Sárisáp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2018.(VII.11.) önkormányzati rendelete

A településkép védelméről

Hatályos: 2024. 03. 27

Sárisáp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2018.(VII.11.) önkormányzati rendelete

A településkép védelméről

2024.03.27.

Sárisáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés által biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal, a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság valamint a Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 3/2017. (IV. 27.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. A rendelet alkalmazása

1. § (1) A rendelet alkalmazásakor az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

a) 1. melléklet: SÁRISÁP TERÜLETI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ TERÜLETEINEK LISTÁJA
b) 2. melléklet: SÁRISÁP TERÜLETI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ TERÜLETEINEK TÉRKÉPI LEHATÁROLÁSA
2.1 Területi védelem 1. – A Fő utca keleti oldala mentén az ófalui településrész
2.2 Területi védelem 2. – Az Iskola köz és a Szent Imre köz mentén a Templom tér környezete
c) 3. melléklet: SÁRISÁP VÉDETT EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEINEK LISTÁJA
d) 4. melléklet: SÁRISÁP HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTÉSZETI ÉS TÁJI ÖRÖKSÉGEINEK TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSA
e) 5. melléklet: SÁRISÁP TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEI
5.1 SÁRISÁP TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEI – A közigazgatási területre kiterjedően
5.2 SÁRISÁP TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEI – A belterületre és környezetére kiterjedően
5.3 SÁRISÁP TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEI - Jelmagyarázat
f) 6. melléklet: Sárisáp felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hÍrközlési SAJÁTOS építmények, műtárgyak elhelyezésére korlátozottan alkalmas területek lehatárolásadó kötelező munkarészek
h) 8. melléklet: A tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke
i) 9. melléklet: Közterületi fásításra javasolt fajok SÁRISÁP TERMÉSZETVÉDELMI ÉS RÉGÉSZETI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEI
j) 10. melléklet: ŰRLAPOK
10. 1 Szakmai konzultáció kérelem - űrlap
10. 2 Településképi véleményezési eljárás kérelem - űrlap
10. 3 Településképi bejelentési eljárás kérelem - űrlap
10. 4 Egyedi védelem alá helyezés, vagy megszüntetés kérelme - űrlap
k) 11. melléklet: ORSZÁGOS VÉDELEM
11. 1 SÁRISÁP TERMÉSZETVÉDELMI ÉS RÉGÉSZETI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEINEK FELSOROLÁSA
11. 2 SÁRISÁP TERMÉSZETVÉDELMI ÉS RÉGÉSZETI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEINEK TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSA
(2) Nem terjed ki a IX. fejezet hatálya az Európai Parlament tagjai, az országgyűlési képviselő, a helyi önkormányzati képviselő és polgármester választásokkal kapcsolatos hirdetési tevékenységre.
2. Értelmező rendelkezések

2. § A rendelet alkalmazásában:

1. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 0,5 m-t,

2. eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg,

3. eredeti épülettartozékok: az épület építésével egyidejűleg létrehozott előtetők, nyílászárók és szerelvényeik, zászló- és virágtartók, cégérek, világítótestek, biztonsági rács, korlát, védőtető árnyékoló szerkezet,

4. épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince,

5. földtömeg egyensúly: lejtős terepen az épület elhelyezéséhez szükséges terep rendezésekor a terepbevágás és a terepfeltöltés során az azonos földmennyiség megmozgatásával érhető el,

6. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál,

7. hagyományos építőanyagok: falazott elemekből, vagy betonból épített, esetleg favázas teherhordó szerkezet, a homlokzati tömör falfelület 50%-át meghaladó mértékben vakolva, vagy téglával, kővel burkolva, a tető fedése cserép, vagy egyéb pikkelyhatású anyag használattal,

8. hajlított ház: a fésűs beépítésű hosszházakból képezhető „L” vagy „T” alaprajzú ház, amely esetében a hosszház téglalap alakú alaprajza „L” vagy „T” alakúvá úgy módosul, hogy az utca felőli, vagy a kert felőli végén, esetleg a hosszház közbenső részén a hosszházra merőleges irányban kiszélesedik, s ez által az alaprajz elhajlik,

9. helyi védett egyedi érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, épületrész, egyéb elem, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá helyezett,

10. helyi védett terület: helyi területi védelem alatt álló terület,

11. hirdető- és reklámberendezés különösen:

a) átfeszítés: épületek, építmények között a légben kifeszített transzparens, szimbólum, hirdetőfelület, reklám,

b) cégtábla: épület, vagy ingatlan bejáratánál többnyire falhoz rögzítve, annak síkjában elhelyezett egyéb reklámot nem tartalmazó kisméretű tábla (legfeljebb A2 méretű), mely az ingatlanban székhellyel, telephellyel, vagy fiókteleppel rendelkező cég (jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vagy vállalkozás) nevét, - cég esetén megnevezését – és címét vagy az épületen belüli elhelyezkedését, esetleg jelképét, logóját, tevékenységét tünteti fel,

c) CityLight formátumú eszköz (világító doboz): olyan függőleges elhelyezésű berendezés, melynek mérete hozzávetőlegesen 2 négyzetméter, mely papíralapú, vagy digitális kijelzővel változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas, egy- vagy kétoldalú, világító hirdető berendezés,

d) egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető- berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, annak nyitva tartásáról, megközelítéséről ad információt,

e) fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett fénycsőreklám vagy futófény, mely saját fényforrással rendelkező, állandó vagy váltakozó fénykibocsátású, és reklámszöveget, üzletnevet, tevékenységet, vagy árut nevez, jelenít meg,

f) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz,

g) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét,

h) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat,

i) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat,

j) totemoszlop: olyan reklámcélú tájékoztató eszköz, amely a kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló objektum nevét, az ott folyó tevékenységet, illetve az ott árusított áruval kapcsolatos hirdetést, hirdetményt külön e célra készített építményen jeleníti meg, amely legfeljebb 6.0 m magas, és alaprajzi méretét teljes magasságában megtartja vagy attól legfeljebb + 10%-ban térhet el,

k) vetített reklám: közterületről látható bármely felületen, vetítő berendezéssel megjelenített reklám,

12. jellemző gerincirány: a magastetős épület jellemző tetőgerinc iránya a közterülethez képest (merőleges, párhuzamos), vagy többféle gerincirány esetén a méretében meghatározó épületszárny alapján megállapítható tetőgerinc iránya, nem tekintve a tetőablak kiemelések vagy a fő épülettömeghez képest kisebb tömegű épületszárnyak gerincirányát,

13. kerítés áttörtségi aránya: a kerítés egy telekhatárhoz tartozó szakaszán a szabad átlátást biztosító felületének és a kerítés teljes felületének egymáshoz viszonyított aránya,

14. közterületről látható építmény, épületrészek: a telek közterülettel párhuzamos 30 méteres sávján belül álló építmény, mely a közterület felől látható, épület esetében a közterület felőli és az oldalhomlokzatok, vagy tetőzet,

15. mobilház, konténerház: saját kerekeken, vagy egyéb szállítóeszközön elszállítható, huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget magába foglaló, közműcsatlakozásokat igénylő részben, vagy egészben előregyártott szerkezetű építmény,

16. műszaki berendezés, tetőszerelvény: az épület vagy a rendeltetési egység működéséhez szükséges, kívülről szerelt és kívülről látszó, a belső épületgépészeti eszközökkel vagy egyéb műszaki berendezésekkel összeköttetésben lévő műszaki eszköz, szerelvény, tetőszerelvény (különösen a hűtés, a fűtés, a melegvíz-készítés, a szellőzés berendezései),

17. napelem panel: napenergiát elektromos árammá alakító photo-voltaikus (PV), táblás kivitelű műszaki berendezés,

18. napelemes tetőcserép: napenergiát elektromos árammá alakító photo-voltaikus (PV), kiselemes, tetőfedésként önállóan is alkalmazható műszaki berendezés,

19. napkollektor: napenergiát termikus energiává alakító műszaki berendezés,

20. pince-homlokzat: a nyílások rendje és maximált mérete, részlet architektúra képzése, valamint szín és anyaghasználata jellemzi,

21.1 reklámmentes terület: az a közterület, vagy magánterület, ahol nem helyezhető el reklám, önálló reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés, reklámos utcabútor,

22. tetőemelet: olyan tetőtéri szint, melyben a függőleges homlokzati falfelületek magassága több, mint 1,5 m, mely homlokzati felület ez által alkalmassá tehető a tetőtéri szint nyílászáróinak függőleges síkban való befogadására,

23. történeti épület: az 1970. évet megelőzően épült korabeli épület, amely sajátos építészeti megjelenésével hozzájárul Sárisáp Község egyedi településképi arculatának kialakulásához,

24. utcára jellemzően merőleges gerincű épület: ha az épület fő gerinciránya 30 foknál nagyobb szöget zár be az utcavonali telekhatárral, melynek mértékét az oldalsó telekhatár iránya határozza meg,

25. védett műtárgy: az önkormányzat képviselő-testülete által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, patakhíd, kerítés.

II. Fejezet

A HELYI ÉRTÉKVÉDELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. A helyi értékvédelem célja és feladata

3. § (1) A helyi védett értékek a község kulturális kincsének részei – az aktuális tulajdonformára tekintet nélkül –, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk, megőrzésük és megfelelő bemutatásuk közérdek.

(2) A helyi értékvédelem feladata különösen:

a) a védelmet igénylő építészeti örökség, a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, építészettörténeti, településtörténeti, táji, néprajzi, képző- és iparművészeti, műszaki-ipari-agrártörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, építmények, épületrészek, műtárgyak, szobrok, (együtt: helyi védett érték) körének számbavétele, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése és széles körben történő megismertetése;

b) a helyi védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(3) Az (2) bekezdésben megfogalmazott feladatok elvégezhetősége érdekében Sárisáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1. - 4. mellékletben felsorolt megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.

4. A helyi védelem fajtái

4. .§ (1) A helyi védelem területi és egyedi védelem formájában jelentkezik.

(2) A rendelet céljának elérése érdekében helyi területi védelem érinti:

a) a lehatárolt terület településszerkezetét, az utcavonal vezetését,

b) az utcaképet előidéző telepítési módot.

(3) A helyi területi védelem alá tartoznak az 1. mellékletben felsorolt és a 2. mellékletekben szereplő térképen lehatárolt területek.

(4) A helyi egyedi védelem érinti a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó elemeket, azokat, amelyek tömegmérete és tömegképzése illeszkedik a település hagyományaihoz, azokat, amelyek értékes építészeti részletekkel rendelkeznek.

(5) A helyi egyedi védelem alá tartoznak az 3. mellékletben felsorolt és a 4. mellékletben megjelölt elemek.

(6) A helyi védett egyedi érték, védett műtárgy környezetében a védett értékre tekintettel kell építési tevékenységet vagy használatot folytatni, bármilyen látványt befolyásoló beavatkozást megvalósítani.

III. Fejezet

A helyi védelEM alá helyezés ÉS MEGSZÜNTETÉS eljárása

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott, az 10. melléklet 10.4. pontjában található kérelem alapján a Képviselő-testület döntése szerint kerülhet sor.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és annak rövid indoklását,

c) a védendő érték dokumentálását, fotót, esetleg vonatkozó forrás irodalom megjelölést,

d) a kezdeményező nevét, vagy megnevezését, lakcímét, vagy székhelyét.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a megszüntetésre javasolt védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a kezdeményező nevét, vagy megnevezését, lakcímét, vagy székhelyét.

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a Képviselőtestület érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.

(5) A helyi védetté nyilvánítással, vagy megszüntetéssel kapcsolatos képviselőtestületi döntéshez értékvizsgálatot kell készíteni.

