Tihany Község Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017. (XII.19.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2021. 12. 21Tihany Község Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017. (XII.19.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Tihany Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 4/2016.(IV.22.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek és a Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítésze, a Veszprémi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. A településkép-védelem módja és e rendelet mellékleteinek felsorolása
1. § (1) Tihany Község sajátos településképének védelmét társadalmi bevonás és konszenzus által, úgy kívánja elérni, hogy:
1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem meghatározását, a védetté nyilvánítását és a védelem megszüntetését szabályozza;
2. a településképi szempontból meghatározó területeket meghatározza;
3. a településképi követelményeket meghatározza;
4. a településkép-érvényesítési eszközöket szabályozza.
(2) E rendelet mellékletei:
1. melléklet: Helyi egyedi védelem, valamint a településkép szempontjából meghatározó területek
2. melléklet: Helyi egyedi védelem
3. melléklet: Jegyzőkönyv településképi szakmai konzultációról
4. melléklet: Kérelem településképi véleményezési eljáráshoz
5. melléklet: Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz
6. melléklet: Telepítésre nem javasolt növények listája
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazása során:
a) Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.
b) Egyéb grafikai elem: A vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, ábra, felirat.
c) Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos egyenes érint.
d) Helyi védett épület (H1): helyi egyedi védelem alatt álló olyan épület, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti szempontból jelentős alkotás.
e) Helyi védett érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
f) Helyi védett műtárgy (H2): helyi egyedi védelem alatt álló műtárgy, műalkotás, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti szempontból jelentős alkotás, jellemzően emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), kereszt, kút, dombormű, kerítés, kapuzat.
g) Integrált megújuló energiaforrás: tetőcserép felületébe integrált napcella.
h) Kilátás: egy adott telekről feltáruló tájkép láthatósága. Védelme, magában foglalja a kilátópont(ok)nak a védelmét (megközelíthetőség, állapot), a kilátás szögének és a látótávolságnak a védelmét.
i) Látványterv: a tájba vagy az utcaképbe illeszkedést bemutató kilátást és rálátást is igazoló környezeti állapotba illesztett fotómontázs vagy egyéb digitális módon, esetleg makettfotóval bemutatott térbeli megjelenítés, legalább a két-két szomszédos telekkel együtt
j) Megalapozó értékvizsgálat: Az új helyi védettség megalapozását szolgáló, építésügyi műszaki szakértői szakterületen belül szakképzettséggel rendelkező természetes vagy jogi személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a kerület szempontjából annak minősülő építészeti értéket, amely védelemre érdemes lehet, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit.
k) Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, vagy két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
l) Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény: huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, állványzatok stb.);
m) Rálátás: a tágabb táji megjelenés látványának érvényesülése egy távolabb fekvő helyről egy adott telek irányába. Védelme egy adott épület és a környező települési táj, tájrészlet egyértelmű illeszkedésére vonatkozik (meghatározó területi karakter, épülettömeg, anyaghasználat, szín).
n) Tájba illeszkedés: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építmény-együtteseknek a természeti vagy művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza. Az Épületek, építmények tájbaillesztése védett természeti területeken című MSZ 20376-1 szerinti szempontok figyelembevételével tervezett;
o) Tihanyi kő: félszigetre jellemző természetes bazalttufa vagy ahhoz hasonló porózus anyagú és színű, sötét tónusú kő.
p) Tömör kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felületének kevesebb, mint 50%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.
q) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
r) Zöldsáv: az a növényültetésre alkalmas sáv, amely legalább 1,0 m szélességű, alkalmas utca szakaszonként a 8,0 m-es tőtávolsággal ültetendő fasor elhelyezésére.
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének szabályai
3. § (1) A helyi védelem alá helyezési, illetve annak megszüntetése iránti eljárást bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy az önkormányzat hivatalból kezdeményezheti.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását,
c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségét,
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a helyi védelem alatt álló helyi építészeti örökség (a továbbiakban: helyi védett érték) megnevezését, egyedi védelem esetén címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,
c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,
d) a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.
(4) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőt,
b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőt.
4. § (1) A helyi védelem elrendelésével és a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatban a rendelet előkészítéséről az önkormányzati főépítész (továbbiakban: főépítész) gondoskodik.
(2) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatban a rendelet kezdeményezéséről, az értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell a 3. § (6) bekezdés szerinti érdekelteket.
(3) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek:
a) az egyedi védelem esetén az értesítés átvételét
b) a területi védelem esetén a hirdetmény közzétételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(4) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület a településkép védelméről szóló rendelet módosításával:
a) a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény és
b) a 3. § (6) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek és
c) a főépítész véleményének
(5) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos rendeletet közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján a jóváhagyástól számított 15 napon belül, és amennyiben ez a döntés helyi egyedi védelemmel kapcsolatos, azt írásban kell közölni a 3. § (6) bekezdés szerinti érdekeltekkel.
