Mezőfalva Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (V.12.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról, valamint a gyermek és fiatal felnőtt pénzbeli támogatásáról
Hatályos: 2021. 07. 15- 2023. 09. 11Mezőfalva Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (V. 12.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról, valamint a gyermek és fiatal felnőtt pénzbeli támogatásáról1
Mezőfalva Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete hatáskörében eljáró Mezőfalva Nagyközség Önkormányzat Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontjában és 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:2
Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-ában foglaltak szerint kell értelmezni,
b) elemi kár: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 70. pontja szerinti fogalom,
c) lakóingatlan: az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 7. § (1) bekezdés 16. pont a) pontja szerinti fogalom,
d) lakóhely, tartózkodási hely, lakcím: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2)-(4) bekezdései szerinti fogalom.
Hatáskör, ellátási formák, pénzbeli és természetbeni szociális ellátások közös eljárási szabályai
1. A hatáskör gyakorlásának szabályai
2. § (1) Az e rendeletben meghatározott pénzben és természetben nyújtott ellátásokra való jogosultság megállapításáról és megszüntetéséről, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítéséről, visszafizetésének méltányosságból történő elengedéséről, csökkentéséről, részletekben történő megfizetéséről - a (2) bekezdés kivételével - Mezőfalva Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) által átruházott hatáskörben az Egészségügyi és Szociális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) dönt.
(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési támogatásra való jogosultság megállapításáról, az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, a köztemetés költségeinek megfizetése alóli mentesítésről a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
2. Ellátási formák
3. § Pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátási formák:
a) pénzbeli ellátás: rendkívüli települési támogatás.
b) természetben nyújtott ellátások:
ba) lakásfenntartási támogatás,
bb) köztemetés.
c) személyes gondoskodást nyújtó ellátások:
ca) étkeztetés,
cb) házi segítségnyújtás,
cc) családsegítés,
cd) nappali ellátás.
3. Az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások közös eljárási szabályai
4. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet az e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatvány kitöltésével postai úton, hivatali kapun keresztül vagy személyesen a Mezőfalvai Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) kell előterjeszteni.
(2) Az egyes ellátási formákra való jogosultság elbírálásához – a kérelmező családi, háztartási viszonyaira figyelemmel – az alábbi mellékleteket kell csatolni:
a) rendszeres jövedelmekről szóló mellékletek:
aa) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított, 30 napnál nem régebbi, a kérelem beadását megelőző havi nettó jövedelemről szóló igazolás,
ab) a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyévben kiállított éves nyugdíjösszesítőt, vagy az ellátás megállapításáról szóló határozatot, amennyiben az ellátás megállapítására a tárgyévben került sor, valamint a kérelem beadását megelőző havi nyugdíjszelvényt, vagy bankszámlakivonatot,
ac) egyéb rendszeres, a Járási Hivatal által folyósított, pénzellátásra vonatkozó, 30 napnál nem régebbi igazolást, valamint a kérelem beadását megelőző havi ellátás összegét igazoló postai szelvényt, vagy bankszámlakivonatot,
ad) a kérelem beadása idején regisztrált álláskereső esetén Járási Hivatal által kiállított, 30 napnál nem régebbi igazolást – ellátatlan regisztrált álláskereső esetén az igazolásának tartalmaznia kell, hogy ellátásban nem részesül -, valamint amennyiben a regisztrált álláskereső ellátásban részesül, mellékelni kell a kérelem beadását megelőző havi ellátás összegét igazoló postai szelvényt, vagy bankszámlakivonatot,
ae) vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem beadását megelőző 12 hónap 1 havi átlagjövedelem számításához szükséges, a lezárt adóévről szóló, az állami adóhatóság által kiadott jövedelemigazolást, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelő vagy a kérelmező által kiállított jövedelemnyilatkozatot,
af) az ösztöndíj összegét igazoló, a kérelem beadását megelőző havi bankszámlakivonatot vagy postai szelvényt.
