1. § A rendelet hatálya Cegléd város közigazgatási területére terjed ki.

2. § A rendelet alkalmazásában:

3. § (1)¹ A HÉSZ 1. mellékletét képezik az SZT-1/A, SZT-1/B, SZT-1/C, SZT-1/D, SZT-2 Szabályozási Tervlapok, melyek a 2016. november 26-án hatályos eredeti tervlapokat a 2020. április 7-ei hatályig terjedően módosító tervlapokkal egységesen ábrázoló, azokkal mindenben megegyező tervlapok.

(2) A szabályozás alapelemei:

(3) Más magasabb szintű jogszabállyal megállapított kötelező szabályozási elemek:

(4) Más helyi szintű jogszabállyal megállapítandó kötelezés: a helyi művi védelem épületei, építményei.

(5) A Szabályozási Terv - a Szabályozási tervlapok - tartalma:

6. § (1) A belterületbe-vonásra tervezett területeket a településszerkezeti terv és a belterületi szabályozási terv tartalmazza.

(2) A belterületi határ változtatása szabályozási terv alapján lehetséges.

7. § (1) Az országos műemléki védelem alatt álló építményt és műemléki környezetét az SZT-1/A, SZT-1/B, SZT-1/C, SZT-2 jelű szabályozási tervlap jelöli.

(2) A helyi védelem építményeit és területeit az SZT-1/A, SZT-1/B, SZT-1/C, SZT-2 jelű szabályozási tervlap jelöli.

(3) A helyi védelem alatt álló és helyi védelemre javasolt területek, építmények esetén külön önkormányzati rendelet állapítja meg a rendelkezéseket és követelményeket.

8. § Cegléd közigazgatási területének műemlékei:

10. § (1) A település közigazgatási területén lévő régészeti lelőhelyek lehatárolását az SZT-1-A, SZT-1-B, SZT-1-C, SZT-2 jelű szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) Régészeti lelőhelyekre vonatkozó - a kulturális örökség védelméről szóló - törvény és a hozzájuk kapcsolódó rendeletek előírásai kötelezően betartandók.

(3) A régészeti lelőhelyeket a 3. sz. melléklet tartalmazza.

11. §⁸ (1) Természeti értékvédelem alatt álló területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) egyedileg kell meghatározni.

(2) Természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területen a vízfolyástól számított 50 m-en belül épület nem építhető, zöldfelületi intézmény létesíthető.

(3) Helyi jelentőségű védett természeti területen bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése az adott területet védetté nyilvánító rendeletben és a kezelési tervekben foglaltak figyelembe vételével történhet.

12. § (1)⁹ Az érintett területek közé a természetvédelmi terület, ex lege védett szikes tavak és az ex lege védett lápok területei tartoznak.

(2) A területeken belül bármely tevékenység csak az országos védettségű területre vonatkozó előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.

13. § Az egyéb természetvédelmi kijelölés alá eső természeti és természetközeli állapotú területek közé a Natura 2000 területek, és az Országos ökológiai hálózat területei tartoznak.

14. § Az Országos területrendezési tervben meghatározott Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében

15. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

(2) A pincék, pincerendszerek feltöltésére (visszatöltésre) szennyezett anyag, talaj nem használható. A talajvédelmi hatóságtól beszerzett előzetes minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(3) A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szél irányába eső határától 50 m-en belül erdő művelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület legalább 2%-án többszintes védőfásítást kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél, vagyis az ÉNy-i irányába eső határa mentén.

16. § (1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem megengedett. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. Egyedi szennyvíztározóból a folyékony kommunális hulladék csak szippantott szennyvíz kezelővel rendelkező szennyvíztisztító telepen helyezhető el.

(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.

(3) Felszíni víztől, vagy ivóvíznyerőhelytől számított 100 m-en belül állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető

17. § (1) A település teljes közigazgatási területe levegőtisztaság-védelmi szempontból a védett I. kategória övezetébe tartozik.

(2) Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, és új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.

18. § Zajt, vagy rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzemeltetni, hogy az a területre, létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

19. § (1) A beépítésre tervezett területeken a tényleges beépítésig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.

(2) Védőzöld sávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

20. § A település területén a telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút, közhasználat céljára átadott területként és a közterületre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.

21. § (1) A közműveket közterületen, vagy szolgalmi jog bejegyzéssel ingatlanon keresztül lehet vezetni, elhelyezni.