(6) A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem törlését elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi a védelem ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését vagy abból való törlését.
(7)1 Amennyiben egy helyi védett érték országos védelem alá kerül, annak közzétételét követően 60 napon belül e rendelet módosításával a főépítész kezdeményezi a helyi védelem törlését.
4. A védett értékek megjelölése
5. § (1) A helyi védett értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával jelölhető meg.
(2) A helyi egyedi védelem tényét közlő tábla elkészíttetéséről, kihelyezéséről, karbantartásáról a polgármester gondoskodik. A tábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(3) A helyi egyedi védelem tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében.
5. A helyi védett értékek nyilvántartása
6. § A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartásának vezetéséről a főépítész a külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodik.
6. Helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok
7. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak a 2. mellékletben meghatározott értékek.
(2) A helyi védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(3) A helyi védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani.
(4) Helyi védett érték - természeti erők által okozott káresemény, veszélyhelyzetet előidéző állagromlás kivételével - nem bontható le.
(5) Helyi védett műtárgyak közül a kereszt, szobor, emlékmű áthelyezhető.
8. § (1) A helyi védett építmények eredeti külső megjelenését:
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9. §2 (1) Tihany területén a településkép szempontjából meghatározó területek (a továbbiakban: MT) felosztása: 1. Lakóterületek MT (L) a) Ősközség területe b) Újfalu területe
1. Apátság területe MT (A)
2. Különleges területek MT (K)
a) Major különleges területe
b) Egyéb különleges területek
3. Hétvégiházas területek MT (H)
a) Diós-Gödrös területe
b) Sajkod területe
c) Kopaszhegy területe
d) Fürdőtelep területe
4. Társasházak és társasüdülők területe MT (T)
a) Pisky sétány területe
b) Egyéb társasházak és társasüdülők területe
5. Vízpart MT(VP)
6. Szőlőhegyek MT(SZ)
a) Óvár területe
b) Kiserdő-telep területe
c) Cserhegy területe
d) Kopaszhegy területe
7. Védett táji területek MT (VT)
a) Ürge-domb területe
b) Egyéb védett táji területek
(2) Az MT területéhez tartozik a szomszédos közterület felező vonaláig tartozó terület.
8. A településképi szempontból meghatározó területek szabályai
10. § (1) A helyi védett értékre előírt településképi követelmények és a védett érték elhelyezkedése szerinti MT-re vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók. Ellentmondás esetén a helyi védett értékre előírt településképi követelményeket kell figyelembe venni.
(2) Az településképi követelmények (területi és egyedi építészeti követelmények) az összes MT-re vonatkoznak – amennyiben az MT előírásai másképp nem rendelkeznek. Ebben az esetben az MT-re előírt településképi követelményeket kell figyelembe venni.
(3) Az egyes MT-re vonatkozó településképi követelmények a kapcsolódó alterületekre egyaránt vonatkoznak
(4) Az alterületekre vonatkozó településképi követelmény kizárólag az alterületre vonatkozik.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
9. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. § (1) A helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.
(2) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtér beépítésnél, bővítésnél
a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén
aa) a meglévő és új épülettömegek arányai, formái, párkány- és gerincmagassága, nyílásrendje és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz illeszkedően kell kialakítani,
ab) az utcai homlokzattól számított 6,0 m szélességen túl helyezhető el keresztszárny.
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
ba) a homlokzat felületképzését;
bb) a homlokzat díszítő elemeit;
bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;
bd) a tornácok kialakítását;
be) a lábazatot, a lábazati párkányt;
c) a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
(3) Helyi védett műtárgyak (H2) felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.
10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
12. § A HÉSZ készítése során az alábbi területi építészeti követelményeket kell figyelembe venni:
a) Lakóterületek MT Ősközség alterületen a kialakult utcahálózat és telekszerkezet védendő, új utcát nyitni, a telekstruktúrát alapvetően megváltoztatni nem lehetséges;
b) vízpart MT-n új épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg – a terepszinthez történő csatlakozástól mért – 15,0 m-t.
11. Egyedi építészeti követelmények
13. § (1) Településképi szempontból meghatározó területen tetőfedés anyagaként és épület burkolataként nem alkalmazható:
a) műanyag hullámlemez;
b) fémlemez fedés;
c) egyéb fémlemez fedés bármilyen ipari jellegű, előregyártott fémlemezfedő rendszerből;
d) alumínium trapézlemez;
e) mesterséges pala; f) bitumenes zsindely
(2) Településképi szempontból meghatározó területen újszerű, előregyártott elemes burkolat a homlokzaton nem alkalmazható.
