Kondoros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2018.(V.25.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2020. 09. 26

Kondoros Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2.§ (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Békés Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, a kulturális örökség védeleméért felelős miniszter, a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 29/A. § (1)-(2) bekezdésében előírt partnerségi egyeztetésben a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint Kondoros Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 14/2017. (VIII. 16.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

                                                                       I.          BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

                                                                                                           1. §      

A rendelet célja Kondoros Város egyedi építészeti arculata, sajátos megjelenése, jellegzetességei, építészeti, településképi, településszerkezeti értékei fenntartásának és továbbfejlesztésének szabályozása.

                                                                                                           2. §      

E rendelet előírásait a Kondoros Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

                                                                                                           3. §      

E rendelet alkalmazásában:

a)     Hirdetési célú berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített, mozgatható vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint nagyobb részben hirdetés és reklám elhelyezésére alkalmas berendezés, a kialakításától, anyagától, méretétől, illetve elhelyezése módjától függetlenül.

b)     Országos oltalom alatt álló természeti terület: tájképvédelmi terület övezete, NATURA 2000 területek, országos ökológiai hálózat elemei, ex lege védelem alatt álló kunhalom.

c)     Településképi eljárás: a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás.

d)     [1]

e)     Reklámfelület: reklámhordozó felülete, homlokzaton vagy tetőfelületen anyagszínnel, festéssel, bevonattal létesülő reklám felülete – beleértve az üvegfelületeken elhelyezett, közterületről látszó öntapadó felületeket és az eltérő színű cserepek alkalmazását is.

                                                                                                   II.          FEJEZET

ÁLTALÁNOS ILLESZKEDÉSI SZABÁLYOK

                                                                                           4. §[2]      


(1) A település területén a nem gazdasági rendeltetésű épületek kivételével fedéshez olyan anyag nem használható, amellyel pikkelyes fedés nem létesíthető.

(2) Új vagy átalakításra, bővítésre kerülő épület felületén a környezetre és a településrészre jellemzőtől eltérő anyaghasználat nem alkalmazható.



                   III.          FEJEZET
A HELYI VÉDELEM

1.      A helyi védelem kategóriái

                                                                                                           5. §      

Helyi egyedi védelem tárgyai azok az épületek, építmények, épületrészek,épülethomlokzatok, amelyek alapvetően meghatározzák a település építészeti jellegét, ezek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

2.     A helyi védettség létrejötte

                                                                                                            6. §       

(1)   A védetté nyilvánításra irányuló eljárást bármely cselekvőképes nagykorú személy, bármely szervezet kezdeményezhet Kondoros Város Önkormányzatánál (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2)   A védetté nyilvánítás előzetes szakmai előkészítését az Önkormányzati Főépítész (a továbbiakban: Főépítész) végzi, az eljárást Kondoros Város Jegyzője folytatja le.

(3)   A javaslattevő javaslatának legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)      a terület, építmény azonosítását lehetővé tevő adatokat (utca, házszám, helyrajzi szám),

b)                 a védetté nyilvánítás indoklását.

(4)   Az eljárás megindításáról és az egyedi védelemre vonatkozó javaslat tartalmáról a értesíteni kell a védendő érték tulajdonosát, amennyiben nem azonos az eljárás kezdeményezőjével.

                                                                                                            7. §       

(1)   A helyi épített örökséget a Képviselő-testület nyilvánítja védetté.

(2)   A rendelet tartalmazza:

a)      a védetté nyilvánítás tényét,

b)      a védendő érték megnevezését, a védelem célját,[3]

c)      a védendő épület, építmény, terület meghatározását, helyrajzi számát

3.      A helyi védettség megszüntetése

                                                                                                            8. §       

(1)   A helyi védelem megszüntetésére sor kerülhet, ha:

a)      a helyi védelem alatt álló építészeti érték megsemmisül, vagy

b)     a helyi védelem alatt álló építészeti érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,

c)      a helyi védelem alatt álló védett érték műemléki védelem alá történő helyezése esetén.

