Mohács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2021. 12. 23- 2023. 05. 02

Mohács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

2021.12.23.

Mohács Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva, a 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés f) pont felhatalmazása alapján, nem eredeti jogalkotói hatáskörben, a 2011. évi CLXXXIX. törvény 35. § (1) bekezdésben megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Mohács Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Székhelye: 7700 Mohács, Széchenyi tér 1.

(3) Az önkormányzat működési területe: Mohács város közigazgatási területe.

(4) Az Önkormányzat adatai:

a) Az önkormányzat hivatalos lapja: A hetente megjelenő Önkormányzati Hírek.

b) Az önkormányzat hivatalos honlapja 1998. január 1-je óta: www.mohács.hu.

c) Az önkormányzat bélyegzője: kör alakú, középen Magyarország címere, a kör szélén „Mohács Város Önkormányzata” körbefutó felirattal.

(5) A képviselő-testület hivatali szervezetének elnevezése: Mohácsi Polgármesteri Hivatal. A Mohácsi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) székhelye: 7700 Mohács, Széchenyi tér 1.

(6) A polgármesteri hivatal működésére külön Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozik.

(7) Az önkormányzati jelképekről és a névhasználatról szóló rendelkezéseket a Képviselő-testület a 15/2002. (VII.1.) önkormányzati rendelet számú rendeletében szabályozta.

(8) Az önkormányzat vállalkozási feladatai, gazdálkodási szervezetben való részvétele, valamint ezen tevékenységek forrásai jelen rendelet 7. mellékletét képezik. Az önkormányzat számlaszámai a 10. mellékletben, míg a telephelyei és ellátott közfeladatai, szakmai alaptevékenységek besorolása szerint a 9. mellékletben kerültek felsorolásra.

2. A város ünnepei és jelentősebb évfordulói

2. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a városi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) A város ünnepei és jelentősebb évfordulói: Mohácsi Busójárás, Nepomuki Szent János ünnep, Város Napja (augusztus 20.), az 1526-os Mohácsi csata évfordulója (augusztus 29.).

3. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

3. § (1) Az önkormányzat partnervárosi kapcsolatot tart fenn:

a) a németországi Bensheim várossal

b) a franciaországi Wattrelos várossal

c) a romániai Aranyosgyéres várossal

d) a horvátországi Pélmonostor, és Filip i Jakov várossal

e) a lengyelországi Siemianowice Slaskie várossal,

f) a törökországi Beykoz várossal.

(2) További külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik, és a képviselő-testület minősített többségű döntéséhez kötött.

II. Fejezet

az önkormányzat feladata, hatásköre

4. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület ellátja a 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat. Az Önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt feladatokat az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza. A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembe vételével – a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(2) Az önkormányzat feladatait a képviselő-testület és szervei látják el.

(3) A Képviselő-testület - a 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át, míg önkormányzati hatósági ügyekben a hatáskörét önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a bizottságára, a társulásra vagy a jegyzőre ruházhatja át. A képviselő-testület által átruházott hatásköröket az SZMSZ 3. melléklete, 4. melléklete és 8. melléklete tartalmazza.

(4) Az egyes hatáskörök átruházásáról, illetve annak visszavonásáról bármely képviselő indítványára a képviselő-testület dönt.

III. Fejezet

a képviselő-testület működése

5. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 12 fő.

(2) A Képviselő-testület határozatait egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza meg. Az egyszerű többséghez a jelen lévő képviselők fele + 1 szavazat szükséges, a minősített többséghez 7 képviselő egybehangzó szavazata szükséges.

4. A munkaterv

6. § (1) A testületi ülés működésének alapja a program végrehajtását célzó munkaterv. Ezért a képviselő-testület előre tervezhető feladatainak megszervezése érdekében éves munkatervet fogad el minősített többséggel az adott év első rendes ülésén.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a testületi ülések tervezett időpontját

b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét,

c) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen tárgyalják,

d) a közmeghallgatás tervezett időpontját, napirendjét.

(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

a) a települési képviselőktől,

b) a képviselő-testület bizottságaitól,

c) a meghatározó közszolgáltatásokat nyújtó szervezetek (vállalatok, intézmények) vezetőitől,

d) a város területén működő érdekképviseleti szervek vezetőitől,

e) a város területén működő, és a 6. mellékletben rögzített civil szervezetek képviselőitől,

f) a városi rendőrkapitánytól,

g) egyházak vezetőitől,

h) a választókerület országgyűlési képviselőjétől.

(4) A munkaterv-tervezetet a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.

(5) A munkatervet meg kell küldeni:

a) a testületi tagoknak,

b) az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjainak,

c) a térség országgyűlési képviselőinek,

d) a kormányhivatal vezetőjének.

(6) A képviselő-testületnek lehetősége van felülvizsgálni és adott esetben módosítani az előzetesen elfogadott munkatervet.

5. A képviselő-testület ülése

7. § (1) A képviselő-testület alakuló (2011. évi CLXXXIX. törvény 43. §), ünnepi, rendes, és rendkívüli ülést tart. A képviselő-testület szükség szerint, az éves munkaterve, illetve azon felül felmerülő feladataitól függően, de évente legalább hat rendes ülést tart. A rendes ülések tervezett időpontját a munkaterv tartalmazza.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen vagy az azt követő ülésen a 2011. évi CLXXXIX. törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

(3) A Képviselő-testület a Város Napja ünnepén (augusztus 20.-án) ünnepi ülést tart.

(4) Az ünnepi ülésre az ülés meghívójának tartalmára, kézbesítésére, napirendjére, az előterjesztésekre, a tanácskozás rendjére, valamint a Képviselő-testület döntéseire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a testület határozatképességét az ülés teljes időtartama alatt biztosítani kell.

(5) Rendes ülés az, amely a munkatervnek megfelelően kerül összehívásra. A rendes ülés a hónap utolsó péntekjén – amennyiben a polgármester a meghívóban ettől eltérően nem rendelkezik – 8, 30 órakor kezdődik és a napirendre felvett tárgysor megvitatásának befejezéséig tart.

