ELSŐ RÉSZ

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (1) a) és (2) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv) 143. § (4) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

(1)        Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata

(2)       Az önkormányzat székhelye: 3300 Eger, Dobó István tér 2.

II. Fejezet

2. §

Az önkormányzat jelképei és pecsétjei

(1)        Az önkormányzat jelképei: címer és zászló.

(2)                   Az önkormányzat a címeréről és zászlójáról, valamint ezek használatának rendjéről külön rendeletben rendelkezik.

(3)                   Eger város címere csücskös talpú kék pajzs, amelynek zöld talpán természetes színű, két lőréses, három, pártázatos, nyitott kapujú bástyával megerősített védőfal áll. Jobbról ágaskodó ezüst egyszarvú, első lábaival hegyével felfelé álló, arany markolatú, kétélű ezüst kardot tart, amelyre zöld kígyó tekeredik.

A kard hegyén ezüst hatágú csillag. Balról természetes színű, kiterjesztett szárnyú sas lebeg, karmai között nyitott könyvet tart. A pajzsfő közepén arany napkorona fele. A pajzsot takarók helyett barokkos arany-ezüst indadísz keretezi, az indák közül jobbra és balra egy-egy vörös nyelvű griff feje tekint ki.

(4)                   Eger város zászlaja vízszintesen két részre osztott felül vörös, alul kék színű. Középen a város címere.

3. §

(1)                   Eger város pecsétje kör alakú, középen a város címere a körben a következő felirattal:

„Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata”

(2)                   Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának pecsétje kör alakú, körben a következő feliratot és képet tartalmazza:

„Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala”, középen a magyar címerrel.

III. Fejezet

4. §

Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai

1. Az önkormányzat kötelezően és önként ellátandó feladatainak felsorolását az Alapokmány 1. Függeléke tartalmazza.
2. Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti  felsorolását az Alapokmány 2. Függeléke tartalmazza
   
3. Az Alapokmány függelékeiben lévő adattartalmak változásáról a  polgármester saját hatáskörben dönt, melyről utólag negyedévente tájékoztatja a közgyűlést.

IV. Fejezet

5. §

Értelmező rendelkezések

(1)                   Ott, ahol a rendelet nem tesz különbséget a közgyűlés tagja közül választott és nem a közgyűlés tagja közül választott alpolgármester között, ott értelemszerűen mindkét jogcímen megválasztott alpolgármestert érteni kell.

(2)                   Ahol jogszabály helyben szokásos módon történő közzétételt határoz meg, ennek módja alatt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, és a város hivatalos honlapján történő közzététel értendő.

MÁSODIK RÉSZ

A Közgyűlés

I. Fejezet

6. §

A Közgyűlés ülései

1. A Közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart.

2. hatályon kívül helyezve .

3. A Közgyűlés ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma
   1. az ülés helye és időpontja,
   2. a javasolt napirendi pontok,
   3. a napirend előterjesztőjének neve és beosztása,
   4. a napirendi ponthoz meghívott.

7. §

A Közgyűlés alakuló ülése

(1)        A választási bizottság elnöke az alakuló ülésen ismerteti a választás eredményét, átadja a polgármester és a képviselők megbízólevelét. Az eskütételt követően a polgármester ismerteti programját.

8. §

A rendes ülés

         (1) A Közgyűlés szükség szerint, de évente legalább 10 alkalommal ülésezik a polgármester által a meghívóban                         megjelölt időpontban.”

(2) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt az ülés előtt legalább a 7. nap 16 óráig a képviselők részére kézbesíteni kell. A képviselők a testületi anyagokat hivatalosan a napirend.eger.hu webes felületen keresztül érhetik el. A képviselők internet elérés hiányában kérhetik a testületi anyag papír vagy digitális adathordozón történő kézbesítését. Ha a meghívóban szereplő napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztés kézbesítése a közgyűlés ülésének napját megelőző nap 11. óra után történik, a Közgyűlés külön szavaz az előterjesztés napirendi pontként való tárgyalásáról.

(3)      A nyilvános ülés anyagát a közgyűlési anyag képviselőknek történő kiküldésével egyidejűleg – a sürgősségi indítványt legkésőbb az ülés napján- a város hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(4)       A Közgyűlés üléséről hangfelvétel és a hangfelvétel alapján a Mötv. 52. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint jegyzőkönyv készül.

9. §

A Közgyűlés rendkívüli ülése

(1)        A polgármester a legalább 5 lépviselő által a rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványban megjelölt időpontban, de legkésőbb a benyújtást követő 15 napon belül köteles a Közgyűlés ülését összehívni. Az indítványban meg kell jelölni a soron kívüli ülés összehívásának indokát. A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli Közgyűlést. A rendkívüli ülés anyagát legkésőbb a Közgyűlés kezdetéig kell rendelkezésre bocsátani.

(2)       A rendkívüli ülésen nem lehet napirend előtti, napirend utáni felszólalással és interpellációval élni.

II. Fejezet

10. §

A közmeghallgatás

(1)    A Közgyűlés tárgy megjelölése nélkül évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. Az erről szóló hirdetmény tartalmazza a közmeghallgatás helyét és időpontját.”

(2)     A polgárok széles körét érintő rendelet-tervezetek esetén a települési képviselők egynegyede, a polgármester, a közgyűlés bizottsága, a jegyző kezdeményezésére a Közgyűlés közmeghallgatást tarthat.

