Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testületének 11/2005. (II.28.) önkormányzati rendelete

a város helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2021. 07. 14- 2021. 11. 30

Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testületének 11/2005. (II.28.) önkormányzati rendelete

a város helyi építési szabályzatáról

Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Az előírások hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Mezőberény város teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, továbbá egyedi építési telket alakítani, építményt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni

  • a) az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) előírásai,
  • b) az egyéb vonatkozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései, valamint
  • c) a jelen rendelet és ennek mellékletét képező szabályozási tervlapok (SZA-1/1, 1/2; SZA-2/1, 2/2;) szerint szabad.

Szabályozási elemek

2. § (1) A szabályozási elemek a település egésze szempontjából kötelezőnek tekintendők, megváltoztatásuk csak a szabályozási terv módosításával lehetséges.

Ezek az elemek a következők:

- közigazgatási határ,

- szabályozási vonalak,

- övezet határ,

- az egyes övezeteken belüli szabályozási előírások.

3. § Beépítésre szánt területen az 1. § (2) bekezdés szerinti tevékenységet, amennyiben a korábbi terület-felhasználás ezt szükségessé teszi csak a művelés alóli kivonás végrehajtása után lehet engedélyezni.

A település területének felhasználása

4. § Az 1. § (1) bekezdés szerinti közigazgatási terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket foglal magába.

(1) Ezen belül a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege szerint:

  • a) lakóterületek,
  • b) vegyes területek,
  • c) gazdasági területek,
  • d) különleges területek.

(2) A beépítésre nem szánt területek általános jellege szerint:

közlekedési és közmű területek,

zöldterületek,

erdőterületek,

mezőgazdasági területek,

vízgazdálkodási területek,

természetközeli területek [1]

Beépítésre szánt területek előírásai

5. § (1) A beépített és beépítésre szánt területek határát az SZA-1/1, SZA-1/2 és SZA-2/1, SZA-2/2 tervek tüntetik fel.

(2) Beépítésre szánt (tervezett) területek beépítésének megkezdését megelőzően a szükséges előkészítő munkákat (utcaszélesítés, előközművesítés) el kell végezni.

(3) Beépítésre szánt területek igénybevételének bekövetkeztéig az övezetre előírt közművesítettség (OTÉK 8. § (2) b)) biztosítandó.

(4) Az egyes telektömbökön belül a besorolásnak megfelelő beépítési előírások az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl. lakóterületen lévő intézmény vagy kereskedelmi, szolgáltató, illetve mezőgazdasági üzemi építmény).

Építési övezetek

6. § (1) [2] A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terv az alábbi építési övezeteket jelöli ki:

  • a) lakóterületek:
    • aa) Lk – kisvárosias;
    • ab) Lkk – kisvárosias (kialakult);
    • ac) Lke – kertvárosias;
    • ad) Lf – falusias besorolásúak.
  • b) vegyes terület:
    • ba) Vt – településközpont vegyes terület;
    • bb) Vtk – településközpont vegyes terület (kialakult).
  • c) gazdasági területek:
    • ca) Gksz – gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató terület,
    • cb) Gip – gazdasági-ipari terület,
  • d) különleges területek:
    • da) Kt – temető,
    • db) Kt*– temető,
    • dc) Ks – sportterületek,
    • dd) Kb – bánya,
    • de) Kp – pihenőpark,
    • df) Kv – Vízügyi Múzeum,
    • dg) Kst – strandfürdő,
    • dh) Kk – kommunális telepek
    • di) Kmü- mezőgazdasági üzemi területek

    [3] dj) Ke – egyéb terület – kiállítási-, rendezvény- és sport terület

(2) Meglévő épület funkcióváltása esetén a gépkocsi várakozóhelyek kialakításánál az OTÉK előírásait be kell tartani.

(3) Az övezetekben, illetve területeken szennyvizet csak szennyvízcsatornába, annak kiépítéséig vízzáró szennyvízgyűjtő aknába szabad elvezetni.

Lk jelű építési övezetek előírásai

7. § (1) Az Lk jelű kisvárosi lakóövezet területén a kialakult kisvárosias beépítés figyelembe véve jellemzően lakóházak, valamint az OTÉK 12. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

  • a) Beépítés mértéke max. 50 %.
  • b) Építmények legnagyobb magassága 7,50 m lehet.
  • c) A szintterület-sűrűség 1,4
  • d) A telek területének min. 30 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
  • e) Utcai telekszélesség legalább 16,00 m .
  • f) A telekmélység min. 25,00 m .
  • g) Oldalkert mérete legalább 6,00 m .
  • h) Hátsókert min. 6,00 m .
  • i) A telken nem lakóépület célú kiszolgáló épület építménymagassága max. 3,50 m , gerincmagassága max. 5,50 m .
  • j) [4]
  • k) Az építési vonal meghatározásakor alapul kell venni, az utcában többségben kialakult lakóépületek építési vonalát (utcafrontos vagy előkertes beépítés).
  • l) Új építési telek (középületek kivételével) csak 2000 m 2 alatt alakítható ki. [5]
  • m) [6]

Lkk jelű építési övezetek előírásai

8. § (1) Az Lkk jelű kialakult kisvárosias lakóterület úszótelkekkel. Az övezetben új telekalakítással járó építési tevékenység nem folytatható.

  • a) A szintterület-sűrűség 1,0
  • b) Beépítés mértéke max. 25% (telektömbre vonatkoztatva)
  • c) Megengedett legnagyobb építmény magasság: 10,00 m
  • d) A telek területének min. 50 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.

Lke jelű építési övezetek előírásai

9. § (1) Az Lke jelű kertvárosias lakóövezetek területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, jellemzően kertes családi házak, valamint az OTÉK 13. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

  • a) Beépítési mód: oldalhatáron álló. Kivéve a 20,00 m-nél szélesebb, és saroktelkeken, ahol szabadonálló is lehet.
  • b) Beépítés mértéke max. 30 %.
  • c) Építmények legnagyobb magassága 4,50 m lehet.
  • d) A szintterület-sűrűség 0,6
  • e) A telek területének min. 50 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.

