Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testülete a többször módosított, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2.§ (1) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az OTÉK 3. számú mellékletében meghatározott feladatkörében és az Étv. 9.§ (2)-(6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és partnerségi szabályzatban rögzített érintettek véleményének kikérésével a Helyi Építési Szabályzatról az alábbi rendeletet alkotja:^[1]

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

A rendelet hatálya

(1) E rendelet hatálya Szilvásvárad közigazgatási területére terjed ki.

(2)^[2]

2.§

A belterületi határ módosítása

(1) A belterület határvonalának lehetséges módosítását a Szabályozási Terv és a 3. számú melléklet tünteti fel. A belterület határvonala a rendelet kihirdetése napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot. 

(2) A beépítésre szánt terület határvonalát a Szabályozási Terv tünteti fel.

(3)^[3]

(4)^[4]

(5)^[5]

3.§

Szabályozási elemek

(1) A Szabályozási Terv kötelező és nem kötelező elemeket tartalmaz.

(2)^[6]​

(3) A Szabályozási Terv kötelező szabályozási elemei:

a)^[7]​

b) A beépített és beépítésre szánt, valamint a beépítésre nem szánt területek határvonala

c) A közterületek és egyéb funkciójú területek határa – szabályozási vonal

d) Szabályozási szélesség – a közterületeknél a kötelező szabályozási vonalak közötti minimális távolság

e) Az eltérő építési övezetek és övezetek határa

f) A területfelhasználási kategóriák

g) Övezeti besorolás

h) Övezeti jellemzők:

     ha) a kialakítható legkisebb telekterület méret

     hb) a beépítési mód

     hc) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

     hd) a megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság

     he) a közművesítettségi mértéke, mint a beépítés feltétele

     hf) a zöldfelület legkisebb mértéke

     hg)^[8]

     hh) terepszint alatti építmények

(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

1. ) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv valamint a Településszerkezeti Terv leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges;
2. )A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, - melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

4.§

A beépítésre szánt területek területfelhasználása

(1) A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

(2) A területek építési övezeti határvonalait és építési övezeti besorolásukat a Beépítésre szánt területek Szabályozási Terve (1. sz. melléklet) határozza meg.

5.§

A beépítésre nem szánt területek területfelhasználása

(2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

(2) A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat a Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve (2. sz. melléklet) határozza meg.

6.§

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

(1)^[11]​

(2)^[12]​

(3)^[13]​

(4)^[14]​

(5) A tervben meghatározott területeken az ingatlanok azonosítása a közigazgatási eljárás megindításakor érvényes ingatlan-nyilvántartás szerint kerül megállapításra.

(6)^[15]​

7.§

A telekalakítás szabályai

(1) A település területeinek övezetein és építési övezetein belül a telekalakítás közterületről vagy magánútról biztosított közvetlen kapcsolat mellett – jelen előírás, a Szabályozási tervek és a vonatkozó rendelet alapján engedélyezhető.

(2) Beépítésre szánt területen építmény csak az (1) bekezdés szerint kialakított építési telken helyezhető el.

(3) Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő kialakult ingatlan csak akkor válik építési telekké, és akkor építhető be, ha az ingatlan beépítésére, az épület kialakítására vonatkozó egyéb szabályok betarthatók.

(4) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott terület-használattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig, továbbá a tartalék területeken telekalakítás - a 8. § vonatkozó rendelkezésein túl -, csak a kialakult használat megtartásával és csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés céljára engedélyezhető.

8.§

A telkek beépítésének feltételei

(1)^[16]​

(2)^[17]​

(3)^[18]​

(4)^[19]​

(5)^[20] Beépítésre szánt területen az épület rendeltetésszerű használatára vonatkozó engedélyt adni csak a teljes közműhálózat kiépítése és igénybevétele esetén lehet.

(6)^[21]

(7)^[22]​

9.§

Építéshatósági eljárások

(1)^[23] Építési engedély csak az övezetre, vagy építési övezetre vonatkozó előírásoknak megfelelően kialakított telekre  adható.

(2)^[24]​

(3)^[25]​

(4)^[26]

(5)^[27]​

(6)^[28]​

(7)^[29]​

(8)^[30]​

(9)^[31]​

(10)^[32]​

(11)^[33]​

(12)^[34]​

(13)^[35]​

(14)^[36]​

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI

10.§

Általános előírások

(1) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait és a környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy az

1. a legkisebb mértékű környezetterhelést és a- környezet igénybevételét idézze elő,
2. megelőzze a környezetszennyezést,
3. kizárja a környezetkárosítást.

(2)^[37]​

(3) A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védőtávolságon belül a települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható.

(4) A környezetszennyező források körül a környezeti terhelés miatt meghatározott védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belüli védőterületen csak a hatóságok által engedélyezett területhasználat és tevékenység folytatható, a védőterületet a szükséges és lehetséges helyeken védő zöldfelületként kell kialakítani.

(5)^[38]

(6) ^[39]​

(7)^[40]​

11.§

A föld védelme

(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok, illetve használók kötelezettsége.

(2)^[41]​

(3)^[42]​

(4)^[43]​

(5)^[44]

(6)^[45]​

(7)^[46]​

12.§

A vizek védelme

(1)^[47]

(2)^[48]

(3) A település területén található vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről kormányrendelet intézkedik, az abban foglaltakat be kell tartani.

(4)^[49]​

(5) A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségének védelme érdekében a tisztítatlan szennyvizek szikkasztása a kül- és belterületen egyaránt tilos. Lakóépületek, ipari, mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények csak úgy létesíthetők, ha az ott keletkező szennyvíz és hulladék ártalommentes elhelyezése biztosított.

(6) Épület felújítása, bővítése és új épület elhelyezése belterületen belül csak a meglévő gerinchálózatra történő szennyvízbekötés mellett engedhető meg. A közcsatornával még nem rendelkező kialakult építési területeken a közcsatorna kiépítéséig az építés vízzáró szennyvízgyűjtő-medence (közműpótló) átmeneti alkalmazásával, vagy a hatóság által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító kisberendezés üzemeltetésével engedélyezhető. A szennyvízgyűjtő medence rendszeres ürítéséről ellenőrizhető módon (vízdíj-számla, szippantásról szóló számla) gondoskodni kell. Az új építési területeken mindennemű építés csak a csatornaközmű megépítése után és az ingatlanok csatornaközműre történő rákötése mellett engedélyezhető.