(2) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

(3) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt) gondoskodni kell.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

(6) A 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt, illetve zárt felszínközeli csapadékcsatorna építésével kell megoldani.

(7) Állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület építése, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

22. § (1) A vízvezetékek védőtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.

(2) A vízellátó-hálózatra a közlekedési úton mért 100 m-enként tűzcsapot kell elhelyezni.

(3) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani.

(4) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a vezeték keresztmetszet bővítésével, és helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani

(5) A területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszokhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a védendő építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen.

(6) A fejlesztésre kijelölt településközponti vegyes és gazdasági területeket teljes közművel, a kertvárosias, falusias övezeteket I. ütemben legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

23. § (1) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

(2) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(3) A csapadékvizek hasznosítása érdekében lakó- és üdülőterületeken az újonnan épülő épületek telkén 20,0 m² szintterületenként legalább 0,5 m³ csapadékvíz tároló kapacitás kiépítéséről kell gondoskodni legkésőbb az épület használatbavételéig.

(4) Ha a burkolt felületek összes területe meghaladja az 1000 m²-t, a keletkező csapadékvizek befogadóba történő késleltetett bevezetése érdekében átmeneti csapadékvíz-tározóról kell gondoskodni.

(5) A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

(6) Nyílt árkos vízelvezetésű utcákban az építési telkek személyi bejáratait és a gépkocsi behajtókat úgy kell kialakítani, hogy az áthidalások, csőátereszek az árok szelvényét ne csökkentsék.

(7) Az csőátereszek és vízelvezető árkok tisztántartásáról, a vízfolyást gátló akadályok eltávolításáról az építési telkek homlokzati szakaszán a telkek tulajdonosa, használója köteles gondoskodni.

(8) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(9) A 20 db, vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól zárt, vagy felszínközeli csatornákkal összegyűjtött csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna-hálózatba.

(10) Karbantartás, belvízvédekezés számára az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m,

(11) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a Vízügyi Hatóság engedélyével szabad.

(12) Szennyvíz-szikkasztás ideiglenes jelleggel sem megengedett.

(13) A csapadékvíz elvezetésére zárt vagy nyílt csapadékvíz-elvezető rendszert kell építeni. A beépített, vagy a beépítésre szánt területen burkolt út csak a vízelvezetés megoldásával együtt építhető.

(14) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a befogadóig ellenőrizni kell minden fél ha-t meghaladó telekterületű beruházás engedélyezése létesítése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(15) A vízgazdálkodási területként lejegyzett területeket egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.

(16) A vízfolyások, vízfelületek partéleitől a karbantartás számára szabadon kell hagyni az alábbi szélességű fenntartási sávokat:

24. § (1) A települést érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét (nagy-középnyomású vezeték esetén 5- 5 m , középnyomásnál 3- 3 m ) szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető.

(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(3) A külterületet érintő Testvériség nagynyomású gázvezeték és a Barátság II. olajvezeték környezetében mindennemű tevékenység csak a MOL. Zrt-vel történt egyeztetés után, annak engedélyével végezhető.

25. § (1) A meglévő középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatok mellett az MSZ 151 sz. szabvány szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.

26. § (1) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozás betartandó.

(2) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni, vagy meglévő hálózat rekonstrukcióját megvalósítani vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles - kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV-hálózatokkal egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.

(3) A hírközlési létesítmények elhelyezésénél és engedélyeztetésénél az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló hatályos jogszabályok előírásait kell betartani.

(5) Nyilvános távbeszélő fülke közterületen bárhol elhelyezhető.

27. § (1) A település igazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás), de új építési munka már csak HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.

(2) A kialakítható építési telkek legkisebb szélessége a következő:

(3)¹³ Az oldalhatáron álló beépítési mód (O) esetén az épületet elsősorban a környezetben kialakult állapothoz igazodva, de legfeljebb az oldalhatártól számított 1,5 méter távolságon belül kell elhelyezni.

(4) Az építési övezetek előírásainak értelmezése:

(5) Az előkert nagyságának meghatározásakor az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

(6) Az oldalkert és hátsókert nagyságának megállapításánál az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.

27/A. §¹⁶ Az állattartó építmények létesítésekor a 4. mellékletben meghatározott védőtávolságokat és az állattartáshoz minimálisan szükséges alapterület meghatározást is alkalmazni kell.

28. § (1) Az egyes telken belül kialakítandó védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez elsősorban a tájra jellemző őshonos, gyorsan növő és szennyszennyezés tűrő, ellenálló fa- és cserjefajok használhatók.

