Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2020. (VI. 9.) önkormányzati rendelete
Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatáról és a rendjéről
Hatályos: 2021. 11. 27- 2023. 07. 04Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 22/2020 (VI. 9.) önkormányzati rendelete
Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatáról és a rendjéről
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 15. alcím tekintetében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (5) bekezdésében és a 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, továbbá a 17. alcím tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. tv. 46. § (4) bekezdésére és a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III.11.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a rendelkezésére is figyelemmel a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A közterületet a tulajdonos Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata a közösségi igények kielégítése érdekében, tulajdonosi jogainak érvényesítésével összhangban tartja fenn.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén az Önkormányzat tulajdonában álló közterületekre.
(2) E rendeletet kell alkalmazni mindazon természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akik az (1) bekezdésben foglalt területeket használják, vagy az e rendeletben szabályozott célból igénybe veszik.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló közterületen kialakított, külön jogszabályban meghatározott fizetőparkolók területén igényelt közterület-használatra e rendelet szabályai a díjtételek vonatkozásában eltérésekkel alkalmazhatók.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. épület: szilárd térelemekkel részben vagy egészben körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, közterületen ideiglenesen elhelyezett 20 m2-nél nagyobb alapterületű építmény, amely kereskedelmi és szolgáltató tevékenység végzésére szolgál.
2. hirdetési felület:
a) cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folytatott tevékenységet a helyiség bejáratnál vagy annak közelében feltüntető tábla,
b) címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető, a homlokzat síkjára merőlegesen kihelyezett tábla (névtábla),
c) megállító tábla: valamely üzlet, vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás előtt elhelyezett, egy- vagy kétoldalas mobil hirdetőeszköz.
d) totemoszlop: kereskedelmi-szolgáltató tevékenységet népszerűsítő, toronyszerű reklámberendezés
3. közterület: az Önkormányzat tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartásban közútként, közparkként nyilvántartott, továbbá a közútnak, közparknak nem minősülő magánterületnek az önkormányzat tulajdonában álló, a közforgalom számára megnyitott és kijelölt része;
4. a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező jármű: a hatósági jelzéssel vagy hatósági engedéllyel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti fogalomban csak ilyen jelzéssel és engedéllyel vehet részt, különösen azon jármű, amelynek műszaki érvényessége lejárt, vagy azt a közlekedési igazgatási hatóság a forgalomból kivonta.
5. roncs jármű: közúti baleset vagy egyéb káresemény során olyan súlyosan megrongálódott gépjármű, amely jól láthatóan alkalmatlan a közúti közlekedésben úton való haladással történő részvételre.
6. reklámhordozó céllal elhelyezett jármű: közterületen jól láthatóan reklámhordozó céllal tárolt gépjármű, amely rendelkezik a közlekedésben való részvétel feltételeivel, azonban legalább 10 naptári napon keresztül egyhelyben tartózkodik.
7. mozgóárusítás: jellemzően kézből történő árusítás, vagy a mozgóboltnak nem minősülő eszközről történő kereskedelmi tevékenység, árusítás (pl. kosár, kézikocsi)
8. mozgóbolt: a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz.
9. pavilon: szilárd térelemekkel részben vagy egészben körül határolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, a közterületen ideiglenesen elhelyezett 0-20 m2 alapterületű építmény, amely kereskedelmi és szolgáltató tevékenység végzésére vagy közösségi funkciók kielégítésére szolgál.
10. szórólaposztás: kis terjedelmű, terméket vagy szolgáltatást népszerűsítő vagy tájékoztatási célú nyomtatvány, irat kézből kézbe történő ingyenes átadása.
11. reklám célú berendezés: minden olyan jel, jelzés vagy bármely tárgy, amely a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény szabályai szerint gazdasági reklámnak minősül, vagy célja, hogy a közúton és a közforgalom számára el nem zárt magánúton közlekedőket bizonyos ideológiák, elvek, értékek, elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról meggyőzze.
12. tömegrendezvény: közterület-használattal járó olyan kulturális, szabadidős, sportrendezvény – az e rendelet 7. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott sporttevékenység kivételével –, amelyen a résztvevők száma meghaladja az 1000 (ezer) főt, és amelynek a megtartására nem a gyülekezési jogról vagy a sportról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
13. zöldfelület: állandóan vagy időszakosan növényzettel borított, biológiailag aktív terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj vagy a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg, kivéve a – jármű közlekedésére szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú –. földútnak minősülő utat.
14. adatkezelő: A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendelete (a továbbiakban: GDPR) 4. cikk 7. pontja szerint adatkezelő, az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség, vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza.
4. A közterület-használat általános követelményei
4. § A közterületet a rendeltetésének megfelelő célra a jogszabályok keretei között – állagának sérelme, forgalmának veszélyeztetése nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával – bárki szabadon használhatja.
5. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának minősül, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét akadályozza, vagy korlátozza.
(2) A közterület a rendeltetésétől eltérő célra nem használható, ha a szabályozási terv, a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet vagy e rendelet a közterület rendeltetéstől eltérő használatára korlátozást vagy tilalmat ír elő.