(7)^[50]​

(8)^[51]​

(9)^[52]

A felszíni vizek szabályozása

(10)^[53]​

(11)^[54]​

(12)^[55]​

(13)^[56]​

(14)^[57]

(15)^[58]​

(16)^[59]

(17)^[60]​

(18) A vízfolyások-csapadékvízelvezető árkok medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és gaznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni, vagy kaszáltatni.

Felszín alatti vizek védelme – hidrológiai védőövezet védelem

(19) Az övezetbe a vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, illetve arra kijelölt területek, vagy felszín alatti térrészek, az onnan kitermelhető vízkészlet meglévő, illetve a tervezett vízbeszerző létesítményei, továbbá azok hidrogeológiai védőterületei és a kijelölt hidrogeológiai védőterületek kívüli feszíni szennyeződésre érzékeny területek tartoznak.

(20) Az övezetben biztosítani kell a települések csatornázását, a keletkező szennyvizek tisztítását, az állattartó telepek szennyvizeinek és trágyakezelésének szakszerű megoldását. Az övezetben hígtrágyás technológiájú állattartás nem engedélyezhető.

(21)^[61]​

(22) Az övezet csatornázatlan területein csak zárt szennyvíztároló létesíthető, vagy a szennyvíz tisztításáról a hatósági előírások szerint egyedileg kell gondoskodni.

13.§

A levegőtisztaság védelme

(1)^[62]​

(2) A település területén kizárólag olyan tevékenység folytatható és olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek légszennyező anyag kibocsátása, légszennyezés-re gyakorolt hatása e rendeletek előírásait teljesíti, és környezetveszélyeztetést nem okoz, továbbá melyek használata során a tényleges kibocsátás az illetékes környezetvédelmi felügyelőség által kiadott technológia specifikus határérték alatt marad.

(3) A kijelölt környezetvédelmi védőtávolságokon, védősávokon belül eső területeken huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint levegőterhelésre érzékeny élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem telepíthető.

(4)^[63]​

(5)^[64]​

(6)^[65]​

(7)^[66]​

(8)^[67]​

Levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett terület övezete

(9) ^[68]

(10)^[69]​

(11)^[70]

(12)^[71]​

14.§

Zaj és rezgés elleni védelem

(1) A település belterületének zaj és rezgés elleni védelméről a rendeletben és a szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni. A belterületének a zaj és rezgésterhelési határértékei a törvény alapján kerülnek meghatározásra.

(2)^[72]

(3)^[73]

(4)^[74]​

(5)^[75]​

(6)^[76]​

Zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület

(7)^[77]​

(8)^[78]​

(9)^[79]​

15.§

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

(1)^[80]​

(2)^[81]​

(3)^[82]

(4)^[83]

(5)^[84]​

16.§

Sugárzás

(1)^[85]

(2)^[86]

(3)^[87]

17.§

Települési zöldfelületek védelme

(1)^[88]

(2)^[89]​

(3)^[90]​

(4)^[91]​

(5)^[92]​

(6)^[93]​

(7)^[94]​

(8)^[95]​

(9)^[96]​

(10)^[97]​

(11)^[98]​

(12)^[99]​

(13)^[100]​

(14)^[101]​

(15) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egy-oldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(16) Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.

(17) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.

(18)^[102]​

18.§

Környezetvédelmi célú övezetek és egyéb szabályozási elemek

Szennyvíztisztító védőterülete

(1) A védelmi övezetben (300 m) állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény - így különösen lakó, oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény – nem építhető, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem telepíthető.

(2) A védőterületen belül, a szennyvíztisztítóval határosan (átlagosan min. 30 m széles) környezetvédelmi célú védőfásítás telepítése szükséges.

Vízfolyások védőterülete

(3) ^[103]​

(4)^[104]​

(5)^[105]​

(6)^[106]​

(7)^[107]​

(8)^[108]​

(9)^[109]​

Vízművek védőterülete

(10)^[110] A vízbázisok, vízművek védelmét a törvény szabályozza.

(11)^[111]​

(12)^[112]​

(13)^[113]​

(14)^[114]​

(15)^[115]​

Sérülékeny karsztvízbázis

(16) Sérülékeny környezetű karsztvízbázis övezete a hidrogeológiai védőterületek és a lázbérci víztározó vízgyűjtő területe, továbbá a nemzeti park hidrogeológiai védőterületen és vízgyűjtő területen kívül eső területei.

(17) A nemzeti park területére eső sérülékeny környezetű karsztvízbázis övezetében:

1. belterületen épület csak akkor létesíthető, ha a csatornahálózatra való rákötés biztosítható;
2. külterületen bármely épület csak akkor üzemeltethető, ha a keletkező szennyvíz a csatornahálózatra rá van kötve, vagy a felszíni és a karsztvíz károsítása nélkül zárt tárolóba kerül;
3. a szippantott szennyvíz csak szennyvíztelepre szállítható, ahol a leürített mennyiségről igazolást kell kiállítani;
4. veszélyes hulladék, kommunális szilárd hulladék nem tárolható, szippantott szennyvíz-ürítőhely, szennyvíziszap lerakóhely, dögkút, dögtér nem üzemeltethető;
5. csak olyan erdőgazdálkodási módok alkalmazhatók, amelyek vegyszerhasználatot nem igényelnek;
6. karsztvíz kivétele az ökológiai vízigény biztosításával történhet – az ökológiai vízigényt forrásonként (vízkivételenként) a Nemzeti Park Igazgatósága határozza meg, amely nem lehet kevesebb a források mindenkori vízhozamának 20%-ánál.

