Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési

Szabályzatáról

Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, jelképei

1.§       (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Balatonalmádi Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8220 Balatonalmádi, Széchenyi sétány 1.

2.§          A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

3.§       (1) Az Önkormányzat jelképei Balatonalmádi Város Címere és Zászlója, melyek leírását, valamint használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az Önkormányzat jelképeinek színes grafikáját az 1. melléklet tartalmazza.

2. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei

4.§       Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik. A Képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései irányadóak.

5.§       A Képviselő-testület a 2. mellékletben meghatározott hatásköreit az ott felsorolt bizottságaira, a 3. mellékletben meghatározott hatásköreit a polgármesterre, a 4. mellékletben felsorolt hatáskörét a jegyzőre, az 5. mellékletben felsorolt hatásköreit a társulásokra ruházza át. 

3. A Képviselő-testület összehívása, vezetése, tanácskozási rendje

6.§       (1) A Képviselő-testület létszáma 9 fő, a képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület alakuló-, rendes- és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3)Rendes ülés az, amelyet a Képviselő-testület éves munkatervében meghatározott időpontokban tartanak, évente 11 alkalommal.  A rendes ülés 09:00 órakor kezdődik az Önkormányzat székhelyén.

(4) Rendkívüli ülés összehívható, ha az önkormányzati hatáskörök gyakorlása szükségessé teszi az éves munkatervben meghatározott időponttól eltérő időpontban a döntéshozatalt. Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv.-ben meghatározott esetekben. A rendkívüli ülés kezdésének időpontját a polgármester határozza meg, a rendkívüli ülés helyszíne az Önkormányzat székhelye.

7.§       (1) A Képviselő-testület egy évre előre elfogadja munkatervét, a jegyző előterjesztése alapján.

(2) A munkaterv tartalmazza a Képviselő-testület rendes üléseinek tervezett időpontját, tervezett napirendi pontjait és ezek előterjesztőit.

8.§ A Képviselő-testület ülésének nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak

9.§       (1) A Képviselő-testület összehívására és vezetésére az Mötv. rendelkezési irányadóak. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége-, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testületi ülést.

(2) A képviselőket, valamint az Mötv. és a (7) bekezdésben meghatározott tanácskozási joggal rendelkezőket az ülés helyét, idejét, jellegét, a javasolt napirendi pontokat - előterjesztőik megjelölésével – tartalmazó meghívóval kell összehívni. A kézbesítés történhet elektronikus úton is.

(3) A rendes ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket, a képviselőknek és a (7) bekezdésben meghatározott tanácskozási joggal meghívottaknak a bizottsági üléseket megelőző 4. napon –, a bizottság által nem tárgyalt előterjesztéseket a teljes tartalmú meghívóval együtt a képviselő-testületi ülést megelőző 6. napon kell kézbesíteni.

(4) A rendkívüli ülés meghívóját – amennyiben annak összehívását a polgármester kezdeményezi – és az írásos előterjesztéseket a képviselőknek és a (9) bekezdésben meghatározott tanácskozási joggal meghívottaknak legalább 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell.

(5) Azon esetekben, amikor az Mötv. szerint a rendkívüli ülés összehívása kötelező, a képviselő, a bizottság, vagy a kormányhivatal vezetőjének írásos indítványával együtt a meghívót az ülés időpontját megelőzően legalább 4 nappal korábban kézbesíteni kell.

(6) Kivételesen indokolt esetben az írásos előterjesztés határidőn túl is megküldhető, ennek tényét a meghívóban fel kell tüntetni.

(7) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a Hivatal napirendi pont tárgya szerint illetékes köztisztviselőjét,

b) az Önkormányzat intézményeinek vezetőit,

c) a napirendi pont tárgya szerint közvetlenül érintettet,

d) a napirendi pont tárgya szerint érintett önszerveződő közösségek képviselőit,

e) az Önkormányzat könyvvizsgálóját,

f) a Veszprém megyei 2. számú országgyűlési egyéni választókerület megválasztott országgyűlési képviselőjét,

g) a Balatonalmádi Rendőrkapitányság vezetőjét,

h) a Balatonalmádi Járási Hivatal Vezetőjét és

i) a polgármester, alpolgármester, bizottságok által egyes napirendi pontok tekintetében esetileg javasolt más személyt.