29. § (1) Az építési telkeken csak egy lakóépület létesíthető az övezeti előírásoknak megfelelő lakásszámmal, (2) bekezdésben előírt korlátozások figyelembevételével.

(2)¹⁹ A kisvárosias lakóterületek építési övezeteiben az Lk-1 jelű építési övezet kivételével 135 m² telekterületeként egy lakás létesíthető, de telkenként legfeljebb 6 db.

(3) A kertvárosias lakóterületeken belül négy lakás építhető, öt vagy hat lakásos épület csak a négyszög körúttal (négyszög körút: Széchenyi út, Alszegi út, Déli út, Bajcsy-Zsilinszky út, Pesti út, Felszegi út) határos ingatlanokon helyezhető el.

(4) A négyszögkörúton belüli lakóövezetekben oldalhatáros vagy zártsorú-hézagos zártsorú, utcavonalon álló épületek helyezhetők el.

(5) A kertvárosias és falusias lakóövezetek területén oldalhatáros vagy szabadon álló, a kialakultnak megfelelően utcavonalon álló vagy előkertes épületek építhetők. Az új lakótömbök legalább 5,0 m-es előkertekkel építhetők be.

(6) Az Öregszőlők, Kenderföld, Csengeri, Bede és a Szűcs telep lakóterületek építési övezeteiben tömör kerítés nem létesíthető.

(7) A kisvárosias lakóövezetekben a telekterület legalább 20 %-át, a kertvárosias lakóövezetekben legalább 50 %-át összefüggő zöldfelületként kell kialakítani.

(9) Az építési övezetekben melléképítmények az OTÉK előírásai szerint helyezhetők el:

30. § (1) Az Lk-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben a lakó rendeltetésen kívül elhelyezhető épület:

(3) A többszintes telepszerű lakóterületek beépítési módja kialakult, az új beépítésnek a meglevő lakótömbökhöz kell illeszkednie.

31. § (1) Az Lk-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben a lakó rendeltetésen kívül elhelyezhető épület:

32. § (1) Az Lk-3 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben a lakó rendeltetésen kívül elhelyezhető épület:

33. § (1) Az Lk-4 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben a lakó rendeltetésen kívül elhelyezhető épület:

34. § (1) Az Lke-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben a lakó rendeltetésen kívül elhelyezhető épület:

35. § (1) Az Lke-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben a lakó rendeltetésen kívül elhelyezhető épület:

36. § (1) Az Lke-3 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben a lakó rendeltetésen kívül elhelyezhető épület:

37. § (1) Az Lke-4 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben a lakó rendeltetésen kívül elhelyezhető épület:

(3) Az övezet beépítése csak talajmechanikai szakvélemény alapján történhet.

38. § (1) Az Lf-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:

39. § (1) Az Lf-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:

39/A. §²³ (1) Az Lf-3 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek:

40. § (1) Az üdülőházas övezet területén elhelyezhetők:

(2) Zöldfelület legkisebb mértéke a telek területének 40 %-a.

(3)²⁵ Az övezetekben csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés magassága lábazattal együtt 1,5 méternél magasabb nem lehet.

(4) Az övezetekben nem helyezhető el haszonállattartás céljára szolgáló építmény.

(5) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(6) Csak az építési helyen belül és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el:

41. § (1) Az Üh-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az előkert, oldalkert és hátsókert nagyságának meghatározásakor az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

42. § (1) Az Üh-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az övezetben legfeljebb 2 üdülőegységes üdülőépületek, és kereskedelmi létesítmények helyezhetők el.

(3) Az előkert értéke legalább 5 m. Az oldalkert nagysága az OTÉK vonatkozó előírásai szerint alakítandó ki.

(4) Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető.

43. § (1) Az Üü-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az üdülőházas területen csak üdülőépületek és kereskedelmi létesítmények helyezhetők el.

(3) Az előkert értéke legalább 5 m. Az oldalkert nagyságának meghatározására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.

(4) Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető.

44. § (1) Az Üü-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az üdülőházas területen csak üdülőépületek és kereskedelmi létesítmények helyezhetők el.

(3) Az előkert mérete legalább 5 m. Az oldalkert nagysága az OTÉK vonatkozó előírásai szerint alakítandó ki.

45. § (1) A településközpont vegyes övezetek:

(2) Az építési telkek legalább 10%-án összefüggő zöldfelületet kell kialakítani.