(2)   A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani. A védett épület csak abban az esetben bontható el, ha életveszélyessé vált és helyreállítására nincs műszaki megoldás vagy aránytalanul nagy költséggel jár.

(3)   A védettség megszüntetésének eljárása során a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4)   Olyan épület helyi védettsége nem szüntethető meg a támogatás folyósításától számított öt évig, amelynek a felújításához, karbantartásához, fenntartásához, védelméhez az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer keretében az Önkormányzat támogatást adott.

4.      A helyi védettség fenntartása

                                                                                                            9. §       

(1)   A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, fenntartásáról a tulajdonos, vagy a vagyonkezelő köteles gondoskodni.

(2)   A védett ingatlanon építési tevékenység végzését megelőzően az Önkormányzati Főépítésszel előzetes egyeztetés szükséges.

(3)   A védett építmények jellegét megváltoztatni nem lehet. A fenntartási kötelezettség kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére, építészeti értéket képviselő képző- és iparművészeti elemekre, tartozékokra, felszerelési tárgyakra.

(4)   A használat és a fenntartás a helyi védelem alá helyezett érték anyagi és eszmei értékét nem veszélyeztetheti.

5.     Épületfelszerelések és egyéb berendezések elhelyezése helyi védelem alatt álló épületeken

                                                                                                          10. §     

(1)   Helyi egyedi védelem alatt álló épületen, védett homlokzaton közterületről látható módon semmilyen vezeték, gépészeti és elektromos berendezés – különösen klíma, légtechnikai készülék, parabola-, mikrohullámú antenna – nem szerelhető fel.

(2)   Napelemet, napkollektort helyi egyedi védelem alatt álló építmények felületén úgy kell elhelyezni, hogy

a)     az elemek és szerkezetek egységes geometriai és építészeti rendben, szabályos alakzatban, ritmusosan helyezkedjenek el,

b)     a berendezés csak a tető síkjával párhuzamos legyen,

c)     a berendezés lehetőleg a közterületről nem látszó felületre kerüljön.

                                                                                                 IV.          FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6.     Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása[4]

                                                                                                          11. §     

(1)   A település területén településképi szempontból meghatározó területek:

a)     a műemléki környezet területei,

b)     településközpont területe,

c)     az országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek (országos ökológiai hálózathoz tartozó ökológiai folyosó területe, ex lege védelem alatt álló kunhalmok) és az azokkal határos telkek,

d)     a településen lévő főutak, illetve az útterület telekhatáraitól mért 30 m-es terület.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti területeket a 2. melléklet ábrázolja.

(3)   [5]

7.     A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

                                                                                                          12. §[6]     

(1)  A településképi szempontból meghatározó területeken nem szabad olyan építészeti megoldásokat alkalmazni,

a.) amelyek nem illeszkednek a településrész építészeti karakteréhez, különösen a szomszédos épületek tömeg és homlokzatkialakításához,

b.) amelyek tömegképzés, tagolás, homlokzatképzés tekintetében a környezetükben lévő épületekéhez nem arányosak és arányosan tagoltak.


(2) Az országos természetvédelmi oltalom alatt álló területeken - amennyiben épületek építése megengedett - az alábbiakat kell figyelembe venni a vonatkozó jogszabályok és a területekre vonatkozó kezelési tervek előírásainak betartása mellett:

a.) az épület felületei, határoló szerkezetei esetében a hagyományos, természetes anyagoktól eltérő anyaghasználat nem alkalmazható, a pikkelyszerű, természetes alapanyagú fedéstől eltérő anyagú és színű fedés nem alkalmazható,

b.) az épület tömegformálása nem lehet összetett, bonyolult, a homlokzati kialakítás és tömegformálás nyugodt, kiegyensúlyozott, egyszerűségre törekvő legyen,

c.) az épületekhez csatlakozó zöldfelületeket csak a terület környezeti értékeinek, a növényzet hagyományos, kialakult jellegének megőrzésével és a környezetet zavaró, veszélyeztető hatások kizárásával, szabad elhelyezni.