b) gyermekek ellátásához kapcsolódó jövedelmek igazolására csatolandó mellékletek:
ba) gyermekvállalás támogatására nyújtott pénzbeli ellátás igazolásáról szóló határozatot, vagy jövedelemigazolást, valamint az ellátás összegét igazoló, a kérelem beadását megelőző havi postai szelvényt, vagy bankszámlakivonatot,
bb) családi pótlék szüneteltetése esetén az illetékes hatóság döntését a szüneteltetés okáról és időtartamáról,
bc) a gyermek elhelyezése és tartása tárgyában hozott bírósági ítéletet, végzést, vagy gyámhatósági jegyzőkönyvet, gyámság alá helyezett gyermek esetén a gyámkirendelő határozatot,
bd) kérelem beadását megelőző havi gyermektartás folyósítását igazoló postai szelvényt, vagy banki átutalást, ennek hiányában a tartásra kötelezett nyilatkozatát a tartásdíj mértékéről két tanú igazolásával,
be) a fizetett tartásdíjat megállapító végzést, és amennyiben a munkáltatói igazolás nem tartalmazza a levonás összegét, a kifizetést igazoló szelvényt, vagy banki átutalást.
c) árvaság, félárvaság esetén az árvaellátást megállapító határozatot, valamint igazolást az ellátás összegéről,
d) amennyiben kérelmező vagy a családjában élő közeli hozzátartozója, lakásfenntartási támogatás esetén a háztartásban élő személy munkahellyel, nyugdíjjal vagy egyéb jövedelemmel, bármilyen foglalkoztatási jogviszonnyal, őstermelői engedéllyel nem rendelkezik, úgy ennek okáról, tényéről nyilatkoznia kell,
e) jövedelmet terhelő letiltás esetén a letiltás jogcímének és a jövedelmet terhelő letiltás nettó összegének igazolását,
f) gondnokság alatt álló kérelmező esetén a gondnokkirendelő határozatot és bírósági ítéletet,
g) a 16. életévét betöltött gyermek esetében a köznevelési, illetve felsőoktatási intézmény 30 napnál nem régebbi igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról,
h) egyedül élő kérelmező esetében nyilatkozatot ennek tényéről,
i) bérlet, illetve albérlet esetén a lakáshasználat jogcímét igazoló szerződést, illetve nyilatkozatot,
j) a volt munkáltató hivatalos igazolását arra vonatkozóan, hogy a keresőtevékenység a kérelem előterjesztését megelőző 30 napon belül szűnt meg,
k) amennyiben az ellátás iránti kérelmet tartós betegség, fogyatékosság, gyógyászati segédeszköz vásárlása, magas gyógyszerköltség, kórházi ápolás indokolja, az erre vonatkozó orvosi, gyógyszertári, kórházi igazolást,
l) amennyiben a kérelem tárgya közüzemi díj, díjhátralék, intézményi térítési díj megfizetéséhez nyújtandó támogatás, úgy az érintett közüzem, intézmény hivatalos felszólítását, számlalevelét.
m) lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet(a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § (6) bekezdése szerinti formanyomtatványon benyújtandó vagyonnyilatkozatot.
5. § Az eljárások során az Szt. 5. § - 16. §-aiban meghatározott általános eljárási szabályokat kell alkalmazni.
6. § (1) A rendkívüli települési támogatások kifizetésére a döntés meghozatalát követő legkésőbb 4. munkanapon kérelmező rendelkezése szerinti bankszámlájára történő utalással, ennek hiányában a 8. naptól a Hivatal házipénztárában, akadályoztatás esetén kérelmező lakcímére történő postai utalással kerül sor.
(2) Ha a kérelmező részére megállapított rendkívüli települési támogatás (1) bekezdése szerinti kifizetése a döntés hozataltól számított 90. napig meghiúsul, akkor a határozatot vissza kell vonni.
(3) Kérelmező halála esetén a fel nem vett rendkívüli települési támogatás kifizetésére a Korm. rendelet 9. § (7) bekezdésének szabályai szerint kell eljárni.
(4) Amennyiben a települési támogatást kérelmező a kérelem benyújtását követően, de még a döntés meghozatala előtt elhalálozik, az eljárást meg kell szüntetni.
7. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetén az Szt. 17. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés véglegessé válását követő 15 napon belül kérelmezhető a megtérítés összegének, illetve a pénzegyenértékének és a kamat összegének méltányosságból történő
a) elengedése,
b) csökkentése,
c) részletekben megfizetése,
amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
(3) A (2) bekezdés szerinti kérelmet a Hivatalnál kell előterjeszteni az 4. § (1) bekezdésében megjelölt úton.
(4) A (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában súlyosan veszélyeztetett helyzetnek minősül és a megtérítés összege, illetve pénzegyenértéke és a kamat összege elengedhető, ha az ellátásban részesülő
a) hajléktalanná vált, vagy
b) családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75 %-át.
(5) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában súlyosan veszélyeztetett helyzetnek minősül és a megtérítés összege, illetve pénzegyenértéke és a kamat összege csökkenthető, ha az ellátásban részesülő családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. A csökkentés mértéke a fizetési kötelezettség 50 %-a.
(6) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában súlyosan veszélyeztetett helyzetnek minősül és a megtérítés összegére, illetve pénzegyenértékre és a kamat összegére akkor engedélyezhető részletfizetés, ha az ellátásban részesülő családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. A részletfizetés időtartama a fizetési kötelezettség összegétől függően 50.000 forintig 3 hónap, 50.000 forint felett 6 hónap.
Pénzbeli és természetben nyújtott ellátások
4. Települési támogatás
8. § (1) A települési támogatás a családok létfenntartási és a háztartások lakhatási lehetőségeinek segítése érdekében nyújtott pénzbeli vagy természetbeni támogatás.
(2) A települési támogatás formái:
a) rendkívüli települési támogatás,
b) lakásfenntartási támogatás.
(3) Rendkívüli települési támogatás
a) létfenntartási gondok enyhítése,
b) eseti gyógyszer- gyógyászati segédeszköz támogatása (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély),
c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott támogatás (a továbbiakban: rendkívüli gyermekvédelmi támogatás),
d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: temetési segély),
e) krízissegély
céljából nyújtható.
9. § (1) A rendkívüli települési támogatást az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, a kérelemhez mellékelni kell a 4. § (2) bekezdésében előírt dokumentumokat. A kérelemben meg kell jelölni a 8. § (3) bekezdés szerint igényelt ellátási formát. A 8. § (3) bekezdés a) pontjára hivatkozással igényelt támogatás esetén nyilatkozni kell azokról az okokról, körülményekről, élethelyzetről, amelyek miatt a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
(2) A megállapított rendkívüli települési támogatás folyósítása készpénzben történik.
10. § (1) A 8. § (3) bekezdés a) pont szerinti rendkívüli települési támogatás kérelemre annak a személynek állapítható meg, aki önhibáján kívül létfenntartást veszélyetető rendkívüli élethelyzetbe került, ezáltal időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, s emiatt önmaga vagy családja ellátásáról más módon gondoskodni nem tud, feltéve, hogy
a) családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,
b) egyedül élő esetén a havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át.
(2) Létfenntartási gonddal küzd az a személy
a) akinek hirtelen fellépő betegség, tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be,
b) akinek nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik,
c) akinek önhibáján kívül legalább 2 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni,
d) aki várandós anya és gyermekének megtartása miatt kerül válsághelyzetbe,
e) akit hajléktalanság veszélye fenyeget,
f) akit az éhezés veszélye fenyeget,
g) akit a fűtési időszakban kihűlés, fagyhalál veszélye fenyeget.
11. § Rendkívüli gyógyszersegély iránti igény megállapításának a 10. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott jövedelemhatáron túl további feltétele, hogy az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban.
12. § A 8. § (3) bekezdés a)–b) pontja alapján alkalmanként adott rendkívüli települési támogatás összege legalább 3.000,- forint, legfeljebb 30.000,- forint.
13. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a gyermek és fiatal felnőtt étkeztetésével, gondozásával, tartásával, oktatásával és iskoláztatásával összefüggésben lévő kiadásokra, valamint a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokra igényelhető. A kérelemhez csatolni kell a támogatásra okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás megállapításának feltétele a 10. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott jövedelmi határoknak való megfelelés.
(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást a gyermekre és fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani.
(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege egyszeri alkalommal gyermekenként, fiatal felnőttenként legalább 2.500,- forint, legfeljebb 10.000,- forintig terjedhet.
14. § (1) Temetési segély annak a Mezőfalván lakóhellyel rendelkező kérelmezőnek nyújtható, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át, egyedül élő esetén annak 550 %-át és a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban nem részesül.
(2) A temetési segély iránti kérelmet a számlakiállítást követő 30 napon belül kell előterjeszteni, melyhez csatolni kell a temetési segélyt kérő nevére kiállított temetési számlákat, a családban élő közeli hozzátartozók jövedelemigazolását, valamint az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát.
(3) A temetési segély összege 30.000,- forint. Amennyiben a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti, a segély összege elérheti a költségek teljes összegét, de ez esetben sem haladhatja meg a 100.000,- forintot.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a kérelmező vagy családja létfenntartását akkor veszélyezteti a temetési költségek viselése, ha a kérelmező családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75 %-át nem haladja meg.
15. § (1) Krízissegély címén rendkívüli települési támogatásra az a nagykorú személy jogosult,
a) aki betegség, vagy baleset miatt bekövetkezett legalább 20 nap folyamatos kórházi fekvőbeteg ellátásban részesült, feltéve, hogy családjában az egy főre számított havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén a havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át,
b) aki vagyon elleni bűncselekmény áldozata lett, feltéve, hogy családjában az egy főre számított havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén a havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át,
c) akinek a településen lévő saját tulajdonú, általa életvitelszerűen lakott házát olyan mértékű elemi kár, természeti katasztrófa sújtotta, amely a rendeltetésszerű használatot nehezíti vagy akadályozza, feltéve, hogy családjában az egy főre számított havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450 %-át, egyedül élő esetén a havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át,
d) akinek családi életében olyan hirtelen fellépő rendkívül sürgős szükség következett be, amelyben a késedelem a kérelmező vagy a család életét, testi épségét, egészségét veszélyezteti, feltéve, hogy családjában az egy főre számított havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át, egyedül élő esetén a havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 550 %-át.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti rendkívüli sürgős szükség lehet:
a) egészségi állapotban bekövetkezett visszafordíthatatlan sérülés, rokkantság helyzete és az ennek kezeléséhez szükséges eszközök beszerzése,
b) munkáltató gazdasági helyzetéből adódó probléma következtében munkahely elvesztése, melyet követően kérelmező öt hónap elteltével sem tud elhelyezkedni,
c) a családban keresőtevékenységet végző aktív korban lévő személy hirtelen fellépő halálesete miatt kialakult anyagi nehézségek.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelmet az ellátás befejező időpontjától számított 15 munkanapon belül lehet benyújtani.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmet az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül lehet benyújtani, melyhez csatolni kell a rendőrség által kiállított közokiratot (feljelentés, jegyzőkönyv vagy határozat).
(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kérelmet az elemi kár bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül lehet benyújtani. Ilyen kérelem esetén környezettanulmányt kell készíteni.
(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti krízissegély összege 15.000,- forint.
(7) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti krízissegély összege 30.000,- forint.
(8) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti krízissegély összege legfeljebb 100.000,- forint.
16. § (1) A 8. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott rendkívüli települési támogatás hivatalból is adható.
(2) Az Szt. 45. § (5) bekezdésében foglalt személyeken túl hivatalból eljárást kezdeményezhet védőnő, házi- és gyermekorvos, önkormányzati képviselő is.
(3) A kezdeményezés benyújtható írásban vagy szóban a Hivatalban. A szóbeli kezdeményezésről feljegyzést kell készíteni.
(4) A kezdeményezés alapján indított eljárás keretében környezettanulmány készítésével fel kell venni a kapcsolatot a támogatásban részesítendő személlyel, családdal, melynek elvégzésére az önkormányzat fenntartásában lévő Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Intézmény (a továbbiakban: Intézmény) családgondozója is felkérhető.
(5) A jogosultság elbírálására az e rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
5. Lakásfenntartási támogatás
17. § (1) A lakásfenntartási támogatás (a továbbiakban: támogatás) a szociálisan rászoruló háztartások részére a lakóingatlan fenntartásához kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott természetbeni hozzájárulás.
(2) A lakóingatlan fenntartásához kapcsolódó figyelembe vehető rendszeres kiadások:
a) villanyáram-fogyasztás,
b) gázfogyasztás,
c) vízfogyasztás,
d) csatornahasználat,
e) szemétszállítási díj.
(3) A támogatás iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni szükséges a 4. § (2) bekezdésben foglaltakon túl:
a) a lakóingatlan tulajdonviszonyait igazoló okiratot (tulajdoni lap másolat vagy adásvételi szerződés vagy egyéb hitelt érdemlő okirat),
b) a lakóingatlan nagyságát igazoló iratot (használatbavételi engedély vagy lakásbiztosítási szerződés vagy egyéb hitelt érdemlő okirat) és
c) a közüzemi szolgáltató által kiállított igazolást vagy a közüzemi számlát.
(4) A kérelemben meg kell jelölni azt a (2) bekezdés szerinti rendszeres kiadást, amelyre a támogatást igényli.
18. § (1) Támogatás azon nagykorú természetes személynek nyújtható, aki a bejelentett lakóhelyén vagy tartózkodási helyén tulajdonosként, haszonélvezőként, bérlőként, társbérlőként, albérlőként, lakástulajdonos kiskorú gyermek törvényes képviselőjeként lakik.
(2) Támogatásra jogosult az a személy, akinek:
a) háztartásában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át,
b) egyedül élő esetében 280 %-át
nem haladja meg, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
19. § (1) A támogatást – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani 6 hónap időtartamra. Bérlő, albérlő esetén a szerződés lejártának hónapjáig, de legfeljebb 6 hónap időtartamra kell megállapítani a támogatást.
(2) Amennyiben a támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatás teljes összegben kell folyósítani, azzal, hogy a támogatást a változást követő hónap első napjától kell megszüntetni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell megszüntetni a támogatást annak a személynek,
a) aki azt kérelmezi,
b) aki a lakóingatlant értékesíti,
c) aki nem bejelentett lakóhelyén vagy tartózkodási helyén él életvitelszerűen,
d) akire nézve olyan adat vagy körülmény merül fel, amely alapján támogatásban nem lett volna részesíthető,
e) akire nézve a közüzemi szolgáltató jelzése szerint a fogyasztási helyen fogyasztó változás következett be.
20. § Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás részeit.
21. § Nem részesíthető támogatásban az az igénylő,
a) akinek lakáshasznosításból származó jövedelme van,
b) aki nem életvitelszerűen használja a lakóingatlant,
c) aki a gyermektartásdíj megállapítását nem kéri, arról lemond, annak végrehajtását nem kezdeményezi,
d) akinek a lakásbérleti, vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn.
22. § (1) A támogatás havi összege a lakóingatlan nagyságától függően a választott közüzemi számla egyhavi összege, de legfeljebb:
a) 45 m2–ig 2.500,- Ft
b) 46-80 m2 között 3.500,- Ft
c) 81 m2–től 5.000,- Ft.
(2) A kifizetésre vonatkozó eljárási szabályok a szolgáltatóval kötött szerződésben kerülnek szabályozásra.
(3) A támogatásra jogosult támogatása lejártát követő hónap első napjától nyújthat be új kérelmet.
6. Köztemetés
23. § (1) A közköltségen történő eltemettetés elrendeléséről szóló határozat meghozatala előtt legalább kettő temetésre jogosult szolgáltatótól árajánlatot kell kérni a legolcsóbb temetésre vonatkozóan.
(2) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt kérelmére a térítési kötelezettség alól mentesíti
a) egészben, ha családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,
b) 50 %-ban, ha családjában egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
7. Általános rendelkezések
24. § (1) Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások közül biztosítja az arra rászorulók étkeztetését, házi segítségnyújtását, nappali ellátását, valamint családsegítő tevékenységet végez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását az Intézmény végzi.
25. § (1) Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátásra irányuló alapszolgáltatás igénylését e rendelet 3. melléklete szerinti kérelemmel és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 1. melléklete szerinti egészségi állapotra vonatkozó igazolással, valamint jövedelemnyilatkozattal együtt az intézményvezetőnél kell előterjeszteni. A kérelem elbírálásáról, annak beérkezését követően 8 napon belül az intézményvezető dönt.
(2) Az intézményvezető külön eljárás nélkül köteles a személyes gondoskodást nyújtó ellátások bármelyikét biztosítani, ha valamely személy azonnali ellátása halaszthatatlan, a késedelem a rászorulónak életét, testi épségét, egészségét veszélyeztetné, vagy súlyos nélkülözésnek tenné ki. Ilyen esetben az intézményvezető feljegyzést készít és 8 napon belül gondoskodik a formanyomtatvány kitöltetéséről és a szükséges mellékletek beszerzéséről, valamint dönt az ellátásra jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról.
(3) Amennyiben a háziorvos, szakorvos szakvéleménye szerint soron kívüli szolgáltatás biztosítása indokolt, az intézményvezető külön eljárás keretében biztosíthatja az ellátást, ha az ellátott szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely gyorsított eljárást igényel.
26. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételekor – családsegítő tevékenységet kivéve - az intézményvezető az ellátásra jogosulttal, illetve törvényes képviselőjével az ellátás típusának megfelelő megállapodást köt.
(2) A megállapodás módosítására akkor kerülhet sor, ha:
a) az ellátásra jogosult más ellátási formát kér és arra igényjogosultságot kap, vagy az ellátás módjában történik változás,
b) a jogosult jövedelmi helyzete vagy a mindenkori öregségi nyugdíjminimum, illetve intézményi térítési díj változása miatt a személyi térítési díj összegét változtatni kell.
(3) A megállapodás módosítása iránti igényt az ellátásra jogosult, illetve törvényes képviselője az intézményvezetőnél jelentheti be a 25. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.
27. § Az intézményvezető a felvételi eljárással kapcsolatos tapasztalatokról, valamint az intézmény szakmai munkájáról és tevékenységéről évente beszámol a Képviselő-testületnek.
8. Étkeztetés
28. § (1) Munkanapokon egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni annak a szociálisan rászorult igénylőnek, aki azt az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglaltak szerint önmaga, illetve eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes biztosítani.
(2) Étkeztetés igénybevételénél szociálisan rászorulónak minősül az a jogosult, aki az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:
a) 18. életévét betöltötte és jövedelemmel nem rendelkezik,
b) a 60. életévét betöltötte,
c) egészségi állapota miatt: aki a megromlott egészségi állapotát kórházi zárójelentéssel vagy szakorvosi véleménnyel igazolja, vagy a háziorvos javasolja az ellátását,
d) fogyatékosság, pszichiátriai betegség miatt: aki a fogyatékosságát, pszichiátriai betegségét kórházi zárójelentéssel vagy szakorvosi véleménnyel igazolja, és a háziorvos javasolja az ellátását,
e) szenvedélybetegség miatt: aki a szenvedélybetegsége következtében beállt szervi károsodását kórházi zárójelentéssel vagy szakorvosi véleménnyel igazolja, és a háziorvos javasolja az ellátását,
f) hajléktalanság miatt éjszakáit a közterületen tölti.
(3) Az ellátás módja lehet:
a) az étel helyben fogyasztása az Intézményben,
b) az étel elvitele saját erőből,
c) az étel gondozók általi házhoz szállítása.
(4) Az étkeztetés intézményi és személyi térítési díjait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(5) Az étkeztetés igénybevételére vonatkozóan a 4. melléklet szerinti megállapodást kell megkötni.
(6) Az Szt. 100. §-ában meghatározottakon túl meg kell szüntetni az ellátását annak a jogosultnak, aki:
a) fertőző beteggé vagy kórokozó-hordozóvá vált,
b) amennyiben az ételt részére házhoz szállítják és a szociális gondozót munkájában szándékosan akadályozza vagy testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsít,
c) az intézményben történő elfogyasztás esetén többszöri agresszív, fenyegető magatartásával a közösséget zavarja, a házirendben foglalt szabályokat megsérti.
9. Házi segítségnyújtás
29. § (1) Kérelemre vagy az érintett személy beleegyezésével hivatalból az Szt. 63. §-a szerinti házi segítségnyújtást kell biztosítani.
(2) A házi segítségnyújtás intézményi és személyi térítési díjait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(3) A házi segítségnyújtás igénybevételére vonatkozóan az 5. melléklet szerinti megállapodást kell megkötni.
(4) A házi segítségnyújtást az intézményvezető megtagadhatja, ismételt esetben pedig az ellátást megszüntetheti, ha a segítségnyújtásra jogosult a szociális gondozót munkájában szándékosan akadályozza, pl. a lakásba felhívás ellenére nem engedi be, vagy a gondozó testi épségét veszélytető magatartást tanúsít.
(5) A (4) bekezdés szerinti házi segítségnyújtás megtagadásáról az intézményvezető jegyzőkönyvet köteles készíteni.
10. Nappali ellátás
30. § (1) Nappali ellátásra jogosultak az Szt. 65/F. §-ában meghatározott személyek.
(2) A nappali ellátás igénybevételére vonatkozóan a 6. melléklet szerinti megállapodást kell megkötni.
(3) Nem veheti igénybe az ellátást az a személy, aki:
a) mozgásában oly mértékben korlátozott, hogy még segítséggel sem képes eljárni az Intézménybe,
b) fertőző beteg, vagy kórokozó-hordozó,
c) közveszélyes elmebeteg,
d) a közösségi életvitelre és normák betartására alkalmatlan.
(4) Az ellátás keretében – az ellátott igényétől függően – az Intézmény napi háromszori étkezést biztosít.
(5) A nappali ellátás intézményi és személyi térítési díjait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
31. § (1) Az Szt. 100. §-ában meghatározottakon túl meg kell szüntetni az intézményi jogviszonyát annak a jogosultnak, aki:
a) ápolásra szorul és házi segítségnyújtásra van szüksége,
b) fertőző beteggé vagy kórokozó-hordozóvá válik,
c) közveszélyes, vagy többszöri agresszív, fenyegető magatartásával a közösséget zavarja, és beilleszkedni nem tud vagy nem akar, a házirendben foglalt együttélési szabályokat súlyosan megsérti,
d) a közösség sérelmére szabálysértést vagy bűncselekményt követett el,
e) akinek másik intézményben történő elhelyezése indokolt.
(2) Azonnali hatállyal meg kell tagadni az ellátását annak a jogosultnak, aki:
a) az ellátást ittas állapotban veszi igénybe,
b) az alapvető közegészségügyi-járványügyi szabályokat nem tartja be,
c) agresszív magatartásával zavarja a közösséget.
(3) A (2) bekezdés szerinti ellátás megtagadásáról az intézményvezető jegyzőkönyvet köteles készíteni.
11. Családsegítés
32. § (1) Az Intézmény szociális és mentálhigiénés problémák jelentkezése esetén az életvezetési képesség megőrzése, krízishelyzetek megelőzése és megszüntetése érdekében családsegítést végez.