(8) A Képviselő-testület rendkívüli ülésére a (7) bekezdés a-d) pontban meghatározott személyeket kell meghívni.

(9) A (7) bekezdés c), d), e), h) pontjában nevezett tanácskozási joggal meghívottnak, csak ahhoz a napirendi ponthoz tartozó előterjesztést kell kézbesíteni, amely tekintetében közvetlenül érintett és meghívott, a (7) bekezdés f), g) pontjában nevezetteknek csak a meghívót kell kézbesíteni.

10.§     (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés lehet:

a) rendelet-tervezet, vagy

b) döntés tervezet határozati-javaslattal, vagy

c) beszámoló határozati-javaslattal (a továbbiakban együtt: határozati-javaslat) vagy

d) tájékoztató.

(2) Az előterjesztéseket írásba foglaltan kell előterjeszteni. A Képviselő-testület kivételes indokolt esetben egyszerű többséggel dönthet arról, hogy csak szóban előterjesztett tájékoztatót is napirendjére vesz.

(3) Az előterjesztéseket úgy kell elkészíteni, hogy a kézbesítésükre meghatározott határnapot megelőző legalább 72 órával korábban a jegyző és a Hivatal kijelölt köztisztviselői véleményezhessék.

(4) Sürgősségi indítványként tárgyalható az az előterjesztés, amelynek véleményezése bizottsági- illetve testületi ülésre történő meghívó kézbesítését követően történik és előterjesztését a bizottsági elnök-, illetve a polgármester előzetesen jóváhagyta.

(5) Sürgősségi indítványként tárgyalandó előterjesztést az ülést megelőző napon 16.00 óráig kell kézbesíteni.

(6) Sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(7) Sürgősségi indítványként csak azt a rendelet-tervezet lehet tárgyalni, melyet nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani.

(8) Az előterjesztésekkel kapcsolatos követelményeket a 6. melléklet tartalmazza, amely követelményeknek való megfelelés esetén tárgyalható az előterjesztés önálló napirendi pontként.

11.§     Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselők,

d) az Önkormányzat bizottságai,

e) a jegyző,

f) az intézményvezetők és

g) a beszámoló és tájékoztató tekintetében az érintett szervezet vezetője; így különösen gazdasági társaság-, non profit gazdasági társaság-, közalapítvány-, egyesület vezetője.

12.§   (1) A képviselő írásban vagy szóban köteles az ülés előtt előzetesen a polgármester illetve a bizottság elnöke részére bejelenteni az ülésről való távolmaradását.

(2) Ha távolmaradását a képviselő előzetesen nem jelenti be, utólag igazolnia kell távolmaradásának indokoltságát.

13.§     (1) Az ülésen jelen lévő képviselő köteles a szavazókészüléken a “jelen” gombot bekapcsolni és az ülésről való végleges távozásakor a szavazókészüléket kikapcsolni.

(2) Ha az ülés  határozatképtelenné válik, a levezető elnök a megkezdett ülést legfeljebb 1 órára felfüggesztheti. Ha az ülés a szünet után sem határozatképes, az elnök az ülést berekeszti.

(3) Az ülés menete:

a) az ülés vezetője megnyitja az ülést; megállapítja a megjelentek és a távollevők számát és az ülés határozatképességét,

b) az ülés vezetője tájékozódik a képviselők napirend előtti hozzászólási szándékáról, majd javaslatot tesz a napirendi pontokra, sürgősségi indítvány napirendre vételére, a naprendi pontok sorrendjére,

c) a testület dönt az ülés napirendjéről,

d) az ülés vezetője lehetőséget biztosít a napirend előtti hozzászólásra,

e) az ülés vezetője beszámol az elmúlt rendes ülés óta történt fontos eseményekről,

f) a testület dönt a lejárt határidejű döntéseinek végrehajtása tárgyában tett előterjesztésről,

g) az ülés vezetője napirendi pontonként megnyitja a napirendi pontok tárgyalását, vezeti, majd lezárja és összefoglalja a vitát,

h) az ülés vezetője napirendi pontonként szavazásra bocsájtja a döntési javaslatot, a testület döntést hoz,

i) az ülés vezetője berekeszti az ülést.

(4) A rendkívüli ülésen csak a meghívóban szereplő napirendi pontok tárgyalhatóak és napirend előtti hozzászólásra nincs lehetőség.         