(6) A helyi egyedi és területi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) az egyedi helyi védelem alatt álló építészeti érték megsemmisült,

b) a helyi védelem alatt álló terület, illetve építészeti érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,

c) a helyi védelem tárgya a védelemre vonatkozó szakmai ismérveknek nem felel meg.

(7) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját. Ingatlantulajdonos nemleges álláspontja esetén a védett érték jelentőségének függvényében, vagy a védett érték állapota szerint kell dönteni a védelem alá helyezésről, vagy megszüntetésről.

(8) A polgármester a kezdeményezést, vagy javaslatot az értékvizsgálatra alapozottan az alábbiak szerint terjeszti a Képviselő-testület elé:

a) a képviselőtestületnél kezdeményezi a helyi védelem alá helyezést, vagy védelem megszüntetést,

b) javasolja a kezdeményezés elvetését.

6. § (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni

a) az eljárás kezdeményezőjét,

b) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát,

c) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját.

(2) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás lefolytatásáról írásban értesíteni kell

a) az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, kivéve, ha az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni, továbbá értesíteni kell

b) az eljárásban résztvevőket,

c) épület esetében az illetékes építésügyi hatóságot és a megyei főépítészt,

d) az illetékes Földhivatalt,

e) a területi védelemmel érintett közműszolgáltatókat,

f) a helytörténeti gyűjteményt kezelő szervezetet, egyesületet.

(3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.

(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

7. § (1) A javasolt helyi érték akkor kerül helyi védelem alá, vagy védelme akkor szűnik meg, ha a Képviselőtestület a polgármester előterjesztése alapján jelen rendelet módosításával védetté, nyilvánítja, mely határozatlan időre szól, vagy a védelmét rendelet módosításával megszűnteti.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt előterjesztés során a Képviselő-testülettel ismertetni kell az értékvizsgálati dokumentációt, valamint az eljárás során beérkezett véleményeket.

(3) A Képviselő-testület az 5. § (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetésről.

(4) A Képviselő-testület dokumentáció nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem a helyi építészeti örökség kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.

(5) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(6) A helyi védelem alá helyezést, vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet, vagy rendelet módosítás hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül az önkormányzat nevében a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy annak törlését. A bejegyzés elmaradása a védelem hatályát nem érinti.

8. § (1) Életveszélyessé nyilvánított védett épület bontása azonnal megkezdhető, a védelem megszüntetését biztosító eljárás lefolytatása utólagosan ez esetben is szükséges.

(2) A védelem megszüntetésekor az építmény bontási dokumentációjának 1 példányát –fotódokumentációval kiegészítve – az eljárás lefolytatását követően meg kell küldeni a Helytörténeti Gyűjtemény részére.

6. A helyi egyedi védelemmel összefüggő kötelezettségek, korlátozások

9. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a helyi védelem alatt álló objektum tulajdonosának, használójának kötelezettsége.

(2) A helyi védett érték a védelem fennállása alatt nem bontható el, kivéve 8. § (1) bekezdésben foglalt esetet.

(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését, vagy részleges bontását úgy kell végezni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon.

(4) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét. A régi épület tömegformálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban végezhető.

(5) A védett építészeti értéket eredeti állapotában kell megőrizni. Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon dokumentáció formájában archiválni kell.

(6) A helyi védettségű épület jó-karbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti értékek fizikai sérülésével, roncsolásával jár.

10. § (1) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során,

a) ha ismert az eredeti állapot, akkor annak megfelelően, vagy

b) ha nem ismert, akkor a hasonló stílusú épületek formaelemeinek alkalmazásával

kell helyreállítani.

(2) A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.

7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

11. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/D. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza:

a) a rendeltetés és használati mód megnevezését, védelmi nyilvántartását,

b) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztés és döntés másolatát,

c) a lehatárolást bemutató térképmásolatot, helyszínrajzot,

d) a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,

e) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).

(3) A nyilvántartás nem nyilvános tervtári anyagában – megkülönböztető jelzéssel ellátva – be kell szerezni és nyilván kell tartani:

a) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha beszerezhetők,

b) a védett érték felmérési terveit,

c) az egyedi értékvizsgálati dokumentációt - amennyiben az rendelkezésre áll, vagy előállítható,

d) a védett értékhez kapcsolódó megvalósult támogatásokat,

e) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket.

(4) A helyi védett értéket – annak értékeit nem sértő módon –

a) az e célra az Önkormányzat által rendszeresített egységes tábla jelöli,

b) melynek elhelyezéséről és karbantartásáról – előzetes értesítés mellett – a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.

IV. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK ALKALMAZÁSA

8. A településképi követelmények fajtái és alkalmazásukkal érintett területek

12. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek a következők:

1. Történeti településrész- Jellemzően intézményi rendeltetéssel

2. Történeti településrész – Fő utca mentén, jellemzően lakó rendeltetéssel

3. Történeti településrész –Jellemzően lakó rendeltetéssel

4. Hagyományos és vegyes beépítésű lakóterületek

5. Telepített ikerházas lakóterületek

6. Új beépítésű lakóterületek

7. Kiépítésre váró lakóterületek

8. Hagyományos iparterületek

9. Kialakuló gazdasági területek

10. Rekreációs területek

11. Különleges területek

12. Erdőterület, erdősülő területek

13. Szántó és legelő területek

14. Kertes mezőgazdasági terület

15. Tanyás mezőgazdasági területek

16. Fejlesztési területek

(2) A településképéi szempontból meghatározó területeket (a továbbiakban: meghatározó területek) térképi lehatárolással az 5. melléklet 5.1 - 5.3 pontjai rögzítik.

V. Fejezet

TERÜLETI ÉS EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK ÁLTALÁNOSAN ÉRVNYESÍTENDŐ SZABÁLYAI A MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKEN

9. A meghatározó területek közös és részben közös területi építészeti követelményei

13. § (1) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés nem megoldható.

(2) A beépítésre szánt területen az építmény telepítésekor az építmény terepre illesztésével követni kell a természetes tereplejtést.

(3) Építmények, épületek terepre illesztése során

a) a 10%-osnál nagyobb lejtésű a természetes tereplejtést megváltoztatni csak a földtömeg-egyensúly mértékéig lehet,

b) a tereprendezést úgy kell megvalósítani, hogy a természetes terepszinthez viszonyított feltöltés, vagy bevágás – rézsű vagy támfal megoldással- egy teraszlépcsőben legfeljebb 2,0 méter szintkülönbségű legyen,

c) a kialakult 2,0 métert meghaladó szintkülönbséget legalább 1,0 m-es vízszintes növénnyel betelepített szakaszok közbeiktatásával lehet teraszozni,

d) a rendezett terepszinttől számított 1,5 m-nél magasabb új támfal csak teraszozva és a látványvédelem biztosítása (pl.: telepített növénnyel történő tagolás) esetén létesíthető,

e) a tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak a telekhatáron illeszkednie kell a környező területek terepadottságához.

(4) A 12. § (1) bekezdés 8. – 15. pontjaiban szereplő meghatározó területeken az 100 m2 alapterületet meghaladó és kettő szintet elérő épületek tájba illesztését, a tájképvédelmi szempontok érvényesülését igazolni kell.

(5) A dombvidéki lejtős terepen a telek előkerti sávjában létesíthető támfalgarázs telepítése során

a) a közterülethez képest emelkedő hegyoldali telek esetében a támfalgarázs zöldtetővel, vagy növényzettel rendelkező terasszal fedett lehet,

b) a közterülethez képest lejtőoldali telek esetében a közterületről megközelíthető előkertben elhelyezhető garázs a közterület felől egyszintes, a lejtő felől nézve legfeljebb kétszintes lapostetős építmény, vagy építményrész lehet, melynek legmagasabb szerkezeti magasságú pontja az utca szintjéhez képest 2,6 méternél nem lehet magasabb. Tetőfelületének kialakítására az a) pontban megjelöltek a meghatározók.

(6) A kerti építmények fa-, vagy épített szerkezetű építmények lehetnek. Felületképzésük kizárólag természetes anyag lehet: fa, tégla, kő, vagy vakolat, a főépület színével és felületképzésével megegyező módon, vagy ahhoz illő kivitelben.

10. A meghatározó területek közös és részben közös egyedi építészeti követelményei

14. § Az egyedi építészeti követelmények alkalmazásakor e rendelet 5. melléklete 5.1-5.3 pontjaiban szereplő térképen meghatározott településképi szempontból meghatározó területeken – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg – az alábbi 15-20. §-ban foglaltaktól nem lehet eltekinteni.

15. § (1) A 12. § (1) bekezdés 12. – 15. alpontjaiban szereplő meghatározó területeken kerítést csak a telekrendeltetése által indokoltan lehet építeni, mely esetben az átlátást legalább 90%-ban biztosító áttört és lábazat nélküli kerítés (pl. vadvédelmi kerítés) építhető.

(2) Az építési telkek (közterületi és nem közterületi) határain –kialakult környezethez való igazodás kivételével – a kerítés legfeljebb 40%-ban lehet átlátást megakadályozó.

(3) Tömör kerítés a beépítésre nem szánt területen nem építhető.

(4) Tömör kerítés a beépítésre szánt területen

a) a közterület felőli telekhatáron indokolt esetben építhető, mely indok lehet

aa) a kialakult utcaképhez való igazodás következménye,

ab) zajvédelmi, vagy kegyeleti cél, amely esetben a közterület felől a tömör kerítésszakasz legalább 25%-ban növényzettel borított,

b) nem közterületi oldalsó telekhatáron csak az építési helyből ténylegesen igénybe vett telekhossz mentén, a szomszédos területek zavarmentes rendeltetésének biztosítása esetén építhető.

16. § (1) A tömegformálás, a homlokzat és a tetőzet kialakításakor

a) nem építhető olyan építmény, mely a környezethez illeszkedő tömegarányokat, homlokzati jellemzőket, vagy a kialakult tetőket nem veszi figyelembe,

b) a meglévő épületek átalakítása, bővítése esetén az új épületrészeknek a meglévő épülethez való harmonikus illeszkedését az architektúra, az anyaghasználat és a részletképzés tekintetében nem lehet figyelmen kívül hagyni.

(2) Belterületen az oldalhatárra tűzfalat képező félnyeregtető gerincmagassága nem haladja meg a megengedett épületmagasságot.

(3) Előkert nélküli beépítés esetén a járdaszinttől eltérő szintű bejárati ajtó elő lépcsője a közterületre nem helyezhető.

(4) Egy telken létesülő több épület építészeti kialakítása, építési anyaghasználata nem lehet egymással össze nem illő.

(5) Lakótelken, vagy ha a telken létesült épület bruttó alapterületének 70%-án lakórendeltetés van

a) egy épülettömegben, vagy az épület tömegének karakteres megbontása nélkül nem építhető 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület,

b) 10 %-ot elérő lejtős terepen az épület lejtő felőli homlokzata nem lehet magasabb, mint a megengedett beépítési magasság 1,5 szerese,

c) a tetőszinti beépítésen kívül legfeljebb egy szinttel lehet több az épület a lejtő felől nézve, mint az emelkedő felől,

d) közterületről látszó homlokzaton és tetőfelületen nem alkalmazható a hagyományos építőanyagoktól eltérő építési anyag,

e) közterületről látszó homlokzaton nem képezhető a hagyományos nyílásméretektől és arányoktól karakteresen eltérő nyílások,

f) a kialakult beépítésű területeken az egységes utcakép érdekében az épületek tetőgerincének az utcához viszonyított iránya nem térhet el az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól,

g) az épületek közterülettel közel párhuzamos homlokzati szélessége legfeljebb az utcára jellemző 8,0 méter, hajlított ház esetén legfeljebb12,0 méter lehet,

h) az épületek tetőfedése – az egyedi telepítésként elfogadott beépítések kivételével - magastetővel történhet, mely az utcára jellemző főgerinc-irányától nem térhet el, az utca felé az utcaképben jellemző oromfalas, vagy kontyolt tetőzettel képezhető,

i) hajlított házas beépítés esetén utcával párhuzamos gerinc is megjelenhet az érintett épületrészen a kialakult környezethez igazodva,

j) ha mindkét oldali szomszédos épület kialakult manzárdtetős, a környezethez való igazodás okán a manzárd tető új épület esetében is alkalmazható.