(6) A Képviselő-testület az éves munkatervében meghatározott időszakban (július 1.- augusztus 20.-a között) nyári ülés-szünetet tart.

(7) A polgármester – ha az önkormányzati hatáskörök gyakorlása szükségessé teszi – jogosult a nyári szünet ideje alatt is a Képviselő-testület rendkívüli ülését összehívni.

6. A képviselő-testület ülésének összehívása

8. § (1) A Képviselő-testület üléseit a 2011. évi CLXXXIX. törvény 45. §-a szerint kell összehívni. A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a polgármester által kijelölt alpolgármester jogosult összehívni, azzal, hogy azon alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő hívja össze, és vezeti azt.

(2) A képviselő-testület munkáját tanácskozási joggal a jegyző segíti.

(3) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirendi pont tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.

(4) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal kézbesíteni kell.

(5) Az ülést össze kell hívni az 2011. évi CLXXXIX. törvény 44. §-ában foglalt esetekben.

(6) A polgármester jogosult rendkívüli ülést összehívni, amennyiben azt a város érdeke megkívánja. A rendkívüli ülés az ülés előtt 24 órával is összehívható. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető (telefon, fax, e-mail, papír alapú meghívó), a sürgősség okát azonban minden esetben közölni kell.

(7) Minősített többséggel előzetes bizottsági tárgyalás nélkül is dönthet a napirendekről a képviselő-testület, kivéve azokról, amelyeket központi jogszabály kifejezetten bizottsági hatáskörbe utal. Ez a döntés a napirendek alakszerű határozattal történő elfogadásával megvalósul.

(8) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a Polgármesteri Hivatal az önkormányzat hivatalos honlapján közzététel útján, az ülés előtt 3 nappal értesíti a lakosságot, míg rendkívüli ülés esetén a meghívó elküldésének napján.

(9) A nyilvános képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívottak:

a) a térség országgyűlési képviselői,

b) a város díszpolgárai,

c) a Járási Bíróság elnöke,

d) a Járási Ügyészség vezetője,

e) a Városi Rendőrkapitányság vezetője,

f) a Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalának vezetője,

g) Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mohácsi Iroda,

h) Mohács és Vidéke Ipartestület,

i) az egyházak helyi vezetői,

j) a jegyző, aljegyző, a Mohácsi Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetői és helyettesei, napirendben érintett munkatársai,

k) a napirenddel érintett, és a polgármester által felkért szakértők,

l) a napirend által érintett személyek, intézmények, szervezetek vezetői,

m) nemzetiségi önkormányzatok elnökei,

n) akinek meghívását jogszabály kötelezően előírja.

(10) A nyilvános képviselő-testületi ülésre egyéb részvételi joggal meghívottak a jelen rendelet 6. mellékletében felsorolt mohácsi székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek képviselői.

(11) A (9) és (10) bekezdések alapján meghívottak részére az ülés teljes időtartama alatt ülőhelyet kell fenntartani az ülésteremben.

(12) A meghívó és az írásos előterjesztések megküldése történhet elektronikus formában is. A (9) és (10) bekezdésében megnevezettek csak ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztést kapják meg, amelyikhez a meghívásuk szól.

7. A képviselő-testület ülésének nyilvánossága

9. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvános testületi ülésen a hallgatóság a kijelölt ülőhelyeken foglalhat helyet, és köteles tartózkodni a véleménynyilvánítás bármely formájától.

(2) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(3) A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartására az önkormányzat biztonsági szolgálatot működtethet.

(4) A nyilvános üléseket a MOHÁCS TV. a kommunikációs szerződésben foglaltak alapján rögzíti, illetve az ülést követően közreadja.

8. Zárt ülés

10. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart:

b) zárt ülést rendelhet el: 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdés c.) pontja.

(2) Zárt ülésen a 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

9. Napirend, előterjesztések

11. § (1) Az ülésen a polgármester ismerteti az ülés napirendjének tervezetét, a napirend elfogadásáról a képviselő-testület dönt. A napirenden nem szereplő javaslatok megtárgyalásához minősített többség szükséges. El nem fogadott indítvány annak megtételétől számított hat hónapon belül nem ismételhető meg, kivéve ha azt az önkormányzat érdekei indokolják.

(2) A testületi ülés tárgyalási anyagaiként – általában - írásos előterjesztések szolgálnak. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Kötelezően írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:

a) önkormányzati rendeletalkotás,

b) az önkormányzat szervezeti és működési rendjének kialakítása, megváltoztatása,

c) helyi népszavazás kiírása,

d) helyi önkormányzati jelképek meghatározása,

e) költségvetés meghatározása és végrehajtásáról való beszámoló,

f) társulások, ill. társaságok létrehozása (csatlakozás, kilépés és szerződésmódosítás),

g) intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés,

h) közfeladat önkéntes felvállalása, illetve megszüntetése,

i) a képviselő-testület kötelezettség vállalásával járó ügyekben.

(4) Az – előadójának és készítőjének nevét minden esetben tartalmazó - írásbeli tárgyalási anyag lehet

a) rendeleti vagy határozati javaslatot tartalmazó előterjesztés, vagy

b) rendeleti vagy határozati javaslatot nem tartalmazó tájékoztató, illetve beszámoló.

(5) Az előterjesztésben – a döntés szempontjából irreleváns részletkérdések mellőzésével – be kell mutatni a megalapozott döntéshez szükséges információkat, a 22. § előírásainak megfelelő módon és tartalommal.

(6) A tájékoztató, illetve a beszámoló célja döntést nem igénylő ügyben a képviselő-testület informálása.

(7) Előterjesztést nyújthat be

a) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző;

b) az a) pont alattiak által kijelölt osztályvezető vagy köztisztviselő;

c) a bizottság elnöke;

d) a képviselő;

e) az intézményvezető;

f) a többségi önkormányzati tulajdonban levő gazdasági társaság ügyvezetője.