(5) A napirendi pontok tárgyalásának menete:

a) az ülés vezetője minden napirendi pont tárgyalását külön megnyitja,

b)az ülés vezetője felkéri az előterjesztőt, vagy az előterjesztő által kijelölt tanácskozási joggal rendelkezőt, foglalja össze az előterjesztést,

c)a képviselő-testület tagjai, majd a tanácskozási joggal rendelkezők, majd a jelenlévők kérdést intézhetnek a napirendi pont előadójához, aki arra választ ad,

d) az ülés vezetője megnyitja a napirendi pont vitáját, amely során a jelentkezés sorrendjében a képviselők, a tanácskozási joggal rendelkezők szólalhatnak fel,

e) a vita során az ülés vezetője a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévőnek is szót adhat,

f) a vita során bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, amelyről a testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt,)

g) az ülés vezetője lezárja a vitát, ha nincs több hozzászóló, vagy a testület így dönt,

h) a napirendi pont vitájának lezárása után felszólalhat az,

ha) aki felszólalási szándékát a döntési javaslat elhangzása előtt jelezte,

hb) a levezető elnök,

hc) aki a vitában ellene szóló, vagy általa sérelmesnek vélt megjegyzésre kíván észrevételt tenni és

hd) aki a vitában tett hozzászólásával kapcsolatos félreértést kíván eloszlatni,

i.) a testület bármely tagja a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a napirendi pont levételét, amelyről a testület vita és felszólás nélkül egyszerű többséggel döntést hoz,

j.) az előadó zárszót intézhet a testülethez a vita lezárása előtt, amelyhez az előadó és az előterjesztést tárgyaló bizottság elnöke felszólalhat.

14.§     (1) Az ülést vezető ülésvezetési feladatai és hatáskörei:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

b) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kísérni az ülés határozatképességét,

c) az ülés vezetése, a szó megadása, annak megtagadása, a szó megvonása,

d) a tárgyra térésre való felhívás, rendre utasítás, a hozzászólásra meghatározott időtartam betartására való felhívás és

e) az ülés félbeszakítása.

(2) Az ülést vezető a rend fenntartása érdekében:

a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tárgytól eltér, már elhangzottakat ismétel, más méltóságát sértő fogalmazást használ, ismételt esetben megvonja tőle a szót,

b) rendre utasítja azt, aki az ülés tekintélyéhez méltatlan magatartást tanúsít, kifejezést használ,

c) a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén határozott időre félbeszakítja az ülést.

(3) Az ülést vezető vitavezetéssel és döntéshozatali eljárással kapcsolatos feladatai:

a) a vita megnyitása, berekesztése,

b) a szavazás elrendelése,

c) a szavazás eredményének megállapítása,

d) a határozat kimondása.

(4) A Képviselő-testület tagjainak joga van ügyrendi kérdésben szót kérni, kivéve döntéshozatal közben. A levezető elnöknek a jogszerű ügyrendi hozzászólást engedélyezni kell, de meg kell vonni a szót, ha a hozzászólás mégsem ügyrendi jellegű. Kétség esetén a szó megvonásáról a testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

 (5) A hozzászólások az alábbiak szerint korlátozottak az ülés során :

a) a képviselő napirend előtti felszólása legfeljebb 5 perc tartamú, az érintett és a polgármester válasza legfeljebb 5 perc tartamú és viszontválasznak nincs helye, 

b) a képviselő ülés lefolytatásával kapcsolatos ügyrendi kérdése, észrevétele, hozzászólása legfeljebb 2 perc tartamú,

c) a tanácskozási joggal nem rendelkezőnek legfeljebb 3 perc hozzászólás engedélyezhető,

d) a személyes megszólíttatás esetén a megszólított legfeljebb 2 perc tartamban tehet észrevételt,

e) a képviselő, a tanácskozási joggal rendelkező napirendi pontokként legfeljebb 7 percben szólalhat fel és

f) a tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevő a napirendi pont vitája során az ülés vezetőjének engedélyével legfeljebb 3 perben szólalhat fel,

g) az előadó zárszót intézhet a testülethez a vita lezárása előtt, amelyhez az előterjesztő és az előterjesztést tárgyaló bizottság elnöke felszólalhat legfeljebb 2 percben,

h)a vita lezárása után legfeljebb 2 perc tartamban szólalhatnak fel az arra jogosítottak.

