Sárisáp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XI. 10.) önkormányzati rendelete

Sárisáp Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2021. 12. 10

Sárisáp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XI. 10.) önkormányzati rendelete

Sárisáp Építési Szabályzatáról

2021.12.10.

Sárisáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Állami Főépítészi Iroda, Állami Főépítész; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály; Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Országos Vízügyi Főigazgatóság; Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság; Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Népegészségügyi Főosztály; Budapest Főváros Kormányhivatal, Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály; Közlekedésért felelős miniszter /Innovációs és Technológiai Minisztérium, Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkárság/; Innovációs és Technológiai Minisztérium Légiforgalmi és Repülőtéri Hatósági Főosztály; Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Közlekedési Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi főosztály; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Örökségvédelmi Osztály; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály; Pest Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdészeti főosztály, Erdőfelügyeleti Osztály; Honvédelmi Minisztérium, Honvédelmi Miniszer; Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság; Pest Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala; Országos Atomenergia Hivatal; Budapest Főváros Kormányhivatal, Népegészségügyi Főosztály; továbbá a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat; Annavölgy Község Önkormányzata, Csolnok Község Önkormányzata, Dág Község Önkormányzata, Epöl Község Önkormányzata, Máriahalom Község Önkormányzata, Nagysáp Község Önkormányzata, valamint Sárisáp Község Önkormányzat Képviselőtestületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 3/2017. (IV. 28.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

I. Fejezet

Általános előírások

1. A rendelet hatálya és felépítése

1. § Sárisáp Építési Szabályzata (a továbbiakban: SÉSZ) és a mellékletét képező szabályozási terv hatálya Sárisáp közigazgatási területére terjed ki.

2. § A SÉSZ részét képezik az alábbi mellékletek:

a) 1. melléklet: Szabályozási tervlapok, 1.1 Szabályozási Tervlapok jelmagyarázata és a belterület szelvénybeosztás SZT-0 jelű tervlap; 1.2 Szabályozási Terv – Külterület M = 1: 8000 SZT-1 jelű tervlap; 1.3 Szabályozási Terv – Belterület M = 1: 2000 SZT-2 jelű tervlap szelvényekben: SZT-2.1; SZT-2.2; SZT-2.3; SZT-2.4 jelű tervlapok; 1.4 Kül- és belterület digitálisan (lépték nélkül): SZT-1+2 jelű tervlap együtt;

b) 2. melléklet: Építési övezetek és övezetek paramétertáblázatai

c) 3. melléklet Elővásárlási joggal érintett ingatlanok jegyzéke

d) 4. melléklet Kötelezően előkert nélküli beépítésű utcaszakaszok

e) 5. melléklet: Korlátozó elemek

ea) 1. függelék: Régészeti lelőhelyek és a kulturális örökségvédelem térképi ábrázolása

eb) 2. függelék: Régészeti lelőhelyek jegyzéke

ec) 3. függelék: Kulturális örökségvédelem jegyzéke

ed) 4. függelék: Védett természeti területek és értékek - térképi ábrázolás

ee) 5. függelék: Nemzetközileg és országosan védett természeti területek és értékek jegyzéke

ef) 6. függelék: Helyi jelentőségű védelemre javasolt természeti területek jegyzéke

eg) 7. függelék: Védőterületek és védőtávolságok – térképi ábrázolás

f) 6. melléklet: Mintakeresztszelvények

fa) 8. függelék: Országos és térségi úthálózati mintakeresztszelvényei

fb) 9. függelék: Helyi gyűjtő utak és kiszolgálóutak mintakeresztszelvényei

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Csurgótávolság: oldalhatáron álló beépítésnél az oldalsó telekhatár és a telekhatárral jellemzően párhuzamos homlokzati fal közötti, oldalkertnek nem számító 1,0 méter, vagy annál kisebb szélességű teleksáv az épületről levezetett csapadékvíz telken belüli fogadására, tovább vezetésére.

2. Élő sövényből létesülő kerítés: átlátást korlátozó, sűrű növényzetből képzett „élő zöldfalként” megjelenő, legalább 5,0 m hosszban megszakítás nélkül telepített 1,2 m-nél magasabbra növekedő sövény.

3. Fasor: minden olyan fásítás, ahol legalább 5 db azonos fafajú, vagy habitusában megegyező fa egymáshoz képest közel azonos tőtávolsággal egy sorban, vagy több sorban lineáris elrendezésben található.

4. Fekvő telek: az építési hely meghatározása szempontjából olyan telek, melynek az utcára merőleges telekhatára 20 méter, vagy annál kisebb, és amelynek közterület felőli telekhossza meghaladja annak 1,5-szeresét. Kivétel a saroktelek.

5. Fő rendeltetésű épület: a telek jellemző rendeltetési egységét befogadó, a telek beépítését meghatározó épület.

6. Fő rendeltetés: a SÉSZ-ben meghatározott elsődleges rendeltetés.

7. Gépjárműbeálló: kizárólag gépjárműtárolásra szolgáló lábakon álló kerti tető.

8. Gazdasági épület: a mezőgazdasági rendeltetéshez kapcsolódó gazdasági tevékenységet, különösen a termény- és mezőgazdasági eszköztárolás, termény feldolgozás, állattartás és egyéb mezőgazdasággal összefüggő tevékenységeket befogadó terepfelszíni épület, valamint terepszint alatti építmény.

9. Gazdasági udvar: a mezőgazdasági területen épület elhelyezése érdekében a földrész kivett besorolású területrésze.

10. Haszonállatok csoportosítása:

a) nagytestű haszonállat: szarvasmarha, ló, póniló, szamár, öszvér, bivaly

b) közepes testű haszonállat: sertés, juh, kecske, strucc

c) kistestű haszonállat: különösen a baromfi, a galamb, a nyúl.

11. Háromszintes növényállomány: az a növénytelepítés, amikor a zöldfelület területének minden 150 m2–re számítva legalább 1 db közepes lombkoronát növesztő fa, és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre.

12. Kézműipari rendeltetés: a kézműipari szakmák és tevékenységek jegyzékében szereplő tevékenység.

13. Kiegészítő rendeltetés: lakó építési övezetben, a lakóterületen elhelyezhető fő rendeltetésű épületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró, és azt kiegészítő rendeltetés.

14. Kialakult állapot: Az övezeti előírások paramétereire vonatkozó fogalom. A kialakult állapotot képezheti az épületek telken belüli elhelyezkedése (a beépítés módja), a telek környezetében fennálló egyéb beépítési jellemző, elő-, oldal- és hátsókertek jellemző mérete. A kialakult állapotot az érintett telekkel szomszédos legalább 3-3 telekre jellemzően kell meghatározni.

15. Kialakult beépítésű utca: olyan utca, melyben az összes telek legalább 75%-ban beépült.

16. Környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenység: olyan tevékenység, amely

a) jogszabály szerint környezeti hatástanulmány köteles,

b) környezetvédelmi hatóság által környezeti hatástanulmány készítéséhez kötött,

c) fémhulladék anyag kereskedelmével, értékesítésével, felvásárlásával, gyűjtésével, tárolásával, raktározásával, kezelésével jár, vagy

d) amelynek gépjárműforgalma meghaladja az átlagos lakóterületi forgalmat, - különösen ilyen az autómosó, az autószerelő, javító, karosszéria lakatos, karosszéria festő munkát végző szolgáltatás.

17. Közlekedési zöldfelület: a közlekedési terület növényzettel fedett zöldfelületként kialakított és fenntartott része (különösen az elválasztó, vagy kísérő zöldsáv, terelősziget).

18. Látványterv: település- és tájképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, illeszkedés ábrázolására és megítélésére alkalmas makett, fotómontázs, kézi grafikai vagy digitális 3D megjelenítés. A grafikus megjelenítések esetén a nézőpontot a talajon álló ember szemmagasságában kell felvenni.

19. Meglévő épület: engedély vagy bejelentés alapján jogszerűen és egyéb előírásoknak megfelelően megépült épület.

20. Melléképület: az övezetben, építési övezetben meghatározott fő(rendeltetésű)épületet kiegészítő rendeltetésű önálló épület, amely a főépülettel legfeljebb csak a terepszint alatt van összeköttetésben. Melléképületnek minősül különösen a gépjármű tároló (önálló garázs, támfalgarázs), tárolóépület (tüzelőanyag raktár, szerszámkamra, fészer, magtár, góré, csűr és más tároló), műterem, kézműipari, vagy egyéb műhely, mosókonyha, nyári konyha, szauna, télikert, kazánház, valamint portaépület.

21. Szolgálati lakás: nem lakó rendeltetésű övezetben a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára szolgáló lakás.

22. Talajvizsgálati jelentés: a geotechnikai tervet megalapozó dokumentum.

23. Támfalgarázs: lejtős terepen, a lejtő felőli oldalról, közvetlenül a közterületről terepszinten megközelíthető, kizárólag gépjármű tárolására szolgáló földborítású, vagy tetőterasz kialakítású terepszint alatti építmény.

24. Támfalépítmény: olyan talajállékonyságot biztosító építmény, mely helyiséget foglalhat magába, különösen gépkocsitárolót, pincét egyéb tárolót.

25. Terepszint alatti beépítés mértéke: a telken lévő épület 1,0 méternél alacsonyabb, részben vagy egészben terepszint alatti épületrészének legnagyobb kiterjedésű, az 1,0 méteres vízszintes sík alatt mért vetületi területeinek összege, valamint a terepszint alatti hasznosításra alkalmas teret lehatároló építmények által elfoglalt bruttó alapterület összessége a telek területének százalékában meghatározva.

26. Vegyes használatú kiszolgáló út: azon kisforgalmú lakóövezeti utcák, amelyek szélességi mérete nem teszi lehetővé, hogy külön-külön felület álljon rendelkezésre a gyalogosok (kerékpárosok) és a gépjárműforgalom részére, ezért vegyes az útfelület használata.

27. Zártsorú beépítés: zártsorú beépítési móddá alakuló oldalhatáron álló, de minimális oldalkerti méretnél kisebb oldalsó kerttel bíró kialakult beépítés. Az épületek közötti hézag mindkét oldalhatáron létrehozható, nem kötelező az oldalhatártól oldalhatárig építés.

28. Zárványtelek: építési telkek, telkek által körbezárt, közterületi vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező kialakult telek.

29. Zöldtető: a tetőkert meghatározott vastagságú termőrétegű és növényállományú zöldfelülete.

3. Szabályozási elemek besorolása és alkalmazása

4. § (1) A SÉSZ lehatárolja az egyes helyi építési övezeteket és övezeteket, és meghatározza azok jellemzőit, különösen:

1. a telkek használati céljával összefüggő rendeltetést, valamint az el nem helyezhető rendeltetést

2. az övezet, építési övezet jelét és határát

3. a beépítés módját

4. a kialakítható telek legkisebb területét

5. a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét a terepszinten

6. a terepszint alatti beépítés mértékét és helyét

7. a zöldfelület legkisebb mértékét, s annak olykor helyhez kötött elemeit

8. a megengedett legnagyobb épületmagasságot

9. a közműellátás mértékét és módját

10. a helyi sajátosságok megőrzése, vagy kialakítása érdekében tett előírásokat

11. egyéb sajátos építési követelményeket

12. a belterületi határ módosításának lehetőségét

13. a meglévő és tervezett szabályozási vonalat

14. a sajátos jogintézményekkel érintett telkeket

15. a kilátóhelyeket, a látványpontokat

16. a veszélyeztetett területeket

17. más jogszabály által meghatározott védőterületet és védősávot

18. más jogszabály által védett területek lehatárolását

(2) A SZT-en ábrázolt és annak jelmagyarázatában felsorolt elemek a következő csoportosításban szerepelnek:

a) „kötelező szabályozás elemek”, amelyektől eltérni csak e rendelet külön feltételhez kötött rendelkezései szerint lehet, továbbá módosításuk csak a rendelet módosításával lehetséges

b) „más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek”, amelyek kötelezően alkalmazandó szabályozási elemek, s amelyeknek változását az adott jogszabály előírásainak módosulása idézi elő

c) javasolt szabályozási elemek”, amelyek nem kötelező érvényűek, hanem irányt mutatóak, azok végrehajtásakor

d) „tájékoztató elemek”, minden olyan elem, mely nem tartozik az a)–c) pontban felsoroltakhoz, de a terv tartalmazza, és az a terv megértését segíti

(3) A SZT kötelező szabályozási elemei, melyek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után

a) határelemek, vonalas elemek, pontszerű elemek:

aa) tervezett belterületi határ

ab) meglévő és tervezett szabályozási vonal, közterületi telekhatár

ac) szabályozási szélesség

ad) építési övezet, övezet határa

ae) építési övezet, övezet jele

af) kötelező megszüntető jel

ag) kötelező fásítás

ah) kilátóhely, kilátás védelem

ai) rekultiválandó terület

aj) megszüntetendő szennyvíztároló

ak) jelentős közhasználatú parkoló (meglévő és tervezett)

al) kerékpárút, kerékpárútvonal

b) felületi jelölésű elemek:

ba) telek be nem építhető része

bb) tervezett útfejlesztéssel érintett terület

bc) megtartandó, kialakítandó zöldfelület

bd) feltöltéses tereprendezésű terület

be) úthálózat színezett felületei

bf) zöldterület, közlekedési zöldfelület színezett felülete

bg) vízgazdálkodási terület színezett felülete

c) sajátos jogintézményekkel érintett terület: elővásárlási joggal érintett terület.

(4) Más jogszabály által elrendelt, a SZT-en alkalmazott szabályozási elemek

1. műemlék

2. műemléki környezet határa

3. régészeti lelőhely határa

4. NATURA 2000 terület határa (SAC)

5. országos jelentőségű természeti emlék és védett természeti érték (földvár, forrás, barlang)

6. országos ökológiai hálózat - ökológiai folyosó határa

7. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa

8. védett fa

9. barlangok felszíni védőövezete

10. vízbázis hidrogeológiai belső (20 napos érérési idejű) védőterület

11. vízbázis hidrogeológiai külső (180 napos elérési idejű) védőterület

12. vízbázis hidrogeológiai „B” (50 éves elérési idejű) védőterület

13. vízbázis hidrogeológiai „A” (5 éves elérési idejű) védőidom határa

14. vízbázis hidrogeológiai „B” (50 éves elérési idejű) védőidom határa

15. kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület határa

16. felszíni víz parti sávja

17. erózió, defláció-érzékeny terület határa

18. ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület határa

19. bányatelek határa

20. alábányászottsággal érintett terület

21. védőtávolságok, védősáv határa (közutak, közmű létesítmények és jelentős közműhálózatok védőtávolsága)

22. helyi értékvédelmi terület határa

23. helyi jelentőségű védett érték

(5) Javasolt szabályozási elemek a SZT-en:

1. javasolt telekhatár

2. javasolt gyalogút nyomvonala

3. javasolt megszüntető jel

(6) Tájékoztató elemek a SZT-en

1. helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület határa

2. egyedi tájérték jele

3. magánút – felületi jelölése

4. meglévő és tervezet közúti híd jele

5. állandó vízfolyás medervonalának jele

6. víztározó

7. vízműkút

8. szennyvíztisztítómű

9. gáznyomáscsökkentő

10. adó- vevőtorony, átjátszó állomás

11. villamosenergia főelosztó hálózat

12. KÖF villamos légkábel (villamos elosztó hálózat)

13. nagynyomású földgáz szállítóvezeték

14. nagy-középnyomású földgáz gerincelosztó vezeték

15. alaptérképi elemek

(7) A SÉSZ hatálya alá tartozó területen a településképi követelményeket a 6/2018. (VII. 11.) önkormányzati rendelet szabályozza, melyet együtt kell alkalmazni a jelen rendelettel.

