A képviselő-testület olyan vagyonelemet, amelyre vagyonkezelői jog létesíthető, nem határoz meg. | ||
Az önkormányzati vagyont a képviselő-testület döntésének megfelelően pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével lehet hasznosítani. A pályázatot a rendelet 1. függeléke szerinti versenyeztetési szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani. | ||
(1) | A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével adhatja ingyenes használatba. | |
(2) | A képviselő-testület az ingyenes használatról szóló döntésében határozza meg a használót a vagyon rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan esetlegesen terhelő kötelezettségeket. |
6. Önkormányzati költségvetési szervek vagyongazdálkodása | |
A képviselő-testület az önkormányzat által alapított költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) részére a működéshez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja. A közös alapítású és fenntartású költségvetési szervek vagyona feletti rendelkezési jogot az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás szabályozza. | |
A költségvetési szervek a használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közüzemi költségek viselésére. | |
A költségvetési szervek joga a használatukban lévő vagyon hasznosításával – az alaptevékenységeket nem sértő, és kizárólag a költségvetési szerv bevételeit növelő, kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztető – bevételszerző tevékenységet folytatni. | |
A költségvetési szerv használatában lévő ingatlan bérbe, használatba adásához a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A költségvetési szerv vezetője az általa használt ingatlant alkalmanként 30 napot meg nem haladó időtartamra adhatja térítésmentes használatba az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével. A bérbe, használatra adásra vonatkozó versenyeztetés lebonyolítására, valamint a szerződés megkötésére a költségvetési szerv vezetője köteles. | |
A bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért a költségvetési szerv vezetője felel. | |
Ha a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a költségvetési szerv a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére. | |
A vagyon bérbeadására, hasznosítására csak írásbeli szerződés alapján, a képviselő-testület döntései, valamint szabályzataiban részletezett feltételekkel kerülhet sor. A több évre szóló szerződésekben meghatározott bérleti díjak értékállóságáról a szerződésben rendelkezni kell. | |
A költségvetési szervek ingó vagyontárgyai értékesítésére vagy selejtezésére a költségvetési szerv vezetője 50.000 Ft egyedi értékig önállóan, 50.001 - 100.000 Ft egyedi érték esetén a polgármester, 100.000 Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával jogosult. Az érték-megállapítás alapja az értékesítésre vagy selejtezésre kerülő vagyontárgy vagy vagyontárgyak bruttó forgalmi értéke. Az értékesítésből származó bevétel az önkormányzat érintett költségvetési szervének költségvetését illeti meg. A költségvetési szerv vezetőjének az értékesítésről és a selejtezésről a zárszámadáshoz kapcsolódóan számot kell adnia. | |
A költségvetési szerv vezetője köteles minden évben legkésőbb október 15-ig írásban jelezni a költségvetési szerv használatában lévő vagyon karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével, pótlásával kapcsolatos, szakszerű érvekkel alátámasztott igényét a jegyzőnek, annak érdekében, hogy az a következő évi költségvetési koncepció összeállításánál számításba vehető legyen. | |
A költségvetési szervet megillető követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett lemondani a) az 50.000 Ft egyedi összeget meg nem haladó követelés esetében a költségvetési szerv vezetője önállóan, b) az 50.000 Ft egyedi összeget meghaladó követelés esetében a képviselő-testület engedélyével jogosult. |
7. A vagyon értékének meghatározása | |||
12. § | (1) | Az önkormányzati vagyon értékesítése esetén az adott vagyonelem forgalmi értékét meg kell határozni. | |
(2) | Az önkormányzat a) ingatlan vagyonának értékét a számviteli nyilvántartás szerint bruttó értékben vagy forgalmi értékbecslés alapján megállapított értéken, b) az ingó vagyonának értékét nyilvántartási értéken, c) értékpapír vagyonának értékét névértéken kell megállapítani. | ||
(3) | Az ingatlanvagyon tulajdonjogának önkormányzat általi visszterhes megszerzését megelőzően az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani. Ettől – a képviselő-testület egyedi döntésével – abban az esetben lehet eltérni, ha az ingatlanért kért érték az ingatlan lényegi jellemzőivel – így különösen: annak területével, elhelyezkedésével, természeti és környezeti adottságaival – azonos jellemzőkkel rendelkező ingatlan helyben szokásos forgalmi értékét nem haladja meg. Amennyiben a képviselő-testület a forgalmi értékbecslés beszerzésére vonatkozó főszabálytól való eltérésről határoz, úgy e határozat részeként az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről is dönthet. | ||
(4) | Ha a szerződés tárgya több vagyonelem, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyonelemek együttes érteke az irányadó. | ||
(5) | Örökölt vagyon esetén – amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi – a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni. | ||
(6) | Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét könyvvizsgáló bevonásával kell megállapítani, és azt a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni. |
8. A vagyon elidegenítése | |||
13. § | (1) | Önkormányzati vagyont értékesíteni a Magyarország éves költségvetési törvénye által megállapított értékhatár 20 %-át meghaladó értékhatár felett csak versenyeztetés útján lehet a Nvtv.-ben meghatározottak szerint. A versenyeztetést a rendelet 1. függeléke szerinti versenyeztetési szabályzat alapján kell lebonyolítani. | |
(2) | Az éves költségvetési törvény által megállapított értékhatár 20 %-a alatti értékű vagyon értékesítése a képviselő-testület döntése szerint pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével történhet. A pályázatot a rendelet 1. függeléke szerinti versenyeztetési szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani. | ||
(3) | Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv.-ben meghatározottak szerint lehet. |
9. A vagyonszerzés szabályai | |||
14. § | (1) | Az önkormányzat visszterhes ingatlanvagyon szerzése és az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a képviselő-testület döntése alapján történhet. | |
(2) | Az önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyonelem forgalmi értékét a 12. § szerint meg kell határozni. | ||
(3) | Az ingatlanvagyon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is. | ||
15. § | (1) | Ingyen felajánlás révén akkor kerülhetnek az önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére. | |
(2) | A felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület dönt. |
10. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás | |
Az önkormányzat követeléseiről 50.000 Ft egyedi értékhatárig a polgármester, 50.000 Ft egyedi értékhatár feletti összegről a képviselő-testület jogosult lemondani. A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását. |
11. Önkormányzati forrásbevonás | |
Az önkormányzati forrásbevonás – adósságot keletkeztető ügylet (hitelfelvétel, kötvény kibocsátás) – a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és az Áht., valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével történhet. |
12. Vagyonnyilvántartás és leltár | ||
(1) | Az önkormányzat vagyonáról az Nvtv.-ben és a Mhötv.-ben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni. | |
(2) | A vagyonleltár alapját képező nyilvántartások állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a hivatal gondoskodik. |
13. Záró rendelkezések | ||
(1) | E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. | |
(2) | Hatályát veszti Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 6/1997. (VII. 12.) önkormányzati rendelete. |