(6) A tető hajlásszögének meghatározásakor

a) ki nem alakult,

aa) vegyes beépítésű környezet esetében a tetőhajlásszöge legalább 35 fok és legfeljebb 45 fok közötti lehet,

ab) utcaképet létre nem hozó, településképet meg nem határozó egyedi telepítésű és beépítésű esetekben a tetőhajlásszöge a c) pontban ismertetett lapostetővel, vagy 35 foknál alacsony hajlásszöggel és egyedi tetőképzéssel is kialakítható,

b) ha kialakult a környezet a kialakult tetőhajlásszögtől a létesíteni kívánt tető sem térhet el,

c) lapostető fő rendeltetésű épület esetében legfeljebb a tetőzet 40%-án képezhető, mely felületnek 1/3-a zöldfelületű tetőterasz, vagy zöldtető lehet.

(7) Tetőtér beépítése esetén

a) többszintes tetőtér nem alakítható ki, a tetőfelületen, egynél több sorban tetőablak nem helyezhető el,

b) tetőtéri zárterkély a tetőfelület megbontásával a közterületről láthatóan nem alakítható ki.

(8) Közterületről látszó sorgarázsok nem valósíthatók meg, ha nem rendelkeznek hagyományos építőanyagú szerkezettel, magastetővel, vagy zöldtetővel, egységenként azonos tetőformálással, azonos anyahasználattal és azonos garázskapu kialakítással.

17. § (1) A tetőfedés és a homlokzatfelület anyaghasználatának megválasztásakor, színezésekor az épületeket (2) – (4) bekezdés szerint lehet kialakítani.

(2) A 12. § (1) bekezdés 1. – 5. és 10. – 11. alpontjaiban megjelölt területeken

a) közterületről látszó felületen a hagyományos építőanyagoktól eltérő anyaghasználat nem lehetséges,

b) nem tekinthető hagyományos tetőfedő anyagnak a hullámlemez, a nád- és szalmafedés, vagy a bitumenes zsindelyfedés,

c) bitumenes zsindelyfedés csak hagyományos palafedés cseréjénél alkalmazható, amennyiben nem készül új a cserépfedés fogadására alkalmas fedélszék,

d) az épületek tömör felületű homlokzatán a tetőtéri oromfal leszámítolásával a homlokzat vetületi területének legfeljebb 50 %-os mértékéig alkalmazható faburkolat, műanyag díszburkolat,

e) vakolat nélküli faalapanyagú táblás homlokzati elemek kialakítása nem minősül hagyományos építőanyagnak,

f) látszó, teljes homlokzaton fafelülettel rendelkező épület, pl. gerendaház külterületen, vagy erdőterület telekszomszédságában, annak 50,0 m-es körzetében létesíthető,

(3) Az 5. mellékletben megjelölt gazdasági területen kívül a homlokzatokon a nagytáblás fémlemez (trapéz lemez), vagy teljes homlokzati felületen műanyag elemekből képzett burkolat alkalmazása, valamint vakolat nélküli faalapanyagú táblás homlokzati elemek kialakítása nem minősülnek hagyományos építőanyagnak.

(4) A látványnak kitett helyeken, új beépítésre kijelölt területen, egy-egy utcaszakaszon nem lehet egymástól eltérő a tetőformálás, a jellemző anyaghasználat, a kerítésképzés.

(5) Homlokzatszínezésre és nyílászárók színezésére az építeni kívánt épület környezetében jelelemzően használatos színek alkalmazása lehetséges, erősebb, telítettebb színek csak kiegészítő, díszítő elemként fordulhatnak elő.

(6) A tetőzet színe a hagyományos cserépszínektől eltérő, valamint tarka színezésű nem lehet. Megengedhető a tégla, a mogyoróbarna, vagy a szürke szín alkalmazása, nem alkalmazható színek tetőzeten a fehér, a fekete, az élénkpiros, a kék, a sárga, a lila és a rózsaszín.

(7) A gazdasági és üzemi területek építményének tetőfelületén, vagy homlokzatán használható a préselt fémlemezburkolat.

(8) A homlokzat, vagy a tetőzet részleges felújítása során a homlokzat, vagy tetőzet többi részétől eltérő színezés, anyaghasználat nem alkalmazható, csak akkor,

a) ha a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik,

b) ha a színezéssel nem érintett felületek eredeti színével azonos vagy annak színvilágával harmonizál,

c) ha a meglévő építmény tiltott anyagú, vagy színezésű felületekkel rendelkezik.

(9) A közterületek felől nem látszó homlokzaton alkalmazhatók az ablakok és ajtók körül, azok díszítő keretezésére hasított kő burkolólapok csipkézett, vagy amorf formában.

18. § (1) A kerítés anyaghasználatát a meghatározó területeken a (2) - (11) bekezdés szerint lehet kialakítani.

(2) Belterületen az utcafronti tömör kerítés a környezetéhez illeszkedően lehet

a) fából, vesszőből vagy élő sövényből képzett,

b) kőből rakott, vagy falazott vakolattal, vagy natúr felülettel,

c) zsalukőből rakva, ha részben élő sövénnyel takart,

d) látványbeton növényzettel kombinált kialakítással.

(3) Belterületen közterület felőli áttört kerítés anyaghasználata lehet

a) a kerítés lábazata: kő, tégla, műkő vagy vakolt felületű épített elem lehet, a 40 cm-nél alacsonyabb lábazat nyersbetonból vagy zsalukőből is készülhet,

b) a kerítésoszlop: a lábazattal azonos anyagú, továbbá fém vagy fa oszlop lehet,

c) a kitöltő elem a kerítésoszlopok között: fém, fa, tégla vagy hagyományos (Haidekker típusú) drótkerítés, élő sövény előtt műanyag-burkolatú drótkerítés.

(4) A kerítések áttörtségére vonatkozó szabályok

a) az áttörtségi arány megállapításánál a különböző telekhatár menti kerítésfelület áttörtségi értéke nem átlagolható,

b) a támfalkerítésre áttörtségi szabály nem vonatkozik.

(5) A közterület felőli kerítés pillérei között a kerítés átláthatóságát legfeljebb a megengedett kerítésmagasságot meg nem haladó magasságú növényzet akadályozhatja.

(6) Nem közterülettel, vagy magánúttal határos kerítés áttörtségi aránya 70%-nál nem lehet kevesebb.

(7) Az építési telkek udvartól elkülöníthető házikertként használt telekrészén az áttörtségi arány 100 %-nál nem lehet kevesebb.

(8) Ipari fémpálcás kerítés gazdasági, vagy különleges területen kívül nem alkalmazható.

19. § (1) A támfal és a támfalgarázs közterületről látszó anyaghasználatát a meghatározó területeken a (2)- (5) bekezdés szerint lehet megválasztani.

(2) Támfal anyaghasználatára vonatkozó szabályok:

a) kőtámfal, továbbá kő vagy téglaburkolatú támfal létesíthető,

b) növénytámfal beültetéssel együtt létesíthető,

c) burkolatlan nyersbeton csak látszóbeton – látványbeton támfalként való építése esetén lehetséges,

d) zsalukő vakolatlan formában támfalként csak zölddel takartan alkalmazható.

(3) Az utcai támfalgarázs közterületi homlokzatának burkolata az utcai telekhatáron létesülő tömörkerítés, vagy támfal burkolatától nem térhet el.

(4) Támfalgarázs létesítése során

a) azon magastető nem létesíthető, továbbá

b) ahol támfal kialakítása nem szükséges, ott növénytelepítéssel megerősített állékonyságú rézsű, vagy növénytámfal létesíthető.

(5) A támfalgarázs nyílásainak kialakítása során

k) egy telken legfeljebb kettő garázskapu nyílhat a közterület felől,

l) a közterület felőli összesített garázskapu hosszmérete nem lehet nagyobb, mint a telekszélesség fele.

(6) Meglévő támfalgarázsok – különösen a Fő utcában – átalakításuk, felújításuk során utcaképi megjelenésükben a (3)-(6) bekezdésben leírtaktól nem térhetnek el.

20. § (1) A zöldfelületek kialakítása során

a) a 12. § (1) bekezdés 2. – 7. alpontjaiban felsorolt meghatározó területek lakótelkein nem alakítható ki a zöldfelület anélkül, hogy a zöldfelületek 100 m2-ként, egyéb rendeltetésű beépítésre szánt terület telkein 200 m2-ként ne kerüljön 1 db lombos fa betelepítésre,

b) a nem gazdasági és üzemi területen lévő építési telkek be nem épített és burkolatlan részének legfeljebb 2/3-a lehet egyszintű a zöldfelület,

c) bármely karakterű területen, vagy telken, ahol lakás létesül, lakásonként nem lehet 30 m2 egybefüggő zöldfelületnél kevesebb.

(2) Fás szárú növények telepítése telken és közterületen

a) a meghatározó területeken a táji adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők, melyek javaslati listája 9. mellékletben szerepel,

b) a tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok, melyek nem telepíthetők, a 8. mellékletben szerepelnek,

c) újonnan kialakított közterületi út, útszakasz mentén vegyes fafajú fasor csak megtervezetten létesíthető.

(3) A meghatározó területen

a) új létesítmények zöldfelületeinek kialakításánál a telepítésre kerülő fafajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás-szárú növények között ne szerepeljen több, mint 50% a nem honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból,

b) nem alkalmazható a telepített növényzet között 30%-ot meghaladóan mediterrán növény, és pikkelylevelű örökzöld.

(4) Közterületek alakítása, közterületen növényzet telepítése, kocsi-behajtók építése, járdaburkolatok készítése nem térhet el az utcára, egyes utcaszakaszokra jellemző formától.

(5) Gépjármű-közlekedést szolgáló új közút és magánút legalább az egyik oldalán fasor, vagy egyéb növényzet telepítése nélkül nem valósítható meg, eltekintve azon esetektől, ahol a növényzet kihelyezése a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, vagy a műszaki adottságok nem teszik azt lehetővé.

(6) A gépjármű-közlekedést szolgáló út menti növényzet (fa, cserje) nem akadályozhatja a közlekedésbiztonságot, ezért a kereszteződésben a keresztező út járdaszegélyvonalától számított 10 méteren belül ennek figyelembe vételével lehet növényzetet telepíteni.

11. Helyi területi védelemben részesülő értékek és azokra vonatkozó kiegészítő területi építészeti követelmények

21. § (1) Helyi területi védelemre jelöli a rendelet az 1 mellékletében helyrajzi számmal felsorolt és a 2. mellékletben lehatárolt területeket.

(2) A védett területek településszerkezetét, utcavonal-vezetését, utcaképét befolyásoló települési- és tájkarakter elemeit nem lehet megváltoztatni.

(3) Az új építményeket a jellegzetes településképtől eltérően nem lehet kiépíteni, az épített és természetes környezet egységes megjelenésének biztosításától nem lehet eltekinteni.

(4) A védett területen közterületet, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, a védelem karakteréhez illő kialakításával kell megoldani.

12. Helyi egyedi védelemben részesülő esetek és azokra vonatkozó kiegészítő egyedi építészeti követelmények

22. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak az 3. mellékletében felsorolt és a 4. mellékletekben megjelölt ingatlanok.

