Balatonszemes község Képviselő-testületének 12/2010.(V.17.) önkormányzati rendelete
Balatonszemes község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2021. 11. 10- 2022. 12. 16Balatonszemes község Képviselő-testületének 12/2010.(V.17.) önkormányzati rendelete
Balatonszemes község helyi építési szabályzatáról1
Balatonszemes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Tervének (a továbbiakban BKÜTT) és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról ( a továbbiakban BTSZ) szóló 2000 évi CXII számú törvényre és módosításaira, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.)sz. Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) és módosításaira is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.
Általános előírások
1. § (1) A rendelet területi hatálya a község közigazgatási területére terjed ki.2
(2)3 A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, az általános érvényű előírások mellett e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos építési szabályokat (Étv., BTSZ, OTÉK) kell alkalmazni.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
(3a) Fogalommagyarázat:4
a) A turizmus fejlesztését szolgáló építmények e rendelet alkalmazásában: szálloda, panzió
b) Gyalogos átjárás biztosítandó: a szabályozási terven alkalmazott jel helyétől függetlenül a gyalogos átjárás - külön megállapodás alapján - a telken bárhol biztosítható.5
(4)6 A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, az irányadó elemek a rendezési terv előírásainak keretei között változtathatók.
(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:
a) a település igazgatási határát
b) a meglévő és tervezett belterületi határt
c) a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket,
d) az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait.
e) a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, műemléki és helyi védelmi szabályokat és kikötéseket.
f) az építési vonalat, építési határvonalat
Irányadó : telekhatár
(6)7
(7)8
(8) A kialakult (K) beépítéseknél a meglévő telekméretet , beépítettséget és építmény magasságot adottságnak kell tekinteni, bővítés esetén azonban a beépítési előírásokat be kell tartani. Új telek alakítása esetén a telekszélesség minimuma szabadon-álló beépítésnél 16 m , oldalhatáron álló beépítésnél 14 m. Oldalhatáros beépítésnél a 20 m, vagy annál szélesebb telek szabadon-állóan is beépíthető azzal, hogy az oldalhatárra épülő szomszéd felé minimum az előírt oldalkertet kell biztosítani.
(10)9
(11)10 Az építmények elhelyezésénél a tűzvédelmi szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzivíz-ellátást az előírásoknak megfelelően kell biztosítani.
(12)11
(13) A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
(14)12 A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.
(15) Az állattartással kapcsolatos szabályozást a község állattartó rendelete tartalmazza.
(16)13
(17) A község belterületén az országos és a helyi természetvédelmi területeken valamint az ökológiai hálózattal érintett területeken adótorony nem létesíthető.
(18)14
(19)15
(20) A község beépítésre nem szánt területein 2500 m2-nél nagyobb, összes szintterületű csarnok jellegű épület nem létesíthető, és 3.000 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki.
(21) A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg.
(22) A település beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez illeszkedően kell elhelyezni
(23) A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot kell készíteni és látványtervet mellékelni.
(24) A szabályrendeletben és a szabályozási tervben előírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológia jellegű építményekre és műtárgyakra és a sajátos építmény fajtákra. Ezeket a rendeletetésük és indokoltságuk alapján a vonatkozó előírások figyelembe vételével esetenként kell megállapítja.
(25) Ahol a terv építési határvonalat nem jelöl, ott az utak mentén a meglévő építési vonalhoz igazodóan, vagy minimum 5,0 m-es előkertet kell figyelembe venni és a beépítésnél az OTÉK oldal és hátsó kertre vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Az előkertben épület, és a melléképítmények közül lábon álló kerti tető, kerti víz- és fürdőmedence nem építhető.
(26) A szabadon-álló és ikerházas beépítéseknél az oldalkert nem lehet kisebb sem a telekre előírt építménymagasság felénél, sem pedig 3,0 m-nél.
(27)16
(28) Az utcai és a közútról látható homlokzatokon közmű műtárgyak nem helyezhetők el.
(29) Mutatványos tevékenység az Önkormányzat által erre kijelölt és biztosított területen a környezetének hangos zavarása nélkül folytatható.
(30) A tervezési területen lévő tájékoztató táblák, köztárgyak, hirdető berendezések- amennyiben nem illeszkednek a környezethez - bontani, illetve átalakítani szükséges. és anyagában, színében a környezethez igazodó tárgyra cserélendő. A megvilágításukra csak a berendezési tárgyhoz közvetlenül csatolt világító berendezéssel lehetséges
(31)17
(32) A Balaton part és az M7-es út között, valamint az M7-es út csomópontjától délre 1500 m távolságon belül csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület nem helyezhető el.
Településszerkezet, terület-felhasználás.
2. § (1) A település igazgatási területe tagozódik:
(2) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %
(3) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.