(3) A közmeghallgatás időpontját a jegyző köteles a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében 30 nappal hamarabb kifüggeszteni és ugyanezen időn belül, két ízben a helyi sajtóban közzé tenni.

(4)   A közmeghallgatáson részt vevő helyi lakosok és a helyben érdekelt szervek képviselői felszólalási jeggyel helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek a Közgyűlés tagjaihoz és a helyben érdekelt szervezetek képviselőihez. Egy hozzászóló egyszer szólalhat fel, mely felszólalás keretében bármennyi ügyre kitérhet, együttesen legfeljebb 6 percben. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

III. Fejezet

11. §

A Közgyűlés összehívása

(1)  A Közgyűlés üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester hívja össze.  A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásának esetén a Közgyűlést a Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2)    A közgyűlésre a képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a választókerület országgyűlési képviselőjét,

b) a nem Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármestert,

c) a jegyzőt, aljegyzőt,

d) azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte az adott napirend tárgyalásához szükséges,

e) a nemzetiségi önkormányzatok elnökét,

f) a bizottsági előterjesztésnél a bizottság nem képviselő tagját.

g) a Civil Kerekasztal által delegált személyt

12. §

A nyilvánosság

(1)        A Közgyűlés nyílt ülésein bárki jelen lehet, az ülést a helyi televízió közvetíti. Az ülés időpontjáról a lakosságot a napirendet is tartalmazó meghívónak a Polgármesteri Hivatal Hivatalos helyiségében történő megjelentetésével, valamint a meghívónak és a nyilvános ülés keretében tárgyalandó előterjesztéseknek a város hivatalos honlapján történő közzétételével tájékoztatni kell.

IV. Fejezet

Az ülés megnyitása, az ülés rendjének biztosítása

13. §

Az ülés megnyitása

(1) Az ülést a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a közgyűlés ülését  a tagjai közül választott alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásának esetén a Közgyűlést a Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.  Az ülés megnyitásakor az ülés elnöke megállapítja

(2)       Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirendi javaslattal, illetőleg a határozatképesség hiányában meg nem tárgyalt napirendi pontokkal újból összehívni.

(3)                   Az ülés megnyitásakor az elnök javaslatot tesz a napirend elfogadására és a hozzá benyújtott sürgősségi indítvány napirendi pontként való tárgyalására.

(4)       Az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, napirendi javaslatról történő levételét, vagy a javasolt sorrend megváltoztatását. Az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja.

14. §

Az ülés rendjének biztosítása

(1)        Az ülés elnökének feladata az ülés rendjének biztosítása:

a)      figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgytól, vagy másokat sértő megfogalmazást használ. Ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja.

b)     figyelmezteti a hozzászólót az idő túllépésére,

c)      rendre utasítja azt a képviselőt, aki a Közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít.

(2)                   A nyilvános ülésen megjelentek a kijelölt helyeket foglalhatják el. Az ülés rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a megjelenteket, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti a rendzavarókat a terem elhagyására.

(3)                   hatályon kívül helyezve

       (4)                 hatályon kívül helyezve 

V. Fejezet

15. §

A Közgyűlés döntései, a döntések kihirdetése és a rendelet helyesbítése

(1)        A Közgyűlés döntéseit rendeleti vagy határozati formában hozza.

(2)                   A közgyűlés alakszerű határozat nélkül a szavazati arány rögzítésével dönt:

a)     a sürgősségi indítvány napirendi pontként való tárgyalásáról,

b)     a napirendekre tett javaslatok elfogadásáról,

c)     a napirendhez való hozzászólás időkorlát nélküli biztosításáról,

d)     napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról,

e)     az interpellációra adott válasz elfogadásáról, az interpelláció korábbi interpellációval való azonosságáról,

f)      a módosító indítvány elfogadásáról,

g)      a tájékoztatóként előterjesztett napirend tudomásul vételéről,

h)     képviselői igényre a napirenden kívüli felszólalás lehetőségének megtagadása esetén,

i)      az előterjesztő javaslata alapján az összefüggő napirendek közös tárgyalásáról,

                 j) az ügyrendi felszólalás lehetőségének megtagadása esetén.

(3)  A rendelet kihirdetése és helyesbítése, a Közgyűlés normatív határozatának kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében való kifüggesztéssel történik. Az érintettek további tájékoztatása a helyi sajtóban és az önkormányzat hivatalos honlapján történik.

            (4)  A Közgyűlés döntéseit egyszerű többséggel hozza. Minősített többség szükséges a  Mötv 42. § 1., 2., 5., 6., 7.         pontjában foglaltakon túl a közvetett és közvetlen tulajdonban álló társaságok vezető tisztségviselői személyére tett javaslat elfogadásához.

A Közgyűlés munkarendje, a Közgyűlés napirendjei

I. Fejezet

A Közgyűlés munkarendje

16. §

A feladatterv

 Közgyűlés működésének alapja a feladatterv, mely tartalmazza a testületi ülések időpontjait és tervezett napirendi pontjait. A feladattervre a javaslatot a polgármester negyedévente terjeszti elő.  A polgármester a feladattervben megjelölt időpontokon túl a Közgyűlés rendes ülését ettől eltérő időpontra is összehívhatja.