(8) Az előterjesztést minden esetben az ülést összehívó polgármesterhez írásban kell benyújtani, az ülést megelőző legalább 15 nappal korábban. Kivételt képez a rendkívüli ülés.

10. A vita, szavazás

12. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

a) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

b) A kiegészítést a bizottsági vélemények ismertetése követi.

c) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.

(2) Az előterjesztés tárgyával kapcsolatos vélemények kifejtésére a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama napirendi pontonként egy-egy alkalommal legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az 2 percet nem haladhatja meg. A polgármester, mint az ülés vezetője bármikor bekapcsolódhat a vitába, az időkeret túllépése miatt megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A vita lezárásáig a hozzászólások időtartamának további korlátozására, illetve a vita lezárására – feltéve, hogy minden az adott napirendhez hozzászólni kívánó képviselő a (2) bekezdésben írt hozzászólási jogával élt - a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(4) A napirend tárgyalása során bármely tanácskozási joggal rendelkező személy maximum két perc időtartamú ügyrendi felszólalással élhet. A szót az ülést vezető polgármester adja meg. Ügyrendi felszólalás lehet:

a) a napirendi pont levételére tett javaslat,

b) a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat,

c) a napirendi pont elnapolására tett javaslat,

d) az ülés zárt jellegére tett javaslat,

e) a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat,

f) a jelen rendeletben foglalt szabályok megsértése miatt tett javaslat,

g) a képviselő kizárására tett indítvány,

h) a vita lezárására tett indítvány.

(5) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

13. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az eredetitől legtávolabb eső indítványok sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismerté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatását a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság hatáskörébe utalja.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye a mulasztó képviselő következő 3 havi tiszteletdíjának megvonása. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat esetleges hatályon kívül helyezéséről.

(6) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd a vitát tovább kell folytatni, s ha ez sem vezet eredményre, az előterjesztést az előkészítőnek ismételt mérlegelésre vissza kell adni. Az így újra átgondolt előterjesztést két hónapon belül ismételten meg kell tárgyalni.

(7) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Minősített többség szükséges a 2011. évi CLXXXIX. törvény 50. §-ban meghatározott esetkörben.

14. § (1) A testület a megválasztott képviselők több mint felének jelenléte esetén határozatképes. Ha testületi ülést határozatképtelenség miatt el kell napolni, úgy azt a polgármester nyolc napon belüli időpontban újból köteles összehívni. Az így megismételt testületi ülés összehívására megváltozott napirenddel is sor kerülhet.

(2) Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni, a hatályos adatvédelmi jogszabályok megtartásával.

(3) Név szerinti szavazást bármely képviselő indítványozhat.

(4) Név szerinti szavazást el kell rendelni, ha azt:

a) a törvény írja elő,

b) az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára.

(5) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasása után „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavakkal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A név szerinti szavazáskor mindig szó szerinti jegyzőkönyv készül.

(6) Név szerinti szavazást kell tartani, a 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott eseteken túlmenően:

a) a polgármester indítványára, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, dönt;

b) a Képviselő-testület bizottságának indítványára;

c) amennyiben jogszabály előírja.

(7) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza, melynek során a képviselők kézfeltartással szavaznak. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás elrendeléséhez egyszerű többségi szavazat elegendő.

(8) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(9) A szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület a képviselők közül háromtagú- elnökből és két tagból álló- szavazatszámláló bizottságot választ.

(10) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(11) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját;

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét;

c) a szavazás során tett megállapításait (esetlegesen) hozott határozatait;

d) a szavazás eredményét.

(12) A Képviselő-testület által hozott határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Nem kell sorszámmal ellátott, alakszerű határozatba foglalni az ügyrendi jellegű döntéseket, de a döntést és a szavazás számszerű eredményét a jegyzőkönyvben ilyen esetben is rögzíteni kell.

11. A települési képviselő jogállása, kérdés, interpelláció

15. § (1) A képviselőt a 2011. évi CLXXXIX. törvényben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, valamint terhelik. A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 2. melléklet szerinti esküt tesz.

(3) A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

(4) A települési képviselő főbb jogait és kötelezettségeit az 2011. évi CLXXXIX. törvény 32–34. §-ai tartalmazzák, míg jogállását Magyarország Alaptörvénye és a 2011. évi CLXXXIX. törvény vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

(5) A települési képviselő, valamint a bizottság nem képviselő tagja köteles megőrizni a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek a rendelkezéseit, köteles betartani az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit.

16. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülését megelőzően írásban és a Képviselő-testület ülésén szóban interpellációt intézhet a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőihez, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz, az interpelláció címének, tárgyának megjelölésével, tartalmának rövid összefoglalásával. Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állni az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataival, és valamely szervezet (intézmény) hatáskörébe kell tartoznia. Az interpelláció: az önkormányzat és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben probléma felvetése, intézkedés kezdeményezése.

(2) Az írásbeli interpellációt a képviselő az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal előbb a terjesztheti be, amelyre az interpellált 15 napon belül írásban ad választ. Az írásos választ, minden képviselőnek meg kell küldeni.

(3) A képviselő-testület ülésén szóban előterjesztett interpellációra 3 perc, a válaszadásra 3 perc, a viszontválaszra 2 perc áll rendelkezésre. Az interpellációt a Képviselő-testület ülésén akkor kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 3 nappal megkapta.

(4) Az interpelláló képviselő a – szóban vagy írásban adott – válasz elfogadásáról a Képviselő-testület ülésén viszontválaszban nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz. Ha a Képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, azt kivizsgálásra az illetékes bizottság elé utalja. A kivizsgálás eredményéről a bizottság elnöke, a Képviselő-testület legközelebbi rendes ülésén ad tájékoztatást. Az írásban megküldött válasz elfogadásáról, a következő rendes ülésen az interpelláló nyilatkozik, majd ezt követően dönt a képviselő-testület.

(5) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű képviselői felvetés, vagy tudakozódás. A kérdést a képviselő a Képviselő-testület ülésén szóban a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőihez, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz személyesen intézhet a kérdés címének, tárgyának megjelölésével és tartalmának rövid összefoglalásával. Kérdést intézhet továbbá képviselőtársához a képviselői minőségében végzett tevékenységével összefüggésben, közérdeklődésre számot tartó ügyekben.