4. A nyilvánosság biztosítása

15.§     (1) Az ülés meghívójának kézbesítésével egy időben az ülésről a város lakosságát értesíteni kell:

1. a meghívót a Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni,
2. a meghívót és az előterjesztéseket – a zárt ülésre javasolt és zárt ülésen tárgyalandó előterjesztések, valamint a sürgősségi indítványok kivételével – a város hivatalos honlapján a jegyző hozzáférhetővé teszi.

(2) Az állampolgároknak a képviselő-testület jegyzőkönyvébe történő betekintésével kapcsolatos jogosultságára, valamint a zárt ülésről készülő jegyzőkönyvvel kapcsolatos szabályokra az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A nyílt ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyző a város hivatalos honlapján is hozzáférhetővé teszi.

(4) A Képviselő-testület rendeletét a jegyző a Hivatal székhelyének bejárati ajtajánál elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki. A rendelet kihirdetésének tényét és időpontját a rendeletre záradékként rá kell vezetni. A kifüggesztéssel egy időben a rendeletet a jegyző a város hivatalos honlapján is hozzáférhetővé teszi.

5. A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

16.§     (1) A képviselő az Mötv. 49.§ (1) bekezdésében meghatározott esetben a szavazás megkezdéséig köteles bejelenteni személyes érintettségét, amely bejelentés egyúttal a döntéshozatalból történő kizárásra vonatkozó indítvány.

(2) A testület legfeljebb egyhavi tartamban 20%-kal csökkenti azon képviselő tiszteletdíját, aki személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és aki tekintetében a testület határozatával megállapítja, hogy bejelentési kötelezettsége fennállt.

17.§     (1) Az ülés vezetője az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy “ igen”-nel vagy “nem”-mel döntést lehessen hozni.

(2) Az ülés vezetője egyenként teszi fel az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat és a rendelet-tervezetet szavazásra.

18.§     (1) Amennyiben a vita során az előterjesztett javaslathoz módosító, kiegészítő indítványok érkeznek, úgy először ezekről kell szavazni, amelyek elfogadása esetén a kiegészítésekkel, módosításokkal teljes határozati javaslatról, rendelet-tervezetről kell döntést hozni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módtól eltérően külön szavazás nélkül kell döntést hozni a módosító, kiegészítő indítványról akkor, ha azt az előterjesztő az előterjesztés előadásával egyidejűleg maga terjeszti elő.

(3) A módosítással, kiegészítéssel érintett javaslatot előterjesztője a szavazás előtt szövegszerűen megismétli a jegyzőkönyv számára.

(4) A módosító javaslatot előterjesztője a vita lezárásáig visszavonhatja.

19.§     Minősített többséggel szükséges döntést hozni az Mötv.-ben meghatározott tárgykörön kívül az alábbi esetekben:

a) a Képviselő-testület bizottságai tagjainak és elnökének megválasztásáról, valamint a tanácsnok megválasztásáról és visszahívásáról,

b) a napirenden nem szereplő javaslat napirendre vételéről,

c) a titkos szavazás elrendeléséről

d) a név szerinti szavazás elrendeléséről,

e) a helyi népszavazás kiírásáról, amennyiben annak kiírása nem kötelező,

f) a kötvény kibocsátásáról,

g) a vagyonkezelési szerződés megkötéséről,

h) a kölcsön-, hitelfelvételről,

i) a kölcsön- és hitel nyújtásáról,

j) az Önkormányzat tulajdonában álló nettó 10.000.000.-Ft-ot meghaladó ingó, vagy ingatlan tulajdonjogának átruházásáról, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, valamint ilyen vagyontárgy tulajdonjogának visszterhes megszerzéséről,

k) az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának ingyenes vagy kedvezményes átengedéséhez, illetve vagyontárgy tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséhez,

l) pénzeszköz államháztartáson kívüli, vagy belüli átadásáról,

m) olyan kötelezettségvállalást tartalmazó határozati-javaslatról, amelynek fedezete a tárgyévei költségvetési rendelet általános tartaléka,  vagy  pályázati önrésze, vagy a lakásalap, vagy a maradvány,

n) közterület elnevezéséről, emlékmű állításáról,

o) bíróságok népi ülnökeinek megválasztásáról,

p) választásról, kinevezésről, felmentésről, vezetői megbízás adásáról, vezetői megbízás visszavonásáról, fegyelmi eljárás megindításáról és állásfoglalást igénylő személyi ügyben,  

t) településszerkezeti terv jóváhagyásáról, területszervezési kezdeményezésről.