  



                                                                                                          13. §     

(1)   Az 1945 előtt létesült épületek esetében az eredeti anyaggal és formával megegyező, illetve annak látványához legjobban hasonlító tetőhéjalás alkalmazandó. Átalakítás esetén - ha azt a műszaki állapot és megoldás megengedi - az eredeti héjazati anyagokat kell (újra) felhasználni. Egyben látszó tetőfelületeken eltérő megjelenésű héjazati anyag nem alkalmazható.

(2)   Új épületeknél a magastető fedési anyaga természetes anyagú pikkelyes fedés, a kiegészítő felületeken cink, réz, üveg fedőanyag lehet, nem alkalmazható a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag.

(3)   A településképi szempontból meghatározó területek településképi jelentőségének és helyi karakterének megőrzése, a településkép védelme érdekében a településrész karakterétől idegen anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatók.

(4)   Helyi védelem alatt álló építményeken a közterületről látható homlokzaton a nyílászárók cseréje esetén csak az eredetinek megfelelő nyílászáró (azonos anyag, osztásrend, szín) építhető vissza. A nyílászárók külső megjelenése nem változhat, az eredetitől eltérő kialakítású, szélességű profil még azonos anyagból sem alkalmazható. Az építmények közterületről látható nyílászáróinak üvegfelületeit a környezetet zavaróan tükröző fényvisszaverő anyagból kialakítani vagy ilyen fóliával ellátni nem szabad.

9.     Tömegformálásra, tetőkre vonatkozó előírások a településképi szempontból meghatározó területeken

                                                                                                          14. §     

(1)   Új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést. A településképi illeszkedés szempontjából a homlokzatmagassági, párkánymagassági, gerincmagassági értékek és az építészeti minőség a meghatározók.

(2)   A tetőzeten lévő kiugrások és bevágások felületi aránya nem haladhatja meg a tető felületének felét. A közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) megjelenő több sorban elhelyezett tetőablak nem alkalmazható.

10.  A homlokzati kialakításra vonatkozó előírások a településképi szempontból meghatározó területeken

                                                                                                          15. §     

(1)   Több telek összevonásával történő beépítésnél az eredeti telekosztást homlokzati tagolással jelezni kell.

(2)   A közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) vagy azok előtt szabad vagy vedőcsőben vezetett kábel (védődoboz) nem helyezhető el. A homlokzatok akár részleges felújítása esetén ezeket meg kell szüntetni.

(3)   Meglévő épületek közterületről látható homlokzatán gépészeti berendezés, ablakklíma berendezés és klímaberendezések kültéri egysége csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, illetve takartan helyezhető el.

11.  A településképi szempontból meghatározó területeken lévő közterületekre vonatkozó sajátos előírások

                                                                                                          16. §     

(1)   A közterületeket csak a konkrét használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket - ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák - fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.

(2)   A burkolatbontással járó munka esetén, amennyiben azt a településképi látvány, a környezet képe indokolja, a járda teljes szélességű helyreállítását vagy roncsolásmentesen bontható burkolat kialakítását kell elvégezni.

(3)   A közterületek burkolatát - a kialakult, meglevő anyaghasználathoz igazodóan - a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat, különösen a zaj, a rezgés és a por hatását mérséklő megoldással kell kialakítani.

(4)   A vendéglátó teraszok, kitelepülések, mobil árusítóhelyek csak olyan módon alakíthatók ki, hogy a járdán való közlekedést ne akadályozzák a fogyasztók, vevők kiszolgálásával sem.

(5)   A teraszok, kitelepülések, mobil árusítóhelyek gépészeti berendezései, vezetékei takartan alakítandók ki.

(6)   A területen a közmű- , távközlési és adatátviteli hálózatok felújítása vagy telepítése esetén az ott található, meglévő, használaton kívüli légvezetéket a vezeték üzemeltetőjének el kell távolítani.

12.  Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése településképi szempontból meghatározó területeken

                                                                                                          17. §     

(1)   Az új közműépítmények létesítése, meglévő közműépítmények cseréje, átalakítása esetén az elhelyezést a településközpont, valamint a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában terepszint alatti kialakítással, építményen belül vagy a környezethez illeszkedő, terepszint feletti takarással kell biztosítani.