(6) A kérdésfelvetésre 3 perc, a válaszadásra 3 perc áll rendelkezésre. A kérdésre adott válasz után viszontválasznak helye nincs. Indokolt esetben a kérdés annak elhangzását követő 15 napon belül írásban is megválaszolható.

12. A tanácskozás rendjének fenntartása

17. § (1) A képviselő-testület ülése zavartalan lefolytatásának biztosítása az ülést vezető polgármester feladata, ennek érdekében az ülést vezető polgármester- illetve- az ülést vezető polgármester javaslatára – a képviselő-testület az e §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(2) Azt a felszólalót, aki felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli, az ülést vezető polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.

(3) Az ülést vezető polgármester megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki felszólalása során a második felszólítás ellenére is folytatja az (2) bekezdésben meghatározott magatartást.

(4) Az ülést vezető polgármester - a szómegvonás okának közlésével – megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki felszólalása során kitöltötte az időkeretét.

(5) Azt a felszólalót, aki felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot sértő vagy illetlen kifejezést használ, az ülést vezető polgármester rendreutasítja, egyidejűleg figyelmezteti a sértő vagy illetlen kifejezés ismételt használatának következményeire.

(6) Az ülést vezető polgármester megvonja a szót attól a felszólalótól, aki a rendreutasítást követően ismételten sértő vagy illetlen kifejezést használ.

(7) Ha a képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget- sértő kifejezést használ, vagy az általa használt sértő kifejezés rendzavaráshoz vezet, az ülést vezető polgármester, vagy bármely képviselő javasolhatja a képviselő-testületnek a képviselővel szemben rendbírság kiszabását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A rendbírság összege 10.000 Ft, amelyet a képviselő az ülés napját követő 15 napon belül köteles befizetni a Hivatal pénztárába.

(8) Akitől a szót a polgármester megvonta, ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(9) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető polgármester az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor folytatódhat, ha a polgármester újból összehívja azt.

(10) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

13. A képviselő, a bizottsági elnök és tag tiszteletdíja, tiszteletdíjának megvonása

18. § (1) Mohács Város Képviselő-testületének tagja (továbbiakban: képviselő) megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig – tiszteletdíjra jogosult.

(2) A képviselő havi tiszteletdíjának mértéke 50.000 Ft (alapdíj)

(3) Az alapdíjon felül a képviselő:

a) amennyiben egy bizottság tagja, úgy 30.000 Ft;

b) amennyiben két bizottság tagja, úgy 60.000 Ft;

c) amennyiben bizottsági elnök, úgy 45.000 Ft;

d) amennyiben tanácsnok, úgy 45.000 Ft összegű tiszteletdíj illeti meg.

(4) A nem képviselő bizottsági tagot 30.000 Ft összegű tiszteletdíj illeti meg.

(5) A tiszteletdíjat havonta utólag kell kifizetni, elszámolásáról és kifizetéséről a Hivatal gondoskodik.

(6) A 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § (2) bekezdés g.) pontjában meghatározottak alapján a képviselő-testület átalánydíjat határoz meg, melynek mértéke az alapdíj 10%-a.

19. § (1) A képviselő-testület az alábbi kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját megvonja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás újra megállapításra kerül:

a) ha a képviselő a testületi ülésen nem vett részt, úgy nem jogosult alapdíjra, kivéve ha előzetesen elfogadható indokkal kimentette magát vagy utólag igazolta távolmaradását.

b) ha a képviselő, bizottsági elnök és tag a bizottsági ülésen nem vett részt, úgy csak az alapdíjra jogosult, kivéve ha előzetesen kimentette magát vagy utólag igazolta távolmaradását.

(2) Amennyiben az önkormányzati képviselő, bizottsági elnök és tag önkormányzati feladat ellátása miatt nem tud részt venni az ülésen, úgy kell tekinteni, mintha az ülésen részt vett volna.

(3) Előzetes kimentésnek és utólagos igazolásnak egy naptári évben (testületi és bizottsági ülésenként külön-külön) 2-2 alkalommal van helye.

(4) Az előzetes kimentést a testületi ülés előtt a polgármester titkárságán, illetve a bizottsági ülés előtt a bizottság elnökének kell bejelenteni.

(5) Az utólagos igazolást a testületi, illetve bizottsági ülést követő 8 napon belül kell a polgármester titkárságának megküldeni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(6) Az utólagos igazolás elfogadása kérdésében vita esetén a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság a legközelebbi ülésén dönt.

(7) Az előzetes kimentés írásban, szóban és telefonon jelenthető be. Az igazolási kérelmet írásban kell előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. Az igazolás elfogadását a polgármester vagy a PGB bizottság elnöke az írásos igazolási kérelemre jegyzett jelzéssel („elfogadom”) és aláírással igazolja. Az igazolási kérelmet a pénzügyi osztályra kell továbbítani.

(8) Előzetes kimentés és utólagos elfogadott igazolás esetén a képviselő, illetve bizottsági tag a tiszteletdíj 100%-ára jogosult. A harmadik, vagy további előzetes kimentés, illetve utólagos elfogadott igazolás esetén a képviselő, illetve a bizottsági tag nem jogosult tiszteletdíjra a mulasztott napra.

(9) A tiszteletdíj csökkentését arányosan kell megállapítani, ha a képviselő egy hónapban több testületi ülésre kapott meghívót.

(10) A képviselő, a bizottság nem képviselő tagja a képviselő-testülethez címzett és a polgármesterhez eljuttatott írásos nyilatkozatával tiszteletdíjáról bármikor lemondhat. A lemondás történhet a tiszteletdíj folyósításának meghatározott időtartamára vagy a tiszteletdíj meghatározott hányadára is.

14. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

20. § (1) A testületi ülésről, valamint bizottságainak üléseiről jegyzőkönyv készül (2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § (1)-(2) bekezdése).