20.§     Szavazni személyesen “igen”-nel, vagy “nem”-mel vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kifejezésével lehet.

21.§     (1) A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, annak működésképtelensége esetén kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselő-testület tagja a szavazás eredményét megállapító összefoglalóig jelezheti a szavazógép meghibásodását. Ezt követően a képviselő jegyzőkönyvbe mondhatja szavazatát.

(3) A szavazatok megszámlálásáról az ülést vezető gondoskodik.

(4) A szavazatok összeszámlálása után az ülést vezető megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a tartózkodók számát.

(5) A szavazásra feltett javaslat elfogadásához az “igen” szavazok előírt többségének megléte szükséges, ennek hiányában a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

22.§ (1) Név szerinti szavazást kell tartani:

a) ha azt jogszabály elrendeli, vagy

b) ha az Mötv. 48.§ (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a szavazás megkezdése előtt bármelyik képviselő indítványozza és a képviselő-testület azt megszavazza.

(2) A név szerinti szavazás esetén a szavazatokat az ülésrend sorrendjében egyenként a szavazat szóbeli leadásával egyidejűleg a szavazógép megnyomásával kell leadni.

(3) A szavazógép meghibásodása esetén a szavazatokat az ülésrend sorrendjében szóban kell leadni, a leadott szavazatot egyenként rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, a szavazatok összeszámlálását követően az ülés vezetője kihirdeti a szavazás eredményét.

23.§ (1) Az Mötv. 46.§ (2) bekezdésben foglalt ügyekben tartható titkos szavazás szavazógéppel történik.

(2) Amennyiben a szavazógép működésképtelenné válik, a titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület 3 főből álló szavazatszámláló bizottságot választ a tagjai közül és a szavazás szavazólapon szavazófülke és urna alkalmazásával történik.

(3) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, a szavazás során felmerült körülményeket és a szavazás eredményét.

(4) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke beszámol a testületnek.

24.§ Választás, kinevezés, vezetői megbízás adása esetén a nyílt, vagy a titkos szavazás az alábbiak szerint történik:

a) amennyiben több jelölt van, minden jelöltről külön- külön kell szavazni és azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a legtöbb igen szavazat száma eléri a döntéshez szükséges minősített többséget,

b) amennyiben az a) pont szerinti eljárást követően több jelölt kap azonos számú és minősített többséget elérő igen szavazatot, úgy e jelöltekről újabb szavazást kell tartani és azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki ezen újabb szavazás során a legtöbb igen szavazatot kapja, feltéve, hogy az igen szavazat száma eléri a döntéshez szükséges minősített többséget.

6. A rendeletalkotás és határozathozatal

25.§ (1) A Képviselő-testület jogalkotási tervét éves munkarendje tartalmazza.

(2) Önkormányzati rendelet alkotására irányuló kezdeményezést – a rendelet alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével a jegyzőhöz kell írásban benyújtani a 10.§ (3) bekezdésében meghatározott időben.

(3) A rendeletek szövegszerű tervezetét a Hivatal szakmai szervezeti egységei készítik elő.

26.§     (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet-tervezetet és indokolását.

(2) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a rendelet-tervezet, ha az egyeztetés az Önkormányzat pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

(3) A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetés céljából a jegyző a város hivatalos honlapján hozzáférhetővé teszi a 9.§ (3) bekezdésben meghatározott napon.

(4) A rendelet-tervezet előterjesztőjének feladata a rendelet-tervezettel kapcsolatban beérkezett vélemények feldolgozása, amely alapján az előterjesztő dönthet a rendelet-tervezet megfelelő módosításáról, kiegészítéséről.

27.§ A jegyző gondoskodik a rendeletek hatályos jegyzékének vezetéséről, valamint a rendelet módosítását követően az egységes szerkezetű rendelet elkészítéséről.

28.§     (1) A Képviselő-testület határozatainak jelölése: a határozat sorszáma/évszám, után zárójelben: meghozatalának hónapja római számmal, meghozatalának napja arab számmal, majd a zárójelen kívül „Öh.”.

(2) A határozat rendelkező része után, meg kell jelölni a határozat végrehajtásáért felelős személyt, és a végrehajtás határnapját.