II. Fejezet

17. §

A Közgyűlés napirendjei

(1)        A közgyűlés napirendjén rendelet-tervezet, előterjesztés, tájékoztató, sürgősségi indítvány szerepelhet. 

(2)       Rendeletalkotást kezdeményezhet, előterjesztést tehet és tájékoztatót nyújthat be a Közgyűlés tagja, a Közgyűlés bizottsága, a jegyző és a nem a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester, a képviselőcsoport nevében a képviselőcsoport elnöke.

(3)       Sürgősségi indítványt kezdeményezhet a Közgyűlés bizottsága, tanácsnok, a képviselők 1/4-e, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

18. §

Előterjesztés

(1)        A Közgyűlés döntéseit előterjesztés alapján hozza meg. Az írásbeli előterjesztés a jogszabályban meghatározott tartalmi elemeken túl tartalmazza:

a)      az előterjesztő megnevezését,

b)     az előterjesztés tárgyát,

c)      a határozati javaslat, vagy rendelettervezet megértéséhez szükséges előzményeket, magyarázatot, az alapjául szolgáló tényeket, adatokat, jogszabályi hivatkozást,

d)     a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, és ha igen, milyen döntés született, mi indokolja az ismételt tárgyalását,

e)      a bizottsági véleményt,

f)      szükség szerint a döntési alternatívákat, várható hatásaikkal,

g)      a végrehajtási határidőt,

h)     a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

i)       a határozati javaslat elfogadásához minősített, vagy egyszerű többségű döntés szükséges.

(2)       Az írásbeli előterjesztésre vonatkozó alaki és tartalmi követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell  a sürgősségi indítványra, a rendkívüli közgyűlésre előterjesztett indítványra, a tájékoztatóra  és a rendelet-tervezet előterjesztésére is.

(3)       Az előterjesztést és a tájékoztatót a napirendre tűzést megelőzően legalább 8 nappal kell a polgármesterhez írásban benyújtani.

19. §

Rendelet

(1)        A rendelet-tervezetet a napirendi pont tárgyalását megelőzően a Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsággal történt véleményeztetés után lehet benyújtani a Közgyűlésnek.

(2)       Az állampolgárok, vagy szervezeteik rendeletalkotásra ajánlást tehetnek a jegyzőnél. A jegyző köteles tájékoztatni a Közgyűlést mindazon ajánlásról is, amely alapján nem kezdeményez rendeletalkotást.

(3)       A közgyűlés rendeletet egyfordulós tárgyalással alkot.

(4)       A közgyűlés kétfordulós tárgyalással dönt:

a)      a város szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról, az állami főépítészi és a tárgyalásos eljárással történő módosítások kivételével.

b)      a természeti területek védetté nyilvánításáról,

c)      a zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, fenntartásáról és használatáról,

(5)       A tárgyalásra előterjesztett rendelettervezetet a bizottsági anyag kiküldésének napján a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében ki kell függeszteni és az önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jelentetni.

20. §

Sürgősségi indítvány

(1)        Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha

a)      az jogszabályban előírt, vagy Közgyűlés által megállapított határidő mulasztásának elkerülése miatt, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy

b)     azt pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése indokolja.

(2)       Sürgősségi indítványnak minősül az az előterjesztés, amely a kézbesített meghívóban nem szerepel. Az indítványt az ülést megelőző munkanapon 11.00 óráig kell a polgármesterhez benyújtani.

(3)      A sürgősségi indítványt úgy kell napirendre tűzni, hogy annak tartalmát, valamennyi képviselő megismerhesse.

(4)       Ha a sürgősségi indítvány kézbesítése a bizottság ülésének időpontját megelőzően történik, az előterjesztést a tárgy szerint illetékes bizottság is tárgyalhatja.

Negyedik RÉSZ

I. Fejezet

21. §

A felszólalások típusai, a szavazás módja

(1)        A Közgyűlésen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

a)      napirend előtti és napirend utáni felszólalás,

b)     napirendi ponthoz  kapcsolódó felszólalás,

c)      ügyrendi felszólalás,

d)     interpelláció,

22. §

                                          Napirend előtti és utáni felszólalás

(1)        A napirend elfogadását követően a rendes közgyűlés napirendjén nem szereplő, a város életét jelentősen befolyásoló, halaszthatatlan és rendkívüli jelentőségű ügyben a napirendi pontok tárgyalása előtt bármely képviselő és a nem a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester –egy alkalommal – legfeljebb 5 perc időtartamban felszólalással élhet.

 (2)      A felszólalási szándékot az ülés tervezett megnyitása előtt legalább 10 perccel – a felszólalás tárgyát és indokát megjelölve – írásban kell bejelenteni a Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökének, aki a fenti követelményeknek megfelelő felszólalási szándékot a Közgyűlés elnökének továbbítja.

(3)       Ha a Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke napirend előtti felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő felszólalási szándékáról a Közgyűlés vita nélkül  dönt.

(4)       A rendes közgyűlésen rendkívüli ügyben a napirendi pontok tárgyalását követően bármely képviselő, a nem Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester, a jegyző legfeljebb 5 perces időtartamban felszólalhat, kérdést tehet fel.

(5)       A napirenden kívüli felszólalások felett vitának, szavazásnak helye nincs.

23. §.

