1. §² E rendelet hatálya Budapest főváros XI. kerület igazgatási területének a szabályozási tervben lehatárolt részére, a Balatoni út – villamosvonal – (368/1) hrsz közterület – MÁV vasútvonal által határolt területre terjed ki.

2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott területen (a továbbiakban: a területen) területet felhasználni, telket és területet alakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint rendeltetését módosítani és mindezekre hatósági engedélyt adni csak az országos és fővárosi hatályú építési követelményeknek, az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, a vonatkozó hatályos szabványoknak, e rendeletnek és a mellékleteinek megfelelően szabad.

(2) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

3. § (1) A szabályozási tervben feltüntetett közterület-szabályozások ütemezetten is végrehajthatók.

(2) A területen tömböket összevonni csak szabályozási terv módosításával szabad.

(3) A telekalakítások ütemezetten is végrehajthatók.

(4) A MÁV vasútvonal melletti párhuzamos kiszolgáló útnak a Balatoni út és Körvasúti körút közötti szakasza mentén a szabályozási tervben meghatározott telkek abban az esetben is kialakíthatók, ha ezen kiszolgáló út érintett szakasza később valósul meg, de:

4. § (1) A terület a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe tartozik:

5. § (1) Az IZ keretövezetbe sorolt, jelentős zöldfelületű intézményterületen a keretövezetben megengedett építmények közül nem helyezhető el:

6. § (1) A telkek szabályozási tervben meghatározott irányadó telekhatároktól eltérő kialakítása esetén az építési helyet az elő-, oldal- és hátsó-kertek szabályozási tervben meghatározott értékei alapján, a tényleges telekhatároktól mérve kell értelmezni.

(2)³

(3) A szabályozási tervben meghatározott, az épületek elhelyezésére szolgáló terület határát a terepszint felett, épület esetében irányadó építési vonalként kell értelmezni, melyen előlépcső, előtető, erkély az elő-és hátsókertben legfeljebb 1,50 méterrel nyúlhat túl.

(4) A terepszint alatti építmények és építményrészek esetében a szabályozási tervben – az (1) bekezdésben foglalt kiegészítéssel – meghatározott építési helyet 3,5 méterrel kiterjesztve kell értelmezni és ebbe a sávba legfeljebb a terepszint alatti építmény, építményrész (pince, garázs), illetve az annak megközelítését szolgáló le- és felhajtó rámpa nyúlhat be.

(5) A területen az épületek magastetővel és lapostetővel egyaránt kialakíthatók, de az épületek legalább a feltáró út mentén - utcaszakaszonként vagy tömbönként - vagy csak magastetővel, vagy csak lapostetővel alakíthatók ki. Az utcaszakaszt a feltáró út esetében a saroktelkekkel, a lakóutcák esetében azok nélkül kell értelmezni.

(6) Az épületeken a tetőfelépítmények (tetőkijárat- és lépcsőház építmény, gépház, víztartály, antenna, lift) területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 15%-át.

7. § (1) Az IZ-XI/L1 jelű építési övezet teljes közművesítéssel kialakított, szabadon álló beépítési módú telkeinek előírásai:

8. § (1) Az IZ-XI/L1 jelű építési övezet teljes közművesítéssel kialakított, szabadon álló beépítési módú telkeinek előírásai:

9. § (1) A patak-meder rendezés (meder-szabályozás) határvonalai között a kerékpár- és gyalogút céljára is szolgáló karbantartó úton túlmenően építményt elhelyezni csak az illetékes szakhatóság és üzemeltető előzetes engedélye alapján szabad.⁴

(2) Az övezetben kialakított vízfelületeken közcélra szolgáló felépítmény nélküli víziállás és egyéb különleges építmény is elhelyezhető az árvízvédelmi és környezetvédelmi előírások keretei között.

10. § Az erdő művelési ágba tartozó területen a művelési ágat megváltoztatni csak az illetékes Erdészeti Hatóság engedélyében meghatározott feltételekkel szabad. Az illetékes Erdészeti Hatóság az engedélyben dönt a visszapótlásra szánt terület megfelelőségéről.

11. § Az övezet területén épületet elhelyezni nem szabad.

12. § Az övezet területén épületet elhelyezni nem szabad.