(3) Településképi szempontból meghatározó területen csak egymással harmonikus egységet alkotó, azonos színcsaládba tartozó színek alkalmazhatók egy épületen.
(4) Településképi szempontból meghatározó területen az épületek homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében vakolt felületeknél csak a fehér és világos földszínek, természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén természetes színekhez illeszkedő pácolt felület színek alkalmazhatók.
(5) Településképi szempontból meghatározó területen a homlokzatfelújításnak, homlokzatszínezésnek a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.
(6) Településképi szempontból meghatározó területen ikres beépítés esetén a nyílászárók anyaga, formája, homlokzat színe és a tetőfedés anyaga a közterület felől egymáshoz illeszkedő legyen.
(7) Településképi szempontból meghatározó területen az épületek fedését a településen jellemző, nádfedéssel vagy természetes anyagú és színű égetett cserép fedéssel kell megoldani. Fémlemez fedés és egyéb színes anyagok nem használhatók.
14. § A kerítés anyaga, színe és architektúrája illeszkedjen a főépülethez.
15. § (1) Kizárólag 37-42°közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető. Nád fedés esetén a 42-45°-os 1tetőhéjalás megengedett.
(2) Az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 10%-án 37°-nál kisebb tetőhajlásszögű tető is kialakítható előtető, árnyékoló, tetőablak esetén, ahol fémlemez fedés is megengedett.
(3) Ikres vagy sorolt házas beépítés esetén a csatlakozó épület tetőkialakítása, tetőhajlásszöge azonos legyen.
(4) A melléképület tetőhajlásszöge illeszkedjen a főépület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögéhez.
(5) Nem alkalmazható - harcsaszájtól vagy egyszerű négyszögletes geometriai formájú, téglalap keresztmetszetű formától eltérő - tetőfelépítmény, tetősíkból kiemelkedő tetőablak.
(6) A homlokzati kőfelület kizárólag tihanyi kő lehet.
16. § (1) Az épületek közterület felőli homlokzatán - beleértve a homlokzati tetőfelületet is
a) épületgépészeti, hírközlési és egyéb elektronikai eszközök kivezetését, kültéri egységeit, valamint napenergia hasznosító berendezéseket az épület utcai homlokzatára és az utcai homlokzattól mért 5 m-en belül nem lehet elhelyezni,
b) napenergia hasznosító berendezés, napkollektor, napelem - tetőfelületre történő telepítés esetén az utcaképi és tájképi látványba nem zavarhat bele
ba) magastető tetősíkjától legfeljebb 10°-kal emelkedhet ki. Előnyben kell részesíteni a cserépbe épített napenergia hasznosító integrált rendszereket.
bb) lépcsősen nem rakható a tetőre és azokat egy tömbben kell tartani, a lépcsőzés és az ugráló vonalvezetés nem megengedett. Védett terület, vagy homlokzat esetén, vagy ha a tájolással az előírások nem egyeztethetők össze a kertben, támfalra, vagy a kerítésre való telepítést kell alkalmazni.
bc) lapostetőn csak az attikafal takarásában (szükség esetén annak megmagasításával) helyezhető el napkollektor, napelem.
c) háztartási méretű szélgenerátor telepítésének feltétele, hogy
ca) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg,
cb) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen, és
d) házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak takartan
da) a telkek előkertjében,
db) a telkek udvarán,
dc) az épület egyéb homlokzatán helyezhető el,
e) égéstermék elvezető rendszerek, szerelt kémény nem építhető.
(2) Új villamosenergia ingatlan-bekötést az egész településen már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
17. § (1) A kert növényzetének telepítésekor - a 4. függelékben szereplő - őshonos növényfajokat és azok faiskolai változatait javasolt alkalmazni.
(2) Nem telepíthetők az 5. melléklet szerinti növényfajok.
(3) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítását minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m2 szabad földterület biztosításával, amely 1 m2 alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók bele.
(4) Az építési telken növénytelepítésnél az előírt ültetési távolságokat javasolt figyelembe venni.
12. Egyedi építészeti követelmények a Lakóterületek MT-re
18. § (1) Lakóterületek MT-n a tető fő gerincvonala a közterületre merőlegesen alakítandó ki.
(2) Lakóterületek MT-n lakóépület épületszélessége nem lehet szélesebb, mint 7,5 méter.