(18) A nemzeti park területén kívül eső sérülékeny környezetű karsztvízbázis övezetén belül:

1. kommunális szilárd hulladéklerakó, veszélyes hulladéktároló, szennyvíziszap lerakóhely, szippantott szennyvíz ürítőhely nem üzemeltethető;
2. települések területén, ha a csatornahálózat kiépített szennyvizet a közcsatornára rá kell kötni;
3. azon települések területén, ahol csatornahálózat nincs, csak zárt tárolók létesíthetők, de a csatornahálózat kiépítésével – legkésőbb 2005. december 31-ig - a zárt tárolókat meg kell szüntetni és a csatornahálózatra kell rákötni minden szennyvizet termelőlétesítményt;
4. települések külterületén, ha a szennyvízcsatornára való rákötés nem oldható meg, csak zárt szennyvíztároló létesíthető;
5. üzemi jellegű állattartás csak hagyományos almostrágyás technológiával üzemeltethető. A trágya tárolása, elhelyezése a felszíni és felszín alatti vizek károsítása nélkül történhet.

(19) Az övezetben a közlekedési területek csapadékvíz-elvezetési rendszerének környezetvédelmi szempontú felülvizsgálatát, szükséges esetben korszerűsítését el kell végezni.

19.§

Környezeti biztonság

(1)^[116]​

IV. FEJEZET

A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

20.§

A természet értékeinek védelme

(1)^[117] Az országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területek felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza.

(2)^[118]​ Az egyéb természetvédelmi célú kategóriák által érintett területek felsorolását a 2. sz. függelék tartalmazza.

(3)^[119]​

(4)^[120]​

Országos jelentőségű védett természeti értékek

(5)^[121]​

Bükki Nemzeti Park területe

(6)^[122]​

(7)^[123]​

(8)^[124]​

(9)^[125]​

(10)^[126]​

(11)^[127]​

(12)^[128]​

(13)^[129]​

(14)^[130]​

(15)^[131]​

(16)^[132]​

(17)^[133]​

(18)^[134]​

(19)^[135]​

Ex lege védett lápok

(20)^[136]​

Natura 2000 területek (SPA, PSCI)

(21)^[137]​

(22)^[138]​

(23) ^[139]​

(24) ^[140]​

(25)^[141]​

(26)^[142]​

(27)^[143]​

Természeti területek

(28)^[144]​

(29)^[145]​

(30)^[146]​

(31)^[147]​

(32)^[148]

(33)^[149]

(34)^[150]

(35)^[151]

Ökológiai hálózat elemeinek övezete

(36)^[152]

(37)^[153]

(38)^[154]

(39)^[155]

(40)^[156]

V. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI

21.§

Általános előírások

(1)^[157]​

(2)^[158]​

(3)^[159]​

(4)^[160]​

22.§

Építészeti értékvédelem

(1)^[161] A település területén fekvő műemlékek, építmények felsorolását a 3. sz. függelék tartalmazza.

(2) ^[162]​

(3)^[163]​

(4)^[164]​

(5)^[165]​

23.§

Régészeti örökség védelme

(1)^[166] A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeit a 4. sz. függelék tartalmazza.

(2)^[167]​

(3)^[168]​

(4)^[169]​

(5)^[170]​

(6)^[171]​

VI. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

24.§

A területre vonatkozó általános előírások

(1) A beépítésre szánt területek övezeti kódjának létrehozása az alábbiak szerint történik: (Pl. az övezet jele Lf/O.1.03.4) ahol

Lf – területfelhasználás kategóriája

O – a beépítési mód kódja

1 – a megengedett legnagyobb beépítési magasság mértékének kódja

03 – a telekterület minimális nagyságának kódja

4 – a megengedett legnagyobb beépítettség mértekének kódja

(2) A beépítési mód kódja:

(3) A megengedett legnagyobb beépítési magasság mértékének kódjai:

(4) A telekterület min. nagyságának kódjai:

(5) A megengedett legnagyobb beépítettség mértékének kódjai:

(6)^[173] Az épületek az építési helyen belül – ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik - a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával elhelyezhetők. 

(7) A település egyedi telkes lakóövezeti építési telkein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:

1. A Szabályozási Terv alapján előírt építési helyen belül a max. beépítettségnek megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több 500 m²-nél.
2. Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész lakóépülettel egyik övezetben sem építhető be.

(8)^[174]​

(9)^[175]​

(10) ^[176]​

(11) ^[177]​

LAKÓTERÜLETEK

25.§

Kertvárosias lakóterületek (Lke)

(1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt kertvárosias lakóterület laza beépítésű, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)^[178]  A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

a.       legfeljebb négylakásos lakóépület

b.       helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

c.       egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

d.       a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület

(3) A kertvárosias lakóterület építési telkein kivételesen elhelyezhető:

a.       a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény

b.       sportépítmény

c.       a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

(4)  A kertvárosias lakóterület építési telkein kivételesen sem helyezhető el:

a.       üzemanyagtöltő állomás

b.       négynél több lakást tartalmazó lakóépület

c.       négynél több vendégszobát tartalmazó szálláshely szolgáltató épület

d.       közösségi szórakoztató, kulturális épület

e.       önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, és az ezeket szállító járművek számára

f.        termelő kertészeti építmény

26.§

Falusias lakóterületek (Lf)

(1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt falusias lakóterület gazdasági funkciókat is betöltő, falusias karakterű lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

1. a lakóépületben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el
2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
4. kézműipari építmény
5. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
6. sportépítmény
7. termelő kertészeti építmények

(3) A falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

1. üzemanyagtöltő állomás

(4) A szabályozási terven Lfs jellel jelölt falusias lakóterület a település központjában kialakult történeti telekszerkezetű tömbök besorolása. Az övezet a hagyományos, kialakult, soros beépítésű, telkenként több önálló lakóépület elhelyezésére szolgáló terület.

27.§

A lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

*: (soros udvaros)

28.§

Vegyes területek

(1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

29.§

Településközponti vegyes területek (Vt)

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközponti vegyes területen elhelyezhető:

1. lakóépület,
2. igazgatási épület,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
4. egyéb közösségi szórakoztató épület,
5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
6. sportépítmény.
7. lovassport, lovaspálya és kapcsolódó létesítményei^[179].
8. lovarda épület^[180]

(3) A településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:

1. zavaró hatású gazdasági építmény,
2. termelő kertészeti építmény,
3. üzemanyagtöltő állomás,
4. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

30.§

A vegyes területek övezeteinek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

31.§

Gazdasági területek

(1) A település gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz) és ipari területek (Gip).

32.§

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)

(1) A kereskedelmi-, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
2. gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
3. igazgatási és egyéb irodaépület
4. sportépítmény
5. üzemanyagtöltő

​(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
2. egyéb közösségi szórakoztató épület.