6. § Ha e rendelet azt nem tiltja, a közterület – a rendeltetésétől eltérő célra – tulajdonosi hozzájárulás nélkül szabadon, vagy az Önkormányzatnak a közterület-használathoz való hozzájárulásáról szóló döntése alapján használható.
7. § (1) A közterület a rendeltetésétől eltérő célra szabadon használható, ha a használat célja:
a) az úttartozékok, valamint a közúti közlekedés szervezésének, irányításának a céljait szolgáló építmények, berendezések elhelyezése és fenntartása,
b) a közút kezelője és üzemeltetője által végzett fenntartási munka, valamint a fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezése és fennmaradása,
c) az élet- vagy balesetveszély elhárításához szükséges munkálatok és tevékenységek végzése,
d) a közterület-fenntartói vagy közrendvédelmi, közbiztonsági létesítmény, berendezés elhelyezése,
e) a futó- vagy kerékpárverseny útvonala és az ezekhez kapcsolódó berendezések elhelyezésével kapcsolatos, 50 m2-t meg nem haladó közterület-használat,
f) a Magyar Állam, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság által használt, közfeladatai ellátásához szükséges ingatlannal határos közterület közcélú használata
g) a Budapest Főváros Önkormányzata által szervezett lomtalanítással kapcsolatos közterület-használat,
h) a települési szilárdhulladék-gyűjtő vagy törmeléktároló konténer 24 órát meg nem haladó kihelyezése, amennyiben a konténer közterületi használatára vonatkozó igény legkésőbb a tényleges használat megkezdését megelőző naptári napon a közterület tulajdonosához személyesen vagy elektronikus úton bejelentésre kerül,
i) a nyilvántartásba vett civil és egyéb szervezet által végzett adománygyűjtés és ételosztás, valamint az ehhez szükséges berendezés elhelyezése,
j) többlakásos lakóépületek elé kihelyezett, települési kommunális hulladékgyűjtő edényzetek, továbbá a szelektív hulladékgyűjtő edényzetek rendszeres tárolására szolgáló építmények elhelyezése,
k) egészségügyi, szociális, nevelési-oktatási, közművelődési célú nonprofit szervezetek által kezdeményezett közterület-használat és az ilyen célt szolgáló létesítmények elhelyezése.
(2) Az Önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az ezek fenntartásában lévő intézmény vagy az Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság által szervezett rendezvényhez kapcsolódó közterület-használat a közterület rendeltetésével eltérő célra is történhet. Az Önkormányzat a saját beruházásához kapcsolódóan a közterületet szabadon használhatja. A 100%-ban az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság a rendeltetésétől eltérő célra a közterületet szabadon használhatja.
(3) A közterület politikai rendezvény megtartása céljából szabadon használható, ez azonban nem vonatkozik a politikai rendezvény színhelyén gyakorolt kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenységre.
8. § (1) A közterületek a rendeltetésszerű használat védelme érdekében övezetekbe tartoznak. A rendeltetéstől eltérő használat esetén a használatra jogosultság feltételeit az e rendelet övezeti besorolása alapján kell megállapítani. Az övezeti besorolást az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az 1. melléklet szerinti védendő területen a közterület a rendeltetésétől eltérő célból a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott tevékenység végzésére nem használható.
9. § A közterület a rendeltetésétől eltérő célból a következő tevékenységekre nem használható:
a) pavilon vagy épület létesítésére, kivéve, ha az helyi építési szabályzatban meghatározott közterületi helyszínen történik,
b) az üzleten kívül a termék vásárlóknak történő bemutatására és értékesítésére (a továbbiakban: árubemutatás) 10 m²-t meghaladó területen,
c) a nem önjáró mozgóboltból történő kereskedelmi tevékenységre,
d) a közúti közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező járműnek a védendő területnek minősülő övezetekben való tárolására,
e) a járműnek a jármű eredeti rendeltetésétől eltérő szolgáltatási tevékenység céljából történő használatára,
f) jármű iparszerű javítására,
g) rendezvény kiszolgáló területén belül parkoló kialakítására,
h) a belső vendégtérrel nem rendelkező, szeszesitalt forgalmazó vendéglátó-ipari egység kialakítására, fennmaradására, továbbá az ezek előtti terasz létesítésére,
i) göngyölegtárolásra,
j) használtcikk-piacra,
k) állatkiállításra vagy állatok forgalmazásra,
l) a kereskedelmi tevékenységek végzésének a feltételeiről szóló jogszabály szerint a közterületen nem értékesíthető termék forgalmazására,
m) roncs gépjármű tárolására, illetve reklámhordozó célú gépjármű tárolására.
10. § (1) A közterület nem használható olyan tevékenységre, amelynek a gyakorlásához jogszabály településképi eljárás lefolytatását kötelezővé teszi, a településképi eljárást azonban a kötelezett nem kezdeményezte, a kezdeményezést elutasították, vagy a településképi eljárásban hozott döntésben foglalt feltételeket a kötelezett nem teljesítette.
(2) A vendéglátó terasz és vendéglátó előkert létesítéséhez szükséges közterület használatához az Önkormányzat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban az építmény rendeltetési céljának megfelelő és a helyszíni adottságok figyelembevételével előírt követelmények betartása esetén járul hozzá.