4. Sajátos jogintézmények

5. § A településrendezési feladatok megvalósítását az Étv. 17. § szerinti alábbi egyes sajátos jogintézmények biztosítják, melyeket a SÉSZ-ben szereplő kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a) telekalakítás,

b) elővásárlási jog,

c) kisajátítás,

d) településrendezési szerződés,

e) belterületi határmódosítás,

f) sajátos helyi településrendezési eszközök, közterület-alakítási terv (a továbbiakban: KAT).

5. Telekalakítás

6. § (1) Az építést és rendeltetés változást megelőzően kötelező telket alakítani, ha valamely telekhatáron kötelező megszüntető jel szerepel.

(2) Az építési övezetben, övezetben közműépítmények, településüzemeltetés mérnöki létesítményeinek elhelyezése érdekében, továbbá magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő paraméterű telek is kialakítható.

(3) A tervezett közterületek kialakítása érdekében a SZT-en jelölt telekalakítás akkor is végrehajtható, ha ezáltal a kialakuló telek övezeti paraméterei (területe, egyéb mérete, beépítettsége, zöldfelületi aránya) az előírtaktól eltérő lesz.

(4) A telek kialakítható legkisebb területét az építési övezeti és övezeti előírások határozzák meg, melytől eltérni – a (2) és (3) bekezdésekben leírtakon kívül − csak a kialakult beépítésű utcákban lehet, ha az eltérés mértéke nem nagyobb, mint a SZÉSZ 2. mellékletében szereplő táblázatok szerint megkívánt telekterület 10 %-a.

(5) A telekhatár-rendezés, telekfelosztás esetén a kialakuló telek legkisebb szélessége a (10) bekezdésben rögzített legkisebb kialakítható telekszélességtől legfeljebb 5%-os mértékben térhet el, kivéve, ha a közterület-alakításával együtt jár a telekalakítás.

(6) Telekalakítás (telekcsoport újra osztás, telek felosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés) a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken túl abban az esetben kérhető, ha:

a) a felosztás után „zárvány telek” nem alakul ki, valamint

b) az érintett telektömb struktúráját megbontó alakzatú telek nem alakul ki, különösen egymással 60 foknál kisebb szöget bezáró új telekhatárok nem jönnek létre.

(7) A nem szabályos geometriájú telekalakítás során a minimális telekszélességet legalább a telek megközelítését biztosító közterület felőli építési határvonalon kell biztosítani.

(8) Különböző övezetbe sorolt telkek nem vonhatók össze.

(9) Több övezetbe eső telek

a) felosztásakor az új telekhatár igazodjon az övezethatárhoz,

b) övezethatárán, ha az nem jön létre telekhatár, akkor is úgy kell a beépítési paramétereket alkalmazni, mintha ott telekhatár lenne,

c) eltérő övezeti részein a paramétereket és az épület-elhelyezés előírásait külön-külön kell alkalmazni,

d) akkor építhető be, ha az övezethez tartozó területe eléri az övezetében meghatározott kialakítható legkisebb telekméretet.

(10) A minimálisan kialakítható telekszélesség – eltérő övezeti előírás hiányában –

a) lakó- és településközpont vegyes területen

aa) zártsorú beépítés esetén 12,0 m,

ab) oldalhatáron álló beépítés esetén 16,0 m,

ac) szabadon álló beépítés esetén 18,0 m,

b) kereskedelmi, szolgáltatói, valamint egyéb ipari gazdasági területen 30,0 m,

c) különleges területen 50,0 m.

(11) Lakóterületen a telekosztás, vagy telekegyesítés esetén a megközelítését biztosító közúttal határos telekszélesség legfeljebb 40 m lehet, kivéve saroktelek egyik telekmérete.

(12) Telekalakítás során – a SZT eltérő rendelkezésének figyelembevételével – a beépítésre szánt területen nem alakulhat ki:

a) új zárványtelek – közmű-telek kivételével –, továbbá

b) új telektömb felosztása során nyúlványos (nyeles) telek,

c) olyan új telek, amelynek megközelítése 6,0 méternél keskenyebb szélességű kialakult, vagy ekként szabályozott közterületről, közútról vagy magánútról történik.

(13) Nyúlványos (nyeles) telekre vonatkozó előírások

a) teleknyúlvány területén épület nem helyezhető el,

b) az építési hely határának meghatározásakor az előkert a teleknyúlvány telek felé eső végétől mérendő,

c) a beépítésre szánt területen teleknyúlványnak számít a telek elkeskenyedő részén a 8,0 méter szélességet el nem érő és legalább 4,0 méter széles közterületi, vagy egyéb útkapcsolatot biztosító telekrész, melynek hossza az útkapcsolatot biztosító telek határától mérten legfeljebb 50,0 méter lehet, és tengelye törtvonalú is lehet,

d) beépítésre nem szánt területen a teleknyúlvány legalább 4,0 méter szélességű és legfeljebb 100,0 méter hosszúságú lehet,

e) teleknyúlvány szerepét tölti be a legalább 3,0 méteres szélességben közterületi, vagy egyéb út kapcsolatot biztosító elkeskenyedő telekrész, míg el nem éri a 8,0 méteres szélességet.

6. Elővásárlási jog

7. § (1) Sárisáp Község Önkormányzata elővásárlási jogot állapít meg a SÉSZ 3. mellékletében felsorolt ingatlanokra.

(2) Az elővásárlási jog az alábbi célok megvalósítása érdekében történik:

a) a településrendezési feladatok,

b) a településközpont közösségi célú fejlesztése,

c) a zöldfelületi rendszer fejlesztése, közkertek kialakítása,

d) temető bővítése,

e) rekreációs tó és környezetében közpark kialakítása.

7. Kisajátítás

8. § A területen kisajátítási jog illeti meg Sárisáp Önkormányzatot

a) a helyi közutak és

b) a közkertek kialakítás esetében,

c) intézményfejlesztés érdekében az iskola és a Kultúrház környezetében,

d) temető területének növelését segítően,

e) tervezett rekreációs tó és annak környezetében jelölt közpark kialakítása érdekében.

8. Településrendezési szerződés

9. § (1) Az önkormányzat településrendezési szerződést köthet egyes Településfejlesztési célok megvalósítása érdekében, különösen a településrendezési eszközök módosítására.

(2) Ha kettőnél több építési telek kialakítását biztosító kiszolgáló új magánút tervezett, akkor az érintett telekcsoport egészére szólóan településrendezési szerződésben tisztázandóak az úthálózati és közműellátási megoldások.

(3) A közhasználat elől el nem zárt magántulajdonú területet a településrendezési szerződésben meghatározottaknak, vagy a szabályozási terven rögzített célnak megfelelően kell kialakítani.

9. Belterülethatár módosítás

10. § (1) A belterületbe vonható, vagy abból kizárható területeket a SZT ábrázolja.

(2) A belterületbe vonás csak a bevonandó területet érintő szabályozási terven ábrázolt közterületek telekalakításának végrehajtása utáni állapotra kérhető.

(3) Lakóterületi telket kizárólag csak belterületen lehet beépíteni. Egyéb területen nem feltétele a beépíthetőségnek a belterülethez tartozás. A belterületbe vonás csak folyamatosan, meglévő belterülethez csatlakozóan történhet. Belterületbe vonás során zárvány külterület nem alakulhat ki.

(4) A belterületből történő kivonással az érintett terület művelési ága a szabályozási terven jelöltekkel összhangban határozható meg.

10. Sajátos helyi településrendezési eszközök - közterület-alakítási terv

11. § (1) A településkép-védelmi rendeletben meghatározott esetekben a közterület-alakításáról műszaki terv (a továbbiakban: KAT) készül.

(2) A KAT készítése során, a szabályozási terven meghatározott közterületi határokat kell figyelembe venni akkor is, ha az új köz- és a magánterület határa telekjogilag még nem a szabályozási terv szerinti.

II. Fejezet

Közterületek alakítására és a magánutakra vonatkozó sajátos rendelkezések

11. Közterületre vonatkozó rendelkezések

12. § (1) Belterületen új közúti közlekedési célú terület kialakítása során a közlekedési rendeltetésű burkolatok kiépítésével egyidejűen ki kell alakítani a közlekedési zöldfelületeket, út menti fasorokat, a lehetőséghez mérten biztosítani kell az akadálymentességet

(2) A közlekedést szolgáló területeket csak a legszükségesebb nagyságú -forgalomtechnikai megoldással indokolt - burkolt felülettel lehet ellátni. A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelületként kell kialakítani.

(3) Közterületek építési területe szakaszosan is kialakítható.

12. A közterületeken elhelyezhető építményekre és építménynek nem minősülő köztárgyakra vonatkozó rendelkezések

13. § (1) Amennyiben az építmény a rendeltetése szerint a hatósági előírásoknak megfelel, valamint nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát, úgy a közterületen az alábbiakban felsorolt építmények helyezhetők el:

a) közlekedési-, közmű- és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges műtárgyak,

b) köztárgyak, így különösen szobor, emlékmű, kút, szakrális elem, emlékjel, utcabútor, hulladékgyűjtő,

c) közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési műtárgyak,

d) esővédő, utas-váró, telefonfülke,

e) alkalmi vásárok építményei,

f) árusító pavilon a (3) bekezdés figyelembevétele mellett,

g) reklámhordozó, hirdető berendezés a településképi rendeletben meghatározottak szerint,

h) közkert és játszótér építményei.

(2) Az (1) bekezdés e) és f) pontjában felsorolt építmények elhelyezésének feltétele, hogy azok közműellátása alkalmi berendezéssel, vagy közhálózati csatlakozással biztosítva legyen.

(3) Pavilon jellegű épületek létesítésére vonatkozó rendelkezések:

a) a pavilonok rendeltetése árusítás, turisztikai és lakossági információnyújtás, valamint közcélú higiénés szolgáltatás lehet,

b) csak meghatározott időre és csak külső árusítással létesíthető, illetve üzemeltethető a pavilon,

c) a legfeljebb 3 napra engedélyezett eseményekhez, időszakos vendéglátó egység céljára is létesíthető pavilon alapterületi megkötés nélkül.

(4) Gépjármű behajtók, garázskapuk kialakítása közterületre nyílóan:

a) a beépítésre szánt telkek közterületi határán a kerítésen 1 db legfeljebb 4,0 méter széles gépjármű behajtó létesíthető,

b) támfalgarázs a közterületi telekhatáron vagy attól legfeljebb 1,5-re az előkertben kizárólag terepadottságból fakadóan létesíthető,

c) közterületre telkenként egy garázskapu nyílhat, melynek szélessége legfeljebb 5 méter, de nem haladhatja meg a telek szélességének 1/3-át.

(5) Gazdasági, különleges és vegyes területhasználatú telkek esetén, ha a telek mérete nagyobb, mint 3000 m2 és a közterületi telekhatár hosszabb, mint 40 méter, két egymástól független gépjármű behajtó is létesíthető a közterületi határon.

13. Magánutakra vonatkozó rendelkezések

14. § (1) A magánút kialakítása során

a) közterülethez kell, hogy csatlakozzon, magánútból nem nyitható újabb magánút,

b) egynél több telket kiszolgáló magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként létesülhet,

c) a közforgalom elől el nem zárt, gépjárműforgalom számára alkalmas magánút, ha négynél több építési telket szolgál ki és 50 méternél hosszabb zsákutcaként történő kialakítása esetén a zsákutca végén tehergépjárművek számára (különösen hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében) megfelelő visszafordulási lehetőséget kell kialakítani

d) zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 200 méter.

(2) Lakótelket kiszolgáló magánút telekszélessége:

a) 1 telek – legfeljebb 2 rendeltetési egység – kiszolgálása esetén legalább 4,0 m,

b) 2 vagy 3 telek – legfeljebb 6 rendeltetési egység – kiszolgálása esetében legalább 5,0 m,

c) 4-6 telek – legfeljebb 8 rendeltetési egység – kiszolgálása esetén legalább 6,0 m,

d) 6-nál több telek, vagy 10-nél több rendeltetési egység – kiszolgálására legalább 8,0 m

kell, hogy legyen.

(3) Gazdasági területet, vagy birtokközpontot kiszolgáló magánút telekszélessége

a) ha legfeljebb 2 telket szolgál ki, legalább 10,0 m,

b) ha legfeljebb 6 telket szolgál ki, legalább 12,0 m,

c) ha 6 teleknél többet szolgál ki, legalább 14,0 m

kell, hogy legyen.

(4) Magánút esetén

a) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni,

b) a csapadékvizek elvezetését meg kell oldani,

c) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról

gondoskodni kell.

III. Fejezet

Az épített környezet alakítására, a táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

14. A kulturális örökség, a régészeti területek védelme

15. § (1) Az országosan védett területi és egyedi védelem az alábbiakra terjed ki:

a) a műemléki értékekre és azok műemléki környezetére,

b) a nyilvántartott régészeti lelőhelyekre.

(2) A SZT feltünteti, a SÉSZ 5. mellékletének 1.-3. függeléke térképen bemutatja és jegyzékben felsorolja a műemlékeket és a műemléki környezetet, valamint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket.

(3) A régészeti lelőhelynek nem minősülő területen a földmunkák során ha régészeti lelet vagy emlék kerül elő, értesíteni kell az illetékes múzeumot.

15. A táj és a természet védelme

16. § (1) Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse. A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.

(2) A felszíni vizek

a) mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.

b) mentén a szabályozási terven jelölt 20-20 m-es és 50-50 m-es védőterületen belül a természetes állapot fenntartandó, rajta épület, valamint vízgazdálkodással össze nem függő építmény és szilárd burkolat nem építhető.

(3) A területhasználat, az építés során a meglévő fás növényzet megóvásáról gondoskodni kell. Fát kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a fás szárú növények védelméről szóló Kormányrendelet és a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásai alapján lehet.

17. § (1) A szabályozási terven jelölt kilátóhelyek:

a) Kőszikla,

b) Birkis-tető,

c) Molnár hegy északi lejtő,

d) 1499 hrsz.-ú út,

e) Dolina köz,

amelyek környezetében a településképvédelmi rendeletben meghatározottak szerint lehet 7,5 méter magasságot, vagy 1000 m2 alapterületet meghaladó építményt elhelyezni.

