1. § (1) E rendelet hatálya Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló közigazgatási területére (a továbbiakban: Zugló) terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben meghatározott plakátnak minősülő kampányeszköznek a kampányidőszakban történő elhelyezésére vagy alkalmazására.

(3) E rendeletet Zugló építési szabályzatával (a továbbiakban: ZÉSZ) és a településképi arculati kézikönyvvel együtt kell alkalmazni.

(4) *1 E rendelet hivatkozásai utalnak: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényre (a továbbiakban: Tvtv.); a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Kormányrendeletre (a továbbiakban: Rkkr.), a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 419/2021. (VII. 15.) Kormányrendeletre (a továbbiakban: Tttkr.) és az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényre (a továbbiakban: Ebtv.).

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Zugló építészeti örökségének feltárása és számbavétele írásbeli kezdeményezés alapján történik. A kezdeményezés az építészeti örökség védelem alá helyezési, vagy a védelem megszüntetési eljárására (a továbbiakban: védelmi eljárás) irányulhat.

(2) A védelmi eljárást bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vagy hivatalból a főépítész kezdeményezheti. A védelmi eljárás kérelemre – az 1. melléklet szerinti kitöltött adatlap és a mellékleteinek benyújtásával – indul.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell: a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét, a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását, továbbá a védelmi eljárással érintett érték megnevezése mellett: rövid leírását, irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását; kerületi területi védelem (a továbbiakban: területi védelem) esetén a terület lehatárolását; kerületi egyedi védelem (a továbbiakban: egyedi védelem) esetén az ingatlan helyrajzi számát, az elhelyezkedése szerinti közterület nevét, jellegét, a házszámot, – ha az azonosításhoz szükséges akkor – az épület megjelölését; valamint értékvizsgálatot.

4. § (1) A védelmi eljárás a hiánytalan kezdeményezés benyújtásával indul.

(2) A védelmi eljárásban érdekeltnek kell tekinteni: a kezdeményezőt; a javaslattal érintett ingatlan tulajdonosát (társasház esetén a közös képviselőt); a védelemre javasolt érték tulajdonosát; a védelemre javasolt érték élő alkotóját vagy a szerzői jog jogosultját; az illetékes építésügyi és örökségvédelmi hatóságot; és Budapest Főváros Önkormányzatát.

(3) A védelmi eljárás megindításáról az érdekelteket – a nem ismert érdekelteket hirdetményi úton – kell értesíteni. A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét vagy a hirdetmény közzétételét követő 21 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

5. § (1) Egyedi építészeti érték vagy terület védelmére akkor kerülhet sor, ha az értékvizsgálat alapján a főépítész megállapította, hogy az építmény vagy a terület az építészeti örökség része lehet és nem áll műemléki, vagy fővárosi egyedi védelem alatt.

(2) Az építészeti örökség védelmének a megszüntetésére akkor kerülhet sor: ha a védelem alatt álló építészeti örökség (a továbbiakban: védett érték) megsemmisült; ha a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette; vagy ha a védelem alapját adó tényekben olyan változás állt be amely a védelem megszűntetését indokolja.

(3) Ha védett értéket fővárosi egyedi védelem vagy műemléki védelem alá helyeznek, a védelmet megállapító joghely hatálybalépésével egyidejűleg az egyedi védelem megszűnik.

6. § (1) Zugló Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az eljárás megindításától számított 6 hónapon belül dönt az építészeti örökség védelem alá helyezéséről vagy annak megszüntetéséről, annak figyelembe vételével, hogy a védelemre javasolt építészeti érték Zugló múltjában jelentős szerepet játszott-e; a megjelenése, szerkezeti kialakítása egyedi értéket képvisel-e; a műszaki állapota alapján az értékes elemek megőrzése biztosítható-e; a megjelenése a környezetének esztétikai értékeit növeli-e; a megőrzése Zugló fejlődését akadályozza-e. A döntésről az érdekelteket értesíteni kell. A nem ismert érdekelteket hirdetményi úton kell értesíteni.

(2) Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségeket a 2. melléklet határozza meg.

7. § (1) A védett értéket tábla elhelyezésével meg lehet jelölni.

(2) A védett érték megjelölésére egységes megjelenésű tábla helyezhető el, amely a védelem tárgyának a megnevezése mellett a következő szöveget tartalmazza: „Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata kerületi védelem alá helyezte – [évszám]”.

(3) A tábla elhelyezését a védett érték tulajdonosa tűrni köteles. A tábla megőrzése és karbantartása a védett érték tulajdonosának a feladata.

8. § (1) A védett érték karbantartása és fenntartása a tulajdonos kötelessége.

(2) Az építési tevékenység és a használat a védett érték fennmaradását nem veszélyeztetheti, városképi, vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja.

(3) A védett értéket – a szakértői véleménnyel igazoltan – életveszélyes állapot kivételével csak az egyedi védelem megszüntetését követően lehet lebontani. Ha a védett értéket kell lebontani, akkor az eredeti formájában – ha az eredeti formája nem állapítható meg, akkor az értékvizsgálat alapján – vissza kell építeni.

(4) A védelem alatt álló épület kortárs építészeti stílusban akkor bővíthető, ha

9. § Az Önkormányzat a védett értékekről elektronikus nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza: a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait; a védelem típusát; a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a lehatárolását; a védelem rövid indokát, és a védelem kezdetének időpontját.

10. § (1) Az Önkormányzat vissza nem térítendő értékvédelmi támogatás formájában, vagy egyéb keretből támogathatja a tulajdonosnak a fővárosi vagy kerületi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség felújítására, helyreállítására vonatkozó kötelezettsége teljesítését.

(2) A támogatási kérelem – a 3. melléklet szerinti adatlapon is – benyújtható.

(3) Pályázati forrásból a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó építési költség támogatható. A Zuglói értékvédelmi támogatás forrását az Önkormányzat az éves költségvetésében határozza meg, amelynek a felhasználására pályázat alapján kerül sor. A pályázatot az éves költségvetési rendelet megalkotását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket és a pályázat elbírálásának szempontrendszerét a Képviselő-testület a pályázati kiírásban határozza meg.

(4) A pályázatokat értékelő munkacsoport tagja: a városfejlesztésért felelős alpolgármester; a városképvédelmi tanácsnok; a pályázattal érintett ingatlan helye szerinti terület önkormányzati képviselője; a főépítész; az épített örökség védelmével foglalkozó helyi civil szervezet delegált tagja; továbbá egy fő művészettörténész.

(5) A munkacsoport a beérkezett pályázatokat – a pályázati kiírási feltételek és szakmai szempontok alapján – vizsgálja és a meghatározott szempontrendszer alapján értékeli

(6) A beérkezett pályázatok alapján a támogatási szerződésről a Képviselő-testület dönt.

11. § Területi védelem alatt álló terület: az Erzsébet királyné úti lakótelep, a Kerepesi úti lakótelep, a Nagy Lajos király úti lakótelep, a Postás tisztviselőtelep, a Tisztviselő telep és a Vitézi telkek. Térképi lehatárolásukat a 4. melléklet tartalmazza

12. § A területi védelem alatt álló területek kivételével Zugló teljes közigazgatási területe városképi szempontból meghatározó terület (a továbbiakban: meghatározó terület).

13. § (1) A városkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő polgármester hatósági döntésében.

(2) A helyrehozatali kötelezettség hatósági döntésének tartalmaznia kell: az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, megnevezés); a kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa; az érintett szerkezet, arculati elem leírását, vagy a teljes építmény megjelölését; a teljesítés határidejét; a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait; a kivitelezéséhez nyújtható önkormányzati támogatás lehetőségét és feltételeit; a teljesítés elmaradásának szankcióit; valamint indoklást.

(3) A helyrehozatali kötelezettség nem teljesítése esetén – a 85. § szerinti – közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

14. § (1) A területi védelem alatt álló területen az épületek és a kerítések jellemző tagolását – telekalakítás esetén is – meg kell őrizni.