11. § (1) A kereskedelemről szóló törvény szerinti mozgóbolt céljára történő közterület-használat esetén a közterület-használat mértéke nem haladhatja meg a 20 m2-t. Mozgóboltból történő kiskereskedelmi tevékenység céljából az Önkormányzat a közterület használatához a Hermina út – Ajtósi Dürer sor – Dózsa György út – Kerepesi út – Nagy Lajos király útja – M3 autópálya bevezető szakasza által határolt területen belüli közterületre járul hozzá.
(2) A közterület-használat mértéke nem haladhatja meg a 15 m2-t, ha a közterületet idényjellegű zöldség-gyümölcs árusításra használják.
12. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatra történő alkalmassá tételéről, lezárásáról, illetve a használható állapotban tartásáról a használó, ha a használatra való jog az Önkormányzat döntésén alapul, a döntés szerinti jogosult gondoskodik.
(2) Ha a közterület használatához való jog az Önkormányzat döntésén alapul és a használati jog megszűnik, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület használatot megelőző, a rendeltetésének megfelelő állapotát haladéktalanul helyreállítani, és a közterületet az Önkormányzatnak tisztán átadni.
(3) A használattal elfoglalt közterületrészt és közvetlen környezetét úgy kell helyreállítani, hogy a rendeltetésszerű használatra legalább a környezetével megegyező módon alkalmas legyen.
(4) A közterület-használattal járó kötelezettségek szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult a használatot megelőző, eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.
5. A közterület-használatról szóló hatósági döntés
13. § A közterület rendeltetésétől eltérő használatához az Önkormányzat tulajdonosi minősége alapján, diszkrecionális jogkörben, meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig járulhat hozzá.
14. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás nem pótolja a jogszabályban előírt hatósági vagy szakhatósági engedélyeket.
(2) Az Önkormányzatnak a közterület-használatról hozott döntése nem korlátozhatja másnak, a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatára az Önkormányzat döntésével szerzett jogának a gyakorlását.
(3) Azonos közterületet érintő, azonos időpontban történő közterület-használatra benyújtott több kérelem közül a korábban benyújtott kérelem a későbbit megelőzi, ha a később benyújtott kérelemben megjelölt tevékenység a korábbi kérelem szerinti tevékenységet akadályozná, vagy annak gyakorlását korlátozná.
15. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához való hozzájárulás tárgyában az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) dönt, ha a döntés
a) a közösségi közlekedési járművek megállójában utasváró pavilonon, az utasforgalom céljait, az utasok ellátását vagy az utasok tájékoztatását szolgáló berendezésen reklám elhelyezéséről szól, vagy
b) az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján értéknövelő beruházással megvalósuló közterület-használat esetén a beruházás költségének a közterület-használati díjba történő beszámításáról rendelkezik.
(2) A Képviselő-testület a közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás iránti kérelem tárgyában a döntési jogkörét – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a Gazdasági Bizottságra ruházza át.
(3) A Képviselő-testület a közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás iránti kérelem tárgyában a Polgármesterre ruházza át a döntési jogkörét a következők tekintetében:
a) a filmforgatásra irányuló közterület-használat jóváhagyása, valamint
b) döntés az átalánydíj megfizetéséhez kötött közterület-használatról.
(4) A Képviselő-testület a közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás iránti kérelem tárgyában a jegyzőre ruházza át a döntési jogkörét:
a) a települési szilárdhulladék-gyűjtő és törmeléktároló konténer 24 órát meghaladó időtartamra a közterületre történő kihelyezéséhez kapcsolódó közterület-használat
b) a 6 hónapot meg nem haladó építési tevékenység végzésével összefüggésben állványzat, építőanyag és építési törmelék tárolásához, tevékenység végzéséhez szükséges terület lehatárolásához, továbbá építőanyag-szállítás közterület-foglalásához kapcsolódó közterület-használat,
c) a 3 hónapot meg nem haladó, idény-jellegű zöldség és gyümölcs árusításához kapcsolódó közterület-használat,
d) az ünnepek előtti egyedi árusításhoz, sport-, közösségi, kulturális eseményekkel kapcsolatos egyedi árusításhoz, a művészeti, vagy kulturális jellegű tevékenységhez, a mutatványos tevékenységhez, továbbá a szórólaposztáshoz kapcsolódó közterület-használat,
e) üzemképtelen gépjármű mellékútvonalon vagy gépjármű várakozására alkalmas, parkolásra rendszeresített – legfeljebb 30 napon belüli – közterületi tárolása
ügyében.
(5) A Képviselő-testület egyedi ügyben a hatáskört bármikor magához vonhatja.
16. § A döntéshozatalt megelőző hatósági eljárás során a nem érdemi döntés meghozatala a jegyző hatáskörébe tartozik.
17. § A végrehajtást az önkormányzat önálló bírósági végrehajtó útján foganatosítja.
18. § A közterület-használathoz való hozzájárulást
a) a szórólaposztás esetén a szolgáltatás megrendelőjének, ennek hiányában annak, akinek érdekében a szórólaposztás megvalósul
b) az épület és a pavilon esetén a tulajdonosának,
c) az építési engedélyhez kötött építmény, valamint az építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőnek, az építmény tulajdonosának, vagy a közterület tényleges használójának,
d) a törmeléktároló konténer használójának,
e) üzemképtelen gépjármű esetén a gépjármű üzembentartójának, vagy okirattal igazolt használójának
kell kérnie.