[7] f) Utcai telekszélesség legalább 16,00 m.

g) A telekmélység min. 30,00 m .

h) Oldalkert mérete legalább 6,00 m .

i) Hátsókert min. 6,00 m .

j) A telken nem lakóépület célú kiszolgáló épület építménymagassága max. 3,50 m , gerincmagassága max. 5,50 m .

k) [8]

l) Az építési vonal meghatározásakor alapul kell venni, az utcában többségben kialakult lakóépületek építési vonalát (utcafrontos vagy előkertes beépítés).

Lf jelű építési övezetek előírásai

10. § (1) Az Lf jelű falusias lakóövezetek területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, falusias beépítést figyelembe véve jellemzően kertes családi házak, valamint az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

  • a) Beépítési mód: oldalhatáron álló.
  • b) Beépítés mértéke max. 30 %.
  • c) Építmények legnagyobb magassága 4,50 m lehet.
  • d) A szintterület-sűrűség 0,5.
  • e) A telek területének min. 40 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
  • f) Utcai telekszélesség legalább 16,00 m .

g)A telekmélység min. 40,00 m .

h) Oldalkert mérete legalább 6,00 m .

i) Hátsókert min. 6,00 m .

j) A telken nem lakóépület célú kiszolgáló épület építménymagassága max. 3,50 m , gerincmagassága max. 5,50 m .

k) [9]

l) Az építési vonal meghatározásakor alapul kell venni, az utcában többségben kialakult lakóépületek építési vonalát (utcafrontos vagy előkertes beépítés),

m) Falusias lakóterületen a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású – nem nagyüzemi - gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények is elhelyezhetők az övezeti előírások keretei között. [10]

Vt jelű építési övezet előírásai

11. § (1) [11] A Vt jelű településközpont vegyes övezet területén a kialakult beépítést figyelembe véve lakóházak, szolgáltató-kereskedelmi létesítmények és intézmények, valamint az OTÉK 16. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

  • a) Beépítési mód a kialakult állapot szerint. Az adott telek beépítési módját az illeszkedés szabályai szerint [12] kell megállapítani.
  • b) Új építési telek( középületek kivételével) csak 2000 m 2 alatt alakítható ki.
  • c) Beépítés mértéke max. 70 %.
  • d) [13] Az építmények magassága legfeljebb 12,50 m lehet, kivéve a templomok vagy emlékművek létesítését.
  • e) A szintterület-sűrűség 2,1
  • f) A telek területének min. 20 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
  • g) Utcai telekszélesség legalább 16,00 m .
  • h)[1] A telekmélység min. 25,00 m, amely kialakult telekmélység esetében kisebb is lehet.
  • i) Az épületeket előkert nélkül, utcafrontra kell építeni, kivéve a közparkhoz csatlakozó nagy kiterjedésű intézményi zöldterülettel rendelkező telkekre kerülőket, amelyek előkertesek is lehetnek.
  • j) Oldalkert mérete egyedileg megállapított, de min. 6,00 m .
  • k) Hátsókert min. 6,00 m .
  • l) [14]
  • m) [15]
  • n) [16]
  • o) [17]

Vtk jelű építési övezetek előírásai

12. § (1) Az Vtk jelű kialakult településközpont vegyes terület úszótelkekkel. Az övezetben új telekalakítással járó építési tevékenység nem folytatható.

(2) A szintterület-sűrűség 1,5

  • a) Beépítés mértéke max. 40% (területfelhasználási egységre)
  • b) Megengedett legnagyobb építmény magasság: 12,50 m
  • c) A telek területének min. 50 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.

Gksz jelű építési övezet előírásai

13. § (1) A Gksz jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, nagyobb védőtávolságot nem igénylő, gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál az OTÉK 18. § (1) és (2) bekezdésének 1. és 2. pontja, valamint a 19. § (1) és (2) bekezdésének 1; 2; 3; 4. és 5. pontja szerint.

  • a) A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni.
  • b) Az övezet telkein a főépületek és kiszolgáló létesítmények szabadon állóan helyezhetők el.
  • c) Az építménymagasság max. 6,50 m , kivéve a technológiai berendezéseket, vagy építményeket.
  • d) A beépítés mértéke a telekterület 60 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.
  • e) A teleknagyság új telek kialakítása esetén min. 1000 m 2 .
  • f) Oldalkert min. 6,00 m .
  • g) Hátsókert min. 6,00 m .
  • h) A telek hátsó kertjének 6,00 m és előkertjének 5,00 m szélességében beültetési kötelezettsége van a telektulajdonosnak. Ezért a telken megépült épület használatbavételi engedélye csak a fásítás elkészülte után adható ki.
  • i) Szintterület-sűrűség: 1,5.

Gip jelű építési övezet előírásai

14. § (7) A Gip jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú ipari épületek elhelyezésére szolgál.

  • a) A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni, mely a fásított előkertekben is lehetséges.
  • b) Az övezet telkein a fő- és kiszolgáló létesítmények szabadonállóan helyezhetők el.
  • c) Az építménymagasság max. 7,50 m . Ennél magasabb építmény csak a technológiai követelmények miatt alkalmazható.
  • d) A beépítés mértéke a telekterület 50 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.
  • e) A teleknagyság új telek kialakítása esetén min. 2.000 m 2 .
  • f) A telek utcai homlokvonala új telek kialakítása esetén min. 25,00 m .
  • g) Előkert 10,00 m .
  • h) Oldalkert min. 6,00 m .
  • i) Hátsókert min. 10,00 m .
  • j) Szintterület-sűrűség: 1,5.
  • k) [18] A lakóövezettel határos telkeken 30,00 m szélességben beültetési kötelezettséget kell előírni a lakóterület felőli telekhatár mellett, kialakult telkek esetében is. Abban az esetben , ha az iparterületi földrészlet határvonala a lakóterületek telkeinek oldal-, vagy hátsó kertjével határos, a beültetési kötelezettséget 30 m-ről 15 m-re- , ha a lakóépület az iparterület határától legalább 40 m-re helyezkedik el, akkor 9,0 m-re lehet csökkenteni.

K jelű különleges területek

15. § [19]

(1) A K jelű különleges területekre vonatkozó előírásokat az OTÉK 24. §-a tartalmazza.