(2)   Ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni.

(3)   Új transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.

(4)   Az épületek homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket lehetőleg az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, illetve a kerítésbe kell beépíteni a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.

(5)   Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással engedhető meg, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el.

                                                                                                    V.          FEJEZET


REKLÁMOK ELHELYEZÉSE

13.  A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

                                                                                                          18. §     

(1)   Bármely hirdetési célú berendezés és annak tartóberendezése csak a településképbe illeszkedően és csak úgy helyezhető el, hogy az a közterületek és az ingatlanok rendeltetésszerű használatát ne akadályozza.

(2)   Az épületeken és a környezetükben elhelyezett hirdetési célú berendezés, cégér, címtábla formai és grafikai megoldásai legyenek összhangban az épület építészeti kialakításával, a vállalati vagy egyéb szervezeti színek, logók emblémák is csak ennek megfelelő formában és ezzel a korlátozással alkalmazhatók.

(3) [7]  

      (4)   Villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszaverő felület nem alkalmazható.

(5)   Hangos reklám hirdető berendezéshez kapcsolódóan nem alkalmazható.

(6)   LED felület csak 6-22 óráig működtethető.

(7)   Építmény homlokzatán csak olyan név- és címtábla, cégér helyezhető el, amely abban az épületben levő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.

(8)   Hirdetési célú berendezés megvilágításának elektromos ellátásához a vezeték csak a homlokzat síkján belül vezethető, falon kívül kábelcsatornában sem vezethető.

                                                                                                          19. §     

(1)   Helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan

a) [8]   

b)     elő- vagy oldalkertjében vagy a kerítésen, épületközben reklámfelület vagy hirdetési célú berendezés

            nem helyezhető el.

(2)   Műemléki környezetben, természetvédelmi oltalom alatt álló és az azokkal határos, illetve határaival szemben fekvő telkeken telepített és mobil LED fal kizárólag közművelődési célú reklámozás céljára alkalmazható.

(3)   [9]

(4)   [10]

(5)   Jelentős helyi vagy országos eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó reklámhordozó, reklám, molinó hirdetmény elhelyezhető közterületen vagy magánterületen is.

(6)   Az építmények homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén az e rendeletnek nem megfelelő információs vagy más célú berendezést, hirdetési célú berendezést, reklámfelületet, címtáblát, cégért el kell távolítani.

                                                                                               VI.          FEJEZET


A ZÖLDFELÜLETEK KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

14.  A zöldfelületek kialakítására vonatkozó általános előírások

                                                                                                          20. §     

(1)   Természetvédelmi oltalom alatt álló területen - a vonatkozó általános és helyi önkormányzati jogszabályok és a HÉSZ övezeti előírásai betartása mellett - építményeket csak a terület környezeti értékeinek, a növényzet hagyományos, kialakult jellegének megőrzésével és a környezetet zavaró, veszélyeztető hatások kizárásával, szabad elhelyezni.

(2)  [11]

15.  A gépkocsi várakozóhelyek, parkolók zöldfelületének kialakítására vonatkozó előírások

                                                                                                          21. §    

(1) A parkolók fásításánál az alábbi jellemzőktől eltérő és nem minőségi követelményeknek nem megfelelő vagy invazív fafajtát nem szabad telepíteni:[12]

a.)nagy lombkoronát növelő,

b.)túlkoros, legalább kétszer iskolázott,

c.)12/14 cm törzskörméretű,

d.)sorfa minőségű,

e.)környezettűrő,

f.)allergén pollent nem termelő lombos fa.

(2)   A fásítás növényzetét meg kell őrizni, gondozni kell, kipusztulásuk esetén azok pótlásáról a fenntartónak kell gondoskodni.