19. § Az eljárás során vizsgálni kell a városképi, városrendezési, műemlékvédelmi, közlekedési, környezetvédelmi, útügyi, közegészségügyi és köztisztasági előírásoknak, valamint a kereskedelmi és turisztikai jogszabályoknak és szempontoknak való megfelelést.
20. § Az eljárásban hivatalból kell beszerezni:
a) a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben szabályozott eljárásban hozott érdemi döntést, amennyiben az a kérelemhez nem került csatolásra,
b) a mozgóboltból történő vendéglátásra, a 3 hónapot meghaladó időtartamra kérelmezett zöldség- és gyümölcsárusításra és a vendéglátó-teraszra vagy vendéglátó-előkertre vonatkozóan a Főépítészi Iroda és a Főmérnökség véleményét.
6. Adatkezelés
21. § (1) Az Adatkezelő az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 27. § (1) bekezdése szerinti, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli. Ezen adatok a következők: a kérelmező telefonszáma, elektronikus levélcíme, adószáma, adóazonosító jele, továbbá a 23. § e) pontban meghatározott megállapodásban szereplő személyes adatok. Az adatkezelő a személyes adatokat kizárólag a közterület-használati jogosultság és kötelezettségek megállapítása, valamint a hatósági szerződés megkötése céljából kezeli.
(2) Az adatkezelés időtartama az eljárás megszűnése esetén a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott időtartam, a közterület-használathoz való hozzájárulás esetén a hatósági szerződés megszűnését követő 5 év.
(3) A személyes adatokat az Adatkezelő a közterület-használat ellenőrzése céljából az Önkormányzat közterület-felügyeleti feladatait ellátó szerv részére, végrehajtás céljából az önálló bírósági végrehajtó részére továbbítja.
(4) Az adatkezelés részletes szabályait a jelen rendelet 2. számú mellékletének részét képező adatkezelési tájékoztató tartalmazza.
A közterület-használati eljárás
7. A hozzájárulás iránti kérelem formai és tartalmi követelményei
22. § (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a (2) bekezdésében, valamint a 15. § (3) bekezdésében meghatározott kivételektől eltekintve a kérelem benyújtására jogosultnak a használat megkezdése előtt legkésőbb 60 (hatvan) nappal, fennálló közterület-használat esetén – amennyiben a jogosult a közterületet az érvényes szerződés lejártát követően is igénybe kívánja venni – a szerződés megszűnését megelőző legkésőbb 45 (negyvenöt) nappal kell benyújtania.
(2) A közterület-használatra irányuló kérelmet a használat megkezdését megelőző legalább 8 nappal kell benyújtani, ha a közterület-használat a 30 (harminc) napot nem haladja meg, és a kérelem 50 m2-nél kisebb terület használatára irányul.
(3) A kérelem benyújtására a 2. melléklet szerinti formanyomtatvány szolgál.
(4) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a jegyző a (2) bekezdésben meghatározott 8 napos határidőtől eltekinthet.
(5) A közterület-használattal összefüggő hatósági eljárásra irányadó ügyintézési határidő a kérelem benyújtásának napjától számított 45 (negyvenöt) nap.
23. § A kérelemhez csatolni kell:
a) a gazdasági társaság kérelmező aláírási címpéldányának egyszerű másolatát,
b) a használni kívánt közterület elhelyezkedését és nagyságát feltüntető méretezett helyszínrajzot, amelyen szerepel a határoló közterületek megnevezése is,
c) az eljárási illeték befizetését igazoló bizonylat másolatát,
d) zöldfelület használata esetén fényképekkel kiegészített állapot-felmérési dokumentációt,
e) ha a közterületet nem a közterületen álló felépítmény (épület vagy pavilon) tulajdonosa használja, a felépítmény tulajdonosa és a harmadik személy között létrejött, a felépítményben folytatott tevékenységre vonatkozó megállapodást,
f) a rendezvény esetében a keletkező hulladék elszállításáról szóló szerződést,
g) a közút kezelőjének a hozzájárulását, ha a közterület-használat olyan tevékenység gyakorlásához kapcsolódik, amely csak közútkezelői hozzájárulással gyakorolható, feltéve, hogy azt nem a jegyző adja ki,
h) a közút igénybevétele esetén a forgalomtechnikai kezelői hozzájárulást,
i) a világörökség, kulturális örökség részét képező területeken a műemlékvédelmi hatóság engedélyét,
j) amennyiben a közterület használat – a külön jogszabály hatálya alá tartozó – településképi bejelentési eljárás köteles tevékenység végzésére irányul, a településképi bejelentési eljárásban hozott érdemi döntést
k) mozgóboltból történő vendéglátás esetén a tevékenység folytatására szolgáló jármű látványtervét,
l) zöldség-gyümölcs árusítása esetén az árusítóhely látványtervét, vendéglátó terasz és vendéglátó előkert esetén a terasz és az előkert látványtervét,
m) az önkormányzat Polgármesteri Hivatala által kiállított, az Önkormányzattal szemben fennálló, lejárt tartozás mentességéről szóló igazolást, adóigazolást
n) az állami adóhatóság által kiállított, együttes nemleges (nullás) adóigazolást vagy a kérelmező nyilatkozat át, a köztartozás mentes állapotról,
o) a kérelmező gazdasági társaság cégjegyzésre jogosult képviselőjének nyilatkozatát, mely szerint a vezető tisztségviselő nem áll a cégbíróság által elrendelt, a tevékenységtől eltiltás hatálya alatt, továbbá a kérelmező gazdasági társaság nem áll csőd-illetve felszámolási eljárás, vagy kényszertörlés alatt.