(2) A területi védelem alatt álló területen az utcaképet, az épületek tömeg-, tető- és homlokzati ritmusát, jellegét építési tevékenységgel megváltoztatni csak az értékvizsgálat alapján, az abban rögzített értékek megtartásával lehet.

(3) A meghatározó területen a telek beépítési módjával, az épület tömegével, jellemző szintszámával és a tetőidommal a környező beépítéshez igazodni kell.

(4) A területi védelem alatt álló területen lévő, fővárosi vagy kerületi egyedi védelemmel nem érintett ingatlanon: új építmény építése vagy meglévő építmény bővítése során az egyedi helyi védelem alatt álló építmény telepítési módjához és jellemző szintszámához, építészeti értékeihez illeszkedni kell; valamint a meglévő építmény átalakítása során az egyedi védelem alatt álló építmény építészeti értékeihez illeszkedni kell.

(5) A területi védelem alatt álló és a meghatározó területekre is vonatkozó egységes területi építészeti követelményeket a 15.-18. §-ok határozzák meg.

15. § A Szabályozási terv, a ZÉSZ övezeti előírásainak eltérő rendelkezése hiányában, az épület legmagasabb pontja az 5. mellékletben meghatározott mértéket nem haladhatja meg, kivéve, ha a meglévő épületnek a legmagasabb pontja meghaladja a megengedett mértéket, akkor – a mértéket meghaladó épületrész fennmaradásáig – az épület legmagasabb pontjának mértéke a kialakult állapot szerinti lehet.

16. § (1) A lakóterületek – kivéve a barnamezős és a nagyvárosias telepszerű lakóterület – telkén az épületek terepszint feletti szintszámának értéke az adott tömbre vonatkozóan – a (2) bekezdés alapján – kiszámított mértékadó szintszámnál egy szinttel lehet nagyobb.

(2) A mértékadó szintszám értékén – az érintett telek és a főrendeltetésű épülettel nem beépített telkek figyelmen kívül hagyásával – az adott tömb azonos övezetbe tartozó egyes telkeihez rendelt a főrendeltetés szerinti épületek közül a legnagyobb szintszámának értékei alapján kiszámított átlagérték egészrészét kell érteni.

(3) Ha a meglévő épület szintszáma meghaladja a (1)-(2) alapján meghatározott értéket, akkor az épület szintszám értéke a kialakult lehet és bővítés esetén eggyel növelhető.

(4) Amennyiben a telken, a csatlakozó telken, a tömb közterületszakaszának, vagy a tömb telkein meglévő beépítések szerinti legnagyobb szintszámok eltérőek, akkor – a kialakult állapotra, a városképi illeszkedésre, a csatlakozó tűzfalakra, a műszaki adottságokra tekintettel, a szomszéd telkekre gyakorolt hatásra is kiterjedő vizsgálaton alapulóan – az (1)-(3) bekezdések szerint meghatározott szintszám értékétől legfeljebb egy szinttel eltérés engedhető konzultáció keretében adott szakmai véleményben meghatározottan és előírt feltételekkel.

17. § (1) Közterület-alakítási terv (a továbbiakban: KAT.) készítésének célja, hogy a közhasználatú terület használata és fejlesztése – a szabadtér-építészeti, kertépítészeti, gyalogos és gépjármű közlekedési, közmű- és felszíni vízelvezetési, hírközlési, városszerkezeti, forgalom-technikai, városökológiai, városképi, műszaki szempontokból, valamint a zöldfelületi rendszer szempontjából – egységes és összehangolt módon történjen. A KAT.-et városszerkezeti és forgalomtechnikai szempontból összefüggő területre kell készíteni.

(2) Elfogadott KAT. alapján végezhetők a 6. mellékletben felsorolt tevékenységek és amelyek végzését a ZÉSZ vagy e rendelet KAT. alapján teszi lehetővé.

(3) A közterületen elhelyezett rendeltetésekhez szükséges jármű elhelyezés módjáról KAT.-ban, a jármű elhelyezési kötelezettség teljesítésének további részleteiről és feltételeiről városrendezési megállapodásban lehet rendelkezni.

18. § (1) A KAT.-et az finanszírozza, akinek a kezdeményezésére készül, kivéve, ha városrendezési megállapodás másképp írja elő.

(2) Azokban az esetekben, amikor önkormányzati rendelet építmény létesítését KAT.-hoz köti, akkor az eljárásban a városképi követelményeket is meg kell határozni.

(3) A KAT. készítését megelőzően konzultáció keretében adott szakmai véleményben kell meghatározni a KAT. területét és a terv tartalmi és formai kérdéseit.

(4) A közterület-alakításra vonatkozó – 7. melléklet szerinti kitöltött adatlapból és a KAT.-ból álló – kérelmet a főépítészhez kell benyújtani.

(5) A KAT. elfogadásáról – szakmai véleményen alapulóan – a Városfejlesztési Bizottság dönt, kivéve, ha a KAT. olyan célra irányul, amely az önkormányzati költségvetésben bevételt vagy kiadást eredményez, akkor a Gazdasági Bizottság dönt.

19. § (1) A területi védelem alatt álló és a meghatározó területekre is vonatkozó egységes egyedi építészeti követelményeket az V. és a VII.-VIII. Fejezetek határozzák meg.

(2) Az épületek telepítését, méreteit, alaprajzi arányait, formáját, építészeti kialakítását úgy kell meghatározni, hogy a környező meglévő kialakult beépítések karakteréhez illeszkedjen.

(3) A Szabályozási terv építési hely jelölése hiányában ikres vagy zártsorú beépítés módú telek esetén a telekhatárhoz csatlakozó épület mélysége – kivéve (4) bekezdés esetét – a közös telekhatáron álló terepszint felett csatlakozó főépület mélységét legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg, de minden esetben elérheti a 12 métert.

(4) A kialakult állapotra, a városképi illeszkedésre, a csatlakozó tűzfalakra, a műszaki adottságokra, a szomszéd telekre gyakorolt hatásra is kiterjedő vizsgálat alapján a (3) bekezdés szerint meghatározott épületmélység értékétől – konzultáció keretében adott szakmai véleményben meghatározott mértékben és előírt feltételekkel – eltérés engedhető.

(5) A szomszéd telekhatárhoz illesztett 2 méteres sávban mellvéddel csatlakozó tetőterasz nem alakítható ki, kivéve, ha a csatlakozó tűzfal a mellvédnél legalább 50 cm-rel magasabb.

20. § (1) A lakó és a szállás jellegű rendeltetés önálló rendeltetési egysége alapterületének a 30 m2-t meg kell haladnia, és szobái:

(2) Az épületek – kivéve a parkolóházat – új szerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy

(3) A huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó legfelső építményszint szintmagassága legfeljebb 1 méterrel haladhatja meg a – ZÉSZ szerint meghatározott – legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve a (4) bekezdés esetén.

(4) Amennyiben a telken, a csatlakozó telken, a tömb közterületszakaszának, vagy a tömb telkein meglévő beépítések szerinti magassági értékek eltérőek, vagy építészeti hangsúly(ok) kialakítása indokolt, akkor a szintmagasság (3) bekezdés alapján megállapított legnagyobb mértékétől legfeljebb 3 méterrel eltérés engedélyezhető – a kialakult állapotra, a városképi illeszkedésre, a csatlakozó tűzfalakra, a műszaki adottságokra tekintettel és a szomszéd telkekre gyakorolt hatásra is kiterjedő vizsgálat alapján – konzultáció keretében adott szakmai véleményben meghatározottan és előírt feltételekkel.

21. § Telken belül a homlokzatok között – az OTÉK 36. § (1) bekezdés a) pontja szerinti –telepítési távolságot kell tartani, mely nem lehet kisebb, mint a szembenéző homlokzatok közül a magasabb épület tényleges homlokzatmagasság értékének

22. § (1) Az épületnek a telek oldalhatárával legalább 60°-os szöget bezáró homlokzati falában és a tetőn a telekhatártól legalább 1 méter távolságra létesíthető nyílás és nyílászáró, kivéve a garázskaput és a nem huzamos tartózkodású helyiség fix üvegezésű nyílászáróját.