                                                                                               VII.          FEJEZET


TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

                                                                                                          22. §     

(1)   Településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt az alábbi településképet érintő építési munkák megkezdése előtt kell lefolytatni:

a)     településképi szempontból meghatározó területre tervezett, településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési ügyekben a tervezés kezdeti szakaszában,

b)     településképi szempontból meghatározó területre lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály hatálya alá eső építési munkák megkezdése előtt 30 nappal,

(2)   olyan esetekben, ha a tervezett építési munkák során a II. vagy IV. fejezetben leírt szabályoktól való eltérés válik szükségessé, annak feltételeit településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció keretében lehet meghatározni.

(3)   A településkép-védelmi tájékoztatásról és a szakmai konzultációról emlékeztetőt kell készíteni.

(4)   A szakmai konzultáció során a kérelmező újabb szakmai konzultációra kötelezhető, amennyiben:

a)     a konzultációra benyújtott dokumentáció nem felel meg a jelen rendeletben meghatározott településképi követelményeknek,

b)     nincs igazolva az építési tevékenységhez kapcsolódó, a helyi építési szabályzat előírásaiban meghatározott követelmények betartása.

                                                                                             VIII.          FEJEZET


TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

16.  A településképi véleményezéshez kötött engedélyezési eljárások

                                                                                                          23. §     

(1)     Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) vonatkozó részében meghatározott, településképi szempontból meghatározó területre tervezett építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

17.  A véleményezési eljárás lefolytatása

                                                                                                          24. §     

(1)   A településképi vélemény alapját a Főépítész állásfoglalása képezi.

(2)   A polgármester településképi véleményét a Főépítész készíti elő.

(3)   A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a Főépítész szakmai állásfoglalását is.

                                                                                                          25. § [13]   


18.  A településképi véleményezés részletes szempontjai

                                                                                                          26. §     

(1)   A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építmény

a) megfelel-e a jelen rendeletben foglalt a településképi követelményeknek,

b) illeszkedik-e a település természeti és épített értékeihez,

c) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától eltérő megoldás esetén azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést vagy településképi megjelenést eredményez-e.

(2)   A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)   a beépítés módja – az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b)  figyelembe veszi-e a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c)   nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy építmények kilátását, használatát,

d)  több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén biztosítható-e az illeszkedési követelményeknek megfelelő megvalósíthatóság, a beépítés sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3)   Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)   a tervezett rendeltetés az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően nem korlátozza vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b)  az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4)   Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)   azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b)  a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban vannak-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c)   a terv megfelelő javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d)  a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére és

e)   a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz.

(5)   A közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

1.       a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, az ebből eredő használata

a)   korlátozza-e a közlekedést és annak biztonságát,

b)   megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, a növényzetét és

c)   a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra;

2.       az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek vagy szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, vagy a telepítendő fákra, fasorokra.

     IX.          FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

19.  A településképi bejelentéshez kötött tevékenységek

                                                                                                          27. §     

(1)    Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településközpont területén és az azzal határos területeken végzett, alább felsorolt tevékenységek elkezdése előtt:

  1. épület közterület felől építménnyel nem takart homlokzatának utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat jellegét megváltoztató tevékenység végzése, bevonat, felületképzés készítése vagy megváltoztatása, a homlokzati nyílászáró cseréje,
  2. kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a 20 m2 alapterületet,
  3. közterület felől építménnyel nem takart nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és a 4,5 m gerincmagasságot,
  4. önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása ,
  5. új önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, amelynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
  6. közterület felől építménnyel nem takart helyen vagy a közterületi határvonallal 90 foknál kisebb szöget bezáró épületszerkezeten szellőző berendezés, klímaberendezés, áru- és pénzautomata elhelyezése,
  7. közterület felől építménnyel nem takart homlokzaton vagy ahhoz illeszkedően előtető, ernyőszerkezet létesítése, meglévő átalakítása, bővítése,
  8. közterületet és a nem közterületet elválasztó új kerítés építése.
  9. növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,
  10. a 6,0 méter vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése,
  11. magasles, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