       Napirendhez kapcsolódó felszólalás

1. A napirendi pontok elfogadása előtt a Közgyűlés tagja kezdeményezheti, hogy az Eger város életét jelentősen befolyásoló napirendnél a hozzászólási lehetőséget a Közgyűlés időkorlát nélkül biztosítsa. A kezdeményező a javaslatát indokolni köteles. A javaslatról a napirendi pontok elfogadásával egyidejűleg a Közgyűlés vita nélkül dönt.
2. A napirendi pont tárgyalása előtt az előterjesztő az előterjesztést módosíthatja, kiegészítheti legfeljebb 10 percben
3. A közgyűlés tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak az előterjesztőhöz és a  jegyzőhöz az  előterjesztéssel  kapcsolatban  egy  percben  kérdéseket intézhetnek,  melyekre  a  megkérdezettek,  vagy  a polgármester által kijelölt személyek kötelesek válaszolni.
4. Ezt követően a bizottság elnöke, és a frakcióvezető legfeljebb 3 percben ismertetheti az általa vezetett bizottság és a frakció véleményét, valamint teheti meg bizottsága és a frakció képviseletében a módosító javaslatokat.
5. Ezt követően az ülés elnöke a jelentkezés sorrendjében adja meg a hozzászólás jogát.  A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők -a képviselőket megillető időkeretben -ugyanazon napirendi ponthoz legfeljebb két alkalommal jelentkezhetnek hozzászólásra. Ez a korlátozás sem időben, sem a hozzászólás számában nem vonatkozik az ülést levezető elnökre és az előterjesztőre.
6. Az első hozzászólás három, a második kettő percnél hosszabb nem lehet.  A felszólalási időt túllépő felszólalót az ülésvezető figyelmezteti, eredménytelen felhívás után a szót megvonja.
7. A levezető elnök lezárja a vitát, ha megállapította, hogy más nem jelentkezett hozzászólásra. A vita lezárását követően az előterjesztő válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy a beérkezett kiegészítéseket, módosító javaslatokat elfogadja-e. Az előterjesztő által elfogadott módosító javaslatokat a napirendre tűzött eredeti előterjesztés részének kell tekinteni.
8. A levezető elnök összefoglalhatja az elhangzottakat és ismerteti azokat a módosításokat, amelyekről külön kell szavazni.

24. §

Ügyrendi felszólalás

(1) A képviselő a napirend megállapítása, a napirendek tárgyalása során ügyrendi javaslatot tehet, napirendenként egy alkalommal az ülés vezetésével, a felszólalások korlátozásával, a vita lezárásával és a szavazás módjával összefüggésben a határozathozatalig.

(2) A javaslat ügyrendi jellegéről a levezető elnök dönt.  Az ügyrendi javaslat megtagadásáról a Közgyűlés vita nélkül határoz.

(3) A lezárt napirendi ponthoz, határozathozatal közben, és azt követően ügyrendi javaslat nem tehető.

(4) A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat csak akkor tehető, ha a hozzászólni kívánó képviselők már egyszer élhettek hozzászólási jogukkal. A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat elfogadása esetén, a Közgyűlés további vita nélkül dönt az előterjesztésről.

25. §

Interpelláció

(1)        Interpellációnak minősül az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó intézkedést igénylő kérdés, amelyet a Közgyűlés tagja legkésőbb a Közgyűlés napját megelőző harmadik munkanapig  a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a tanácsnokokhoz, a jegyzőhöz nyújthat be.

(2)       Az interpelláció tartalmazza:

a)   az interpelláló nevét,

b) az interpelláció tárgyát,

c)   annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánják-e adni.

(3)       Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett 3 percben megilleti a szóbeli kiegészítés joga is.

(4)       Az interpellációra a Közgyűlés ülésén választ kell adni. Amennyiben az interpelláló képviselő nincs jelen a Közgyűlésen, a válaszadásra a következő közgyűlésen kerül sor.

(5)       A Közgyűlésen az interpellált részéről előkészítést igénylő esetekben az interpellációra a választ írásban is megadhatja  az ülést követő 30 napon belül. Az írásbeli válasz el nem fogadása esetén a soron következő közgyűlés  vita nélkül dönt.

(6)       Ha a képviselő a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a Közgyűlés vita nélkül dönt.

(7)       Ha a Közgyűlés sem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

(8)       Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról – kétség esetén – a Közgyűlés vita nélkül határoz.

26. §

Felszólalás

(1) A Közgyűlés ülésén jelenlévő állampolgárok az utolsó napirendi pont lezárását követően felszólalási jeggyel az önkormányzat és szervei, a Polgármesteri Hivatal és a közszolgáltatók feladatkörébe tartozó ügyekben közérdekű felvetéseket, kérdéseket, észrevételeket intézhetnek a Közgyűléshez és annak bizottságaihoz legfeljebb 2 percben.   Egy Közgyűlésen legfeljebb tíz állampolgár szólalhat fel, a felszólalási szándékot az ülés megkezdésétől a közgyűlés szervezőjénél lehet a felszólalási jegy kitöltésével jelezni.

 (2) A válaszadás módjáról az ülés elnöke dönt. Az önkormányzat a választ azonnal szóban, vagy 30 napon belül írásban adja meg.