(2) A település területén magasépítmény nem helyezhető el, kivéve, ha azt a SZT megjelöli.

IV. Fejezet

A környezetvédelem és a veszélyeztetett területek előírásai

16. A levegő védelme

18. § (1) A közigazgatási területen új beépítéseknél, vagy meglévő beépítések rendeltetésváltásánál a védendő területhasználatú területek jó környezet-minőségének fennmaradását, a fennmaradáshoz szükséges műszaki védelmet biztosítani kell a vonatkozó közegészségügyi, környezetvédelmi, levegőtisztaság-védelmi és építésjogi előírásoknak megfelelően.

(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új bűzös építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet lakóterületet, vegyes területet, sport- és rekreációs célú, temető és kultúrtörténeti célú különleges területet, zöldterületet, közjóléti erdőterületet.

(3) Területek beépítése, építmények elhelyezése nem akadályozhatja a település természetes átszellőzését, a levegő minősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, nem változtathatja meg kedvezőtlenül a jellemző mikroklimatikus adottságokat.

17. A földtani közeg-, a talaj- és a vizek védelme

19. § (1) Építmények elhelyezése, valamint a területhasználat oly módon folytatható, hogy a vízmedrek feliszapolódását vagy kedvezőtlen változását ne okozzák, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését ne zavarják, a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák, a vízi-létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztessék, továbbá a víz minőségét ne károsítsák.

(2) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek tovább vezetését meg kell oldani.

(3) A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területeken belül a felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezelése szükséges.

(4) A vízbázis védőövezettel érintett ingatlanok hasznosítása kizárólag a kijelölő határozatban, valamint a vízbázisok védelméről szóló jogszabályban foglalt előírások betartásával lehetséges.

(5) A források és forrásfoglalások 20 méteres körzetén belül

a) kizárólag a forrásfoglalás műtárgyai, illetve kútépítményei helyezhetők el a vonatkozó jogszabályi feltételek betartásával,

b) a forrás táplálását, megközelítését, illetve víztisztasági állapotát veszélyeztető építmény nem helyezhető el.

(6) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk, támfalak, löszfalak állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül, rendezetten biztosítható legyen. A természetes lejtési viszonyok megőrzendők.

(7) A SZT-en „erózió, defláció-érzékeny terület” megjelöléssel érintett területen a terepfelszín megbontása legfeljebb épületelhelyezéssel egyéb építmény létesítésével összefüggésben, annak építési idejére történhet, melyet követően a megbontott és építmény elhelyezéssel nem érintett felszínű talaj növényzettel való borítottságát egy éven belül pótolni kell.

(8) Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj, veszélyes hulladéknak minősülő, építési bontási törmelék nem használható.

(9) Az építményeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony és nem folyékony hulladékok és veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba, a felszíni- és felszín alatti vizekbe.

18. A környezeti zaj elleni védelem

20. § Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat és építés csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, illetve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a vonatkozó zajvédelmi jogszabályban az adott és szomszédos védendő területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított környezeti zaj, valamint a rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg, illetve nem jelent kockázatot a védendő épületekre vonatkozó határértékek teljesülésének.

19. Hulladékok kezelése

21. § (1) A közigazgatási terület felszíni szennyeződés érzékenysége miatt az építmények üzemeltetése során keletkező kommunális hulladék, valamint a kommunális hulladékkal együtt kezelhető egyéb települési hulladék csak a településen szolgáltató szervezett szemétszállítás keretében gyűjthető. A közigazgatási területen az összegyűjtött hulladékok ártalmatlanítására hulladékkezelő nem alakítható ki.

(2) Nem veszélyes inert hulladék terep feltöltésére a vonatkozó környezetvédelmi-, talajvédelmi előírások és a SÉSZ előírásainak betartásával használható.

20. Állattartás céljára szolgáló építményekre vonatkozó előírások

22. § (1) Lakóterületen, illetve lakóterület és intézményi rendeltetésű terület szomszédságában - ól, istálló, kifutó, trágyatároló -, ha azt az övezeti előírások lehetővé teszik a következő védőtávolságok betartásával helyezhetők el:

1. saját lakóépülettől 15,0 m,

2. szomszéd lakóépülettől 25,0 m,

3. egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, nevelési, oktatási intézmény, élelmiszeripari üzem, vagy vendéglátó egység épülettől , gyermekjátszótér, sportpálya telek-határától 50,0 m,

4. ásott kúttól 20,0 m,

5. fúrt kúttól 20,0 m,

6. időszakos és állandó természetes felszíni vízfolyás mindkét oldalától 50 méter.

(2) Külterületen – szabályozási terv egyéb rendelkezésének hiányában – állattartó épület, kifutó, trágyatároló a legalább 6,0 m széles úttól 10,0 méterre, a keskenyebb úttelek esetén az út tengelyétől legalább 13,0 méterre lehet elhelyezni.

(3) 100 m2-nél nagyobb alapterületű állattartó épület, állattartó építmény és az 50 m2-nél nagyobb alapterületű trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, felületek a védendő létesítmény (lakóház, közintézmény) telekhatárától mért 150 méteres távolságon belül nem helyezhetők el.

21. Alábányászott és felszínmozgás veszéllyel érintett területekre vonatkozó korlátozó rendelkezések

23. § (1) Sárisápon

a) a Szabályozási Terven megjelölt felszínmozgás-veszéllyel érintett területen – különösen az Ady Endre utca és Dózsa György út mentén –, továbbá

b) a 25% átlagos lejtést meghaladó területen, valamint

c) új épületet, támfalat, terepszint alatti építményt létesíteni, építmények terhelési viszonyait megváltoztatni, az eredeti terepszint 1,0 méternél mélyebb megbontásával járó építési tevékenységet folytatni, vagy tereprendezési tevékenységet végezni, csak a felszínmozgás-veszélyre, csúszásveszélyre vonatkozó jogszabályi feltételek betartásával, és a meglévő vagy a tervezett építmény és környezete talajmechanikai viszonyaira, valamint azok kölcsönhatására vonatkozó geotechnikai adatok és a hidrogeológiai viszonyok figyelembevételével szabad.

(2) A talaj terhelési viszonyait megváltoztatni a vonatkozó jogszabályi feltételek betartásával szabad szükség szerint talajvizsgálati jelentésre alapozottan.

(3) A SZT-en az adatszolgáltató által megküldött térkép alapján megjelölt alábányászott területen építési tevékenység a területre vonatkozó szakmai bányászati előírások szerint végezhető.

(4) Az Únyi patak menti 0363/8-22 helyrajzi számú lakótelkek esetében a patak menti 20,0 méteres teleksávban eseti elöntéssel lehet számolni, ezért a rendezett nem lehet pincét építeni és a terepszinthez képest legalább 0,80 m-rel magasabban kell elhelyezni a földszinti padlószintet.

V. Fejezet

Közműellátás és elektronikus hírközlés

22. A közműellátás és elektronikus hírközlés általános előírásai

24. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára elsősorban a közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közműellátás és az elektronikus hírközlés kialakításával kapcsolatos követelményeket, a településképvédelmi rendeletben és jelen rendeletben rögzítetteket együttesen kell alkalmazni.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál közút esetén

a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,

b) a meglévő közművek szükséges felújításáról, a hiányzó közművek megépítéséről,

c) a csapadékvizek elvezetésének biztosításáról,

d) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről

gondoskodni kell.

(4) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

a) a 10,0 -14,0 m szabályozási szélességű utcákban elegendő hely biztosításával legalább egyoldali fasor vagy zöldsáv telepíthető legyen,

b) a 16,0 m-es és a 16,0 m-t meghaladó szabályozási szélességű utcákban zöldsávnak megfelelő hely biztosításával, vagy ültetőgödrös kialakítással kétoldali fasor telepíthető legyen.

23. Vízellátás

25. § Beépítésre szánt területen

a) új közüzemű vízelosztó hálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető,

b) házi vízbekötés csak akkor létesíthető, ha közüzemi csatornahálózatara való rákötés megtörtént.

24. Szennyvizek kezelése, elvezetése

26. § (1) A felszín alatti vizek védelme érdekében sem a szennyvíz, sem a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes területén tilos.

(2) A szennyvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetés építhető.

(3) A beépítésre nem szánt vízminőség-védelmi területen létesítendő építményekben keletkező szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

a) a szennyvíz közcsatorna hálózat 150 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építeni a keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül,

b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását) és 150 m-nél nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és igazolhatóan a kijelölt ürítő helyre szállítani.

c) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását) és 150 m-nél nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:

ca) ha a vízminősége folyamatosan ellenőrizhető és megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani),

cb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, továbbá

cc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,

a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésének akadálya esetén ki kell építeni a szennyvíz-közcsatorna csatlakozást az bármekkora távolsággal érhető el.

(4) A beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekben keletkező szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását) a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállítani,

b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását), akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, ha a (3) bekezdés ca), cb), cc), pontjait teljesíti,

a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésének akadálya esetén ki kell építeni a szennyvíz-közcsatorna csatlakozást az bármekkora távolsággal érhető el.

(5) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek évszaktól független megközelíthetősége, a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) köz- vagy magánút kapcsolata hálózati szinten biztosított.

(6) A szennyvíztisztító telep 150 m-es kijelölt védőtávolságán, hatásterületén belül, lakóépület, élelmiszer és gyógyszer alapanyag előállításával és feldolgozásával foglalkozó vállalkozás nem telepíthető.

(7) Közterületi szennyvízátemelő műtárgy védett rendeltetésű terület (különösen: lakó-, egészségügyi, kulturális, szociális, egyéb közintézményi, közkert, személyi és idegenforgalmi szolgáltatás) környezetében csak zárt, zajszigetelt és szagtalanítóval ellátott kivitelben üzemeltethető. A szennyvízátemelő védőtávolsága:

a) megfelelő védelemmel ellátva állandó tartózkodásra szolgáló épülettől 20 m,

b) egyéb esetben a környezetvédelmi engedélyben, vagy a környezeti hatásterület meghatározására alkalmas szakvélemény alapján egyedileg megállapított méretű.

(8) Utólag kiépített közcsatorna esetén – beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen

a) az építmény csatornahálózatát a közcsatorna-hálózatra rá kell kötni,

b) a használaton kívüli zárt szennyvíztárolót le kell zárni, vagy el kell bontani.

25. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

27. § (1) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni.

(2) Beépítésre szánt területen

a) biztosítani kell a csapadékvíz telken belül tartását,

b) ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni,

c) a záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy a záportározó túlfolyójából a csapadékvíz csak késleltetve juthasson, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe.

(3) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók, szükség szerinti átereszek az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják.

(4) A topográfiai adottságok miatt a meredek terepszakaszokon a 3%-os lejtést elérő árkokat teljes szelvényében burkolt árokként, szükség szerint lépcsőzéssel kell kialakítani.

(5) Árok lefedése csak az árok tisztítását biztosítóan bontható módon alakítható ki.

(6) A 8,0 m és az annál kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését csapadékcsatorna hiányában a domborzati viszonyok és az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy az útburkolat vápás kialakításával kell megoldani.

26. Energiaellátás, vezetékes és vezeték nélküli hírközlés

28. § (1) Háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű, valamint napenergia park csak akkor létesíthető, ha az építési övezet vagy övezet azt lehetővé teszi.

(2) A megújuló energiaforrás műtárgya az (1) bekezdésben foglaltakon kívül elsősorban építményen a településképi rendelet követelményinek betartásával akkor helyezhető el, ha az építési övezet, az övezet vagy a településképi rendelet nem tiltja.

(3) Amennyiben a megújuló energiaforrás műtárgya kültéri gépészeti berendezésének működése zajhatással jár a berendezés nem kerülhet 5 méternél közelebb huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség homlokzati nyílászárójához, és a zajhatás nem zavarhatja a környező lakóépületeket.

(4) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az, nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merülne fel a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.

(5) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti villamos, vagy vezetékes hírközlési hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletben előírtak szerint építhető.

(6) Új villamos energia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésének lehetőségét is biztosítóan szabad kivitelezni még akkor is, ha az építéskor a közhálózat oszlopsoron halad.

(7) Vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a településkép védelmi rendelet rögzíti.

VI. Fejezet

Az építés általános szabályai

27. A telkek beépíthetőségére vonatkozó rendelkezések

29. § (1) Belterületbe vonásra tervezett lakó, és különleges területen épületet létesíteni csak a belterületbe vonást követően lehet.

(2) Beépítésre nem szánt övezet telkén épület csak az OTÉK építési telek fogalmához kötődő -SÉSZ-ben meghatározott – beépítési mód, elő-, oldal- és hátsókert előírásai alkalmazásával helyezhető el.

(3) Bármely telek beépítésénél a telek tervezett közterületi határainak figyelembe vétele szükséges a szabályozási terven jelöltek szerint, az elő-, oldal- és hátsókert, valamint a beépítési mérték meghatározásakor.

28. Beépítésre, építmény elhelyezésére vonatkozó rendelkezések

30. § (1) Új építmény létesítése, meglévő épület bővítése, rendeltetés váltása az adott övezetben a beépítés mértékéig lehetséges, ha

a) a beépítés az előírt paramétereknek együttesen megfelel, és

b) településképi illeszkedés biztosított, és

c) a közműellátás az övezeti előírásoknak megfelelően kialakított, vagy a beavatkozással egyidejűleg kialakul.

(2) A telken, ha a meglévő épület elbontásra került, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a rá vonatkozó, e rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni. A főépületnek mindig az utca felől kell elhelyezkednie. Melléképületrész utcafronti oldalon csak a főépülettel egybe építve alakítható ki.

(3) Az építési helyen kívül eső, továbbá a kötelező zöldfelületként jelölt területen belül jogszerűen álló meglévő épület felújítható, meglévő tetőtere beépíthető, de további építményszinttel nem növelhető, valamint a telek beépítettséget növelően az építési helyen kívül nem bővíthető.

(4) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb alapterületű meglévő telek beépíthető, ha a telepítési távolságra vonatkozó előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét az nem korlátozza a (5) bekezdés kivételével.

(5) Beépítésre szánt területen nem beépíthető a 200 m2-nél kisebb alapterületű telek, továbbá az olyan apró telek, melyen az övezeti paraméterek betartásával 30 m2-nél kisebb bruttó alapterületű építmény létesíthető.

31. § (1) Melléképület elhelyezésére vonatkozó szabályok eltérő övezeti, építési övezeti előírás, vagy szabályozási tervi jelölés hiányában

a) csak a telek rendeltetésének megfelelő főépület építésével egyidejűleg, vagy annak megléte esetén létesíthető,

b) bruttó alapterülete nem haladhatja meg a telken megengedett beépítési mérték 40 %-át,

c) melléképület az építési helyen belül, a főépület elhelyezkedéséhez igazodva építhető,

d) a hátsókertben a kialakult állapotú környezethez való illeszkedés kivételével nem helyezhető el semmilyen melléképület (különösen mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló),

(2) Növényház, fóliasátor,

a) nem helyezhető el a telek oldalkerti telekhatárától 3,0 méternél, a hátsókerti telekhatárától 1,0 méternél közelebb,

b) alapterülete beleszámít a telek beépítettségébe, ha 180 napot meghaladó a létesítése, és gerincmagassága meghaladja a 4,5 métert.

