Iváncsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 04. 17
Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 04. 17
Iváncsa Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a), e), f), g) és h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A. § (6) bekezdés c) pontban biztosított véleményezési jogkörben eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Ipoly Nemzeti Park véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. Fejezet
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. Iváncsa község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b. településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c. településképi követelmények meghatározásával;
d. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. A helyi védelem célja: a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja: a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculattal, településkarakterrel rendelkező településrészek megőrzése.
2. § A rendelet területi hatálya Iváncsa teljes közigazgatási területe.
3. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
a. beépítés telepítési módja: az épületek elhelyezésére vonatkozó előírás a helyi építési szabályzatban meghatározott építési helyen belül.
b. jellemző szintszám: az az érték, melynél nagyobbat a helyi építési szabályzat nem határozhat meg.
c. cégtábla: cég nevét és székhelyét valamint jelképét, logoját valamint egyéb jellemző ismertetőjét feltüntető tábla.
d. címtábla: intézmény nevét adatait feltüntető tábla.
II. Fejezet
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
1. A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
a. meghatározása, dokumentálása,
b. védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c. megőrzése, megőriztetése és
d. a lakossággal történő megismertetése.
2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
1. A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezheti.
2. A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére vonatkozó kérelmet postai úton a polgármesternek címezve lehet benyújtani.
3. A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére vonatkozó kérelem minimális tartalma:
a. az érintett elem azonosítására vonatkozó adatok (cím és hrsz),
b. a javasolt helyi védelem típusa (egyedi vagy területi védelem), amennyiben a kérelem helyi védelem alá helyezésre vonatkozik,
c. a kérelem indokolása, ami fényképes és szöveges részből áll,
d. az érintett elem, ingatlan tulajdonosának hozzájárulása a helyi védelem alá helyezéshez vagy annak megszüntetéséhez,
e. a kérelmező adatai (név, lakcím, elérhetőség).
4. A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére vonatkozó kérelmet nyilvánosságra kell hozni.
5. A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről Iváncsa Község Önkormányzat Képviselő-testülete dönt jelen rendelet módosításával.
6. A képviselő-testületi döntéshez szükséges előterjesztést az önkormányzat által alkalmazott vagy megbízott főépítész készíti el az alábbi szakmai tartalommal:
a. értékvizsgálat, ami tartalmazza a védelemre javasolt elem címét, helyrajzi számát, megnevezését, funkcióját, műszaki leírását, történetét és fényképeit,
b. az érintettek észrevételeit,
c. a településképi rendelet módosításának tervezetét.
7. A helyi védelem megszüntetésének feltételei:
a. életveszély elhárítása miatt,
b. a helyi védett érték megsemmisül,
c. a helyi védett érték vagy terület a védettségének alapját képező értéket helyreállíthatatlanul elvesztette
d. a helyi védett elem országos műemléki védelem alá kerül.
8. A helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről szóló döntést nyilvánosságra kell hozni és külön értesíteni kell a:
a. kérelmezőt,
b. tulajdonost, haszonélvezőt.
9. A helyi védelemről szóló nyilvántartás a településképi rendelet mellékletében szerepel. A nyilvántartásnak tartalmazni kell a védett érték megnevezését, címét, helyrajzi számát, nyilvántartási számát, a védelem típusát és rövid indokolását.
3. A helyi egyedi védelem meghatározása
1. Iváncsa jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó helyi egyedi védett értékeinek jegyzékét (nyilvántartását) az
1. melléklet tartalmazza.
2. A helyi egyedi védelem az alábbi elemekre terjedhet ki:
a. építményekre, építményrészletekre,
b. alkalmazott anyaghasználatra,
c. tömegformálásra,
d. homlokzati kialakításra,
e. táj- és kertépítészeti alkotásra,
f. egyedi tájértékre, növényzetre,
g. szoborra, képzőművészeti alkotásra,
h. utcabútorra.
3. A helyi egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az
1. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.
4. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
1. Az
1. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló elemet a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti fennmaradását.
2. A helyi egyedi védett elem károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.
3. A helyi egyedi védett elem korszerűsítése, átalakítása és bővítése csak értékóvó módon, karakterének megőrzésével illetve anyag- és színhasználatának megtartásával történhet.
4. A helyi egyedi védett elem bontására kizárólag a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
III. Fejezet
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
1. Iváncsa településképi szempontból meghatározó területeinek térképi ábrázolását a
2. melléklet tartalmazza.
2. Településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke:
a. Ófalu településrész
b. Faluközpont településrész
c. Falusias településrész
d. Gazdasági településrész
e. településkép védelme szempontjából kiemelt területek:
ea) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete,
eb) NATURA 2000 természet megőrzési terület,
ec) ökológiai folyosó területe,
ed) magterület,
ee) régészeti lelőhely.
IV. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
9. 1 §
1. Iváncsa teljes közigazgatási területén - kivéve a gazdasági településrészt - az építmények homlokzatképzésénél tilos rikító, élénk és erős színek használata.
2. A település teljes területén - kivéve a gazdasági településrészt - az építmények tetőszerkezetének héjazata nem lehet műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez és palatető.
1. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a. A beépítés telepítési módja az Ófalu településrészen és a Falusias településrészen: az épületet a telek azon oldalhatárára kell építeni, amely az adott utcában már kialakult. Nem egyértelmű helyzetben az északi irányhoz közelebb eső oldalhatárra kell helyezni az épületet. Amennyiben saroktelek esetén a beépítendő oldalhatár utcavonalra esik, ezt a homlokzatot is utcai homlokzatként, a keresztutca előkert méretét (előírtat vagy kialakult állapotot) figyelembe véve kell kialakítani.
b. A beépítés jellemző szintszáma az Ófalu településrészen és a Falusias településrészen földszintes vagy földszint és tetőtér lehet. A Faluközpont településrészen a beépítés jellemző szintszáma a földszint+1+tetőtér.
c. Az Ófalu településrészen és a Falusias településrészen a telekhatáron történő kerítéskialakítás a falu hagyományainak megfelelően áttört kerítés lehet. A közterület felőki kerítés magassága legfeljebb 1,80 méter lehet, melynek lábazati magassága a közterület terepszintjétől legfeljebb 80 centiméter lehet. A kerítés létesítése során csak:
ca) az utcaképbe illeszkedő, azzal harmónikus,
cb) az épülettel anyag és színhasználatban összhangot mutató,
cc) elsősorban természetes anyagból készült
kerítés létesíthető.
d.2 A településképi szempontból meghatározó területeken - kivéve a gazdasági településrészt - a telken belül funkcionális elválasztás céljából csak sövény telepíthető
2. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a.3 A településképi szempontból meghatározó területeken - kivéve a gazdasági településrészt - a hagyományos, természetes építőanyagoktól (tégla, kő, fa, cserép stb.) eltérő anyaghasználat tilos.
b.4 A településképi szempontból meghatározó területeken - kivéve a gazdasági településrészt - lapos tető kialakítása a beépített alapterület 25%-ánál nagyobb területen nem lehetséges.
c. Az Ófalu településrészen és a Falusias településrészen:
ca) oromfalas kialakítás esetében 35° - 45° közötti hajlásszögtől eltérő tető
cb) kontyolt tető esetében 20° - 45° közötti hajlásszögtől eltérő tető
kialakítása tilos.
d. Az Ófalu településrészen és a Falusias településrészen a tetőgerinc fő iránya az utcai telekhatárra merőleges iránytól és a kialakult állapottól eltérő nem lehet. A tető síkjából kiugró tetőablak nem alakítható ki.
e. 5A településképi szempontból meghatározó területeken - kivéve a gazdasági településrészt - az épületek homlokzatának tagolása nem lehet aránytalan, a nyílásrend és a nyílászárók osztása nem lehet rendezetlen. Az épületek homlokzatképzése - kivéve a gazdasági településrészt - nem térhet el a településen jellemző, homlokzatonként legalább 75%-ban vakolt, vagy a településen alkalmazott kő felületképzéstől. Fém és műanyag homlokzatképzés nem alkalmazható, kivéve a gazdasági településrészt.
f. A meglévő épület utcai homlokzatán homlokzati égéstermék kivezetése nem lehetséges.
g. A Faluközpont településrészen, az Ófalu településrészen és a Falusias településrészen az utcai homlokzaton műszaki berendezések (klíma, antenna) elhelyezése tilos.
h. A településképi szempontból meghatározó területeken a
3. mellékletben felsorolt tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növényfajok nem telepíthetők.
8. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények
1. A helyi védelemben részesülő építményeket nem szabad elbontani, felújítás, állagmegóvás alkalmával meg kell őrizni:
a. a telepítés módját (utcavonalra merőleges)
b. a tornác kialakítását (csak a fésűs beépítésű parasztházak esetében)
c. a cseréptetőt (csak a fésűs beépítésű parasztházak esetében)
d. vakolt, festett falfelületeket
e. a nyílászárók osztását.
2. A helyi védelemben részesülő közterületi szobor megjelenésén változtatni tilos, azokon csak állagmegóvást szolgáló munkák végezhetők. A jókarbantartás keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár.
3. Helyi védettségű elem közvetlen környezetében új szobor, képzőművészeti alkotás csak a védett építészeti érték megfelelő érvényesülésének sérelme nélkül helyezhető el.
4. A helyi védett elem környezetében azzal összhangban lévő utcaburkolat alakítható ki.
5. A helyi védett elem növényzettel történő eltakarása tilos.
9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
1. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:
a. Gazdasági településrész
b. Iváncsa község településszerkezeti terve szerinti:
aa.
bb.
2. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:
a. településkép védelme szempontjából kiemelt területek,
b. Faluközpont településrész.
3. Az Ófalu, a Faluközpont és a Falusias településrész területén a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózatok létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor azokat földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.
4. Meglévő légkábel-vezetés esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
5. Épületre szerelt antennatartó szerkezet településképet zavaró módon nem helyezhető el.
6. Önálló antennatartó szerkezet (torony) az Ófalu, a Faluközpont és a Falusias településrészeken nem helyezhető el.