(2) Az egyedi helyi védettség alatt álló értékek (a továbbiakban: védett épület) esetében:

a) kötelező azt hagyományos építészeti tömegében – tömegarányában, tetőformájában, homlokzati jellegzetességében, nyílászáró-arányaival – megőrizni,

b) az eredeti tetőfelépítményeket meg kell tartani, a tetőhéjazat az eredetihez hasonló színben és formában lecserélhető,

c) a homlokzati nyílásrendet, a nyílászárók méretét és osztását az eredeti formában kell megtartani, az eredetitől eltérően átalakított, „rontott homlokzat” esetében az eredeti nyílásrend visszaidézését kell követni,

d) a homlokzati tagozatokat, díszítőelemeket, burkolatokat meg kell tartani, vagy hiteles dokumentumok, vagy mintakövetés alapján vissza kell állítani,

e) meglévő épületeknél a tető fedésére

ea) az égetett agyagcserép natúr, vagy a vörös, a barna és a szürke színárnyalataira engóbozott módon (agyagiszappal felületkezelten) színezett felületű cserép alkalmazandó,

eb) továbbá műemléki pala, vagy annak látványával egyenértékű elemes fedőanyag használható,

f) tetőszerkezet felújításakor a párkány kiülése a homlokzat síkjától mérten legalább 0,3 m és legfeljebb 0,9 m legyen, kivétel a kialakult állapothoz való igazodás,

g) falazott vagy elemekből rakott kémény építendő, fém-kémény csak a közterületről nem láthatóan létesíthető,

h) a közterület felől látszó homlokzat a nyílásfelületén zsalugáteres, vagy spalettás árnyékoló alkalmazása a településképbe illő, a műanyag redőnyök alkalmazása a nem közterületi homlokzaton megengedhető,

i) közterületről látszó homlokzaton – tetőtér kivételével nyílások aránya és osztása az eredetivel megegyező legyen.

(3) Védett épületet – indokolt esetben – úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A bővítésnek az épület védett részeivel, formaképzésével, anyaghasználatával összhangban kell lennie.

(4) Védett épület közterület felől látszó homlokzatán

a) szekcionált garázskaput, a homlokzat falfelületi sávjában tányérantennát, látszó gépészeti berendezést, parapet konvektort, álcázás nélküli klímaberendezést, szerelt kéményt elhelyezni tilos,

b) utólagos külső hőszigetelése a védett elemek figyelembe vétele mellett, a külső díszítések, tagozatok visszaépítésével történhet.

(5) A védett épület környezetében a szomszédos két-két telek beépítésekor, átépítésekor a védett épület építészeti értékeire figyelemmel kell építkezni.

VI. Fejezet

MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK KIEGÉSZÍTÓ RENDELKEZÉSEI

13. Eltérő települési karakterű területekre vonatkozó további egyedi építészeti követelmények

23. § (1) Az egyedi építészeti követelmények a 15. § - 20. § - ban foglalt, közös esteit együtt kell alkalmazni az alábbi meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelményekkel. Ha az általános szabályoktól eltér a meghatározó területekre szóló jelen egyedi építészeti követelmények valamelyike, akkor jelen követelményeket kell alkalmazni.

(2) Történeti településrész–Jellemzően intézményi rendeltetésű településrészen az általános építési követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:

1. Az 5. mellékletben lehatárolt területen az intézményi épületek felújítása, korszerűsítése, bővítése során azok külső megjelenése meghatározó stiláris jellegzetességei nem változtatható meg, különösen nem az épület külső geometriai formája, rész- és befoglaló méretei, a tetőhajlásszöge, a tetőformája, az épülettagozatok, a nyílászárók osztásrendje és formája, az épület anyaghasználata.

2. Meglévő épületek magassági bővítése, csak abban az esetben lehetséges, ha annak tervezett megoldása harmonikusan illeszkedik a környezetéhez.