(2) A homlokzat színezésével az épület jellegéhez, tömegalakításához igazodni kell.

(3) A helyreállítás kivételével kőburkolatként csak nagyelemes, vágott, matt felületű kőburkolat alkalmazható. Kőutánzatú vagy egyéb anyagot utánzó csempeburkolat közhasználatú területről látható helyen nem alkalmazható.

(4) Mobilház létesítése esetén konténerszerű homlokzatkialakítás tilos, a mobilház homlokzat jellegű burkolása kötelező.

23. § (1) Meglévő épület közhasználatú terület felőli homlokzatát és a hozzá csatlakozó falait csak egyidejűleg lehet felújítani vagy átfesteni, kivéve, ha

(2) Az épület homlokzat-felújítása során a meglévő díszítőelemeket és tagozatokat meg kell őrizni. A homlokzat hőszigeteléssel egybekötött felújítása során – a műemlék, valamint a fővárosi vagy kerületi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség (a továbbiakban együtt: védett épület) kivételével – külső hőszigetelés elhelyezhető, ha a tagozatok és a díszítőelemek a homlokzaton tagozatként a hőszigetelést követően is megjelennek.

(3) Meglévő épület esetén műgyantás lábazatvakolat csak akkor alkalmazható, ha a kő-, műkő- vagy téglaburkolatú lábazat megtartása, felújítása műszaki okból nem lehetséges. A műgyantás lábazatvakolat csak homogén szemcseszínű lehet. Kő-, műkő- vagy téglaburkolatú lábazat átszínezése, lefestése tilos. A graffiti elleni védelemről gondoskodni kell.

24. § (1) Az építmény kialakítása során kerülni kell a lakások rendeltetésszerű használatát zavaró új fényhatások keletkezését. Olyan megoldást kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy sem a járművek, sem a köz- és térvilágítás, sem a reklámok, sem azok tükröződése ne okozza a komfortérzet csökkenését a környező lakásokban.

(2) Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy az környező épületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közúti jármű és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja, továbbá az épület városképi megjelenését ne rontsa. Felfelé vagy oldalra sugárzó díszkivilágítás nem alkalmazható, kivéve védett épület esetén.

(3) Tűzfalkép csak megvilágítás nélkül vagy egyenletes megvilágítással készülhet.

(4) Tűzfalkép reklámot nem tartalmazhat, kivéve felülete legfeljebb 5 %-án lévő céglogót.

25. § (1) Magastető, előtető, védőtető fedésére – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – nem alkalmazható:

(2) Korcolt fémlemezfedés csak matt felülettel létesíthető.

(3) Fém hullámlemez és fém trapézlemez fedés a magastető, valamint az előtető és a védőtető fedésére csak gazdasági terület építési övezetein belül kizárólag ipari vagy raktár rendeltetésű épületen használható.

(4) A tetőfedés színe a környezetéből kirívó, harsány színű nem lehet.

(5) Új lapostető felületének 60 %-át zöldtetőként kell kialakítani.

(6) Az eredeti tetőtömeg, tetőfelépítmények – értékvizsgálat alapján – visszaállíthatók.

26. § (1) Előtető és védőtető csak a homlokzat architektúrájához illeszkedően létesíthető.

(2) Új magastető építése esetén – helyreállítás vagy nagy fesztávú ipari és raktárépület kivételével – a tető hajlásszöge legalább 30 fokos lehet.

(3) A magastető teljes befoglaló felületéhez viszonyítottan:

(4) Magastető újonnan kialakított látható homlokzat oromfala aszimmetrikus nem lehet és – gazdasági területen belül kizárólag ipari vagy raktár rendeltetésű épület kivételével – 12 méternél nagyobb fesztávú nem lehet.

(5) Több lépcsőben visszahúzott tetőemeletek nem alakíthatók ki.

27. § (1) Meglévő épület homlokzatán nem építhető be a homlokzatra jellemzőtől eltérő színű, eltérő anyagú, valamint eltérő osztású nyílászáró.

(2) Nagyméretű üvegfelületek kialakítása esetén a védett madárfajok megóvása érdekében: speciális („madárvédő üveget”) kell használni, mely a madarak számára látható módon veri vissza az UV-fényt; vagy az üvegfelületekre speciális, matt felületet képező fóliát vagy mintás fóliát kell felhelyezni; vagy az üvegfelületek elé külső árnyékoló szerkezetet kell tenni.

(3) Tűzfalon üvegtégla felület, nyílászáró, üvegfal nem létesíthető.

(4) Nyílászáró mérete, helyzete akkor változtatható meg, illetve nyílászáró akkor létesíthető vagy szüntethető meg, ha az épületen jellemző nyílászárórendhez illeszkedik.

28. § (1) Új épületben földszinti kereskedelmi vagy szolgáltató rendeltetés közhasználatú terület felé néző homlokzati felületének legalább 50 %-át üvegfelülettel kell kialakítani.

(2) A közhasználatú terület felé néző – nem lakás rendeltetéshez tartozó – nyílászáró üvegfelületeinek egyenként legfeljebb 30 %-a lehet kívülről át nem látszó vagy takart.

(3) Meglévő kirakatportál átalakítása vagy cseréje esetén az épület eredeti építészeti kialakításától eltérő kirakatportált az építéskori tervek alapján, az építéskori nyílások geometriai méreteinek a figyelembevételével, eredeti tervek hiányában a homlokzat megjelenéséhez és jellegzetességeihez illeszkedően kell helyreállítani.

(4) Kirakatszekrény nem helyezhető el.

29. § (1) Épületen korlát, rácsozat vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés egységes kialakítással, a homlokzat részeként, azzal összhangban helyezhető el.

(2) Erkély vagy loggia áttört korlátjára utólagos takarás – így különösen nád vagy vászonszövet – nem helyezhető el.

30. § (1) Gépészeti, hírközlési, elektromos és egyéb funkciójú cső, kábel, valamint vezeték – villámhárító és esővíz levezető csatorna kivételével – nem vezethető új épület homlokzatán és meglévő épület homlokzatán újonnan kialakítottan.

(2) Meglévő épület homlokzat- és tetőfelújításakor a homlokzatról a használaton kívüli korábbi tartókat, antennákat, reklámtartó szerkezeteket, hírközlési, elektromos és gépészeti vezetékeket és egyéb funkcióra szolgáló csöveket el kell távolítani.

31. § (1) A kerítés magassága – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb 2 méter; lábazatának magassága legfeljebb 60 cm; pillér szélessége legfeljebb 50 cm lehet.

(2) A kerítéssel egybeépített hulladéktartály tároló magassága legfeljebb 2,5 méter lehet.

(3) Kerítés – ha e rendelet másként nem rendelkezik – áttört kialakítással létesíthető. A kerítés áttörtségének a mértéke legalább 50 %, kivéve az alapfokú oktatási intézmény és a gyermekjóléti intézmény kerítését, ahol az áttörtség mértéke legalább 10 %. Az áttörtség mértékét a kerítés tényleges magassága alapján, az üres felületeknek a kerítés teljes felületéhez viszonyított arányából kell megállapítani, mely számítás során figyelmen kívül kell hagyni: a kerítéspillér, kerítéslábazat és a tömör kerítésszakasz felületét.

(4) Belátás akadályozása céljára áttört kerítést takarni kizárólag növénytelepítéssel lehet.

32. § (1) Áttörtség nélküli tömör kerítést kell létesíteni – a szomszédos ingatlan védelme érdekében – a telek oldal- és hátsókertjében, közvetlenül a telekhatáron létesített nyitott gépjárműtároló és felszíni parkolóhely mellett, melynek magassága legalább 1,6 méter, és a hossza nem haladhatja meg a nyitott gépjárműtároló és a felszíni parkolóhely hosszát.

(2) Tömör kerítés létesíthető:

(3) A kerítéssel egybeépített hulladéktartály tárolóval határos tömör kerítésszakasz utcafronti szélessége legfeljebb 2,5 méter lehet, kivéve, ha e rendelet az utcafronti kerítés teljes hosszán lehetővé teszi a tömör kerítés létesítését.