(3) A melléképítmények közül

a) állattartás számára építmény a 22. § (1) bekezdése szerint helyezhető el,

b) kistestű haszonállatok részére ól, vagy hozzátartozó állatkifutó az építési helyen belül kizárólag a főépület és a hátsókert közötti területen helyezhető el.

32. § (1) A szabályozási terven a „telek be nem építhető része” jelölésű területeken nem lehet elhelyezni

a) épületet, (fő- és melléképületet sem)

b) egyéb felszíni melléképítményt.

(2) A szabályozási terven a „megtartandó, kialakítandó zöldfelület” jelölésű területen nem lehet elhelyezni

a) épületet, (fő- és melléképületet sem)

b) burkolt felületet, egyéb a zöldfelület fennmaradását korlátozó felszíni építményt,

c) terepszint alatti építményt,

(3) A szabályozási terven „tervezett útfejlesztéssel érintett területen” nem lehet olyan építési tevékenységet végezni, mely a tervezett út létesítését műszakilag, vagy gazdaságilag ellehetetlenítené.

33. § (1) A település közigazgatási területén

a) nem helyezhető el lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként,

b) nem vonatkozik az a) pontban szereplő rendelkezés a szervezett piaci eseményekre, valamint az alkalmi rendezvények esetére.

(2) Konténer építmény és mobilház állandó jelleggel csak gazdasági és közintézményt befogadó területen, a közterületről történő rálátás irányából növényzettel takartan helyezhető el. Egyéb területen a mobilház, konténer, egyéb felvonulási építmény csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb az építés időtartamára helyezhető el kizárólag az építéssel összefüggő felvonulási építményként.

(3) Terepszint alatti építmény – előkerti támfalgarázs, támfalépítmény, közművek és közműépítmények, valamint egyes övezeti előírásokban foglaltak kivételével – csak az építési hely határain belül létesíthető.

34. § (1) A telek utcavonalra merőleges lejtése esetén az épület

a) lejtő felőli homlokzatának épületmagassági értéke a SZÉSZ 2. melléklet paramétertáblázatában megengedett épületmagassághoz képest

aa) legfeljebb 1,3-szorosa, ha legalább 15%-os a lejtés,

ab) legfeljebb 1,5-szöröse, ha legalább 20%-os a lejtés,

b) lejtő felőli homlokzatán – a teraszos beépítést kivéve – a szintszám legfeljebb egy szinttel lehet több, mint az ellenkező homlokzatán.

(2) A telek homlokvonalától számított 10,0 méteres területsávban, ha az eredeti tereplejtés az utcavonaltól kezdődően

a) meghaladja a 10%-ot akkor az előkertben, kizárólag a lejtő felőli oldalon terepszint megváltoztatásával gépkocsi beálló, vagy gépkocsi le- és felhajtó rámpa létesíthető,

b) meghaladja a 20%-ot, vagy a telken belüli terepszint az utcai terepszinthez képest legalább 1,5 méteres szintkülönbséggel kezdődik, akkor az előkert támfalgarázs létesítésére igénybe vehető.

(3) A támfalgarázs az alábbiak betartása mellett építhető:

a) a közterület felőli támfalként megjelenő magassága nem haladhatja meg a 3,0 métert, kivéve, ha zöldtető létesül a támfalgarázs tetején, amely esetben elérheti a 3,5 métert,

b) a támfalgarázs magasságát az útburkolati szinthez, annak hiányában az út középvonalán mért magassági szinthez (rendezett terepszint) kell mérni,

c) a támfalgarázs mellett a közterület felé lejtően tereplépcső legfeljebb 1,5 m szélességben vezethető, a támfalgarázshoz csatlakozó további területen, a természetes tereplejtés megtartandó, visszaalakítandó.

(4) Támfalak és támfalépítmények építésével kapcsolatos rendelkezések:

a) a kialakult domborzati adottságokat óvni kell, azt támfalépítéssel megváltoztatni csak indokolt esetben és mértékben, az építmény elhelyezési, vízelvezetési, geológiai, talajmechanikai okokból lehet,

b) amennyiben a terep eredeti lejtése szükségessé teszi támfal kialakítását,

ba) telken belül a magassági eltéréseket szükség esetén teraszos rézsűk és támfal-kialakítással lehet rendezni,

bb) a rendezett terep és az épület kapcsolatát biztosító tereplépcsők, teraszos rézsűk vagy támfalak magassága sehol sem haladhatja meg a csatlakozó terephez képest a 2,5 m-t,

bc) teraszos kialakításnál a támfalak közötti legkisebb vízszintes távolság legalább 1,2 m legyen,

c) ha a telek utca menti határvonalán a közterületi út bevágásban van és a telek rendezett terepszintjének csatlakozásánál a magassági különbség nagyobb 2,5 m-nél, akkor a közterület felőli járdaszinttől mért támfalmagasság legfeljebb 2,5 m lehet; további magassági különbséget teraszos terepalakítással, vagy legfeljebb 1:3-as meredekségű rézsűvel kell biztosítani,

d) a telek oldalsó és hátsó határán kivételesen létesíthető támfal melynek magassága legfeljebb 1,2 m lehet, mely az építési helyen kívüli tereprendezés maximális mértékét jelenti,

e) a támfalak létesítése esetén a lejtő felől érkező felszíni vízelvezetést megfelelő eszközökkel – például támfal tetején folyókával – kell biztosítani, melyeket vízelvezető árokba, vagy ciszternába kell bekötni a saját ingatlanon belül,

f) a támfalak, illetve támfalépítmények esetén a megfelelő lebukás-gátlást minden esetben biztosítani kell; a támfal tetején annak mellvédként kialakított magassági meghosszabbítása tömör formában legfeljebb 1,1 m-rel lehet magasabb, mint a terep lejtő felőli felső csatlakozása,

g) a támfal létesítésekor a meglévő értékes fás növényzet megóvását biztosítani kell,

h) a támfalépítménynek - a bejárat kivételével - teljes terjedelmében a terepszint alá kell kerülnie, kivéve saroktelek azon esetét, ahol a támfal a sarkon befordul.

35. § (1) Az épület elhelyezése érdekében történő tereprendezés során az épület terepcsatlakozásához viszonyított végleges bevágás és feltöltés függőlegesen számított legnagyobb szinteltérése az építési helyen kívül sehol sem haladhatja meg a 1,2 métert.

(2) Építési helyen kívüli tereprendezés a csatlakozó szomszédos telkek terepszintjéhez illeszkedően végezhető, vagy legfeljebb 1,2 m magassági eltéréssel alakítható.

36. § Helyhez kötött víz- és fürdőmedence nem helyezhető el

a) belterületen az elő-, oldalkert legkisebb szélességi méretének megfelelő teleksávban, és a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-en belül,

b) külterületen a különleges rekreációs, a közjóléti erdő és kertes övezetekben a telekhatároktól mért 10,0 méteren belül.

37. § (1) Belterületen és beépítésre szánt területen− eltérő övezeti előírás hiányában – a kerítések létesítésével kapcsolatos rendelkezések:

a) a közterületi határon, valamint a telek oldalhatárán az építési helynek ténylegesen igénybe vett szakaszán + 10,0 m hosszon és az előkertben építhető tömör kerítés, ha

aa) azt az övezeti előírások nem tiltják, és

ab) a közterületi oldalról mérten a magassága nem haladja meg az 1,8 m-t, támfallal együtt a 2,5 m-t,

b) a hátsó telekhatáron csak tereplejtési adottságokkal összefüggésben lehet támfal jellegű kerítés, a magasabban lévő terepszinttől mérten legfeljebb 0,8 m magas lábazattal, s összességében 1,8 m magassággal,

c) a közterületi telekhatár mentén a telekhatártól számított legfeljebb 0,5 m-en belül kell kialakítani, kivételt képez, ha közhasználat elől el nem zárt telekrész miatt kerül a kerítés a telekhatártól távolabb,

d) a kerítés nyomvonalában kialakításra kerülő szintugrás nem haladhatja meg az 1,0 métert.

(2) Külterületen, beépítésre nem szánt területen − eltérő övezeti előírás hiányában – csak vagyonvédelmi, vadvédelmi és természetvédelmi okokból építhető kerítés, legfeljebb 1,8 m magasságig.

29. Telek beépítési módjának általános előírásai

38. § (1) A rendelet megkülönböztet

a) oldalhatáron álló

b) zártsorú

c) ikres (közös oldalhatáron álló),

d) szabadon álló

beépítési módot.

(2) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén

a) az épület és a telekhatár között legalább 0,5 m csurgó-távolságot kell tartani, kivétel kialakult állapot. Kialakult beépítésű utcaszakaszon az oldalhatáron álló építés a telekhatáron, vagy attól legfeljebb 1,0 m-re való építést jelent.

b) az építési hely oldalhatárhoz illeszkedő, vagy azt jobban megközelítő határvonala – tekintettel a szomszédos telkek kialakult beépítésére, valamint a környezeti jellemzőkre - a tájolás szempontjából kedvezőtlenebb telekhatár és az utcára, telektömbre jellemző kialakult oldalhatár kell, hogy legyen.

c) ha a telek közterülettel párhuzamosan mért szélessége az építésre igénybe vett teleksávban eléri a 20,0 métert és a településkép védelmi rendelet azt nem tiltja, akkor szabadon álló beépítés is alkalmazható.

(3) Zártsorú a beépítés kialakult állapotban, ha az oldalsó telekhatártól a másik oldalsó telekhatárig, vagy azt megközelítően helyezkedik el az épület, és az oldalsó telekhatárokon a legkisebb telepítési távolság értékével, vagy tűzfallakkal csatlakozik a szomszédos épületekhez.

(4) Zártsorú beépítési mód esetén a 1,5 m-nél mélyebb talajréteget érintő felszín alatti beépítések során az esetleges talajvízmozgások káros következményeitől a szomszéd telken álló építményeket meg kell védeni. A talajvizek szabad mozgását a lejtésirányok mentén biztosítani kell.

(5) A szabadon álló beépítési mód esetében két oldalkert határolja az építési helyet.

(6) Ikres beépítési móddal beépített vagy szabályozott építési övezetekben lévő telekpárok telekösszevonásuk esetén szabadon álló beépítési módnak megfelelően fenntarthatók és újra beépíthetők.

30. Az építési hely, az elő-, oldal és hátsókert általános előírásai

39. § (1) A kialakult beépítésű utcaszakaszon az épületek építési helyen belüli elhelyezésének módját legalább a 2-2 szomszédos beépült telek figyelembe vételével kell meghatározni.

(2) Az új beépítésű utcaszakaszon az építési hely megállapítása során övezeti előírás, vagy szabályozási tervi ábrázolás hiányában a (3)–(12) bekezdés általános előírásait kell figyelembe venni.

(3) Az építési hely a mindenkori telekhatárhoz értelmezendő, a telekhatárok változása esetén az övezeti előírásnak megfelelő elő-, oldal- és hátsókerti távolságokat az aktuális telekosztáshoz igazítva kell alkalmazni.

(4) Az építési helyet – az általános előírások mellett – az övezeti előírások vagy a SZT határozhatja meg.

(5) Ha a telek meglévő beépítése – közterület kialakítása, vagy egyéb ok miatt − nem felel meg az építési övezet beépítési módja szerint meghatározott építési helynek,

a) új épületet létesíteni csak az építési helyen belül lehet,

b) a meglévő épületet bővíteni - a kialakult beépítés figyelembevétele mellett - csak az előírt építési helyen belül lehet,

c) az építési helyen kívüli épületen vagy épületrészen csak az állag-, a vagyon- és az életbiztonság érdekében lehet építési tevékenységet végezni,

d) a főrendeltetésű épület építési helyen kívüli részén tetőtér-beépítést csak úgy lehet végezni, hogy a párkány- és gerincmagasság az épület e részén nem növelhető.

(6) Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonalként kezelendő – ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik – az előkert nélküli beépítések építési helyének közterület felőli határvonala.

(7) Előkert nélküli beépítés esetén a főépület elhelyezése, − ha az övezeti előírások, vagy a SZT másként nem rendelkezik – a közterület felőli építési vonalon az alábbiak szerint történhet:

a) építési vonalnak tekintendő a közterületi határvonal, vagy attól legfeljebb 1,5 m-re való építés,

b) az építési vonalra illeszkednie kell az épület közterületi homlokzati hosszának legalább kétharmadán.

(8) Az előkert legkisebb mérete lakó és településközpont vegyes terület övezeteiben az övezeti előírások, vagy a SZT egyéb rendelkezésének hiányában

a) új beépítésű utcában 5,0 m, kialakult beépítésű útszakaszokon a kialakult állapothoz illeszkedő lehet,

b) 3,0 m lehet, ha az utcára merőleges telekmélység 20,0 m, vagy annál kevesebb, továbbá, ha az új beépítésű utcától lejtő területen a meglévő szennyvízcsatorna terepszint alatti mélysége a gravitációs csatorna-rákötés érdekében azt indokolttá teszi.

(9) Az oldalkert legkisebb mérete lakó és településközpont vegyes terület övezeteben

a) szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén legalább 3,0 m lehet, mely esetben a főépülethez illeszkedően a melléképületre is vonatkozik a szabadon álló elhelyezés, ha az övezeti előírás szerinti építménymagasság 6,0 m-nél nagyobb, az oldalkert mérete az építmény magasságnak legalább a fele kell legyen,

b) oldalhatáron álló beépítés esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értéke, esetleg a tényleges épületmagassági érték, de legalább 4,0 m legyen,

(10) A hátsókert legkisebb mérete lakó és településközpont vegyes terület övezeteiben a SZT, vagy övezeti előírás eltérő rendelkezésének hiányában

a) kialakult környezethez és meglévő beépítéshez igazodva „0” értékű lehet, amely esetben a hátsó telekhatárig lehet építeni,

b) a 20,0 m-es vagy annál kisebb telekmélység esetén legalább 3,0 m,

c) a 20,0 m-nél nagyobb telekmélység esetén legalább 6,0 m, de

d) az építési hely a hátsó kerti határát a SZT-en jelölt be nem építhető terület felületi jelölése, vagy a kialakítandó, megtartandó zöldfelület jelölése meghatározza, ennek hiányában az építési hely hossza nem lehet több, mint 60,0 méter.