13. Egyedi építészeti követelmények a Lakóterület MT Ősközség alterületre
19. § (1) Lakóterület MT Ősközség alterületen új épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömeg- és téralakítással:
a) tetőhéjalás anyagaként nád, hagyományos vörös vagy barna színű, természetes anyagú égetett cserép alkalmazható;
b) csak faanyagú nyílászárók alkalmazhatók;
c) az épületek homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében vakolt felületeknél csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók;
d) a kerítés színének és anyaghasználatának az épülethez illeszkedőnek, megjelenésében ahhoz alkalmazkodónak kell lenni:
e) ea) kialakult zárt kerítés megtartandó, felújítandó a főépület felújításával egy időben, vakolt felület esetén a homlokzat színéhez illeszkedően;
f) eb) az áttört kerítés anyaga lehet fa vagy drótfonatos háló sövénnyel kísérve.
g) lakóépület épületszélessége nem lehet szélesebb, mint 7,0 méter.
h) fésűs beépítésű telken lévő épület oldalirányú bővítése kizárólag az épület homlokvonalától számított 6 m-en túli keresztszárny kialakításával lehetséges.
i) oromfalas épület esetében – a közterület felé – kontyolás nem alkalmazható;
j) épületfelújításkor az eredeti épület karakteréhez illeszkedő típusú nyílászárók megőrzendők;
k) az utcára néző főhomlokzaton-ablakon kívül más nyílás nem létesíthető, a földszinti ablak formája álló téglalap alakú;
l) lakóépület esetén tetőtéri ablakot az udvar felé kell nyitni, együttes függőleges felületük nem haladhatja meg a tető síkjának 10%-t;
m) tetőn és oromfalon erkély, francia erkély nem engedélyezhető.
n) a meglévő tornácok megtartandók, oldalai nem falazhatók be;
o) a hagyományos építészeti elemek, homlokzati tagozatok, díszek megőrzendők.
(2) Lakóterület MT Ősközség alterületen a tetőfelületre napkollektort, napelemet elhelyezni nem lehet. Kizárólag a tetőfedés anyagával és színével összhangban lévő integrált megújuló energiaforrás alkalmazása lehetséges.
(3) Lakóterület MT Ősközség alterületen csak egységes tájékoztató illetve ismeretterjesztést szolgáló táblarendszer helyezhető el, egyéb célzatú hirdetések, reklámtáblák közterületen való elhelyezése tilos.
20. § Lakóterület MT Ősközség alterületen az árusító és vendéglátó létesítmények létesítése során az alábbiakat kell figyelembe venni:
21. § Sajátos területek MT Major alterületen tetőn és oromfalon erkély, francia erkély nem engedélyezhető.
15. Egyedi építészeti követelmény a Hétvégiházas területek MT-re
22. § Hétvégiházas területek MT-n 7°-nál nem nagyobb lejtésű lapostető is építhető.
16. Egyedi építészeti követelmény a Társasházak és társasüdülő MT-re
23. § Társasházak és társasüdülők MT-n 7°-nál nem nagyobb lejtésű lapostető is építhető.
17. Egyedi építészeti követelmény a Társasházak és társasüdülő MT Pisky sétány alterületre
24. § Társasházak és társasüdülő MT Pisky sétány alterületen
a) tetőhéjalás anyagaként nád, természetes anyagú és színű égetett cserép fedés mellett korcolt fémlemezfedés alkalmazható;
b) tetőn és oromfalon erkély, francia erkély nem engedélyezhető.
25. § (1) Szőlőhegyek MT-n az egységes beépítettség biztosítása érdekében az építmények a Balaton-felvidéken jellemző szőlőhegyi építési hagyományoknak megfelelően vagy ahhoz illeszkedő módon alakítandó ki:
a) az épületek homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, szürkével tört fehér és árnyalatai alkalmazhatók;
b) épületen, továbbá telek területén nem alkalmazható beton látható felület;
c) zöld, barna és natúr fa színekben fából készült nyílászárók alkalmazandók;
d) csak drótfonatos kerítés, vagy áttört léckerítés építhető, tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem létesíthető;
e) a tető nyeregtetőként alakítható ki;
f) az épület oromfala az esésvonalra merőlegesen, a tető fő gerincvonala az esésvonallal párhuzamosan alakítandó ki;
g) 7,2 m2-nél nagyobb összefüggő nyílásfelület nem létesíthető;
h) erkély, tetőtéri terasz nem építhető;
i) épületfelújításkor az eredeti épület karakteréhez illeszkedő típusú nyílászárók megőrzendők;
j) kialakult pincebejáratok homlokzati kialakítását eredeti formájában kell megőrizni;
k) a közterület felé néző homlokzaton garázskapu nem létesíthető.
(2) Szőlőhegyek MT-n a tetőfelületre napkollektort, napelemet elhelyezni nem lehet. Kizárólag a tetőfedés anyagával és színével összhangban lévő integrált megújuló energiaforrás alkalmazása lehetséges.