3. A Fő utca dél-nyugati oldalán,

3.1 a Polgármesteri Hivatal telkétől észak-nyugati irányban elhelyezkedő telkeken, ahol a kialakult beépülés zártsorú, az épületek csak az utcával párhuzamos gerincű tetőzettel alakíthatók át, építhetők újjá,
3.2 a Polgármesteri Hivatal telkétől észak-nyugati irányban elhelyezkedő az iskola telkéig érő oldalhatáron álló épületek átalakítása újjáépítése során a tetőzet utcára merőlegesen álló gerincű és oromfalas kialakítású lehet.
3.3 a 4.2 pontban megjelölt épületek kerítése a közterületi határon és a hátsó telekhatáron tömör lehet,
3.4 az „öregiskola-épület” elbontása esetén annak helyén kialakuló parkosított gépjárművek elhelyezését is biztosító teresedés kialakítása csak zöldfelületi munkarészekkel is rendelkező közterület-alakítási terv birtokában valósítható meg,
3.5 a Művelődési Ház és a Polgármesteri Hivatal között kialakításra tervezett Malom utcára nyíló közkert rendeltetésű teresedés csak közterület-alakítási terv és kertépítészeti terv birtokában valósítható meg.
4. A jellemzően előkert nélküli beépítések esetében az épület utcafrontján csak egy garázskapu és legfeljebb 2,5 m szélességet meg nem haladó nyílással létesíthető.
5. Az utcai homlokzaton ablakok külső árnyékolására a spaletta, vagy zsalugáter alkalmazása kívánatos, redőnyszekrény új épületnél csak rejtett megoldással tervezhető, a külső árnyékoló színe a nyílászáró színétől nem térhet el.
(3) Történeti településrész –Különleges helyzetű, jellemzően lakó rendeltetésű településrészen az általános építési követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Épület bővítése esetén az utcafronti épületrész gerincmagasságát nem haladhatja meg az udvari épületbővítmény gerincmagassága.
2. A főrendeltetésű épülettől független egyéb épület közvetlenül a közterületről gépjárművek részére nem nyitható meg.
(4) Hagyományos és vegyes beépítésű lakóterületeken az általános építési követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
2. Az utcavonalon álló főépületet a magastetővel lehet kialakítani, a történeti épületekre tekintettel.
3. Új épületek a meglévő épületek utcai homlokzati szélességével megegyező szélességben létesíthetők.
4. Ahol az épületek vegyes építészeti jellemzőkkel rendelkeznek a tömegarányok, a tetőformálás, az anyaghasználat, a nyílásméretek tekintetében a közvetlen szomszédos telkek beépítéséhez igazodóan és az utca menti jellemzők figyelembe vételével lehet építkezni.
5. Présház nélküli pincéknél
4.1 a pince homlokfala természetes kővel, vagy téglával burkolható, esetleg kőkosárból képzett támfalakkal – fémrácsokból készül kosarakba töltött kövekkel- biztosíthatók,
4.2 a pinceajtók felülete zöld, barna vagy szürke színű fém, vagy faanyagból képezhető, a homlokzaton a bejárati ajtón kívül csak szellőzőnyílás létesíthető,
4.3 a pinceajtó felett a fal mentén legfeljebb 1,4 m hosszban, a fal síkjából legfeljebb 0,6 m ereszkiüléssel, fa- vagy fémszerkezetű és fémborítású, vagy kiselemes pikkelyes fedésű előtető alakítható ki, betoncserép, műanyag hullámlemez, vagy hagyományostól eltérő anyag alkalmazása nem lehetséges,
(5) Telepített ikerházas lakóterületeken az általános építési követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Az 5. mellékletben lehatárolt területen új épületet építeni, meglévőt külső megjelenésében átalakítani az ikerházak kialakult tömegarányainak figyelembe vétele mellett lehet. Az ikerházak tetőformálása, a tetőhéjazata egymástól nem térhet el. A tető kialakítása az oldalkert felőli épületrész kialakításánál egymáshoz képest változhat.
2. Az ikerházak karaktert képző homlokzati elemeitől nem lehet eltérni, a két épületrész egyidejű átalakítása, során lehet megváltoztatni.
3. A melléképületek elhelyezését, a kerítések jellegének kialakítását a szomszédos iker-telekkel megegyezően, vagy annak karakterében lehet kialakítani.
(6) Új beépítésű lakóterületeken az általános építési követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Az 5. mellékletben lehatárolt területen a kialakult magastetős épületekhez igazodó tetőhajlásszögekkel és a tetőformálással lehet egyes utcaszakaszokon az újabb beépítéseket megvalósítani.
2. A kerítések alakításakor a szomszédos telkek kerítésképzésének anyaghasználatával és formaképzésével összehangoltan lehet a telkeket a közterületi határon bekeríteni.
(7) Kiépítésre váró lakóterületeken az általános építési követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Az 5. mellékletben lehatárolt területen a látványnak kitett helyeken, egy-egy utcaszakaszon csak a tájképbe illő, harmonikus beépülést eredményező, közel azonos jellegű tetőformálással lehet építkezni.
2. A már meglévő beépített lakóterületek építészeit karakterétől eltérően, szabadformálással is lehet épületeket létesíteni, szem előtt tartva Sárisáp település-léptékét és természeti környezetének adottságait.
3. Az új lakóutcák egységes fasorral való betelepítés nélkül nem hozható létre, melyek a házak megépítését meg kell, hogy előzze. A telekbehajtók, a csapadékvíz-elvezető árkok és a járdák kiképzése egyes utcákban nem lehet egymástól eltérő.
(8) Hagyományos iparterületeken az általános építési követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Az 5. mellékletben lehatárolt területek közül az átalakuló gazdasági területeken, a volt bányaműveléssel összefüggő meglévő épületek tégla, vagy természetes kő architektúrája az utólagos hőszigetelés eseteitől eltekintve, nem szüntethető meg, kiegészítésük korszerű és igényes építészeti formálású építményekkel lehetséges.
2. Az építési anyagok használatában a hagyományos építőanyagoktól eltérni a csarnok szerkezeteknél lehet, amely esetekben a korszerű szerelt építéstechnológiával járó anyaghasználat is megengedett.
3. A tetőformálása zöldtetőtől eltérő esetben csak magastetővel történhet, a szerkezeti fesztávolság függvényében választott hajlásszöggel. 12,0 méter fesztávolság alatt 25º - 42º hajlásszöggel, míg 12,0 méter fesztávolságot meghaladó esetben 30º alatti lehet.
4. A tetőhéjazat anyaga pikkelyes égetett cserépfedés, vagy egyéb pikkelyhatású héjazat lehet. Fémlemez alkalmazása is megengedett, ha a 12,0 métert meghaladja a fesztávolság az épületben.
5. A lakótelekkel, illetve rekreációs területtel szomszédos esetekben az érintett telekhatáron legalább 50%-os részben növényzettel takart 2,0 m magasságot meg nem haladó tömör kerítések alkalmazása lehetséges.
(9) Kialakuló gazdasági területeken az általános építési követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Az 5. mellékletben lehatárolt területen az épületek építészeti formálása során a 60 méter hosszúságot elérő csarnok szerkezetű épülettömeg építészeti eszközökkel való megbontás nélkül nem építhető.
3. A tetőformálása lapos, vagy magastetővel is történhet. A magastető alkalmazása esetén a szerkezeti fesztávolság függvényében választható a tető hajlásszöge. 12,0 méter alatt 25º - 42º hajlásszögű lehet, de 12,0 méter fesztávolságot meghaladó esetben 30º -nál meredekebb tető nem létesíthető.
4. A tetőhéjazat anyaga pikkelyes égetett cserépfedés, vagy egyéb pikkelyhatású héjazat alkalmazható, de a fémlemez alkalmazása is megengedett, ha a 12,0 métert meghaladja a fesztávolság az épületben.
5. Az építmények színezésének megválasztásánál a tömegméretektől nem lehet eltekinteni, a csarnokszerkezetű épületek színezésére, az alapszínek tört árnyalatai használhatók.
6. A zöldfelület kialakítása során a gazdasági rendeltetésű telken
6.1 az előkerti és az oldalkerti sávban, illetve a beültetési kötelezettséggel jelölt helyeken, kétszintes (fa- és cserjeszint) növénytelepítésétől nem lehet eltekinteni, ha azt a közlekedésbiztonság vagy a vagyonvédelem érdeke ki nem zárja,
6.2 a zöldfelülettel borított telekrész legfeljebb felén telepíthető egyszintű növényzet,
6.3 felszíni parkoló árnyékolására nagy lombkoronát növelő, legalább kétszer iskolázott, első sorban honos, tájjellegű, lombos fafajta egyedei telepíthetők.
(10) Rekreációs területek az általános építési követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Az 5. mellékletben lehatárolt rekreációs célú jellemzően zöldterületen az épületek és egyéb építmények kialakítása az építészeti igényesség és a korszerű műszaki megoldások mellett szabad formálású lehet.
2. Az épületek tájba illesztése, településképi megjelenése a telepítéskor nem hagyható figyelmen kívül.
3. Felszíni parkolók árnyékolására, nagy lombkoronát növelő, legalább kétszer iskolázott, első sorban honos, tájjellegű, lombos fafajta egyedei telepíthetők.
(11) Különleges rendeltetésű területeken az általános építési követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Az 5. mellékletben lehatárolt területen a terület rendeltetésével összefüggésben elhelyezhető építmények, épületek kialakítása építészeti igényesség, műszaki megoldás tekintetében nem térhet el a tájba-illesztés követelményeitől.
3. Az épületek tömegformálása, anyaghasználata és színezése a környezethez való illeszkedés mellett a technológia és a használat által megkívánt szabadformálású lehet.
4. Felszíni parkolók árnyékolására, nagy lombkoronát növelő, legalább kétszer iskolázott, első sorban honos, tájjellegű, lombos fafajta egyedei telepíthetők.
(12) Erdőterület és erdősülő területen az 5. mellékletben lehatárolt estekben az általános építési követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Az erdő rendeltetéséhez kapcsolódó építmények kialakítása, építése során a természetes anyagok – elsősorban kő és fa - és a természettel harmonizáló színek – a magyarországi kövek színével megegyező színek – használatától eltérni nem lehet.
2. Kivett művelési ágú területrész lekerítése fakerítéssel, vagy faoszlopok között drótháló (vadkár elleni) kerítéssel történhet
(13) Kertes mezőgazdasági területen az 5. mellékletben lehatárolt estekben az általános építési követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. A területen bármilyen tájképet befolyásoló beavatkozást végezni, a természetvédelmi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele nélkül nem lehet, ezért az épületek építészeti formálása során a hagyományos formáktól, a természetes anyaghasználattól és a természet színeitől eltérőt alkalmazni nem lehet.
2. A tető hajlásszöge 25 º és 45º közötti lehet. Lapostető zöldtetőként alkalmazható.
3. Kerítés vadvédelmi és vagyonvédelmi céllal építhető, fa- vagy betonoszlopok között acélháló kialakítással, vagy élő sövényből képezve.
4. A kertes-pincés területen, a „Birkás hegy” –en
4.1 A terepfelszínen hagyományos pince-karakterű, lejtőre merőleges tetőgerinccel kialakított pince-épület, borház létesíthető, a lejtő felőli oldalán „pince-homlokzattal”.
4.2 Az épület lejtő felőli oromfalas homlokzat földszinti részén egy darab legfeljebb 1,4 m széles, és átlag 2,1 m magas nyílás nélküli fa, vagy fém borítású bejárati ajtó és legfeljebb két db a 0,4 x 0,6 m felületet meg nem haladó méretű ablaknyílás képezhető. A tetőtérben, az oromfalon legfeljebb 0,6 x 0,90 m összes felületű szellőző nyílást, nyílásokat lehet kialakítani.
4.3 A pince oldalhomlokzatán csak 1db 90/210 nyílás nélküli fa, vagy fém borítású bejárati ajtó és legfeljebb 2 db 90/150 cm méretű ablak nyitható. A tetőtérben csak a tetősíkban létesíthető ablak. A tetősíkot kiemeléssel, felépítménnyel megbontani nem szabad.
4.4 A pinceépület legfeljebb két szintes lehet, a zárófödém, vagy tetőszerkezet 35º - 42º közötti meredekségű lehet.
4.5 A pinceépítmény, vagy a pinceépület homlokzata tört fehér, vagy a magyarországi világos színű kövekkel azonos színezésű vakolattal, kő-, illetve téglaburkolattal képezhető.
4.6 A tető tömegének látványát befolyásoló, a tetőzet felületét csökkentő vagy azt nem kiegészítő tetőtéri erkély, terasz nem képezhető.
4.7 A tetőhéjazat világos (fakó) piros, földbarna, vagy antracit színű pikkelyes fedéssel képezhető. Tilos a nádfedés, bitumenes zsindely vagy táblás fémlemez fedés alkalmazása.
4.8 A pincék előkertjét képező területsávban, a pincék, pince-épületek előtt az épülethez szárnyfalak legfeljebb 3,0 méteres hosszban és legfeljebb 1,8 m magasságban építhetők, melyekhez kapcsolódóan külső kémény, tűzrakó-hely, pergola építhető, de a pinceépítmény oromfalán előtető nem képezhető a bejárat feletti legfeljebb 0,6m kiállású esőtető. Az esőtető anyaga fa, vagy fém lehet, borítása a pinceépület tetőborításával megegyező, s annak tetőképzésével összhangban kialakított.
4.9 Az előkertben jelképes alacsony kerítés képezhető a szomszédos pincéknél alkalmazott anyag és építési technológia figyelembe vételével, azokkal harmonizálva.
4.10 A pinceépítmények mögötti domboldali telekrészen növényzettel takart és legfeljebb 2,0 magas faszerkezetű kerti építményen kívül más építmény nem létesíthető.
(14) Szántó és legelő területeken az 5. mellékletben lehatárolt estekben az általános építési követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. A telek lekerítése
a) csak birtokközpont, vagy gazdasági udvar esetén legalább 70%-ban áttört kerítés formájában lehetséges,
b) egyéb esetben kerítés csak vadkár ellen, vagy ültetvény védelme érdekében létesíthető, faoszlopokra feszített acélhálóval.
2. A területen a gazdálkodással összefüggő épületek természetes építőanyagból (kő, fa és tégla) és fazsindely, vagy cserépfedéssel létesíthetők. A mezőgazdálkodás üzemi méretű épületei (300 négyzetméter alapterületnél nagyobb épülettömege) esetében a csarnoképítéssel járó anyag és formaképzés is megengedett.
3. Ha az épületek együttes alapterülete meghaladja a 600 m2-t – pl. birtokközpont kialakítása esetén - a tájképi megjelenés, a tájba-illesztés igazolása szükséges.
(15) Tanyás mezőgazdasági területeken az 5. mellékletben lehatárolt estekben az általános építési követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Nagyobb számú állattartó, vagy nagyobb méretű üzemi épület létesítésének igénye esetén a lakóépület körüli lakóudvar és az üzemi épületek körüli gazdasági udvar, úgy telepíthető, hogy a tájképben azok épületcsoport látványát képezzék.
2. A gazdálkodással összefüggő és a lakórendeltetést biztosító épületek építészeti kialakítása úgy történhet, hogy azok diszharmóniát teremtően egymástól nem térhetnek el.
3. Az épületek építészeti megjelenésére mérvadóak:
3.1 Hagyományos szerkezetű épületek létesíthetők
3.2 A tetőformálása zöldtetőtől eltérő esetben csak magastetővel történhet, a szerkezeti fesztávolság függvényében választott hajlásszöggel. 12,0 méter alatt 30º - 42º hajlásszöggel, míg 12,0 méter fesztávolságot meghaladó esetben 30º alatti lehet. A tetőhéjazat anyaga pikkelyes égetett cserépfedés, vagy fazsindely lehet, de a fémlemez is megengedett, ha a 12,0 métert meghaladja a fesztávolság az épületben.
3.3 Az épületek színválasztásakor a tájba illesztés szempontjaitól, valamint az épülettömeg nagyságától nem lehet eltérni.
(16) Fejlesztési területeken az 5. mellékletben lehatárolt estekben az általános építési követelmények betartása mellett
1. A kialakuló településkép a hagyományos arculat figyelembe vételével, de attól eltérően is alakítható, de a területen belül az egységes kép kialakításától nem lehet eltekinteni.
2. A település déli részén és egyéb látványnak kitett új lakóterületi beépítésre kijelölt területeken, egy-egy utcaszakaszon a tetőformálás és a jellemző anyaghasználat nem térhet el egymástól.
VII. Fejezet

Reklámokra, reklámberendezésekre, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

14. Reklám és hirdetőfelületek elhelyezése és kialakítása

24. §2

(2)3

(3)4

(4)5 Átmeneti időszakokra elhelyezhető hirdetések a következők:

a) átfeszített molinó, vagy épületre helyezett transzparens, mely kizárólag a település szempontjából jelentős idegenforgalmi-, tudományos-, sport és kulturális eseményekhez kötötten, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető ki, az esemény időpontja előtti egy hónappal korábban, s az esemény után legfeljebb egy hónapig.

b) az a) pontban megjelölt hirdetések évente legfeljebb összesen tizenkét naptári hét időszakra helyezhető ki az alábbi területeken:

ba) a Fő utca intézmények közeli szakaszán, a Malom utca mentén,

bb) a Templom téren és környezetében, a Handlova parkban és környezetében,

bc) a Kálvária, és a Szabadság téren,

c) nem számít vetített reklámnak az a) pont szerinti rendezvény, esemény időszakában az esemény helyszínén vagy környezetében a házfalra vetített felirat, hirdetmény,

(5)6

(6)7

25. §8 (1) Az utcabútoron kívül a nem reklámmentes közterületeken elhelyezhető

a) más célra is szolgáló berendezésként, fedett kerékpártároló,

b) közterületi információs berendezésként

ba) községi információs térkép legfeljebb 2 x 2,0 m2 információhordozó felülettel,

bb) önkormányzati közérdekű információs tábla legfeljebb 2x9,0m2 információhordozó felülettel,

bc) irányítótábla legfeljebb 2 x 0,8 m2 információhordozó felülettel,

bd) digitális közérdekű információs oszlop,

be) internet terminál.

(2) Ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla legfeljebb 0,5 m2-es nagyságban az ingatlan falán, vagy kerítésén helyezhető el.

26. §9 Világító reklámfelület az utcabútoron megengedett, de kialakítása során nem alkalmazható

a) hagyományos vonalszerű fényreklám,

b) kápráztató fényű világító reklámtábla,

c) led-es fényreklám,

d) változó futófénnyel, változó szöveg- vagy ábraanimálással reklámozó felület,

e) villogó effektust megjelenítő reklámfelület,

f) fényújságszerűen mozgó feliratot, vagy mozgó képet tartalmazó felület.

VIII. Fejezet

ÜZLETJELZÉSEK, CÉGTÁBLÁK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK ÉS KIEGÉSZÍTÓ ELEMEK EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEINEK KÖZÖS SZABÁLYAI A MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKEN

15. Az épületportálok kialakítására, a cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó egyes szabályok

27. § (1)10 Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér) létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el a településképre vonatkozó előírások betartásával.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közművelődési intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.

(3) Védett épületen, valamint a hozzátartozó telken, a telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán cégér, cég- és címtábla kivételével saját vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.

(4) Üzletjelzés, cégtábla

a) kerítésen a telekbejáratánál, vagy a földszinti homlokzaton helyezhető el,

b) tetőfelületre, vagy a tetőszerkezetre nem szerelhető.

(5) Cégtábla

a) előkert nélküli épület homlokzatán csak a falsíkkal párhuzamosan helyezhető el,

b) a falsíkkal párhuzamos elhelyezés esetén a mérete nem haladhatja meg a 0,5 m2-t,

c) egy telken, vagy egy épületen belül több rendeltetési egységre vonatkozó cégtáblákat tájékoztatás céljából egy szerkezeten, csoportosan, összevontan lehet elhelyezni, azonban, ha nem egy időben alakítják ki azokat, később is csak egymáshoz való harmonikus illeszkedéssel történhet,

d) több cégtábla elhelyezése együttesen a b) pont szerinti méretet meghaladhatja, de az egyes üzlettáblák anyaghasználata, alapszíne, fő geometriai kialakítása nem térhet el egymástól.