(11) A lakó és településközpont vegyes terület övezeteiben

a) a kialakult környezethez való illeszkedés kivételével a hátsó kertben melléképület nem helyezhető el,

b) saroktelken épületet

ba) szabadon álló beépítésnél mindkét oldalkertben a telekhatártól legalább 3,0 m-re, valamint a 39. § (9) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint,

bb) oldalhatáron álló beépítési mód esetén a csatlakozó szomszédos telek a kialakult beépítéséhez illeszkedően,

lehet elhelyezni,

c) az előkert és az oldalkert területén belül építmény jelen rendeletben rögzített esetekben és feltételekkel helyezhető el:

ca) támfalgarázs, támfalépítmény az előkertben a 34. § (3)-(4) bekezdés szerint építhető,

cb) zárt tetőfedésű gépjárműbeálló csak építési helyen belül alakítható ki, melynek alapterülete a beépítési mértékbe beszámítandó,

cc) nyitott, tetőfedéssel nem rendelkező, legfeljebb növénnyel befuttatott önálló pergola elő- és oldalkertben is létesíthető.

(12) A kialakult előkert nélküli beépítések új beépítések esetén is megtartandók a 4. mellékletben megjelölt utcaszakaszokon az alábbi utcákban:

1. Hunyadi János utca,

2. Malom utca,

3. Fő utca,

4. Május 1 sor.

31. A gépjárművek telken belüli elhelyezésére és a parkolók kialakítására vonatkozó előírások

40. § (1) A beépítésre szánt területeken az új építmények, vagy megváltozott rendeltetések esetében, azok rendeltetésszerű használatához szükséges parkoló és rakodó helyeket, járműtároló épületeket – az önkormányzattal megkötött eltérő megállapodás kivételével - telken belül kell biztosítani.

(2) A telken belüli gépjármű elhelyezésre szolgáló parkoló területet a zöldfelület számításánál burkolatától függetlenül figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A köz- és magánterületeken a járművek várakozására szolgáló legalább 5 férőhelyes parkoló csak fásítva alakítható ki. 5 parkolóhelyenként legalább 1 db lombos fa ültetendő.

(4) Lakóterületen rendeltetési egységenként egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani telken belül.

32. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

41. § (1) Sárisáp külön előírásban meghatározott katasztrófa védelmi besorolásának megfelelő tartalommal elkészített katasztrófa elhárítási - védelmi terv előírásait együttesen kell alkalmazni az országos szabályzatok, valamint a helyi villámár- és belvízvédelmi, tűz- és robbanásvédelmi, környezetbiztonsági előírásokkal.

(2) A tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor

a) a közhálózat által biztosítható tűzivíz-igény feletti igényre helyi tűzivíztároló létesítése szükséges

b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz-igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,

c) a közhálózat kapacitás-bővítésével kell a tűzivíz-ellátást biztosítani.

(3) Az úthálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a tűzoltóság vonulását, illetve alkalmas legyen a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.

VII. Fejezet

Szabályozási határértékek

33. A beépítésre vonatkozó szabályozási határértékek alkalmazása

42. § (1) A SZÉSZ 2. melléklet szerinti paramétertáblázatokban szereplő szabályozási határértékek az építési övezetben és övezetben foglalt feltételek, valamint a táblázat megjegyzéseinek együttes figyelembevételével alkalmazandók.

(2) Terepszint-alatti beépítési mérték számításakor figyelembe kell venni az épület alatti pinceszintet, az épületen túlnyúló pinceszintet, valamint az épülettől függetlenül létesített terepszint alatti építmény bruttó alapterületét.

34. Telken belüli zöldfelületekre vonatkozó rendelkezések

43. § (1) A telek előírt zöldfelülete utólag nem csökkenthető felszíni burkolat kialakításával, vagy zöldfelület csökkenését eredményező építmény, szerkezet elhelyezésével.

(2) A SZT-en jelölt megtartandó vagy kialakítandó zöldfelület legalább 40%-án háromszintes növényállomány alakítandó ki és tartandó fenn. Ez alól kivételt képez:

a) a Kb-Re/1 jelű övezetben a 057 hrsz.-ú telek, ahol a megjelölt zöldfelület kialakult természetszerű állapotában őrzendő meg, valamint

b) az Lf-1 jelű lakóövezetben az 1514-1516 hrsz.-ú telkeken megjelölt zöldfelület, mely beerdősült állapotában tartandó fenn.

(3) Azokon a telkeken, ahol a szabályozási terv a „telek be nem építhető része” jelölést tartalmazza, ott a kialakult zöldfelületi borítottság nem csökkenthető.

MÁSODIK RÉSZ

Részletes övezeti előírások

VIII. Fejezet

Beépítésre szánt területekre vonatkozó rendelkezések

35. Beépítésre szánt területekre vonatkozó általános rendelkezések

44. § (1) A beépítésre szánt területek a (2)–(4) bekezdés szerinti területfelhasználási egységekbe tartoznak, melyek a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre, illetve övezetekre tagozódnak. Az övezetek előírásait az általános rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni. Az övezetek építési jellemzőit a területfelhasználási egységenként a 2. mellékletben szereplő paramétertáblázatok összesítik.

(2) A paramétertáblázat jelöléseiben szereplő lakóterületek

a) Lke jelű kertvárosias lakóterület,

b) Lf jelű falusias lakóterület.

(3) A paramétertáblázat jelöléseiben szereplő vegyes terület Vt jelű településközpont terület.

(4) A paramétertáblázat jelöléseiben szereplő gazdasági területek

a) Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató terület,

b) Gip jelű egyéb ipari terület.

36. Kertvárosias lakóterületekre vonatkozó általános rendelkezések és építési övezeteinek előírásai

45. § (1) Az Lke jelű kertvárosias lakóterület építési övezeteiben jellemzően laza beépítésű, kertes elsősorban lakórendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál, ahol

a) a kialakítható legkisebb telekterületet el nem érő már kialakult telken egy főépület építhető egy rendeltetési egységgel és egy melléképület helyezhető el,

b) a kialakítható legkisebb telekterületet elérő telken egy főépület építhető legfeljebb két rendeltetési egységgel és egy melléképület helyezhető el,

c) a kialakítható legkisebb telekterület legalább kétszeresét elérő telken – a településképi védelem követelményeinek figyelembevétele mellett - két főépület és két melléképület építhető, de a főépületekben legfeljebb egy-egy rendeltetési egység alakítható ki,

d) egy telken a telekterület nagyságától függetlenül kettőnél több főépület nem helyezhető el,

e) az Lke-7 jelű kertvárosias építési övezetben

ea) 2 főépület építhető, melyekben legfeljebb épületenként 8 db rendeltetési egység helyezhető el,

eb) a főépületekben a lakórendeltetés mellett épületenként legfeljebb 4db nem lakó rendeltetési egység települhet,

ec) a főépületeken kívül legfeljebb 4db melléképület építhető, melyben kizárólag a főépületben lévő rendeltetéseket kiegészítő, elsősorban gépjármű tároló alakítható ki.

(2) A kertvárosias lakóterületen a lakó rendeltetésen kívül csak olyan egyéb rendeltetés helyezhető el, melynek a környezeti határértéke nem haladja meg a lakóterületen megengedhető értékeket.

(3) A lakórendeltetés mellett elhelyezhető

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

b) a lakórendeltetést nem zavaró kulturális és kézműipari,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) a megengedett rendeltetési egységek számát meg nem haladó vendégszoba számú szálláshely szolgáltató,

e) igazgatási, iroda és

f) zárt térben elhelyezett sport

rendeltetésű épület.

(4) Nem helyezhető el kertvárosias lakóterületen

a) közösségi szórakoztató rendeltetés,

b) szabadtéri sportpályát igénylő sportépítmény,

c) üzemanyagtöltő állomás,

d) parkolóház,

e) a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységet befogadó épület.

(5) Állattartó melléképület, ha a telek területe eléri az övezetben előírt legkisebb területet legfeljebb 10 m2-es alapterülettel létesíthető, kizárólag kedvtelési vagy saját fogyasztású kistestű haszonállat számára.

(6) A kertvárosias lakóterületen új lakóépület építésének, meglévő lakóépület alapterületének 40%-át meghaladó bővítésének, valamint új rendeltetési egység kialakításának feltétele a teljes közműellátás biztosítása.

(7) A kertvárosias lakóterület övezeteinek és építési övezeteinek építési paraméterei a 4. melléklet 1. pontjában szerepelnek.

37. Falusias lakóterületekre vonatkozó általános rendelkezések és építési övezeteinek előírásai

46. § (1) Az Lf jelű falusias lakóterületekre a hagyományos kertművelést és a saját fogyasztású állattartást folytató területek szolgálnak, ahol a lakórendeltetésen kívül elhelyezhető az OÉTK 14. § (2) bekezdésében felsoroltak az alábbi kiegészítésekkel:

a) legfeljebb kettő rendeltetési egység alakítható ki egy főépületben,

b) a lakórendeltetés nélkül is kialakítható egyéb rendeltetés,

c) a kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés csak akkor alakítható ki, ha telken belül megoldható a gépjármű parkolás és a rakodás, mind a személy- mind pedig a teherforgalom számára,

d) a kialakítható legkisebb telekterületet el nem érő telken egy főépület és egy melléképület helyezhető el,

e) a kialakítható legkisebb telekterületet elérő telken egy főépület legfeljebb két rendeltetési egységgel és kettő melléképület építhető,

f) legfeljebb kettő főépület helyezhető el, ha a kialakítható legkisebb telekterület legalább kétszeresét eléri a telek területe, és a főépületekben kettő-kettő rendeltetési egység alakítható ki,

g) a két főépülettel rendelkező telken 3 db melléképület helyezhető el.

(2) Nem helyezhető ki a falusias lakóterület övezeteiben:

a) üzemanyagtöltő állomás,

b) lakórendeltetéssel össze nem egyeztethető gazdasági tevékenység,

(3) Állattartó melléképület legfeljebb a beépíthető alapterület 30 %-án, kizárólag kedvtelési, vagy saját fogyasztású haszonállat számára létesíthető.

(4) A falusias lakóterületen új lakóépület építésének, meglévő lakóépület alapterületének 40%-át meghaladó bővítésének, valamint új rendeltetési egység kialakításának feltétele a teljes közműellátás biztosítása.

(5) A falusias lakóterület övezeteinek és építési övezeteinek építési paraméterei a 4. melléklet 1. pontjában szerepelnek.

(6) A Diófa u. meghosszabbításában tervezett kiszolgáló út déli oldalán jelölt Lf-2 jelű lakótelkek -Hrsz.: 694/3-11 és 694/12-részben – beépítésének feltétele, ha a telek területe legalább 1200 m2.

38. Településközpont vegyes terület építési övezeteinek előírásai

47. § (1) A Vt jelű településközpont terület építési övezete olyan rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál, amely a lakórendeltetésnél megengedett környezeti határértéket meg nem haladó környezeti terhelésű.

(2) A településközpont területen elhelyezhető

a) lakó,

b) közigazgatási, iroda,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) ha a közterületi szélesség eléri a 10,0 métert

da) kereskedelmi, szolgáltatási, szállás-vendéglátó,

db) egyéb gazdasági,

dc) kulturális, művelődési, közösségi szórakoztató,

dd) sport, szabadidős

rendeltetés.

(3) Nem helyezhető el a településközpont területen

a) haszonállattartásra alkalmas melléképület,

b) üzemanyagtöltő állomás,

c) a lakóterületi gépkocsiforgalmat meghaladó, forgalomvonzó rendeltetés, ha a közterületi szélesség nem éri el a 10,0 métert.

(4) Kedvtelési állatt részére melléképület legfeljebb 10,0 m2-en építhető.

(5) A rendeltetések száma a telekterületéhez mérten meghatározható meg kerekítés nélküli értékkel

a) lakórendeltetéshez lakásonként legalább 350 m2 telekterület,

b) egyéb rendeltetéshez rendeltetésenként legalább 200 m2 telekterület

szükséges.

(6) A telken elhelyezhető épületek száma

a) a kialakítható legkisebb telekterületen 1 db fő rendeltetésű épület és legfeljebb 2 db melléképület lehet,

b) ha a telek területe a kialakítható legkisebb telekterület többszöröse, akkor annyi főépület helyezhető el rajta ahányszor kerek egész számú többszöröse a telekterület a kialakítható legkisebb telekterületnek és főépületenként 1 melléképület építhető.

(7) A Vt-1 jelű építési övezetben épületet elhelyezni a telekhatároktól mért 10,0 m távolság megtartásával lehet.

(8) A Vt-2, Vt-3 és Vt-4 jelű övezetekben, a kialakult beépítésű előkertes telkek kivételével kötelezően előkert nélküli beépítést kell megvalósítani.

(9) A Vt-4 jelű építési övezetben, ha kizárólag lakórendeltetésű a telek, akkor annak lakórendeltetéssel történő újra épülése csak 30%-ig történhet. Rendeltetéstől függetlenül, ha a kialakult jogszerű beépítés meghaladta a 30%-ot a kialakult beépítés fenntartható. Lakórendeltetés mellett, vagy anélkül kereskedelmi, szolgáltatói egészségügyi, szociális rendeltetés esetén a beépítési mérték K/40%-os lehet.

(10) A Vt-1 és Vt-5 jelű övezet telkén jelölt kerékpár útvonalat be nem építhető területsávként kell figyelembe venni.

(11) Településközpont vegyes területen új főépület építésének, meglévő főépület alapterületének 40 %-át meghaladó bővítésének, valamint új rendeltetési egység kialakításának feltétele a teljes közműellátás.

(12) A településközpont vegyes terület építési övezeteinek paraméterei a 2. melléklet 3. pontjában szerepelnek.

39. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteinek előírásai

48. § (1) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeteiben – eltérő övezeti előírás hiányában – elhelyezhető nem zavaró hatású gazdasági rendeltetésű épület, különösen

a) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

b) igazgatás, iroda,

c) hitéleti, oktatási,

d) közösségi szórakoztató,

e) vásárok, kiállítások,

f) sport,

g) a gazdasági rendeltetésű épületen belül egy darab szolgálati lakás, legfeljebb 120 m2 nettó alapterülettel, valamint

h) saját célra üzemanyagtöltő állomás,

rendeltetést befogadó épület.

(2) Nem helyezhető el az övezetben

a) főrendeltetésű épület hiányában lakórendeltetés,

b) önálló lakórendeltetésű épület,

c) gépjárműtárolón kívül a terepszint alatti helyiséget tartalmazó építmény,

d) állattartó épület, kivéve őrző-védő állat céljára,

e) a szennyvíztisztító telep szabályozási terven jelölt 150 m-es védőterületén belül olyan épület melyben lakórendeltetés, szállás jellegű szolgáltatás, valamint gyógyszer előállítása, élelmiszer csomagolása, vagy élelmiszer csomagolás mentes értékesítése történik.

(3) Új gazdasági épület építésének, meglévő épület alapterületének 40%-át meghaladó bővítésének, feltétele a teljes közműellátás biztosítása.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeteinek és építési övezeteinek építési paraméterei a 2. melléklet 4. pontjában szerepelnek.

