Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2020 (I.30.) önkormányzati rendelete

Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2020. 10. 30

Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2020 (I.30.) önkormányzati rendelete

Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2020-10-30-tól

Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2020. (I.30.) önkormányzati rendelete Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, jelképei

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Balatonalmádi Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8220 Balatonalmádi, Széchenyi sétány 1.

2.§ A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

3.§ (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló, melyek leírását, valamint használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az Önkormányzat jelképeinek színes grafikáját az 1. melléklet tartalmazza.

2. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei

4.§ Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik. A Képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései irányadóak.

5.§ A Képviselő-testület a 2. mellékletben meghatározott hatásköreit az ott felsorolt bizottságaira, a 3. mellékletben meghatározott hatásköreit a polgármesterre, a 4. mellékletben felsorolt hatáskörét a jegyzőre, az 5. mellékletben felsorolt hatásköreit a társulásokra ruházza át.

3. A Képviselő-testület összehívása, vezetése, tanácskozási rendje

6.§ (1) A Képviselő-testület létszáma 9 fő, a képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) Rendes ülés az, amelyet a Képviselő-testület éves munkatervében meghatározott időpontokban tartanak, évente 11 alkalommal. A rendes ülés 09:00 órakor kezdődik az Önkormányzat székhelyén.

(4) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv.-ben meghatározott esetekben. Rendkívüli ülés hívható össze, ha az önkormányzati hatáskörök gyakorlása az éves munkatervben meghatározottól eltérő időpontban teszi szükségessé a döntéshozatalt. A rendkívüli ülés kezdésének időpontját a polgármester határozza meg, a rendkívüli ülés helyszíne az Önkormányzat székhelye.

7.§ (1) A Képviselő-testület munkatervét egy évre előre, a jegyző előterjesztése alapján fogadja el.

(2) A munkaterv tartalmazza a Képviselő-testület rendes üléseinek tervezett időpontját, tervezett napirendi pontjait és ezek előterjesztőit.

8.§ A Képviselő-testület ülésének nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

9.§ (1) A Képviselő-testület ülésének összehívására és vezetésére az Mötv. rendelkezési irányadóak. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő- testületi ülést a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A képviselőket, valamint az Mötv. és a (7) bekezdésben meghatározott tanácskozási joggal rendelkezőket az ülés helyét, idejét, jellegét, a javasolt napirendi pontokat – előterjesztőik megjelölésével – tartalmazó meghívóval kell összehívni. A kézbesítés történhet elektronikus úton is.

(3) A rendes ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket, a képviselőknek és a (7) bekezdésben meghatározott tanácskozási joggal meghívottaknak a bizottsági üléseket megelőző 5. napon –, a bizottság által nem tárgyalt előterjesztéseket a teljes tartalmú meghívóval együtt a képviselő-testületi ülést megelőző 7. napon kell kézbesíteni.

(4) A rendkívüli ülés meghívóját – amennyiben annak összehívását a polgármester kezdeményezi – és az írásos előterjesztéseket a képviselőknek és a (7) bekezdésben meghatározott tanácskozási joggal meghívottaknak – figyelemmel a (9) bekezdésben foglaltakra - legalább 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell.

(5) Azon esetekben, amikor az Mötv. szerint a rendkívüli ülés összehívása kötelező, a képviselő, a bizottság, vagy a kormányhivatal vezetőjének írásos indítványával együtt a meghívót az ülés időpontját legalább 4 naptári nappal megelőzően kell kézbesíteni.

(6) Kivételesen indokolt esetben az írásos előterjesztés határidőn túl is megküldhető, ennek tényét a meghívóban fel kell tüntetni.

(7) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) Hivatal napirendi pont tárgya szerint illetékes köztisztviselőjét,

b) az Önkormányzat intézményeinek vezetőit,

c) a napirendi pont tárgya szerint közvetlenül érintettet,

d) a napirendi pont tárgya szerint érintett önszerveződő közösségek képviselőit,

e) az Önkormányzat könyvvizsgálóját,

f)a Veszprém megyei 2. számú országgyűlési egyéni választókerület megválasztott országgyűlési képviselőjét, g) a Balatonalmádi Rendőrkapitányság vezetőjét,

h) a Balatonalmádi Járási Hivatal Vezetőjét és

i)a polgármester, alpolgármesterek, bizottságok által egyes napirendi pontok tekintetében esetileg javasolt más személyt.

(8) A Képviselő-testület rendkívüli ülésére a (7) bekezdés a)-d) pontban meghatározott személyeket kell meghívni.

(9) A (7) bekezdés c), d), e) és h) pontjában nevezett tanácskozási joggal meghívottnak, csak ahhoz a napirendi ponthoz tartozó előterjesztést kell kézbesíteni, amely tekintetében közvetlenül érintett és meghívott, a (7) bekezdés f) és g) pontjában nevezetteknek csak a meghívót kell kézbesíteni.

10.§ (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés lehet:

a) rendelet-tervezet, vagy

b) döntés tervezet határozati-javaslattal, vagy

c) beszámoló határozati-javaslattal (a továbbiakban együtt: határozati-javaslat) vagy

d) tájékoztató.

(2) Az előterjesztéseket írásba foglaltan kell előterjeszteni. A Képviselő-testület kivételes indokolt esetben egyszerű többséggel dönthet arról, hogy csak szóban előterjesztett tájékoztatót is napirendjére vesz.

(3) Az előterjesztéseket úgy kell elkészíteni, hogy a kézbesítésükre meghatározott határnapot megelőző legalább 72 órával korábban a jegyző és a Hivatal kijelölt köztisztviselői véleményezhessék.

(4) Sürgősségi indítványként tárgyalható az az előterjesztés, amelynek (3) bekezdésbe foglalt véleményezése a bizottsági és képviselő-testületi ülésre történő meghívó kézbesítését követően történik és előterjesztését az ülés vezetője előzetesen jóváhagyta.

(5) Sürgősségi indítványként tárgyalandó előterjesztést az ülést megelőző napon 16.00 óráig kell kézbesíteni.

(6) Sürgősségi indítvány napirendre vételéről szóló döntés egyszerű többséget igényel.

(7) Sürgősségi indítványként csak azt a rendelet-tervezet lehet tárgyalni, melyet nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani.