(4) A község területén, a beépítésre szánt területek telek szintterület sűrűsége – amelyet a területi egységekre kiterjedően kell figyelembe venni – a következő:
a) Lakóterületek:
aa) Kertvárosias lakóterület: 0,6
ab) Falusias lakóterület: 0,5
b) Vegyes területek :Településközpont vegyes terület 2,4
c) Gazdasági területek: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület : 2,0
d) Üdülőterületek:
da) Üdülőházas üdülőterület: 1,0
db) Hétvégi házas üdülőterület 0.2
e) Különleges területek : 2,0
(5) A területi egységek telkein az építési helyen belül, egymással építészeti összhangba több épület is elhelyezhető.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Lakóterületek
3. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.
(2) A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:
a) Kertvárosias lakóterület (Lke)
b) Falusias lakóterület (Lf)
(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályrendeleten túl a szabályozási terv is tartalmazza.
(4) A lakóterületeken az alkalmazott tetőhéjazati anyag legalább Broof (t1)kategóriába sorolt lehet. E, F kategóriába tartozó tetőhéjazatí anyag (pl. nád) csak a Tűzvédelmi Hatóság külön egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható.
(5) A kialakult lakóterületeken a 10 m-nél keskenyebb telek nem építhető be.
Kertvárosias lakóterület
4. § (1) A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lke". A szabályozási terven Lke1-Lke3 jelű építési övezetek jelöltek. A beépítési mód, a legnagyobb épületmagasság, a beépítettség és a legkisebb telekméretek előírása a következő :
Övezet |
Beépítési |
Építmény |
Beépítettség |
Legkisebb |
Telekszélesség |
Telekmélység |
Lke1 |
SZ |
5,5 |
30 |
700 |
K |
K |
Lke2 |
O |
5,0 |
30 |
450 |
K |
K |
Lke3 |
IKR |
5,0 |
30 |
300 |
K |
K |
Falusias lakóterület
5. § (1) A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lf". A beépítési mód, a legnagyobb épületmagasság, a beépítettség és a legkisebb telekméret előírás a következő:19
Övezet |
Beépítési |
Építmény |
Beépítettség |
Legkisebb |
Telekszélesség |
Telekmélység |
Lf1 |
SZ |
5,5 |
30 |
900 |
K |
K |
Lf2 |
O |
5,5 |
30 |
700 |
K |
K |
Lf3 |
O |
5,0 |
30 |
600 |
K |
K |
Lf4 |
Ikr |
5,0 |
30 |
250 |
K |
K |
Lf5 |
O |
5,5 |
30 |
500 |
K |
K |
Vegyes terület
6. § (1) A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási, oktatási és szolgáltató gazdasági épületek, vegyesen történő elhelyezésére szolgál. (Vt)
(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására került sor: Településközpont vegyes terület
(3) A területeket burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni, a közüzemi szennyvízelvezetést és tisztítást biztosítani kell.
(4)21 A területeken a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.
Településközpont vegyes terület.
7. § [22]
(1)23 A településközpont vegyes területen
a) igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, lakóépület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény helyezhető el a b)- f) pont szerinti kivételekkel;
b) a Vt7*, Vt13 és Vt10 jelű építési övezetében lakóépület nem helyezhető el,
c) a Vt3*, Vt6, Vt7, Vt7*, Vt8, és Vt9 jelű építési övezetekben gazdasági és termelő kertészeti építmény nem helyezhető el;
d) a Vt7 jelű építési övezetben lakóépület összes szintterülete nem haladhatja meg a tényleges összes nettó szintterület 70 %-át, a turizmus fejlesztését szolgáló önálló építmények, üdülőépület - amelynek a földszintjén kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés létesíthető - vagy önálló kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés összes szintterülete el kell, hogy érje a tényleges összes nettó szintterület legalább 30%-át.
e) a Vt7* jelű építési övezetben a turizmus fejlesztését szolgáló építmények és üdülőépület helyezhető el, a földszinten kereskedelmi és vendéglátó funkciók is kialakíthatók.
f) a Vt9 és Vt13 jelű építési övezetekben a turizmus fejlesztését szolgáló építmények továbbá az a) pontban felsoroltakon kívül üdülőépület és kiszolgáló épületek, strandfürdő és kapcsolódó funkciói valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások létesíthetők,
g) a Vt9 jelű építési övezetben az a) és az e) pontban felsoroltakon kívül lakóépületek is építhetők.