33.§

Ipari területek (Gip)

(1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2)^[182]​

(3) Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek környezetében a terv védőerdő létesítését írja elő, a védőerdőt annak az üzemnek, gazdálkodó szervnek kell kialakítania, amelyik a környezetszennyezést okozza. A védőerdő legkisebb szélessége 15 m lehet.

(4) Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek környezetszennyezést okoznak, de védőerdő hely hiányában nem alakítható ki, a védőfásításról saját telken belül kell gondoskodni.

(5) A kijelölt területek körül tájvédelmi, településkép-védelmi és környezetvédelmi érdekeknek megfelelően védelmi célú fásítás telepítése szükséges. Az kijelölt területek körül min. 10 méter széles sávban (min. 4 sor fa + cserjesáv) telepítésével véderdősáv telepítése szükséges.

(6)^[183]​

(7)^[184]

(8)^[185]

(9)^[186]​

34.§

Gazdasági területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

35.§

Üdülő területek

(1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgáló üdülőházas (Üü) és hétvégi házas terület.

36.§

Üdülőházas területek (Üü)

(1) A Szabályozási Terven Üü jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint üdülőházas üdülőterületek.

(2) Az üdülőházas üdülőterületen elhelyezhető létesítmények:

1. üdülőépületek, üdülőtáborok, campingek, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak
2. szálláshely szolgáltató épületek
3. csónaktároló
4. járműtároló a 3,5 t önsúlyt meg nem haladó gépjárművek részére

(3) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el.

(4) Az üdülőházas üdülőterületen nem helyezhető el:

1. Közösségi szórakoztató épület
2. Önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) A camping területén a létesítmény kiszolgáló épületei (zuhanyzó, WC blokk stb.) és a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

37.§

Üdülőterületek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

^[190]Az Üü/O.04^*.09.3 övezet további előírásai:

• Az övezetben 3 szintes (gyep, cserje, lombkorona szint) honos növényállományt kell telepíteni.
• Az épület homlokzatára 2 m2-nél nagyobb reklámhordozót kihelyezni nem lehet.

38.§

Különleges területek (K)

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A település különleges területei sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:

(3) A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézmény-funkciójú területeken csak az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(4) A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

(5) A temetőterületen a temetéssel összefüggő építményeken kívül csak a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők.

(6)^[192]​

  (7)  ^[193]A Szalajka-völgy területére eső különleges turisztikai területen elhelyezhetők – az előírásoknak megfelelő – a turizmust szolgáló látogatóközpont és kiegészítő építmények, épületek. A Szalajka-völgy területére tervezett beruházásoknak, fejlesztéseknek környezetbarát módon kell megvalósulnia.

1. Az övezet telkeinek előírás szerinti parkolási igényeit 300 m-es környezetben önálló telken is lehet biztosítani.
2. Az övezetben a turisztikával, természetvédelemmel kapcsolatos funkciók helyezhetők el.
3. Az építmények földszinti padlóvonalának meghatározásánál az árvízszintet figyelembe kell venni.

  (8) ^[194]A pincesor területén borházak helyezhetők el kiegészítve kereskedelmi-szolgáltató funkciókkal az alábbi előírások betartása mellett:

1. A csapadékvíz elvezetés megoldása a beépítés feltétele.
2. A pincék feletti közterületek nem idegeníthetők el.
3. A talajterhelés változásával járó beavatkozás csak talajmechanikai szakvélemény birtokában, és annak előírásai szerint történhet.

38/A. §^[195]

Különleges pince övezet részletes előírásai (K/pi)

(1)     01. jelű terület jele: K/pi-01 (hrsz.: 671/2-8; 678/10-11)

a)       Felszíni terület: kialakult (min: 150 m²) – tovább nem osztható, nem összevonható.

b)       Beépítési forma: zártsorú.

c)       Építési terület a felszínen: a pince előtti terület.

d)       Építési terület a felszín alatt: pince a fölötte lévő telek alatt.

e)       Beépíthetőség: 60%

f)        Építési vonal: épület- és pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

g)       Előkert: -

h)       Max. építménymagasság: kialakult.

i)         Max. építményszélesség: 6 m.

j)         Tetőkialakítás: egységes formában: utcára merőleges nyeregtető kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés.

k)       Homlokzatkialakítás: vakolt fehér (tört fehér), vagy természetes kőburkolat

l)         Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

m)     Egyéb:

1.       Előtető: max. 1m kinyúlással a bejárat felett, a tetővel azonos anyaghasználattal.

(2)     02. jelű terület jele: K/pi-02

a)      K/pi-02a (hrsz.: 858/48-57; 858/61-63)

aa)    Felszíni terület: kialakult (min: 150 m²) – tovább nem osztható, nem összevonható.

ab)    Beépítési forma: zártsorú

ac)    Építési terület a felszínen: a pince telke.

ad)    Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte (fölötte) lévő telek alatt

ae)    Beépíthetőség: 60%

af)     Építési vonal: épület- és pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

ag)    Előkert: -

ah)    Max. építménymagasság: 4,5 m (pince + tetőtér térdfallal)

ai)      Max. építményszélesség: 6 m.

aj)      Tetőkialakítás: utcára merőleges nyeregtető térdfallal, kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés

ak)    Homlokzatkialakítás:

1.       Homlokzati lépcső nem építhető

2.       A felépítmény fala csak a meglévő pincefallal azonos síkban építhető. 

3.       Pincefal: természetes kőburkolat

4.       felépítmény: vakolt fehér (tört fehér)

al)      Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

am)  Egyéb:

1.       Előtető nem építhető.

2.       Terasz, kerti tető nem építhető.

b)      K/pi-02b (hrsz.: 585/58-60)

ba)    Felszíni terület: kialakult (min: 150 m²) – tovább nem osztható, nem összevonható.

bb)   Beépítési forma: zártsorú

bc)    Építési terület a felszínen: a pince telke.

bd)   Építési terület a felszín alatt: pince a fölötte lévő telek alatt.

be)   Beépíthetőség: max. 60%

bf)     Építési vonal: épület- és pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

bg)    Előkert: -

bh)   Max. építménymagasság: 5,5 m.