(5) Az építmények a megengedett épületmagasságot kizárólag technológiai indokkal 5,0 méterrel meghaladhatják.

(6) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetek még be nem épített szabadon álló beépítésű telkén, vagy már beépített, de új épület elhelyezése esetén az építési hely határa - a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában –

a) ha a telek területe kisebb, mint 3000 m2, akkor az előkert és a hátsókert legkisebb mérete 6,0, m, az oldalkertek közül legalább az egyik 10,0 méter, valamint a másik legalább 6,0 m, kell, hogy legyen,

b) ha a telek területe meghaladja a 3000 m2-t, akkor valamennyi telekhatártól az építési hely határa 10,0 m, kivéve a c) pontban foglaltakat,

c) ha a kialakult telek területe meghaladja ugyan a 3000 m2-t, de térmérete nem teszi lehetővé a szabadon álló építést, vagy a 10,0-10,0 m-es be nem épített területsávok kialakítását a telekhatárok mentén, akkor az építési hely határa –tekintettel a szomszédos beépülésre legalább két telekhatár mentén 10,0-10,0 m, és másik két telekhatáron 6,0-6,0 m.

(7) A telkek közterületi határa mentén, és az egyik oldalhatárán fasor telepítése szükséges. Ha az előkert hiánya, vagy kialakíthatósága miatt abban fasor nem telepíthető, akkor a hátsó telekhatár mentén kell fasort létesíteni.

(8) Ha a Gksz rendeltetésű telek lakóterülettel határos, vagy olyan 14,0 méternél keskenyebb utcában helyezkedik el, amelynek a gazdasági területtel szemközti oldala lakóterület, akkor a lakórendeltetésű terület felőli telekhatáron a környezeti hatások csökkentése érdekében legalább 2,0 m magas tömör kerítés építendő, valamint annak mentén legalább kétsor fa telepítendő.

(9) A Gksz jelű övezetben

a) a SZT-en kialakítandó és megtartandó zöldfelülettel jelölt területsáv legalább 1/3-án háromszintes növényállomány alakítandó ki,

b) úttal határos telek mentén a kötelezően kialakítandó zöldfelületet egy alkalommal telekbehajtó céljára, legfeljebb 10,0 m szélességben meg lehet szakítani,

c) az előkertben elhelyezhető a kapu közelében legfeljebb 20 m2 bruttó alapterületű portaépület.

(10) A Gksz-1 jelű új beépítésű gazdasági övezetben

a) a Szent János dűlőben a beépíthető legkisebb telekterület 1500 m2,

b) szabadon álló beépítéssel a kialakítható minimális telken a portaépület kivételével legfeljebb kettő épület helyezhető el,

c) ha a telek a kialakítható minimális telek kétszeresét eléri, akkor 4 db épület elhelyezésére van lehetőség.

(11) A Gksz-2 jelű gazdasági övezetben a vegyes beépítési móddal már beépült gazdasági telken új épület elhelyezése csak szabadon állóan történhet,

(12) A Gksz-3 jelű gazdasági övezetben

a) A meglévő épületállomány részbeni bontásával, felszámolásával megtisztult telken az építési helyet az általános előírások szerint kell értelmezni. Azok az épületek, melyek nem az általános előírásoknak megfelelő építési helyen állnak, azok felújíthatók, de nem bővíthetők és helyükön újak nem építhetők.

b) a szabályozási terven „R” jelölésű üzemen kívüli szennyvíztároló felszámolása, rekultivációja feltétele az érintett telek beépítésének

40. Egyéb ipari gazdasági terület építési övezeteinek előírásai

49. § (1) A Gip jelű egyéb ipari gazdasági terület övezeteiben – eltérő övezeti előírás hiányában – elhelyezhető

a) nem zavaró hatású gazdasági,

b) a gazdasági rendeltetésű épületen belül szolgálati lakórendeltetésként legfeljebb egy lakás, összesen 90 m2 nettó alapterülettel,

c) igazgatás, iroda,

d) üzemanyagtöltő,

e) sport,

f) közösségi szórakoztató,

g) kereskedelmi szolgáltató,

h) energiaszolgáltatási,

i) településgazdálkodási

rendeltetésű épületek.

(2) Nem helyezhető el az egyéb ipari övezetben

a) főrendeltetésű épület hiányában lakórendeltetés és terepszint alatti emberi tartózkodásra alkalmas építmény,

b) állattartó épület, kivéve őrző-védő állat céljára.

(3) Az építmények az épületmagasság legnagyobb értékét a rendeltetéssel összefüggő technológiai berendezés indokolt magassága esetén 10,0 méterrel haladhatja meg.

(4) Az előkertben

a) a szabályozási terven jelölt kötelező zöldfelület közterületi határonként egy alkalommal 10,0 m-es szélességben burkolattal megszakítható a telekre történő ki-behajtás érdekében,

b) elhelyezhető a kapu közelében legfeljebb 20 m2 bruttó alapterületű portaépület

(5) Iparterületen – a szabályozási terv eltérő rendelkezése kivételével –

a) az előkert legalább 10,0 m,

b) az oldalkert mérete, ha a telek közterületi határon mért szélessége nem éri el a 40,0 métert, legalább 6,0 m, ha legalább 40,0 méter széles akkor az egyik oldalkert legalább 6,0 m, a másik oldalkert legalább 10,0 m,

c) a hátsókert mérete legalább 10,0 m.

(6) Ha a szabályozási terv kötelezően kialakítandó és fenntartandó zöldfelületet nem jelöl a telekhatárán, akkor legalább a telek egyik oldalhatára mentén fasor telepítendő.

(7) Kerítés magassága legfeljebb 2,2 méter lehet.

(8) Új épület építésének, meglévő épület alapterületének 40 %-ot meghaladó bővítésének, feltétele a teljes közműellátás. (9) Az egyéb ipari gazdasági terület építési övezeteinek építési paraméterei a 2. melléklet 5. pontjában szerepelnek.

IX. Fejezet

Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó rendelkezések

41. Közlekedési, parkolási, személygépjármű elhelyezési övezetek előírásai

50. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló területek az országos- és a helyi közutak, valamint a kerékpár- és gyalogutak, a járdák, a gépjármű várakozóhelyek, a közösségi közlekedést szolgáló létesítmények, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményeik, a közforgalmú vasutak, a vízi közlekedés építményeinek elhelyezésére szolgálnak.

(2) A közterületek, a közutak összefüggő hálózatot kell, hogy alkossanak.

(3) A közlekedési területeket úgy kell kialakítani, hogy azon biztosítva legyen

a) a telkek biztonságos megközelítése,

b) a területen összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,

c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá

d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása.

(4) A közlekedési területek a SZT-en jelöltek szerint az alábbi övezetekre tagozódnak

a) közúti közlekedés övezetei KÖu-1, KÖu-2, KÖu-3,

b) parkoló övezet KÖp,

c) közlekedési zöld övezet KÖz

d) jelentősebb külterületi kiszolgáló utak színezéssel jelölve

(5) A KÖu-1, KÖu-2 és KÖu-3 - jelű közúti közlekedési övezetekben:

a) csak a közlekedéssel és a közművekkel összefüggő építmények helyezhetők el, épület nem építhető,

b) a vonatkozó jogszabályokban előírt fakivágási és fatelepítési előírások betartása mellett, az út menti fasorok és egyéb növényzet telepítését az út kialakításával, vagy rekonstrukciós beavatkozásával egyidejűen kell megvalósítani.

(6) A KÖu-1 jelű övezet az országos közúthálózat eleme.

(7) A KÖu-2 jelű övezetbe tartoznak a helyi gyűjtő utak.

(8) A KÖu-3 jelű övezetekbe a helyi kiszolgáló utak és a gyalogos utak tartoznak.

(9) A közlekedési terület övezeteinek jellemzői a 2. melléklet 6. pontjában szerepelnek.

(10) Az országos közút külterületi szakaszán és a jelentősebb mezőgazdasági utak mentén

a) az úttengelytől mért, SZT-en jelölt védősávon belül – kerítés kivételével – építmények csak külön jogszabályok szerint helyezhetők el,

b) mezőgazdasági kiszolgáló utak esetén, ha kerítés létesítése indokolt azt az úttengelytől mérten legalább 5,0 m-re helyezhetők el,

(11) KÖp jelű övezet közterületi parkoló létesítésére alkalmas övezet.

a) Az övezetben épület nem helyezhető el, kivéve a parkolás rendjét biztosító településképvédelmi szempontoknak megfelelő építmény.

b) Közterületi parkoló csak fásítva alakítható ki, melyet minden megkezdett 5 db várakozóhely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, legalább 1 m2 szabad földterület biztosításával.

(12) KÖz jelű övezet a közlekedésre szánt területen belüli zöldfelület, ahol

a) kerti bútorok, kertberendezési tárgyak elhelyezhetők, ha az a közlekedésbiztonságot nem veszélyeztetik, továbbá

b) a kapubehajtókhoz vezető útburkolat kiépíthető,

c) fa és cserje telepítése is csak a közlekedésbiztonság figyelembevétele mellett lehetséges,

d) a közműépítmények elsődlegesen a terepszint alatt kerülhetnek kialakításra.

(13) Övezeti jellel el nem látott, de a SZT-en színezéssel megjelölt mezőgazdasági utak

a) a közterületek részét képezik, valamint

b) szabályozott helyeken a szélessége legalább 4,0 m és 6,0 m. (14) Azok a mezőgazdasági vagy erdei kiszolgáló utak, melyeket a SZT nem jelöl kötelező elemként, amíg önálló földrészletek megközelítését biztosítják addig a közlekedés célját töltik be. Telekrendezés során megszüntethetők, ha a közlekedési szerepük okafogyottá vált, de amíg önálló helyrajzi számmal rendelkeznek addig építési paraméter nélküli út teleknek számítanak.

42. Zöldterületre vonatkozó általános rendelkezések és övezeteinek előírásai

51. § (1) A Zöldterületek az állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a mindennapi pihenést, testedzést szolgáló közterületek.

(2) A zöldterületek övezete a Zkk jelű közkert.

(3) A zöldterületek övezeteinek beépítési paraméterei a 2. mellélet 7. pontjában szerepelnek.

(4) A közkertben elhelyezhető

a) pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, kerékpárútvonal, pihenőhely, tornapálya, játszótér),

b) kertberendezési tárgyak, köztárgyak (különösen szobrok, szökőkutak, medencék),

c) kerti építmények,

d) vendéglátó és turisztikai rendeltetésű épület,

e) hírlap, ajándék és virágárusító, információs pavilon,

f) a zöldfelület fenntartásához szükséges épület,

g) illemhelyek,

h) műtárgyak.

(5) Zkk-1 jelű övezetben épület nem létesíthető, csak a (4) bekezdés a)–c) és h) pontokban felsoroltak helyezhetők el.

(6) Zkk-2 jelű övezetben elhelyezhetők az (4) bekezdésben felsoroltak. Vízbekötéssel rendelkező épületet csak teljes közműellátás megléte esetén lehet építeni.

43. Erdőterületekre vonatkozó általános rendelkezések

52. § (1) Az erdőterület az erdőgazdálkodás céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterület területfelhasználási célja szerint, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján meghatározott elsődleges rendeltetésével összhangban az alábbi övezetekbe tartozhat:

a) Ev jelű védelmi erdőterület övezetei településvédelmi vagy erózió ellen védő erdőterületek,

b) Eg jelű gazdasági erdőterület övezete, ahol az erdőgazdálkodás elsődleges célja a faanyagtermelés és szaporítóanyag-termelés,

c) Ek jelű közjóléti erdő olyan erdőterület sport, turisztika, üdülés, oktatási tevékenység, vadaspark céljára kialakítható erdők övezete,

melyek építési paraméterei a 2. mellélet 8. pontjában szerepelnek.

(3) Az (2) bekezdés b) és c) pontjában szereplő övezetekben épületet elhelyezni részleges közműellátás biztosításával lehetséges.

(4) Az erdőterületek azon övezeteiben, ahol épület elhelyezését az előírások lehetővé teszik, a közterületi telekhatártól számított 10,0 m-es sávban épületet elhelyezni nem lehet.

(5) A meglévő és a tervezett erdőterületeken a jogszerűen meglévő épületek felújíthatók a rendelet hatálybalépésekor meglévő beépítettség mértékéig.

44. Védelmi erdőterületek övezeti előírásai

53. § (1) Az Ev jelű védelmi erdőterület övezet telkén a területfelhasználási céljának, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján meghatározott elsődleges rendeltetésének megfelelően – az erdei kilátó, a magasles kivételével – építményt elhelyezni nem lehet.

(2) Ev jelű védelmi erdőterület övezetben bármilyen építmények kizárólag akkor alakíthatók ki, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. (3) Az övezetben nem helyezhető el épület és gépjármű-várakozó hely.

45. Gazdasági erdőterület övezeteinek előírásai

54. § (1) Az Eg jelű gazdasági erdőterület övezet telkén a területfelhasználási céljának, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján meghatározott elsődleges rendeltetésének megfelelő épület (erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmény, őrház, ezek melléképületei, melléképítményei, továbbá erdei kilátó, vadászház, vadvédelmi kerítés, természetmegőrzés, ismeretterjesztés építményei) helyezhető el.

(2) A gazdasági erdőterületen épületet elhelyezni

a) a területre vonatkozó erdőtervben meghatározottak figyelembevétele mellett és a természetvédelemmel összhangban

b) legalább 5,0 hektáros telken

lehet.

(3) Eg jelű gazdasági erdőövezetben elhelyezhető

a) az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás építményei,

b) az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények,

c) szolgálati lakás, erdészház csak az a) pont építményeivel együtt létesíthető,

d) az épületek elhelyezésére szolgáló kivett udvarrész legfeljebb 4.000 m2 lehet.

(4) Az Eg jelű övezetben a legalább 5,0 hektár területnagyságot elérő telken több épület is létesíthető, melyeket a kivett udvarrészen kell csoportosítani.

46. Közjóléti erdőterületek övezeteinek előírásai

55. § (1) Az Ek-1 jelű közjóléti erdőterület övezetben, a felhagyott, spontán erdősülő kertes területek (Öreg szőlőhegy és Kovácsgödör területrészen), ahol a domborzati adottságokra és a településképi kitettségre, a kialakult állapotra és a természeti értékek védelmére tekintettel

a) elhelyezhető:

aa) a terület fenntartásával, gondozásával kapcsolatos tároló épület,

ab) az erdő- és a vadgazdálkodás építményei, azokkal összefüggő gazdasági épület,

ac) a testedzést és turizmust szolgáló építmény, különösen: turista pihenőhely, erdei tornapálya, kilátó, előző rendeltetésekkel összefüggő szociális épület,

ad) vendéglátást és szállásférőhelyet befogadó épület kizárólag az Öreg szőlőhegy területén.

b) nem helyezhető el sem épített-, sem mobilház formájában,

ba) lakóépület,

bb) árukereskedelmi, -raktározó rendeltetésű épület,

bc) mezőgazdasági munkagépek, egyéb szállító gépjárművek tárolására kialakított parkoló vagy garázs.