(2) 26 27 A szabályozási terven a terület jele: "Vt". A beépítési mód, a legnagyobb építmény magasság, a beépítettség mértéke, és a minimális teleknagyság a következő:
Övezet |
Beépítési |
Építmény |
Beépítettség |
Legkisebb |
Vt1 |
SZ |
13,5 |
40 |
800 |
Vt2 |
O |
5,5 |
40 |
450 |
Vt2* 24 |
O |
7,5 |
40 |
450 |
Vt3 |
O |
5,5 |
40 |
700 |
Vt3* 25 |
O |
5,5 |
40 |
700 |
Vt4 26 |
K/Z |
5,5 |
K/60 |
100 |
Vt5 |
SZ |
5,5 |
40 |
800 |
Vt6 |
SZ |
8,0 |
30 |
1000 |
Vt7 |
SZ |
6,0 27 |
30 |
2000 |
Vt7* |
SZ |
6,0 |
30 |
2000 |
Vt8 |
SZ |
8,0 |
40 |
1000 |
Vt9 |
Sz |
12,5 |
25 28 |
10000 29 |
Vt10 30 |
Z |
7,5 |
K/80 |
100 |
Vt11 31 |
SZ |
10,0 |
30 |
1500 |
Vt12 32 |
SZ |
7,5 |
30 |
550 |
Vt13 33 |
SZ |
12,5 |
35 |
20000 |
Üdülőterületek
8. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésre szolgál.
(2)41 A község területén az alábbi üdülőterületek szabályozására kerül sor:
a) Üdülőházas üdülőterület (Üü és Üüt)
b) Hétvégi házas üdülőterület (Üh)
(3) Az oldalhatáros, 20 m , vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhető azzal, hogy a szomszédos42 oldalhatáros beépítés felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani.
(4)43 A kialakult területeken a minimum 10 m széles telek építhető be.
(5) A pinceszint épület alatt a földszint beépítés mértékéig építhető.
(6) A területeket burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni., a közüzemi szennyvízelvezetést és tisztítást biztosítani kell.
Üdülőházas üdülőövezet
9. § (1)4445 A szabályozási terven az üdülőházas üdülőterület jele : "Üü és Üü 5” . A beépítési mód, a legnagyobb épületmagasság, a beépítettség és a legkisebb telekméret előírás az Üü építési övezetekben a következő :
Övezet |
Beépítési |
Építmény |
Beépítettség |
Legkisebb |
Telekszélesség |
Telekmélység |
Üü1 |
SZ |
7,5 |
30 |
2000 |
K |
K |
Üü2 |
SZ |
10,0 |
30 |
1500 |
K |
K |
Üü3 |
SZ |
7,5 |
30 |
800 |
K |
K |
Üü4 |
SZ |
7,5 |
25 |
Nem oszt. |
K |
K |
Üü4 |
SZ |
7,5 |
25 |
Nem oszt. |
K |
K |
Üü5 46 |
SZ |
7,5 |
30 |
1500 |
K |
K |
Hétvégi házas üdülőterület
10. § (1) A szabályozási terven az hétvégi házas üdülőterület jele : "Üh". A szabályozási terven a táblázatban felsorolt jelű építési övezetek jelöltek. A beépítési mód, a legnagyobb épületmagasság, a beépítettség és a legkisebb telekméret a következő: * jelentős zajhatásnak kitett üdülőterületek.
Övezet jele |
Beépítési |
Építmény |
Beépítettség |
Legkisebb |
Telekszélesség |
Telekmélység |
Üh1 |
SZ |
4,5 |
20 |
550 |
K |
K |
Üh1* 50 |
SZ |
4,5 |
20 |
550 |
K |
K |
Üh-1a* |
SZ |
4.5 |
20 |
450 |
K |
K |
Üh2 |
O |
4,5 |
20 |
500 |
K |
K |
Üh-2a* |
O |
4,5 |
20 |
500 |
K |
K |
Üh3 |
SZ |
6,0 |
20 |
1000 |
K |
K |
Üh4 |
IKR |
4,5 |
20 |
300 |
K |
K |
Gazdasági terület
11. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A község igazgatási területén kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) kialakítására került sor.
(3)54 A területeken a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.
(4) A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem zavaró létesítmények helyezhetők el.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület.
12. § (1) A szabályozási terven Gksz1-Gksz2 jelű építési övezetek jelöltek A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód , legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, a következő :
Övezet |
Beépítési |
Építmény |
Beépítettség |
Legkisebb |
Telekszélesség |
Telekmélység |
Gksz 1 |
SZ |
7,5 |
40 |
1200 |
K |
K |
Gksz 2 |
SZ |
9,0 |
40 |
3000 |
K |
K |
Különleges területek
13. § (1) Különleges építési övezetekbe – a beépítésre szánt övezetek körében azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a többi beépítésre szánt területektől eltérőek.
a) Különleges idegenforgalmi területek:
aa) Különleges idegenforgalmi, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató terület (K-IK).
ab) Különleges idegenforgalmi szállás, szolgáltatás, sport terület. (KI)55,
b) strandterület (Kst)
c) sportterület (Ksp)
d) temető területe (Kt)
e) turisztikai fejlesztési területek
(2) Az építési övezetben haszonállatot nem lehet tartani.