II. fejezet

27. §

A szavazás módja

(1)        A határozati javaslatot az ülésvezető ismerteti. A javaslatot nem kell ismertetni , elegendő csupán arra utalni, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal. Nem kell ismertetni akkor sem, ha ezen javaslatok a vita során félreérthetetlenül megfogalmazást nyertek. A módosító javaslatot az indítványozó az erre rendszeresített formanyomtatványon a szavazás előtt írásban, szövegszerűen fogalmazza meg, melyet az ülésvezető a szavazáskor ismertet.

(2)       Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt a testület.

(3)       Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

(4) A képviselő a szavazás előtt köteles bejelenteni személyes érintettségét. Ha a bejelentés elmulasztása a szavazást követően derül ki, a képviselőt a szavazata szempontjából úgy kell tekinteni, mint a szavazásnál jelen lévő, nem szavazó képviselőt. Ha a mulasztástól számított egy év még nem telt el, és az így megállapított szavazati arányok módosítanák a szavazás eredményét, a Közgyűlés újra szavaz.

(5)       Választás, kinevezés, vezetői megbízás adása esetén, amennyiben kettőnél több pályázó javaslata kerül a Közgyűlés elé és az első fordulóban egyik pályázó sem kapja meg a döntéshez szükséges minősített többséget, úgy a második fordulóban már csak a két legtöbb szavazatot kapott pályázóra lehet szavazni.

(6)       A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az ülésvezető kihirdeti a döntést.

28. §

Nyílt és név szerinti szavazás

(1)        A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, technikai hiba esetén kézfelemeléssel történik.

(2)       A közgyűlés elnöke öt képviselő írásbeli indítványára név szerinti szavazást rendel el. A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

29. §

Titkos szavazás

(1)        A Mötv 46.§ (2) bekezdésében foglalt ügyekben bármely képviselő kezdeményezésére, a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján titkos szavazást tarthat.  A titkos szavazás számítógépes úton, technikai hiba esetén urna és szavazólap felhasználásával kerül lebonyolításra.

Ötödik RÉSZ

30. §

A Közgyűlés bizottságai

hatályon kívül helyezve

31. §

hatályon kívül helyezve

HATODIK RÉSZ

32. §

A Polgármester

(1)                   A polgármester a megbízatását főállású foglalkoztatási jogviszony keretében látja el.

33.§

Tanácsnok

1. Tanácsnok az állandó bizottság elnöke és az önkormányzati biztos.

2. A Közgyűlés polgármesteri, vagy képviselői javaslatra meghatározott önkormányzati feladatkör ellátására, felügyeletére, a képviselők közül önkormányzati biztost választhat, aki felügyeli a Közgyűlés által meghatározott önkormányzati feladatok ellátását.

34. §

A képviselőcsoport

1. „ A Közgyűlés tagjai képviselőcsoportba tömörülhetnek, melynek megalakulását a létrejöttétől számított 15 napon belül a képviselőcsoport vezetője a polgármesternek írásban jelenti be. A polgármester a képviselőcsoport megalakulásáról a bejelentést követő közgyűlésen tájékoztatja a Közgyűlés tagjait.”

       (2) A képviselőcsoport legalább 3 tagból áll. Egy képviselő csak egy  képviselőcsoportnak lehet a tagja.

(3)   A képviselőcsoport megszűnését, a kizárt képviselő nevét a képviselőcsoport vezetője jelenti be a legközelebbi Közgyűlésen.

(4)  Ha a Közgyűlés működése tartósan megnehezül, a polgármester a képviselőcsoportok vezetőivel konzultatív tanácskozó testületet alakíthat, amely azonban nem rendelkezik az állandó bizottságok jogaival.

(5)  A Közgyűlés ülésén valamely napirend tárgyalása során 1 alkalommal az elnök a képviselőcsoport vezetőjének, vagy 5 képviselő kérésére tárgyalási szünetet köteles elrendelni.  A szünet időtartama legfeljebb fél óra lehet.  Ezzel a jogával minden képviselőcsoport ülésnaponként 2 alkalommal élhet.

35. §

A képviselő hiányzása

(1)        A képviselő a közgyűlési ülésről távollétét bejelenteni köteles a polgármesternek az ülés megtartása előtt legalább 24 órával.

(2)       A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy azt a képviselőt, aki –egy naptári éven belül – három alkalommal hiányzik, legfeljebb kettő havi – tiszteletdíj megvonással sújtsa.

(3)       Az adott naptári évben a (2) bekezdésben foglaltakon túl a hiányzás ismételten eléri a 3 alkalmat, a képviselő több ízben is tiszteletdíj megvonással sújtható.

(4)       A Közgyűlésről való hiányzásnak minősül az is, ha a képviselő a napirendi pontok legalább 75%-ról nem szavaz. A hiányzás szempontjából a napirendi pontról való szavazásnak az minősül, ha a képviselő az adott napirend minden döntési javaslatáról szavaz.

(5)       A tiszteletdíj megvonásáról a jegyzőt kell írásban értesíteni, aki gondoskodik a kifizetésre esedékessé váló tiszteletdíjakból a döntés szerinti összeg levonásáról.

(6)       Az önkormányzatot ért azon kárért, ami a képviselő hiányzása okából az ülés határozatképességének hiánya miatt következik be, a képviselő felelősséggel tartozik.

(7)       A hiányzás igazolására a képviselő a hiányzást követő három napon belül igazolási kérelmet nyújthat be. Az igazolás elfogadásáról a polgármester dönt.