(2) [20] Különleges területek az alábbiak:

  • a) Ks jelű sportterület:
    • aa) szintterületsűrűség max. 0,2
    • ab) beépítettség max. 5 %,
    • ac) építménymagasság max. 10,50 m ,
    • ad) legkisebb zöldfelület 80 %,
    • ae) előkert min. 10,00 m ,
    • af) oldalkert min. 6,00 m ,
    • ag) hátsókert min. 6,00 m .
  • b) Kt és Kt* jelű temetőterület:
    • ba) szintterületsűrűség max. 0,1
    • bb) beépítettség max. 2 %,
    • bc) építménymagasság max. 4,50 m , ettől nagyobb csak a kápolna építménymagassága lehet,
    • bd) legkisebb zöldfelület 50 %,
    • be) előkert, oldalkert, hátsókert min. 30,00 m ,
  • c) Kb jelű bányaterület:
    • ca) A beépítés feltételeit egyedileg, szakhatósági hozzájárulás alapján kell megállapítani
  • d) Kv jelű Vízügyi Múzeum:
    • da) Csak a műemléki hatóság engedélyével lehet építési munkát folytatni.
  • e) Kp jelű pihenőpark:
    • ea) szintterületsűrűség max. 0,35
    • eb) beépítettség max. 20 %,
    • ec) építménymagasság max. 4,50 m ,
    • ed) legkisebb zöldfelület 50 %,
    • ee) előkert min. 10,00 m ,
    • ef) oldalkert min. 10,00 m ,
    • eg) hátsókert min. 10,00 m .
  • f) Kk jelű kommunális telepek:
    • fa) szintterületsűrűség max. 0,2
    • fb) beépítettség max. 10 %,
    • fc) építménymagasság max. 4,50 m , ettől nagyobb csak a technológiai építmény magassága lehet,
    • fd) legkisebb zöldfelület 40 %,
    • fe) előkert min. 10,00 m ,
    • ff) oldalkert min. 10,00 m ,
    • fg) hátsókert min. 10,00 m .
  • g) Kst jelű strandfürdő:
    • ga) szintterületsűrűség max. 0,5
    • gb) beépítettség max. 30 %,
    • gc) építménymagasság max. 12,50 m ,
    • gd) legkisebb zöldfelület 50 %,
    • ge) előkert min. 5,00 m ,
    • gf) oldalkert min. 6,00 m ,
    • gg) hátsókert min. 10,00 m .
  • h) Kmü jelű mezőgazdasági üzemek:
    • ha) A meglévő telepeken a legkisebb új telekméret 3000 m 2 .
    • hb) Lakóépület csak szolgálati lakás céljára építhető.
    • hc) Birtokközpontok az OTÉK előírásai szerint létesíthetők.
    • hd) Az övezetben a fő- és kiszolgáló létesítmények szabadon állóan helyezhetők el
    • he) A beépítés mértéke a telekterület 40 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 40 %-a növényzettel borított legyen.
    • hf) Az építménymagasság max. 7,50 m . Ennél magasabb építmény csak a technológiai követelmények miatt alkalmazható.
    • hg) Előkert min. 10,00 m .
    • hh) Oldalkert min. 6,00 m .
    • hi) Hátsókert min. 10,00 m .
    • hj) Szintterületsűrűség: 1,0.

[21] i) Ke jelű egyéb terület – kiállítási-, rendezvény-és sport terület:

ia) A szabadidő eltöltésére, a lovassport és az ehhez kapcsolódó kiszolgáló létesítmények, oktatási épületek és kiállító-, bemutatótereket tartalmazó építmények, továbbá látogatóközponti funkciójú épületek helyezhetők el.

ib) szintterületsűrűség max. 0,2

ic) beépítettség max. 25 %,

id) építménymagasság max. 10,50 m ,

ie) legkisebb zöldfelület 60 %,

if) előkert min. 10,00 m ,

ig) oldalkert min. 10,00 m ,

ih) hátsókert min. 10,00 m .

A beépítésre szánt területek övezeti előírásait az 1. sz. melléklet összesítve tartalmazza.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

Közlekedési területek

16. § (1) Közlekedési Közúti területek, Köu :

  • a) Közúti Közlekedési terület: a szabályzat szempontjából a város közhasználatra szánt részeként (közterület) kell kezelni minden olyan közhasználatra szolgáló területet, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és amelyet az ingatlan-nyilvántartás is közterület-ként tart nyilván, továbbá olyan külterületi területek melyek az ingatlan nyilvántartásban út ill. közlekedési területként vannak nyilvántartva.
  • b) Külterületen a gyűjtőúttal vagy annál magasabbrendű utakkal határolt területen belüli, a szabályozási terven nem szabályozott köz- és magánutak beépítési szélességét a funkcionális igények alapján kell meghatározni, de az nem lehet kevesebb 8,0 m-nél. [22]
  • c) A közterületek és azon belül a közlekedési területek összefüggő hálózatot kell alkossanak.
  • d) Magánút csak közúti területhez csatlakoztatható.
  • e) Magánút lakóterületen csak szabályozási terv alapján alakítható ki.
  • f) A közlekedési terület övezeteinek területén építmény részleges közművesítéssel is elhelyezhető.
  • g) A közlekedési utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, sétányok, közös kerékpár és gyalogutak, gépjármű parkolók, busz megállóhelyek stb.) terepszinti magassági elrendezését, valamint a felszíni és felszínalatti vizek megfelelő és biztonságos elvezetését meg kell oldani.
  • h) Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) és a terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:
  • i) azokról a telkek biztonságos megközelítése,
  • j) az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,
  • k) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, bővíthetősége továbbá
  • l) a vonatkozó hatályos jogszabályokban, rendeletekben előírt feltételek, jellemzők megvalósítása biztosítható legyen.
  • m) A közlekedési területeken belül műtárgyakat, közvilágítási és közlekedési jelzőlámpákat, közterületi építményeket, növényzetet, közterületi bútorokat úgy kell elhelyezni, hogy azok fényei, méretei az előírásokban rögzített és szabályozott szabad látótávolságot, kanyarodási látótávolságot, megállási látótávolságot, az útfelületek, útburkolati jelek, és a KRESZ jelzőtáblák láthatóságét ne zavarják.
  • n) Kül- és belterületen a meglévő közlekedési területek rendezése során fakivágás csak a növényállomány egészségi állapotának és eszmei értékének megőrzése javítása érdekében történhet.
  • o) Fapótlás csak azonos fajjal vagy kertépítészeti, dendrológiai szakvéleményben vagy a fásítási tervben rögzített fafajjal történhet.
  • p) Védett fasor, védett ligetcsoport, védett egyedül álló fa zöldsávjában, vonalában hirdetőtábla nem helyezhető el.
  • q) Zöldterületek csökkentése csak műszakilag indokolt és alátámasztott esetben történhet. A facsoport vagy fasor pótlását a tervben ki kell dolgozni.
  • r) A közterületi bútorozás csak egységes, ízléses a városképbe illeszkedő lehet.
  • s) A közlekedési területen. Az OTÉK 26§ (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.
    • sz) A közúti közlekedést szolgáló országos fő és mellékutak összekötő utak települési gyűjtő utak, kiszolgáló utak.
  • t) Tömegközlekedést szolgáló létesítmények.
  • u) Vasúti ill. egyéb kötött pályás közlekedést szolgáló létesítmények.
  • v) Kerékpáros és gyalogos közlekedést szolgáló létesítmények.
  • w) Gazdasági területeket kiszolgáló közlekedési létesítmények (kiszolgáló, mezőgazdasági, ipari, és szerviz utak, dűlőutak, valamint javított ill. burkolatlan földutak.)
  • x) Már kialakult és tervezett közlekedési területek bel- és külterületi szakaszán, (országos fő és mellék utak, regionális és helyi jelentőségű utak, kerékpáros és gyalogos utak, valamint kötöttpályás közlekedési pályák) tervezett további közlekedési pályák egy helyrajzi számon belüli elhelyezése a magasabb rendű közlekedési pálya egységét képezi. Ezért a tervezett további közlekedési pályák az egységen belül nem képeznek alcsoportú közlekedési területeket.