Különleges idegenforgalmi területek
1. Különleges idegenforgalmi, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató területek
14. § (1) Különleges idegenforgalmi kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató területek elsősorban a más idegenforgalmi és üdülőterületen megszálló, illetve a kiránduló népesség ellátására szolgáló speciális kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények területe. (K-IK)
(2) Különleges idegenforgalmi központi vegyes területen elhelyezhető:
a) a kirándulók, nyaralók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
b) közösségi szórakoztató- és kulturális épület
c) sportpályák és létesítményeik
d) gk parkoló.
e) lakóépület, lakás56
(3) Különleges idegenforgalmi központi vegyes területen nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő
b) közműpótló építmény
c) garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járműve számára.
(4) Az épületek pinceszintje a földszint beépítés mértékéig építhetők be
(5) A területeket burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni, a közüzemi szennyvízelvezetést és tisztítást biztosítani kell.
(6) Az építési övet beépítési előírásai a következők :
Övezet |
Beépítési |
Építmény |
Beépítettség |
Legkisebb |
Telekszélesség |
Telekmélység |
K-IK |
SZ |
7,5 |
40 |
1000 |
K |
K |
2. Különleges idegenforgalmi szállás, szolgáltatás, sport területek
15. § (1) Különleges idegenforgalmi, szállás, szolgáltatás, lakó, üdülő- és sportterület elsősorban olyan kereskedelmi szállás jellegű idegenforgalmi létesítmények elhelyezésére szolgál, amely a kor igényeinek megfelelően komplex szolgáltatást nyújt. (KI )57
(2) Különleges idegenforgalmi központi területen (KI) 58 elhelyezhető:
a) lakó- és üdülőépület
b) a kirándulók, nyaralók ellátását szolgáló szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, kemping
c) közösségi szórakoztató- és kulturális épület
d) sportlétesítmény
e) strand
f) önálló parkoló terület
g) kikötő
(3) Különleges idegenforgalmi szállás, szolgáltatás, sport területen nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő
b) közműpótló építmény
c) garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(4) Az épületek pinceszintje a földszint beépítés mértékéig építhető be.
(5) A területeket burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni. A közüzemű szennyvíz elvezetést és tisztítást biztosítani kell.
(6) Az építési övezet beépítési előírásai a következők :
Övezet |
Beépítési |
Építmény |
Beépítettség |
Legkisebb |
Telekszélesség |
Telekmélység |
KI-1 |
SZ |
7,5 |
30 |
1000 |
K |
K |
KI-2 59 |
SZ |
7,5 |
15 |
5000 |
K |
K |
Strandterület
Sport terület
Övezet |
Beépítési |
Építmény |
Beépítettség |
Legkisebb |
Telekszélesség |
Telekmélység |
Ksp |
SZ |
7,5 |
10 |
3000 |
K |
K |
Temető terület
Övezet |
Beépítési |
Építmény |
Beépítettség |
Legkisebb |
Telekszélesség |
Telekmélység |
Kt |
SZ |
5,0 |
10 |
5000 |
K |
K |
Különleges turisztikai területek
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közmű területek
20. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-vasút, Köv-kikötő, KÖ-közmű)
(2) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26 § (2) bekezdésben előírtak alapján kell biztosítani.
(3) A közutak, a vasút és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.
(4) Az utak, és a vasút védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeletetők szakvéleményét ki kell kérni.
(5) A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el a közút kezelő hozzájárulásával.
(6) Az újonnan nyitott utcákban kábeles közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.
(7) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogon átvezetve lehet a csapadékvíz csatornában bekötni és a parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.
Zöldterületek
21. § (1) A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Zkp) és a part menti közparkok (Zkp1) és közkertek (Zkk) soroltak
(2) A közparkok (Zkp) és közkeretek (Zkk) a város állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.
(3)62 A közparkokban az OTÉK zöldterületre vonatkozó előírásaiban felsorolt építmények, - a Zkp1-es területen ezen túl strandépítmények- helyezhetők el a már meglévő, kialakult közparkokban (Zkp) legfeljebb 2 %, a Zkp1 jelű közparkokban – amelyek egyben strand és közlekedési területnek is minősülnek - legfeljebb 4 % -os beépítettségig. Az építmény magasság maximuma 4,5 m . A „Zkk” közkert területeken az OTÉK zöldterületre vonatkozó előírásaiban felsorolt építmények helyezhetők el 2 %-os beépítettségig, 4,5 m .- es maximális ép. magasság mellett. A zöldterület mértéke: minimum 80 %.63
(4) A területek kialakítása, átépítése csak szaktervező (táj- és kertépítész) által készített kertépítészeti terv alapján történhet.