(3) A Képviselő-testület határozatainak nyilvántartását a Hivatal végzi.

(4) A határozatokat az ülésről készült jegyzőkönyv elkészítésével egy időben kézbesíteni kell a végrehajtásért felelős személynek.

(5) A határozatok végrehajtásáról a polgármester illetve a bizottság elnöke írásos beszámolót készít, amelyről a Képviselő-testület a rendes ülésen döntést hoz.

(6) Amennyiben a határozatot a végrehajtásért felelős határidőre nem tudja végrehajtani, a határidő lejárta előtt, vagy a határidő lejártát követő első rendes ülésen a beszámolóban új határidő megállapítását köteles kérni a testülettől.

7. A jegyzőkönyv

29.§ A Képviselő-testület és a bizottságok minden üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat, rendeleteket rögzítő írásos jegyzőkönyvet kell készíteni két eredeti példányban. Az ülésen elhangzottakról külön kérésre szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A hanganyagot elektronikus úton is rögzíteni kell, amelynek megőrzéséről a jegyző gondoskodik.

30.§     (1) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

a)  az ülés jellegét,

b) a távolmaradó képviselők nevét,

c) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,

d) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók nevét, a hozzászólások lényegét,

e) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

f) a határozathozatal módját, az „igen”, a „nem” szavazatok és a tartózkodások számát,

g)  az ülés vezetőjének intézkedéseit, továbbá az ülésen történt események leírásá

h) az ülés bezárásának idejét,

i)a zárt ülés elrendelésének indokát.

(2) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

a) a jelenléti ív,

b) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv egy példánya,

c)  a hozzászóló kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása, 

d) az érintett írásbeli nyilatkozata a zárt ülés tartására vonatkozóan és

e) az ülésen hozott rendelet.

8. A közmeghallgatás

31.§ (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal tart közmeghallgatást, amelynek időpontját a testület a munkatervében határozza meg.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről legalább 30 nappal korábban tájékoztatót kell megjelentetni a Hivatal hirdetőtábláján, az Új Almádi Újság előző havi számában és a város hivatalos honlapján.

32.§ (1) A közmeghallgatás összehívására, lefolytatására és jegyzőkönyvezésére az ülésekre vonatkozó szabályok irányadóak az e szakaszban foglalt eltérésekkel.

(2) A közmeghallgatás helyszíne:

a) a Pannónia Kulturális Központ és Könyvár, Balatonalmádi, Városház tér 4. vagy

b) a Hivatal nagyterme.

(3) Egy személy egy témában legfeljebb összesen 3 perc időtartamban szólalhat fel.

(4) Az ülésen elhangzott felszólalásra, kérdésre választ a polgármester, érintett képviselő, vagy a polgármester által kijelölt személy ad lehetőség szerint a közmeghallgatáson, amennyiben arra nincs lehetőség 15 napon belül írásban

9. A képviselő-testület szervei, jogállásuk, feladataik

33.§ Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják. A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai a jegyző, Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal, Kelet-Balatoni Térség Önkormányzati Társulása, Balatonalmádi Szociális Társulás és az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás.

34.§ (1) A polgármester főállású megbízatásban látja el a feladatait, jogállására, összeférhetetlenségére, eskütételére, munkáltatói jogkörére, díjazására önkormányzati és államigazgatási feladatainak ellátására az Mötv. és a vonatkozó jogszabályok az irányadók.

(2) A polgármester minden hónapban két alkalommal páros héten szerdán délelőtt 8.00 órától 12.00 óráig fogadóórát tart az Önkormányzat székhelyén.

(3) A polgármester önkormányzati és államigazgatási feladatai mellett:

a) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi munkáját,

b) képviseli az önkormányzatot,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, a térségi önkormányzatokkal, önkormányzati társulásokkal, a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel, az önkormányzat testvértelepüléseivel és a sajtóval.

(4) A polgármester a Képviselő- testület hatásköréből át nem ruházható, Mötv. 42.§-ban meghatározott ügyeket kivéve – a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, életveszély, súlyos balesetveszély elhárítása céljából esetenként 1 000 000 Ft összeghatár erejéig dönthet. Amennyiben a kiadások fedezete nem áll rendelkezésre az adott évi költségvetésben, akkor a szükséges forrás megteremtése érdekében a polgármester - kiadási főösszeget nem érintő - előirányzat átcsoportosításról dönt. Az előirányzat átcsoportosítást a soron következő költségvetési rendelet módosításakor a költségvetési rendeletben át kell vezetni.