bi)     Max. építményszélesség: 6 m.

bj)     Tetőkialakítás: nyeregtető kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés

bk)    Homlokzatkialakítás:

1.       Homlokzati lépcső nem építhető

2.       A felépítmény fala csak a meglévő pincefallal azonos síkban építhető.

3.        Pincefal: természetes kőburkolat

4.       felépítmény: vakolt fehér (tört fehér)

bl)     Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

bm)   Egyéb:

1.       Előtető nem építhető.

2.       Terasz, kerti tető nem építhető.

 (3) 03. jelű terület jele: K/pi-03 (hrsz.: 858/17-27; 858/29)

a)       Felszíni terület: kialakult (min: 150 m²) – tovább nem osztható, nem összevonható.

b)       Beépítési forma: zártsorú utcafronti pincefal

c)       Építési terület a felszínen: -

d)       Építési terület a felszín alatt: pince a fölötte lévő telek alatt

e)       Beépíthetőség: 0%

f)        Építési vonal: pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

g)       Előkert: -

h)       Max. építménymagasság: pincefal homlokzat magasság: illeszkedés szabálya szerint

i)         Max. építményszélesség: 6 m.

j)         Tetőkialakítás: földfedés kötelező gyepesítéssel.

k)       Homlokzatkialakítás:

1.       Homlokzati lépcső nem építhető

2.       Pincefal: Nyers felület

l)         Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

m)     Egyéb:

1.       Előtető nem építhető.

2.       Terasz, kerti tető nem építhető.

  (4) 04. jelű terület jele: K/pi-04 (hrsz.: 585/47; 858/64-65)

a)       Felszíni terület: kialakult (min: 150 m²) – tovább nem osztható, nem összevonható.

b)       Beépítési forma: zártsorú utcafronti pincefal

c)       Építési terület a felszínen: -

d)       Építési terület a felszín alatt: pince a fölötte lévő telek alatt

e)       Beépíthetőség: 0%

f)        Építési vonal: pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

g)       Előkert: -

h)       Max. építménymagasság: pincefal homlokzat magasság: illeszkedés szabálya szerint

i)         Max. építményszélesség: 6 m.

j)         Tetőkialakítás: földfedés kötelező gyepesítéssel.

k)       Homlokzatkialakítás:

1.       Homlokzati lépcső nem építhető

2.       Pincefal: Nyers felület

l)         Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

m)     Egyéb:

1.       Előtető nem építhető

2.       Terasz, kerti tető nem építhető.

  (5)     05. jelű terület jele: K/pi-05

(a) Kpi-05a (hrsz.: 858/35; 858/67; 858/73)

aa)    Felszíni terület: kialakult (min: 150 m²) – tovább nem osztható, nem összevonható.

ab)    Beépítési forma: zártsorú

ac)    Építési terület a felszínen: a pince telke.

ad)    Építési terület a felszín alatt: pince a fölötte lévő telek alatt.

ae)    Beépíthetőség: max. 60%

af)     Építési vonal: épület- és pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

ag)    Előkert: -

ah)    Max. építménymagasság: 4,5 m

ai)      Max. építményszélesség: 6 m.

aj)      Tetőkialakítás: nyeregtető kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés

ak)               Homlokzatkialakítás:

1.       Homlokzati lépcső nem építhető

2.       A felépítmény fala csak a meglévő vagy újonnan épített pincefallal azonos síkban építhető.

3.        Pincefal: természetes kőburkolat

4.        felépítmény: vakolt fehér (tört fehér)

al)                 Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

am)  Egyéb:

1.       Előtető: max. 0,5m kinyúlással a bejárat felett, a tetővel azonos anyaghasználattal

2.       Terasz, kerti tető nem építhető.

(a) Kpi-05b (hrsz.: 858/30-34)

ba)    Felszíni terület: kialakult (min: 150 m²) – tovább nem osztható, nem összevonható.

bb)   Beépítési forma: zártsorú utcafronti pincefal

bc)    Építési terület a felszínen: -

bd)   Építési terület a felszín alatt: pince a fölötte lévő telek alatt

be)   Beépíthetőség: 0%

bf)     Építési vonal: pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

bg)    Előkert: -

bh)   Max. építménymagasság: pincefal homlokzat magasság: illeszkedés szabálya szerint

bi)     Max. építményszélesség: 6 m.

bj)     Tetőkialakítás: földfedés kötelező gyepesítéssel.

bk)    Homlokzatkialakítás:

1.       Homlokzati lépcső nem építhető

2.       Pincefal: Nyers felület

bl)     Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

bm)  Egyéb:

1.       Előtető nem építhető

2.       Terasz, kerti tető nem építhető.

 (6) 06. jelű terület jele: K/pi-06 (hrsz.: 858/36-46)

a)       Felszíni terület: kialakult (min: 150 m²) – tovább nem osztható, nem összevonható.

b)       Beépítési forma: zártsorú

c)       Építési terület a felszínen: a pince telke.

d)       Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte (fölötte) lévő telek alatt.

e)       Beépíthetőség: 40%

f)        Építési vonal: épület- és pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

g)       Előkert: -

h)       Max. építménymagasság: 4,5 m.

i)         Max. építményszélesség: 6 m.

j)         Tetőkialakítás: utcára merőleges nyeregtető térdfallal, kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés

k)       Homlokzatkialakítás:

1.       Homlokzati lépcső nem építhető

2.       A felépítmény fala csak a meglévő vagy újonnan épített pincefallal azonos síkban építhető.

3.       Pincefal: természetes kőburkolat

4.       Felépítmény: vakolt fehér (tört fehér)

l)         Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

m)     Egyéb:

1.       Előtető: max. 0,5m kinyúlással a bejárat felett a tetővel azonos anyaghasználattal

2.       Terasz, kerti tető nem építhető.

(7) 07. jelű terület jele: K/pi-07 (hrsz.: 858/1-16)

a)       Felszíni terület: kialakult (min: 150 m²) – tovább nem osztható, nem összevonható.

b)       Beépítési forma: zártsorú

c)       Építési terület a felszínen: a pince telke.

d)       Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte (fölötte) lévő telek alatt.

e)       Beépíthetőség: 40%

f)        Építési vonal: épület- és pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

g)       Előkert: -

h)       Max. építménymagasság: 4,5 m

i)         Max. építményszélesség: 6 m.

