1. § A rendelet hatálya kiterjed a Heves Megyei Önkormányzat (továbbiakban: Megyei Önkormányzat) tulajdonában lévő ingatlanokra, ingatlanon fennálló tulajdoni hányadra, ingóságokra, a Megyei Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra, gazdasági társaságban lévő üzletrészekre, az értékpapírokra és a Megyei Önkormányzatot megillető követelésekről való lemondás szabályaira.

2. § (1) A Megyei Önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része, amely az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálja.

(2) A Megyei Önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a Megyei Közgyűlés jelen önkormányzati rendelet keretei között rendelkezik.

(3) A Megyei Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül az a vagyonelem, amelyet a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak, továbbá amelyet más törvény vagy ezen önkormányzati rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősül az a vagyonelem, amelyet törvény vagy ezen önkormányzati rendelet annak minősít. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatásáról - a magasabb szintű jogszabályok és ezen rendelet korlátai között - a Megyei Közgyűlés rendelettel dönt.

(4)¹ A Megyei Önkormányzat a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyona, mint a forgalomképtelen törzsvagyon része - a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott kivétellel - nem idegeníthető el, törvényben meghatározott kivétellel nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(5)² A Megyei Önkormányzat ezen rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelemei – mint a forgalomképtelen törzsvagyon része - az önkormányzati rendelet erejénél fogva – a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott kivétellel - terhelési tilalom alatt állnak, biztosítékul nem adhatók, azokon osztott tulajdon nem létesíthető.

(6) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó önkormányzati vagyonelem - amely felett a rendelkezési jog gyakorlása feltételhez kötött - törzsvagyonként korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül, melynek átminősítéséről a Közgyűlés a (3) bekezdés szerint dönt.

(7) A Megyei Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a jelen önkormányzati rendelet 1. számú melléklete, korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát a 2. számú melléklete, üzleti vagyonát a 3. számú melléklete tartalmazza.

3. § (1) A Megyei Önkormányzat a vagyonát a Megyei Önkormányzati Hivatal közreműködésével kezeli.

(2) A Megyei Önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon, a számviteli és más vonatkozó jogszabályok előírásai szerint nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a főjegyző felelős.

(3) Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.

(4) Az önkormányzati vagyont – annak tulajdonjogát, állagát, értékét vagy bármely nyilvántartott paraméterét - érintő változást követően azt a nyilvántartásokban a jogszabályoknak megfelelően át kell vezetni. Vagyont keletkeztető jogügyletet követően a Megyei Önkormányzat új vagyonelemének vagyoni jellegét meg kell határozni és ennek figyelembe vételével kell azt nyilvántartásba venni.

4. § (1) A Megyei Önkormányzat által ellátott feladatok biztosításához, hatáskör gyakorlásához nélkülözhető korlátozottan forgalomképes vagyon és üzleti vagyon az e rendeletben meghatározott módon hasznosítható. Amennyiben a hasznosításhoz külön jogszabályban meghatározott hozzájárulás, engedély szükséges, ott ezek beszerzéséről a hasznosítás során gondoskodni szükséges.

(2) A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, a Megyei Önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az Önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.

(3) A Megyei Önkormányzat a (2) bekezdésben meghatározottak biztosítása céljából legkésőbb 2012. június 30. napjáig közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít, melynek elfogadásáról a Közgyűlés dönt.

(4) A vagyon hasznosítása a Megyei Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(5) A Megyei Önkormányzat vagyonának hasznosításából származó bevételek a Megyei Önkormányzatot illetik meg.

5. § (1)³ A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés - a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott feltételek mellett - kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy

(2) A Megyei Önkormányzat nemzeti vagyonának 5 évet meghaladó időtartamra vonatkozó bérbeadás útján történő hasznosításáról és annak részletes feltételeiről a Közgyűlés dönt. A Megyei Önkormányzat nemzeti vagyonának 5 évet meg nem haladó határozott időtartamra vonatkozó bérbeadás útján történő hasznosításáról (bérlő kijelölési jog és bérleti szerződés megkötése) - figyelemmel az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi előírásokra - a Közgyűlés Elnöke jogosult dönteni. Amennyiben a korlátozottan forgalomképes vagyontárgy, valamint az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy használatának, hasznosítási jogának 5 évet meg nem haladó időtartamra történő átengedéséből származó bevétel a hasznosítás időtartama alatt korlátozottan forgalomképes vagyontárgy esetén a nettó 5.000.000,- Ft-ot, üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy esetén a nettó 10.000.000,- Ft-ot meghaladja, akkor a vagyontárgy bérbeadás útján történő hasznosításáról a Közgyűlés dönt.