(2) A jegyzőkönyv egy példányát – mellékleteivel együtt - az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát - mellékleteivel együtt - a Mohácsi Polgármesteri Hivatal kezeli. A jegyző a jegyzőkönyveket– a nyilvános és zárt ülés anyagát egymástól elkülönítve – mellékleteivel együtt évente bekötteti. A bekötött jegyzőkönyvek biztonságos tárolásáról, őrzéséről gondoskodni kell.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a 10. § (2) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott, a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

(5) A testületi ülés jegyzőkönyvének eredeti példányához mellékelni kell:

a) a meghívót,

b) az előterjesztéseket és azok mellékleteit,

c) a jelenléti ívet,

d) a név szerinti szavazásról készült névsort,

e) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,

f) az írásban benyújtott képviselői indítványokat,

g) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét.

IV. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSEK

15. Önkormányzati határozatok

21. § (1) A képviselő-testület határozatai külön-külön, naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal vannak ellátva. A határozatok megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját és napját, a felelős személyét, valamint a végrehajtására kitűzött határidőt. A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül, a szavazati arány jegyzőkönyvi rögzítésével dönt:

a) ügyrendi kérdésről;

b) olyan ülésvezetési kérdésről, amelyről a szervezeti és működési szabályzat szerint a Képviselő-testület vita nélkül dönt;

c) a képviselő-testületi döntést igénylő ügy napirendben érintett személy, hozzászólásának biztosításáról;

d) a határozati javaslat, rendelet tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslatról;

e) az interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha azt az interpelláló képviselő nem fogadta el.

16. Önkormányzati rendeletek

22. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

a) polgármester,

b) a képviselők,

c) a testület bizottságai,

d) a jegyző,

e) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői (SZMSZ 6. számú melléklete szerint),

f) önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetői,

g) a nemzetiségi önkormányzatok testületei,

h) a részönkormányzat.

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban benyújtani, aki a kezdeményezést az illetékes bizottságok, a hivatal szakmai véleményének kikérésével dönt a kezdeményezésnek a képviselő-testület elé terjesztéséről.

(4) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről, megszövegezéséről, és annak törvényességi vizsgálatáról a jegyző gondoskodik.

(5) A rendelet előkészítője a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-ában foglaltak figyelembe vételével előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a rendelet-tervezet társadalmi, gazdasági hatásait, környezeti és esetleges egészségügyi következményeit. A hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a rendelet megalkotásának szükségességére, az alkalmazásához szükséges szervezeti, személyi, pénzügyi és tárgyi feltételeire.

(6) A tervezethez indokolást kell csatolni, amelyben az előterjesztő bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat, amelyek a jogi szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a várható hatásokat.

(7) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles, végleges szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni. A jegyző a rendeletet az ülést követő 3 napon belül hirdeti ki. A rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja az önkormányzat hivatalos honlapján (1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti www.mohács.hu) történő megjelentetés. A rendeleteket el kell helyezni a Mohácsi Polgármesteri Hivatalban, a jegyzői titkárságon.

(8) Az önkormányzati rendeletet külön-külön naptári év elejétől folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(9) A jegyző gondoskodik a megalkotott rendelet folyamatos karbantartásáról. A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(10) A hatályos önkormányzati rendeleteket szükség szerint, de választási ciklusonként legalább egyszer felül kell vizsgálni (utólagos hatásvizsgálat).

V. Fejezet

a képviselő-testület szervei és kapcsolatai

17. A képviselő-testület bizottságai

23. § (1) A képviselő-testület bizottságai:

a) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság (PGB),

b) Szociális, Egészségügyi, Kulturális, Sport és Idegenforgalmi Bizottság (SzEKSIB)

(2) A bizottságok létszáma 9 fő, 5 képviselő-testületi tag és 4 nem képviselő-testületi tag. A bizottságok tagjait, elnökét a képviselő-testület az alakuló ülésén választja meg.

(3) A bizottságok tevékenységét az elnök vezeti.

(4) A bizottságok ügyrendjét és feladatait az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.

(5) A bizottságok ülésén elhangzott vitáról a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. Az ülésen rögzített hanganyagot 6 hónapig meg kell őrizni. A nyilvános ülés jegyzőkönyvét a képviselők és az érintettek a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetik.

(6) A képviselő-testület a bizottságok többirányú és összetett tevékenységi körére tekintettel, állandó vagy ideiglenes jelleggel albizottságo(ka)t is létrehozhat. Az albizottság a bizottság feladatkörének egy részét látja el. A bizottság a hatáskörébe utalt hatósági ügyekben nem adhat döntési jogot az albizottságnak. Az albizottság az őt létrehozó bizottságnak alárendelten működik. A bizottság dönthet albizottságának beszámoltatásáról, döntésének felülvizsgálatáról és végső esetbeni visszahívásáról, azaz az albizottság szervezetének és tevékenységének felszámolásáról.

18. A polgármester

24. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester fő feladatai különösen:

b) utólagos beszámolási kötelezettség mellett rendelkezik az éves költségvetési rendeletben meghatározott Polgármesteri Alappal a költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére kötelezettséget vállalhat;

c) a költségvetési rendelet végrehajtása körében az önkormányzati üzleti vagyon elidegenítése és vagyon szerzése – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a polgármester feladata

(3) A polgármester képviselő-testület által átruházott hatáskörben végzett feladatait az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.

(4) A polgármestert tartós akadályoztatása vagy tisztsége megszűnése esetén az általa írásban kijelölt alpolgármester helyettesíti. Amennyiben a kijelölt alpolgármester is akadályoztatva van, a munkakört a korelnök települési képviselőnek kell átadni.

19. Az alpolgármester

25. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel két alpolgármestert választ. A képviselő testület tagjai sorából egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, továbbá egy főállású alpolgármestert nem a képviselő testület tagjai közül választ. A nem képviselő-testületi tag alpolgármester a polgármestert a képviselő-testület ülésén nem helyettesítheti, de tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésein. Egyebekben a nem képviselő-testületi tag alpolgármesterre ugyanazon szabályokat kell alkalmazni, mint a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre.