(3) A történelmi városközpont területének nagy részén zártsorú, utcavonalon álló épületek építhetők. Az építési vonalat a kialakult beépítésnek megfelelően kell megállapítani.

(4) Az övezeti előírásokban a legkisebb kialakítható telekméretre vonatkozó K betűjel kialakult állapot szerinti telekméretet jelöl. E telkek nem oszthatók meg, de azonos építési övezetbe tartozó építési telekkel egyesíthetők.

(5) Az építési övezetekben a melléképítmények az OTÉK szerint helyezhetők el.

46. § (1) A Vt-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

47. § (1) A Vt-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

48. § (1) A Vt-3 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

49. § (1) A Vt-4 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(3) Új létesítményeknél – amennyiben a meglévő beépítéshez való csatlakozás lehetővé teszi - legalább 10 m-es előkertet kell szabadon hagyni.

50. § (1) A Vt-5 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:

(3) Az előkert minimális mélysége 10 m .

51. § (1) A Vt-6 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben lakófunkción kívül elhelyezhető épület:

(3) Az építési vonalat a kialakult beépítéshez kell igazítani.

52. § (1) A Vt-7 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:

(3) Az előkert minimális mélysége 10 m .

(4) Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető.

53. § (1) A Vt-8 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:

(3) Az előkert minimális mélysége 5 m.

(4) Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető.

54. § (1) A Vt-9 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

55. § (1) A Vt-10 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:

56. § (1) A Vt-11 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:

57. § (1) A Vt-12 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:

58. § (1) A Vt-13 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület

59. § (1) A Vt-14 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület csak kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

60. § (1) A Vt-15 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:

60/A. §³³ (1) A Vt-16 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(3) A párkánymagasság legfeljebb 9,5 m, de az utcafronti homlokzatok legfeljebb 50 %-án lehet 5,5 m-nél magasabb.

61. § (1) A gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (Gksz, Gksz-km) vagy ipari-gazdasági (Gip, Gip-sz, Gip-m) építési övezetekbe tartoznak.

(2) A gazdasági területek építési övezeteiben megadott legnagyobb épületmagasság értékét csak az övezetben megengedett tevékenységhez technológiai okokból szükséges létesítmények, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények, valamint a hírközlést szolgáló antennatornyok létesítése esetén szabad meghaladni. A pontszerű építmény magassága legfeljebb a megengedett épületmagasság kétszerese lehet.

(3) Az építési övezetekben az elő-, oldal- és hátsókert legkisebb mélységét az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani.

(4) A gazdasági övezetekben a lakó-, vegyes és üdülőterület felőli telekhatár mentén legalább 5 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.

(5) Az új gazdasági telephelyek legalább 10 m-es előkert szabadon hagyásával építhetők be.

(6) A gazdasági övezetekben összefüggő zöldfelületeket, fasorokat kell telepíteni, lehetőség szerint a telekhatárok mentén.

62. § A Gksz-1 jelű építési övezet előírásai:

63. § A Gksz-2 jelű építési övezet előírásai:

64. § A Gksz-3 jelű építési övezet előírásai:

65. § A Gksz-4 jelű építési övezet előírásai:

66. § A Gksz-5 jelű építési övezet előírásai:

67. § A Gksz-km jelű építési övezet előírásai:

68. § A Gip-1 jelű építési övezet előírásai:

69. § A Gip-2 jelű építési övezet előírásai:

70. § A Gip-3 jelű építési övezet előírásai:

71. § A Gip-4 jelű építési övezet előírásai:

72. § (1) A Gip-sz jelű építési övezet előírásai:

(2) A szennyvíztisztító telep védőtávolsága 300 m, mely a technológia függvényében változhat. A szennyvíztisztító védőtávolsága a telekhatártól számítandó.

(3) Az építési övezet területén a telekhatár mentén legalább 10 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.

73. § (1) A Gip-m jelű építési övezet előírásai:

(2) Az újonnan kialakítandó telek minimális szélessége 50 méter , minimális mélysége 100 méter lehet.

(3) Az üzemi méretű állattartást szolgáló épületek és építmények a telekhatártól legalább 15 m-re építhetők.

(4) Az állattartást szolgáló létesítmények és a telekhatár közti védőterület legalább 60 %-ban véderdővel telepítendő be.