(6) Falsíkra merőleges üzletjelzés, cégér előkert nélküli épület homlokzatán

a) a földszinti födém magasságában, vagy kivételesen a tetőemeleti magasságban - a közúti űrszelvény figyelembevételével alakítható ki,

b) üzletenként legfeljebb 1 db, a saroküzlet esetén homlokzatonként 1-1 darab helyezhető el,

c) legfeljebb 1,0 m2lehet az egyoldali felülete és a homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem lehet nagyobb 0,6 m-nél, a magassága legfeljebb 1,5 m lehet.

(7) Oszlopon álló céglogó, vagy totemoszlop

a) történeti településrészen, valamennyi lakóterülten, erdőterületen, kertes mezőgazdasági területen nem helyezhető el,

b) hagyományos és kialakuló iparterületen, rekreációs és különleges területen, szántó és tanyás mezőgazdasági területen az alábbiak szerint helyezhető el,

ba) melyen több üzletjelzés, cégér, céglogó helyezhető el egységes kivitelben,

bb) melyek legmagasabb pontja nem lehet 14,0 méternél magasabb, továbbá nem lehet a logó befoglaló mérete 3,0 x3,0 méternél nagyobb felületű.

(8) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla az építés ideje alatt a telken belül elhelyezhető, továbbá az építmény átadását követően legfeljebb a pályázati kiírás szerinti időszakra a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy az építmény előkertjében létesíthető.

(9) Saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról. Világító felületű vagy megvilágított hirdető-berendezés lehet a cégér, cég- és címtábla, valamint a kirakat.

(10) Ha a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés tulajdonosa a rendszeres karbantartási kötelezettségének nem tesz eleget és azt felszólításra sem teljesíti, úgy a polgármester településképi kötelezés keretében előírhatja a berendezés leszerelését, a felület megszüntetését

28. § (1) A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új épület tervezésekor nem hagyható el az ingatlan közterületről látható felületén elhelyezendő cég- és címtáblák, valamint a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés és az egyéb épületszerkezetek megoldásának kidolgozása.

(2) Az (1) bekezdés szerint tervezett saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy lehet kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.

16. Egyéb műszaki berendezések épületen való elhelyezése

29. (1) Az épület tetőzetén a tető látványát befolyásoló, azt takaró nem műszaki berendezésnek minősülő szerkezetet elhelyezni nem szabad.

(2) Napelemes tetőcserép a tetőzeteken mindenhol alkalmazható.

(3) Napelem tetőzeten való elhelyezésének szabályai a következők:

a) magastetős épület esetében a napelem paneleket

aa) meglévő épületen utólagosan úgy lehet elhelyezni, hogy ne tűnjenek applikációnak,

ab) a tetősíkkal azonos síkban fektetve létesülhet, a tetőfelületéből ki nem érően,

ac) az elhelyezni kívánt napelem befoglaló méreténél csak nagyobb felületű csonka-kontyolt tetőrészen, toronykiemelésen lehet elhelyezni,

b) lapostetős épületrészen napelem panel elhelyezhető.

(4) Napelem homlokzaton csak a homlokzat integrált részeként, homlokzati burkolatként, vagy árnyékolóként helyezhető el.

(5) Napelem az előkertben nem helyezhető el.

(6) Napkollektor

a) csak a közterületről nem látható homlokzaton helyezhető el,

c) előkert nélküli beépítés esetén csak az oldalkert, vagy hátsókert felé eső épületrészen, tetőzeten helyezhető el,

d) lapostetős épületrészen attikával, vagy egyéb építészeti elemmel takartan képezhető ki,

e) magastető csonka-kontyolt részen, toronykiemelésen közterületről nem látszó módon lehet elhelyezni.

(7) Parabolaantenna és 1,0 m magasságot meghaladó antenna berendezés a közterületről látszó homlokzaton csak az épület építészeti megjelenését nem zavaró módon helyezhető el. Az építészeti megjelenést zavarónak számít a közterületre néző erkélyen, teraszon való elhelyezés.

(8) Klímaberendezés

a) a közterület felé néző homlokzaton csak álcázva helyezhető el kültéri klímaegység,

b) erkély, loggia, terasz megléte esetén csak azon belül rejtett, vagy takart módon alakítható ki,

c) kültéri klímaberendezés kifolyója a közterületre, vagy a szomszédos telekre nem bocsáthat ki kondenzvizet.

(9) Parapetkonvektor

a) új épület közterületről látszó homlokzatán csak takartan létesíthető,

b) közterület felőli homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületen és kizárólag műszaki szükségességből történhet a homlokzati díszítések roncsolása nélkül.

(10) Szerelt kémény csak a tetőmagasságában jelenhet meg a homlokzati látványban.

(11) Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy az a szomszédos, illetve a szemközti épületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közúti járművek és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja.

(12) Az utcatáblák kialakítása a történeti településrészen és annak környezetében nem térhet el egymástól.

(13) Vendéglátó terasz feletti önálló árnyékoló, napernyő, ponyva, napvitorla a vendéglátó egységre vonatkozó cégfeliratot tartalmazhat.

IX. Fejezet

SAJÁTOS ÉPÍTÉNYEK ELHELYEZÉSE, ANYAGHASZNÁLATA ÉS SZÍNEZÉSE

17. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak meghatározó területen való elhelyezésére vonatkozó közös szabályok

30. § (1) A helyi ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére korlátozottan alkalmas területek lehatárolását a 6. melléklet mutatja be.

(2) A település közigazgatási területén a település ellátását biztosító felszíni vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési légvezetékek oszlopaira, tornyaira és egyéb sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek

a) az épített környezet védelemmel érintett alábbi területei:

aa) a védett értékek (országos vagy helyi), annak telke és telkének 100 méteres környezete,

ab) védett régészeti lelőhely és annak 50 méteres környezete,

akkor sem, ha a környezetben meglévő légvezetékes hálózat van;

a) a már beépült, vagy az átalakuló – távlatban beépítésre váró a településkép szempontjából meghatározó területek,

b) a természeti környezet védelmével érintett:

ca) Natura 2000 területei,

cb) ökológiai hálózattal érintett területek,

cc) további országos védelemmel érintett területek.

(3) A villamos energia átviteli hálózat csak felszín alatti földkábeles vezetése lehetséges

a) beépítésre szánt területeken,

b) a (2) bekezdésben meghatározott területeken.

(4) A villamos energia főelosztó hálózatának rekonstrukciója során a beépítésre szánt területeken felszín feletti távvezeték nem alakítható ki.

(5) A vezetékes gyengeáramú felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak - az (1)-(2) bekezdés alapján - elhelyezésére nem alkalmas területeken:

a) hálózatfejlesztés, vagy hálózatbővítés, illetve ennek megfelelő rekonstrukció csak földkábeles módon történhet,
b) új vezetékoszlop csak akkor helyezhető el, ha a házi bekötés másként nem oldható meg, ott, ahol már meglévő tartóoszlop rendelkezésre áll azt lehet igénybe venni,
c) új vezetékoszlop nem helyezhető el ott, ahol már meglévő tartóoszlop rendelkezésre áll, kivéve, ha a házi bekötés másként nem oldható meg,
d) a közterület teljes keresztmetszetét érintő útépítés, vagy útrekonstrukció során
da) az adott közterületen a légvezetéket nem lehet fenntartani,
db) a földkábel műszakilag szükséges helyigényét elfoglalni nem lehet továbbá
dc) az új ingatlanok átmeneti földfeletti hálózati bekötése – ahol az műszakilag kivitelezhető – földalatti bekötésre való átállás biztosítása mellett történhet,
e) a berendezések anyaghasználatánál, színezésénél a mohazöld, a fakéreg barna vagy a világos antracit szürke színek alkalmazhatók.
18. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építményekkel, berendezésekkel kapcsolatos településképi követelmények a meghatározó területeken
31. (1) A település közigazgatási területén a település ellátását biztosító felszíni elektronikus hírközlési sajátos építmények, (távközlési, adatátviteli berendezés) elhelyezésére nem alkalmas területeket jelen rendelet 6. mellékletében megjelölt területek képezik.
(2) Az (1) pontban megjelölt területeken kívül nem alkalmas további területek a
a) vízgazdálkodási területek,
b) meglévő, vagy tervezett rekreációs (sport, szabadidős eltöltést szolgál) területek, ha nem beépítésre szánt, akkor is,
c) intenzív kertművelésű, vagy pihenőkertes területek,
(3) Nem közterületi telken akkor helyezhető el a vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény
a) ha a ki nem zárt közterületeken, vagy köztulajdonban (önkormányzati, állami) és egyházi tulajdonban lévő telken való elhelyezés jogi vagy műszaki ok miatt nem jöhet létre, vagy az nem nyújtana megfelelő szolgáltatást, továbbá
b) ha az épület, melyen az építmény elhelyezésre kerül, nem az (1) bekezdésben megjelölt területen található és rendeltetése szerint elsődlegesen
ba) irodaház, parkolóház, sportcélú építmény vagy
bb) olyan templom, melynek tornyában vagy padlásterén belül a hírközlési létesítmény védett értéket nem érint.
(4) Új 3,0 m magasságot meghaladó antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.
(5) Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:
a) Antenna meglevő építményre telepíthető a gazdasági rendeltetésbe sorolt területek kivételével.
b) Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem telepíthető az új antenna, akkor az antenna önállóan nem, csak multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.
c) Antenna templom épületén csak álcázva helyezhető el a templomtoronyban, vagy a tetőtérben.
d) Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban, lakóövezetben csak álcázással telepíthető antenna.
e) Gazdasági, mezőgazdasági területeken önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább 200 méter távolságra helyezhető el.
(6) A vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a 6. mellékletben megjelölt területeken, ha önállóan – nem más építményen kerülnek elhelyezésre akkor
a) az elhelyezésre szolgáló környezethez illeszkedő módon történhet,
b) fás, erdős magaslatot képező környezetben közhasználatú, kilátásra is alkalmas építményre, műtárgyra lehet telepíteni,
c) látványnak erősen kitett helyen csak faburkolattal, vagy egyéb természetes anyaghasználattal álcázott módon készülhet,
d) látszó fémszerkezet esetén a színezése 25. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott lehet.
19. A közmű és közvilágítás valamint a közlekedés sajátos építményeinek elhelyezése és anyaghasználata a meghatározó területeken

32. § (1) A felszín feletti közmű-műtárgyak berendezéseinek színezésére – beleértve különösen a kapcsolószekrényt, trafót, átemelőt és az azokat elhatároló kerítéseket – a 25. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott színek alkalmazhatók. A tűzcsapok, a közvilágítás és a távvezeték oszlopok színezését a szolgáltatói rendelkezések határozzák meg.

(2) A közvilágítás oszlopai az egyes utcákban végig, a köztereken, közparkokban azonos kivitelűek vagy legalább azonos megjelenésűek lehetnek, illeszkedve a környezet építészeti arculatához.

(3) A közvilágítás oszlopai

a) a történeti településrész főutcáiban, közterein egységesen megtervezett közvilágítási lámpa kerülhet elhelyezésre,

b) a hagyományos karakterű lakóterületeken a faoszlop alkalmazása a településképbe illő.

(4) Kerékpártároló a járdán csak akkor helyezhető el, ha a kerékpárok tárolása során visszamaradó szabad gyalogos felület legalább 2,0 m.