(3) Szőlőhegyek MT-n antenna, parabolaantenna, azok tartószerkezetei takartan közterületről nem látható módon helyezhetők csak el.
19. Egyedi építészeti követelmény a Szőlőhegyek MT Óvár alterületre
26. § Szőlőhegyek MT Óvár alterületen
27. § Szőlőhegyek MT Kopaszhegy alterületen zöldtető is kialakítható, aminek a tetőhajlása 7°-nál nem nagyobb lejtésű lapostető is lehet.
21. Egyedi építészeti követelmény a Vízpart MT-re
28. § (1) Vízpart MT-n 7°-nál nem nagyobb lejtésű lapostető is építhető.
(2) Vízpart MT-n lévő értékes növényzet védelméről gondoskodni kell, funkciója megőrzendő, növényzete felújítandó. A területen lévő növényállomány felújítása során előnevelt fákat szükséges telepíteni.
(3) Vízpart MT-n a beépítetlenül megőrzendő parti területsávot zöldfelületi jelleggel kell kialakítani.
22. Egyedi építészeti követelmény a Védett táji területek MT-re
29. § Védett táji területek MT-n
a) az épületek homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, szürkével tört fehér és árnyalatai alkalmazhatók;
b) kizárólag drótfonatos hálós kerítés, vadvédelmi háló építhető természetvédelmi vagy vadvédelmi célból;
c) erkély, tetőtéri terasz nem építhető.
23. Egyedi építészeti követelmény a Védett táji területek MT Ürge-domb alterületre
30. § Védett táji területek MT Ürge-domb alterületen
a) a tető felületképzése során az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 10%-án (fia tető, negyed, vagy félköríves alaprajz felett) fémlemez fedés is alkalmazható. a fémlemez fedés anyaga kizárólag vörösréz, horgany, vagy antracit színű nemes fémlemez lehet korcolt, vagy lécbetétes kivitelben;
b) zöld, barna és natúr fa színekben fából készült nyílászárók alkalmazandók;
c) a tető tömege - nyeregtetőként alakítható ki 37–42o-os, 7 méter fesztáv fölött 15-42o-os tetőhajlással, nád fedés esetén a 42-45o-os tetőhajlás is megengedett;
d) pince zöld tetővel is kialakítható; e) Belső-tó látványvédelmét a fák ligetes telepítésével kell biztosítani
24. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
31. § (1) Közterületek, útmenti növényzet vagy védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó őshonos fa- és cserjefajokat illetve azok faiskolai változatait kell alkalmazni
(2) Nem telepíthetők az 5. melléklet szerinti növényfajok.
(3) A gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település területén tilos.
(4) Egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon – ha a műszaki feltételek lehetővé teszik – fasor, vagy egyéb növényzet telepítendő, a közlekedés biztonságának figyelembe vételével.
(5) A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m2-nyi burkolatlan vagy vízáteresztő burkolatú felületet vagy zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.
(6) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése csak a meglévő fafajjal azonos vagy ahhoz illeszkedő, legalább kétszer iskolázott faegyedekkel lehetséges.
(7) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.
(8) A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítása során nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő, útsorfa méretű lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m2 szabad földterület biztosításával, amely 1 m2 alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók bele.
25. Településképi követelmények természeti értékekre
32. § (1) Tihany területén található országos jelentőségű védett természeti területeket és értékeket, az Európa diploma területet, a Natura 2000 területeket, az országos ökológiai hálózat övezeteibe tartozó területeket és a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe tartozó területeket, a tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területek övezetébe tartozó területeket, az egyedi tájértékeket (a továbbiakban: természeti és természetközeli területek és értékek) az 1. melléklet tartalmazza
(2) A természeti és természetközeli területek és értékek megőrzendők, megóvását biztosítani kell, ennek érdekében
a) a meglévő tájhasználathoz igazodó természet- és környezetkímélő területhasználat folytatható;
b) az érintett ingatlanok művelési ága csak indokolt esetben, elsősorban a jobb környezeti állapot elérése érdekében változtatható meg;
c) a helyi hagyományoknak megfelelő lépték-, forma- és színvilágú új építmény létesíthető;
d) a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó;
e) az egyedi tájértékek a helyszínen megőrzendők;
f) csarnok jellegű épület nem létesíthető
g) új közmű- és hírközlési létesítmények felszín fölött nem helyez
26. Egyedi építészeti követelmények cégtáblákra és egyéb grafikai elemekre
33. § (1) Üzlethelyiségeként 1 db cégtábla helyezhető el.
(2) A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető úgy, hogy ezek együttes mérete nem haladhatja meg a 2 m2-t, kivéve
a) Lakóterület MT Műemléki jelentőségű alterületre műemléki jelentőségű alterületen, ahol legfeljebb 1 m2;
b) Sajátos területek MT-n, ahol legfeljebb 1 m2;
c) Védett táji területek MT-n, ahol legfeljebb 1 m2.