74. § (1) A különleges területek építési övezeteibe a város területén rekreációs területek (Ksr), a kórházak (Keü), temetők területei (Kt), a sportterületek (Ksp), a termálfürdő területe (Kstr), szabadidő- és sportterületek (Ksz), a camping területe (Kc) valamint a regionális hulladéklerakó területe (Kh), a honvédségi terület (Kho), a krematórium területe (Kk), az állatmenhely területe (Km), és a gyepmesteri terület (Kgy) tartozik.

(2) Az övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

75. § (1) A Ksr-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az övezet nagykiterjedésű sportolási és rekreációs célú terület és kapcsolódó létesítményei kialakítására szolgál. Az övezetben rekreációs célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, vendéglátó épület és ehhez kapcsolódó vendéglátási, szolgáltatási és szállás céljára szolgáló létesítmények).

(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el.

(4) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem végezhetők.

76. § (1) A Ksr-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az övezet nagykiterjedésű rekreációs célú terület és kapcsolódó létesítményei kialakítására szolgál. Az övezetben rekreációs célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (vendéglátó épület és ehhez kapcsolódó vendéglátási, szolgáltatási és szállás céljára szolgáló létesítmények, szállás-apartmanok illetve csónakház).

(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el.

(4) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem végezhetők.

77. § (1) A Kstr-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az övezet strand terület és kapcsolódó létesítményei kialakítására szolgál, az ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, vendéglátó épület és ehhez kapcsolódó vendéglátás és szolgáltatás céljára szolgáló létesítmények).

(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el.

(4) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem végezhetők.

(5) Az övezet területén csak áttört kerítés létesíthető.

78. § (1) A Ksp jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben sportolási célú építmények valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület) helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

79. § (1) A Ksp-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben sportolási célú építmények valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény, valamint szolgálati lakás helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület) helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

80. § (1) A Ksz jelű építési övezet előírásai:

(2) Az övezet nagykiterjedésű szabadidős és sportolási célú terület és kapcsolódó létesítményei kialakítására szolgál. Az övezetben rekreációs célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, vendéglátó épület és ehhez kapcsolódó vendéglátási, szolgáltatási és szállás céljára szolgáló létesítmények).

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(4) Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető.

81. § (1) A Kc jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben kemping építményei valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, kiszolgáló épület, szállásépület, kereskedelmi célú épület) helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(4) Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető.

82. § (1) A Keü jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben egészségügyi célú területek épületei, építményei, valamint ezt kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.

83. § (1) A Kt jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben temető és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(3) A legnagyobb épületmagasság értéke ravatalozó, gondnoki lakás, kegyeleti iroda és egyéb temetői kiszolgáló épület esetén 5,0 m, templom és temetőkápolna esetén 10,0 m .

(4) Az építési övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:

(5) A temető övezetének más beépítésre szánt területtel közös határától számított 15 m-es területsávon belül hagyományos (koporsós) temetés nem folytatható.

84. § (1) A Kh jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben kizárólag a jelentős területigényű, hulladékártalmatlanítással kapcsolatos közüzemi- és közműtelephelyek létesítményei, berendezései helyezhetők el.

(3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

(4) A hulladéklerakó területére rekultivációs tervet kell készíteni, s a területet ennek megfelelően kell rekultiválni.

85. § (1) A Kk jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben kizárólag a krematórium és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

86. § (1) A Kho jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben kizárólag a honvédségi terület létesítményei helyezhetők el.

(3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

87. § (1) A Km jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben kizárólag az állatmenhely és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

88. § (1) A Kgy jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben kizárólag a gyepmesteri terület és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

89. § (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a meglévő és tervezett vasúti területek a hozzájuk tartozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.

(3) A közutak és vasutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, vagy növényzet telepíthető.

(4) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

(5) Külterületen a közlekedési területek védősávja a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei külterületen az úttengelytől mérve:

(6) Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(7) Magánutakkal kapcsolatos szabályok:

(8) Az épületek normatívák szerinti parkoló igényét az OTÉK előírásai szerint telken belül, az OTÉK előírásai szerint a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közlekedési területek egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával lehet kialakítani.

(9) Új nem közfunkciójú építési munkák esetében a létesítendő parkolóhelyek legfeljebb 50 %-a valósítható meg új közterületi felszíni parkoló kiépítésével.

(10) Önkormányzati tulajdonú, illetve közhasználatú építmények esetén az épület főbejáratától legfeljebb 500 méteren belül a szükséges normatív parkolóhely 100%-a közterületen kiépíthető, illetve meglévő közterületi parkolóban, közhasználatú építmény parkolójában, parkolóházban, vagy parkoló lemezen is elhelyezhető.