(5) A közpark területeken (Zkp, Zkp1) a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.
(6) A parkolóhelyek, közmű létesítmények a meglévő és tervezett zöldfelületi elemeket nem károsíthatják. Amennyiben ez elkerülhetetlen, úgy azok pótlásáról gondoskodni kell.
(7)64 A közmű, elektromos és hírközlőhálózatokat terepszint alatt kell elhelyezni.
Különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület
22. § (2) A különleges turisztikai területek övezetére (Küt-3) vonatkozó előírások a következők:
a) Az építhető létesítmények a terület fenntartásához szükséges szolgáltató jellegű épület, és kereskedelmi, vendéglátó kulturális, turisztikai sport létesítmények, valamint a tulajdonos, részére szolgálati lakás;
b) a beépítettség mértéke 2 %;
c) az elhelyezhető épület építménymagassága maximum 7,5 m ;
d) az épület elhelyezéshez látványterv készítendő.
e) a terület nem megosztható;
f) A zöldterület mértéke: minimum 70 %.
„(1) A különleges turisztikai területek övezetére (Küt-2) vonatkozó előírások a következők:
a) Az övezetben kemping, strand és sportterületek, oktatási és szabadidő központ építmények, turisztikai célú kereskedelmi vendéglátó és szállásépülete, tulajdonos és alkalmazottak részére lakások nagykiterjedésű sportolási célú területek és létesítmények helyezhetők el.
b) Az épületeket a rendeletetés és a helyi építészeti és a táji adottságokhoz igazodva kell megtervezni, az épület elhelyezéshez látványterv készítendő.
c) A kialakítható legkisebb telekméret 5,0 ha ,
d) A beépítettség mértéke maximum 2 %.
e) Az építménymagasság maximuma 9,0 m .
f) A telekterületek legalább 50 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani.
g) A közmű, elektromos és hírközlőhálózatokat terepszint alatt kell elhelyezni.”
22. § [Különleges beépítésre nem szánt strand terület 75]
(1) A különleges beépítésre nem szánt strand terület övezetében (Kbst) csak a strand funkcióhoz szükséges, épületnek nem minősülő építmények - helyezhetők el. A zöldfelület mértéke: minimum 80 %.
Erdőterületek
Általános előírások
3. Meglévő erdőterületek (E-1) :
4. Erdőtelepítésre javasolt területek (E-2)
5. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete (E-3)
6. Az övezetben lehatárolt területek a településrendezési eszközökben csak erdőterület terület-felhasználási egységbe sorolhatók
6. További övezeti előírások
Mezőgazdasági területek
23. § (1) A mezőgazdasági területek a növénytermelés , állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor :
a) ·Mezőgazdasági általános területek (M-1)
b) Kertes szőlő és gyümölcsös területek (M-2)
c) Kertes szőlő és gyümölcsös lakással beépíthető területek (M-2.L)
d) Be nem építhető mezőgazdasági általános területek (Má0)
(3) A területen vízi közművel ellátott építmény szennyvíz elvezetése a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság előzetes szakvéleménye alapján kialakított zárt szennyvíztározóba történhet.
(4) Az önkormányzat kezelésében és tulajdonában lévő földutakat és vízelvezető árkokat folyamatosan karban kell tartani.
Mezőgazdasági általános árutermelő területek
Általános előírások
23/A. § [További övezeti előírások]
(13) M-1.1 Általános mezőgazdasági árutermelő övezet, és szőlőkataszter (C-1)
a) Építeni csak a legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet illetve ahol az M-1 és M-2 övezethez tartozó előírások lehetővé teszik lakófunkciót is kielégítő épületet lehet.
b) Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem – szőlőműveléssel nem hasznosított területen – a telek méretétől függetlenül elhelyezhető.
c) A szőlőművelés tényét, a terület pontos meghatározott százalékában az illetékes hegybíró, ahol a hegyközség nem működik, a település jegyzője nyilatkozatával kell igazolni.
d) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.
(14) M- 1.2 Általános mezőgazdasági árutermelő övezet, szőlőkataszter és tájkarakter védelmi övezet (C-1) (T-1)
a) Építeni csak a legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet illetve ahol az M-1 és M-2 övezethez tartozó előírások lehetővé teszik lakófunkciót is kielégítő épületet lehet.
b) Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem – szőlőműveléssel nem hasznosított területen – a telek méretétől függetlenül elhelyezhető.
c) A szőlőművelés tényét, a terület pontos meghatározott százalékában az illetékes hegybíró, ahol a hegyközség nem működik, a település jegyzője nyilatkozatával kell igazolni.
d) A művelési ág változása illetve más célú hasznosítása csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítés, valamint a közmű és közút építése érdekében az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető.
e) A látványelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.
f) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
g) Országos jelentőségű védett természeti területen a kertgazdasági területe övezetébe is besorolt területeken a 2.700 m2-nél kisebb telek nem építhető be, szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el.
h) Új épület vagy építmény tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.
i) Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító- kivéve a biológiailag lebomló, szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladéklerakó állomás – nem létesíthető.
j) A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.
k) Csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
l) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.