(4) A kerítés tömör szakaszai közötti távolság legalább 1,5 méter lehet, kivéve, ahol a kapuk mérete vagy helyzete miatt ez a távolság nem biztosítható.

(5) A rendőrségi és a büntetés-végrehajtási rendeltetésű ingatlan, valamint az alapfokú oktatási intézmény és a gyermekjóléti intézmény kivételével a saroktelek esetében – a közlekedési felületek megfelelő beláthatósága érdekében – a kerítést a szükséges mértékben, de legalább a saroktól mért 5 - 5 méteres hosszban áttörten kell kialakítani, ha az útpálya széle a kerítéstől 5 méternél kisebb távolságra van.

33. § (1) Közhasználatú terület határától vagy attól számított 1 méteren belül kezdődő lehajtó rámpához kerítést és kaput kell építeni a közhasználatú terület határára.

(2) Hulladéktartály tároló utcafronti kerítés megléte esetén csak azzal egybeépítetten, vagy utcafronti kerítés hiányában csak az utcafronti telekhatár mentén létesíthető.

(3) Ha a telekhatáron támfal építése is szükséges, a megtámasztott rendezett terep szintje fölött a kerítésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(4) A kerítés kialakítása során a telken meglévő, vagy tervezett épület formavilágához és anyaghasználatához igazodni kell, kivéve, ha az alkalmazott anyag használatát e rendelet tiltja.

(5) Kerítés felújítása, helyreállítása esetén – a meglévő szerkezetekhez igazodás érdekében – a 31.-32. §-ban foglaltaktól bejelentési eljárás keretében eltérés engedhető.

34. § (1) A játszótér lehatárolására szolgáló kerítés magassága legfeljebb 1,5 méter lehet.

(2) Közhasználatú területen kutyafuttató kerítésének magassága legfeljebb 1,5 méter lehet.

(3) A sportterület lehatárolására a sportágnak megfelelő magasságú kerítés és labdafogó háló építhető.

(4) Kerítés felújítása, helyreállítása, kerítéselem áthelyezése esetén – a meglévő szerkezetekhez igazodás érdekében – az (1)-(2) bekezdésekben foglaltaktól bejelentési eljárás keretében eltérés engedhető.

35. § (1) Nyitottan megépített gépkocsilehajtót – a műszakilag lehetséges mértékig – zöldtetővel, vagy növénnyel takart pergolával kell takarni.

(2) A nyitott rámpát határoló támfalat növényzettel befuttatva kell kialakítani.

36. § (1) Vendéglátó rendeltetési egységhez kapcsolódóan jelen alcímben foglaltak szerint vendéglátó terasz alakítható ki.

(2) A vendéglátó terasz az épület színezésével összhangban lévő vászon árnyékolóval lefedhető. Az árnyékoló szerkezet és a vendéglátó terasz bútorzata reklámot, terméknevet nem tartalmazhat, de a vendéglátóegység neve, cégfelirat elhelyezhető.

(3) Vendéglátó terasz, járda burkolataként műfű nem helyezhető ki. Podeszt, dobogó csak a legalább 15 fokos lejtésű terület szintkiegyenlítésére, vagy akadálymentesítésre használható.

(4) Az épület homlokzata mellett kialakított vendéglátó terasz esetén homlokzatra szerelt árnyékoló szerkezet csak annak tagolását figyelembe véve helyezhető el.

(5) Vendéglátó terasz létesítése esetén – amennyiben annak területe a 2 m²-t meghaladja – a vendéglátó terasz nagyságának 10 %-át elérő, de legalább 0,5 m² nagyságú – a vendéglátó terasz területén, vagy azzal határosan elhelyezkedően – zöldfelületet kell kialakítani.

(6) Zártan kialakított (a továbbiakban: téliesített) vendéglátó terasz építési telken csak az építési hely határán belül, vagy – városrendezési megállapodásban meghatározott feltételek mellett – előkertben helyezhető el.

37. § (1) Közhasználatú területen építmény, köztárgy, berendezés akkor állhat, ha

(2) Közhasználatú területen vendéglátó terasz akkor létesíthető vagy maradhat fenn, ha

38. § (1) Közhasználatú területen vendéglátó terasz téliesítése esetén a speciális- és az épületekre előírt általános követelményeket is érvényesíteni kell.

(2) A vonatkozó követelmények betartásával és a terület tulajdonosának hozzájárulásával közhasználatú területen épület, vagy terepszint alatti építmény a ZÉSZ-ban meghatározott vagy jóváhagyott KAT. szerinti helyszínen létesíthető vagy maradhat fenn, kivéve a (3) bekezdés eseteit.

(3) Közhasználatú területen – a vonatkozó követelmények betartásával és a terület tulajdonosának hozzájárulásával – elhelyezhető építmények:

(4) Közhasználatú területet kerítéssel lekeríteni nem lehet, kivéve a játszótér, a kutyafuttató, a közösségi kert, a pihenőkert és a sportpálya kerítését, továbbá a közbiztonsági okból való zárva tartást.

39. § (1) Közhasználatú területen épület létesítésére vagy fennmaradására engedély akkor adható, ha a (2)-(9) bekezdések szerinti speciális városképi követelmények is érvényesíthetők.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épület árusítóterének és vendéglátó rendeltetésű épület fogyasztóterének közterület felé néző oldalfelületeinek legalább 80 %-a teljesen átlátszó üvegfelület legyen.

(3) Vendéglátó rendeltetésű épület fogyasztóterének fedéseként alapterületének legalább 2/3-ában teljesen átlátszó üvegfelület alkalmazható.

(4) A (2) bekezdés szerinti oldalfalak üvegfelületének legfeljebb 5 %-a lehet fóliával vagy felirattal takart és legalább 2/3-ának nyithatónak kell lenni.

(5) A (3)-(4) bekezdések szerinti üvegfelületek számításánál a növényzettel fedett felületet figyelembe lehet venni legfeljebb az üvegfelület felületének 1/3-os mértékéig.

(6) A (2) bekezdés szerinti oldalfalak üvegfelületének nyitvatartási időn túli betörésvédelmének céljából redőnypáncélzat alkalmazható.

(7) Az épület tartószerkezetei és burkolatai – a padló és az álmennyezet kivételével – felületéül kizárólag fém alkalmazható, fekete vagy szürkeárnyalatú színekben.

(8) Gépészeti berendezések csak álmennyezeti zónába rejtetten helyezhetők el.

(9) Az épülethez tartozóan – reklám és felirat nélküli, szürkeárnyalat színű – textil árnyékoló alkalmazható, mely kinyitható konzolos szerkezetű vagy kifeszített lehet.

40. § (1) A közhasználatú területen a játszótér területének részleges árnyékolását fásítással kell biztosítani. Az újonnan telepített fák lombozatának a megnövekedéséig az árnyékolást bontható szerkezettel kell biztosítani.

(2) A közút felújítása, átépítése esetén a közúti vasúti pályát füvesítetten kell kialakítani.

(3) Közterületi zöldfelület csökkentése csak KAT. alapján engedhető.

41. § (1) Erkély és zárterkély a közhasználatú terület fölé kinyúlhat:

(2) Az (1) bekezdés szerinti épületrész elhelyezésekor a szomszédos telek határától legalább a kiugrás másfélszeresének megfelelő, de legalább 1 méter távolságot kell tartani a tűzvédelmi előírások figyelembe vételével.

42. § (1) Lakókocsi vagy lakóautó csak az Lke jelű építési övezetben és lakásonként legfeljebb egy helyezhető el, kizárólag tárolás céljára és csak az előkerten kívüli telekrészen.

(2) Kereskedelem, szolgáltatás és vendéglátás céljára lakókocsi, lakóautó és utánfutó – a közterület használatáról szóló önkormányzati rendelet szerinti közterületen való elhelyezés kivételével – nem helyezhető el.