(11) A négyszög körúton belül az OTÉK szerint számított telken belüli parkoló férőhelyek száma a lakásegységek kivételével 50 %-ra csökkenthető. Lakásegységenként - legalább egy személygépkocsi elhelyezési lehetőségéről gondoskodni kell a négyszög körúton belül is.

(12) Nem számít közterületi parkolóhely biztosításnak a már kialakult, de szabályosan nem kijelölt parkolósáv felfestése, ha annak megvalósítása a parkolóhelyek számát a szükség szerinti mértékben nem növeli

(13) Az engedményt igénybe vevő építményt akkor lehet használatba venni, ha az építési engedély szerinti, más telken figyelembe venni kívánt parkolóhelyek rendelkezésre állnak, a parkolóház, mélygarázs, a meghatározott felszíni parkoló építése befejeződött.

(14) Az építményhez szükséges parkolóhely közterületi elhelyezése nem jogosít a közterületen lévő parkolók kizárólagos használatára, elzárására, hasznosítására.

(15) A tervezett nagysebességű vasútvonal 100- 100 m védőtávolságának területére tervezett beépítés csak a létesítmény kezelője (MÁV) állásfoglalásának figyelembevételével lehetséges.

90. § (1) A KÖu övezet előírásai:

(2) A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.

91. § (1) A KÖk övezet előírásai:

(2) A szabályozási szélességen belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.

92. § (1) A város zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek növényzettel fedett részei, amelyek együttesen a település zöldfelületi hálózatát alkotják.

(2) Az övezetben, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

93. § (1) A Zkp-1 jelű övezet paraméterei:

(2) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. Az övezetben emlékmű, köztéri szobor is elhelyezhető.

(3) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(4) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; komposztáló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

94. § Az övezetbe tartozó telek nem építhető be.

95. § (1) Az övezet paraméterei:

(2) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. Az övezetben emlékmű, köztéri szobor is elhelyezhető.

(3) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(4) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; -épülettől különálló- építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; komposztáló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

96. § (1) Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.

(2) Az erdő övezetekbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de az azonos övezetbe tartozó telkek összevonhatók.

(3) Az erdő övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ közlekedési övezetekre vonatkozó előírásai vonatkoznak.

97. § (1) Az Eg jelű övezetben a beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák:

(2) Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez technológiai okokból szükséges építmények legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(3) Az övezetben elsősorban az erdőgazdálkodással összeegyeztethető gazdasági építmények helyezhetők el. A jogszabályokban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén, a gazdasági funkciók ellátásához szükséges szolgálati lakás is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb két lakás létesíthető.

(4) Az övezet kialakításának elsődleges célja az erdőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

(5) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(6) Az övezetben építési épület, építmény csak akkor létesíthető, ha az adott telek építési célra igénybe nem vett része legalább 15 éve erdő művelési ágban van.

(7)³⁹ A 10.000 m²-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése nem megengedett. Az övezetben vadgazdálkodás esetén az összterület legfeljebb 5 %-án szántó művelés alakítható ki, melynek vadföldként kell funkcionálnia.

98. § (1) Az Ek jelű övezetben a beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák:

(2) Az övezet kizárólag a közjóléti erdő létesítményei elhelyezésére szolgál.

(3) Az övezetben csak vadvédelmi kerítés létesíthető.

99. § (1) Az övezet védett erdőterületeinek, véderdőinek és védő zöldsávjainak területét min. 75 %-ban faállománnyal kell betelepíteni, fennmaradó részüket gyepes és cserjés felületként kell kialakítani. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén az összterület legfeljebb 5 %-án szántó művelés alakítható ki, melynek vadföldként kell funkcionálnia.

(2) Az övezet telkei nem építhetők be.

(3) Az övezetben csak vadvédelmi kerítés létesíthető.

100. § (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos gazdálkodás, termék-feldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek teljesülése esetén lakóépület is építhető.

(2) A mezőgazdasági övezetek telkein – az egyes övezetekben meghatározott keretek között – akkor építhető lakás is, ha az ott folyó mezőgazdasági termelés az állandó ottlakást indokolttá teszi, ha a földrészleten elhelyezhető épületek rendeltetésszerű használatához az ivóvíz a villamosenergia-ellátás, a keletkező szennyvíz és hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése biztosított, vagy a létesítéssel egyidejűleg biztosítható, továbbá, ha az egyes beépíthető telkek gépjárművel közútról közvetlenül, vagy saját használatú magánútról megközelíthető, ha a térségben a folyamatos segélykérés lehetősége, valamint az ott élők alapfokú ellátása biztosítható.