Kert, szőlő és gyümölcsös területek.
25. § [Általános előírások]
(1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven „M-2”-el jelöltek. A lakással is beépíthető területek jele M-2.1L
(2) A már a korábbi szabályozás alapján kialakított 1500 nagyságú telek még beépíthető. Az 1500 m2-nél kisebb telkek nem építhetők be. A kialakítható telek minimális nagysága 3.000 m2
(3) Gazdasági épület művelt telekre legfeljebb3 %-os beépítettséggel, és 4,0 m-es építmény magassággal építhető oly módon, hogy az építmény legmagasabb pontja sem haladhatja meg a 6,0 m-t.
(4) Lakókocsi, lakókonténer a területen nem helyezhető el..
(5) Az övezet területének legfeljebb 10%-án a szabályozási tervben kijelölt területen a település belterületéhez közvetlenül kapcsolódó területeken, legkevesebb 3.000 m2 nagyságú művelt telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel 5,0 m-es építmény magassággal lakóépület is elhelyezhető.
(6) Műveletnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található.
(7) Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) a telek méretétől függetlenül elhelyezhető.
25/A. § [További övezeti előírások :]
(1) M-2.1 Kertterület és szőlőkataszteri terület (C-1)
a) Építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet illetve ahol az M-1 és M-2 övezethez tartozó előírások lehetővé teszik lakófunkciót is kielégítő épületet lehet.
b) A szőlőművelés tényét, a terület pontos meghatározott százalékában az illetékes hegybíró, ahol a hegyközség nem működik, a település jegyzője nyilatkozatával kell igazolni.
c) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges
(2) M-2.2 Kertterület szőlőkataszteri és tájképvédelmi terület (C-1), (T-1)
a) Építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet illetve ahol az M-1 és M-2 övezethez tartozó előírások lehetővé teszik lakófunkciót is kielégítő épületet lehet.
b) A szőlőművelés tényét, a terület pontos meghatározott százalékában az illetékes hegybíró, ahol a hegyközség nem működik, a település jegyzője nyilatkozatával kell igazolni.
c) A művelési ág változása illetve más célú hasznosítása csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítés, valamint a közmű és közút építése érdekében az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető.
d) A látványelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.
e) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
f) Országos jelentőségű védett természeti területen a 2.700 m2-nél kisebb telek nem építhető be, szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el.
g) Új épület vagy építmény tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.
h) Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító- kivéve a biológiailag lebomló, szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladéklerakó állomás – nem létesíthető
i) A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.
j) Csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
k) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges
(3) M-2.1.L Kertterület és szőlő kataszteri terület ahol lakóház is építhető. (C-1)
a) Építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet illetve ahol az M-1 és M-2 övezethez tartozó előírások lehetővé teszik lakófunkciót is kielégítő épületet lehet. A telek minimum 3.000 m2 , beépítettség max 3% A tervezett lakóépület építmény magasság maximuma 5,0 m.
a) A szőlőművelés tényét, a terület pontos meghatározott százalékában az illetékes hegybíró, ahol a hegyközség nem működik, a település jegyzője nyilatkozatával kell igazolni.
b) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.
Be nem építhető mezőgazdasági övezetek.
26. § [ Általános előírások]
(1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezőgazdasági területeknek minősülnek (M0).
(2) A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.
(3) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.
26/A. § [További övezeti előírások]
(1) M0-1.1 Általános be nem építhető mezőgazdasági terület az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.
(2)72 M0-1.2 Általános be nem építhető mezőgazdasági terület, ökológiai folyosó (Ö-2) és felszíni vízminőség – védelmi terület övezete (F-1)
a) Az övezetben közmű vezetékeket és járulékos közmű építményeket tájba illesztett módon a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszakin megoldások alkalmazásával- beleértve a felszín alatti nyomvonal vezetést is – kell elhelyezni.
b) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő nem bővíthető.
c) A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezés és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.
d) A kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésből a természetszerű irányban engedélyezhető.
e) A település beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.
f) Közlekedési építmények abban az esetben, és oly módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természet-közeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható.
g) Közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el.
h) Új építmény természetvédelmi kezelés, bemutatás céljából, valamint szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el.
i) 10 m magasságot meghaladó építmény – kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony - kivételével nem létesíthető.
j) A területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezet kímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.
k) Erdő telepítés erdő felújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni.
l) Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.
m) A vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.