                                                                                                          28. §     

(1)   A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településképi szempontból meghatározó területekre tervezett

a)               rendszerint ipari, kereskedelmi, vendéglátó vagy szolgáltató tevékenység céljára használt földrészlet, épület vagy helyiség bejárata közelében, az ott folyó tevékenységre utaló cégjelző, címjelző hirdetmények és berendezések, cégtáblák (a továbbiakban együtt: cégér),

b)              bármely irányban összesen 1,0 métert meghaladó méretű hirdetőfelület, homlokzati bevonatként megvalósuló hirdetés – beleértve az üvegfelületeken elhelyezett öntapadó felületeket is – vagy egyéb hirdető berendezés,

c)               útbaigazító tábla, útbaigazító reklámfelület

elhelyezésének megkezdése előtt.

(2)   Nem kell lefolytatni a jelen rendelet szerinti településképi bejelentési eljárást, ha a cégér, reklámfelület vagy útbaigazító hirdetőfelület

a)   építési célra kiadott közterület foglalási engedéllyel rendelkező területen, az építési munkákkal összefüggő berendezéseken, szerkezeteken, és legfeljebb az építés,

b)  rendezvény célra kiadott közterület foglalási engedéllyel rendelkező területeken, a rendezvénnyel összefüggésben, és legfeljebb a közterületfoglalási engedély érvényességének

idejéig jelenik meg.

20.  A településképi bejelentési eljárás lefolytatása

                                                                                                          29. §     

(1)   A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2)   A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során – különösen – az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a)     a kialakult településszerkezethez (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet) való illeszkedést,

b)  a településképhez való illeszkedést (külső településkép, belső településkép, utcakép),

c)   a település táji környezetéhez való illeszkedést (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),

d)  a településkarakterhez történő illeszkedést (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen),

e)   a védendő értékeket,

f)    a távlati adottságokat, fejlesztési lehetőségeket,

g)  a tervezett rendeltetés kialakult környezethez való illeszkedését.

(3)   A településképi bejelentésre kiadott határozat a Főépítész szakmai álláspontján alapul.

                                                                                                          30. §     

(1)   Amennyiben a tevékenység megfelel a 29. § (2) bekezdésben felsorolt szempontoknak a polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy anélkül –tudomásul veszi.

(2)   Amennyiben a polgármester kikötéssel veszi tudomásul a tevékenységet, a tudomásul vételről határozatot hoz, amelyben szerepelteti a kikötéseit.

(3)   Amennyiben a tevékenység megfelel a 29. § (2) bekezdésben felsorolt szempontoknak, és a polgármester a tervezett tevékenységet 15 napon belül nem tiltja meg, a tevékenység megkezdhető.

                                                                                                          31. § [14]    


            X.          FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

                                                                                                          32. §[15]     

(1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településkép védelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítése érdekében, a településképben megjelenő egyedi, vagy területi védelem alatt vagy településkép szempontjából meghatározó területen lévő elem fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata érdekében, amennyiben annak állapota nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak.

(2) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni

a.)a településképi bejelentés elmulasztása esetén,

b.)a bejelentett tevékenység megtiltása ellenére történő folytatása esetén,

c.)a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntéstől eltérő végrehajtás esetén.

(3) A kötelezés teljesítésére olyan időtartamot kell megállapítani, amely igazodik a kötelezésben előírt tevékenység elvégzéséhez szükséges időigényhez, figyelembe véve az esetlegesen lefolytatandó hatósági eljárások, engedélyezések időtartamát is.

(4) Az ügyfél indokolt kérelmére, vagy egyéb indokolt esetben a határozatban foglalt kötelezés tartalma vagy a kötelezés teljesítésére előírt határidő módosítható.

(5) A bejelentés elmulasztása, a polgármester döntésének – ideértve az érvényességi idő betartását is – megszegése, a jogszabálysértés megszüntetésére megállapított határidő eredménytelen eltelte esetén e magatartás megszegőjével szemben 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő településkép-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) kell kiszabni.

(6) A bírság kiszabásának esetkörei:

a.)településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,

b.)a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,

c.)településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása.

(7) A településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

a.)a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatását,

b.)a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatóságát,

c.)a jogsértő állapot időtartamát,

d.)a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát.