(3) Az épület homlokzatain, kerítésen elhelyezett cégtábla és egyéb grafikai elem az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati architektúráját.
(4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégtáblák, egyéb grafikai elemek elhelyezését a homlokzattal, kerítéssel együtt kell tervezni és kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat, kerítés architektúráját figyelembe véve helyezhető el.
(5) Cégtábla, egyéb grafikai elem még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(6) Cégtábla, egyéb grafikai elem kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni. Világító, villogó, figyelemfelkeltésre alkalmazott led panel, futófény, fényfüzér, elektromos led állvány, videófal, monitor cégtábla, egyéb grafikai elem nem helyezhető el. Cégtábla, egyéb grafikai elem megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók, hátsó vagy elülső fényforrás által.
(7) A vállalkozások, üzletek cégtáblája, az adott vállalkozás homlokzati felületén, vagy az utcai kerítésen helyezhetők el.
27. Településképi követelmények reklámhordozók és egyéb információhordozók elhelyezésére
34. § (1) Tihany teljes közigazgatási területe településkép védelme szempontjából kiemelt Nemzeti Park terület, a településkép védelméről szóló törvény szerint e területen reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(2) Egyéb közérdekű információhordozók az alábbiak szerint elhelyezhetők
a) közérdekű vagy kulturális célú hirdetőberendezés a közművelődési és közintézmény épület homlokzatán legfeljebb 2 m2felületig,
b) a település szempontjából jelentős eseményről (pl. falurendezvények) való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés,
c) vegyes területen, épületek homlokzatára felfüggesztve a közérdekű kulturális célú rendezvények hirdetését szolgáló információhordozók, feliratok.
28. Településképi követelmények egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
35. § (1) Új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy csak a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő módon helyezhető el
a) Lakóterület MT műemléki jelentőségű alterületen
b) közparkokban, közkertekben, játszótereken,
c) temető területén,
d) természeti és természetközeli területeken és értékeken.
(2) Új energiaellátási és elektronikus hírközlés hálózat létesítése, illetve meglévő kiváltása kizárólag földkábeles formában történhet
a) Lakóterület MT műemléki jelentőségű alterületen;
b) Szőlőhegyek MT-n;
c) természeti és természetközeli területeken és értékeken, az erdő művelési ágú területek kivételével, ha a földkábeles vezetés természeti értéket nem veszélyeztet.
(3) Belterületen és külterület beépítésre szánt területen, ahol az energiaellátási és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek:
36. § (1) Új önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el természeti és természetközeli területeken és értékeken.
(2) Önálló tartószerkezetre telepített antenna – a tartószerkezettel együtt –legmagasabb pontja nem haladhatja meg – a terepszinthez történő csatlakozástól mért – 6,0 m-t.
(3) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna nem helyezhető el természeti és természetközeli területeken és értékeken.
(4) Tihany területén elektronikus 6 m-t meghaladó antennatartó szerkezeteket, oszlopokat csak a 093/29 hrsz.-ú telken lehet elhelyezni.
36/A. §3 (1) A településképi követelményeknek az egyedi építési beruházásoknál való alkalmazását – az építésügyi hatósági eljárásoktól független – településkép-érvényesítési eszközök segítik elő. Az önkormányzat a településkép-érvényesítési eszközök közül
a) tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít,
b) kormányrendeletben meghatározott építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően véleményt ad,
c) településképi bejelentési eljárást folytathat le,
d) településképi kötelezést ad ki és bírságot szab ki, valamint
e) a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja.
(2) A képviselő-testület az (1) bekezdés szerinti településkép-érvényesítési eszközök közül a véleményezés, a bejelentés és a kötelezés önkormányzati hatósági hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
37. § (1) A polgármester, foglalkoztatása esetén a főépítész településképi szakmai konzultációt biztosít – a vonatkozó kormányrendelet keretei között, minden hatósági engedélyhez kötött, vagy ahhoz nem kötött építési tevékenységekre vonatkozóan.
(2) Bármilyen építési munka építési tevékenység szakmai konzultációja kötelező.
(3) A szakmai konzultáció elsősorban a hatályos helyi építési szabályzat követelményeire és e rendeletben foglalt településképi követelményekre terjed ki.
(4) A szakmai konzultációt az építési tevékenység megvalósulásában résztvevő megbízott, jogosult szakemberek (tervező, kivitelező stb.), a tulajdonos és az építtető is kérheti.