8. Az óvadék
24. § (1) A közterület használója a használat feltételeként – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – óvadékot köteles fizetni az Önkormányzatnak legkésőbb a közterület-használatra vonatkozó szerződés megkötéséig az állagmegóvási, karbantartási, helyreállítási, tisztántartási kötelezettség teljesítésének költségére és a közterület-használati díj megfizetésére vonatkozó megbízás teljesítésére.
(2) Nem kell óvadékot fizetni a közterület-használatért, ha a használat a 3 hónapot nem haladja meg.
25. § (1) Az óvadék mértéke a közterület-használati díj 30 napi összege, vagy ha a közterület-használat időtartama az egy évet meghaladja, 60 napi összege.
(2) Az óvadék a szerződés megszűnésekor visszajár, ha a használó
a) az állagmegóvási, karbantartási kötelezettségének eleget tett,
b) a használatot megelőző, eredeti állapotot helyreállította, és
c) a használati díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.
(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesülését a jogosult 8 napon belül köteles bejelenteni.
(4) A szerződés megszűnését követően az óvadékot az eredeti állapot helyreállítására fordított összeggel, valamint a Használó díjtartozásából eredő összeggel csökkenteni kell.
9. A közterület-használatról szóló önkormányzati döntés formai és tartalmi követelményei
26. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulásról történő döntés önkormányzati hatósági ügy, amelyben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazni kell.
(2) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás tárgyában az Önkormányzat határozathozatal helyett hatósági szerződést köt.
27. § (1) A hatósági szerződés – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – legfeljebb 5 évre köthető meg.
(2) A közösségi közlekedési megállóhely fedett utasváróján elhelyezett reklámhirdetésre a hatósági szerződés legfeljebb 15 évre köthető meg.
28. § A 27. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül a hatósági szerződésben fenyőfa árusítására az adventi időszakban legfeljebb 21 napig tartó közterület-használathoz lehet hozzájárulni.
29. § Ha a hatósági szerződés a közterület rendeltetéstől eltérő használatát egy évet meghaladó időtartamban állapítja meg, és az Önkormányzat a közterület saját célú hasznosításáról vagy használatáról döntött, a hatósági szerződés megszűnését megelőző legalább hat hónappal írásban értesíteni kell a használót arról, hogy a hatósági szerződés nem hosszabbítható meg.
30. § A hatósági szerződés – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl – tartalmazza:
a) a természetes személy jogosult nevét, lakcímét, elérhetőségét, elektronikus kapcsolattartási címét,
b) a jogosult gazdálkodó szervezet, társasház székhelyét, a képviseletére jogosult nevét, levelezési címét, elektronikus kapcsolattartási címét,
c) a közterület-használat célját és időtartamát vagy azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a szerződés hatályos,
d) a közterület-használat pontosan körülírt helyének, módjának, mértékének és további feltételeinek a meghatározását, a hozzájárulástól eltérő, más célra történő használat tilalmát,
e) a főépítészi, közútkezelői, forgalomtechnikai kikötéseket, egyéb hatósági, szakhatósági előírásokat és kikötéseket, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást, valamint kötelezettségvállalást az előírások teljesítésére és betartására,
f) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a jogosult a tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által előírtakat a használat teljes időtartama alatt betartja,
g) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a közterület-használati hozzájárulás megszűnése esetén a használó a közterület eredeti állapotát kártérítési igény nélkül helyreállítja, továbbá az eredeti állapot helyreállítása elmulasztásának a jogkövetkezményeit,
h) a közterület-használati díj mértékét és megfizetésének a módját, a díjfizetés határidejét, ütemezését, valamint a díjfizetési határidő elmulasztásának a jogkövetkezményeit,
i) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási, tisztántartási és helyreállítási kötelezettség előírását,
j) a közterület-használati jog átruházásának a tilalmát és
k) a hatósági szerződés megszűnésének az eseteit.
31. § A hatósági szerződést a döntés meghozatalát követően, a díjbekérő értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a jogosultnak alá kell írnia, ennek hiányában a hatóság az eljárás megszüntetéséről dönt.
32. § A hatósági szerződést és a közterület-használati kérelem elutasításáról szóló döntést meg kell küldeni az Önkormányzat közterület-felügyeleti feladatait ellátó szervnek.
33. § A hatósági szerződés eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát a közterület használója köteles a helyszínen magánál tartani, és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.