(8) Az előterjesztésekkel kapcsolatos követelményeket a 6. melléklet tartalmazza. Az előterjesztés kizárólag az ott leírt követelményeknek való megfelelés esetén tárgyalható önálló napirendi pontként.

11.§ Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármesterek,

c) a képviselők,

d) az Önkormányzat bizottságai,

e) a jegyző,

f) az intézményvezetők és

g) a beszámoló és tájékoztató tekintetében az érintett szervezet vezetője; így különösen gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság, közalapítvány, egyesület vezetője.

12.§ (1) A képviselő az ülésről való, esetleges távolmaradását előzetesen, írásban, vagy szóban köteles az ülés vezetője részére bejelenteni.

(2) Ha távolmaradását a képviselő előzetesen nem jelenti be, utólag igazolnia kell távolmaradásának indokoltságát.

13.§ (1) Az ülésen jelen lévő képviselő köteles a szavazókészüléken a “jelen” gombot bekapcsolni és az ülésről való ideiglenes vagy végleges távozásakor a szavazókészüléket kikapcsolni.

(2) Ha az ülés határozatképtelenné válik, az ülés vezetője a megkezdett ülést legfeljebb 1 órára felfüggesztheti. Ha az ülés a szünet után sem határozatképes, az elnök az ülést berekeszti.

(3) Az ülés menete:

a) az ülés vezetője megnyitja az ülést; megállapítja a megjelentek és a távollevők számát és az ülés határozatképességét,

b) az ülés vezetője tájékozódik a képviselők napirend előtti hozzászólási szándékáról, majd javaslatot tesz a napirendi pontokra, sürgősségi indítvány napirendre vételére, a naprendi pontok sorrendjére,

c) a testület dönt az ülés napirendjéről,

d) az ülés vezetője lehetőséget biztosít a napirend előtti hozzászólásra,

e) az ülés vezetője beszámol az elmúlt rendes ülés óta történt fontos eseményekről,

f) a testület dönt a lejárt határidejű döntéseinek végrehajtása tárgyában tett előterjesztésről,

g) az ülés vezetője napirendi pontonként megnyitja a napirendi pontok tárgyalását, vezeti, majd lezárja és összefoglalja a vitát,

h) az ülés vezetője napirendi pontonként szavazásra bocsájtja a döntési javaslatot, a testület döntést hoz,

i) az ülés vezetője lehetőséget biztosít a képviselő-testület tagjának napirend utáni hozzászólásra, amennyiben e szándékát a napirend elfogadása előtt jelzi és

j) az ülés vezetője berekeszti az ülést.

(4) A rendkívüli ülésen csak a meghívóban szereplő napirendi pontok tárgyalhatók és napirend előtti hozzászólásra nincs lehetőség.

(5) A napirendi pontok tárgyalásának menete:

a) az ülés vezetője minden napirendi pont tárgyalását külön megnyitja,

b) az ülés vezetője felkéri az előterjesztőt, vagy az előterjesztő által kijelölt tanácskozási joggal rendelkezőt, foglalja össze az előterjesztést,

c) a Képviselő-testület tagjai, majd a tanácskozási joggal rendelkezők, majd a jelenlévők kérdést intézhetnek a napirendi pont előadójához, aki arra választ ad,

d) az ülés vezetője megnyitja a napirendi pont vitáját, amely során a jelentkezés sorrendjében a képviselők, a tanácskozási joggal rendelkezők szólalhatnak fel,

e) a vita során az ülés vezetője a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévőnek is szót adhat,

f) a vita során bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, amelyről a testület vita

nélkül egyszerű többséggel dönt,

g) az ülés vezetője lezárja a vitát, ha nincs több hozzászóló, vagy a testület így dönt,

h) a napirendi pont vitájának lezárása után felszólalhat az,

ha) aki felszólalási szándékát a döntési javaslat elhangzása előtt jelezte,

hb) az ülés vezetője

hc) aki a vitában ellene szóló, vagy általa sérelmesnek vélt megjegyzésre kíván észrevételt tenni és

hd) aki a vitában tett hozzászólásával kapcsolatos félreértést kíván eloszlatni,

i) a testület bármely tagja a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a napirendi pont levételét, amelyről a testület vita és felszólás nélkül egyszerű többséggel döntést hoz,

j) a napi rendi vita során az előterjesztő az előterjesztését a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja, több előterjesztő esetén akkor az előterjesztést visszavonni, ha annak visszavonásáról minden előterjesztő nyilatkozott és

k) az előadó zárszót intézhet a testülethez a vita lezárása előtt, amelyhez az előadó és az előterjesztést tárgyaló bizottság elnöke felszólalhat.

14.§ (1) Az ülés vezetője ülésvezetési feladatai és hatáskörei:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

b) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kísérni az ülés határozatképességét,

c) az ülés vezetése, a szó megadása, annak megtagadása, a szó megvonása,

d) a tárgyra térésre való felhívás, rendre utasítás, a hozzászólásra meghatározott időtartam betartására

való felhívás és

e) az ülés félbeszakítása.

(2) Az ülés vezetője a rend fenntartása érdekében:

a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tárgytól eltér, már elhangzottakat ismétel, más méltóságát sértő fogalmazást használ, ismételt esetben megvonja tőle a szót,

b) rendre utasítja azt, aki az ülés tekintélyéhez méltatlan magatartást tanúsít, kifejezést használ és

c) a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén határozott időre félbeszakítja az ülést.

(3) Az ülés vezetője vitavezetéssel és döntéshozatali eljárással kapcsolatos feladatai:

a) a vita megnyitása, berekesztése,

b) a szavazás elrendelése,

c) a szavazás eredményének megállapítása és

d) a határozat kimondása.