(5) A konzultációról a 3. melléklet tartalma szerinti emlékeztető készül, amelyben röviden rögzíteni kell a felvetett javaslatokat, tervek esetén azokat az emlékeztető mellé csatolva, valamint a főépítésznek, (annak foglalkoztatása hiányában a polgármesternek) a lényeges nyilatkozatait. Az emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.
(6) A települési önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért eljárási díjat nem számít fel.
A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
29. A kötelező településképi véleményezési eljárás esetei
38. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden esetben építmény építésére, bővítésére és településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási és összevont engedélyezési eljárást megelőzően.
30. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
39. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le - a vonatkozó kormányrendelet keretei között -, e rendeletben meghatározott módon, minden hatósági építési engedélyhez kötött építési tevékenységre vonatkozóan.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása csak főépítész foglalkoztatása esetén lehetséges, annak szakmai álláspontjával megalapozva a véleményt.
(3) A településképi véleményezési eljárást az építtető vagy az általa megbízott személy (a továbbiakban együtt: kérelmező) kezdeményezi a polgármesterhez benyújtott - papíralapú - kérelemmel. A településképi vélemény iránti kérelem a rendelet 4. mellékeltében meghatározott nyomtatványon nyújtható be.
(4) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon vagy e-papíron nyújtja be a hivatali címre, míg a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(5) A településképi véleményezési eljárásban a polgármester az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően, - a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül, a településképi követelmények teljesítésével kapcsolatban - véleményt ad az építésügyi hatósági engedély kérelemhez.
(6) A polgármester a településképi véleményének kialakításához kikéri a főépítész szakmai A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet településképi követelmények teljesítésével kapcsolatban
a) javasolja,
b) feltétellel javasolja, vagy
c) nem javasolja.
(7) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, és - amennyiben az építtető hozzáférést biztosít - az ÉTDR elektronikus tárhelyre.
(8) Ha a polgármester határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
(9) Az eljárást az építésügyi hatósági eljáráshoz kapcsolódóan, de azt megelőzően kell lefolytatni. A döntés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.
(10) A polgármester a településképi véleményének kialakításához kikéri a főépítész szakmai állásfoglalását, amely a vélemény szakmai megalapozását jelenti.
31. A szakmai álláspont meghatározásának szempontjai
40. § (1) A főépítész szakmai álláspontjának kialakítása során vizsgálnia kell, hogy a tervezett épület és telepítés:
a) figyelembe veszi-e a (település) építészeti illeszkedésre vonatkozó beépítési előírásokat,
b) az utcaképben a szomszédos épületekkel egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének;
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, építmények kilátását, illetve rálátását;
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez;
b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő hirdetési- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására;
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy:
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint használata:
aa) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait, közlekedési viszonyait, berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ab) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel az utcakép kitakarására és a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
32. A településképi bejelentési eljárás esetei
41. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység megkezdése előtt, - amennyiben az építtető nem a helyi Önkormányzat - az alábbi esetekben:
1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,
2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése,
4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg,
5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
6. A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,
7. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,
8. Önálló utcabútor és információs célú építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
9. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
10. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
11. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése,
12. Megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
d) ideiglenes fedett lovarda,
e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény építése
13. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,
14. A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése,
15. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő,
1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása,
16. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot,
17. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,
18. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,
19. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése,
20. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése,
21. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése,
22. Telken belüli geodéziai építmény építése,
23. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg,
24. A 7. pont és a 14. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg,
25. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,
26. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.
27. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építés
28. Cégtábla, cégér és egyéb grafikai elem elhelyezése.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) lakófunkciót érint, annak változásával jár;
b) lakóterületen van;
c) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
d) a korábbi rendeltetéshez képest
da) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
db) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsiforgalmat, illetve
dc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet parkolóhely és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé.
33. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
42. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le - a vonatkozó kormányrendelet keretei között, e rendeletben meghatározott esetekben és módon - hatósági engedélyhez nem kötött vagy az egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és épületek rendeltetés módosításaira vonatkozóan.
(2) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. A bejelentéshez a megértéshez kellő mértékben kidolgozott egyszerűsített műszaki tervdokumentáció szükséges. A településképi engedély kérelem tartalmát és benyújtandó mellékleteit e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(3) A polgármester településképi bejelentésre vonatkozó önkormányzati hatósági döntést, ad ki, feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, vagy megtiltja a jogszabályban meghatározott feltételek esetén. Döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni, 5.000 forint illeték lerovása mellett, a kézhezvételtől számított 15 napon belül.
(4) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.