(2) Közutak Köu :

  • a) Köu-1 Országos főutak külterületi szakasza:.

Közút tervezési osztályba sorolása: K.IV. – A

Más előírás, illetőleg a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése hiányában legalább a következő szabályozási szélességű területet kell biztosítani: Előírt szabályozási szélesség 40,00 m .

Védőtávolság az úttengelytől 100- 100 m , ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges.

a) 46 j. Törökszentmiklós – Endrőd – Mezőberény másodrendű főút

b) 47 j. Debrecen – Szeged másodrendű főút külterületi és tervezett megkerülő szakaszai.

c) 470 j. Mezőberény-Békés-Békéscsaba összekötő út. [23]

b) [24] Köu-2 Országos mellékutak (összekötő utak) külterületi szakasza:

Közút tervezési osztályba sorolása: K.V. – A

Más előírás, illetőleg a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése hiányában legalább a következő szabályozási szélességű területet kell biztosítani:

Előírt szabályozási szélesség 30,00 m .

Védőtávolság az úttengelytől 50–50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges.

a) 4641 j. Mezőberény – Szarvas összekötő út.

b) 4237 j. Bélmegyer – Mezőberény összekötő út.

c) [25] Köu-3 Országos főutak átkelési szakaszai.

Szabályozási szélességük kialakult.

Közút tervezési osztályba sorolása: B.III. – A

a) Törökszentmiklós – Endrőd – Mezőberény másodrendű főút –Gyomai út.

b) Debrecen – Szeged másod rendű főút. Békési út – Fő út–Kodály Z. u.

c) Köröstarcsai út . A megkerülő út megépítése után országos mellékút átkelési szakaszává kell minősíteni.

d) [26] Köu-4 Országos mellékutak (összekötő utak) átkelési szakaszai.

Szabályozási szélesség kialakult

Közút tervezési osztályba sorolása: B.IV. – A

a) 4641 j Mezőberény – Szarvas összekötő út. átkelési szakasza:

Szarvasi út-Szabó Árpád u – Vasút u.
A megkerülő út megépítése után városi gyűjtőúttá kell minősíteni.

b) 4237 j. Bélmegyer – Mezőberény összekötő út. belterületi szakasza:

Vésztői út – Kinizsi u a 47. sz országos főút csatlakozásáig.

c) 46355 j. Mezőberény állomáshoz vezető út : Vasút utca

e) [27] Köu-6 Gyűjtőutak: Közút tervezési osztályba sorolása: B.V. c – A,B

- A meglévő burkolatok szélességek 4,00- 6,50 m között változó. A gyűjtő utak kiépítési szélessége min. 6,00 m – szélesség legyen. A meglévő kialakult szabályozási szélesség, megtartandó. Új gyűjtőút kialakítása esetén min. 22,00 m szabályozási szélesség a mértékadó.

f) [28] Belterületi kiszolgáló utak: Köu-10

Szabályozási szélessége: új utcanyitásnál min. 12,00 m, meglévő utcákban kialakult .

Közút tervezési osztályba sorolása: B.VI. d-A,B vagy B.V. c.-B

g) Egyéb feltáró mezőgazdasági és ipari kiszolgáló utak.

A tervezett szabályozási szélesség 22 m

Közút tervezési osztályba sorolása: Belterületen: B.VIII. A,B,C Külterületen: K.VIII. B,C

(3) Országos közforgalmú vasúti területek, Kö-k. védőtávolság 50,00-50,00 m:

a) Vasúti közlekedési területek: a szabályzat szempontjából állami (kincstári) vagyonkezelésű és MÁV RT vagyonkezelésű területek alkotják (továbbiakban MÁV RT területek). Mely területek nem a város közhasználatú részeként kezelendők, mely ingatlanok az ingatlan –nyilvántartásban is állami (kincstári) és MÁV RT. (vasúti pályatest) területként vannak nyilvántartva.

b) A MÁV RT. területét érintő vagy azt térszinten térszint felett vagy térszint alatt keresztező létesítmények (közút, kerékpárút, gyalogút, közmű, közműpótló, vízépítési létesítmény, műtárgy, stb.) tervezése csak az ide vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével lehetséges.1,2,3 A létesítmények tervezéséhez a MÁV RT. tulajdonosi és kezelői hozzájárulása szükséges.