10. A közterület-használati szerződés megszűnése, szüneteltetése
34. § (1) A hatósági szerződés megszűnik:
a) a hatósági szerződésben meghatározott idő elteltével,
b) a hatósági szerződésben meghatározott feltétel bekövetkeztével,
c) a hatósági szerződésben foglaltak, a közterület-használattal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabály vagy a törvényességi felügyeletet ellátó hatóság előírásainak a megsértése miatti felmondással,
d) a használatba adott közterület tulajdonosának vagy a közterületi ingatlan művelési ágának megváltozását eredményező ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel,
e) a közterületen folytatott tevékenységre való jogosultság érvényességének a megszűnésével, vagy ha a kérelmező a tevékenység folytatására való jogosultságát egyéb okból elveszíti,
f) a jogosult halálával vagy jogi személy, gazdasági társaság esetén annak jogutód nélküli megszűnésével,
g) ha a jogosult írásban bejelenti, hogy a közterület használatával felhagy,
h) ha a közterület használatát és rendjét érintő jogszabály megváltozása a közterület-használatot kizárja, vagy
i) a jogosult a hatósági szerződésben meghatározott fizetési kötelezettségének az írásban megküldött fizetési felszólításban megadott határidőben nem tesz eleget.
(2) Megszüntethető a hatósági szerződés akkor is, ha a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatása szerint a kereskedelmi tevékenység végzésének a feltételeit a jogosult nem megfelelően teljesíti.
35. § (1) Ha a hatósági szerződés a benne foglalt használati idő elteltét megelőzően szűnik meg, a jegyző írásban értesíti a jogosultat a hozzájárulás megszűnéséről és az eredeti állapot helyreállításának a kötelezettségéről. Nem kell értesítést küldeni a szerződés megszűnéséről, ha a megszűnés a 34. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott okból történt.
(2) A hatósági szerződés megszűnése esetén a jogosult által már befizetett közterület-használati díj időarányos része visszajár. A visszafizetendő közterület-használati díj összegét csökkenteni kell
a) a fennálló közterület-használati díjtartozás összegével,
b) a közterület-használó helyett elvégzett állagmegóvási, karbantartási, helyreállítási költségekkel,
ha az óvadék ezeket a költségeket nem fedezi.
36. § (1) Közérdekből a közterület-használat szünetelését lehet elrendelni. A szünetelés nem lehet hosszabb, mint a hatósági szerződés megszűnéséig még hátralévő idő.
(2) A közterület-használat szünetelésének ideje nem számít bele a közterület-használat időtartamába.
(3) A már befizetett közterület-használati díjnak a közterület-használat szünetelése idejének megfelelő időarányos részét vissza kell fizetni. A visszafizetendő közterület-használati díj összegét csökkenteni kell
a) a fennálló közterület-használati díjtartozás összegével,
b) a közterület-használó helyett elvégzett állagmegóvási, karbantartási, helyreállítási költségekkel,
ha az óvadék ezeket a költségeket nem fedezi.
11. A közterület-használat ellenőrzése
37. § (1) Az e rendeletben és a hatósági szerződésben foglalt előírások megtartását a jegyző, a közterület-felügyelő, továbbá a jogszabály szerint a közterületen folytatott tevékenység ellenőrzésére jogosult más szervek ellenőrzik.
(2) Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy a kötelezett az eredeti állapot helyreállítása iránti kötelezettségének nem tett eleget, a jegyző gondoskodik az eredeti állapot helyreállításáról.
(3) Ha a befizetett közterület-használati díj vagy az óvadék nem fedezi a helyreállítás költségeit, a fennmaradó összegre pénzforgalmi hatósági megbízást kell kiadni.
12. A közterület-használati díj
38. § A közterület használatáért a jogosult közterület-használati díjat köteles fizetni.
39. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) az állami szerv alapfeladatának az ellátásához szükséges közterület-használatért,
b) a fülke nélküli távbeszélőkészülék, postai levélszekrény elhelyezésével kapcsolatos közterület-használatért,
c) a taxiszolgáltatás céljára kijelölt állomáshelyekért,
d) az örökségvédelem alatt álló épület építési, karbantartási, felújítási munkáival kapcsolatos közterület-használatért,
e) az 50%-nál nagyobb arányban az Önkormányzat, Budapest Főváros Önkormányzata vagy a Magyar Állam tulajdonában levő épületek felújításával vagy ezek beruházásában megvalósuló épületek építésével kapcsolatos közterület-használatért,
f) a szelektív hulladékgyűjtő sziget elhelyezéséért,
g) a Magyar Állam, Budapest Főváros Önkormányzata vagy az Önkormányzat tulajdonában álló intézmény, gazdasági társaság által használt, feladatai ellátásához szükséges ingatlannal határos közterület közcélú használatáért,
h) a közösségi közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyek kialakításáért,
i) a közösségi közlekedési járművek megállójában utasváró pavilon, utasforgalom céljait, az utasok ellátását vagy az utasok tájékoztatását szolgáló berendezés létesítéséhez, a megállóhelyen fülke és várakozóhelyiség elhelyezéséért és fenntartásáért vagy
j) az elektromos töltőállomás közterületi elhelyezéséért addig, amíg a szolgáltatása ingyenes.
(2) Az (1) bekezdés h) és i) pontjában foglalt mentesség nem terjed ki a megállóhely területén, a pavilonban vagy az ezekhez kapcsolódóan folytatott árusító és vendéglátó helyiség vagy terasz által elfoglalt területre, valamint a reklám céljára szolgáló felületre.
(3) A közterület-használati díj alóli mentesség nem érinti a használónak a 12. §-ban meghatározott helyreállítási kötelezettségét.