(2) Az alpolgármester megbízatása megszűnik a 2011. évi CLXXXIX. törvény 76. §-ban megjelölt esetekben.

(3) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el tisztségüket.

(4) Az alpolgármesterek kötelesek azon bizottságok ülésein részt venni, amelyeket részükre a polgármester meghatározott.

(5) Az alpolgármesterekre, a polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az alpolgármesterek feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek. Részletes tartalmát a polgármester külön munkaköri leírásban szabályozza.

20. A jegyző

26. § (1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben a jegyző főbb feladatai:

b) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;

c) elvégzi a polgármester által esetenként meghatározott egyéb feladatokat.

(3) A jegyző írásban, vagy a testületi szerv ülésén szóban, jegyzőkönyvi rögzítéssel jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szerveinek, köztük a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. A jegyző elvégzi a képviselő-testület elé kerülő rendelet tervezetek, határozati javaslatok törvényességi vizsgálatát. A képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt törvényességi észrevételt tesz, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabályt sértő döntés születhet, továbbá köteles jelezni a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. A jogszabálysértés utólagos észlelése esetén is köteles megtenni az erre vonatkozó jelzését. A jegyző ezen feladatainak ellátásában, a polgármesteri hivatal közreműködik.

(4) A jegyző polgármesteri hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg

(5) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület által megbízott hivatali köztisztviselő jogosult a jegyzői feladatokat – a jegyzői tisztség betöltéséig, vagy a jegyző, aljegyző akadályoztatásának megszűnéséig, de legfeljebb 6 hónapig ellátni.

21. Aljegyző

27. § (1) A polgármester - pályázat alapján –a jegyző javaslatára határozatlan időre nevezi ki az aljegyzőt a jegyző helyettesítésére vagy a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) A jegyzőre vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is alkalmazni kell.

22. A Mohácsi Polgármesteri Hivatal

28. § (1) Mohács Város Önkormányzata létre hozta a Mohácsi Polgármesteri Hivatalt, az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátására. A hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(2) A Hivatal a közigazgatási feladatok hatékony és takarékos ellátását végzi, biztosítja az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével összefüggő feladatok ellátását, illetve végzi a végrehajtásukból eredő teendőket.

(3) A Hivatal belső tagozódására, felépítésére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A Hivatal szervezeti felépítését az SZMSZ 5. melléklete tartalmazza.

23. A nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés

29. § (1) Mohácson a választópolgárok által közvetlenül választott Mohácsi Horvát Önkormányzat, Mohácsi Német Önkormányzat, Mohácsi Roma Önkormányzat, továbbá Mohácsi Szerb Önkormányzat (továbbiakban együtt: nemzetiségi önkormányzat) működik.

(2) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek érvényesülése - különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának megvalósítása és megőrzése - érdekében együttműködik a nemzetiségi önkormányzatokkal.

(3) Az önkormányzat saját költségvetéséből a nemzetiségi önkormányzat működéséhez támogatást adhat.

(4) Az önkormányzat a hatékony együttműködés és a jogszabályi előírások betartása érdekében együttműködési megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzatokkal. Az együttműködési megállapodás alapján a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve az önkormányzat költségvetési szerveként működő Mohácsi Polgármesteri Hivatal, mely a a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges jogi és egyéb szakmai, valamint adminisztratív és technikai segítséget megadja, ügyviteli feladatait ellátja.

(5) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének elnöke tanácskozási joggal részt vesz az önkormányzat képviselő-testületének ülésein és gondoskodik a nemzetiségek jogainak érvényesítéséről.

(6) A nemzetiségi önkormányzat Mohács Város képviselő-testületétől és szerveitől nemzetiségi ügyekben tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet.

(7) A nemzetiségi önkormányzatok képviselőit a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a polgármesteri hivatal köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.

(8) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, továbbá a képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.

(9) A polgármester a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó, (7) bekezdés szerinti kezdeményezéssel kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a képviselő-testület elé, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.

(10) A nemzetiségi ügyekben eljáró bizottság rendszeres konzultációt tart a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeivel, elősegíti együttműködésüket, programjaik megvalósítását.

24. A településrészi önkormányzat

30. § (1) A Mohács-Sziget városrészen településrészi önkormányzat (a továbbiakban: TRÖ) működik

(2) A TRÖ hivatalos elnevezése Mohács-Szigeti Településrészi Önkormányzat, székhelye Újmohács, Horváth S. u. 31-33., illetékességi területe a Mohács-Szigeti városrész, bélyegzője körívben a Mohács-Szigeti Településrészi Önkormányzat felirat, középen Mohács címere.

(3) A TRÖ a 2011. évi CLXXXIX. törvény 62. §-ában meghatározottak szerint a képviselő-testület állandó bizottságaival azonos jogállású testület, nem jogi személy.

(4) A TRÖ tagjainak száma 3 fő, vezetője a településrész önkormányzati képviselője. A másik két tagját (továbbiakban: választott tagok) a Mohács-Szigeti választópolgárok jelölése alapján a Mohács-Szigeti választópolgárok közül választja meg a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a 32. §-ban foglaltak szerint. A választott tagok jelölésére irányuló eljárásban jelöltet ajánlhat, illetve jelölt lehet az a választópolgár, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható és akinek lakóhelye a (2) bekezdés szerinti illetékességi területen van.

(5) A településrészi önkormányzat testület választott tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek. A megválasztott településrészi képviselő munkáját csak az eskütételt követően kezdheti meg.

(6) A jegyző gondoskodik a részönkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, a részönkormányzati választások végrehajtásáról.

25. A TRÖ működése

31. § (1) A TRÖ megválasztását követően 3 hónapon belül munkatervet készít, mely tartalmazza a testület megválasztásának időtartama alatt elérni kívánt célokat. A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni a Képviselő-testület munkatervét.

(2) A TRÖ évente legalább hat ülést tart.