(4) A Képviselő-testület tagjainak joga van ügyrendi kérdésben szót kérni, kivéve döntéshozatal közben. Az ülés vezetőjének a jogszerű ügyrendi hozzászólást engedélyeznie kell, de meg kell vonni a szót, ha a hozzászólás mégsem ügyrendi jellegű. Kétség esetén a szó megvonásáról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(5) A hozzászólások az alábbiak szerint korlátozottak az ülés során:

a) a képviselő napirend előtti felszólása legfeljebb 5 perc tartamú, az érintett és a polgármester válasza legfeljebb 5 perc tartamú és viszontválasznak nincs helye,

b) a képviselőnek az ülés lefolytatásával kapcsolatos ügyrendi kérdése, észrevétele, hozzászólása legfeljebb 2 perc tartamú,

c) a tanácskozási joggal nem rendelkezőnek legfeljebb 3 perc hozzászólás engedélyezhető,

d) a személyes megszólíttatás esetén a megszólított legfeljebb 2 perc tartamban tehet észrevételt,

e) a képviselő, a tanácskozási joggal rendelkező napirendi pontokként legfeljebb 7 percben szólalhat fel,

f) a tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevő a napirendi pont vitája során az ülés vezetője engedélyével legfeljebb 3 perben szólalhat fel,

g) az előadó a vita lezárása előtt zárszót intézhet a testülethez, amelyhez az előterjesztő és az előterjesztést tárgyaló bizottság elnöke felszólalhat, legfeljebb 2 percben,

h) a vita lezárása után legfeljebb 2 perc tartamban szólalhatnak fel az arra feljogosítottak és

i) a képviselő napirend utáni felszólalása legfeljebb 5 perc tartamú lehet, a viszontválasz tartama legfeljebb 5 perc.

4. A nyilvánosság biztosítása

15.§ (1) Az ülés meghívójának kézbesítésével egy időben az ülésről a város lakosságát értesíteni kell:

a) a meghívót a Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni és

b) a meghívót és az előterjesztéseket – a zárt ülésre javasolt és zárt ülésen tárgyalandó előterjesztések, valamint a sürgősségi indítványok kivételével – a város hivatalos honlapján a jegyző hozzáférhetővé teszi.

(2) Az állampolgároknak a Képviselő-testület jegyzőkönyvébe történő betekintési jogosultságára, valamint a zárt ülésről készülő jegyzőkönyvvel kapcsolatos szabályokra az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A nyílt ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyző a város hivatalos honlapján is hozzáférhetővé teszi.

(4) A Képviselő-testület rendeletét a jegyző a Hivatal székhelyének bejárati ajtajánál elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki. A rendelet kihirdetésének tényét és időpontját a rendeletre záradékként rá kell vezetni. A kifüggesztéssel egy időben a rendeletet a jegyző a város Hivatalos honlapján is hozzáférhetővé teszi.

5. A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

16.§ (1) A képviselő az Mötv. 49.§ (1) bekezdésében meghatározott esetben a szavazás megkezdéséig köteles bejelenteni személyes érintettségét, amely bejelentés egyúttal a döntéshozatalból történő kizárásra vonatkozó indítvány.

(2) A Képviselő-testület legfeljebb 20%-kal csökkenti azon képviselő tárgyhavi tiszteletdíját, aki személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és aki tekintetében a képviselő-testület határozatával megállapítja, hogy bejelentési kötelezettsége fennállt.

17.§ (1) Az ülés vezetője az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy “igen”-nel vagy “nem”-mel döntést lehessen hozni.

(2) Az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat és a rendelet-tervezetet egyenként teszi fel szavazásra.

18.§ (1) Amennyiben a vita során az előterjesztett javaslathoz módosító, kiegészítő indítványok érkeznek, úgy először ezekről kell szavazni, amelyek elfogadása esetén a kiegészítésekkel, módosításokkal teljes határozati javaslatról, rendelet-tervezetről kell döntést hozni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módtól eltérően, külön szavazás nélkül kell döntést hozni a módosító, kiegészítő indítványról akkor, ha azt az előterjesztő az előterjesztés előadásával egyidejűleg maga terjeszti elő.

(3) A módosítással, kiegészítéssel érintett javaslatot előterjesztője a szavazás előtt szövegszerűen megismétli a jegyzőkönyv számára.

(4) A módosító javaslatot előterjesztője a vita lezárásáig visszavonhatja.

19.§ Minősített többséggel szükséges döntést hozni az Mötv.-ben meghatározott tárgykörön kívül az alábbi esetekben:

a) a Képviselő-testület bizottságai tagjainak és elnökének megválasztásáról, valamint a tanácsnok megválasztásáról és visszahívásáról,

b) a napirenden nem szereplő javaslat napirendre vételéről,

c) a titkos szavazás elrendeléséről

d) a név szerinti szavazás elrendeléséről,

e) a helyi népszavazás kiírásáról, amennyiben annak kiírása nem kötelező,

f) a kötvény kibocsátásáról,

g) a vagyonkezelési szerződés megkötéséről,

h) a kölcsön, hitel felvételéről,

i) a kölcsön, hitel nyújtásáról,

j) az Önkormányzat tulajdonában álló, nettó 10.000.000.-Ft-ot meghaladó ingó-, vagy ingatlanvagyon tulajdonjogának átruházásáról, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, valamint ilyen vagyontárgy tulajdonjogának megszerzéséről,

k) az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának kedvezményes átengedéséről, vagyontárgy tulajdonjogának kedvezményes megszerzéséről,

l) a pénzeszköz államháztartáson kívüli vagy belüli átadásáról,

m) az olyan kötelezettségvállalást tartalmazó határozati javaslatról, amelynek fedezete a tárgyévi költségvetési rendelet általános tartaléka, vagy pályázati önrésze, vagy a lakásalap, vagy a maradvány,

n) a közterület elnevezéséről, emlékmű állításáról,

o) a választásról, kinevezésről, felmentésről, vezetői megbízás adásáról, vagy visszavonásáról, fegyelmi eljárás megindításáról és állásfoglalást igénylő személyi ügyben és

p) a településszerkezeti terv jóváhagyásáról, területszervezési kezdeményezésről.

20.§ Szavazni személyesen “igen”-nel, vagy “nem”-mel, vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kifejezésével lehet.

21.§ (1) A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, annak működésképtelensége esetén kézfelemeléssel történik.

(2) A Képviselő-testület tagja a szavazás eredményét megállapító összefoglalóig jelezheti a szavazógép meghibásodását. Ezt követően a képviselő jegyzőkönyvbe mondhatja szavazatát.

(3) A szavazatok megszámlálásáról az ülés vezetője gondoskodik.

(4) A szavazatok összeszámlálása után az ülés vezetője megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a tartózkodók számát.