Közmű területek

17. § (1) A csapadékvíz hálózat további kialakításának általános elvei:

  • a) [29] A belterületi szakaszon a jelenlegi 46, 47, 4237, 4641 országos fő és mellékutak átkelési szakaszán, zárt gravitációs csatornahálózatot kell kiépíteni, elsődlegesen a szűk keresztmetszetű részeken. a meglévő úthálózat és területek csapadékvíz elvezethetősége céljából, figyelemmel a kiépült és építésre kerülő parkolókra és tervezett kerékpárutakra, sétányokra.
  • b) A belterületen lévő záportározóként is használt belterületi bányagödrök partszakaszait partvédelemmel kell ellátni a partfalak leszakadásának megelőzése, a gyalogos és kerékpáros utak kiépíthetősége céljából.

Zöldterületek

18. § (1) Zöldterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 27. §-a tartalmazza.

(2) A közparkokat más terület-felhasználási célra igénybe venni tilos!

(3) A nagyobb, 10 gépkocsi férőhelyet meghaladó parkoló felületeket 4 parkoló- helyenként 1 db előnevelt, nagy lombkoronájú fával kell beültetni.

Erdőterületek

19. § (1) Az E jelű erdőterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 28. §-a tartalmazza.

Mezőgazdasági területek

20. § (1) Az Má-1 jelű mezőgazdasági területre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 29. §-a tartalmazza.

(2) Az Má-1 jelű szántó művelési ágú övezetek területén az (1) bekezdésben hivatkozott és egyéb vonatkozó általános szabályokon túl a következő helyi szabályok érvényesek:

  • a) Az építmények elhelyezéséhez művelésből kivont tanyaudvar kialakítása szükséges.
  • b) Az építési hely az ingatlan határaitól legalább 6,00 m távolságban lehet
  • c) A tanyaudvar beépítési módja szabadon álló, beépítettsége nem haladhatja meg a 30 %-ot.
  • d) [30]
  • e) [31]

(3) [32]

(4) Az Má-3 jelű nagytáblás öntözőrendszerrel ellátott mezőgazdasági területeken építési tevékenység nem folytatható.

(5) Az Má-4 jelű korábban komplex meliorációval érintett területeken építési tevékenység nem folytatható.

(6) Az Má-gy jelű értékes gyepfelületeken építési tevékenység csak a természetvédelmi szakhatóság eseti hozzájárulásával folytatható.

(7) [33] A –ht- jelű területeken folytatható építési tevékenységet engedélyezni csak a terület felhasználási kategóriában engedélyezhető építmények körére, [34] a természetvédelmi hatóság szakhatósági véleményezése után lehet.

(8) [35] Az Mk jelű kertes mezőgazdasági területek a lakosság saját részre történő zöldség és gyümölcs termesztése célját szolgáló övezet. Az OTÉK 29§ (3) szerinti feltételekkel helyezhető el építmény.

Vízgazdálkodási területek

21. § (1) A V jelű területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 30. §-a és állami rendelet4 tartalmazza.

(2) [36]

(3) V-e jelű erdőterületeteken építési tevékenység nem folytatható.

(4) V-m jelű mezőgazdasági hasznosítású területeken építési tevékenység nem folytatható.

(5) A fakadóvizes területeken építmény nem helyezhető el.

Természetközeli területek [37]

22. § [38]

Tk-jelű értékes nádasok területén építési tevékenység nem folytatható.

Különleges területek [39]

22/A. § [40]

(1) Az K0-1 jelű különleges egyéb terület, horgásztó

  • a) A terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények: szociális, vendéglátó, szállásépületek helyezhetők el.
  • b) Maximális beépíthetőség: 2%,
  • c) A legkisebb telekméret 60 000 m 2
  • d) A telekhatártól és a vízfelülettől 3-3 m-en belül építmény nem helyezhető el.
  • e) Maximális építménymagasság 3,00 m
  • f) Maximális gerincmagasság: 5,50 m
  • g) Minimális tetőhajlásszög 40°.

KÖRNYEZETVÉDELEM

Levegőtisztaság védelem

23. § (1) Levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt határértékeket kell alkalmazni.5,6,7,8,9

(2) Légszennyezettségi (imisszió) határérték szempontjából Mezőberény város területére a vonatkozó10 rendeletet figyelembe véve az „E” zónacsoportra előírt előírásokat kell irányadónak tekinteni.

(3) A levegő pollentartalmának csökkentése érdekében az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan gyomtalanítását rendszeresen elvégezni vagy elvégeztetni.

(4) A területen a létesítmények tervezésekor figyelembe kell venni az erre vonatkozó rendelet11 védőövezetre vonatkozó előírásait.

(5) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése.

(6) Légszennyező forrás létesítéséhez, rekonstrukciójához, illetve technológiájának megváltoztatásához egyéb engedélyező hatóság hiányában az I. fokú környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(7) [41]

(8) Avar és kerti hulladék égetésekor a hatályos önkormányzati rendelet szerint kell eljárni. Egyéb hulladék nyílttéri égetése tilos!

(9) A kapcsolódó helyi környezetvédelmi vonatkozású rendeleteket aktualizálni kell .

Zajvédelem

24. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi, közlekedési, kulturális, szórakoztató, sport stb. létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb, helyhez kötött külső zajforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó rendelet13követelményeit.

(2) Jelentős építési tevékenység esetén az illetékes zajvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni.

(3) Zajos ipari szolgáltató létesítmény létesítését csak a zaj- és rezgésvédelem szabályozásáról szóló rendelet13 követelményei betartását igazoló akusztikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni, az üzembe helyezés során méréssel kell igazolni a határértékek teljesítését.

(4) A tervezett területre kerülő létesítmények épületharároló szerkezeteit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy teljesüljenek az ide vonatkozó rendelet13 belső terekre előírt követelményei.

(5) A város területén úgy kell munkahelyeket létesíteni, hogy teljesüljenek a munkavállalóknak a munka közben zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről” című rendelet14előírásai.

(6) Amennyiben új létesítésű közlekedési út, vagy meglévő korszerűsített, útkapacitását bővített út forgalma a környező területeken a megengedettnél nagyobb zaj- vagy rezgésterhelést okoz, akkor a közút tulajdonosának a vonatkozó rendelet13 szerint gondoskodnia kell a környező területek védelméről.