(5) Amennyiben a Képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat:

a) az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 7/2016.(XII.16.) önkormányzati rendeletben foglalt vagyonhasznosítási ügyben, ide nem értve a vagyontárgy értékesítését, megterhelését és

b) az önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szerv éves üzleti tervének, éves beszámolójának jóváhagyásában.

(6) A polgármester a (4) és (5) bekezdésben meghatározott esetben hozott döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(7) A polgármester a lemondását, alpolgármester hiányában a korelnöknek adja át.

(8) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a korelnöknek adja át.

35.§ (1) A Képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak és ellátja a polgármestertől közvetlenül kapott feladatokat.

(3) A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, a polgármester által meghatározott mértékben, valamint a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit.

(4)Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte, tisztségből való felfüggesztése.

(5) Az alpolgármester kizárólag a polgármester helyettesítése során tart fogadóórát a polgármester által meghatározottak szerint.

36.§ (1) A jegyző Mötv.-ben felsoroltakon kívüli általános feladata a törvényesség és a jogszabályszerűség biztosítása.

(2) Feladatai körében különösen:

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek, a bizottságnak a hatáskörüket érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,

c) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

d) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

e) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek jogszabályokkal való harmonizálását,

f) ha a képviselő-testületi, bizottsági, polgármesteri döntések, valamint az önkormányzati működés során jogszabálysértést tapasztal azt a döntéshozó felé jelezni köteles,

g) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

(3) A jegyző kinevezése az Mötv. 83.§ b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(4) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a polgármester a Hivatal képesítési és alkalmazási feltételekkel rendelkező  köztisztviselőjét, vagy belső szervezeti egységének vezetőjét bízza meg a jegyzői feladatok ellátásával.

(5) Az aljegyzőre vonatkozóan az Mötv. és a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.

37.§ . (1) A Képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján 2013. január 1. napjától közös önkormányzati hivatalt hozott létre Felsőörs Község Önkormányzatával.

(2) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján a közös hivatalt irányító Balatonalmádi Város Önkormányzatának polgármestere is meghatározhat.

(3) A Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a létrehozó önkormányzatok Képviselő-testületei határozattal hagyják jóvá.

(5) A Hivatal fenntartásának költségeit a létrehozó önkormányzatok megállapodásban rögzítettek alapján biztosítják.

38.§ (1)Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében részt vesz a Kelet-Balatoni Térség Önkormányzati Társulásában, a Balatonalmádi Szociális Társulásban és az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulásban.

(2) A Képviselő-testület a társulási megállapodás megkötése során a Mötv-ben foglaltak szerint jár el, a Képviselő-testület által társulásokra átruházott határkörök felsorolását, a társulások feladatköreit az 5. melléklet tartalmazza.

39.§ (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) a Humán Bizottságot 4 fő képviselő és 1 fő külső tag részvételével,

b) a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot 3 fő képviselő és 2 fő külső tag részvételével

(2)  Az állandó bizottságok tagjainak nevét az 1. függelék tartalmazza. A változás átvezetéséről a jegyző 2 munkanapon belül gondoskodik. A  bizottságok  nem   képviselő   tagjai   az   egyes   vagyonnyilatkozat-tételi   kötelezettségekről   szóló   2007.   évi   CLII.   törvény   3.   §  (3)  bekezdés   e)  pontjában foglaltak alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.

(3) Az állandó bizottságok feladatköreit a 2. melléklet tartalmazza.

40.§  (1) A Képviselő-testület meghatározott feladata ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre és esetenként állapítja meg ezen bizottságok feladatait és választja meg elnökét és tagjait.

(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

41.§ (1) A bizottságok általános feladatai:

a)a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése,

b) feladatkörükbe tartozó előterjesztés tárgyalásának kezdeményezése,

c) a Képviselő-testület által a bizottság hatáskörébe utalt feladatok ellátása,

d) a Képviselő-testülettől a bizottságra átruházott hatáskörben való döntés.

(2) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság :

a) kivizsgálja az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést,

b) nyilvántartja, ellenőrzi, megőrzi a polgármester, a képviselők  és a bizottságok nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozatait, vagy a bárki által tett bejelentés alapján vizsgálja azokat és a vizsgálat eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testület.