(3) A Megyei Önkormányzat nemzeti vagyonának részét képező nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadás útján történő hasznosítása esetén a bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó előzetes, írásbeli hozzájárulásával csak másik – a Megyei Önkormányzat tulajdonában álló - helyiségre vonatkozóan ruházhatja át vagy cserélheti el. A bérbeadói hozzájárulás csak abban az esetben adható meg, ha a cserélő fél az eredeti bérlővel kötött helyiségbérleti szerződésben meghatározott feltételeket változatlanul vagy a korábbi feltételeknél a bérbeadóra nézve előnyösebb módon vállalja, feltéve, hogy a cserélő fél a helyiséget az eredeti helyiségbérleti szerződésben rögzítettel azonos vagy ahhoz hasonló célra hasznosítja. A Megyei Önkormányzat nemzeti vagyonának részét képező nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadás útján történő hasznosítása esetén a bérlő a helyiséget albérletbe nem adhatja, de a bérbeadó előzetes, írásbeli hozzájárulásával a bérleti jogról a helyiséget az eredeti helyiségbérleti szerződésben rögzítettel azonos vagy ahhoz hasonló célra hasznosítani kívánó személy javára lemondhat. A bérbeadói hozzájárulás megadásának feltételeire a bérleti jog cseréjéhez, átruházásához kiadható bérbeadói hozzájárulás szabályai megfelelően irányadóak.

(4) A Megyei Önkormányzat nemzeti vagyonának részét képező ingatlan vagyonelem csak olyan tevékenység folytatására hasznosítható, amely a hasznosított vagyontárgy eredeti funkciójával, rendeltetésszerű használatával nem ellentétes.

(5) A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek.

(6)⁴ Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.

(7) A Megyei Önkormányzat nemzeti vagyonának (6) bekezdés szerinti ingyenes használatba adása a (2) bekezdésben rögzített eljárási rend keretében történik azzal, hogy a bevétel alatt az ingyenes használatba adás időtartama alatt elvárható ellenértéket, szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.

(8)⁵ A Heves Megyei Önkormányzat tulajdonát képező - egri 4967. helyrajzi számon nyilvántartott, Eger, Kossuth Lajos u. 9. szám alatti Megyeháza megnevezésű ingatlanban található - Barkóczy terem civil szervezetek és egyéb szerveződések feladatának ellátásához és szervezett rendezvényeihez, valamint megvalósuló programjaihoz történő alkalmankénti használatba adásáról egyedi támogatási kérelem vagy pályázat alapján a Közgyűlés Elnöke dönt.

6. § (1) Megyei Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében az önkormányzati rendeletben és törvényben meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek elidegenítése, biztosítékul adása, vagy egyéb módon történő megterhelésének engedélyezése, továbbá az ilyen vagyontárgy vásárlásáról szóló döntés:

(3) Az üzleti vagyon részét képező vagyonelem elidegenítése, biztosítékul adása, vagy egyéb módon történő megterhelésének engedélyezése, továbbá az ilyen vagyontárgy vásárlásáról szóló döntés:

(4) A Közgyűlés állandó bizottságai

7. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó forgalomképes vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgy elidegenítésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni. Ingatlanvásárlás is csak ingatlanforgalmi szakértő által készített vagyonértékelés, értékbecslés alapján történhet.

(2) A forgalmi érték megállapításának módja:

8. § (1) A nettó 5.000.000,- Ft-ot meghaladó forgalmi értékű korlátozottan forgalomképes vagyontárgy, valamint a nettó 10.000.000,- Ft-ot meghaladó forgalmi értékű üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítése csak nyilvános versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére történhet.

(2) A Közgyűlés az (1) bekezdésben részletezett értékesítés során – indokolt esetben – zártkörű versenytárgyalást is meghatározhat. A zártkörű versenytárgyaláson a Megyei Önkormányzat által meghívott - lehetőség szerint legalább három - ajánlattevő vesz részt. Az eljárásra egyebekben a nyilvános versenytárgyalás szabályai az irányadók.

(3) A versenytárgyalásra vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(4)¹² A nettó 100.000,- forintot meghaladó, de nettó 5.000.000,- Ft-ot meg nem haladó forgalmi értékű korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat és a nettó 3.000.000,- Ft-ot meghaladó, de nettó 10.000.001,- Ft-ot meg nem haladó forgalmi értékű üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyat csak nyílt licites eljárással lehet értékesíteni.

(5)¹³¹⁴ A nyílt licites eljárás során a Vidékfejlesztési és Határon Túli Ügyek Bizottsága

9. § (1) A Közgyűlés a Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint - kizárólag az ott meghatározott személyekkel - szerződéssel vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A nemzeti vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot alapító szerződés – törvényben meghatározott korlátozásokkal - kizárólag törvényben meghatározott személyekkel köthető és a haszonélvezeti jog kizárólag általuk gyakorolható. Vagyonkezelési szerződés, valamint haszonélvezeti jogot alapító szerződés – a lehetséges vagyonkezelők törvényben meghatározott, államháztartási körhöz tartozó személyére tekintettel - versenyeztetés nélkül köthető.

(3) A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit, továbbá a felmondásra vonatkozó részletszabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény tartalmazza.

10. § Értékpapírok vételéről és eladásáról, pénzügyi befektetésekről (ide nem értve a költségvetési rendelet szerinti szabad pénzeszközök betétként történő lekötését) – törvényben és kormányrendeletben foglalt kivétellel - értékhatártól függetlenül a Közgyűlés dönt.

11. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a Megyei Önkormányzatot megillető követelések közül azokról lehet lemondani, amelyek törvény alapján behajthatatlan követelésnek minősülnek:

(2) Méltányosság abban az esetben gyakorolható, ha a fizetésre kötelezett bizonyítja, hogy magatartása vagy körülményei megfelelnek a méltányosság feltételeinek. A méltányosság feltételeinek vizsgálata során magánszemély esetében azt kell mérlegelni, hogy a követelés kifizetése a kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését veszélyezteti-e. Jogi személy és egyéb szervezet esetében a kivételes méltánylást érdemlő körülmény, különös tekintettel a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése.

(3) A követelések behajthatatlanság és méltányosság jogcímén történő elengedésére a Közgyűlés jogosult.

(4) A követelések érvényesítése /behajtása/ érdekében tett intézkedéseket igazolni kell.

12. § (1) A Megyei Önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot és – törvényben meghatározott kivétellel - nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely vagy amelynek valamely – nem természetes személy – tagja nem átlátható.

(2) Az a gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a Megyei Önkormányzat legalább a törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, csak átlátható gazdasági társaságot alapíthat, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével csak olyan gazdasági társaságban szerezhet részesedést, amely, valamint amelynek nem természetes személy tagja átlátható.

(3)¹⁶ Az a nonprofit gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a Megyei Önkormányzat külön-külön vagy együttesen legalább a törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, – törvényben meghatározott kivétellel - csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságban szerezhet részesedést, és csak olyan nonprofit gazdasági társaságot alapíthat, amelyben többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(4)¹⁷ A Megyei Önkormányzat legalább többségi befolyásával működő gazdasági társaság esetében a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben - azaz a gazdasági társaság alapítása, a gazdasági társaság ügyvezetőjének és felügyelőbizottsági tagjainak megválasztása és visszahívása, valamint díjazásuk, a gazdasági társaság átalakulásának, egyesülésének és szétválásának elhatározása, valamint a gazdasági társaság megszüntetése, a gazdasági társaság törzstőkéjének felemelése vagy leszállítása, az egyszemélyes gazdasági társaság esetén többszemélyes társasággá válás elhatározása, nonprofit gazdasági társaságként történő működés elhatározása, a gazdasági társaság közhasznú szervezeti minősége megszerzésének kezdeményezése, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottsági taggal és a társasági könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítése kérdésében - a döntés meghozatalára a Közgyűlés, míg minden további kérdésben a Közgyűlés elnöke jogosult.

(5)¹⁸ Azon gazdasági társaság esetén, amelyben a Megyei Önkormányzat nem rendelkezik többségi befolyással, a társaság működése során felmerülő valamennyi kérdésben a Közgyűlés Elnöke átruházott hatáskörben jogosult dönteni arról, hogy a Megyei Önkormányzat képviseletében eljáró személy a legfőbb szerv döntéshozatala során milyen döntést támogasson.

13. § (1)¹⁹ A Megyei Önkormányzat – figyelemmel a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény rendelkezéseire – a nettó 2.000.000,-Ft-ot meghaladó értékű, de a közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű beszerzései (építési beruházás, árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés) esetén – a beszerzés sajátosságaira, körülményeire és az írásos ajánlatok beszerzésének időszükségletére is figyelemmel – a Közgyűlés Elnökének - a Szervezeti és Működési Szabályzatban biztosított, átruházott hatáskörön alapuló - döntése alapján 3 írásos ajánlat (továbbiakban: ajánlatkérés) beszerzésére jogosult.

(2)²⁰ E rendelet ajánlatkérésre vonatkozó, 13. §-ban meghatározott rendelkezéseit nem kell alkalmazni - így nem kell eljárást lefolytatni - azokra a nettó 2.000.000,-Ft-ot meghaladó értékű, de közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű beszerzésekkel érintett megállapodásokra, amelyeket a Megyei Önkormányzat és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek részvényei vagy üzletrészei kizárólag a Megyei Önkormányzat és más, a közbeszerzésekről szóló törvény - ajánlatkérői oldalon - személyi hatálya alá tartozó szervek tulajdonában vannak.

(3)²¹ Az ajánlatkérést – a közgyűlés elnökének az SzMSz-ben biztosított átruházott hatáskörön alapuló döntése alapján - a Megyei Önkormányzati Hivatal beszerzéssel érintett Osztálya készíti elő, javaslatot téve a 3 ajánlattevő személyére is. Az ajánlatkérésnek tartalmaznia kell

13/A. §²³²⁴ A rendelet hatálya kiterjed a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal tulajdonában lévő ingóságokra is, mely ingóságok a Hivatal feladat-ellátásához szükséges, kötelező leltározási ciklusonként felülvizsgált és aktualizált, külön leltári jegyzék szerint korlátozottan forgalomképes ingó vagyontárgynak minősülnek és ekként a Rendelet 2. mellékletének részét képezik.

14. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A Rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti a Heves Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet.