1. § (1) A rendelet hatálya Mezőberény város teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, továbbá egyedi építési telket alakítani, építményt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni

• a) az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) előírásai,
• b) az egyéb vonatkozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései, valamint
• c) a jelen rendelet és ennek mellékletét képező szabályozási tervlapok (SZA-1/1, 1/2; SZA-2/1, 2/2;) szerint szabad.

2. § (1) A szabályozási elemek a település egésze szempontjából kötelezőnek tekintendők, megváltoztatásuk csak a szabályozási terv módosításával lehetséges.

3. § Beépítésre szánt területen az 1. § (2) bekezdés szerinti tevékenységet, amennyiben a korábbi terület-felhasználás ezt szükségessé teszi csak a művelés alóli kivonás végrehajtása után lehet engedélyezni.

4. § Az 1. § (1) bekezdés szerinti közigazgatási terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket foglal magába.

(1) Ezen belül a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege szerint:

• a) lakóterületek,
• b) vegyes területek,
• c) gazdasági területek,
• d) különleges területek.

(2) A beépítésre nem szánt területek általános jellege szerint:

5. § (1) A beépített és beépítésre szánt területek határát az SZA-1/1, SZA-1/2 és SZA-2/1, SZA-2/2 tervek tüntetik fel.

(2) Beépítésre szánt (tervezett) területek beépítésének megkezdését megelőzően a szükséges előkészítő munkákat (utcaszélesítés, előközművesítés) el kell végezni.

(3) Beépítésre szánt területek igénybevételének bekövetkeztéig az övezetre előírt közművesítettség (OTÉK 8. § (2) b)) biztosítandó.

(4) Az egyes telektömbökön belül a besorolásnak megfelelő beépítési előírások az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl. lakóterületen lévő intézmény vagy kereskedelmi, szolgáltató, illetve mezőgazdasági üzemi építmény).

6. § (1) [2] A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terv az alábbi építési övezeteket jelöli ki:

• a) lakóterületek:
  • aa) Lk – kisvárosias;
  • ab) Lkk – kisvárosias (kialakult);
  • ac) Lke – kertvárosias;
  • ad) Lf – falusias besorolásúak.
• b) vegyes terület:
  • ba) Vt – településközpont vegyes terület;
  • bb) Vtk – településközpont vegyes terület (kialakult).
• c) gazdasági területek:
  • ca) Gksz – gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató terület,
  • cb) Gip – gazdasági-ipari terület,
• d) különleges területek:
  • da) Kt – temető,
  • db) Kt*– temető,
  • dc) Ks – sportterületek,
  • dd) Kb – bánya,
  • de) Kp – pihenőpark,
  • df) Kv – Vízügyi Múzeum,
  • dg) Kst – strandfürdő,
  • dh) Kk – kommunális telepek
  • di) Kmü- mezőgazdasági üzemi területek

  [3] dj) Ke – egyéb terület – kiállítási-, rendezvény- és sport terület

(2) Meglévő épület funkcióváltása esetén a gépkocsi várakozóhelyek kialakításánál az OTÉK előírásait be kell tartani.

(3) Az övezetekben, illetve területeken szennyvizet csak szennyvízcsatornába, annak kiépítéséig vízzáró szennyvízgyűjtő aknába szabad elvezetni.

7. § (1) Az Lk jelű kisvárosi lakóövezet területén a kialakult kisvárosias beépítés figyelembe véve jellemzően lakóházak, valamint az OTÉK 12. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

• a) Beépítés mértéke max. 50 %.
• b) Építmények legnagyobb magassága 7,50 m lehet.
• c) A szintterület-sűrűség 1,4
• d) A telek területének min. 30 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
• e) Utcai telekszélesség legalább 16,00 m .
• f) A telekmélység min. 25,00 m .
• g) Oldalkert mérete legalább 6,00 m .
• h) Hátsókert min. 6,00 m .
• i) A telken nem lakóépület célú kiszolgáló épület építménymagassága max. 3,50 m , gerincmagassága max. 5,50 m .
• j) [4]
• k) Az építési vonal meghatározásakor alapul kell venni, az utcában többségben kialakult lakóépületek építési vonalát (utcafrontos vagy előkertes beépítés).
• l) Új építési telek (középületek kivételével) csak 2000 m ² alatt alakítható ki. [5]
• m) [6]

8. § (1) Az Lkk jelű kialakult kisvárosias lakóterület úszótelkekkel. Az övezetben új telekalakítással járó építési tevékenység nem folytatható.

• a) A szintterület-sűrűség 1,0
• b) Beépítés mértéke max. 25% (telektömbre vonatkoztatva)
• c) Megengedett legnagyobb építmény magasság: 10,00 m
• d) A telek területének min. 50 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.

9. § (1) Az Lke jelű kertvárosias lakóövezetek területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, jellemzően kertes családi házak, valamint az OTÉK 13. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

• a) Beépítési mód: oldalhatáron álló. Kivéve a 20,00 m-nél szélesebb, és saroktelkeken, ahol szabadonálló is lehet.
• b) Beépítés mértéke max. 30 %.
• c) Építmények legnagyobb magassága 4,50 m lehet.
• d) A szintterület-sűrűség 0,6
• e) A telek területének min. 50 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.

10. § (1) Az Lf jelű falusias lakóövezetek területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, falusias beépítést figyelembe véve jellemzően kertes családi házak, valamint az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

• a) Beépítési mód: oldalhatáron álló.
• b) Beépítés mértéke max. 30 %.
• c) Építmények legnagyobb magassága 4,50 m lehet.
• d) A szintterület-sűrűség 0,5.
• e) A telek területének min. 40 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
• f) Utcai telekszélesség legalább 16,00 m .

11. § (1) [11] A Vt jelű településközpont vegyes övezet területén a kialakult beépítést figyelembe véve lakóházak, szolgáltató-kereskedelmi létesítmények és intézmények, valamint az OTÉK 16. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

• a) Beépítési mód a kialakult állapot szerint. Az adott telek beépítési módját az illeszkedés szabályai szerint [12] kell megállapítani.
• b) Új építési telek( középületek kivételével) csak 2000 m ² alatt alakítható ki.
• c) Beépítés mértéke max. 70 %.
• d) [13] Az építmények magassága legfeljebb 12,50 m lehet, kivéve a templomok vagy emlékművek létesítését.
• e) A szintterület-sűrűség 2,1
• f) A telek területének min. 20 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
• g) Utcai telekszélesség legalább 16,00 m .
• h)^[1] A telekmélység min. 25,00 m, amely kialakult telekmélység esetében kisebb is lehet.
• i) Az épületeket előkert nélkül, utcafrontra kell építeni, kivéve a közparkhoz csatlakozó nagy kiterjedésű intézményi zöldterülettel rendelkező telkekre kerülőket, amelyek előkertesek is lehetnek.
• j) Oldalkert mérete egyedileg megállapított, de min. 6,00 m .
• k) Hátsókert min. 6,00 m .
• l) [14]
• m) [15]
• n) [16]
• o) [17]

12. § (1) Az Vtk jelű kialakult településközpont vegyes terület úszótelkekkel. Az övezetben új telekalakítással járó építési tevékenység nem folytatható.

(2) A szintterület-sűrűség 1,5

• a) Beépítés mértéke max. 40% (területfelhasználási egységre)
• b) Megengedett legnagyobb építmény magasság: 12,50 m
• c) A telek területének min. 50 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.

13. § (1) A Gksz jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, nagyobb védőtávolságot nem igénylő, gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál az OTÉK 18. § (1) és (2) bekezdésének 1. és 2. pontja, valamint a 19. § (1) és (2) bekezdésének 1; 2; 3; 4. és 5. pontja szerint.

• a) A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni.
• b) Az övezet telkein a főépületek és kiszolgáló létesítmények szabadon állóan helyezhetők el.
• c) Az építménymagasság max. 6,50 m , kivéve a technológiai berendezéseket, vagy építményeket.
• d) A beépítés mértéke a telekterület 60 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.
• e) A teleknagyság új telek kialakítása esetén min. 1000 m ² .
• f) Oldalkert min. 6,00 m .
• g) Hátsókert min. 6,00 m .
• h) A telek hátsó kertjének 6,00 m és előkertjének 5,00 m szélességében beültetési kötelezettsége van a telektulajdonosnak. Ezért a telken megépült épület használatbavételi engedélye csak a fásítás elkészülte után adható ki.
• i) Szintterület-sűrűség: 1,5.

14. § (7) A Gip jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú ipari épületek elhelyezésére szolgál.

• a) A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni, mely a fásított előkertekben is lehetséges.
• b) Az övezet telkein a fő- és kiszolgáló létesítmények szabadonállóan helyezhetők el.
• c) Az építménymagasság max. 7,50 m . Ennél magasabb építmény csak a technológiai követelmények miatt alkalmazható.
• d) A beépítés mértéke a telekterület 50 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.
• e) A teleknagyság új telek kialakítása esetén min. 2.000 m ² .
• f) A telek utcai homlokvonala új telek kialakítása esetén min. 25,00 m .
• g) Előkert 10,00 m .
• h) Oldalkert min. 6,00 m .
• i) Hátsókert min. 10,00 m .
• j) Szintterület-sűrűség: 1,5.
• k) [18] A lakóövezettel határos telkeken 30,00 m szélességben beültetési kötelezettséget kell előírni a lakóterület felőli telekhatár mellett, kialakult telkek esetében is. Abban az esetben , ha az iparterületi földrészlet határvonala a lakóterületek telkeinek oldal-, vagy hátsó kertjével határos, a beültetési kötelezettséget 30 m-ről 15 m-re- , ha a lakóépület az iparterület határától legalább 40 m-re helyezkedik el, akkor 9,0 m-re lehet csökkenteni.

(1) A K jelű különleges területekre vonatkozó előírásokat az OTÉK 24. §-a tartalmazza.

(2) [20] Különleges területek az alábbiak:

• a) Ks jelű sportterület:
  • aa) szintterületsűrűség max. 0,2
  • ab) beépítettség max. 5 %,
  • ac) építménymagasság max. 10,50 m ,
  • ad) legkisebb zöldfelület 80 %,
  • ae) előkert min. 10,00 m ,
  • af) oldalkert min. 6,00 m ,
  • ag) hátsókert min. 6,00 m .
• b) Kt és Kt* jelű temetőterület:
  • ba) szintterületsűrűség max. 0,1
  • bb) beépítettség max. 2 %,
  • bc) építménymagasság max. 4,50 m , ettől nagyobb csak a kápolna építménymagassága lehet,
  • bd) legkisebb zöldfelület 50 %,
  • be) előkert, oldalkert, hátsókert min. 30,00 m ,
• c) Kb jelű bányaterület:
  • ca) A beépítés feltételeit egyedileg, szakhatósági hozzájárulás alapján kell megállapítani
• d) Kv jelű Vízügyi Múzeum:
  • da) Csak a műemléki hatóság engedélyével lehet építési munkát folytatni.
• e) Kp jelű pihenőpark:
  • ea) szintterületsűrűség max. 0,35
  • eb) beépítettség max. 20 %,
  • ec) építménymagasság max. 4,50 m ,
  • ed) legkisebb zöldfelület 50 %,
  • ee) előkert min. 10,00 m ,
  • ef) oldalkert min. 10,00 m ,
  • eg) hátsókert min. 10,00 m .
• f) Kk jelű kommunális telepek:
  • fa) szintterületsűrűség max. 0,2
  • fb) beépítettség max. 10 %,
  • fc) építménymagasság max. 4,50 m , ettől nagyobb csak a technológiai építmény magassága lehet,
  • fd) legkisebb zöldfelület 40 %,
  • fe) előkert min. 10,00 m ,
  • ff) oldalkert min. 10,00 m ,
  • fg) hátsókert min. 10,00 m .
• g) Kst jelű strandfürdő:
  • ga) szintterületsűrűség max. 0,5
  • gb) beépítettség max. 30 %,
  • gc) építménymagasság max. 12,50 m ,
  • gd) legkisebb zöldfelület 50 %,
  • ge) előkert min. 5,00 m ,
  • gf) oldalkert min. 6,00 m ,
  • gg) hátsókert min. 10,00 m .
• h) Kmü jelű mezőgazdasági üzemek:
  • ha) A meglévő telepeken a legkisebb új telekméret 3000 m ² .
  • hb) Lakóépület csak szolgálati lakás céljára építhető.
  • hc) Birtokközpontok az OTÉK előírásai szerint létesíthetők.
  • hd) Az övezetben a fő- és kiszolgáló létesítmények szabadon állóan helyezhetők el
  • he) A beépítés mértéke a telekterület 40 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 40 %-a növényzettel borított legyen.
  • hf) Az építménymagasság max. 7,50 m . Ennél magasabb építmény csak a technológiai követelmények miatt alkalmazható.
  • hg) Előkert min. 10,00 m .
  • hh) Oldalkert min. 6,00 m .
  • hi) Hátsókert min. 10,00 m .
  • hj) Szintterületsűrűség: 1,0.

16. § (1) Közlekedési Közúti területek, Köu :

• a) Közúti Közlekedési terület: a szabályzat szempontjából a város közhasználatra szánt részeként (közterület) kell kezelni minden olyan közhasználatra szolgáló területet, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és amelyet az ingatlan-nyilvántartás is közterület-ként tart nyilván, továbbá olyan külterületi területek melyek az ingatlan nyilvántartásban út ill. közlekedési területként vannak nyilvántartva.
• b) Külterületen a gyűjtőúttal vagy annál magasabbrendű utakkal határolt területen belüli, a szabályozási terven nem szabályozott köz- és magánutak beépítési szélességét a funkcionális igények alapján kell meghatározni, de az nem lehet kevesebb 8,0 m-nél. [22]
• c) A közterületek és azon belül a közlekedési területek összefüggő hálózatot kell alkossanak.
• d) Magánút csak közúti területhez csatlakoztatható.
• e) Magánút lakóterületen csak szabályozási terv alapján alakítható ki.
• f) A közlekedési terület övezeteinek területén építmény részleges közművesítéssel is elhelyezhető.
• g) A közlekedési utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, sétányok, közös kerékpár és gyalogutak, gépjármű parkolók, busz megállóhelyek stb.) terepszinti magassági elrendezését, valamint a felszíni és felszínalatti vizek megfelelő és biztonságos elvezetését meg kell oldani.
• h) Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) és a terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:
• i) azokról a telkek biztonságos megközelítése,
• j) az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,
• k) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, bővíthetősége továbbá
• l) a vonatkozó hatályos jogszabályokban, rendeletekben előírt feltételek, jellemzők megvalósítása biztosítható legyen.
• m) A közlekedési területeken belül műtárgyakat, közvilágítási és közlekedési jelzőlámpákat, közterületi építményeket, növényzetet, közterületi bútorokat úgy kell elhelyezni, hogy azok fényei, méretei az előírásokban rögzített és szabályozott szabad látótávolságot, kanyarodási látótávolságot, megállási látótávolságot, az útfelületek, útburkolati jelek, és a KRESZ jelzőtáblák láthatóságét ne zavarják.
• n) Kül- és belterületen a meglévő közlekedési területek rendezése során fakivágás csak a növényállomány egészségi állapotának és eszmei értékének megőrzése javítása érdekében történhet.
• o) Fapótlás csak azonos fajjal vagy kertépítészeti, dendrológiai szakvéleményben vagy a fásítási tervben rögzített fafajjal történhet.
• p) Védett fasor, védett ligetcsoport, védett egyedül álló fa zöldsávjában, vonalában hirdetőtábla nem helyezhető el.
• q) Zöldterületek csökkentése csak műszakilag indokolt és alátámasztott esetben történhet. A facsoport vagy fasor pótlását a tervben ki kell dolgozni.
• r) A közterületi bútorozás csak egységes, ízléses a városképbe illeszkedő lehet.
• s) A közlekedési területen. Az OTÉK 26§ (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.
  • sz) A közúti közlekedést szolgáló országos fő és mellékutak összekötő utak települési gyűjtő utak, kiszolgáló utak.
• t) Tömegközlekedést szolgáló létesítmények.
• u) Vasúti ill. egyéb kötött pályás közlekedést szolgáló létesítmények.
• v) Kerékpáros és gyalogos közlekedést szolgáló létesítmények.
• w) Gazdasági területeket kiszolgáló közlekedési létesítmények (kiszolgáló, mezőgazdasági, ipari, és szerviz utak, dűlőutak, valamint javított ill. burkolatlan földutak.)
• x) Már kialakult és tervezett közlekedési területek bel- és külterületi szakaszán, (országos fő és mellék utak, regionális és helyi jelentőségű utak, kerékpáros és gyalogos utak, valamint kötöttpályás közlekedési pályák) tervezett további közlekedési pályák egy helyrajzi számon belüli elhelyezése a magasabb rendű közlekedési pálya egységét képezi. Ezért a tervezett további közlekedési pályák az egységen belül nem képeznek alcsoportú közlekedési területeket.

(2) Közutak Köu :

• a) Köu-1 Országos főutak külterületi szakasza:.

17. § (1) A csapadékvíz hálózat további kialakításának általános elvei:

• a) [29] A belterületi szakaszon a jelenlegi 46, 47, 4237, 4641 országos fő és mellékutak átkelési szakaszán, zárt gravitációs csatornahálózatot kell kiépíteni, elsődlegesen a szűk keresztmetszetű részeken. a meglévő úthálózat és területek csapadékvíz elvezethetősége céljából, figyelemmel a kiépült és építésre kerülő parkolókra és tervezett kerékpárutakra, sétányokra.
• b) A belterületen lévő záportározóként is használt belterületi bányagödrök partszakaszait partvédelemmel kell ellátni a partfalak leszakadásának megelőzése, a gyalogos és kerékpáros utak kiépíthetősége céljából.

18. § (1) Zöldterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 27. §-a tartalmazza.

(2) A közparkokat más terület-felhasználási célra igénybe venni tilos!

(3) A nagyobb, 10 gépkocsi férőhelyet meghaladó parkoló felületeket 4 parkoló- helyenként 1 db előnevelt, nagy lombkoronájú fával kell beültetni.

19. § (1) Az E jelű erdőterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 28. §-a tartalmazza.

20. § (1) Az Má-1 jelű mezőgazdasági területre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 29. §-a tartalmazza.

(2) Az Má-1 jelű szántó művelési ágú övezetek területén az (1) bekezdésben hivatkozott és egyéb vonatkozó általános szabályokon túl a következő helyi szabályok érvényesek:

• a) Az építmények elhelyezéséhez művelésből kivont tanyaudvar kialakítása szükséges.
• b) Az építési hely az ingatlan határaitól legalább 6,00 m távolságban lehet
• c) A tanyaudvar beépítési módja szabadon álló, beépítettsége nem haladhatja meg a 30 %-ot.
• d) [30]
• e) [31]

(3) [32]

(4) Az Má-3 jelű nagytáblás öntözőrendszerrel ellátott mezőgazdasági területeken építési tevékenység nem folytatható.

(5) Az Má-4 jelű korábban komplex meliorációval érintett területeken építési tevékenység nem folytatható.

(6) Az Má-gy jelű értékes gyepfelületeken építési tevékenység csak a természetvédelmi szakhatóság eseti hozzájárulásával folytatható.

(7) [33] A –ht- jelű területeken folytatható építési tevékenységet engedélyezni csak a terület felhasználási kategóriában engedélyezhető építmények körére, [34] a természetvédelmi hatóság szakhatósági véleményezése után lehet.

(8) [35] Az Mk jelű kertes mezőgazdasági területek a lakosság saját részre történő zöldség és gyümölcs termesztése célját szolgáló övezet. Az OTÉK 29§ (3) szerinti feltételekkel helyezhető el építmény.

21. § (1) A V jelű területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 30. §-a és állami rendelet⁴ tartalmazza.

(2) [36]

(3) V-e jelű erdőterületeteken építési tevékenység nem folytatható.