40. § (1) A közterület-használati díj mértékét a közterület-használat m2-ben megállapított területe és a 3. mellékletben meghatározott napi díjtétel szerint kell számítani, az így számított díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza.
(2) Ha a közterület a 3. melléklet szerinti több közterületi övezetbe is besorolható, a magasabb övezeti besorolás szerinti díjtétellel kell a díjat számítani.
41. § (1) Épület vagy építmény esetében a közterület-használat m2-ben megállapított területe az épület vagy építmény alapterületével megegyezik. A közterület-használat m2-ben megállapított területébe az épület vagy építmény alapterületén túlnyúló szerkezet, födém merőleges vetülete szerinti területet hozzá kell adni.
(2) A kézből történő utcai árusítás, a szórólaposztás, a mutatványos, továbbá a művészeti tevékenység esetében a közterület-használat díjának a megállapításához az egy fő által elfoglalt területként egy m2-t kell figyelembe venni.
(3) A közterület-használat területének a megállapításakor a töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.
(4) Amennyiben a közterület-használat várakozási övezet területén lévő közúti várakozóhely igénybevételével jár, a fizetendő napi díj összege – nem parkolási céllal igénybe vett parkolóhelyenként – megegyezik a várakozási övezetben érvényes, a személygépjárművekre vonatkozó, 1 óra parkolási díj és a díjköteles időtartam szorzatának és a 3. mellékletben meghatározott, közterület-használati díjtétel összegével. A fizetendő közterület-használati díjat a kérelemben megjelölt közterület-használat mértékével arányosan kell megállapítani.
42. § (1) A közterület-használati díj számítása szempontjából minden megkezdett nap egy napnak számít.
(2) A közterület-használati díjat a közterület használatához való jog tényleges gyakorlásának az időtartamára tekintet nélkül a hatósági szerződés szerinti időtartamra és módon kell megfizetni.
43. § A Magyar Honvédség a tulajdonában álló épület főbejáratának a homlokzata előtti közterület-használatért átalánydíjat fizet, amelynek napi mértéke 10 000 Ft.
13. Díjbeszámítás értéknövelő beruházás esetén
44. § Ha a közterület-használat jogosultja a közterületen a megvalósításhoz szükséges hatósági engedély birtokában az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján a közterület értékét növelő beruházást valósít meg, és a beruházás eredményeként létrejött dolog a műszaki átadását követően az Önkormányzat tulajdonába kerül, a beruházás költsége a közterület-használati díjba beszámít.
14. A díjfizetés
45. § (1) A közterület-használati díjat a 22. § (2) bekezdésében meghatározott kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles megfizetni.
(2) A 300 000 Ft-ot meg nem haladó közterület-használati díj esetén a közterület-használatról szóló hatósági szerződés megkötésének a feltétele a közterület-használati díj teljes összegének a szerződéskötést megelőző megfizetése.
(3)1 Ha a fizetendő közterület-használati díj összege a 300 000 Ft-ot meghaladja, 300 000 Ft-ot egy összegben kell a szerződéskötést megelőzően megfizetni, a fennmaradó közterület-használati díjat pedig a Használó havi ütemezésben, előre köteles megfizetni. A Használó első fizetési kötelezettsége teljesítésének határnapja és összege a hatósági szerződésben kerül meghatározásra. Az első fizetési kötelezettség teljesítését követően a Használó - amennyiben a hatósági szerződés másként nem rendelkezik - minden hónap 10. napjáig a hónap napjainak számával megegyező közterület-használati díjat köteles fizetni.
(4)2 Ha a hatósági szerződés a fizetési kötelezettség teljesítésének határnapját nem tartalmazza, az Önkormányzat által kezdeményezett szerződésmódosításról a polgármester dönt azokban az ügyekben, amelyekben a közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás iránti kérelem tárgyában a képviselő-testület a Polgármesterre vagy a Gazdasági Bizottságra ruházta át a döntési jogkörét, valamint azokban az ügyekben is, amelyekben a képviselő-testület a döntési jogkörét nem ruházta át.
(5)3 Ha a hatósági szerződés a fizetési kötelezettség teljesítésének határnapját nem tartalmazza, az Önkormányzat által kezdeményezett szerződésmódosításról a jegyző dönt azokban az ügyekben, amelyekben a közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás iránti kérelem tárgyában a képviselő-testület a jegyzőre ruházta át a döntési jogkörét.
(6)4 A Használó a fizetési kötelezettségét az Önkormányzat 11784009-15514004-10850002 számú bankszámlájára történő utalással köteles teljesíteni. Az utalás „Közlemény” rovatában a hatósági szerződés ügyiratszámát, valamint a fizetéssel érintett hónapot szükséges megjelölni. Késedelmes fizetés esetén a Használó késedelmi kamatként a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét köteles megfizetni.
46. § Az adóalanyok esetében az óvadékot, a díjelőleget és a közterület-használati díjat az Önkormányzat „közterület-használati díjak elkül. sz.” elnevezésű, 11784009-15514004-10850002 számú számlájára átutalással, a nem adóalanyok esetén az Önkormányzat által kiadott, készpénz-átutalási megbízással vagy az Önkormányzat „közterület-használati díjak elkül. sz.” elnevezésű számlájára történő átutalással kell teljesíteni.