43. § (1) Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökség esetén e rendelet előírásait a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) Az épület eredeti, építéskori állapota, eredeti tervei, vagy az értékvizsgálat alapján és az épület építési időszakában ismert és használt megoldásokat figyelembe véve konzultáció keretében adott szakmai véleményben kell meghatározni a városképi követelményeket:

(3) Az épület utcai homlokzatán új külső tokos redőny beépítése és kirakatszekrény kihelyezése tilos.

(4) Az épület homlokzati felületeinek a részleges felújítása, átszínezése nem megengedett.

(5) Hirdetési célú berendezés a védett érték figyelembevételével, az épület adottságaihoz igazodva helyezhető el, a hirdetési célú berendezés méretét, kialakítását konzultáció keretében adott szakmai véleményben egyedileg kell meghatározni.

(6) Klímaberendezés vagy hőszivattyú kültéri egysége, antenna, antennatartó szerkezet és a tetőn napelem, napkollektor közhasználatú területről látható helyen nem helyezhető el.

44. § (1) A Vitézi telkeken és a Tisztviselő telepen e rendelet előírásait az egyedi védelem alatt álló ingatlanokra vonatkozó szabályok alkalmazása mellett, ebben az alcímben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel együtt és az építmény külső megjelenésére vonatkozóan a 8. mellékletben található ábrák szerint kell alkalmazni.

(2) A Vitézi telkekre és a Tisztviselő telepre vonatkozó különös rendelkezéseknek megfelelő épületszerkezetet meg kell őrizni, bontás esetén azonos méretben, azonos forma-, szín- és anyaghasználattal vissza kell építeni.

45. § (1) A Vitézi telkeken a tető hajlásszöge 37 fokos, a Tisztviselő telepen 45 fokos lehet.

(2) A Vitézi telkeken a keresztszárny és az épület széle között legalább 3,5 méter távolságot kell tartani, a fióktető magassága a főtető magasságának legfeljebb 80 %-a lehet.

(3) A tetőforma füstlikas, kontyolt kialakítású lehet. A füstnyílást deszkázattal kell takarni, amelyet áttör a taréjszelemen.

(4) Az eresz 70 centiméter széles, vízcsendesítővel készített, deszkázott gerendavéges kialakítású lehet. Az épületen csak függő ereszcsatorna alkalmazható.

(5) Tetőfedésre anyagában színezett, hódfarkú- vagy hornyolt kerámiacserép alkalmazható.

46. § (1) Tetőtér-beépítéskor egy tetőfelületen vagy csak háromszög alakú vagy csak egyenes záródású kiemelt tetőablak alkalmazható.

(2) A Vitézi telkeken a háromszög alakú kiemelt tetőablak beépítéséhez a tető hajlásszöge 37 fokos, szélessége legfeljebb 4,5 méter, magassága legfeljebb 1,7 méter lehet. A Tisztviselő telepen a háromszög alakú kiemelt tetőablak beépítéséhez a tető hajlásszöge 37 fokos, szélessége legfeljebb 4 méter, magassága legfeljebb 1,5 méter lehet.

(3) A Vitézi telkeken az egyenes záródású kiemelt tetőablak szélessége legfeljebb 2,3 méter, magassága legfeljebb 1,2 méter lehet. A Tisztviselő telepen az egyenes záródású kiemelt tetőablak szélessége legfeljebb 3,5 méter, magassága legfeljebb 1,2 méter lehet.

(4) Tetősíkban fekvő ablak bármely tetőfelületen elhelyezhető.

47. § (1) Csak faszerkezetű nyílászáró építhető be.

(2) Az utcai homlokzaton egységesen csak kétszárnyú, hatos osztású, 1 m széles és 1,2 m magas, vagy 1,2 m széles és 1,5 m magas, zsalugáterrel ellátott ablak építhető be.

(3) Az ajtó és az üvegfal függőleges osztásköze legfeljebb 1 méter lehet.

48. § (1) A homlokzatot simított, fehér vagy sárga színű vakolattal kell kialakítani.

(2) A félkör alakú bejárati tornác tetővel fedett vagy üvegezett is lehet.

(3) A kőlábazat jellegét meg kell őrizni.

(4) Az épület faszerkezeteit zöld színre, a Tisztviselő telepen lévő téglahomlokzatú épületek esetén vajszínűre kell festeni.

(5) A kerítés Haidekker típusú, vaskeretes, drótfonatos kialakítású, egyenes vagy íves záródású, zöld színű vagy fekete lehet.

(6) E szakasz alkalmazásában a szín árnyalata lehet:

49. § (1) A Fogarasi út 24-26. (31960/1 hrsz.) ingatlanon új kereskedelmi vagy vendéglátó rendeltetésű építmény kizárólag az áruház fala mellett – továbbá a (2) bekezdés és a 9. mellékletben található ábrák szerint – alakítható ki.

(2) Az építményre vonatkozó követelmények:

50. § (1) A Rákosfalva park 1-3. (39221/28 hrsz.), Csertő park 3. (39470/64 hrsz.), Csertő park 5-22. (39470/65 hrsz.), Vezér utca 39. (39470/62 hrsz.) ingatlanokon e rendelet előírásait a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) Portálszerkezet cseréje vagy átalakítása esetén csak a padlótól az álmennyezetig tartó függönyfal szerkezetű üvegportál alakítható ki.

(3) Az épület homlokzatán csak antracit szürke színű fém nyílászáró építhető be.

(4) Az építményen előtető és kihúzható árnyékoló nem létesíthető, árnyékolásra csak függőleges árnyékoló szerkezet alkalmazható.

(5) Az attikafalat sima, egynemű tömör felülettel, fehér színnel kell kialakítani.

(6) Az épületen cégtábla csak az attikafalon helyezhető el úgy, hogy a cégtábla magassága az attikafal magasságának 50 %-a lehet.

(7) Cégtábla, felíró tábla, valamint nyitva tartást ismertető tábla csak a belső térben, a portál üvegfelülete mögött helyezhető el – jogszabályban meghatározott – bevilágítás biztosítása mellett úgy, hogy tábla legfeljebb az üvegfelület 50 %-át takarhatja.

51. § (1) A Városliget területén e rendelet előírásait ebben az alcímben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A sportterületeket határoló, a növényvédelmet szolgáló, valamint az állatkifutó kerítése kivételével a kerítés magassága a lekerített terület rendeltetésétől függetlenül legfeljebb 1,75 méter lehet. Ha támfal építése is szükséges, a kerítés magasságát a támfal tetejétől kell mérni.

(3) Az állatkifutó kerítését a szakmai szabályoknak megfelelő magassággal és kialakítással kell megépíteni.

(4) Ha a terület rendeltetése indokolja, a zajgátlás elősegítő fal vagy szakmailag indokolt áttörtségű kerítés építhető, melyet tereprendezéssel és növényültetéssel is takarni kell.

(5) Anyagával, forma- és színvilágával az épülethez és a környezetéhez igazodó kerítés vagy poller alkalmazható.

(6) A növényvédelmet szolgáló, elsősorban a növényágyást határoló kerítés magassága legfeljebb 90 centiméter lehet.

(7) Az épület látványának védelme érdekében a biztonsági előírások megtartása mellett a lehajtó rámpánál kerítés építése nem kötelező.

52. § (1) Vendéglátó terasz létesítése esetén a közhasználatú terület egyéb részeitől való elkülönítés céljára csak olyan utcabútor, dézsa, virágláda, planténer helyezhető el, mely anyagával, forma- és színvilágával az épülethez és a környezetéhez igazodik.

(2) Vendéglátó terasz téliesítésére október 1. és április 30. között kerülhet sor. A pavilon téliesítésére műanyag vagy ponyva anyagú lehatárolás nem alkalmazható.

(3) Időszakos ünnepi vásár céljából kizárólag egységes megjelenésű vagy azonos arculatú pavilon létesíthető.

53. § (1) A Városliget területén önálló reklámhordozó elhelyezése tilos, mely alól ünnepekhez köthető időszakban sem engedhető eltérés.

(2) Időszakos ünnepi vásár a rendezvény időtartama alatt és azt legfeljebb két héttel megelőzően az építményen kihelyezett transzparensen, molinón, vagy átfeszítésen hirdethető.