(2) Ek-2 jelű közjóléti erdőterület övezetben

a) elhelyezhető

aa) az erdő-és vadgazdálkodás építményei, azokkal összefüggő gazdasági épület,

ab) a testedzést és turizmust szolgáló építmény, különösen turista pihenőhely, erdei tornapálya, kilátó,

ac) az oktatást, nevelést, ismeretterjesztést szolgáló építmények, oktatóház,

ad) szabadtéri rendezvényekkel és sportolással kapcsolatos kiszolgáló épületek,

b) nem helyezhető el sem épített-, sem mobilház formájában,

ba) lakóépület,

bb) kereskedelmi és vendéglátás épülete,

c) nem alakítható ki mezőgazdasági munkagépek, egyéb szállító gépjárművek tárolására parkoló vagy garázs.

d) az övezetben a szabályozási terven megtartandó, kialakítandó zöldfelületként megjelölt terület természeti értékei miatt védendő, természetes állapotában megtartandó zöldfelület.

(3) Ek-3 jelű közjóléti erdőterület övezetben

a) elhelyezhető

aa) az oktatást, nevelést, ismeretterjesztést szolgáló építmények, oktatóház,

ab) a testedzést és turizmust szolgáló építmény, különösen turista pihenőhely, erdei tornapálya, kilátó, előző rendeltetésekkel összefüggő szociális épület,

ac) 1,5 méternél nem nagyobb bevágást, vagy feltöltést igénylő szabadtéri sportpályák és a rendeltetést kiszolgáló épületek,

ad) a terület fenntartásával, gondozásával kapcsolatos tároló épület,

b) nem helyezhető el sem épített-, sem mobilház formájában,

ba) lakóépület,

bb) kereskedelmi és vendéglátás épülete,

bc) mezőgazdasági munkagépek, egyéb szállító gépjárművek tárolására kialakított parkoló vagy garázs.

47. Mezőgazdasági területekre vonatkozó általános rendelkezések

56. § (1) A mezőgazdasági terület az alábbi területfelhasználási egységek övezeteire tagozódik:

a) Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezetei,

b) jelű általános mezőgazdasági terület övezetei.

(2) Mezőgazdasági területen lévő, zártkerti művelés alól kivett telken építmény csak a szabályozási terven jelölt övezeti besorolásnak megfelelően helyezhető el.

(3) A mezőgazdasági terület övezeteiben a közműellátás mértéke részleges. Egyedi zárt szennyvíztároló csak akkor létesíthető, ha a 26. § (4) bekezdésben foglaltak teljesülnek.

(4) Azokban a mezőgazdasági övezetekben, ahol a lakórendeltetés megengedett, ott az csak az alábbiak együttes teljesülés esetében helyezhető el:

a) a lakórendeltetésre a gazdasági rendeltetéssel egyidejűen, vagy azt követően építhető épület,

b) az épületek rendeltetésszerű használatához a (3) bekezdésben leírtak szerinti részleges közműellátás biztosítása szükséges

c) a használat során keletkező hulladékok rendszeres elszállítása biztosított,

d) az egyes beépíthető földrészletek gépjárművel legalább 6,0 méter széles telken kialakított közútról vagy magánútról megközelíthetők.

(5) Az Mk-1, Mk-2, Mk-3, Má-1 és Má-4 jelű mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont nem létesíthető.

(6) Az Má jelű mezőgazdasági terület meghatározott övezeteiben több önálló telekből birtoktest alakítható ki, amelynek az Má-2 és Má-3 jelű telkén birtokközpont létesíthető.

a) Birtoktestként egy tulajdonos, vagy családi gazdaság birtokában levő általános és kertes mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezkedő, összesen legalább 3 ha (30.000 m2) nagyságú, bármely művelési ágban nyilvántartott és a birtokközpont fennállása alatt annak megfelelően használt termőföldek vehetők figyelembe, amelyek valamennyi alábbi feltételnek megfelelnek:

aa) a birtokközponttól legfeljebb 20 km-es távolságon belül helyezkednek el,

ab) a birtoktesthez tartozó telkek legalább 40 %-a Sárisáp közigazgatási területén található,

b) A birtokközpont telkén a mezőgazdasági rendeltetés mellett, azzal egyidejűen a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű, vendéglátó épület is elhelyezhető, ha a (4) bekezdésben szereplő feltételek maradéktalanul teljesülnek.

(7) A birtokközpontra vonatkozó előírások:

a) a birtokközpont legalább 10.000 m2 (1 ha) nagyságú telken alakítható ki, melynek telekhatára a lakótelkek határától mérten legalább 100 m-es távolságban lehet.

b) a birtokközpont beépítettsége a beszámítható telkek összterületének legfeljebb 3%-ából képezhető és a birtokközpont területére vetítetten legfeljebb 30 % -ot érhet el,

c) a birtokközpont területén lakórendeltetés kizárólag akkor létesíthető, ha az árutermelő növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, feldolgozás az állandó helyben lakást indokolttá teszi. A lakórendeltetés alapterülete a tényleges beépítés legfeljebb 50% és legfeljebb bruttó 200 m2 lehet, amely a gazdasági rendeltetésű épületek létesítését nem előzheti meg, a birtokközpont területén a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén, a telekhatároktól mért legalább 10 m széles sávban többszintes növénytelepítéssel, fásított zöldfelületként kell kialakítani.

48. Kertes mezőgazdasági területre vonatkozó általános rendelkezések és övezeteinek előírásai

57. § (1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági területen elhelyezhető:

a) a kert-, szőlő- és gyümölcs-termesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás, a borturizmus szolgáltatás (különösen borkereskedés, borkóstoló, bormúzeum), az saját családi szükségleteket kielégítően, mellékrendeltetésként állattartás gazdasági építményei,

b) önálló terepszint alatti építmény (pince).

(2) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteiben nem helyezhető el.

a) lakó rendeltetésű épület vagy épületrész

b) föld feletti gáztartály,

c) lakókocsi, konténerház,

d) 3,5t-t szállító járművek, földmunkagépek tárolására épület.

(3) Állattartás céljára csak a kedvtelésből, vagy saját fogyasztásra szánt kistestű haszonállatok tartására alkalmas állattartó építmény létesíthető.

(4) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteiben egy telken legfeljebb egy gazdasági épület és legfeljebb egy önálló pince felépítmény nélkül helyezhető el.

(5) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteinek építési paraméterei a 2. melléklet 9. pontjában szerepelnek.

(6) A paramétertáblázatban szereplő telek legkisebb szélességére és mélységére vonatkozó előírást csak a telkek megosztása, telekcsoport újra osztása esetén kell alkalmazni. Telekegyesítés esetén, a telkeken építményeket csak az övezeti előírásban meghatározott telekterület-méretek megléte esetén szabad elhelyezni.

(7) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteiben – szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában − épületet, növényházat, terepszint alatti építményt a közterületi telekhatártól számított legalább 5,0 m-es, de a kiszolgáló út tengelyétől legalább 8,0 m-es, az oldalsó telekhatároktól számított 3,0 m-es, és a hátsó telekhatároktól számított 6,0 m-es sávban nem lehet elhelyezni.

(8) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteiben

a) kerítés legfeljebb 1,8 m-es magassággal építhető,

b) 1,5 m-nél magasabb támfal nem építhető, kivéve, ahol azt a domborzati adottságok szükségessé teszik, továbbá

c) tilos az építési helyen belül a természetes terepszint 1,5 m-nél nagyobb méretű megváltoztatása, építési helyen kívül legfeljebb 0,8 m-ig változhat a természetes terepszint a szomszédos telkek terepszintjének figyelembevétele mellett.

(9) Mk-1 jelű övezet a Birkis keleti lejtőin elsősorban a kertgazdálkodásra, a bor- és egyéb terménytárolásra és azokkal összefüggésben végezhető tevékenységekre szolgál.

a) A kialakítható és beépíthető telek legkisebb szélessége 12,0 m és legfeljebb 25,0 m lehet.

b) A kert, vagy gyümölcs művelési ágú legalább 900 m2-t elérő telek építhető be, melyen egy pinceépület és hozzá kapcsolódó pince létesíthető.

c) Nem helyezhető el az övezetben lakórendeltetés, vagy a kertes mezőgazdasági tevékenységtől eltérő gazdasági tevékenység.

d) A legnagyobb beépítettség 3 %, a terepszint alatt 6 % lehet, de az épület összes bruttó alapterülete a 150 m2-t nem haladhatja meg.

e) A legnagyobb épületmagasság 4,0 m, melyet a rendezett terep szintjétől kell számolni olyan módon, hogy a feltöltés nem haladhatja meg a 1,5 m-es magasságot,

f) Felépítmény nélküli pince csak földborítással épülhet.

g) A kiszolgáló út mentén az előkert legalább 5,0 és legfeljebb 8,0 méter lehet, mely épített kerítéssel nem keríthető le. Kerítés a pince, pinceépület vonalában építhető.

h) A földborítású pince akkor nem számít bele a felszíni beépítési mértékbe, ha legalább 0,6 m vastagságban földdel borított és növénnyel beültetett.

i) Önálló, vagy csak pince létesítése esetén a földborítás vastagsága legalább 0,4 m legyen.

(10) Mk-2 jelű belterületi, belterülettel szomszédos kertes mezőgazdasági területeken

a) a beépíthető legkisebb telek - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 1200 m2,

b) a legnagyobb beépítettség a terepszint felett és alatt 3 % lehet, de az épület bruttó alapterülete az 50 m2-t nem haladhatja meg,

c) a legnagyobb épületmagasság 4,0 m, melyet a rendezett terep szintjétől kell számolni olyan módon, hogy a feltöltés nem haladhatja meg a 1,5 m-es magasságot,

d) a telekmegosztás során 1200 m2-nél kisebb területű földrészlet nem alakítható ki.

(11) Mk-3 jelű kertes mezőgazdasági övezet a Birkis korlátozott beépíthetőségű területe, ami a gazdálkodással, kiskertműveléssel egybekötött rekreációs tevékenységekre szolgál, melyen

a) a beépíthető legkisebb telek 5000 m2,

b) a legnagyobb beépítettség 1 %, a terepszint alatt 3 % lehet, de az épület alapterülete az 50 m2-t nem haladhatja meg,

c) a legnagyobb épületmagasság 4,5 m, melyet a rendezett terep szintjétől kell számolni olyan módon, hogy a feltöltés nem haladhatja meg a 1,5 m-es magasságot.

(12) Mk-4 jelű kertes mezőgazdasági övezetben (Molnár-hegy)

a) korlátozott építési tevékenység folytatható, a terepfelszínen csak épületnek nem minősülő építmény (műszaki létesítmény, kilátó) helyezhető el,

b) a terepfelszín alatt terménytárolásra pince építhető a telek 1 %-os mértékéig, ha a telek eléri az 5.000 m2 alapterületet,

c) nem helyezhető el az övezetben 2,0 m gerincmagasságot meghaladó növénytermesztő üvegház, fóliasátor.

49. Általános mezőgazdasági területre vonatkozó általános rendelkezések és övezeteinek előírásai

58. § (1) Az jelű általános mezőgazdasági területen a mezőgazdasági rendeltetésekkel kapcsolatosan elhelyezhető:

a) a növénytermesztés, és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás és árusítás építményei (gazdasági épület és egyes övezetekben terepszint alatti építmény),

b) az állattartást és állattenyésztést szolgáló gazdasági épületek és egyéb építmények,

c) egyes övezeteiben a gazdálkodáshoz kapcsolódóan lakás vagy lakóépület.

(2) Az általános mezőgazdasági terület övezetei:

a) Má-1 jelű övezet belterület közeli, vegyes rendeltetésű, jellemzően növénytermesztő gazdálkodás területe,

b) Má-2 jelű övezet hagyományos múltú, jellemzően nagyüzemi állattartás területe és a növénytermesztő gazdálkodás,

c) Má-3 jelű övezet jellemzően szántó és rét, legelő művelésű területek,

d) Má-4 jelű övezet a korlátozott építési lehetőségű védendő szántó és rét, legelő művelésű területek.

(3) Az Má jelű mezőgazdasági terület övezeteiben egy telken több épület is elhelyezhető, de azokat egy közös gazdasági udvar köré kell szervezni.

(4) Az általános mezőgazdasági terület övezetében

a) épületet a mezőgazdasági terület menti út telkétől számított 15,0 m-es sávban – előkertben - elhelyezni nem lehet

b) az oldalsó és hátsó kert legalább 10 méter legyen.

(5) Amennyiben az általános mezőgazdasági terület övezeteiben a területhasználat kerítés létesítését feltétlenül indokolja – különösen védendő ültetvény, gazdasági udvar, karámkerítés esetén – és a kerítés menti kiszolgáló út szélessége nem éri el a 10,0 métert, akkor a kerítés az út tengelyétől mérten legalább 5,0 m-re helyezendő.

(6) Az általános mezőgazdasági területeken előírt épületmagasságtól kizárólag technológiai okokból legfeljebb 25,0 méter magasságig lehet eltérni, a technológiai berendezés, műtárgy sajátos igénye szerint.

(7) Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek építési paraméterei a 2. melléklet 10. pontjában szerepelnek.

(8) Má-1 jelű övezet gazdálkodás területe.

a) A beépíthető legkisebb telek 5.000 m2.

b) A legnagyobb beépítettség a terepszinten és a terepszint alatt 3 % lehet.

c) A legnagyobb épületmagasság 4,5 m, melyet a rendezett terep szintjétől kell számolni olyan módon, hogy a feltöltés nem haladhatja meg a 1,5 m-es magasságot.

d) Az övezetben elhelyezhető

da) a saját célú fogyasztásra haszonállat, vagy kedvtelési állattartásához szükséges istálló és tároló gazdaságiépület, kézműves műhely,

db) a gyepgazdálkodáshoz és helybeni növénytermesztéshez kapcsolódó feldolgozó, valamint tároló épület,

dc) terepszint alatti építmény (pince) a talajvízszint magasságának mérlegelése mellett.

e) Egy telken legfeljebb 4 db épület létesíthető oly módon, hogy az épületek a szomszédos lakótelkek határától legalább 25,0 méter távolságra, az Únyi-patak felőli telekhatártól legalább 20,0 méter távolságra helyezkedjenek el,

f) Az Má-1 jelű övezetben kialakított telkek közös telekhatárát 10,0-10,0 méterre közelítheti meg épület.