j)         Tetőkialakítás: utcára merőleges nyeregtető térdfallal, kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés

k)       Homlokzatkialakítás:

1.       Homlokzati lépcső nem építhető

2.       A felépítmény fala csak a meglévő vagy újonnan épített pincefallal azonos síkban építhető.

3.       Pincefal: természetes kőburkolat

4.       Felépítmény: vakolt fehér (tört fehér)

l)         Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

m)     Egyéb:

1.       Előtető: max. 0,5m kinyúlással a bejárat felett a tetővel azonos anyaghasználattal

2.       Terasz, kerti tető nem építhető.

 (8) 08. jelű terület jele: K/pi-08 (hrsz.: 718/4)

a)       Felszíni terület: -

b)       Beépítési forma: zártsorú

c)       Építési terület a felszínen: -

d)       Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte (fölötte) lévő telek alatt

e)       Beépíthetőség: 0%

f)        Építési vonal: épület- és pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

g)       Előkert: -

h)       Max. építménymagasság: pincefal homlokzat magasság: illeszkedés szabálya szerint

i)         Max. építményszélesség: 6 m.

j)         Tetőkialakítás: földfedés kötelező gyepesítéssel.

k)       Homlokzatkialakítás:

1.       Homlokzati lépcső nem építhető

2.       Pincefal: nyers felület

l)         Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

m)     Egyéb:

1.       Előtető nem építhető.

2.       Terasz, kerti tető nem építhető.

 (9) 09. jelű terület jele: K/pi-09 (hrsz.: 858/68)

a)       Felszíni terület: -

b)       Beépítési forma: zártsorú

c)       Építési terület a felszínen: -

d)       Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte (fölötte) lévő telek alatt

e)       Beépíthetőség: 0%

f)        Építési vonal: épület- és pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.

g)       Előkert: -

h)       Max. építménymagasság: pincefal homlokzat magasság: illeszkedés szabálya szerint

i)         Max. építményszélesség: 6 m.

j)         Tetőkialakítás: földfedés kötelező gyepesítéssel.

k)       Homlokzatkialakítás:

1.       Homlokzati lépcső nem építhető

2.       Pincefal: nyers felület

l)         Nyílászárók:

1.       Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel

2.       Ablak, bevilágító: acél vagy fa

m)     Egyéb:

1.       Előtető: max. 0,5m kinyúlással a bejárat felett a tetővel azonos anyaghasználattal

2.       Terasz, kerti tető nem építhető.

39.§

Különleges területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

* a toronyszerű építmény az építménymagasságot 3,0 m-rel haladhatja meg.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

40.§

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3)  A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4)^[200]​

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a. hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

b. közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

c. köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

d. szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,

e. távbeszélő fülke elhelyezése,

f. építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,

g. zöldfelületek, fasorok,

h. közművek felépítményei,

i. egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.

(7) Új építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára átadott magánútról kell megoldani.

(8) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is.

(9) Tájképvédelmi övezetben felszínen nem létesíthetők olyan termékvezetékek, távvezetékek, amelyek tájképi és településképi szempontból zavaró hatásúak és megváltoztatják a táj karakterét.

41.§

Közlekedési területek (KÖ)

(1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A közlekedési területek övezetei az alábbiak:

Köu/1 – meglévő forgalmi utak övezete

Köu/2 – tervezett forgalmi utak övezete

Köu/3 – meglévő gyűjtőutak övezete

Köu/4 – tervezett gyűjtőutak területe

Köu/5 – lakóutak övezete

Köu/6 – gyalogutak övezete

Köu/7 – parkolók övezete

Köu/k – gyalogos forgalmú közterület

(3) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmi vasutak, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál.

(4)^[201]​

(5)^[202]​

(6)^[203]​

(7)^[204]​

(8)^[205]​

41/A.§^[206]

Különleges beépítésre nem szánt területek (Kk)

1. A parkolóterületet a közterületi parkolókra érvényes előírások szerint kell kialakítani.
2. A parkolóterületen a közúti közlekedés szabályait kell érvényre juttatni.

42.§

Zöldterületek (Z)

(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

(2) A meglévő közparkok, közkertek funkcionális és zöldfelületi fejlesztése, átalakítása, illetve rekonstrukciója, fenntartása, valamint új zöldterületek létesítése csak táj-és kertépítész szakember által készített kertépítészeti kiviteli tervek alapján engedélyezhető.

(3) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(4) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(5)^[207]​

(6)^[208]​

(7)^[209]

(8) A zöldfelületi rendszert alkotó közterületek az alábbi övezetekbe sorolhatók:

Z/kp – Közpark (többfunkciós fejlesztési lehetőségekkel)

(9)^[210] A terület rendezése során a sport, pihenés és rekreációt szolgáló épületek egységes rendezési terv (építészeti és kertépítészeti terv) alapján meghatározott módon egyaránt elhelyezhetők a területen.

(10) Az övezetben elhelyezhető:

1. A pihenést és testedzést szolgáló építmény (pl. sétaút, játszótér, tornapálya, pihenőhely stb.),
2. A terület fenntartását szolgáló épület,
3. Fásított parkoló,
4. Vendéglátó épület.

(11) Az épületek legfeljebb a telek 2%-os beépítettségével, maximum 4,5 m építménymagassággal kertészeti munkarésszel ellátott terv alapján helyezhetők el a zöldterületen.

Z/lk – Lakóterületi közkert (játszó és pihenő funkcióval)

(12) Az övezetbe tartozó zöldterületek egy-egy lakóterületi egység rekreációs igényeinek kielégítését szolgálják.

(13) Az övezetben elhelyezhetők:

1. A pihenést szolgáló műtárgy (pl. sétaút, pad, pihenőhely)
2. Játszótér, illetve játék eszközök, műtárgyak,
3. A terület fenntartását szolgáló épület maximum 0,5%-os beépítettséggel, a 3 m-t meg nem haladó építménymagassággal kertészeti munkarésszel ellátott terv alapján.

Z/dk – Díszkertek

(14) Az övezetben elhelyezhető:

1. A pihenést szolgáló műtárgy (pl. sétaút, pad, pihenőhely)
2. A terület fenntartását szolgáló épület.

(15) Az övezetben a fent meghatározott épületek maximum 0,5%-os beépítettséggel, a 3,0 m-t meg nem haladó építménymagassággal kertészeti munkarésszel ellátott terv alapján építhetők. 