(3) A Városliget területén elhelyezett információs célú berendezést kétnyelvű (magyar és angol) felirattal, továbbá jól értelmezhető piktogramokkal ellátva kell készíteni.

(4) Épületen antenna és antennatartó szerkezet, kisméretű mobilhálózati bázisállomás csak a városképi szempontok érvényesítésével, az épülethez illeszkedő módon helyezhető el.

(5) Rácsozat csak az épület architektúrájához igazodóan helyezhető el.

54. § (1) Az új közművezeték létesítése, meglévő közművezeték más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve a közbiztonsági berendezéshez és díszkivilágításhoz szükséges vezeték elhelyezése.

(2) Közművezeték felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményt a terep eredeti felszínének helyreállításával el kell bontani, közterületen, közterület alatt és közterület fölött felhagyott vezeték, műtárgy nem maradhat, kivéve azokat az eseteket, amikor a közműszolgáltató szakértői véleménnyel igazolja, hogy a bontási tevékenység a faállományt veszélyezteti, vagy a bontás műszaki ok miatt nem lehetséges.

(3) A díszkivilágítás elosztó szekrénye kivételével az új közműépítmény létesítése, meglévő közműépítmény cseréje, átalakítása esetén az elhelyezést – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a következők szerint kell megvalósítani:

(4) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.

55. § (1) A közműépítmény terepszint feletti takarása történhet:

(2) Közműépítmény növényzettel történő takarását nyírható örökzöld cserjével kell biztosítani. Közműépítmény tereprendezéssel történő takarásakor a földrézsűt gyeppel vagy talajtakaró cserjével kell fedni, a vízelvezetést biztosítani kell.

(3) A közműépítmény festése közúti jelzést, azokkal összetéveszthető ábrát, feliratot, továbbá a közúti jelzéstechnikában alkalmazottal megegyező vagy ahhoz hasonló színt, és gazdasági reklámnak minősülő feliratot nem tartalmazhat.

(4) A gyalogos sáv és a telekhatár közötti sávban elhelyezett közműépítmény takarását biztosító műtárgynak a mögötte lévő ingatlanon álló épülethez, kerítéshez illeszkednie kell. A takarást biztosító műtárgy az épület díszítőelemét, nyílását részben sem takarhatja el.

(5) A közműépítmény takarását biztosító műtárgy fényvisszaverő anyagból nem készülhet.

(6) A szénhidrogén kitermelő berendezés homlokzat jellegű burkolása kötelező.

56. § (1) Új épület, épületrész építése esetén távhűtés vagy központi hűtés, vagy az egyedi hűtés rendszerét ki kell építeni úgy, hogy minden kültéri egység a közhasználatú területről nem látható módon elhelyezhető legyen.

(2) Meglévő épületen klímaberendezés és hőszivattyú kültéri egysége a közhasználatú területről láthatóan nem helyezhető el, kivéve a (3) bekezdés esetén.

(3) Ha az épület adottságai indokolják, akkor takaratlanul önálló rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db kültéri egység helyezhető el – konzultáció keretében adott szakmai véleményben meghatározottan – elsődlegesen tetőn vagy terepszinten, ha ez sem lehetséges, a nyílászárókhoz igazítva, a teljes épületen egységes rend szerint kell elhelyezni, vagy az épület homlokzat-felújítása esetén a kültéri egységeket egységes rend szerint át kell helyezni.

(4) A berendezések kondenzvize közhasználatú terület és – saját telken kívüli – más telek területére nem vezethető.

57. § Napelem, napkollektor csak az érintett ingatlan ellátására telepíthető és

58. § (1) Szélgenerátor és szélkerék csak az érintett ingatlan ellátására telepíthető.

(2) Csak függőleges tengelyű szélkerék telepíthető.

(3) Szélkerék a terepszinten csak közhasználatú területről nem látható helyen telepíthető.

(4) A szélkerék magassága legfeljebb 2 méterrel haladhatja meg a magastetős épület gerincmagasságát, a lapostetős épület attikamagasságát.

59. § (1) Önálló antennatartó szerkezet nem létesíthető.

(2) Antenna és antennatartó szerkezet – a környezethez való illeszkedése és a városképi követelmények érvényesítése mellett – csak a tetőn vagy az épületen belül helyezhető el.

60. § (1) Homlokzaton új szerelt kémény, cirkóberendezés égéstermék-elvezetése, parapetkonvektor nem létesíthető és meglévő nem helyezhető át.

(2) A szerelt kémény fémszerkezete csak matt felületű lehet.

(3) Tűzfal mellett végzett kéménymagasítás esetén a meglévő kémény fémszerkezettel történő magasítása csak a csatlakozó tűzfal színével megegyező színnel történhet.

61. § (1) Hirdetési célú berendezés a meglévő épített és természetes környezetbe, a városképbe illeszkedően és csak úgy helyezhető el, hogy

(2) Épület üvegfelületén, közmű építményen, közhasználatú terület felőli kerítésen, és támfalon hirdetési célú berendezés, reklámfelület nem helyezhető el, nem létesíthető, kivéve, ha e rendelet ettől eltérően rendelkezik.

(3) A tulajdonos köteles gondoskodni a hirdetési célú berendezése rendszeres karbantartásáról.

(4) Az épület teljes homlokzatát érintő átalakítás, felújítás során az e rendeletnek nem megfelelő hirdetési célú berendezést el kell távolítani.

(5) A hirdetési célú berendezés eltávolítására irányuló kötelezettségének az elhelyező akkor tesz eleget, ha a hirdetőfelületet és a tartószerkezetét annak alapozásával, rögzítésével együtt eltávolítja, továbbá a hirdetési célú berendezés helyét az eredeti állapot szerint helyreállítja.

62. § (1) A hirdetési célú berendezés méretét a hordozó szerkezettel együtt kell meghatározni, függetlenül az arra helyezett hirdetés, hirdetmény, reklámfelület nagyságától. A szerkezetileg több elemből álló berendezés egy hirdetési célú berendezésnek minősül, melynek méretét az összefüggő szerkezeti elemek által körbehatárolt felülettel kell figyelembe venni.

(2) Hirdetési célú berendezés

(3) Hirdetési célú berendezés megvilágítására – a hirdetőoszlop kivételével – csak belső vagy hátoldali megvilágítás alkalmazható.

(4) Hirdetési célú berendezés megvilágításának az elektromos ellátásához a vezeték csak a homlokzat síkján belül, közhasználatú területről nem látható módon vezethető, a vezetéket a homlokzat falán kívül kábelcsatornában sem lehet vezetni.

63. § (1) Az információs vagy más célú berendezések: cégér, cégtábla, cégfelirat, vállalkozást népszerűsítő tábla, név- és címtábla, felíró tábla, megállító tábla, útbaigazító tábla, totemoszlop, hirdetőtábla, transzparens, átfeszítés, funkcionális célokat szolgáló utcabútor, ingatlan eladását vagy bérbeadását meghirdető tábla, valamint zászlótartóoszlop.

(2) Közhasználatú területen az információs vagy más célú berendezések közül a megállító tábla, az útbaigazító tábla, a totemoszlop, a hirdetőtábla, az átfeszítés, a funkcionális célokat szolgáló utcabútor és a zászlótartóoszlop helyezhető el.

(3) Előkertben a hirdetési célú berendezések közül kizárólag totemoszlop, közművelődési célú hirdetőoszlop, név- és címtábla, valamint zászlótartóoszlop helyezhető el.

64. § (1) Épület homlokzatán csak olyan cégér, cégtábla, cégfelirat és vállalkozást népszerűsítő tábla helyezhető el, amely az épületben levő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.

(2) Cégér, cégtábla és cégfelirat elhelyezése történhet: a földszinti portál részeként; a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban; vagy az egységes építészeti motívumokkal összefogott szintet az emelettől elválasztó sávban.

(3) Magastetőn, lapostetőn cégér, cégtábla, cégfelirat vagy vállalkozást népszerűsítő tábla nem helyezhető el, nem létesíthető.