(8) A bírságot 15 napon belül az Önkormányzat számlájára kell befizetni. Ennek elmulasztása esetén a közigazgatási bírságra vonatkozó szabályok alapján kell eljárni.


                       XI.          FEJEZET
                                 ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

                   21.   Az épített környezet értékeinek fenntartásához nyújtható támogatások

                                                                                                          33. §     

(1)   A tulajdonos pályázat útján az önkormányzattól utófinanszírozással működő vissza nem térítendő támogatást igényelhet Kondoros Város területén lévő és e rendelet hatálya alá tartozó épületek, épületegyüttesek felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeinek részbeni fedezésére. A támogatásra fordítható összeget és forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetése tartalmazza.

(2)   A támogatás mértéke nem lehet több mint, a bekerülési összeg 50 %-a, maximum bruttó 500.000 Ft.

(3)   Az országos védettségű (műemlék) épületek támogatására nincs lehetőség. Támogatást nem lehet tervezésre, illetve értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.

(4)   A pályázatokat a Főépítész építészeti - településképi szempontok alapján véleményezi. Ezen vélemény, valamint az Önkormányzat településfejlesztéssel foglalkozó bizottsága javaslata alapján a Képviselő-testület bírálja el.

(5)   A döntésről a pályázók a döntést követő 30 munkanapon belül írásban értesítést kapnak.

                                                                                                          34. §     

(1)   A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan az Önkormányzat támogatási szerződést köt. Az Önkormányzat a támogatást az építési munkák lezárása után a költségvetési számláját vezető pénzintézet útján folyósítja.

(2)   A kedvezményezett a támogatási szerződés aláírásától számított 1 éven belül köteles befejezni az építési munkákat és elszámolni a költségekkel. Az építési munkák elvégzését az Polgármesteri Hivatal ellenőrzi a pályázathoz beadott tervdokumentáció és a jóváhagyott költségvetés alapján és erről jegyzőkönyvet vesznek fel.


XI/A. FEJEZET [16]

A FELSZÍNI ENERGIAELLÁTÁSI ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSE


(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a közlekedési és közmű területek, valamint a mezőgazdasági területek alkalmasak.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas a Belváros területe, a helyi területi védelem alatt álló terület és a helyi vagy országos oltalom alatt álló természeti terület.

                 

XII.          FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

                                                                                                          35. §     

(1)   Ez a rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2)   Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 21/2017.(XII.30.) önkormányzati rendelet.



  

[1]

Hatályon kívül helyezte a 14/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatálytalan: 2020. szeptember 26-tól

[2]

A rendelet szövegét a 14/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2020. szeptember 26-tól

[3]

A rendelet szövegét a 14/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2020. szeptember 26-tól

[4]

A rendelet szövegét a 14/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2020. szeptember 26-tól

[5]

Hatályon kívül helyezte a 14/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatálytalan: 2020. szeptember 26-tól

[6]

A rendelet szövegét a 14/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2020. szeptember 26-tól

[7]

Hatályon kívül helyezte a 14/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatálytalan: 2020. szeptember 26-tól

[8]

Hatályon kívül helyezte a 14/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatálytalan: 2020. szeptember 26-tól

[9]

Hatályon kívül helyezte a 14/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatálytalan: 2020. szeptember 26-tól

[10]

Hatályon kívül helyezte a 14/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatálytalan: 2020. szeptember 26-tól

[11]

Hatályon kívül helyezte a 14/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatálytalan: 2020. szeptember 26-tól

[12]

A rendelet szövegét a 14/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította. Hatályos: 2020. szeptember 26-tól

[13]

Hatályon kívül helyezte a 14/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatálytalan: 2020. szeptember 26-tól

[14]

Hatályon kívül helyezte a 14/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatálytalan: 2020. szeptember 26-tól

[15]

A rendelet szövegét a 14/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2020. szeptember 26-tól

[16]

A rendelet szövegét a 14/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 7. §-a módosította. Hatályos: 2020. szeptember 26-tól