(3) A bizottságok az üléseik időpontját a Képviselő-testület üléseihez igazodva határozzák meg éves munkatervük keretében.

(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, az elnöki tisztség betöltetlensége, vagy az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ülésének összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a bizottság korelnöke látja el.

10. A tanácsnokok

42.§ (1) A Képviselő-testület a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára a képviselők közül tanácsnokot választhat.

(2) A tanácsnok felügyeli a Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. E feladatkörök meghatározásáról a tanácsnok megválasztásával egyidejűleg kell döntést hozni.

(3) Tanácsnok megválasztására különösen akkor kerül sor, ha az általa ellátandó feladat sokoldalú komplex megközelítést, érdemi koordinációs munkát, speciális szakértelmet igényel.

(4) A tanácsnok visszahívásáról a képviselők legalább 1/3-a javaslatára dönt a Képviselő-testület.

(5) A tanácsnok megbízatása – a felügyelt feladatkör jellegéből adódóan – szólhat határozott vagy határozatlan időre.

(6) A határozatlan időre szóló tanácsnoki megbízatás megszűnik:

a) lemondással,

b) a feladat teljesítésével, megszűnésével,

c) a képviselői mandátum megszűnésével

(7) A tanácsnok véleményét a feladatkörébe tartozó témában készülő előterjesztés készítése során ki kell kérni, A tanácsnokok véleményüket írásban kötelesek kifejteni, amelyet az előterjesztéshez mellékelni kell.

(8) A tanácsnokok megnevezését és az általuk ellátandó feladatokat a 2. függelék tartalmazza.

11. A jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettsége, a képviselő felvilágosítás kéréshez való joga

43.§  A jegyző a bizottsági- és képviselő-testületi ülésen köteles jelezni, ha a döntés, vagy az eljárás jogszabálysértő, jelzését jegyzőkönyvbe kell foglalni.

44.§ (1) A képviselő a testületi ülésen önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet a jegyzőtől, vagy a polgármestertől, valamint a bizottság elnökétől  interpelláció vagy szóbeli kérdés formájában.

(2) Az interpelláció teljes szövegét legkésőbb az ülést megelőző 5 munkanappal írásban kell benyújtani a jegyzőhöz, a polgármesterhez vagy a bizottság elnökéhez ez esetben az interpelláció szóbeli előterjesztésére a következő ülésen módot kell adni.

(3) Az interpelláció szóbeli előterjesztésére legfeljebb 3 perc áll rendelkezésre, a válaszadás időtartama legfeljebb 5 perc, a viszontválasz és nyilatkozat időtartama legfeljebb 2 perc.

(4) Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb az ülést követő 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni és egyidejűleg kézbesíteni kell minden képviselőnek is.

(5) Amennyiben az interpellációra adott választ az előterjesztő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(6) Amennyiben az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadja el, a polgármester a jegyzőt, vagy a feladatköre szerint érintett bizottságot  további vizsgálatra és javaslattételre hívja fel.

(7) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen és az interpellációra adott válasz tárgyalásának elnapolását előzetesen nem kérte.

(8) Ugyanazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye, az interpellációk azonosságáról – kétség esetén – a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(9) A kérdésre adott válaszról a kérdező képviselő nyilatkozik, a kérdés esetében a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem hoz döntést.

45.§  (1) A képviselő a testületi ülésen kívül is kérhet felvilágosítást önkormányzati ügyben írásban vagy szóban előterjesztett kérdés formájában.

(2) A jegyzőnek a kérdést legkésőbb 15 napon belül meg kell válaszolni írásban vagy szóban.

12. A belső ellenőrzés

46.§ (1) Az Önkormányzat belső ellenőrzésének kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a jegyző gondoskodik külső szolgáltató bevonásával.

(2) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a jegyzőnek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a jegyzőnek küldi meg.

47.§ A belső ellenőrzés feladatellátás részletes szabályait az 7. melléklet tartalmazza.

13. Záró rendelkezések

48.§ (1) A rendelet 2017. március 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013.(I.31.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról.

            Keszey János                                                             dr. Hoffmann Gyöngyi

            polgármester                                                                          jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendeletet 2017.február 23. napján kihirdettem.

                                                                                                          Dr. Hoffmann Gyöngyi

                                                                                                                      jegyző