(5) Az utcai burkolatok teljes szélességű átépítése során, nem lehet eltekinteni legalább az egyik oldalon fasort, vagy egyéb növényzetet telepítésétől kivéve, ahol a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, vagy a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé.

(6) Újonnan kialakított, gépjármű-közlekedést szolgáló közterületi közutak és magánutak mentén az utca létesítésekor legalább az egyik oldalon fasor, vagy egyéb növényzet telepítésétől nem lehet eltekinteni kivéve, ahol a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, vagy a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé.

(7) A gépjármű-közlekedést szolgáló út menti növényzet (fa, cserje) nem akadályozhatja a közlekedésbiztonságot, ezért a kereszteződésben a keresztező út járdaszegélyvonalától számított 10 méteren belül ennek figyelembevételével lehet a növényzetet telepíteni.

X. Fejezet

A TELELPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

20. A településkép-védelmi tájékoztatás és a kötelező szakmai konzultáció esetei és részletes szabályai

33. § (1) Szakmai konzultációt és azon belül szakmai tájékoztatást kezdeményezhet az építtető, vagy megbízottja a településképi követelményekkel kapcsolatosan, valamint a hatályos településrendezési eszközökben foglalt előírásokról.

(2) A településképi követelményekről az építtető, vagy az általa megbízott tervező az építési tevékenységgel érintett ingatlanra vonatkozóan benyújtott kérelmére a főépítész, vagy a polgármester tájékoztatást ad.

(3) Településkép védelmének biztosítása érdekében kötelező szakmai konzultációt igénybe venni az alábbi esetekben:

a) az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez,

b) az 5. mellékletben lehatárolt Történeti településrészen, a Telepített ikerházas lakóterületen az utcaképet befolyásoló, vagy a közterületről látható építési tevékenység – új épület elhelyezése, meglévő épület 70 m2-es alapterületet meghaladó bővítése, nyílászárók cseréje, átalakítása, tetőfelület megbontása, vagy tetőhéjazat cseréje, homlokzat felületképzésének megváltoztatása, festése, kerítés építése, rendeltetés megváltoztatása – és valamennyi építési engedély köteles tevékenység esetén,

c) az 5. mellékletben lehatárolt Hagyományos, Újbeépítésű és Kiépítésre váró lakóterületeken, ha az építeni kívánt épület vagy meglévő bővítménye meghaladja a bruttó 150 m2-es alapterületet, továbbá ha a telken egynél több főépület kerül elhelyezésre,

d) az 5. mellékletben lehatárolt Hagyományos iparterületen, Kialakuló gazdasági területen és Rekreációs és különleges területen, ha az építeni kívánt épület vagy meglévő bővítménye meghaladja a bruttó 250 m2-es alapterületet, továbbá ha a telken egynél több főépület kerül elhelyezésre,

e) az 5. mellékletben lehatárolt Szántó és legelő terülten, Tanyás mezőgazdasági területen, ha az építeni kívánt épület vagy meglévő bővítménye meghaladja a bruttó 350 m2-es alapterületet, továbbá ha a telken egynél több főépület kerül elhelyezésre,

f) az 5. mellékletben lehatárolt Kertes mezőgazdasági területen, ha az építeni kívánt épület bruttó alapterülete, vagy annak bővítménye nagyobb, mint 60 m2, továbbá az építmény meghaladja a 3,0 m épületmagasságot,

g) közművelődési célú hirdetőoszlopok, információs hirdető berendezések, kioszkok felállítása esetén,

h) közterületről látható 3,0 m magasságot meghaladó antenna elhelyezése esetén,

i) helyi védett területen található épületen a közterületi látványt érintő építés, bővítés esetén,

j) helyi védelemmel érintett épület esetén bármilyen építési munkálat megkezdése előtt – bővítés, felújítás, átépítés, nyílászáró vagy tetőhéjazat csere, továbbá rendeltetés váltás esetén.

(4) Kötelező szakmai konzultáció a 10. melléklet 10.1. pontjában szereplő űrlap polgármesterhez történő benyújtásával indul

a) elektronikus úton benyújtott kérelem esetén a konzultációt legalább 5 nappal megelőzően kell a terv pdf. vagy valamilyen kép formátumban történő kérelem mellé csatolásával kezdeményezni,

b) nem elektronikus úton benyújtott kérelem során a kitöltött űrlap mellé lehet csatolni a digitális állományú vagy a papírra nyomtatott dokumentációt.

34. § (1) A szakmai konzultáció keretében sor kerül

a) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,

b) az Étv. 18. § (2) bekezdése szerinti illeszkedési követelményekre vonatkozó javaslatoktól, ajánlásoktól eltérő tervezői megoldások egyeztetésére,

c) a településképi előírásoknak és a helyi építési szabályzatnak való megfelelés tisztázásra.

(2) A szakmai konzultációról - azon részt vevők aláírásával ellátott - emlékeztető készül, melynek keretében lehetőség van – a hatályos településrendezési eszközökön és településképi rendeleten alapuló megállapításokat rögzíteni, különös tekintettel

a) a településrendezési eszközökben, településképi rendeletben szereplő kötelező,

b) a településkép érvényesítését biztosító eljárásokra vonatkozó tájékoztató

elemekre.

(3) A kötelező szakmai konzultáció során készült emlékeztetőt a kérelmező papír alapon kapja meg az alábbi tartalommal:

a) a kérelem beérkezésének időpontja,

b) a kérelmező adatai,

c) a tervezett építési tevékenység rövid leírása,

d) az érintett ingatlan címe, helyrajzi száma, építési övezeti besorolása,

e) az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb lényeges információ,

f) a főépítész, vagy a polgármester tájékoztatása, nyilatkozata, illetve szakmai javaslata.

(4) A szakmai konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentációhoz szöveges, esetleg rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek, és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálják. Az ilyen esetben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól másolatot kell készíteni, és azokat az emlékeztetővel együtt kezelni.

(5) A kötelező szakmai konzultáció során az emlékeztetőt a települési főépítész, annak hiányában a polgármester adja meg. Az emlékeztetők nyilvántartásáról gondoskodni kell.

(6) A védett értéket érintő építési tevékenységgel kapcsolatban – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a településképi véleményezési és a településképi bejelentési eljárás, vagy a kötelező szakmai konzultáció során

a) meghatározhatók a konkrét helyi védett értékek megújításával összefüggő részletezett feltételek és követelmények a hatályos építési szabályzattal és a rendeltben foglalt településképi követelményekkel összhangban
aa) a tetők, tetőfelépítmények, kémények kialakítása,
ab) bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elrendezése,
bd) a homlokzatképzés és színezés
tekintetében
b) előírható,
ba) az eredeti állapotot tükröző részek, részletek visszaépítése,
bb) az oda nem illő (utólag létesített) épületrészek, elemek eltávolítása.
21. A településképi véleményezési eljárás és annak szabályai

35. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint Sárisáp Község közigazgatási területén településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött építési tevékenységgel kapcsolatban.

(2) A településképi véleményezési eljárás a 10. melléklet 10.2 pontjában szereplő űrlapon kitöltött kérelem polgármesterhez történő beérkezésével indul.

(3) A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtja

a) a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt papíralapon és elektronikusan, és

b) elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(4) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó véleményt a polgármester adja ki, melynek alapját - rendelkezésre állás esetén - a főépítész szakmai állásfoglalása képezi.

(5) A települési főépítész - rendelkezésre állása esetén - állásfoglalása nem nélkülözhető az építési tevékenységek közül

a) középületek, 1000 m2 bruttó szintterületet meghaladó ipari épületek, kereskedelmi épületek,

b) a történeti településrészen új lakóépület és építési engedélyhez kötött új épületek,

c) a helyi védett építészeti értéken és annak 50,0 m-es környezetében lévő építmény és

d) az építési engedélyhez kötött bővítési munkák, amennyiben az érintett szintterület nagyobb, mint az eredeti 50%-a

építési munkáira benyújtott építési ügyek esetén.

(6) A különleges történelmi területen (az ókeresztény kápolna környékén) kialakítani kívánt épültek megfelelő tájba illesztésének és a régészeti lelőhely szellemiségéhez illő építészeti kialakításának megítéléséhez a területi, vagy kamarai tervtanács támogató véleményét kell beszerezni.

22. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása

36. § (1) A tervdokumentáció tartalmát a polgármester ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció nem felel meg a 7 melléklet szerinti tartalmi követelményeknek a polgármester 5 napon belül hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

(2) A településképi véleményhez csatolni kell – ha készül – a szakmai állásfoglalást, továbbá, ha elutasító a vélemény tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklást.

23. A településképi vélemény kialakításának szempontjai

37. § (1) A településképi véleményezési eljárás során a telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményeinek,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a környező beépítés adottságait,

c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén

ca) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,

cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(2) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményeik-e az épület tömegének, illetve homlokzataink településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(3) Az épület tömegének, külső megjelenésének, az épülethomlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,
e) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
f) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a környezet meghatározó adottságokhoz,
g) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
24. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre és annak szabályai

38. § (1) A helyi védett értéket érintő

a) építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. §-ában meghatározott esetek kivételével -,

b) bontási engedély nélkül végezhető bontási munkák közül a kerítés bontása esetén,

c) huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása,

d) hirdetés elhelyezése tekintetében – amennyiben az nem tiltott -

a településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, melynek során vizsgálni kell , hogy az adott építési tevékenység megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak, nem eredményezi-e a védett értékek károsodását, előnytelen megváltozását.

39. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik -

1. helyi egyedi és területi védelem alá tartozó építmény, vagy történeti településrészen található építmény – jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött közterületről látható:

1.1 homlokzati nyílászárók méretének, anyaghasználatának, osztásának, színének megváltoztatása,
1.2 homlokzati felület eredeti színtől eltérő színűre történő festése, utólagos hőszigetelése, felületképzésének megváltoztatása,
1.3 homlokzat felújítása, átalakítása esetén,
2. önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, átalakítása, bővítése, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén,
3. jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, építésének elhelyezésének, építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t, emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
4. meglévő építmény közterületről látható homlokzati nyílászárójának – áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének, színének megváltoztatása esetén,
5. meglévő épület homlokzatához illesztett közterületről látható előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, illetve megváltoztatása esetén,
6. nettó 20,0 m2alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,
7. nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, bővítése esetén,
8. sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
9. legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény,
10. a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3, vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén,
11. közterületi kerítés esetén,
12. kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
(2) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest
ba) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
bb) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.

40. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által az 10. melléklet 10.3 pontjában szereplő kérelem polgármesterhez történő beérkezésével indul. A bejelentéshez 2 példány papíralapú dokumentációt kell mellékelni, amelyből egy aláírt, bélyegző lenyomattal ellátott papíralapú példány a hatósági határozat mellékleteként a bejelentőnek visszajár.

(2) A dokumentáció tartalma a 7. melléklet szerinti kell, legyen, mely a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolás a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről.

41. § (1) A polgármester hallgatólagosan tudomásul veszi, vagy hatósági határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul veszi, vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltoztatást.

(2) A településképi bejelentési eljárás szerinti tevékenység a bejelentés alapján akkor kezdhető meg,

a) ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges,

d) ha a polgármester a bejelentést tudomásul veszi

c) ha a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem bírálja el.

(3) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

a) nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve hirdető berendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
25. A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai

42. § (1) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) nem sérti-e meg a településképi rendeletben foglaltakat,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén

da) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat,

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(4) A rendeltetésváltozás tekintetében megfelel-e a helyi építési szabályzatban meghatározottaknak.

43. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló hatósági határozat a közléstől számított egy évig érvényes és nem hosszabbítható meg.

(2) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.

26. A településképi kötelezés és annak szabályai

44. § (1) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre - településképi kötelezési eljárást folytathat le:

a) a településképi véleményezési, illetve bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,

b) a településképi bejelentés elmulasztása,

c) a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása,

esetén.