(9) Má-2 jelű övezet elsősorban a nagyüzemi állattartó és állattenyésztő, továbbá növénytermesztő gazdálkodás területe.

a) A beépíthető legkisebb telek 10.000 m2 (1,0 ha).

b) A legnagyobb beépítettség terepszinten 5%, a terepszint alatt 3 % lehet.

c) A legnagyobb épületmagasság gazdasági épület esetén 5,0 m, lakóépület esetén 5,5 m, melyet a rendezett terep szintjétől kell számolni olyan módon, hogy a feltöltés nem haladhatja meg a 1,5 m-es magasságot.

d) Az övezetben elhelyezhető

da) a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás, szolgáltatás építményei, ha a telek nagysága eléri a 1,0 hektárt,

db) a gazdálkodáshoz kapcsolódóan lakórendeltetés, ha az árutermelő növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, feldolgozás az állandó helyben lakást indokolttá teszi. A lakórendeltetés alapterülete a tényleges beépítés legfeljebb 50%-a és legfeljebb bruttó 200 m2 lehet, ha az 56. § (4) bekezdésében szereplő feltételek teljesülnek,

dc) terepszint alatti építmény (pince).

(10) Má-3 jelű övezetbe tartoznak a jellemzően szántó és rét, legelő művelésű területek és a nem védendő gyepterületek.

a) A beépíthető legkisebb telek gazdasági épület esetén 20.000 m2 (2,0 ha), gazdasági és lakóépület esetén 100.000 m2 (10,0 ha).

b) A legnagyobb beépítettség terepszinten és terepszint alatt 3 % lehet. A lakórendeltetés alapterülete a tényleges beépítés legfeljebb 50% és legfeljebb 200 m2 lehet, ha az 56. § (4) bekezdésében szereplő feltételek teljesülnek,

c) A legnagyobb épületmagasság gazdasági épület esetén 6,0 m, lakóépület esetén 4,5 m, melyet a rendezett terep szintjétől kell számolni olyan módon, hogy a feltöltés nem haladhatja meg a 1,5 m-es magasságot.

(11) Az Má-4 jelű övezetbe tartoznak a korlátozott építési lehetőségű, védendő szántó és rét, legelő művelésű mezőgazdasági területek.

a) A beépíthető legkisebb telek 50.000 m2 (5,0 ha).

b) A legnagyobb beépítettség terepszinten 1 %, a terepszint alatt 0 % lehet, de az épület alapterülete az 600 m2-t nem haladhatja meg.

c) A gazdasági épület legnagyobb épületmagassága 4,5 m, melyet a rendezett terep szintjétől kell számolni olyan módon, hogy a feltöltés nem haladhatja meg a 1,5 m-es magasságot.

d) Az övezetben lakó rendeltetésű épület vagy épületrész nem helyezhető el.

50. Vízgazdálkodási területre vonatkozó általános rendelkezések

59. § (1) A V jelű vízgazdálkodási területbe tartozik a tavak, patakok, vízfolyások, csatornák, vízmosások területe.

(2) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület egyéb célú hasznosítása csak a szabályozásit terv rendelkezése szerint és a vízügyi ágazat hozzájárulása esetén változtatható meg.

(3) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni a szabályozási terven jelölt telekalakítás vagy besorolás megvalósításáig.

(4) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sáv a vízgazdálkodási területet jelentő telek határától van kijelölve, melyet szabadon kell hagyni a mederkarbantartó számára. A parti sávot érintő, e rendelet hatályba lépését megelőzően elhelyezett épület, építmény mindaddig megtartható, felújítható, de nem bővíthető, amíg a parti sáv rendeltetését és megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét, a parti sávban a munkagépekkel történő munkavégzést nem akadályozza, a meder állapotát nem veszélyezteti.

(5) A vízgazdálkodási övezetekben építmények kizárólag vízgazdálkodási és a természetvédelmi célok elérése érdekében, csak a vízügyi jogszabályokban meghatározottak szerint létesíthetők.

(6) A 96 hrsz.-ú árok besorolású telken a felszíni vízlevezetést biztosítani kell.

(7) Az állami tulajdonú vízfolyások mentén 6,0 m, az egyéb tulajdonú vízfolyások mentén 3,0 m szélességű a fenntartó parti sáv. A vízfolyások fenntartási sávja sem a belterületen, sem a külterületen nem keríthető le, csak gyepterületként alakítható ki és tartható fenn.

(8) A természetközeli vízfolyások, ökológiai folyosó övezetébe tartozó külterületi szakaszán a vízgazdálkodási terület telekhatára menti szabályozási terven jelöltek szerinti 20,0 és 50,0 méteres területsávban épületet elhelyezni nem lehet, kivéve a vízgazdálkodást szolgáló, valamint a vonatkozó vízügyi és természetvédelmi jogszabályok alapján megengedett vízhasználathoz kötődő, rekreációs célú épületet.

(9) A vízgazdálkodási területek övezeteinek építési paraméterei a 2. melléklet 11. pontjában szerepelnek.

51. Természetközeli területre vonatkozó általános rendelkezések és övezeteinek előírásai

60. § (1) A Tk jelű természetközeli területbe jellemzően a természeti értéket képviselő sziklás, gyepes területek, vizes élőhelyek, nádasok, mocsarak tartoznak, továbbá azon felhagyott mezőgazdasági művelésű területek, amelyek természetes állapota ezt indokolja. Természetközeli területen elsődleges cél a természetes állapot megtartása a vonatkozó természetvédelemi fenntartási tervekben foglaltak szerint.

(2) A Tk/1 jelű természetközeli terület övezete, melyen

a) elhelyezhető a területen lévő élőhelyek zavartalan fennmaradásának biztosítása mellett.

aa) a legeltetéses állattartáshoz szükséges tájba illő építmény,

ab) a természetkímélő gazdálkodási módok és a terület természeti értékeinek bemutatására szolgáló, ismeretterjesztési célt szolgáló építmény, tanösvény tájékoztató tábla, madár les, esőbeálló

ac) karám kerítés,

ad) villanypásztor,

b) nem helyezhető el épület, terepszint alatti építmény,

c) vizes élőhely, tó kialakítható.

(3) A természetközeli terület építési paraméterei a 2. melléklet 12. pontjában szerepelnek.

52. Beépítésre nem szánt különleges területekre vonatkozó rendelkezések és azok övezeteinek előírásai

61. § (1) Beépítésre nem szánt különleges területbe tartoznak az alábbi, jellemzően jelentős zöldfelülettel rendelkező területek, melyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, vagy a rendeltetés sajátossága miatt eltérnek a többi területfelhasználási kategóriákba sorolt területektől.

(2) A Kb jelű beépítésre nem szánt különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(3) A beépítésre nem szánt különleges területek a Szabályozási terveken jelölteknek megfelelően az alábbiak lehetnek:

a) Sportterület Kb-Sp

b) Rekreációs terület Kb-Re

c) Temető területe Kb-T

d) Kultúrtörténeti terület Kb-Tö

e) Közműszolgáltatói terület Kb-Kü

f) Bánya területe Kb-B

(4) A beépítésre nem szánt különleges területek övezeteinek építési paraméterei a 2. melléket 13. pontjában szerepelnek.

62. § (1) A Kb-Sp/1 jelű különleges sportterület övezetbe soroltak a meglévő sportpályák területei.

(2) A területen elhelyezhető

a) a sportpályák öltözői és szociális épületei, műszaki technológiai berendezései, létesítményei,

b) a sport és szabadidős építmények mellett kereskedelmi szálláshely szolgáltató, kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó rendeltetést befogadó épület.

(3) Nem helyezhető el

a) lakóépület,

b) a főrendeltetéssel össze nem függő kereskedelmi-, szolgáltató tevékenységet befogadó épület,

c) technikai sportok építményei,

d) üzemanyagtöltő állomás,

e) 3,5 t önsúlynál nehezebb teher- és szállító gépjárművek számára parkoló és garázs.

(4) Épület a közterületi telekhatártól legalább 10,0 m-re, nem közterületi telekhatártól legalább 5,0 m-re építhető.

(5) Új épület elhelyezése csak teljes közműellátás biztosítása mellett történhet.

63. § (1) A különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület övezeteibe sorolt területeken az övezeti előírások szerint differenciált rendeltetéseket lehet elhelyezni.

(2) Épület, egyéb rekreációs tevékenységgel összefüggő építmény – a szabályozási terv rendelkezésének hiányában - valamennyi telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el.

(3) Kb-Re/1 jelű rekreációs területbe tartozik a turizmust, valamint az aktív pihenést szolgáló terület, melyen

a) elhelyezhető

aa) teremsportok építményei, sportöltöző, testedzést szolgáló építmények, sportklub működését szolgáló épületek,

ab) kereskedelmi szállásszolgáltatás, vendéglátás és azokat kiszolgáló egyéb rendeltetésű építmények,

ac) kilátó, turistaház, hitéleti, egészségügyi, szociális rendeltetést befogadó épület,

ad) a lovassportot szolgáló tároló és állattartó építmények és a technikai sportok építményei

b) nem helyezhető el

ba) lakóépület,

bb) a főrendeltetéssel össze nem függő kereskedelmi-, szolgáltató tevékenységet befogadó épület,

bc) üzemanyagtöltő állomás,

bd) parkolóterület és 3,5 t önsúlynál nehezebb teher- és szállító gépjárművek számára garázs.

c) Vízfogyasztással rendelkező épületet legalább részleges közműellátás biztosítása mellett lehet építeni, ha az egyedi zárt szennyvíztároló üzemeltetéséhez a 26. § (4) bekezdésben foglaltak teljesülnek.

d) A Horgásztó menti 057 hrsz.-ú telek megtartandó zöldfelületként jelölt területrészén a meglévő növényzet természetes állapotában megtartandó, azon semmilyen burkolat, építmény nem helyezhető el.

(4) Kb-Re/2 jelű beépítésre nem szánt rekreációs területbe tartozik

a) a 1467/1, 1467/2, 1488, 1489, 1490, 1491/1, 1491/2, 1491/3, 1491/4. 1492, hrsz.-ú, az erdőfenntartáshoz és a turizmushoz kapcsolódó rendeltetésű telek, melyen

b) elhelyezhető vendégház, erdészház, és azokkal összefüggésben, azokkal egyidejűen, vagy azt követően lakórendeltetést befogadó épület és kiszolgáló gazdasági épület, ha

c) a telek területe eléri a 4.000 m2-es nagyságot és ha a telek legalább részleges közműellátása biztosított és ha

d) az egyedi zárt szennyvíztároló üzemeltetéséhez a 26. § (4) bekezdésben foglaltak teljesülnek.

64. § A Kb-T/1 jelű különleges temető terület övezetben a temetkezéssel összefüggő, ill. hitéleti célú létesítmények a temetkezés egyéb építményei, a fő rendeltetést és a fenntartást kiszolgáló egyéb építmények helyezhetők el, ahol az alábbi előírásokat kell betartani:

a) A temető területén belül hagyományos temetkezésű új sírkertrész lakóépülettől legalább 30,0 m védőtávolságon kívül, urnás temetkezés esetén védőtávolságon belül is kialakítható.

b) Épület a közterületi telekhatártól legalább 10 m-re, nem közterületi telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el.

c) Vízfogyasztással rendelkező épületet legalább részleges közműellátás biztosítása mellett lehet építeni, ha az egyedi zárt szennyvíztároló üzemeltetéséhez a 26. § (4) bekezdésében foglaltak teljesülnek.

65. § (1) A Kb-Tö/1 jelű különleges történeti terület övezetbe sorolt a Quadriburg területén régészeti szempontból kiemelt jelentőséggel bíró terület, amelynek hasznosítása során elsődlegesen a régészeti szempontokat kell figyelembe venni.

(2) Az övezet legalább 8.000 m2-es telkén a telekhatároktól 10,0 méterre lehet építeni. A telek be nem építhető területrészén a régészeti érdekek érvényesülése érdekében lehet védőtetőt létesíteni.

(3) A területen elhelyezhető:

a) a régészeti értékek bemutatását, védelmét szolgáló építmény,

b) iroda, oktatási célú épület,

c) a rekreációs rendeltetést szolgáló épületek, műszaki technológiai berendezések elemei, létesítményei

d) a b) és c) pontban megjelölt épületeken belül önálló rendeltetési egységként a tulajdonos, a használó, személyzet számára szolgáló lakás, melynek alapterülete legfeljebb nettó 200 m2 lehet,

e) a terület üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges kiszolgáló és tároló épület.

(4) Nem helyezhető el a területen

a) önálló rendeltetésként kereskedelmi, vendéglátó épület,

b) a telek északi telekhatára menti 35,0 méteres teleksávon kívül egyéb helyen a gépjárművek számára felszíni parkoló felület.

(5) Épület a közterületi telekhatártól legalább 10,0 m-re, nem közterületi telekhatártól legalább 6,0 m-re helyezhető el, tekintettel a SZT-en jelölt be nem építhető területrészre, kivétel a régészeti értéket bemutató építmény, mely a lelőhely által meghatározott helyen építhető.

(6) Vízfogyasztással rendelkező épületet teljes közműellátás biztosítása mellett lehet építeni.

66. § (1) A Kb-Kü/1 jelű különleges közműszolgáltatói terület övezetbe sorolt területen a közműlétesítmények (különösen: szennyvíztisztító, víztároló), közmű építményei, épületei műszaki technológiai berendezések elemei helyezhetők.

(2) Az üzemeltetés épületei a technológiai berendezések figyelembevétele mellett legfeljebb 5,0 m épületmagassággal épülhetnek a terület 10 %-os beépítési mértékéig

(3) A műszaki létesítmények körül legalább a telek két oldalhatárán a kialakult beépítettség figyelembevétele mellett 10,0 m széles fasort is magába foglaló kötelező zöldfelület alakítandó ki és tartandó fenn.

(4) Vízfogyasztással rendelkező épületet legalább részleges közműellátás biztosítása mellett lehet építeni, ha az egyedi zárt szennyvíztároló üzemeltetéséhez a 26. § (4) bekezdésében foglaltak teljesülnek.

67. § (1) A Kb-B/1 jelű különleges bányaterületen a 0133/1, 0137/1, 0137/3, 0138, 0140, 0141 hrsz-ú telkeken fektetett kaolinos kvarchomokkő bánya területén a műveléssel összefüggő épületek, műszaki technológiai berendezések elemei, létesítményei helyezhetők el.

(2) Vízfogyasztással rendelkező épületet legalább részleges közműellátás biztosítása mellett lehet építeni, ha az egyedi zárt szennyvíztároló üzemeltetéséhez a 26. § (4) bekezdésében foglaltak teljesülnek.

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

68. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűen hatályát veszti Sárisáp Község Önkormányzat Képviselő-testületének Sárisáp Helyi Építési Szabályzatáról szóló 18/2006. (IX. 27.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 1/2012. (II.19.) önkormányzati rendelet, és az 5/2015. (III. 17.) önkormányzati rendelet és mellékletei.

(2) A rendelet előírásait a hatályba lépése napját követően indult építési hatósági ügyekben kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben Sárisáp Község Önkormányzat Képviselő-testületének Sárisáp Helyi Építési Szabályzatáról szóló 18/2006. (IX. 27.) önkormányzati rendeletének e rendelet hatályba lépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben az az ügyfél számára kedvezőbb.

69. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.