(2) A szolgáltatás igénybevétele önkéntes és térítésmentes, a segítségnyújtás módját az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
12. A jogosultak érdekvédelme
33. § (1) A személyes gondoskodás iránti ellátás igénybevételekor a jóváhagyott érvényben lévő intézményi házirend egy példányát az igénybe vevő számára át kell adni.
(2) A személyes gondoskodásra jogosult és hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet az intézmény vezetőjénél, illetve a házirendben megjelölt területileg illetékes ellátottjogi képviselőnél panasszal élhet elsősorban:
a) az intézményi jogviszony megsértése,
b) személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme,
c) intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási, vagyonvédelmi kötelezettségei megsértése esetén,
d) ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében.
(3) A panasz kivizsgálására jogosult köteles 15 napon belül írásban értesíteni a panasztevőt, az előterjesztett panasz eredményéről. Ha a panasz kivizsgálásra jogosult egyúttal intézkedésre is jogosult, úgy intézkedik, egyéb esetben javaslatot tehet.
(4) Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, akkor a sérelmesnek vélt elutasítás, illetve döntés ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül írásban Mezőfalva Nagyközség Önkormányzat Polgármesteréhez fordulhat panaszának kivizsgálása ügyében, melyet az intézményvezetőnél kell benyújtani.
(5) A (4) bekezdés szerint benyújtott panaszt az intézményvezető a kézhezvételt követő három munkanapon belül – írásban kifejtett véleményével együtt – továbbítja a polgármesternek, aki a panaszról harminc napon belül dönt és értesíti az érdekelteket.
Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal
33/A. § (1) Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt (a továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre.
(2) A Kerekasztal feladatai:
a) közreműködik a szociális szolgáltatástervezési koncepció (a továbbiakban: Koncepció) felülvizsgálatában,
b) figyelemmel kíséri a Koncepció megvalósulását, végrehajtását,
c) közreműködik a helyi esélyegyenlőségi program (a továbbiakban: HEP) felülvizsgálatában,
d) figyelemmel kíséri a HEP intézkedési tervében foglaltak megvalósulását.
33/B. § (1) A Kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai:
a) Mezőfalva Nagyközség Önkormányzat Alpolgármestere,
b) CORDASTELLA Nonprofit Közhasznú Kft. képviselője,
c) Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Intézmény vezetője,
d) Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola képviselője,
e) Mezőfalvai Tündérkert Óvoda képviselője.
(2) A Kerekasztal elnöke az önkormányzatot képviselő alpolgármester.
(3) A Kerekasztal ülésére tanácskozási joggal meghívásra kerül:
a) Mezőfalva Nagyközség polgármestere,
b) Mezőfalva Nagyközség jegyzője,
c) Hivatal igazgatási osztályvezetője,
d) Egészségház képviseletében felnőtt háziorvos és védőnő.
33/C. § (1) A Kerekasztal ülésének összehívásáról az elnök gondoskodik, az ügyviteli feladatokat a Hivatal végzi.
(2) Ülés összehívását a Kerekasztal bármelyik tagja kezdeményezheti.
(3) A Kerekasztal ülései nyilvánosak. Az ülésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az elnök és a szavazati joggal rendelkező tagok közül egy fő írja alá.
(4) A Kerekasztal döntésének formája határozat, amelyet a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel hoznak meg.
(5) A szavazás kézfeltartással történik.
(6) A Kerekasztal akkor határozatképes, ha a tagok közül legalább 3 fő jelen van.
Záró rendelkezések
34. § Ez a rendelet 2021. május 20-án lép hatályba.
35. § E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
36. § Hatályát veszti Mezőfalva Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról és a Szociálpolitikai Kerekasztalról szóló 10/2020. (XI. 30.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet
Az önkormányzati rendeletet a Mezőfalva Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 7.) önkormányzati rendelete 39. §-a hatályon kívül helyezte 2023. szeptember 12. napjával.
A bevezető a Mezőfalva Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (VII. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az IV/A. Fejezetet (33/A. §, 33/B. §, 33/C. §) a Mezőfalva Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (VII. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.