(4) V-m jelű mezőgazdasági hasznosítású területeken építési tevékenység nem folytatható.

(5) A fakadóvizes területeken építmény nem helyezhető el.

Tk-jelű értékes nádasok területén építési tevékenység nem folytatható.

(1) Az K0-1 jelű különleges egyéb terület, horgásztó

• a) A terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények: szociális, vendéglátó, szállásépületek helyezhetők el.
• b) Maximális beépíthetőség: 2%,
• c) A legkisebb telekméret 60 000 m 2
• d) A telekhatártól és a vízfelülettől 3-3 m-en belül építmény nem helyezhető el.
• e) Maximális építménymagasság 3,00 m
• f) Maximális gerincmagasság: 5,50 m
• g) Minimális tetőhajlásszög 40°.

23. § (1) Levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt határértékeket kell alkalmazni.^5,6,7,8,9

(2) Légszennyezettségi (imisszió) határérték szempontjából Mezőberény város területére a vonatkozó¹⁰ rendeletet figyelembe véve az „E” zónacsoportra előírt előírásokat kell irányadónak tekinteni.

(3) A levegő pollentartalmának csökkentése érdekében az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan gyomtalanítását rendszeresen elvégezni vagy elvégeztetni.

(4) A területen a létesítmények tervezésekor figyelembe kell venni az erre vonatkozó rendelet¹¹ védőövezetre vonatkozó előírásait.

(5) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése.

(6) Légszennyező forrás létesítéséhez, rekonstrukciójához, illetve technológiájának megváltoztatásához egyéb engedélyező hatóság hiányában az I. fokú környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(7) [41]

(8) Avar és kerti hulladék égetésekor a hatályos önkormányzati rendelet szerint kell eljárni. Egyéb hulladék nyílttéri égetése tilos!

(9) A kapcsolódó helyi környezetvédelmi vonatkozású rendeleteket aktualizálni kell .

24. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi, közlekedési, kulturális, szórakoztató, sport stb. létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb, helyhez kötött külső zajforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó rendelet¹³követelményeit.

(2) Jelentős építési tevékenység esetén az illetékes zajvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni.

(3) Zajos ipari szolgáltató létesítmény létesítését csak a zaj- és rezgésvédelem szabályozásáról szóló rendelet¹³ követelményei betartását igazoló akusztikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni, az üzembe helyezés során méréssel kell igazolni a határértékek teljesítését.

(4) A tervezett területre kerülő létesítmények épületharároló szerkezeteit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy teljesüljenek az ide vonatkozó rendelet¹³ belső terekre előírt követelményei.

(5) A város területén úgy kell munkahelyeket létesíteni, hogy teljesüljenek a munkavállalóknak a munka közben zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről” című rendelet¹⁴előírásai.

(6) Amennyiben új létesítésű közlekedési út, vagy meglévő korszerűsített, útkapacitását bővített út forgalma a környező területeken a megengedettnél nagyobb zaj- vagy rezgésterhelést okoz, akkor a közút tulajdonosának a vonatkozó rendelet¹³ szerint gondoskodnia kell a környező területek védelméről.

25. § (1) A szabályozási területről szennyvizet elvezetni, illetve a területen elhelyezni csak a hatályos előírások betartásával lehet.

(2) Külterületen szociális jellegű szennyvíz elhelyezésére – a vonatkozó előírások betartásával közműpótló – zárt tározó is létesíthető, mely esetben az ide vonatkozó rendelet¹⁵előírásait is figyelembe kell venni.

(3) A szennyvíz szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni. Szennyvízcsatornába csapadékvizet, csapadékvíz csatornába, illetve árokba szennyvizet, állattartási hulladékot tartalmazó vizet még előtisztítás után sem szabad bevezetni.¹⁶

(4) Szennyvízcsatorna rendszerbe csapadékvíz nem vezethető be.

(5) [42]

(6) Talajt és a felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenységet csak megfelelő műszaki védelmet biztosító vízzáró burkolattal ellátott aljzaton lehet végezni.

(7) A közműves ivóvízellátás és közműves szenyvízelvezetés létesítményeinél az ide vonatkozórendelet¹⁶ előírásait figyelembe kell venni.