15. A közterület jogellenes használatának a jogkövetkezményei
47. § Aki közterületet hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenységre vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületet használ, köteles az ellenőrzésre jogosult szerv felhívására a jogellenes közterület-használatot az előírt határidőben megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának a helyreállítására. Az ellenőrzésre jogosult szerv a jogellenes közterület-használat észlelése, vagy az e tényről való tudomásszerzést követően közigazgatási hatósági eljárást kezdeményez. A jogsértés – a külön jogszabályban meghatározott mértékű – közigazgatási bírság kiszabásával jár.
48. § (1) Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével vagy a megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíttathatja, ha az az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár bekövetkezése miatt, a közrend, a közbiztonság, a közterület rendje és rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének az elhárítása érdekében szükséges. Az eredeti állapot helyreállításának a költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
(2) A jogellenes közterület-használatnak a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező jármű, roncs jármű, reklámhordozó célú gépjármű tárolásával történő elkövetése esetén a jegyző kötelezi a jármű üzembentartóját a jogellenes közterület-használat megszüntetésére. Ha a jármű üzembentartója e kötelezésnek határidőre nem tesz eleget, az Önkormányzat a jogellenes közterület-használatot a jármű elszállítással történő eltávolítása útján megszüntetheti. A jogellenes közterület-használat megszüntetésének a költségeit a jogosulatlan közterület-használó viselni köteles.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megsértésének jogkövetkezményeiről szóló 15/2018. (VI. 18.) önkormányzati rendelete 4. § (6) bekezdése szerinti esetben.
(4) A (2) és (3) bekezdés alapján elszállítással eltávolított járművekre a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/2019. (X. 16.) IRM rendelet szabályait kell alkalmazni.
49. § (1) Késedelmes fizetés esetén a jogosult késedelmi kamatként a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét köteles megfizetni.
(2) Közterület-használati díjtartozás fennállása esetén a közterület-használót a jegyző 15 napos határidő tűzésével fizetésre szólítja fel.
(3) Ha a közterület-használati díjat a megismételt fizetési felszólítást követően sem fizetik meg, a hatósági szerződést a jegyző felmondja, és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi a közterület használóját.
50. § A jegyző a jogosult kérelmére a közterület-használati díj részletekben történő megfizetését engedélyezi, ha
a) a kötelezett a kérelmét a fizetési felszólításban megjelölt határidőn belül nyújtja be, és
b) a tartozása összegéről tartozáselismerő nyilatkozatot állít ki.
16. A filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó,
különös rendelkezések
51. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmforgatási célú közterület-használatra (a továbbiakban: filmforgatásra irányuló közterület-használat) e rendelet szabályait ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
52. § (1) A filmforgatásra irányuló közterület-használat feltétele, hogy a kérelmező vállalja:
a) a közterületi utcabútorokban és a burkolatokban bekövetkezett kár, továbbá a filmforgatás miatti vagy azzal összefüggésben harmadik személy által az Önkormányzattal szemben érvényesített kár megtérítését,
b) a forgatás engedélyezett ideje alatt az utcabútorok, szobrok, egyéb közcélú berendezések és kihelyezett tárgyak rendben és tisztán tartását,
c) a keletkezett hulladék elszállítását,
d) a filmforgatással érintett lakosság, intézmények és vállalkozások tájékoztatását a filmforgatással kapcsolatban őket érintő korlátozásokról és a mindennapi életvitelüket esetlegesen zavaró körülményekről,
e) a filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelíthetőségének a folyamatos biztosítását.
(2) A filmforgatásra irányuló közterület-használat díját a hatósági szerződés megkötésétől számított 8 napon belül kell megfizetni.
53. § (1) A filmforgatásra irányuló közterület-használatért fizetendő díj azonos az Mktv. 3. mellékletében meghatározott díjjal.
(2) Ha a filmforgatásra irányuló közterület-használat várakozási övezet területén lévő közúti várakozóhely igénybevételére is vonatkozik, a közterület használatáért az Mktv. 3. melléklet „A oszlop 3. sorában” meghatározott, a használat céljának megfelelő díjtételt kell alkalmazni.
54. § A filmforgatást akadályozó, de a jogosultnak nem felróható, valamint a rendkívüli természeti esemény esetén az akadály elhárulása után az esetleges kárelhárítást vagy helyreállítást követő 10 munkanapon belül az Önkormányzat biztosítja a közterület használatát annyi időtartamra, ameddig az akadály fennállt.
Záró rendelkezések
17. Hatályba léptető rendelkezések
55. § (1) Ez a rendelet 2020. július 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testülete 30/2018. (XI. 23.) önkormányzati rendelete a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatáról.
56. §5
57. §6
Módosította a 40/2021. (XI. 26.) rendelet 5. § (1) bekezdése
Beiktatta a 40/2021. (XI. 26.) rendelet 5. § (2) bekezdése
Beiktatta a 40/2021. (XI. 26.) rendelet 5. § (3) bekezdése
Beiktatta a 40/2021. (XI. 26.) rendelet 5. § (4) bekezdése
Hatályát vesztette a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (1) és (2) bekezdése alapján
Hatályát vesztette a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (1) és (2) bekezdése alapján