(3) A TRÖ ülését a vezetője hívja össze, tartós akadályoztatása esetén az általa megbízott részönkormányzati tag. Az ülést úgy kell összehívni, hogy arról az érintettek legalább három nappal korábban tudomást szerezzenek, de ettől indokolt esetben a részönkormányzat vezetője eltérhet. A meghívás történhet írásban és más módon is, de a meghívással egy időben közölni kell a tárgyalandó napirendet is. Pénzügyi tárgyú napirend csak írásos formában terjeszthető elő.

(4) A TRÖ ülése nyilvános, zárt ülés tartására a 10. §-ban meghatározott esetben kerül, illetve kerülhet sor.

(5) A TRÖ döntéseit nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást zárt ülés tartásakor lehet elrendelni.

(6) A TRÖ akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van. Döntéseit kézfeltartással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén a részönkormányzati ülést 8 napon belül újból össze kell hívni.

(7) A részönkormányzati ülést a TRÖ vezetője hívja össze és vezeti, a TRÖ vezetőjének akadályoztatása esetén ezt az általa megbízott részönkormányzati tag teszi meg. Az ülést levezető vezető feladata:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

b) határozatképesség megállapítása,

c) az ülés vezetése,

d) a szó megadása, megtagadás, megvonása,

e) az ülés félbeszakítása,

f) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslat,

g) a napirendek összevont tárgyalására javaslat,

h) az ülés rendjének biztosítása,

i) a vita megnyitása, berekesztése,

j) szavazás elrendelése,

k) a szavazás eredményének megállapítása,

l) a határozat megszövegezése, a jegyzőkönyv elkészítése.

(8) Az előterjesztőkhöz a TRÖ tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(9) A TRÖ üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a TRÖ irodáján kell megőrizni, egy példányát pedig az önkormányzat jegyzőjéhez kell továbbítani, amelyet a jegyző az ülés tartásától számított 15 napon belül megküld a Baranya Megyei Kormányhivatalnak.

(10) A TRÖ köteles évente legalább egy alkalommal településrészi gyűlést (közmeghallgatást) tartani és tájékoztatni a településrész lakóit az önkormányzat lényegesebb döntéseiről, a településrészi önkormányzat lényegesebb döntéseiről, a településrészt érintő határozatokról, valamint a részönkormányzat munkájáról. A településrészi gyűlésen a polgármester ismerteti a településrészt érintő önkormányzati elképzeléseket.

(11) A TRÖ ülésén meg kell határozni azokat a feladatokat, amelyekre a településrészi önkormányzat részére átengedett önkormányzati pénzeszközök felhasználásra kerülhetnek. A településrész költségvetésének elfogadásáról a TRÖ minősített többséggel dönt. A döntés alapján felhasználható pénzeszközök tekintetében a TRÖ vezetője utalványozási joggal rendelkezik.

(12) A TRÖ tagjai az eljárásuk során birtokukba jutott adatok tekintetében szolgálati titoktartásra kötelezettek.

(13) A TRÖ működésére értelemszerűen alkalmazandók az önkormányzati bizottságok működési szabályai.

(14) A TRÖ működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a polgármesteri hivatal látja el.

26. A TRÖ megbízatásának keletkezése és megszűnése

32. § (1) A településrész választópolgárai a TRÖ tagjaira írásban tehetnek ajánlást. Tagjelöltet ajánlani a szavazást megelőző 10. naptól a szavazást megelőző 5. napig lehet a jelölt vagy meghatalmazottja által igényelt ajánlóíven.

(2) A TRÖ tagjelöltje az lesz, akit a választók nyilvántartásában szereplő választópolgároktól 15 fő jelöltnek ajánlott. Az önkormányzati választások napjától számított 30 napon belül megtartandó szavazás lebonyolítására egyebekben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) rendelkezései az irányadóak, jelen rendeletben foglalt eltérésekkel. Amennyiben a tagjelöltek száma megegyezik a választható TRÖ tagok számával, a képviselő-testület külön Ve. szabályai szerinti szavazás lebonyolítása nélkül, a tagjelölt listán szereplő jelölteket a soron következő ülésén a TRÖ tagjává megválasztja.

(3) A tagjelöltekről listát kell készíteni, amely tartalmazza: a tagjelöltek nevét, születési idejét, lakcímét.

(4) A listára, amely egyben szavazólapként szolgál, a jelöltek sorrendjét a Helyi Választási Bizottság a Ve.-ben irányadó szabályok szerint kisorsolja. A szavazóhelyiségben szavazni a szavazás napján 7 órától 16 óráig lehet.

(5) A polgármester a tagjelölt-listát a képviselő-testület soron következő ülésére terjeszti be.

(6) Amennyiben a TRÖ vezetője a Sárháti településrészről kerül megválasztásra, abban az esetben a képviselő-testület a jelöltlistáról a két legtöbb szavazatot kapott Újmohácsi, Sárosi vagy Kandai településrészen lakó jelöltet választja a TRÖ tagjává..

(7) A TRÖ tagjainak megbízatása a képviselő-testület megbízatásáig tart.

(8) Ha a TRÖ tagjának megbízása a képviselő-testület megbízatásának megszűnése előtt szűnik meg, a képviselő-testület a tagjelöltlista alapján új tagot választ. Az új tag az lesz, aki a tagjelöltlistán a következő legtöbb szavazatot kapta. Abban az esetben, ha a településrészi önkormányzat tagjai több mint felének a megbízatása egyidejűleg megszűnik, a polgármester új részönkormányzati testület megválasztását kezdeményezi.

(9) A településrészi választott önkormányzati tag megbízatása megszűnik:

a) a képviselő-testület megbízatásának megszűnésével;

b) a választott önkormányzati tag halálával;

c) lemondással;

d) ha választott önkormányzati tag lakó- vagy tartózkodási helye az érintett településrészen megszűnik;

e) a képviselő-testület általi visszahívással.