(8)       Ha a képviselő a Mötv-ben foglalt kötelezettségét megszegi, a Közgyűlés a képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását legfeljebb 6 hónap időtartamra a kötelezettségszegés mértékétől függően maximum 50%-kal csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén  a csökkentés legfeljebb 12 hónap időtartamra a tiszteletdíj, természetbeni juttatás 100%-ig terjedhet.

35/A. §

1. A képviselő megválasztásának időpontjától tiszteletdíjra (alapdíj) jogosult, amelynek összege a Polgármesteri Hivatal közszolgálati tisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 38/2001 (X.19) önkormányzati rendeletben megállapított közszolgálati tisztviselői illetményalap és 2,6 szorzószám szorzata.

2. A képviselő, a bizottság nem képviselő tagja a megbízatása keletkezése napjától a megbízatása megszűnése napjáig jogosult a tiszteletdíjra.

3. A bizottság elnökének a tiszteletdíja - több tisztség, bizottsági tagság esetén is - az alapdíj 90 %-ával növelt összeg.
4. Ha a képviselő bizottságnak tagja, a tiszteletdíja – több bizottsági tagság esetén is – az alapdíj 45 %-ával növekszik.
5. A bizottság nem képviselő tagjának tiszteletdíja a képviselői alapdíj 45 %-ának megfelelő összeg. Az önkormányzati biztos tiszteletdíja az alapdíj 150 %-ával növelt összeg.
6. A képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

​

HETEDIK RÉSZ

36. §

Helyi nemzetiségi önkormányzat működése

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80§-a alapján a nemzetiségekkel kötött megállapodások az Alapokmány Függelékét képezik, melyek rögzítik a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit. A megállapodások módosításait az Alapokmány Függelékében a módosítástól számított 30 napon belül kell átvezetni.”

37. §

Helyi népszavazás

(1)                   A Közgyűlés helyi  népszavazást köteles kiírni, ha azt a választópolgárok 20%-a a polgármesternél kezdeményezte.

38. §

Érdekképviselet, kapcsolattartás

(1)                   Eger Város Önkormányzata az önkormányzati jogok és érdekeltek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesítésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából részt vesz az ilyen célból alakított érdekképviseleti szervezetekben.

(2)                   Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése, annak bizottságai és a polgármester együttműködik a gazdasági kamarákkal és a hegyközséggel.

(3)       Az Egerben székhellyel rendelkező társadalmi szervezetek tevékenységi körüket közvetlenül érintő napirendeknél a közgyűlés vagy a bizottság elnökének meghívására tanácskozási joggal vehetnek részt a testületi üléseken. A társadalmi szervezetek az aktuális témákat írásban is véleményezhetik.

  (4)  A napirendek tárgyalása előtt a rendőrség képviselőjéhez a közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatban a Közgyűlés tagja 2 percben kérdéseket tehet fel, észrevételeket tehet, melyre a rendőrség képviselője 5 percben szóban vagy 15 napon belül írásban válaszol.

(5)                   Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése, annak bizottságai, a tisztségviselők, továbbá a Polgármesteri Hivatal a várost érintő kérdésekben együttműködnek a választókerület országgyűlési képviselőjével.

NYOLCADIK RÉSZ

A bizottságok működésére vonatkozó szabályok

39. §

Állandó és ideiglenes bizottság, albizottság, a bizottság tagjainak száma

1. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése állandó bizottságai és létszámuk:
   1. Városi Szociális Urbanisztikai és Kulturális Bizottság 9 fő
   2. Városgazdálkodási Bizottság 7 fő
   3. Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság 7 fő

(2)       A Közgyűlés eseti feladatokra ideiglenesen bizottságokat hozhat létre, így különösen önkormányzati rendelet előkészítésére, felülvizsgálatára, vagy nagyobb jelentőségű feladat végrehajtására, megszervezésére, illetőleg valamely napirend előkészítésére. A Közgyűlés az ideiglenes bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a Közgyűlés az ideiglenes bizottság felállításakor határozza meg. Az ideiglenes bizottság tagjainak többsége csak képviselő lehet.

(3)       A Közgyűlés az albizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére albizottságot alakíthat. Az albizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a Közgyűlés az albizottság felállításakor határozza meg. Az albizottság az általa végzett feladatokról a közgyűlési határozatban megjelölt állandó bizottság részére köteles beszámolni, munkáját a megjelölt állandó bizottság iránymutatása mellett köteles ellátni. Az albizottság tagjainak többsége csak képviselő lehet.

(4)       Az állandó, az albizottság és az ideiglenes bizottság elnökére és tagjaira a Közgyűlés tagja javaslatot tehet.

40.§

A bizottság megalakulása

1. A Közgyűlés az alakuló vagy azt követő ülésen 30 napon belül megválasztja az állandó bizottság elnökét. A megválasztott bizottsági elnök 15 napon belül javaslatot tesz a bizottság tagjaira. Ugyanezen idő alatt bármely képviselő is javaslatot tehet a bizottsági tag személyére. A javaslatokról a Közgyűlés soron következő ülésén dönt.

41.§

A bizottsági ülés összehívása és vezetése

1. A bizottság üléseit az elnök, vagy a polgármester a napirendet tartalmazó meghívó kiküldésével hívja össze. A bizottságot 8 napon belül a napirend megjelölésével össze kell hívni, ha azt a polgármester vagy a bizottsági tagok 1/3-a indítványozza.