(4) A cégér, a cégtábla és a vállalkozást népszerűsítő tábla tartó- és hordozó szerkezetét, továbbá a cégfeliratot úgy kell kialakítani, hogy

65. § (1) Épület homlokzatán cégér az épület homlokzati síkjára csak merőlegesen, cégtábla az épület homlokzati síkjával csak párhuzamosan, a homlokzati síkból ki nem fordulva helyezhető el.

(2) Rendeltetési egységenként a kirakatportál szerkezetén kívül 1 db cégér, valamint 1 db cégtábla vagy cégfelirat helyezhető el, kivéve a sarki rendeltetési egységet, ahol az eltérő homlokzatonként további 1-1 db cégér, valamint cégtábla vagy cégfelirat elhelyezhető.

(3) Cégtábla és cégfelirat felülete nem haladhatja meg a rendeltetési egységgel határos homlokzatfelület 10 %-át, a cégtábla vastagsága legfeljebb 10 centiméter lehet.

(4) Cégér homlokzatra merőleges felülete nem haladhatja meg a 0,8 m²-t, vastagsága legfeljebb 30 cm lehet. Cégér a járda szintjétől mért 2,5 méter magasság felett helyezhető el. Cégér homlokzati síktól számított kinyúlása nem haladhatja meg az 1 métert.

(5) A vállalkozást népszerűsítő tábla a rendeltetési egység bejárata melletti faltesten, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab helyezhető el, és annak felülete – annak tartószerkezetével együtt – a 0,75 m²-t nem haladhatja meg.

(6) A cégtábla, cégér, cégfelirat és a vállalkozást népszerűsítő tábla létesítése esetén bejelentési eljárás során a polgármester – e rendelet követelményeitől szakmai véleményen alapulóan – eltérést engedélyezhet.

66. § (1) A közhasználatú terület felől bejárattal nem rendelkező rendeltetési egységek jelzésére cégtábla helyett név- és címtábla helyezhető el.

(2) Az épület homlokzatán csak olyan név- és címtábla helyezhető el, amely az épületben levő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.

(3) A név- és címtábla felülete a 0,1 m²-t nem haladhatja meg.

(4) A név- és címtábla elhelyezhető

(5) A név- és címtábla kapuzatonként azonos anyag és méret alkalmazásával, összerendezve a kapuzat architektúrájához illeszkedően kell elhelyezni. Az előkertben a név- és címtáblák összevontan, egy legfeljebb 2 m² felületű szerkezeten helyezhetők el.

67. § (1) Felíró tábla a rendeltetési egység bejárata melletti faltesten, rendeltetési egységenként legfeljebb 2 darab, ha a vállalkozást népszerűsítő tábla elhelyezésére is sor kerül, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab helyezhető el.

(2) A felíró tábla felülete annak tartószerkezetével együtt a 0,75 m²-t nem haladhatja meg.

(3) Megállító tábla a rendeltetési egység bejárata előtti területen elhelyezhető, ha az sem a gyalogos-, sem a járműforgalmat nem akadályozza, nem veszélyezteti. A megállító tábla felülete annak tartószerkezetével együtt a 0,75 m²-t nem haladhatja meg.

(4) Útbaigazító tábla közhasználatú területen csak a közhasználatú terület biztonságos használatának biztosításával helyezhető el. Az útbaigazító tábla a közúti jelzőtáblák láthatóságát nem akadályozhatja, közúti jelzőtáblák utólagos elhelyezése esetén a láthatóságát akadályozó útbaigazító táblát el kell távolítani.

68. § (1) Magánterületen csak olyan totemoszlop helyezhető el, amely az épületben levő rendeltetési egységre, az ingatlanon folytatott tevékenységre vonatkozik.

(2) Totemoszlopon kizárólag a következők jeleníthetők meg: a vállalkozás neve és a céglogója, a nyitvatartási idő, valamint – töltőállomás esetén – az árjelző.

(3) Totemoszlopot csak belső megvilágítással és a terepszinttől azonos keresztmetszettel vagy oszlopra, oszlopokra állítva lehet elhelyezni. A totemoszlop magassága legalább 2 méter.

69. § (1) Hirdetőtábla felülete nem haladhatja meg a 2 m²-t.

(2) Transzparens és átfeszítés csak akkor helyezhető el, ha annak tartalma idegenforgalmi, tudományos, kulturális vagy nemzeti eseményhez köthető. A transzparenst és az átfeszítést legkorábban az esemény meghirdetésekor helyezhető el és legkésőbb az esemény befejeződését követő egy héten belül el kell távolítani.

(3) Ingatlanonként 1 darab, az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla helyezhető el az épület falán vagy ablakában, beépítetlen ingatlan esetén az ingatlan kerítésén, a homlokzat vagy a kerítés síkjában, melynek mérete nem haladhatja meg beépített telek esetén a 0,5 m²-t, beépítetlen telek esetén a 4 m²-t.

70. § (1) A reklámhordozót tartó berendezés megjelenése vagy elhelyezése szerint lehet: építési reklámháló, hirdetőoszlop, utcabútoron elhelyezett reklámhordozót tartó berendezés, egyéb építményen elhelyezett reklámhordozót tartó berendezés, valamint önálló tartószerkezeten elhelyezett reklámhordozót tartó berendezés.

(2) A közhasználatú területen, a köztulajdonban álló ingatlanon, továbbá a köztulajdonban álló, közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés – az építési reklámháló kivételével – a 10. mellékletben megjelölt területen helyezhető el.

(3) A (2) bekezdés szerinti ingatlannak nem minősülő ingatlanon reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés – az építési reklámháló kivételével – a 11. mellékletben megjelölt területen helyezhető el.

(4) A kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a reklámhordozó tulajdonosának a nevét, a megnevezését, a címét, és a székhelyét. Az adatokban bekövetkezett változásoknak megfelelően a feliratot módosítani kell.

71. § (1) Építési reklámháló

(2) Épület falához rögzített reklámháló nem minősül építési reklámhálónak.

72. § A hirdetőoszlopok közül közhasználatú területen kizárólag Rkkr. szerinti közművelődési célú hirdetőoszlop helyezhető el azzal, hogy a hirdetőoszlop fa köré nem helyezhető, elhelyezése a gyalogosok biztonságos közlekedését nem akadályozza, és a palástja nem foroghat.

73. § (1) Utasváró felületének legfeljebb kétharmadán helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés, de összesített méretük nem haladhatja meg a 8 m²-t.

(2) Kerékpáros pihenő esővédő építménye és kioszk felületének legfeljebb egyharmadán helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés.

(3) A kerékpáros pihenő esővédő építménye kivételével az információs vagy más célú berendezés reklám céljára hasznosítható felületének legfeljebb 50 %-án, az egy szerkezeten belül váltakozó tartalmú hirdetések esetén legfeljebb kétharmadán, tehető közzé reklám, vagy helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, a (4)-(5) bekezdések figyelembe vételével.

(4) A reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés méretének a meghatározása során a tető és a padozat felülete nem vehető figyelembe.

(5) Az egy szerkezeten belül váltakozó tartalmú hirdetések esetén az információs vagy más célú berendezés reklám céljára hasznosítható felületét az ismétlődő tartalmak összesített mérete alapján kell meghatározni.

74. § (1) Közművelődési intézmény saját tulajdonában, vagyonkezelésében vagy bármely jogcímen a tartós használatában álló épületén kizárólag a közművelődési intézményre vagy rendezvényére vonatkozó, legfeljebb 11 m² felületű reklám tehető közzé, mely alól ünnepekhez köthető időszakban sem engedhető eltérés.

(2) Közművelődési intézmény homlokzatán a közművelődési intézményre vagy rendezvényére vonatkozó reklámon a szponzori reklám legfeljebb 10 % lehet. Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő épület homlokzatán reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

75. § (1) Önálló tartószerkezeten elhelyezett reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés a 11. mellékletben megjelölt területen – a közművelődési célú hirdetőoszlop kivételével – nem helyezhető el.