(5) A szavazásra feltett javaslat elfogadásához az “igen” szavazok előírt többségének megléte szükséges, ennek hiányában a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

22.§ (1) Név szerinti szavazást kell tartani:

a) ha azt jogszabály elrendeli vagy

b) ha az Mötv. 48.§ (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a szavazás megkezdése előtt bármelyik képviselő indítványozza és a Képviselő-testület azt megszavazza.

(2) A név szerinti szavazás esetén a szavazatokat az ülésrend sorrendjében egyenként, a szavazat szóbeli leadásával egyidejűleg, a szavazógép megnyomásával kell leadni.

(3) A szavazógép meghibásodása esetén a szavazatokat az ülésrend sorrendjében, szóban kell leadni, a leadott szavazatot egyenként rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, a szavazatok összeszámlálását követően az ülés vezetője kihirdeti a szavazás eredményét.

23.§ (1) Az Mötv. 46.§ (2) bekezdésben foglalt ügyekben tartható titkos szavazás szavazógéppel történik.

(2) Amennyiben a szavazógép működésképtelenné válik, a titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület 3 főből álló szavazatszámláló bizottságot választ a tagjai közül. A szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna alkalmazásával történik.

(3) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, a szavazás során felmerült körülményeket és a szavazás eredményét.

(4) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke beszámol a testületnek.

24.§ Választás, kinevezés, vezetői megbízás adása esetén a nyílt, vagy a titkos szavazás az alábbiak szerint történik:

a) amennyiben az előterjesztőnek több jelöltje van, minden jelöltről külön-külön kell szavazni és azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a legtöbb igen szavazat száma eléri a döntéshez szükséges minősített többséget;

b) amennyiben az a) pont szerinti eljárást követően több jelölt kap azonos számú és minősített többséget elérő igen szavazatot, úgy e jelöltekről újabb szavazást kell tartani és azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki ezen újabb szavazás során a legtöbb igen szavazatot kapja, feltéve, hogy az igen szavazatok száma eléri a döntéshez szükséges minősített többséget.

6. A rendeletalkotás és határozathozatal

25.§ (1) A Képviselő-testület jogalkotási tervét éves munkarendje tartalmazza.

(2) Önkormányzati rendelet alkotására irányuló kezdeményezést – a rendelet alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével a jegyzőhöz kell írásban benyújtani a 10.§ (3) bekezdésében meghatározott időben.

(3) A rendeletek szövegszerű tervezetét a Hivatal szakmai szervezeti egységei készítik elő.

26.§ (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet-tervezetet és indokolását.

(2) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó rendelet-tervezet, és ha az egyeztetés az Önkormányzat pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

(3) A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetés céljából a jegyző a város hivatalos honlapján hozzáférhetővé teszi a 9.§ (3) bekezdésben meghatározott napon.

(4) A rendelet-tervezet előterjesztőjének feladata a rendelet-tervezettel kapcsolatban beérkezett vélemények feldolgozása, amely alapján az előterjesztő dönthet a rendelet-tervezet megfelelő módosításáról, kiegészítéséről.

27.§ A rendeletek hatályos jegyzékének vezetéséről, valamint a rendelet módosítását követően az egységes szerkezetű rendelet elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

28.§ (1) A Képviselő-testület határozatainak jelölése: a határozat sorszáma/évszám, után zárójelben: meghozatalának hónapja római számmal, meghozatalának napja arab számmal, majd a zárójelen kívül „önkormányzati határozat”.

(2) A határozat rendelkező része után, meg kell jelölni a határozat végrehajtásáért felelős személyt, és a végrehajtás határnapját.

(3) A Képviselő-testület határozatainak nyilvántartását a Hivatal végzi.

(4) A határozatokat az ülésről készült jegyzőkönyv elkészítésével egy időben kézbesíteni kell a végrehajtásért felelős személynek.

(5) A határozatok végrehajtásáról az ülés vezetője írásos beszámolót készít, amelyről a bizottságok és a képviselő- testület a rendes ülésen döntést hoz.

(6) Amennyiben a határozatot a végrehajtásért felelős határidőre nem tudja végrehajtani, a határidő lejárta előtt, vagy a határidő lejártát követő első rendes ülésen a beszámolóban új határidő megállapítását köteles kérni a testülettől.

7. A jegyzőkönyv

29.§ A Képviselő-testület és a bizottságok minden üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat, rendeleteket rögzítő írásos jegyzőkönyvet kell készíteni két eredeti példányban. Az ülésen elhangzottakról külön kérésre szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen rögzített hanganyag megőrzéséről a jegyző gondoskodik, a megőrzés határideje 10 év.

30.§ (1) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

a) az ülés jellegét,

b) a távolmaradó képviselők nevét,

c) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,

d) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók nevét, a hozzászólások lényegét,

e) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

f) a határozathozatal módját, az „igen”, a „nem” szavazatok és a tartózkodások számát,

g) az ülés vezetője intézkedéseit, továbbá az ülésen történt események leírását,

h) az ülés bezárásának idejét és

i) a zárt ülés elrendelésének indokát.

(2) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

a) a jelenléti ív,

b) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv egy példánya,

c) a hozzászóló kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása,

d) az érintett írásbeli nyilatkozata a zárt ülés tartására vonatkozóan és

e) az ülésen hozott önkormányzati rendelet.

8. A közmeghallgatás

31.§ (1) A Képviselő-testület évente két alkalommal tart közmeghallgatást, amelynek időpontját a testület a munkatervében határozza meg.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről legalább 30 nappal korábban tájékoztatót kell megjelentetni a Hivatal hirdetőtábláján, az Új Almádi Újság előző havi számában és a város hivatalos honlapján.

32.§ (1) A közmeghallgatás összehívására, lefolytatására és jegyzőkönyvezésére az ülésekre vonatkozó szabályok irányadóak, az e szakaszban foglalt eltérésekkel.

(2) A közmeghallgatás helyszíne:

a) a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár, vagy

b) Balatonalmádi Város Önkormányzatának tulajdonában lévő más ingatlan.

(3)A közmeghallgatáson részt vevő érdeklődő állampolgár egy témában összesen, legfeljebb 3 perc időtartamban szólalhat fel.