(5) Amennyiben a reklám és reklámhordozó elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati engedély kiadásának a feltétele a településképi bejelentés tudomásulvételét tartalmazó döntés megléte, és az abban meghatározott kikötések betartása lehet.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉSI ELJÁRÁS ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
34. A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai
43. § (1) A polgármester a jelen rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében – hivatalból vagy kérelemre –, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény szabályai alapján, kötelezési eljárást folytathat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A településképi kötelezésben az önkormányzat polgármestere határidő megadásával, önkormányzati hatósági döntéssel, a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény-, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(2) A településképi kötelezési eljárást bármely természetes, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli társaság a polgármesterhez írásban benyújtott beadványban kérheti.
(3) A beadványban meg kell jelölni:
a) a kérelmező nevét /cégnevét, és lakcímét /székhelyét, egyéb elérhetőségét (email, telefon),
b) a bejelentés tárgyát képező tevékenység megnevezését,
c) a bejelentés tárgyát képező tevékenység végzésének címét vagy helyrajzi számát,
d) a tevékenység által megsértett jogszabályi rendelkezést, településképi követelményt.
(4) A polgármester 5 napon belül értesíti az ingatlan tulajdonosát az eljárás megindításáról és felhívja nyilatkozattételre.
(5) A polgármester a településképi kötelezés során a Tvtv. 11§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.
43/A. § A településképi követelmények megszegése településképi kötelezési eljárást von maga után a következő okok miatt:
a) a településképet zavaró, bejelentés nélkül vagy bejelentéstől eltérően megvalósított reklám vagy reklámhordozó
elbontása és az eredeti állapot visszaállítása érdekében, ha az nem felel meg a településképi követelményeknek vagy:
aa) műszaki állapota nem megfelelő, jó karbantartása elmaradt,
ab) tartalma idejétmúlt, aktualitását vesztette, a hirdetett tevékenység megszűnt,
ac) épülethomlokzat megjelenését, harmóniáját rontja, díszítést takar el,
ad) nem illeszkedik az ajánlott közterületi reklámhordozókhoz, vagy
ae) erős és szokatlan, környezetétől eltérő színeivel, fényeivel a környezetéhez nem illeszkedik,
b) A településképi védett értékek, valamint településképet befolyásoló rendeltetés- és területhasználat védelme
érdekében, ha egy építmény műszaki, esztétikai állapota nem felel meg a településképi követelményeknek,
különösen ha
ba) átépítése vagy színezése az egységes és harmonikus településképet rontja,
bb) leromlott és fenntartást nélkülöző műszaki állapotából eredően a homlokzati vakolat vagy ornamentika hiányos, a
homlokzat színezése lekopott,
bc) a homlokzat színezése nem egységes (homlokzatonként többféle),
bd) az építmény bejelentési eljárás nélkül, vagy attól eltérően került átépítésre vagy változott a funkciója és sérti a
településképet,
c) a telek zöldfelületének használati módja, karbantartása és fenntartása nem felel meg a településképi
követelményeknek,
d) az ingatlan tulajdonosa a jókarbantartási kötelezettségét elmulasztja és a telek, illetve az épület ingatlan megjelenése sérti a településképet – kivéve, ha az az építéshatósági, vagy építésfelügyeleti eljárás hatálya alá tartozik.
35.4 A településkép-védelmi bírság
44. §5 (1) A településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben az önkormányzat Képviselő-testülete településkép-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki, a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, vagy a településképi kötelező konzultáció és településképi bejelentés elmulasztása, vagy a településképi kötelezés jogkövetkezményének eredménytelensége esetén”
(2) A bírság kiszabásának összege:A bírság kiszabásának összege:
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100 000 forint
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100 000 - 200 000 forint,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,
d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 300 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.
(3) A bírság kiszabása során az önkormányzat képviselő-testülete mérlegelési jogkörében figyelembe veszi a jogsértés súlyát, számát, a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát, a jogsértéssel elért előny vagy hátrány mértékét, illetve a mulasztással okozott jogsértő magatartás következményeit, a jogkövető magatartás megszegésnek súlyát.
(4) A bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól. (5) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a településkép-védelmi bírság ismételt kiszabása helyett a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja, mely során a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégzi vagy elvégezteti, egyúttal a kötelezettet a felmerülő költségek megfizetésére is kötelezi. A településképi bírság ismételt kiszabása esetén a mérlegelés szempontjai az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál arányos a mulasztással okozott.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
45. § Jelen rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
46. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tihany Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2008. (XII.24.) számú rendelete a helyi építészeti értékek védetté nyilvánításáról valamint a 10/2014. (VII.01.) önkormányzati rendelete a Tihany község településképi védelméről.
A 4. § (7) bekezdése a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 36/A. §-t a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 35. alcím címe a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. mellékletet a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (7) bekezdése iktatta be.
A 8. mellékletet a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (8) bekezdése iktatta be.
A 9. mellékletet a Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (9) bekezdése iktatta be.