Talaj- és vízvédelem

25. § (1) A szabályozási területről szennyvizet elvezetni, illetve a területen elhelyezni csak a hatályos előírások betartásával lehet.

(2) Külterületen szociális jellegű szennyvíz elhelyezésére – a vonatkozó előírások betartásával közműpótló – zárt tározó is létesíthető, mely esetben az ide vonatkozó rendelet15előírásait is figyelembe kell venni.

(3) A szennyvíz szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni. Szennyvízcsatornába csapadékvizet, csapadékvíz csatornába, illetve árokba szennyvizet, állattartási hulladékot tartalmazó vizet még előtisztítás után sem szabad bevezetni.16

(4) Szennyvízcsatorna rendszerbe csapadékvíz nem vezethető be.

(5) [42]

(6) Talajt és a felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenységet csak megfelelő műszaki védelmet biztosító vízzáró burkolattal ellátott aljzaton lehet végezni.

(7) A közműves ivóvízellátás és közműves szenyvízelvezetés létesítményeinél az ide vonatkozórendelet16 előírásait figyelembe kell venni.

(8) A csapadékvíz a szennyezett területről csak megfelelő előtisztítás után bocsátható a befogadóba.

(9) [43] A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének elkerülése érdekében a hatályos jogszabály előírásait kell figyelembe venni.

10) [44] A szennyvízelvezetésnél és –tisztításnál a felszín alatti vizek védelméről szóló rendelet értelmében17figyelembe kell venni a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló és a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeleteket.18,19 Mezőberény – ha egyedi lokális érzékenységi vizsgálat nem készül – a „C” kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek közé van sorolva és e szerinti intézkedési szennyezettségi határértékeket20 kell irányadónak tekinteni.

11) A településen keletkező szennyvizek és szennyvíziszapok esetleges mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének kapcsán a vonatkozó rendelet21 előírásait kell figyelembe venni.

Hulladékkezelés

26. § (1) [45]

(2) A kommunális jellegű hulladékok gyűjtését és elszállítását a kötelezően igénybe veendő településtisztasági szolgáltatás keretén belül kell megoldani.

(3) A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a vonatkozó törvények22,23valamint ezek végrehajtási utasításai szerint kell eljárni.

(4) A területen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban az ide vonatkozó rendelet24 előírásai az irányadóak.

(5) [46]

Épített környezet védelme

27. § [47]

Országos jelentőségű természetvédelmi terület

28. § [48]

(1) Védett területen az épített és/vagy természeti környezeti értékeket (építmény, illetve azok csoportja, azok részei, berendezések, növényzet, stb.) meg kell tartani, azokkal kapcsolatosan bármely építési jellegű tevékenység csak az illetékes (szak)hatóság hozzájárulásával illetve engedélyével végezhető.

(2) [49]

29. § [50]

Helyi jelentőségű védett természeti területek

30. § [51]

Folytonos és megszakított ökológiai folyosók

Természeti területek

31. § Az igazgatási terület szabályozási tervén jelölt természeti területeken az ide vonatkozó törvényben26 foglaltak az irányadóak.

A régészeti értékek védelme

32. § (1) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az általa nyilvántartott régészeti lelőhelyeken szakhatósági feladatokat lát el27, ezért bármilyen régészeti lelőhelyen végzett földmunkával járó fejlesztés és beruházás tervezése során állásfoglalását szakhatóságként meg kell kérni. A régészeti lelőhelyek területével érintett ingatlanok helyrajzi számait az örökségvédelmi alátámasztó munkarész tartalmazza.

(2) Az ismert régészeti lelőhelyeken kívüli - földmunkával járó - építési munka folytatása során váratlanul előkerült régészeti leleteket be kell jelenteni a település jegyzőjének és a területileg illetékes múzeum régészeti osztályának.

(3) Régészeti lelőhelyek (2. sz. mellékletben)

Védőterületek, védősávok

33. § (1) A védőterületek általános szabályait az OTÉK 38. §-a, továbbá a jelen rendelet 19. § (2) bekezdésének előírásai tartalmazzák.

(2) [52] A strandfürdő vízbázisa védelme érdekében, védőidomot, védőterületet, védősávot kell kijelölni.28 A védőidomot belső, külső, valamint hidrogeológiai védőövezetekre osztva kell meghatározni, kijelölni, kialakítani és fenntartani.

(3) Az egyes telkeken megépítendő létesítményekhez szükséges védőtávolságot saját telken kell biztosítani és kialakítani.

(4) [53]

(5) [54]

Egyéb rendelkezések

34. § A létesítmények terepcsatlakozási magasságát a szabályozási tervlapon megadott magasságok figyelembevételével kell megállapítani.

Egyéb sajátos jogintézmények követelményrendszere

35. § (1) [55] Az Évt. 25. § (1) bekezdésében a települési önkormányzat részére az építési szabályzatban biztosított elővásárlási jog a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanokhoz, kiemelten az alábbi célok megvalósítása érdekében:

  • a) a közúti- és a vasúti közlekedés feltételeinek kialakítása,
  • b) épített örökségi védelem alatt álló épületek és területek védelme,
  • c) a város szerkezetét meghatározó területek kialakításának biztosítása, illetve befolyásolása

(2) [56] Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jognak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a képviselő-testület egyedi döntésével hozott határozatában foglaltaknak megfelelően a polgármester gondoskodik. A határozat ellen az Ötv. 11. §-ában meghatározott jogorvoslattal lehet élni.

(3) A SZT-ben meghatározott kiszolgáló és lakóút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet (területrészt) az önkormányzat a vonatkozó jogszabályok keretei között lejegyezheti.

(4) [57]

(5) [58]

(6) A szabályozási terven a közúti közlekedés feltételeinek kialakítására a terület biztosítása érdekében – telekalakítási, illetőleg építési tilalmat kell elrendelni az érintett földrészletekre a létesítmények nyomvonalának pontos kijelölése után.

Záró rendelkezések

36. § [59]

Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba és egyidejűleg az átmeneti építésügyi előírások megállapításáról 2/1991./II.15./ MÖK sz. rendelet hatályát veszti.

E rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvével a belső piaci szolgáltatásokról összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Mezőberény, 2005. február 25.

Cservenák Pál Miklós sk. Dr. Hantos Katalin sk.

polgármester jegyző

Jelen rendeletet a mai napon kihirdetettem:

Mezőberény, 2005. február 28.

Dr. Hantos Katalin sk.

Jegyző

[1] Az f, pontot a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 1. §-a léptette hatályba. Hatályos 2009.12.01-től.

[2] Módosította a 19/2011( V.31.) MÖK számú rendelet 1. §-a. Hatályos 2011.06.01-től.

[3] Beiktatta a 26/2015.(XII.01.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályba lép 2015.12.31. nappal.

[4] Hatályon kívül helyezte az 5/2019.(II.26.) önkormányzati rendelet 36. § (3) bekezdés c) ca) pontja, 2019.03.28. nappal.

[5] Az l, pontot a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 3. § (2) bekezdése léptette hatályba, egyben a korábbi l, pontot m, pontra módosította. Hatályos 2009.12.01-től.

[6] Hatályon kívül helyezte a 40/2012.(IX.25.) önkormányzati rendelet 1. §-a, 2012.október 1. nappal.

[7] Módosította a 26/2015.(XII.01.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályba lép 2015.12.31. nappal.

[8] Hatályon kívül helyezte az 5/2019.(II.26.) önkormányzati rendelet 36. § (3) bekezdés c) cb) pontja, 2019.03.28. nappal.

[9] Hatályon kívül helyezte az 5/2019.(II.26.) önkormányzati rendelet 36. § (3) bekezdés c) cc) pontja, 2019.03.28. nappal.

[10] Az m, pontot a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 4. §-a léptette hatályba. Hatályos 2009.12.01-től.

[11] A b, pontot a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 5. §-a léptette hatályba, egyben a korábbi a, pont alatti pontok eggyel lentebbi pontokba kerültek. Hatályos 2009.12.01-től.

[12] A szövegrészt törölte a 16/2010.(XI.3.) MÖK rendelet 1. §-a. Hatályos: 2010.11.08-tól.

[13] Szövegrészt hatályon kívül helyezett a 36/2016.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése.

[14] Hatályon kívül helyezte a 2/2020.(I.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a, 2020.február 12. nappal.

[15] Hatályon kívül helyezte az 5/2019.(II.26.) önkormányzati rendelet 36. § (3) bekezdés c) cd) pontja, 2019.03.28. nappal.

[16] Hatályon kívül helyezte az 5/2019.(II.26.) önkormányzati rendelet 36. § (3) bekezdés c) cd) pontja, 2019.03.28. nappal.

[17] Hatályon kívül helyezte a 40/2012.(IX.25.) önkormányzati rendelet 1. §-a, 2012.10.01. nappal.

[18] Módosította a 26/2018.(XII.18.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályba lép 2018.12.19. nappal.

[19] A korábbi 15. §-t, valamint a főcímét a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 6. §-a törölte, egyben a 16-22. §-okat eggyel kisebbre változtatta.

[20] Módosította a 19/2011( V.31.) MÖK számú rendelet 2. §-a. Hatályos 2011.06.01-től.

[21] Beiktatta a 26/2015.(XII.01.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályba lép 2015.12.31. nappal.

[22] Az (1) bekezdés b, pontját a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 8. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2009.12.01-től.

[23] A (2) bekezdés a, pontját a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 8. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2009.12.01-től.

[24] A (2) bekezdés b, pontját a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 8. § (3) bekezdése módosította. Hatályos 2009.12.01-től.

[25] A (2) bekezdés c, pontját a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 8. § (4) bekezdése módosította. Hatályos 2009.12.01-től.

[26] A (2) bekezdés d, pontját a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 8. § (5) bekezdése módosította. Hatályos 2009.12.01-től.

[27] A (2) bekezdés e, pontját a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 8. § (6) bekezdése módosította. Hatályos 2009.12.01-től.

[28] A (2) bekezdés f, pontjának bekezdéseit a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 8. § (7) bekezdése törölte. Hatályos 2009.12.01-től.

[29] Az (1) bekezdés a, pontját a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 9. §-a módosította. Hatályos 2009.12.01-től.

[30] Hatályon kívül helyezte az 5/2019.(II.26.) önkormányzati rendelet 36. § (3) bekezdés c) ce) pontja, 2019.03.28. nappal.

[31] Hatályon kívül helyezte az 5/2019.(II.26.) önkormányzati rendelet 36. § (3) bekezdés c) ce) pontja, 2019.03.28. nappal.

[32] A (3) bekezdést a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 10. § (1) bekezdése törölte. Hatályos 2009.12.01-től.

[33] A (7) bekezdést a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 10. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2009.12.01-től.

[34] A szövegrészt törölte a 16/2010.(XI.3.) MÖK rendelet 3. §-a. Hatályos: 2010.11.08-tól.

[35] A (8) bekezdést a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 10. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2009.12.01-től.

[36] A (2) bekezdést a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 11. §-a törölte. Hatályos 2009.12.01-től.

[37] A főcímet a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 12. §-a léptette hatályba. Hatályos 2009.12.01-től.

[38] A 22. §-t a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 12. §-a léptette hatályba. Hatályos 2009.12.01-től.

[39] Az alcímet beiktatta a 26/2015.(XII.01.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályba lép 2015.12.31. nappal.

[40] Beiktatta a 26/2015.(XII.01.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályba lép 2015.12.31. nappal.

[41] Hatályon kívül helyezte a 36/2016.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése, 2016.12.21. nappal.

[42] Hatályon kívül helyezte a 36/2016.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése, 2016.12.21. nappal.

[43] A (9) bekezdést a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 13. § (1) bekezdése módosította. Hatályos 2009.12.01-től.

[44] A (10) bekezdést a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 13. § (2) bekezdése módosította. Hatályos 2009.12.01-től.

[45] Hatályon kívül helyezte a 36/2016.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdése, hatályát veszti 2016.12.21. nappal.

[46] Hatályon kívül helyezte a 36/2016.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdése, hatályát veszti 2016.12.21. nappal.