(4) Az ülésen elhangzott felszólalásra, kérdésre a polgármester, az érintett képviselő, vagy a polgármester által kijelölt személy ad választ, lehetőség szerint a közmeghallgatáson, amennyiben arra nincs lehetőség, úgy 15 napon belül, írásban.

9. A Képviselő-testület szervei, jogállásuk, feladataik

33.§ Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják. A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai a jegyző, Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal, Kelet-Balatoni Térség Önkormányzati Társulása, Balatonalmádi Szociális Társulás és az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás.

34.§ (1) A polgármester főállású megbízatásban látja el a feladatait, jogállására, összeférhetetlenségére, eskütételére, munkáltatói jogkörére, díjazására önkormányzati és államigazgatási feladatainak ellátására az Mötv. és a vonatkozó jogszabályok az irányadók.

(2) A polgármester minden hónapban két alkalommal, páros héten szerdán délelőtt 8.00 órától 12.00 óráig fogadóórát tart az Önkormányzat székhelyén.

(3) A polgármester önkormányzati és államigazgatási feladatai mellett:

a) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi munkáját,

b) képviseli az önkormányzatot és

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, a térségi önkormányzatokkal, önkormányzati társulásokkal, a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt, két egymást követő alkalommal, ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat:

a) az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 7/2016.(XII.16.) önkormányzati rendeletben foglalt vagyonhasznosítási ügyben, ide nem értve a vagyontárgy értékesítését, megterhelését, valamint

b) az önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szerv éves üzleti tervének, éves beszámolójának jóváhagyásában.

(5) A polgármester a (4) bekezdésben meghatározott esetben hozott döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(6) A polgármester a lemondását valamelyik alpolgármesternek, az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a korelnöknek adja át.

(7) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, az alpolgármesterek egyikének, az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a korelnöknek adja át.

35.§ A Képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ és a polgármester erre irányuló javaslata esetén további egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választhat.

36.§ (1) A jegyző Mötv.-ben felsoroltakon kívüli általános feladata a törvényesség és a jogszabályszerűség biztosítása.

(2) A jegyző feladatai körében különösen:

a) tájékoztatást nyújt a Képviselő-testületnek, a bizottságnak a hatáskörüket érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,

c) nyilvántartást vezet a Képviselő-testület döntéseiről határozat-nyilvántartás, valamint rendelet-nyilvántartás formájában,

d) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

e) rendszeresen áttekinti az önkormányzati rendeletek jogszabályokkal való harmonizálását,

f) ha a Képviselő-testületi, bizottsági, polgármesteri döntések, valamint az önkormányzati működés során jogszabálysértést tapasztal, azt a döntéshozó felé jelezni köteles és

g) gondoskodik a módosított önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

(3) A jegyző kinevezése az Mötv. 83.§ b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(4) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a polgármester a Hivatal képesítési és alkalmazási feltételekkel rendelkező köztisztviselőjét, vagy belső szervezeti egységének vezetőjét bízza meg a jegyzői feladatok ellátásával.

(5) Az aljegyzőre vonatkozóan az Mötv., valamint a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.

37.§ (1) A Képviselő-testület az Mötv. 84.§ (1) bekezdése alapján 2013. január 1. napjától közös önkormányzati Hivatalt hozott létre Felsőörs Község Önkormányzatával.

(2) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84.§ (1) bekezdése határozza meg, további feladatokat az Mötv. 67.§ b) pontja alapján a közös Hivatalt irányító Balatonalmádi Város Önkormányzatának polgármestere is meghatározhat.

(3) A Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a létrehozó önkormányzatok képviselő-testületei önkormányzati határozattal hagyják jóvá.

(5) A Hivatal fenntartásának költségeit a létrehozó önkormányzatok megállapodásban rögzítettek alapján biztosítják.

38.§ (1) Az Önkormányzat egyes feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében részt vesz a Kelet-Balatoni Térség Önkormányzati Társulásában, a Balatonalmádi Szociális Társulásban és az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulásban.

(2) A Képviselő-testület a társulási megállapodás megkötése során a Mötv.-ben foglaltak szerint jár el. A Képviselő- testület által a társulásokra átruházott határkörök felsorolását, a társulások feladatköreit az 5. melléklet tartalmazza.

39.§ (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) a Humán Bizottságot 3 fő képviselő és 2 fő külső tag részvételével és

b) a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot 3 fő képviselő és 2 fő külső tag részvételével.

(2) Az állandó bizottságok tagjainak nevét az 1. függelék tartalmazza, változás esetén, annak átvezetéséről a jegyző 2 munkanapon belül gondoskodik.

(3) A bizottságok nem képviselő tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3.§ (3) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.

(4) Az állandó bizottságok feladatkörét a 2. melléklet tartalmazza.

40.§ (1) A Képviselő-testület meghatározott feladata ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Ezen bizottságok feladatait, tagjait és elnökét a Képviselő-testület esetenként állapítja, választja meg.

(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

41.§ (1) A bizottságok általános feladatai:

a) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése,

b) feladatkörükbe tartozó előterjesztés tárgyalásának kezdeményezése,

c) a Képviselő-testület által a bizottság hatáskörébe utalt feladatok ellátása és

d) a Képviselő-testülettől a bizottságra átruházott hatáskörben való döntés meghozatala.

(2) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság:

a) kivizsgálja az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést és

b) nyilvántartja, ellenőrzi, megőrzi a polgármester, a képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozatait, vagy a bárki által tett bejelentés alapján vizsgálja azokat és a vizsgálat eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testület.

c) A bizottságok az üléseik időpontját a Képviselő-testület üléseihez igazodva határozzák meg éves munkatervük keretében.

d) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, az elnöki tisztség betöltetlensége, vagy az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ülésének összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a bizottság korelnöke látja el.

10. A tanácsnokok

42.§ (1) A Képviselő-testület a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára a képviselők közül tanácsnokot választhat.

(2) A tanácsnok felügyeli a Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. E feladatkörök meghatározásáról a tanácsnok megválasztásával egyidejűleg kell döntést hozni.

(3) Tanácsnok megválasztására különösen akkor kerül sor, ha az általa ellátandó feladat sokoldalú komplex megközelítést, érdemi koordinációs munkát, speciális szakértelmet igényel.