(3) A meglévő és tervezett közutak, távvezetékek, termékvezetékek védőterületein, a szennyvíztisztító valamint a regionális hulladéklerakó védőtávolságán belül lakóépület nem létesíthető.

(4) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(5)⁴⁰ Beépítés és ehhez kapcsolódó tanyaudvar csak a telek természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területnek nem minősülő területén jelölhető ki.

(6) A mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ közlekedési övezetek előírásai vonatkoznak.

(7) Az övezetben csak tájba illő áttört kerítés létesíthető.

(8) Az övezetek területén épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet kell biztosítani. Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása kötelező.

(9) A szomszédos telekhatártól legalább 4 méter széles oldalkertet és 6 m mélységű hátsókertet kell biztosítani.

101. § (1) Az Má-f1 jelű övezetben a beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák:

(2) Az övezetben fekvő telek akkor beépíthető, ha annak szélessége legalább 50 m . Amennyiben a telek már beépített, azt adottságként kell tekinteni.

(3) Az 1993. december 31. előtt kialakított és építési-, fennmaradási engedéllyel beépített telkek esetében a legnagyobb beépítettség 10%.

(4) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.

(5) Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest legalább 80%-a Cegléd közigazgatási területén található.

(6) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500 m-re kell lennie a meglévő, vagy szerkezeti terven ábrázolt, tervezett belterület határtól.

(7)⁴² Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez technológiai okokból szükséges üzemi építmények legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(8) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén lakóépület és az agrárturizmus kiszolgáló építményei is létesíthetők. A kialakítandó lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás létesítése megengedett.

(9) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült,

(10) Ha a lakóépület a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, abban az esetben a lakóépület nem létesíthető önállóan.

(11) A 20.000 m2-nél kisebb telek nem építhető be.

(12) A 20.000 m2-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein a már meglévő beépítés fenntartható, a létesítmények a szintterület legfeljebb 25%-os növelésével átépíthetők és bővíthetők, de további növelés nem megengedett.

(13)⁴³ Az övezet telkeinek „magterület”, „ökológiai folyosó területe” és „ex-lege védett terület” lehatárolással érintett telekrészei nem építhetők be. Építmény a telek védettséggel nem érintett telekrészein akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a védett természetes, vagy természet közeli élőhelyek fennmaradását.

(14) Az övezet telkeinek „puffer terület” és „Natura 2000 terület” lehatárolással érintett telekrészei csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával építhetők be.

(15) Az övezetben a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény; kerti építmény; állatól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

102. § (1) Az Má-f2 jelű övezetben a beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák:

(2) Az övezetben fekvő telek akkor beépíthető, ha annak szélessége szántó, rét legelő hasznosítású területen legalább átlagosan 50 m , szőlő, gyümölcs, zöldség és virágtermesztésre hasznosított területen legalább átlagosan 30 m . Amennyiben a telek már beépített, azt adottságként kell tekinteni.

(3) Az 1993. december 31. előtt kialakított és építési-, fennmaradási engedéllyel rendelkező lakóépülettel, tanyával beépített telkek esetében a legnagyobb beépítettség 10 %.

(4) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén lakóépület és az agrárturizmus kiszolgáló építményei is létesíthetők. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás létesíthető.

(5)⁴⁶ Az övezet telkeinek „magterület”, „ökológiai folyosó területe” és „ex-lege védett terület” lehatárolással érintett telekrészei nem építhetők be. Építmény a telek védettséggel nem érintett telekrészein akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a védett természetes, vagy természet közeli élőhelyek fennmaradását.

(6) Az övezet telkeinek „puffer terület” és „Natura 2000 terület” lehatárolással érintett telekrészei csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával építhető be.

(7) Az övezetben a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény; kerti építmény; állatól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

103. § (1) Az Má-f3 jelű övezetben a beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák:

(2) Jogfolytonosság biztosítása érdekében ezt a szabályozást kell alkalmazni a város külterületén azoknak a tanyatelkeknek a szabályozására, amelyek a korábbi évtizedek földrendezése során keletkeztek, 3000 m2-nél kisebbek és már 1993. december 31. előtt tanyaépülettel beépítettek voltak.