[47] Hatályon kívül helyezte az 5/2019.(II.26.) önkormányzati rendelet 36. § (3) bekezdés c) cf) pontja, 2019.03.28. nappal.

[48] A 28. §-t a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 15. §-a módosította. Hatályos 2009.12.01-től.

[49] Hatályon kívül helyezte a 36/2016.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1. § (6) bekezdése, 2016.12.21. nappal.

[50] A szakaszt és a megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 36/2016.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1. § (7)-(8) bekezdése, 2016.12.21. nappal.

[51] Hatályon kívül helyezte az 5/2019.(II.26.) önkormányzati rendelet 36. § (3) bekezdés c) cf) pontja, 2019.03.28. nappal.

[52] A (2) bekezdést a 27/2009.(XII.1.) MÖK rendelet 17. §-a módosította. Hatályos 2009.12.01-től.

[53] Hatályon kívül helyezte a 36/2016.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1. § (9) bekezdése, 2016.12.21. nappal.

[54] Hatályon kívül helyezte a 36/2016.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1. § (9) bekezdése, 2016.12.21. nappal.

[55] Módisította a 23/2007. (VIII.28.) MÖK sz. r. 1. §-a. Hatályos 2007. szeptember 1-től.

[56] Beiktatta a 23/2007. (VIII.28.) MÖK sz. r. 2. §-a. Hatályos 2007. szeptember 1-től.

[57] Hatályon kívül helyezte a 36/2016.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1. § (10) bekezdése, 2016.12.21. nappal.

[58] Hatályon kívül helyezte a 36/2016.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1. § (10) bekezdése, 2016.12.21. nappal.

[59] Kiegészítette a 15/2009.(VI.30.) MÖK sz. rendelet 1. §-a, hatályba lép 2009. július 15. napján.

1. melléklet

Beépítésre szánt területek övezeti előírásai

Sajátos terület használat

Övezeti jel

Beépítés módja

Megengedett legkisebb telekterület (m2)

Megengedett legnagyobb beépítési %

Megengedett legnagyobb építmény magasság (m)

Megengedett legnagyobb szintterületsűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakítandó új telek legkisebb

Előkert min. mérete (m)

Oldalkert min. mérete (m)

Hátsókert min. mérete (m)

Megjegyzés

Közművesítettség mértéke

szélessége (m)

mélysége (m)

Kisvárosias
lakó

Lk

Oldalhatáron álló

500

50

7,5

1,4

30

14

25

6

6

-

T

Kisvárosias
Lakó (kialakult)

Lkk

Úszótelkes

kialakult

25*

10,00

1,0*

50*

-

-

-

-

-

Új telek nem alakítható ki

T

Kertvárosias
lakó

Lke

Oldalhatáron álló

600

30

4,5

0,6

50

18

30

5

6

6

-

T

Falusias
lakó

Lf

Oldalhatáron álló

800

30

4,5

0,5

40

16

40

5

6

6

-

R

Sajátos terület használat

Övezeti jel

Beépítés módja

Megengedett legkisebb telekterület (m2)

Megengedett legnagyobb beépítési %

Megengedett legnagyobb építmény magasság (m)

Megengedett legnagyobb szintterületsűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakítandó új telek legkisebb

Előkert min. mérete (m)

Oldalkert min. mérete (m)

Hátsókert min. mérete (m)

Megjegyzés

Közművesítettség mértéke

szélessége (m)

mélysége (m)

Település-közp. vegyes

Vt

Egyedi

1000

70

12,5

2,1

20

16

25

-

Egyedileg megá1lapított

6

-

T

Település-közp. Vegyes (kialakult)

Vtk

Úszótelkes

Kialakult

40*

12,5

1,5

50

-

-

-


-

-

Új telek nem alakítható ki

T

Ker., szolg. gazd. terület

Gksz

Szabadonálló

1000

60

6,5

1,5

25

20

40

-

6

6

-

T

Ipari gazdasági terület

Gip

Szabadonálló

2000

50

7,5

1,5

25

25

40

10

6

10

-

T

Sajátos terület használat

Övezeti jel

Beépítés módja

Megengedett legkisebb telekterület (m2)

Megengedett legnagyobb beépítési %

Megengedett legnagyobb építmény magasság (m)

Megengedett legnagyobb szintterületsűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakítandó új telek legkisebb

Előkert min. mérete (m)

Oldalkert min. mérete (m)

Hátsókert min. mérete (m)

Megjegyzés

Közművesítettség mértéke

szélessége (m)

mélysége (m)

Különleges terület

sportterület

Ks

Egyedi

2000

5

10,5

0,2

80

30

50

6

6

6

-

R

temető

Kt

Egyedi

20 000

2

4,5

0,1

50

100

100

30

30

30

-

R

Kt*

Egyedi

15 000

2

4,5

0,1

50

100

100

30

30

30

strandfürdő

Kst

Egyedi

-

30

12,5

0,5

50

-

-

5

6

10

-

T

Sajátos terület használat

Övezeti jel

Beépítés módja

Megengedett legkisebb telekterület (m2)

Megengedett legnagyobb beépítési %

Megengedett legnagyobb építmény magasság (m)

Megengedett legnagyobb szintterületsűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakítandó új telek legkisebb

Előkert min. mérete (m)

Oldalkert min. mérete (m)

Hátsókert min. mérete (m)

Megjegyzés

Közművesítettség mértéke

szélessége (m)

mélysége (m)

Különleges terület

bánya

Kb

Szakhatósági hozzájárulás alapján

Vízügyi Múzeum

Kv

Csak műemléki hatóság engedélyével

kommunális telepek

Kk

Egyedi

2000

10

4,5

0,2

40

30

30

10

10

10

-

R

pihenőpark

Kp

Egyedi

2000

20

4,5

0,35

50

-

-

10

10

10

-

R

mezőgazd-i üzem

Kmü

Szabadonálló

3000

40

7,5

1,0

40

30

50

10

6

10

-

R

egyéb terület

Ke

Egyedi

6000

25

10,50

0,2

60

50

75

10

10

10

-

R


* a telektömbre vonatkoztatva

2. melléklet

üres cím

4. melléklet

Külterületi szabályozási tervek

HÉSZ 4.sz m._külterületi szab.terv._2015.12.31-től.pdf