(8) A csapadékvíz a szennyezett területről csak megfelelő előtisztítás után bocsátható a befogadóba.

(9) [43] A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének elkerülése érdekében a hatályos jogszabály előírásait kell figyelembe venni.

26. § (1) [45]

(2) A kommunális jellegű hulladékok gyűjtését és elszállítását a kötelezően igénybe veendő településtisztasági szolgáltatás keretén belül kell megoldani.

(3) A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a vonatkozó törvények^22,23valamint ezek végrehajtási utasításai szerint kell eljárni.

(4) A területen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban az ide vonatkozó rendelet²⁴ előírásai az irányadóak.

(5) [46]

(1) Védett területen az épített és/vagy természeti környezeti értékeket (építmény, illetve azok csoportja, azok részei, berendezések, növényzet, stb.) meg kell tartani, azokkal kapcsolatosan bármely építési jellegű tevékenység csak az illetékes (szak)hatóság hozzájárulásával illetve engedélyével végezhető.

(2) [49]

31. § Az igazgatási terület szabályozási tervén jelölt természeti területeken az ide vonatkozó törvényben²⁶ foglaltak az irányadóak.

32. § (1) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az általa nyilvántartott régészeti lelőhelyeken szakhatósági feladatokat lát el²⁷, ezért bármilyen régészeti lelőhelyen végzett földmunkával járó fejlesztés és beruházás tervezése során állásfoglalását szakhatóságként meg kell kérni. A régészeti lelőhelyek területével érintett ingatlanok helyrajzi számait az örökségvédelmi alátámasztó munkarész tartalmazza.

(2) Az ismert régészeti lelőhelyeken kívüli - földmunkával járó - építési munka folytatása során váratlanul előkerült régészeti leleteket be kell jelenteni a település jegyzőjének és a területileg illetékes múzeum régészeti osztályának.

(3) Régészeti lelőhelyek (2. sz. mellékletben)

33. § (1) A védőterületek általános szabályait az OTÉK 38. §-a, továbbá a jelen rendelet 19. § (2) bekezdésének előírásai tartalmazzák.

(2) [52] A strandfürdő vízbázisa védelme érdekében, védőidomot, védőterületet, védősávot kell kijelölni.²⁸ A védőidomot belső, külső, valamint hidrogeológiai védőövezetekre osztva kell meghatározni, kijelölni, kialakítani és fenntartani.

(3) Az egyes telkeken megépítendő létesítményekhez szükséges védőtávolságot saját telken kell biztosítani és kialakítani.

(4) [53]

(5) [54]

34. § A létesítmények terepcsatlakozási magasságát a szabályozási tervlapon megadott magasságok figyelembevételével kell megállapítani.

35. § (1) [55] Az Évt. 25. § (1) bekezdésében a települési önkormányzat részére az építési szabályzatban biztosított elővásárlási jog a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanokhoz, kiemelten az alábbi célok megvalósítása érdekében:

• a) a közúti- és a vasúti közlekedés feltételeinek kialakítása,
• b) épített örökségi védelem alatt álló épületek és területek védelme,
• c) a város szerkezetét meghatározó területek kialakításának biztosítása, illetve befolyásolása

(2) [56] Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jognak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a képviselő-testület egyedi döntésével hozott határozatában foglaltaknak megfelelően a polgármester gondoskodik. A határozat ellen az Ötv. 11. §-ában meghatározott jogorvoslattal lehet élni.

(3) A SZT-ben meghatározott kiszolgáló és lakóút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet (területrészt) az önkormányzat a vonatkozó jogszabályok keretei között lejegyezheti.

(4) [57]

(5) [58]

(6) A szabályozási terven a közúti közlekedés feltételeinek kialakítására a terület biztosítása érdekében – telekalakítási, illetőleg építési tilalmat kell elrendelni az érintett földrészletekre a létesítmények nyomvonalának pontos kijelölése után.

Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba és egyidejűleg az átmeneti építésügyi előírások megállapításáról 2/1991./II.15./ MÖK sz. rendelet hatályát veszti.