(4) A tanácsnok visszahívásáról a képviselők legalább 1/3-a javaslatára dönt a Képviselő-testület.

(5) A tanácsnok megbízatása – a felügyelt feladatkör jellegéből adódóan – szólhat határozott vagy határozatlan időre.

(6) A határozatlan időre szóló tanácsnoki megbízatás megszűnik:

a) lemondással,

b) a feladat teljesítésével, megszűnésével és

c) a képviselői mandátum megszűnésével.

(7) A tanácsnok véleményét a feladatkörébe tartozó témában készülő előterjesztés készítése során ki kell kérni, A tanácsnokok véleményüket írásban kötelesek kifejteni, amelyet az előterjesztéshez mellékelni kell.

(8) A tanácsnokok megnevezését és az általuk ellátandó feladatokat a 2. függelék tartalmazza.

11. A jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettsége, a képviselő felvilágosítás kéréshez való joga

43.§ A jegyző a bizottsági és képviselő-testületi ülésen köteles jelezni, ha a döntés, vagy az eljárás jogszabálysértő, jelzését jegyzőkönyvbe kell foglalni.

44.§ (1) A képviselő a testületi ülésen napi rend után önkormányzati ügyben interpelláció vagy szóbeli kérdés formájában felvilágosítást kérhet a jegyzőtől, vagy a polgármestertől, valamint a bizottság elnökétől.

(2) Az interpelláció teljes szövegét legkésőbb az ülést megelőző 5 munkanappal írásban kell benyújtani a jegyzőhöz, a polgármesterhez vagy a bizottság elnökéhez. Ez esetben az interpelláció szóbeli előterjesztésére a következő ülésen módot kell adni.

(3) Az interpelláció szóbeli előterjesztésére legfeljebb 3 perc áll rendelkezésre, a válaszadás időtartama legfeljebb 5 perc, a viszontválasz és nyilatkozat időtartama legfeljebb 2 perc.

(4) Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb az ülést követő 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni és egyidejűleg kézbesíteni kell minden képviselőnek is.

(5) Amennyiben az interpellációra adott választ az előterjesztő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő- testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(6) Amennyiben az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadja el, a polgármester a jegyzőt, vagy a feladatköre szerint érintett bizottságot további vizsgálatra és javaslattételre hívja fel.

(7) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen és az interpellációra adott válasz tárgyalásának elnapolását előzetesen nem kérte.

(8) Ugyanazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye, az interpellációk azonosságáról – kétség esetén – a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(9) A kérdésre adott válaszról a kérdező képviselő nyilatkozik. Kérdés esetében a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem hoz döntést.

45.§ (1) A képviselő a testületi ülésen kívül is kérhet felvilágosítást önkormányzati ügyben írásban vagy szóban előterjesztett kérdés formájában.

(2) A jegyzőnek a kérdést legkésőbb 15 napon belül meg kell válaszolni írásban vagy szóban.

12. A belső ellenőrzés

46.§ (1) Az Önkormányzat belső ellenőrzésének kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a jegyző gondoskodik külső szolgáltató bevonásával.

(2) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a jegyzőnek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a jegyzőnek küldi meg.

47.§ A belső ellenőrzési feladatok ellátásának részletes szabályait az 7. melléklet tartalmazza.

13. Az Önkormányzat gazdálkodása

48.§ Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 8. melléklet tartalmazza.

14. Záró rendelkezések

49.§ (1) A rendelet 2020. március 1. napján lép hatályba.

(2) Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2017. (II.23.) önkormányzati rendelete Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatról egyidejűleg hatályát veszti.

Dr. Kepli Lajos		Dr. Endre Szabolcs
polgármester		Jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendeletet 2020. január 30. napján kihirdettem

dr. Endre Szabolcs

jegyző

Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének

a 26/2020. (X.29.) önkormányzati rendelettel módosított

1/2020. (I.30.) önkormányzati rendelete

Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

egységes szerkezetben

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, jelképei

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Balatonalmádi Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(1) Az Önkormányzat székhelye: 8220 Balatonalmádi, Széchenyi sétány 1.

2.§ A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

3.§ (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló, melyek leírását, valamint használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az Önkormányzat jelképeinek színes grafikáját az 1. melléklet tartalmazza.

2. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei

3. A Képviselő-testület összehívása, vezetése, tanácskozási rendje

6.§ (1) A Képviselő-testület létszáma 9 fő, a képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

7.§ (1) A Képviselő-testület egy évre előre munkatervet készít. A jegyző a munkaterv készítéséhez javaslatot kér a képviselőktől, az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek vezetőitől és a Hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjét

b) a napirendi pontok előterjesztőit, az előterjesztés készítéséért felelős, az előkészítésben résztvevő további személyek és szervezetek megjelölését, az előterjesztést tárgyalandó bizottságot.

8.§ A Képviselő-testület ülésének nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

9.§ (1) A Képviselő-testület ülésének összehívására és vezetésére az Mötv. rendelkezési irányadóak. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testületi ülést a korelnök hívja össze és vezeti.

(6) Kivételesen indokolt esetben az írásos előterjesztés határidőn túl is megküldhető, ennek tényét a meghívóban fel kell tüntetni.

(7) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a Hivatal napirendi pont tárgya szerint illetékes köztisztviselőjét,

b) az Önkormányzat intézményeinek vezetőit,

c) a napirendi pont tárgya szerint közvetlenül érintettet,

d) a napirendi pont tárgya szerint érintett önszerveződő közösségek képviselőit,

e) az Önkormányzat könyvvizsgálóját,

f) a Veszprém megyei 2. számú országgyűlési egyéni választókerület megválasztott országgyűlési képviselőjét,

g) a Balatonalmádi Rendőrkapitányság vezetőjét,

h) a Balatonalmádi Járási Hivatal Vezetőjét és

i) a polgármester, alpolgármesterek, bizottságok által egyes napirendi pontok tekintetében esetileg javasolt más személyt.

(8) A Képviselő-testület rendkívüli ülésére a (7) bekezdés a)-d) pontban meghatározott személyeket kell meghívni.

10.§ (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés lehet:

a) rendelet-tervezet, vagy

b) döntés tervezet határozati-javaslattal, vagy

c) beszámoló határozati-javaslattal (a továbbiakban együtt: határozati-javaslat) vagy

d) tájékoztató.