 (16) Egyedi előírások az övezet elemeire:

1. A 388 hrsz-ú telken fekvő díszkert rekonstrukciójához kertépítészeti helyreállítási és fejlesztési terv készítése szükséges. A terület reprezentatív díszkert jellegét kell kihangsúlyozni a kastély közelében.
2. A Miskolci és Egri út mellett a Szalajka-patak menti díszkertek rekonstrukciója során biztosítani kell azok nagyobb használhatóságát, pl. köztéri bútorok kihelyezésével.
3. A 254 hrsz-ú telek, a katolikus temető mellett elhelyezkedő zöldterület kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a temető jövőbeli bővítésének a kialakított sétautak és növénytelepítések megfeleljenek.

 Ze/köz – Egyéb közterületi zöldfelületi elemek

(17) Egyéb zöldfelületek alövezetébe tartoznak azok a kisebb kiterjedésű közterületek, melyeken a településkép és az ökológiai viszonyok javítása, védelme és fejlesztése érdekében előnyben kell részesíteni a zöldfelületek fenntartását, a meglévő növényzet védelmét, de kiterjedésük, és funkcionális korlátozottságuk miatt a közkertek övezetébe nem sorolhatók.

(18) Az alövezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(19) Az alövezetben kizárólag az alábbi műtárgyak helyezhetők el:

1. Sétaút (max. 1m széles),
2. Pihenőpad,
3. Hulladékgyűjtő edény,
4. Növénykazetta.
5. Fásított parkolók létesítése indokolt esetben engedélyezhető. A fásított parkoló kialakítása során két parkolóhelyenként minimum egy fa telepítése kötelező.

(20) Az övezet növénykiültetését, berendezését kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani. Az alövezet kertépítészeti tervét a településre egységesen készítendő zöldfelületrendezési tervén belül kell elkészíteni.

43.§

Erdőterületek (E)

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

​

(3) ^[211]​

(4)^[212]​

(5)^[213]​

(6)^[214]​

(7)^[215]​

(8)^[216]​

(9)^[217]​

(10)^[218]​

(11)^[219]​

(12)^[220]​

(13) ^[221]​

(14)^[222]​

(15) ^[223]​

(16)^[224]​

Ev – Védelmi célú erdőterületek

(17) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

(18)^[225]​

(19)^[226]​

(20)^[227]​

(21)^[228]​

(22)^[229]​

(23)^[230]​

(24)^[231]​

Ev/e – Védelmi erdő másodlagosan egészségügyi, szociális-turisztikai rendeltetéssel

(25) Az alövezet területén a védelmi célok megvalósításán túl az idegenforgalmi igények kielégítése is kiemelt jelentőséggel bír.

(26) Az alövezetben védelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozó előírásokat az egészségügyi, szociális-turisztikai rendeltetésű erdők álövezetére (Ee) vonatkozó beépítési lehetőségekkel kell alkalmazni.

(27) Bármilyen jellegű turisztikai fejlesztés, beavatkozás, építés kizárólag a BNPI engedélyével lehetséges.

Eg – Gazdasági célú erdőterületek

(28)^[232]​

(29) A gazdasági erdőben a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken lehet az erdő rendeltetésének megfelelő épületet elhelyezni max. 0,5 %-os beépítettséggel.

(30)^[233]​

(31)^[234]​

Ee – Egészségügyi, szociális, turisztikai erdőterületek

(32) Egészségügyi-szociális, turisztikai erdő területén csak a rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges építmény helyezhető el. Csak a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken lehet épületet elhelyezni max. 5%-os beépítettséggel.

(33) Egészségügyi-szociális, turisztikai erdőben kizárólag a szabadidő eltöltését, sportolást, játékot, pihenést szolgáló létesítmények helyezhetők el, melyek az erdőt rendeltetése betöltésében károsan nem befolyásolják.

(34) Az erdőterületen a természetvédelmi hatóság engedélyével sétautak, sétányok, azonos stílusú, természetes anyagú parkbútorok (padok, hulladékgyűjtők) elhelyezhetők.

(35) A kihelyezett hulladékgyűjtők rendszeres ürítését meg kell szervezni.

44.§

Mezőgazdasági területek (M)

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.

(2)^[235]​

(3)^[236]​

(4)^[237]​

(5) A teljes igazgatási terület tájképvédelmi övezetbe tartozik. Ennek megfelelően az építésre és területhasználatra vonatkozó előírások az alábbiak:

1. gazdasági épület kizárólag legalább 1 ha, lakóépület legalább 10 ha területű telekre építhető;
2. általános mezőgazdasági területen (Má) a kialakítható telek területe 5.000 m²-nél kisebb nem lehet;
3. vízfolyások, tavak, tározók partján legalább 50 méter széles sávban a mezőgazdasági területek csak korlátozott funkciójúak lehetnek, ahol gazdasági épületek nem létesíthetők.

(6) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

(7) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:

1. a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozóhelyek,
2. a kutatás és ismeretterjesztés építményei,
3. közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
4. nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtávolság
5. a távközlés létesítményei,
6. a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,
7. geodéziai jelek, köztárgyak,
8. a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
9. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
10. a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
11. biztonsági okokból szükséges őrház,
12. komposztáló telep és építményei.

(8)^[238]​

(9)^[239]​

(10)^[240]​

(11)^[241]​

(12)^[242]​

(13) Mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK 1. számú mellékletének 55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m²-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítés a 45%-ot nem haladhatja meg.

(14)^[243]​

Má – Általános mezőgazdasági terület

(15) Az övezetben az alábbi művelési ágú területek létesíthetők:

1. szántó,
2. gyümölcs- vagy szőlőültetvény,
3. gyep,
4. gazdasági és védelmi erdő.

(16) Mezőgazdasági termeléshez szükséges lakóépület (tanya) a települési önkormányzat rendeletével meghatározott területen, de legkevesebb 10 ha (100.000 m²) területet elérő földrészleten helyezhető el

(17)^[244]​

Má/sz – szántó

(18) Az övezetben a szántóművelés fenntartása vagy az alábbi művelési ágú területek létesítése engedélyezhető:

1. gyümölcsültetvény,
2. gyep
3. indokolt esetben védelmi, illetve gazdasági célú erdő.