27. A TRÖ feladat- és hatásköre

33. § A TRÖ

a) köteles gondoskodni a településrész tekintetében a településfejlesztésről, településrendezésről, az épített és természetes környezet védelméről, a lakásgazdálkodásról, a vízrendezésről és csapadékvíz-elvezetésről, a csatornázásról, a helyi közutak és közterületek fenntartásáról, a helyi tömegközlekedésről, a köztisztaság és településtisztaság biztosításáról, a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól, közreműködik a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában, gondoskodik az óvodai nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, a gyermek és ifjúsági feladatokról, a közösségi tér biztosításáról, a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenységről, a sport támogatásáról, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítéséről,

b) képviseli és védi a városrészben a lakók érdekeit,

c) megvitathat minden olyan önkormányzati hatáskörbe tartozó kérdést, amely a településrészt érinti, véleményt nyilvánít a településrészt illetően az alábbi önkormányzati döntések előtt:

ca) az önkormányzati rendeletek megalkotása,

cb) a helyi adó bevezetése és módosítása esetén,

cc) révközlekedéssel kapcsolatos kérdésekben,

d) kezdeményezheti bármely ügynek a képviselő-testület vagy bizottságai általi megtárgyalását, a bizottságokra nézve a kezdeményezés tárgyalása kötelező,

e) közreműködik azoknak a városrészi fórumoknak a megszervezésében, amelyek megtartását az önkormányzat kezdeményezte,

f) helyi népszavazást kezdeményezhet,

g) javaslatot tehet önkormányzati elismerés adományozására,

h) a városi önkormányzat költségvetésével együtt tételes javaslatot terjeszt a képviselő-testület elé a részönkormányzat számára biztosított költségvetési összeg következő évi felhasználására, megvitatja az éves költségvetés településrészt érintő tervezetét,

i) dönt a költségvetésben a részönkormányzat számára jóváhagyott pénzösszeg felhasználásáról, a TRÖ költségvetése terhére a TRÖ vezetője a bizottsági elnöki tiszteletdíj háromszorosában, míg a TRÖ tagja bizottsági külsős tagi tiszteletdíjban részesül,

j) beszámol a költségvetési zárszámadással egyidőben a részönkormányzat számára biztosított pénzeszközök felhasználásáról,

k) állásfoglalásának kikérése szükséges a részönkormányzat területén működő intézmények vezetőinek kinevezése előtt, valamint az itt működő háziorvos személyének kijelölése előtt. Amennyiben ezen ügyekben a képviselő-testület a TRÖ állásfoglalásával nem ért egyet, úgy a döntéshozatal előtt újra kérni kell TRÖ állásfoglalását, és a képviselő-testület döntéshozatalára ezen újabb állásfoglalás birtokában kerül sor,

l) véleményének figyelembe vételével módosítható az SZMSZ-nek a TRÖ-re vonatkozó szabályozása.

28. A TRÖ gazdasági alapjai

34. § (1) A részönkormányzat költségvetése az önkormányzat által átengedett pénzeszközökből és egyéb bevételekből áll.

(2) Az átengedett pénzeszközök:

a) az állami pénzeszközök átengedett és megosztott pénzeszközeiből,

b) normatív állami támogatásból,

c) helyi adókból (településrészi) és intézményüzemeltetési bevételekből áll.

29. Társulások

35. § (1) A képviselő-testület feladatainak gazdaságosabb ellátása érdekében önkormányzati társulásokban vesz részt.

(2) A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolását és a társulásokra átruházott hatásköröket a 8. számú melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület az érdekeinek képviselete és védelme céljából a képviselő-testület döntése alapján önkormányzati érdekképviseletekhez tagként csatlakozhat.

VI. Fejezet

helyi népszavazás, közmeghallgatás, lakossági fórumok

30. Helyi népszavazás

36. § A helyi népszavazás szabályait külön rendelet tartalmazza.

31. Közmeghallgatás és lakossági fórumok

37. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, valamint közérdekű javaslatokat tehetnek. A felszólalásra személyenként többször is van lehetőség, de azok együttes időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a (2) bekezdésben említetteket , a sajtó és a helyi televízió útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

(6) A közmeghallgatásra egyéb vonatkozásban (határozatképesség, ülés rendjének fenntartása stb.) a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(7) A közmeghallgatás során elhangzott közérdekű felszólalásokat a képviselő-testület értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, a képviselő-testület kijelöli azt a fórumot vagy személyt, amely vagy aki az elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedést megteszi. A vizsgálat eredményéről a kérdezőt, javaslattevőt 15 napon belül tájékoztatni kell. Ezen feladatot a jegyző koordinálja és fogja össze.

(8) A polgármester, bármelyik képviselő általános, vagy az állampolgárok nagyobb csoportját érintő témákban előre meghirdetett lakossági fórumot tarthat.

VII. Fejezet

az önkormányzat gazdasági alapjai

32. A gazdasági program

38. § (1) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy az azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program meghatározza az önkormányzat mindazon célkitűzéseit, feladatait, figyelembe véve a költségvetési lehetőségeit, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságokat, melyek az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak megvalósítását szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a településfejlesztési, városüzemeltetési, adópolitika célkitűzéseit, a közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó elképzeléseket.

(2) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani.

33. Az önkormányzat költségvetése

39. § (1) A jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

(2) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15.-ig, míg háromnegyed éves helyzetéről tárgyév november 30.-ig tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) A költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet (zárszámadást) a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen. A zárszámadási rendelet tervezetével együtt a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell nyújtani a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolójával kapcsolatosan elkészített jelentését.

34. Az önkormányzat vagyona

40. § Az önkormányzat vagyonát, a vagyonnal való rendelkezés szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

35. A gazdálkodás ellenőrzése

41. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat és intézményei pénzügyi ellenőrzését az önkormányzat látja el. A helyi Önkormányzat pénzügyi ellenőrzését előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, munkafolyamatba épített, és belső ellenőrzés útján látja el.

VIII. Fejezet

záró rendelkezések

42. § A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló – módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 9/2013.(V.31.) önkormányzati rendelet.

43. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.