(5) Sürgősségi indítványként tárgyalandó előterjesztést az ülést megelőző napon 16.00 óráig kell kézbesíteni.

(6) Sürgősségi indítvány napirendre vételérőlszóló döntésegyszerű többséget igényel.

(7) Sürgősségi indítványként csak azt a rendelet-tervezet lehet tárgyalni, melyet nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani.

11.§ Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármesterek,

c) a képviselők,

d) az Önkormányzat bizottságai,

e) a jegyző,

f) az intézményvezetők és

g) a beszámoló és tájékoztató tekintetében az érintett szervezet vezetője; így különösen gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság, közalapítvány, egyesület vezetője.

12.§ (1) A képviselő az ülésről való, esetleges távolmaradását előzetesen, írásban, vagy szóban köteles az ülés vezetője részére bejelenteni.

(2) Ha távolmaradását a képviselő előzetesen nem jelenti be, utólag igazolnia kell távolmaradásának indokoltságát.

(3) Az ülés menete:

a) az ülés vezetője megnyitja az ülést; megállapítja a megjelentek és a távollevők számát és az ülés határozatképességét,

c) a testület dönt az ülés napirendjéről,

d) az ülés vezetője lehetőséget biztosít a napirend előtti hozzászólásra,

e) az ülés vezetője beszámol az elmúlt rendes ülés óta történt fontos eseményekről,

f) a testület dönt a lejárt határidejű döntéseinek végrehajtása tárgyában tett előterjesztésről,

g) az ülés vezetője napirendi pontonként megnyitja a napirendi pontok tárgyalását, vezeti, majd lezárja és összefoglalja a vitát,

h) az ülés vezetője napirendi pontonként szavazásra bocsájtja a döntési javaslatot, a testület döntést hoz,

i) az ülés vezetője lehetőséget biztosít a képviselő-testület tagjának napirend utáni hozzászólásra, amennyiben e szándékát a napirend elfogadása előtt jelzi és

j) az ülés vezetője berekeszti az ülést.

(4) A rendkívüli ülésen csak a meghívóban szereplő napirendi pontok tárgyalhatók és napirend előtti hozzászólásra nincs lehetőség.

(5) A napirendi pontok tárgyalásának menete:

a) az ülés vezetője minden napirendi pont tárgyalását külön megnyitja,

b) az ülés vezetője felkéri az előterjesztőt, vagy az előterjesztő által kijelölt tanácskozási joggal rendelkezőt, foglalja össze az előterjesztést,

c) a Képviselő-testület tagjai, majd a tanácskozási joggal rendelkezők, majd a jelenlévők kérdést intézhetnek a napirendi pont előadójához, aki arra választ ad,

d) az ülés vezetője megnyitja a napirendi pont vitáját, amely során a jelentkezés sorrendjében a képviselők, a tanácskozási joggal rendelkezők szólalhatnak fel,

e) a vita során az ülés vezetője a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévőnek is szót adhat,

f) a vita során bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, amelyről a testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt

g) az ülés vezetője lezárja a vitát, ha nincs több hozzászóló, vagy a testület így dönt,

h)a napirendi pont vitájának lezárása után felszólalhat az,

ha) aki felszólalási szándékát a döntési javaslat elhangzása előtt jelezte,

hb) az ülés vezetője,

hc) aki a vitában ellene szóló, vagy általa sérelmesnek vélt megjegyzésre kíván észrevételt tenni és

hd) aki a vitában tett hozzászólásával kapcsolatos félreértést kíván eloszlatni,

k) az előadó zárszót intézhet a testülethez a vita lezárása előtt, amelyhez az előadó és az előterjesztést tárgyaló bizottság elnöke felszólalhat.

14.§ (1) Az ülés vezetője ülésvezetési feladatai és hatáskörei:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

b) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kísérni az ülés határozatképességét,

c) az ülés vezetése, a szó megadása, annak megtagadása, a szó megvonása,

d) a tárgyra térésre való felhívás, rendre utasítás, a hozzászólásra meghatározott időtartam betartására való felhívás és

e) az ülés félbeszakítása.

(2) Az ülés vezetője a rend fenntartása érdekében:

a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tárgytól eltér, már elhangzottakat ismétel, más méltóságát sértő fogalmazást használ, ismételt esetben megvonja tőle a szót,

b) rendre utasítja azt, aki az ülés tekintélyéhez méltatlan magatartást tanúsít, kifejezést használ és

c) a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén határozott időre félbeszakítja az ülést.

(3) Az ülés vezetője vitavezetéssel és döntéshozatali eljárással kapcsolatos feladatai:

a) a vita megnyitása, berekesztése,

b) a szavazás elrendelése,

c) a szavazás eredményének megállapítása és

d) a határozat kimondása.

(5) A hozzászólások az alábbiak szerint korlátozottak az ülés során:

a) a képviselő napirend előtti felszólása legfeljebb 5 perc tartamú, az érintett és a polgármester válasza legfeljebb 5 perc tartamú és viszontválasznak nincs helye,

b) a képviselőnek az ülés lefolytatásával kapcsolatos ügyrendi kérdése, észrevétele, hozzászólása legfeljebb 2 perc tartamú,

c) a tanácskozási joggal nem rendelkezőnek legfeljebb 3 perc hozzászólás engedélyezhető,

d) a személyes megszólíttatás esetén a megszólított legfeljebb 2 perc tartamban tehet észrevételt,

e) a képviselő, a tanácskozási joggal rendelkező napirendi pontokként legfeljebb 7 percben szólalhat fel,

f) a tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevő a napirendi pont vitája soránaz ülés vezetője engedélyével legfeljebb 3 perben szólalhat fel,

g) az előadó a vita lezárása előtt zárszót intézhet a testülethez, amelyhez az előterjesztő és az előterjesztést tárgyaló bizottság elnöke felszólalhat, legfeljebb 2 percben,

h) a vita lezárása után legfeljebb 2 perc tartamban szólalhatnak fel az arra feljogosítottak és

i) a képviselő napirend utáni felszólalása legfeljebb 5 perc tartamú lehet, a viszontválasz tartama legfeljebb 5 perc.