2. A bizottság elnöke határozza meg az ülés összehívásának idejét és a meghívóban feltüntetett napirendek sorrendjét.

3. A napirendi pont meghívóba történő felvételét az elnök csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az nem tartozik az általa vezetett bizottság feladat és hatáskörébe.

4. Az ülés napirend szerinti anyagát a közgyűlés napját megelőző 7. nap 16 óráig kell a tagoknak megküldeni. A képviselők a testületi anyagokat hivatalosan a napirend. eger.hu webes felületen keresztül érhetik el. A képviselők internet elérés hiányában kérhetik a testületi anyag papír vagy digitális adathordozón történő kézbesítését. A bizottsági szakértő tagok részére a testületi anyagot választásuk szerint papír alapon, elektronikus levélben, vagy digitális adathordozón kell továbbítani.

            A meghívóban szereplő napirendi pontokhoz kapcsolódó nem kézbesített előterjesztés utólagosan kerül kézbesítésre. Ha a kézbesítés a bizottság ülésének napját megelőző nap 11.00 óráig nem történik meg, a bizottság külön szavaz arról, hogy az előterjesztést napirendi pontként tárgyalja.

5. A bizottságok üléseiket a többi bizottsági ülés időpontjára is figyelemmel a közgyűlés ülésének hetében tartják, az elnök által a tagokkal egyeztetett, erre rendszeresített napon és időpontban. A bizottsági ülés ettől eltérő időpontját az elnök legkésőbb a bizottsági anyag kiküldése hetének hétfőjéig köteles bejelenteni és arról az érintetteket értesíteni. Rendkívüli esetben az elnök a bizottsági tagok előzetes hozzájárulásával a bizottsági ülés időpontját módosíthatja.

6. A bizottság rendkívüli ülését az elnök, vagy a polgármester hívja össze, ha:

a)      az jogszabályban előírt, vagy Közgyűlés által megállapított határidő mulasztásának elkerülése miatt, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy

b)      azt pályázat benyújtása, elbírálása, vagy véleményezése indokolja.

A bizottság rendkívüli ülésének meghívóját legkésőbb az ülést megelőző napon a bizottság tagjai, és a tanácskozási joggal résztvevők számára kézbesíteni kell.

7. A bizottsági ülésen tanácskozási joggal vesznek részt:

1. a civil szervezet delegáltja
2. a nemzetiségi önkormányzat delegáltja
3. a napirendi ponthoz meghívottak.

A civil szervezet delegáltjának személyéről a bizottság elnöke a Civil Kerekasztal javaslatát figyelembe véve dönt. A bizottsági ülésen tanácskozási joggal résztvevő jogosult az adott napirendhez hozzászólni, véleményét kifejteni. A tanácskozási jog szavazásra nem jogosít.

(8)       A bizottság ülését az elnök vezeti. Az elnök távolléte, tartós akadályoztatása esetén az általa felkért bizottsági képviselő tag, ennek hiányában a bizottság jelen lévő legidősebb képviselő tagja gyakorolja az ülés vezetés jogkörét. Az elnök biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, vagy szándékosan akadályozza a bizottság munkáját. Ha a rendreutasítás nem vezet eredményre, megvonja a szót.

(9)       A nyilvános ülés anyagát a bizottsági anyag kiküldésével egyidejűleg – a sürgősségi indítványt legkésőbb az ülés napján- a város hivatalos honlapján közzé kell tenni. A bizottság üléséről hangfelvétel és a hangfelvétel alapján papír alapú jegyzőkönyv készül.

42.§

Határozatképesség, döntéshozatal

1. A bizottság akkor határozatképes, ha a megválasztott tagok több mint fele jelen van az ülésen.  A bizottság döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza.

2. A benyújtott napirendekre tett javaslat elfogadásáról, illetve sürgősségi indítvány felvételéről a bizottság egyszerű szavazattöbbséggel, a szavazati arány rögzítésével dönt.

3. A bizottság döntéseit előterjesztés alapján hozza meg. Előterjesztést a közgyűlés tagjai, a jegyző és a Polgármesteri Hivatal önálló szervezeti egységeinek vezetői tehetnek. A bizottsági meghívó kiküldését követően sürgősségi indítványt az ülést megelőző munkanap 11 órájáig az előterjesztés benyújtására jogosultak a jegyzőhöz juttatják el, aki arról soron kívül értesíti az érintett bizottság elnökét.

43.§

Lemondás, visszahívás

1. A bizottság tagjának lemondása esetén a polgármester javaslatára az új bizottsági tagot a közgyűlés választja meg.

2. A bizottság elnökét a Polgármester javaslatára, a bizottság tagját az elnök véleményének meghallgatásával a Közgyűlés visszahívhatja, és helyét más személlyel töltheti be.

3. A Közgyűlés minősített többséggel a bizottságot visszahívhatja.

44.§

Hiányzás

(1)        A bizottsági tag a bizottsági elnöknek, a bizottsági elnök a polgármesternek a bizottsági ülés megtartása előtt legalább 24 órával az ülésről való távollétét írásban, elektronikus vagy papír alapon bejelenteni köteles.