(2) Reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés közhasználatú területen csak úgy helyezhető el, hogy az ne akadályozza közúti jelzőtábla, jelzőeszköz láthatóságát, vagy a közhasználatú terület más részeinek a rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.

(3) Út mellett kilométerenként összesen legfeljebb 5 darab reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés helyezhető el úgy, hogy azok egymástól mért távolsága legalább 50 méter legyen. Utak mentén ellenkező irányból láttatni kívánt reklámhordozó akkor telepíthető már meglévő reklámhordozó mögé, ha a talajszint feletti magasságuk és méretük azonos, szerkezetük összekapcsolódik. Azonos útvonalon elhelyezett reklámhordozókat és reklámhordozót tartó berendezéseket azonos magasságban és rálátási szögben kell elhelyezni.

(4) Közhasználatú területről két- vagy több oldalról látható reklámhordozó csak valamennyi látható oldalát reklámfelületként kialakítva létesíthető.

76. § (1) A fényreklám a közlekedés biztonságát, más ingatlan rendeltetésszerű használatát nem veszélyeztetheti, villogó effektust nem alkalmazhat.

(2) Aszfaltmatrica elhelyezésére kizárólag rendezvény reklámozása céljából kerülhet sor. A matrica mérete nem haladhatja meg az 1 m²-t, mennyisége pedig rendezvényenként a 10 darabot. A matrica eltávolításáról – a rendezvény zárását követő 24 órán belül – a kihelyező köteles gondoskodni.

77. § Ünnepekhez köthető időszak idejére a bejelentési eljárás során a polgármester – szakmai véleményen alapulóan – eltérést engedélyezhet a Tvtv.-ben, Rkkr.-ben, valamint az e rendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól, kivéve, ha az eltérést e rendelet kifejezetten tiltja.

78. § (1) A főépítész – a benyújtott kérelem alapján – városrendezési-, városképi kérdésben tájékoztatást, állásfoglalást, nyilatkozatot vagy konzultáció keretében szakmai véleményt ad.

(2) A tájékoztatás kérelméhez a 12. melléklet szerinti adatlap mellékelhető. A konzultáció iránti kérelmet – a 13. melléklet szerinti adatlap és az előírt mellékletek – az Ebtv. szerinti elektronikus úton lehet benyújtani, ha jogszabály az elektronikus ügyintézést nem írja elő, akkor egyéb elektronikus úton, postai úton, vagy papír alapon is benyújtható.

(3) A konzultáció kérelmét a főépítész nyilvántartásba veszi és az állásfoglalást vagy szakmai véleményt 15 napon belül – a kérelem benyújtása szerinti módon – kiadja.

(4) A konzultáció eljárásában ügyfél lehet: a kérelmező, az ingatlan tulajdonos, az építtető, a tervező, vagy mindazok akiket az ügy érinti és a döntés ekként jelöl meg.

79. § Kötelező szakmai konzultációt kezdeményezni a 14. mellékletben felsorolt tevékenység és a tevékenységhez előírt további eljárás megkezdését megelőzően. A kérelemhez minden esetben mellékelni kell tervdokumentációt vagy a szakmai vizsgálatot. A kérelemre kiadott szakmai vélemény a vizsgált tervdokumentációval együtt érvényes.

80. § (1) A konzultáció keretében vizsgálni kell, hogy a tervezett megoldás érinti-e és megfelel-e a 15. mellékletben felsorolt városképi szempontoknak.

(2) E rendelet HARMADIK RÉSZÉBEN előírt követelmények szabályaitól – az épített környezetre, a kialakult állapotra, a városképi illeszkedésre, a szomszéd telkekre gyakorolt hatásra is kiterjedő – vizsgálat alapján konzultáció keretében adott szakmai véleményben meghatározottak szerint és előírt feltételekkel eltérés adható.

(3) Ha a ZVR vagy e rendelet rendelkezése, engedményes értéke konzultáció keretében adható szakmai véleményhez, vagy városrendezési megállapodás megkötéséhez kötött, akkor – az engedmény mértékét, feltételeit meghatározó – szakmai vélemény, vagy városrendezési megállapodás hiányában az eltérést eredményező tevékenység nem végezhető

81. § (1) Az építési-, az összevont építési- és a fennmaradási engedélyezési eljárást, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszát megelőzően véleményezési eljárást kell lefolytatni. A véleményezési eljárást a 16. melléklet szerinti adatlap és az előírt mellékletek benyújtásával lehet kezdeményezni.

(2) Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

(3) A véleményezési eljárásban ügyfél lehet: a kérelmező, az ingatlan tulajdonos, az építtető, a tervező, vagy mindazok akiket az ügy érinti és a döntés ekként jelöl meg.

(4) *1 Önkormányzati hatósági hatáskörben a Képviselő-testület átruházott jogkörében eljárva a polgármester – szakmai véleményen alapuló – véleményt ad.

(5) A véleményezési eljárás keretében vizsgálni kell, hogy a tervezett megoldás érinti-e és teljesíti-e a 15. mellékletben felsorolt szempontokat.

82. § (1) *2 Bejelentési eljárás köteles tevékenységek körét a 17. melléklet határozza meg.

(2) A bejelentés kérelmét – a 18. melléklet szerinti adatlap és az előírt mellékletek – az Ebtv. szerinti elektronikus úton lehet benyújtani, ha jogszabály az elektronikus ügyintézést nem írja elő, akkor egyéb elektronikus úton, postai úton, vagy papír alapon is benyújtható.

(3) A bejelentési dokumentáció készítőjére a 19. melléklet, a tartalmára vonatkozó követelményeket a 20. melléklet határozza meg. A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni.

(4) A bejelentési dokumentációban a városképi követelményeknek való megfelelést igazolni kell. Fővárosi egyedi védelem alatt álló épület esetén a városképi követelményeknek való megfelelés igazolásához a fővárosi főépítész véleményét is csatolni kell.

(5) Az építményt érintő több egyidejű tevékenység esetén a bejelentések összevonhatók.

83. § (1) A bejelentési eljárást meg kell szüntetni: ha az eljárás okafogyottá válik; ha a kérelem lehetetlen célra irányul; vagy ha nem felel meg a formai követelményeknek.

(2) A bejelentés elbírásakor vizsgálni kell, hogy a tervezett megoldás érinti-e és teljesíti-e:

(3) *1 Önkormányzati hatósági hatáskörben a Képviselő-testület átruházott jogkörében eljárva a polgármester a bejelentésben kérelmezett tevékenységet – szakmai véleményen alapulóan – tudomásul veszi, elutasítja, az eljárást megszünteti, vagy hatósági bizonyítványt állít ki. A bejelentési kötelezettség teljesítése, tudomásulvétele polgárjogi igényt nem dönt el és nem mentesít – egyéb jogszabályokban előírt – engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól.

(4) Jogszerű hallgatás esetéről a főépítésztől igazolás kérhető.

84. § (1) A kötelezettség megszegésének minősül:

(2) *3 Kötelezettség megszegése esetén önkormányzati hatósági hatáskörben a Képviselő-testület átruházott jogkörében eljárva a polgármester:

(3) Ha a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának kiléte nem állapítható meg.

85. § (1) Az egyes kötelezettségek megszegésével végzett tevékenységek esetére a közigazgatási bírság kiszabható legnagyobb összegét a 21. melléklet határozza meg.

(2) Amennyiben egyszerre több kötelezettség megszegése, vagy több tevékenység révén valósul meg, akkor az egyes bírságokat külön határozatban kell kiszabni.

(3) A bírságot az építmény, építményrész felújításának, átalakításának, elbontásának, eltávolításának, a zöldfelület kialakításának elrendelése esetén is ki lehet szabni.

(4) Több kötelezett esetén a bírság megosztásáról rendelkezni kell.

86. § E rendelet 2021. április 24. napján lép hatályba.

87. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a településkép védelméről szóló Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2017. (IX. 25.) önkormányzati rendelete.

88. § *1 E rendeletet a folyamatban lévő ügyekben és eljárásokban is alkalmazni kell.