4. A nyilvánosság biztosítása

15.§ (1) Az ülés meghívójának kézbesítésével egy időben az ülésről a város lakosságát értesíteni kell:

a) a meghívót a Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni és

(3) A nyílt ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyző a város hivatalos honlapján is hozzáférhetővé teszi.

5. A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

17.§ (1) Az ülés vezetője az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy “igen”-nel vagy “nem”-mel döntést lehessen hozni.

(2) Az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat és a rendelet-tervezetet egyenként teszi fel szavazásra.

(3) A módosítással, kiegészítéssel érintett javaslatot előterjesztője a szavazás előtt szövegszerűen megismétli a jegyzőkönyv számára.

(4) A módosító javaslatot előterjesztője a vita lezárásáig visszavonhatja.

19.§ Minősített többséggel szükséges döntést hozni az Mötv.-ben meghatározott tárgykörön kívül az alábbi esetekben:

a) a Képviselő-testület bizottságai tagjainak és elnökének megválasztásáról, valamint a tanácsnok megválasztásáról és visszahívásáról,

b) a napirenden nem szereplő javaslat napirendre vételéről,

c) a titkos szavazás elrendeléséről

d) a név szerinti szavazás elrendeléséről,

e) a helyi népszavazás kiírásáról, amennyiben annak kiírása nem kötelező,

f) a kötvény kibocsátásáról,

g) a vagyonkezelési szerződés megkötéséről,

h) a kölcsön, hitel felvételéről,

i) a kölcsön, hitel nyújtásáról,

k) az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának kedvezményes átengedéséről, vagyontárgy tulajdonjogának kedvezményes megszerzéséről,

l) a pénzeszköz államháztartáson kívüli vagy belüli átadásáról,

n) a közterület elnevezéséről, emlékmű állításáról,

p) a településszerkezeti terv jóváhagyásáról, területszervezési kezdeményezésről.

20.§ Szavazni személyesen “igen”-nel, vagy “nem”-mel, vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kifejezésével lehet.

21.§ (1) A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, annak működésképtelensége esetén kézfelemeléssel történik.

(3) A szavazatok megszámlálásáról az ülés vezetője gondoskodik.

(4) A szavazatok összeszámlálása után az ülés vezetője megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a tartózkodók számát.

(5) A szavazásra feltett javaslat elfogadásához az “igen” szavazok előírt többségének megléte szükséges, ennek hiányában a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

22.§ (1) Név szerinti szavazást kell tartani:

a) ha azt jogszabály elrendeli vagy

b) ha az Mötv. 48.§ (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a szavazás megkezdése előtt bármelyik képviselő indítványozza és a Képviselő-testület azt megszavazza.

(2) A név szerinti szavazás esetén a szavazatokat az ülésrend sorrendjében egyenként, a szavazat szóbeli leadásával egyidejűleg, a szavazógép megnyomásával kell leadni.

23.§ (1) Az Mötv. 46.§ (2) bekezdésben foglalt ügyekben tartható titkos szavazás szavazógéppel történik.

(4) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke beszámol a testületnek.

24.§ Választás, kinevezés, vezetői megbízás adása esetén a nyílt, vagy a titkos szavazás az alábbiak szerint történik:

6. A rendeletalkotás és határozathozatal

25.§ (1) A Képviselő-testület jogalkotási tervét éves munkarendje tartalmazza.

(3) A rendeletek szövegszerű tervezetét a Hivatal szakmai szervezeti egységei készítik elő.

26.§ (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet-tervezetet és indokolását.

(1) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó rendelet-tervezet, és ha az egyeztetés az Önkormányzat pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

(2) A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetés céljából a jegyző a város hivatalos honlapján hozzáférhetővé teszi a 9.§ (3) bekezdésben meghatározott napon.

(3) A rendelet-tervezet előterjesztőjének feladata a rendelet-tervezettel kapcsolatban beérkezett vélemények feldolgozása, amely alapján az előterjesztő dönthet a rendelet-tervezet megfelelő módosításáról, kiegészítéséről.

27.§ A rendeletek hatályos jegyzékének vezetéséről, valamint a rendelet módosítását követően az egységes szerkezetű rendelet elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A határozat rendelkező része után, meg kell jelölni a határozat végrehajtásáért felelős személyt, és a végrehajtás határnapját.

(3) A Képviselő-testület határozatainak nyilvántartását a Hivatal végzi.

(4) A határozatokat az ülésről készült jegyzőkönyv elkészítésével egy időben kézbesíteni kell a végrehajtásért felelős személynek.

(4) A határozatok végrehajtásáról az ülés vezetője írásos beszámolót készít, amelyről a bizottságok és a képviselő-testület a rendes ülésen döntést hoz.

(5) Amennyiben a határozatot a végrehajtásért felelős határidőre nem tudja végrehajtani, a határidő lejárta előtt, vagy a határidő lejártát követő első rendes ülésen a beszámolóban új határidő megállapítását köteles kérni a testülettől.

7. A jegyzőkönyv

30.§ (1) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

a) az ülés jellegét,

b) a távolmaradó képviselők nevét,

c) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,

d) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók nevét, a hozzászólások lényegét,

e) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

f) a határozathozatal módját, az „igen”, a „nem” szavazatok és a tartózkodások számát,

g) az ülés vezetője intézkedéseit, továbbá az ülésen történt események leírását,

h) az ülés bezárásának idejét és

i) a zárt ülés elrendelésének indkát.

(2) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

a) a jelenléti ív,

b) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv egy példány

c) a hozzászóló kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása,

d) az érintett írásbeli nyilatkozata a zárt ülés tartására vonatkozóan és

e) az ülésen hozott önkormányzati rendelet.

8. A közmeghallgatás

31.§ (1) A Képviselő-testület évente két alkalommal tart közmeghallgatást, amelynek időpontját a testület a munkatervében határozza meg.

32.§ (1) A közmeghallgatás összehívására, lefolytatására és jegyzőkönyvezésére az ülésekre vonatkozó szabályok irányadóak, az e szakaszban foglalt eltérésekkel.

(2) A közmeghallgatás helyszíne:

a) a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár, vagy

b) Balatonalmádi Város Önkormányzatának tulajdonában lévő más ingatlan.

(3) A közmeghallgatáson részt vevő érdeklődő állampolgár egy témában összesen, legfeljebb 3 perc időtartamban szólalhat fel.