(3) M0-1.3 Általános be nem építhető mezőgazdasági terület, magterület (Ö-1) és felszíni vízminőség – védelmi terület övezete (F-1)
a) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges
b) A kialakult tájhasználat csak a természet-közeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg.
c) A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési, és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.
d) Közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illeszkedően helyezhetők el.
e) Új építmény természetvédelmi kezelés, bemutatás céljából, valamint szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el.
f) A 10 m magasságot meghaladó építmény – kápolna, kizárólag kilátó rendeletetésű építmény, víztorony kivételével – nem létesíthető
g) Erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokból végezhető
h) Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.
i) A vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.
(4) M0-1.3 Általános be nem építhető mezőgazdasági terület, magterület (Ö-1) és felszíni vízminőség – védelmi terület övezete (F-1)
a) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges
b) A kialakult tájhasználat csak a természet-közeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg.
c) A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési, és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.
d) Közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illeszkedően helyezhetők el.
e) Új építmény természetvédelmi kezelés, bemutatás céljából, valamint szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el.
f) A 10 m magasságot meghaladó építmény – kápolna, kizárólag kilátó rendeletetésű építmény, víztorony kivételével – nem létesíthető
g) Erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokból végezhető
h) Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.
i) A vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.
(5) M0-1.4 Általános be nem építhető mezőgazdasági terület, tájképvédelmi terület (T-1) igazolni.
a) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges
b) A művelési ág változása illetve más célú hasznosítása csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítés, valamint a közmű és közút építése érdekében az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető.
c) A látványelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.
d) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
e) Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító- kivéve a biológiailag lebomló, szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladéklerakó állomás – nem létesíthető
f) A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.
(6) M0-1.5. Általános be nem építhető mezőgazdasági terület., és felszíni vízminőség – védelmi terület övezete (F-1)
a) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.
b) A vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.
Egyéb „Btv” övezeti előírások.
Vízgazdálkodási területek.
Természet közeli területek
Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem.
30. § (1) A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.
Környezetvédelem
Természetvédelem
Tájvédelem
Kulturális örökség védelme
Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere.
Építésjogi követelmények
Kiszolgáló és lakóút céljára történő kisajátítás
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
Településrendezési kötelezések.
31. § Mellékletek86
1. melléklet: SZT-1 Szabályozási terv (M= 1:2000) (belterület)878889
2. melléklet: SZT-2 Szabályozási terv (M= 1:2000), (belterület)90
3. melléklet: SZT-3 Szabályozási terv (M= 1:2000), (belterület)919293
4. melléklet: SZT-4 Szabályozási terv (M= 1:2000), (belterület)9495
5. melléklet: SZT-5 Szabályozási terv (M= 1:2000), (belterület)9697
6. melléklet: SZT-6 Szabályozási terv (M= 1:2000), (belterület)9899
7. melléklet Jelmagyarázat (belterület)100101102
8. melléklet: SZKM Szabályozási terv (M= 1:10000) (külterület)103104
9. melléklet: KM Szabályozási terv (M= 1:2000) (kertterület)105
10. melléklet: Balatonszemes, műemlékei, műemléki környezetei, régészeti területei, helyi védett értékek
11. melléklet: A növényzet telepítésére vonatkozó előírások
Záró rendelkezések.
32. § (1) E rendelet a 39 §. (2) bekezdésében maghatározott rendelkezésen túl 2010. július 17. napján lép hatályba. A rendelet Kihirdetéséről a körjegyző, a rendeletnek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével gondoskodik.
(2) A településszerkezet egységessége érdekében a külterületi tervlapon Nyugati turisztikai területként jelzett területre - melyet É-on a belterület, D-en az M7-es, Ny-on a 67-es K-en pedig mezőgazdasági területek határolják- az 1997. évi LXXVIII. törvény 20-21-22. § alapján változtatási, és telekalakítási tilalmat rendel el addig az időpontig, míg az önkormányzat a telkek birtokosává nem válik, a tömbtelek-alakítási eljárás be nem fejeződik, de legkésőbb 2012. december 31-ig.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a Balatonszemes Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 13/2005.(VII.25.) számú, 5/2007. (III. 19.) számú, 7/2008. (IV21.) számú, 17/2009. (V. 18.) számú, 18/ 2009.(VII.1.) számú Kt rendeletei.
A 3/2012.(III.19.) önkormányzati rendelettel módosított szöveg
Az 5/2014 (III.23) rendelettel módosított szöveg. Hatályos: 2014. március 24.
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Beiktatta a 18/2019. (XII.17). önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. december 18-tól
Beiktatta a 13/2020. (VIII.10). önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. augusztus 25-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Hatályon kívül helyezte a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Hatályon kívül helyezte a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Hatályon kívül helyezte a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Hatályon kívül helyezte a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Hatályon kívül helyezte a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Hatályon kívül helyezte a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Hatályon kívül helyezte a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Hatályon kívül helyezve a 14/2014 (XI.11) rendelettel. Hatályos 2014. november 26 naptól.