(19)^[245]​

 (20) Az övezetben a kialakítható telek területe 5 ha-nál kisebb nem lehet.

(21) Az övezet területen a termeléshez szükséges gazdasági épületek - nem lakás céljára szolgáló épület – max. 1 %-os beépítettséggel csak akkor helyezhetők el, ha a telek területe min. 10 ha (100.000 m²).

(22)^[246]​

Má/szk – Kistelkes szántó

(23) Az övezetben sem gazdasági, sem lakás céljára szolgáló építményt, épületet elhelyezni nem lehet.

(24)^[247]​

Má/gy – Gyep

(25)^[248]​

(26) Az övezetben a kialakítható telek területe 10.000 m²-nél kisebb nem lehet.

(27) Az 5 ha-t el nem érő területeken csak állattartással, gyepgazdálkodással összefüggő gazdasági célú műtárgyak elhelyezése engedélyezhető (karám, esőbeálló stb.).

(28) A 10 ha-nál nagyobb telken, gazdasági célú épület elhelyezhető max. 1%-os beépítettséggel, az építménymagasság nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(29) Gyep művelési ágú területen lakóépületet elhelyezni nem lehet.

Má/gyü – gyümölcsültetvény területe

(30) Az övezetben meg kell őrizni és fenn kell tartani a meglévő, gyümölcsös művelési ágú területeket. Gyümölcsterületeket más művelési ágba sorolni nem lehet.

(31) Az övezetben lakóépület nem létesíthető.

(32) A min. 5 ha (50.000 m²) területnagyságú telken 1%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás és feldolgozás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

Mk – Kertes mezőgazdasági terület

(33) Kertes mezőgazdasági területen a kialakítható új telek területe nem lehet kevesebb 1.500 m²-nél.

(34) Kertes mezőgazdasági területen csak a gyümölcs- és szőlőműveléssel, feldolgozással összefüggő épületek helyezhetők el. Egy telekre csak egy épület helyezhető el, amelynek maximális alapterülete legfeljebb 50 m² lehet.

(35) A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek az alábbiak alapján építhetők:

1. Az 1500 m²-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad.
2. Az 1500 m²-t meghaladó nagyságú telken max. 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület - nem lakás céljára szolgáló épület - 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladóan és a terepszint alatt egy pince helyezhető el.

Mkf – korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület

(36) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület: olyan mezőgazdasági területek, ahol az ökológiai, táj- és természetvédelmi, vízvédelmi prioritások érvényesítése érdekében a mezőgazdasági használat, telekalakítás, építési korlátozást igényel.

(37) Az övezetben elektromos légvezeték, távközlési légvezeték, adótorony, távközlési magas-építmény nem létesíthető.

(38) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területeken 10 ha-nál kisebb telkek nem alakíthatók ki.

(39) Az övezetben a gyepterületek fenntartását, a sportolást, a bemutatást és ismeretterjesztést szolgáló hagyományos állattenyésztés építményei, az azokhoz kapcsolódó turisztikai építmények és lakóépület alakíthatók ki, ha a gyep művelési ágban nyilvántartott telek területe eléri a 10 ha-t.

(40)^[249]​

(41)^[250]​

(42)^[251]​

45.§

Vízgazdálkodási területek (V)

(1) A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása:

(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények, és a vízellátással kapcsolatos technológiai épületek helyezhetők el.

Vá/f – Folyóvíz medre és parti sávja

(3)^[252]​

(4) A vízfolyások mellett mederfenntartási munkák folytatásához belterületen a partéltől számított 6,0-6,0 m széles felvonulási terület biztosítása (parti sáv) szükséges a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Ahol a kataszteri birtokhatár a partél közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén árvédekezéskor elbontható.

(5) A fenntartási területre semmiféle építési engedély nem adható ki.  A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan sem kerti művelés céljából.

(6) Külterületen a parti sávban (folyók és patakok mentén: 6 méterig, csatornák esetében a vízjogi engedélyben meghatározott medrétől számított legfeljebb 3-3 méterig, tavak esetében pedig általában 3 méterig) általában csak gyepgazdálkodás folytatható.

(7) Tilos az olyan növényzet ültetése, továbbá az olyan tevékenységek folytatása, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.

(8) Ha a parti sáv rendeltetését és ennek megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozza, illetőleg a meder állapotát nem veszélyezteti, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság – a vízügyi hatóság hozzájárulásával – a parti sávban egyéb művelési ágnak megfelelő hasznosítást engedélyezhet. Preferálható a parti sávban a gyepsáv, ligetes gyep, erdősáv létesítése, illetve a meglévő természetközeli (fás, cserjés) növényzet megtartása.

(9)^[253]​

(10)^[254]​

Vá/á – Állóvíz meder és parti sávja

(11) Kiemelt figyelmet kell fordítani a jó vízminőség megőrzésére, javítására, ezért csak olyan hasznosítás engedélyezhető, amely a víz minőségére nincs káros hatással.

(12)^[255]​

(13)^[256]​

(14) A felszíni vizek medrének, partjának rendezése csak természetszerűen a természeti értékek, ökológiai rendszerek védelmével történhet. A felszíni vizek partján csak olyan területfelhasználás engedélyezhető, amely a vizek minőségét károsan nem változtatja meg.

Vi/cs – Közcélú nyílt csatorna medre és parti sávja

(15)^[257]​

V/m – Vízbeszerzési és vízműterület

(16)^[258]​

(17)^[259]​

(18)^[260]​

V/mo – mocsaras vízállásos terület

(19)^[261]​

(20)^[262]​

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46.§

(1) Jelen rendelet a jóváhagyást követő 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követő ügyekben kell alkalmazni. 

(2)^[263]​

(3) ^[264]​

(4)^[265] Jelen rendelet mellékletei:

1. sz. melléklet: Belterület Szabályozási Terve

2. sz. melléklet: Külterület Szabályozási Terve

3. sz. melléklet: Beépítésre szánt területté váló és belterületbe kerülő területek

(5)^[266]​

Szilvásvárad, 2005. november 3.