(2) A polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel – a rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

(3) A településképi kötelezési eljárás indulhat hivatalból vagy kérelemre, melynek menete:

a) helyszíni szemle,

b) a szabálytalansággal érintett ingatlan tulajdonosának tájékoztatása, felszólítása,

c) településképi kötelezés,

d) településkép-védelmi bírság.

(4) A településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a kötelezettet a polgármester településkép-védelmi bírsággal sújthatja, melynek kiszabása ismételhető.

(5) A településkép-védelmi bírság mértéke 30.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjed az alábbiak szerint:

a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása legalább 100.000 forint,

b) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén, az eltérés mértékétől függően legalább 200.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,

c) a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500.000 forint és legfeljebb 1.000.000 forint.

(6) A közigazgatási birság mértékének megállapítása során a polgármester az eset összes körülményeire tekintettel dönt, ennek keretében mérlegeli különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatatlanságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,

f) a jogsértés gazdasági súlyát,

g) a jogsértés milyen mértékben sérti, vagy akadályozza a település jelen rendeletben foglalt értékeinek megőrzését, vagy érvényesülését.

(7) A kiszabott településkép-védelmi bírságot az ingatlantulajdonos a döntés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül köteles az önkormányzat számlájára megfizetni.

(8) A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, továbbá a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősülnek és azokat adók módjára kell behajtani.

Xi. FEJEZET
a támogatási rendszer tartalma és a pályázati rendszer
27. A helyi védett értékek támogatása

45. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó védett érték tulajdonosa részére kötelezettsége tejesítésének érdekében az önkormányzat költségvetésében évente meghatározott keretösszegből pályázat útján támogatást biztosíthat.

(2) A támogatás a rendelet hatálya alá tartozó helyi védett egyedi értékek felújításhoz, környezetének alakításához vehető igénybe.

(3) A támogatás pályázat útján nyerhető el vissza nem térítendő támogatás formájában. A támogatás utólag kerül folyósításra.

(4) Az elnyert támogatás összege nem haladhatja meg a pályázat mellékletét képező költségvetés összegének 50%-át. Az elnyerhető összeg felső határát a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A pályázati kiírás meghatározhatja az adott évben településrendezési szempontok megvalósítása érdekében preferált, támogatásra jogosult ingatlanok, valamint a támogatni kívánt munkálatok körét. A támogatás mértékét és forrását a tárgyévi költségvetés határozza meg.

(6) A pályázati felhívást és kiírást a polgármester hagyja jóvá.

(7) A pályázati felhívást a helyi Sárisápi Hírmondó újságban, Sárisáp Község hivatalos honlapján és az önkormányzati hirdető táblán kell megjelentetni.

(8) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz az előírt önrésszel rendelkezik.

(9) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) az illetékes építésügyi hatóság által jogerősen engedélyezett tervdokumentációt, amennyiben a tervezett munkálatok engedélykötelesek,
b) tervezői névjegyzékben szereplő építészmérnök által készített műszaki leírást, amennyiben a tervezett tevékenység az Étv. 33/A. §-a szerinti vagy nem engedélyköteles,
c) fényképet a helyi védett értékről, épületrészről,
d) költségvetést azokról a várható költségekről, melyek közvetlenül a védett érték megőrzését szolgálják,
e) tulajdonjogot igazoló okiratot,
f) banki igazolást a költségvetésben szereplő összeg elkülönített számlán történő elhelyezéséről,
g) a támogatás meghatározott célra és határidőn belül történő felhasználására vonatkozó előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot.
28. A pályázatok elbírálása

46. § (1) A benyújtott pályázatok véleményezését e célra felállított bizottság a soron következő ülésén bírálja el. Az elbírálás szempontjait a pályázati kiírásban kell rögzíteni.

(2) A bizottság szakmai szempontok szerint dönt a támogatás odaítéléséről és mértékéről.

záró rendelkezések

47. § (1) Jelen rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel 2018. július 16-án lép hatályba.

(2) Jelen rendelet 44-46. §-a 2019. január 01. napján lép hatályba

(3) Jelen rendelet előírásait a rendelet hatályba lépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(4) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

(5) Hatályát veszti:

a) Sárisáp Helyi Építési Szabályzatáról szóló 18/2006. (IX. 27.) önkormányzati rendeletben
1. tartalomjegyzékében a függelékek felsorolásából: az 1. és 2. függelék címéből az „és helyi” szövegrész,
2. az 1. § (4) bekezdés f) pontja „megőrzésére” szövegrész,
3. a 3. § (1) bekezdés 5., 6. és 8. alpontja,
4. az 5. § (6) bekezdés a), c) és d) pontja,
5. az 5. § (6) bekezdés a) pontjában a „A kerítés lábazatos, vagy építetten tömör kerítés nem lehet.” szövegrész,
6. az 5. § (6) bekezdés b) pontjában a ” közterület felől tömörkerítés legfeljebb 2,0 m magasságig a Fő utcában, s a gyűjtő utak mentén létesíthető, egyéb esetben csak a szomszédsághoz való illeszkedés esetében építhető. Nem tömör” szövegrész és az „is” szócska,
7. az 5. § (8) bekezdés a) pontjában a „védelemre jelölt” szövegrész,
8. az 5. § (8) bekezdés f) és g) pontja,
9. a 7. § (5) bekezdés b) pontjának ba), bb), bc) és be) alpontja,
10. a 7. § (7) bekezdés a), b), c) és e) alpontja,
11. a 7. § (11) bekezdés a) pontja.
12. a 7. § (12) bekezdése,
13. a 11. § (3) bekezdés c) pontjában „az illeszkedés elve szerint” szövegrész,
14. a 11. § (10) bekezdésében az „Ebben az esetben az építészeti kialakítás a főépülettel megegyező legyen.” szövegrész,
15. a 11. § (13) bekezdése,
16. a11. § (16) és (17) bekezdése,
17. a 12. § (1) bekezdés d) pont 6. alpontjában a „Legalább 1,5 m-t elérő tömör kerítés létesítése esetén a telekhatártól való távolság csökkenhet a kerítés magasságának függvényében. 0-ra csökkenhet, ha a tömör kerítés eléri a 2 métert,” szövegrész,
18. A 12. § (2) bekezdés d) pontjában a „A Csaposkút u. és Kossuth L. u. csatlakozásánál lévő helyi védelemre javasolt borház épület felújításnál/átépítésnél a eredeti épület arányrendszeréhez és anyaghasználatához kell igazodni.” szövegrész,
14. a 12. § (4) bekezdés e) pont eb) alpontjának első mondata és az ec) alpontja,
15. a 13. § (3) bekezdés b) pontjában „valamint, ha a telekhatáron a tetőidomok illeszkedése megoldható, illetve 1,0 m-nél magasabb tűzfal csatlakozás nem jön létre”
16. a 13. § (4) bekezdés b) pontjában a „A játszó, pihenő, sport udvarok kertépítészeti tervek alapján valósítandók meg.” szövegrész,
17. a 13. § (4) bekezdés b) pontjának első mondata,
18. a 14. § (2) és (4) bekezdése,
19. a 15. § (1) bekezdés b) pontja és c) pontjában a „melynek 1/3-án kétszintű (gyep és cserje) növényzet telepítendő” szövegrész,
20. a 15. § (2) bekezdés b) pontja,
21. a 15. § (3) bekezdés b) pontjában a „a kialakult állapot megőrzése esetén” szövegrész,
22. a 16. § (2) bekezdés a), b), f)-h) pontja,
24. a 17. § (4) bekezdés b) pontjában a „A szabályozási tervlapon beültetési kötelezettséggel terhelt területre háromszintű növényzet telepítendő.” szövegrész,
25. a 20. § (6) bekezdés a) pontjában „A beültetési kötelezettségű területen 3 szintű növényzet telepítendő legalább a terület 70 %-án.” szövegrész,
26. a 20. § (6) bekezdés b) és c) pontja,
27. a 22. § (6) bekezdése,
28. a 23. § (2) bekezdés b) pontjában a „vizuális és esztétikai” szövegrész,
29. a 23. § (3) bekezdés d) pontja,
30. a 24. § (7) és (9) bekezdése,
31. a 25. § (3) és (4) bekezdése,
32. a 25. § (6) bekezdés c) és e) pontja, valamint a d) pont db) alpontja,
33. a 25. § (7) bekezdés b) és c) pontja,
34. a 26. § (7) bekezdése,
35. a 28. § (1) bekezdés b) pontjában az első mondat és az utolsó mondatban a „dróthálós” szövegrész,
36. a 28. § (1) bekezdés g) pontjában az utolsó mondat,
37. a 28. § (1) bekezdés h) pontja,
38. a 28. § (2) bekezdés d) pontjában az utolsó mondat,
39. a 28. § (4) bekezdés c) pontjának cf) alpontja,
40. a 28. § (4a) bekezdés e) pontjában a „hagyományos pince-karakterű, lejtőre merőleges tetőgerincű”, valamint a „a lejtő felőli oldalán „pince homlokzattal”. Ennek megengedhető lejtő felőli homlokzati nyílásai az alábbiak lehetnek: egy darab legfeljebb 1,40 m széles, és átlag 2,10 m magas nyílás nélküli tömör fa, vagy fém bejárati ajtó, legfeljebb két db max. 40/60 cm méretű ablaknyílás, valamint a tetőtéri magasságban szellőző nyílás. A pince oldalhomlokzatán csak 1db 90/210 nyílás nélküli tömör fa, vagy fém bejárati ajtó és legfeljebb 2 db 90/150 cm méretű ablak nyitható. A tetőtérben csak a tetősíkban létesíthető bevilágítás. A tetősíkot kiemeléssel, felépítménnyel megbontani nem szabad.” szövegrész.
41. a 28. § (4a) bekezdés h) pontjának első és második mondata, az i), k), o) pontja és s) pontjának sc) alpontja.
42. a 28. § (4a) bekezdés h) pontjának első és második mondata,
43. a 28. § (4b) bekezdésében az „építése csak vadvédelmi jelleggel” és a „csak fa, vagy fém oszlopos dróthálós kerítés formájában” szövegrész,
44. a 28. § (5) bekezdés g) pontjában az „a terven jelölt helyeken fasort képező beültetési kötelezettség szükséges a telken folyó tevékenység tájba-illesztésére és a szomszédos területektől való funkcionális elválasztásra” szövegrész,
45. a 28. § (5) bekezdés j) és l) pontja,
46. a 28. § (7) bekezdés f) pontja,
47. a29/A. § (1) bekezdés d) pontjában az első mondat,
48. a 29/A. § (2) bekezdés g) és h) pontja.
49. a 29/A. § (3) bekezdés b) pontja.
50. a 30. § (4) bekezdés a)-b) és f) pontja,
51. a 30. § (4) bekezdés g) pontjának 3. alpontja,
53. a 31. § (3) bekezdése,
54. az 1. függelék címében szereplő „és helyi” szövegrésze.
55. az 1. függelék III. pontja,
56. a 4. függelék.
b) Sárisáp 8/2001. (IV.27.) önkormányzati rendelete az épített környezet védelméről és alakításáról a településkép védelme érdekében,
c) Sárisáp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2016.(IV.22.) önkormányzati rendelete az épített környezet helyi védelméről,
d) Sárisáp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017.(X.30.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról.



1

A 2. § 21. pontja a Sárisáp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 24. §-t a Sárisáp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

3

A 24. § (2) bekezdését a Sárisáp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

4

A 24. § (3) bekezdését a Sárisáp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A 24. § (4) bekezdése a Sárisáp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

6

A 24. § (5) bekezdését a Sárisáp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 5. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

7

A 24. § (6) bekezdését a Sárisáp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 5. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 25. § a Sárisáp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

9

A 26. § a Sárisáp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

10

A 27. § (1) bekezdése a Sárisáp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.