(3) Ezt a szabályozást kell alkalmazni kialakult állapotban a mezőgazdasági majorokhoz kapcsolódó önálló telken álló családi házas beépítés esetében is, amennyiben a lakó funkciót egyéb tényező nem korlátozza és az OTÉK általános szabályainak megfelel,

(4) A szabályozás nem alkalmazható az 1993. december 31-én ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett és be nem épített telkekre.

(5) Az 1993. után megosztással és földrendezéssel létrejött új telkekre az Má-f2 jelű általános mezőgazdasági övezet szabályait kell alkalmazni.

(6) Az övezet földrészletein a telek lehetséges beépíthetősége 1000 m2 teleknagyságig 30 %, 3000 m2 teleknagyság esetén 10 %, a köztes területnagyságok esetén 30-10 % a teleknagyság arányában.

(7) A tanyasorokkal érintett térségben legalább 12 m széles közutat kell biztosítani.

(8)⁴⁸ Az övezet telkeinek „magterület”, „ökológiai folyosó területe” és „ex-lege védett terület” lehatárolással érintett telekrészei nem építhetők be. Építmény a telek védettséggel nem érintett telekrészein akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a védett természetes, vagy természetközeli élőhelyek fennmaradását.

(9) Az övezet telkeinek „puffer terület” és „Natura 2000 terület” lehatárolással érintett telekrészei csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával építhető be.

104. § (1) Az Mk-k jelű övezetben a beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák:

(2) Az övezetben csak a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el.

(3) Az övezetben a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény; kerti építmény; állatól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) A 720 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése nem megengedett.

(5) Az épületet úgy kell elhelyezni, hogy legalább 12 m széles közút esetén az előkert 5 m , 12 méternél keskenyebb közút esetén az előkert minimális mélységét az úttengelytől számított 11 méterben kell meghatározni

(6) Az oldalkert legalább 3 m , a hátsókert legalább 10 méter lehet

105. §⁵¹ Az Mgy jelű mezőgazdasági övezet (gyep, nádas művelési ágú mezőgazdasági területek): Az övezet területén elhelyezkedő ingatlanok nem építhetők be.

108. §⁵² A beépítésre nem szánt különleges területek építési övezeteibe a település területén a rekreációs célú terület (Kk-r) és a fásított köztér (Kk-f) területe és a napelemparkok területe (Kb-nap) tartozik.

109. § (1) A Kk-r jelű építési övezet előírásai:

(2) A Kk-r jelű, nagykiterjedésű sport - rekreációs célú különleges terület rekreációs terület és kapcsolódó létesítményei kialakítására szolgál.

(3) A területen építési hely az elő-, oldal- és hátsókerti területeken kívül, továbbá a közműlétesítmények biztonsági övezetén kívül jelölhető ki.

(4) A területen állattartást szolgáló épület, építmény csak a terület alapvető rekreációs funkciójával összhangban helyezhető el, a szomszédos területek (telkek) rendeltetésszerű használatának zavarása nélkül.

(5) A területen kerítés, belső kerítés, szabad lépcső, előlépcső, terasz, továbbá a kerti építmények és köztárgyak valamennyi fajtája elhelyezhető. Építhető továbbá valamennyi melléképítmény siló és trágyatároló kivételével.

110. § (1) A Kk-f jelű építési övezet előírásai:

(2) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. Az övezetben emlékmű, köztéri szobor is elhelyezhető.

(3) Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telekkel egyesíthető.

(4) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(5) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; komposztáló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

110/A. §⁵⁴ (1) A Kb-nap jelű övezet előírásai:

(2) Az övezetben alternatív energiaforrásokat hasznosító telep építhető és tartható fenn.

(3) A melléképítmények közül közműcsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; komposztáló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, szélkerék, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, valamint az alternatív energia hasznosításához szükséges egyéb speciális építmények (pl.: szoláris energiahasznosító blokk, szélturbina, geotermikus energiahasznosító létesítmények) helyezhetők el.

(4) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

111. § (1) A V jelű övezetbe a kisvízfolyások és vízfelületek meder és part területei tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(2) A vízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.

(3) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

(4) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(5) A termálfürdő vízmű-telepének környezetét zöldfelületként kell kialakítani a telekhatároktól számított legfeljebb 30 méter szélességben.

112. § (1) Ez a rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv 2016. november 20-án lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján 15 nap időtartamra való kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.

113. § Hatályát veszti