10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
1. A településképi szempontból meghatározó területeken óriásplakát nem helyezhető el.
2. Hirdetőtáblák, reklámtáblák anyaga rozsdamentes fém és fa lehet.
3. A településképi szempontból meghatározó területeken elhelyezhető reklámhordozó egyoldali felülete nem haladhatja meg a 0,5 m2-t.
4. A közterületen elhelyezhető reklámtáblák legfeljebb 100 méterenként és egyoldali felülete legfeljebb 1,00 m2 lehet.
5. Vállalkozásonként az épület utcai homlokzatán 1 db cégér, cégtábla és címtábla helyezhető el.
6. Cégérek homlokzatonként az elhelyezési magasság, a betűnagyság, a színvilág tekintetében az épület homlokzati kialakításához és egymáshoz illeszkedően alakítandók ki.
7. Épület homlokzati síkjához képest legfeljebb 60 centiméter kiállású lehet a hirdetőtábla.
8. Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 2 m2-nél nagyobb felületét eltakarni.
9. Az épületek nyílászáró üvegfelületén ragasztott reklám nem alkalmazható.
10. Káprázást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.
11. Jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést engedhet a településkép védelméről szóló törvény által biztosított lehetőség alapján a tilalmak és a követelmények alól.
12. Az eltérés engedélyezésére irányuló eljárás a reklám közzétevőjének a polgármesterhez benyújtott papír alapú kérelmére indul. A kérelmet a reklám tervezett közzétételét megelőző legalább 15 naptári nappal kell benyújtani.
13. A polgármester a kérelemről a településképi bejelentési eljárással együtt dönt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül.
11. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
1. Az Ófalu településrészen az épületek közterület felöli homlokzatain gázüzemű homlokzati égéstermék kivezetést létesíteni, parabolaantennát, napkollektort, valamint egyéb technikai berendezést, légkondicionáló berendezést elhelyezni – beleértve a közterületekről látható tetőfelületet is - nem lehet.
2. Az új, korszerű készülékek függőleges égéstermék elvezetőjének színe a héjazat színével megegyező vagy fekete legyen. Égéstermék elvezető csak függőleges lehet, a külső határoló falakon nem jelenhet meg.
V. Fejezet
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
12. Rendelkezés a szakmai konzultációról
1. Kérelemre a polgármester szakmai konzultációt és szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.
2. A szakmai konzultáció lefolytatása – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül - a főépítész feladata, amennyiben főépítész nincs foglalkoztatásban a polgármester feladata.
3. A szakmai konzultációt az ingatlan tulajdonos, a tervező vagy a beruházó/építtető kezdeményezheti írásban.
4. A kérelem minimális tartalmi követelményei:
a. kérelmező neve és címe
b. a tervezéssel érintett ingatlan beazonosításához szükséges adatok
c. a tervezési feladat rövid leírása.
5. A szakmai konzultáció során a polgármester / főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
6. A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni, amelyben az üggyel kapcsolatos lényeges információkat rögzíteni kell.
VI. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
13. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
16. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatban.
14. A bejelentési eljárás részletes szabályai
1. A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Kormányrendelet szerinti tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához.
2. A polgármester – amennyiben foglalkoztat főépítészt - a főépítész szakmai állásfoglalása alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Kormányrendelet szerint, feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a meghatározott követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.
3. A polgármester a döntését hatósági határozatban hozza meg.
VII. Fejezet
TELEPÜLÉSI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSI BÍRSÁG
15. A településképi kötelezési eljárás
1. Az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Kormányrendelet szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le.
2. A polgármester a településképi kötelezési eljárásban a döntését hatósági határozatban hozza meg. A döntésben a településkép védelméről szóló törvény szerint rendelkezhet.
16. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
1. Településképi bírságot szabhat ki a képviselő-testület a következő esetekben:
a. a településképi bejelentés elmulasztása,
b. a bejelentésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
c. a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása,
d. az e rendeletben előírt településképi követelmények be nem tartása.
2. A képviselő-testület a településképi kötelezésben megállapított e rendelet szerinti településképi követelmények határidőre nem teljesítése esetén az ingatlan tulajdonosával szemben 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településképi bírságot szabhat ki.
17. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
20. § Az ingatlan tulajdonos a kiszabott településkép védelmi bírságról szóló döntés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles megfizetni az önkormányzat számlaszámára.
VIII. Fejezet
1. Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba, és rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
2. A
18-19. §-ok 2018. január 1. napján lépnek hatályba.
19. Hatályon kívül helyező rendelkezések
1. Hatályát veszti e rendelet hatálybalépésével A helyi építési szabályzatról szóló Iváncsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének
1/2005. (VI.15.) önkormányzati rendeletének 7. § (1) bekezdés a), b) pontja, (2) bekezdés a) – i) pontjai és (3) – (5) bekezdései, 8. § (2) bekezdése,
9. §-a,
10. §-a, 19. § (4) bekezdése, 23. §-a, 24. § (2) – (7) bekezdései és a 31. § (8) és (10) bekezdései.