13. § (1) A közlekedési célú közterület célzott területfelhasználási módú terület övezeteinek területén csak közlekedési-, közmű- és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges műtárgyak, melléképítmények (közműbecsatlakozási műtárgy, legfeljebb 2,0 m-es belmagasságú hulladéktartály-tároló, kerti építmények közül szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, továbbá kerti szabadlépcső, tereplépcső, lejtő és szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas zászlótartó oszlop) helyezhetők el.

(2) Az övezet telkein új építményt elhelyezni – esővédő, autóbuszváró, telefonfülke kivételével – nem szabad.

(3) Az övezetben a telek területének be nem épített és nem burkolt részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4) Az övezet közlekedési építmények elhelyezése céljára fenntartott részén átmenetileg – az építmények és műtárgyak megvalósításáig – parkolók, zöldfelületek kialakíthatóak a kártalanítás kizárásával.

14. § A vasúti terület célzott területfelhasználási módú terület övezeteinek területén csak a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények és műtárgyak helyezhetők el, az illetékes szakhatóságok és üzemeltetők hozzájárulásával.⁵

15. § (1) A közlekedési területek szabályozási szélességét a szabályozási terv rögzíti.

(2) A területen a közterületek (utcák, vegyeshasználatú utak, gyalogutak stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak – köztárgyak - elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel összehangolva.

(3) A területen a lakóutcák legalább egyik oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni, kivéve, ha a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetve ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(4) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, sétányok és járdák utca- illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

16. § A föld védelme

(1) A tervezési terület szennyeződés érzékenységi besorolása a vonatkozó jogszabály szerint „A” Fokozottan érzékeny terület, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1.

(2) A területen a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható.

(3) A területen vízvételi hellyel ellátott létesítményt – a talaj és a talajvíz védelme érdekében – csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.

(4)⁶

17. § (1) A területen az eredeti felszín 0,5 méternél nagyobb mértékű megbontása esetén – kivételt képez a közüzemi közművek üzemzavar-elhárítása – az esetlegesen felszínre kerülő régészeti értékek feltárása és megmentése érdekében régészeti felügyeletről kell gondoskodni az illetékes régészeti szakhatóság előírásai szerint.

(2) A területen régészeti értékek megmentése érdekében szondázó jellegű régészeti feltárást kell végezni az illetékes régészeti szakhatóság előírásai szerint.

18. § (1) A terület közvetlen határvonalait érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és egyéb létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

(2) A 40 bar nyomású szállítóvezeték tengelyétől számított 5-5 méter (összesen 10 m) széles területet a közcélú használat elől legalább élő sövénykerítéssel le kell határolni. Az így lehatárolt területen bármilyen tevékenység csak az illetékes üzemeltető előzetes engedélyével végezhető abban az esetben is, ha az illetékes szakhatóságok és az üzemeltető a védelmi célú terület telken belüli kialakításához hozzájárul.

(3) A tervezett létesítményeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

(4) Az új közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása céljából a hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: MSz 7487/2.) szerint.

(5) Új mérőhelyeket a közterületi vezetékekről leágazva telekhatáron, vagy épületen belül kell kialakítani.

(6)⁷

(7) A közművek építési terveihez talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni.

(8) Házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötést követően engedélyezhető.

(9) A hálózaton közterületen csak föld feletti tűzcsapok telepíthetők.

(10) A területen légvezetéket létesíteni tilos.

19. § (1) A távlati közlekedési fejlesztések megvalósításához a Kőérberki úti és Egér úti kapcsolatok szabályozási szélességét, a szükséges területeket be nem építhető területként biztosítani kell.

(2) Az Egér út – Albertfalva alagút tervezett szabályozási szélességét, a szükséges területeket a fejlesztések területigényének biztosítása érdekében – legalább be nem építhető területként – biztosítani kell.

(3) A beépítések használatbavételének feltétele a Balatoni út bővítése a terület gyűjtőútjának csatlakozása és az Egér úti csomópont között.

(4) A terület kapcsolatát biztosító utak és a Balatoni út csomópontjainak jelzőlámpás szabályozása szükséges.

(5) A terület és a Repülőtéri út kapcsolatát a MÁV vasútvonal felett ki kell építeni.

20. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a területre vonatkozó R-25735 számú rendezési terv hatályát veszti.