Hatályon kívül helyezte a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 10/2016. (V.26.) önkormányzati rendelet
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
A bekezdések sorszámozását pontosította a 3/2012 (III.19.) rendelet.
24 Módosította a 10/2016.(V.26.) önkormányzati rendelet
Beiktatta a 10/2016 (V.26.) önkormányzati rendelet
Beiktatta a 10/2016 (V.26.) önkormányzati rendelet
Módosította a 10/2016 (V.26.) önkormányzati rendelet
Módosította a 11/2016. (IX.19.) önkormányzati rendelet
Módosította a 18/2019. (XII.17). önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. december 18-tól
Módosította a 18/2019. (XII.17). önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. december 18-tól
Beiktatta a 10/2016 (V.26.) önkormányzati rendelet
Beiktatta a 10/2017 (VI.19.) önkormányzati rendelet
Beiktatta a 10/2017 (VI.19.) önkormányzati rendelet
Beiktatta a 18/2019. (XII.17). önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. december 18-tól
Módosította a 18/2019. (XII.17). önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. december 18-tól
Módosította a 10/2016. (V.26.) önkormányzati rendelet
Módosította a 10/2017. (VI.19.) önkormányzati rendelet
Módosította a 18/2019. (XII.17). önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. december 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 10/2016. önkormányzati rendelet
Beiktatta a 10/2016 (V.26.) önkormányzati rendelet
Beiktatta a 10/2017 (VI.19.) önkormányzati rendelet
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
„szomszédos” szóval kiegészítésre került a 3/2012 (III.19) rendelettel
Módosította a 15/2021. (XI.10). önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. november 26-tól
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 10/2017. (VI.19.) önkormányzati rendelet
Beiktatta a 10/2017 (VI.19.) önkormányzati rendelet
Módosította a 10/2017. (VI.19.) önkormányzati rendelet
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Beiktatta a 10/2016 (V.26.) önkormányzati rendelet
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Beiktatta a 10/2016 (V.26.) önkormányzati rendelet
Az Állami Főépítész SOD/08/69-9/2016. ügyiratszámú hozzájárulása alapján
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
A „KI” jelölést pontosította a 10/2016 (V.26.) önkormányzati rendelet
kiegészítette a 3/2012 (III.19) rendelet Hatályos: 2012. április 15. naptól
A „KI” jelölést pontosította a 10/2016 (V.26.) önkormányzati rendelet
A „KI” jelölést pontosította a 10/2016 (V.26.) önkormányzati rendelet
Beiktatta a 10/2016 (V.26.) önkormányzati rendelet
A bekezdések sorszámozását pontosította a 3/2012 (III.19.) rendelet.
A címet és a bekezdéseket módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Zkk. övezeti besorolásra vonatkozó előírásokat módosította a 3/2012 (III.19.) rendelet Hatályos: 2012.április 15-től
Beiktatta a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Beiktatta a 17/2016.(XII.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Hatályon kívül helyezte a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Beiktatta a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Hatályon kívül helyezte a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Beiktatta a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Hatályon kívül helyezte a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
38/A §-al kiegészítette az 5/2014 (III.23) rendelet.
Módosította a 10/2016 (V.26.) önk. rendelet 1. melléklete
Módosította a 13/2020. (VIII.10.) önk. rendelet 1 melléklete
Módosította a 15/2021. (XI.10). önkormányzati rendelet 1. melléklete
Módosította a 10/2016 (V.26.) önk. rendelet 2. melléklete
Módosította a 3/2012 (III.19) önk. rendelet és a 10/2016 (V.26.) önk. rendelet 3. melléklete
Módosította a 13/2020. (VIII.10.) önk. rendelet 1 melléklete
Módosította a 15/2021. (XI.10). önkormányzati rendelet 2. melléklete
Módosította a 10/2016 (V.26.) önk. rendelet 4. melléklete
Módosította 18/2019. (XII.17). önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. december 18-tól
Módosította a 3/2012 (III.19) önk. rendelet és a 10/2016 (V.26.) önk. rendelet 5. melléklete
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 3/2012 (III.19) önk. rendelet és a 10/2016 (V.26.) önk. rendelet 6. melléklete
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 10/2016 (V.26.) önk. rendelet 7. melléklete
Módosította 18/2019. (XII.17). önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. december 18-tól
Módosította a 13/2020. (VIII.10.) önk. rendelet 2 melléklete
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től
Módosította a 2/2020. (II.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020 február 18-ától
Módosította a 17/2016. (XII.12) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017 január 11-től