(2)       A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy azt a bizottsági tagot, elnököt, aki egy naptári éven belül három alkalommal hiányzik, legfeljebb kettő havi tiszteletdíj megvonással sújtsa.

(3)       Ha az adott naptári évben a hiányzás eléri a 6 alkalmat, a bizottsági tag ismételten tiszteletdíj megvonással sújtható. Akinek hiányzása egy éven belül a hat alkalmat eléri, bizottsági tagsága megszűnik, kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet.

(4)       A tiszteletdíj megvonásáról a jegyzőt kell írásban értesíteni, aki gondoskodik a kifizetésre esedékessé váló tiszteletdíjakból a döntés szerinti összeg levonásáról.

(5)       A (2)-(4) bekezdésekben foglalt jogkövetkezmény a bizottság rendkívüli üléséről való hiányzásnál abban az esetben alkalmazandó, ha a hiányzó tagok számára figyelemmel a bizottság rendkívüli ülése nem volt határozatképes.

(6) Az érintett bizottság ügyviteli feladatát ellátó Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége a bizottsági tag negyedik hiányzása esetén felhívja a figyelmet a rendelet 44.§ (3) bekezdésben foglalt rendelkezésére, az abban foglalt jogkövetkezményre.

(7)       A bizottsági tagság (3) bekezdés szerinti megszűnése esetén a jegyző a tiszteletdíj folyósításának megszüntetése és az új bizottsági tag megválasztása érdekében a szükséges intézkedéseket kezdeményezi.

(8)       A hiányzás igazolására a bizottság elnöke és a bizottság tagja a hiányzást követő három napon belül igazolási kérelmet nyújthat be. Az igazolás elfogadásáról a bizottság elnöke, és a bizottság képviselő tagja tekintetében a polgármester, a bizottság nem képviselő tagja tekintetében a bizottság elnöke dönt.

45.§

A bizottságok feladatai

(1)        A város szociális és egészségügyét, oktatását, külkapcsolatait, kulturális- és sportéletét, kereskedelmét, környezetvédelmét, idegenforgalmát és marketingjét, az önkormányzat városrendezési terveit, vállalkozási tevékenységét, gazdálkodását, vagyonának védelmét és annak hasznosítását érintő koncepciója kialakításában való részvétel, amely

1.1.     a Közgyűlés által átruházott hatáskörben érdemi döntés meghozatalával,

1. a Közgyűlés elé kerülő - a bizottság tevékenységi körével összefüggő – rendelettervezetek, előterjesztések, tájékoztatók előzetes véleményezésével,
2. az önkormányzat érdeksérelmének észlelése esetén polgármesteri intézkedés kezdeményezésében jut érvényre.

(2)       Együttműködés más közgyűlési bizottságokkal, továbbá civil szervezetekkel és kamarákkal, érdekegyeztetésben részt vevő szervezetekkel.

(3)       Rendszeres kapcsolattartás a bizottságok elnökei útján a tisztségviselőkkel.

46.§

A bizottságok hatásköre

(1).       A közgyűlés jelen rendelet 1-4 Mellékletében foglaltak szerint biztosít döntési jogot a bizottságoknak és a polgármesternek: ezek a Közgyűlés által átruházott  hatáskörök.  A bizottság az átruházott hatáskörben hozott vagyoni típusú döntéseiről a Közgyűlést negyedévenként köteles tájékoztatni.

(2).      A bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseit, az ezekkel kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal illetékes irodája készíti elő, és ellátja a bizottságok működésének ügyviteli feladatait.

(3).      Az átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről a Polgármesteri Hivatal illetékes irodája nyilvántartást vezet.

(4).      A bizottságok működési rendjüket az Alapokmány keretei között önállóan határozzák meg.

47. §

Vegyes rendelkezések

(1) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a polgármester legfeljebb hat hónap időtartamra a Polgármesteri Hivatal jogtanácsosát jelöli ki.

(2) A jegyző, ha a döntések előkészítése meghozatala, vagy végrehajtása során jogszabálysértést észlel, köteles haladéktalanul felhívni a döntéshozók figyelmét a jogszabálysértés megszüntetésére és az intézkedésekre javaslatot tenni.

(3)       Ott, ahol Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének önkormányzati rendelete:

1. Emberi Erőforrás Bizottság elnevezést említ, azon a Városi Szociális, Urbanisztikai  és Családügyi Bizottság,
2. Városi Szociális és Családügyi Bizottságot említ, azon Városi Szociális, Urbanisztikai  és Családügyi Bizottság,
3. Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnevezést említ, azon a Városi Szociális, Urbanisztikai  és Családügyi Bizottság,
4. Városimázs Bizottságot említ, azon a Városi Szociális, Urbanisztikai  és Családügyi Bizottság,
5. Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottságot említ, azon a Városi Szociális, Urbanisztikai  és Családügyi Bizottság,
6. Városképi – és Környezetvédelmi Bizottságot említ, azon a Városi Szociális, Urbanisztikai  és Családügyi Bizottság,
7. Költségvetési és Gazdálkodási Bizottságot említ, azon a Városgazdálkodási Bizottság,
8. Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnevezést említ, azon Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnevezést kell érteni.

(4)  A Közgyűlés a testületi munka miatt a képviselő kiesett jövedelmét a munkáltató által kiadott, a mentesítés időtartamát és a levonások összegét is tartalmazó igazolása alapján téríti meg. A kifizetést a polgármester engedélyezi.