Veresegyház Város Önkormányzat Polgármesterének 26/2020(XI.27.) önkormányzati rendelete

Veresegyház Város Polgármesterének 26/2020.(XI.27.) önkormányzati rendelete Veresegyház város környezetvédelméről

Hatályos: 2022. 02. 04- 2023. 04. 20

Veresegyház Város Önkormányzat Polgármesterének

2022.02.04.

Veresegyház Város környezetvédelméről szóló

Veresegyház Város Önkormányzatának Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében, az Alaptörvény (2011.április 25.) 32. cikk (2) bekezdésében biztosított jogalkotói hatáskörében eljárva, a települési környezeti elemek (levegő, felszíni és felszín alatti vizek, föld, élővilág, épített környezet), a táj és az emberi egészség megőrzése, védelme, minőségének javítása érdekében a környezetvédelem helyi szabályozására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában kapott felhatalmazás, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. (Kv. tv.) 5. § és 46. § (1) bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja:
I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A Környezetvédelmi Rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja

a. a környezetvédelem helyi szabályainak megállapítása és
b. Veresegyház Város Környezetvédelmi Programjának (a továbbiakban: Program) megvalósításához, végrehajtásához szükséges jogi környezet megteremtése.

2. § A rendelet hatálya Veresegyház Város közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.

3. § A környezet védelme, illetve a fenntartható fejlődés megteremtése érdekében:

a. az Önkormányzatnak, a természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek – az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás alapelve szerint – körültekintő gondossággal kell eljárniuk és együttműködniük,
b. az Önkormányzat, illetve a Környezetvédelmi feladatokkal megbízott személy együttműködik a szomszédos önkormányzatokkal, a környezet- és természetvédelmi feladatokat ellátó hatóságokkal, állami szervekkel és a társadalmi szervezetekkel.

4. § Az Önkormányzat köteles a település, illetve az érintett településrész lakóinak véleményét –pl. lakossági fórumon – kikérni, meghallgatni az őket érintő tervezett környezeti változások (pl. jelentős beépítések, gazdasági területek kialakítása) esetén.

II. Fejezet

A levegő védelme

5. § A levegő védelme kiterjed a település légkörének egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a település klímájára.

6. § A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt – vagy közvetítésével más környezeti elemet – sugárzó, folyékony, légnemű vagy szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, illetve egészséget károsító módon terheli.

7. § Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe.

8. § (1) A mezőgazdasági művelésű területek, ingatlanok gyomoktól és allergiát okozó növényektől (pl. parlagfű) való mentesítése és karbantartása a tulajdonos, illetve a használó kötelessége.

(2) A gyom- vagy allergén növények irtásáról virágzásuk előtt – rendszeres gyakorisággal – kell gondoskodni, mely lehetőleg mechanikus eszközökkel (kézi és motoros kaszával, kézzel gyomlálva) történhet.

(3) A település közterületeinek és a közterületnek minősülő zöldterületek gondozását, karbantartását, gyomtalanítását a Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet (a továbbiakban: GAMESZ) végzi.

9. § (1) Kommunális, termelési és veszélyes hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási vagy közületi tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

(2) A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése megengedett.

(3)1 Lábon álló növényzet, tarló égetése tilos. Erdő területen történő, fakitermelésből származó hulladék égetésére az országos szabályok irányadók. Ha a külterületen keletkező egyéb zöldhulladék más ártalmatlanítására nincs lehetőség, az égetés csak október 1. és április 30. között lehetséges az országos külterületi tűzgyújtásra vonatkozó előírások betartásával. Tűzgyújtási tilalom alatt az engedélyezett, tűzvédelmi hatóságnál bejelentett külterületi égetés is tilos.

10. § (1) Belterületi magán ingatlanon tervezett növény védőszer permetezésről (növényvédelmi kezelés és gyomirtózás is) az ingatlan tulajdonosa előzetesen legalább szóban köteles tájékoztatni a szomszédos ingatlanon tartózkodókat.

(2) A permetezést a lehető legnagyobb körültekintés mellett, lehetőleg szélmentes időben, a szomszéd tulajdonának, egészségének károsítását elkerülve kell végezni.

Hulladékgazdálkodás

11. § A mezőgazdasági tevékenység és a kerti munkák során keletkező növényi eredetű hulladékok (zöld hulladékok) ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással kell gondoskodni. Amennyiben ez nem lehetséges, a szervezett hulladékszállítási közszolgáltatás keretein belül vagy a hulladékgyűjtés szabályainak megfelelően kell elszállíttatni.

12. § (1) A különleges kezelést igénylő, veszélyes hulladékokat (elemek, akkumulátorok, festékek, gyógyszerek stb.) elkülönítetten kell gyűjteni.

(2) A városi lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok évenkénti gyűjtéséről az Önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten gondoskodik, amelyről előzetesen tájékoztatja a lakosságot.

13. § (1) Az önkormányzat hulladékudvart működtet, ahol a veresegyházi lakosok a GAMESZ honlapján közétett hulladéktípusokat adhatják le.

(2) A hulladékudvarba egyéb hulladék és veszélyes hulladék lerakása TILOS.

14. § A város területén belül hulladék (beleértve a kommunális szennyvíztisztítóból származó víztelenített szennyvíziszapot is) szállítását csak olyan módon lehet végezni, amely alkalmas arra, hogy a kiporzást, kifolyást, bűzhatást megakadályozza.

A felszíni és a felszín alatti vizek védelme

15. § (1) A felszíni vizek (Sződrákosi-patak és mellékágai, tavak stb.) természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni.

(2) Kotrási munkálatokat csak indokolt esetben (vízminőség-javítás céljából, illetve vagyont potenciálisan vagy ténylegesen veszélyeztető belvíz- és/vagy árvízveszély esetén) és a veszély elhárításához szükséges mértékben szabad végezni.

(3) A vízrendezési és -építési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni (pl. partfal biztosítása fásítással, rőzsefonattal).

16. § Az ivóvizet szolgáltató utcai közkifolyók (továbbiakban: közkutak) környezetét különös gonddal kell tisztán tartani és védeni a szennyeződéstől.

17. § (1) A házi, talajvizet hasznosító kutak létesítése, üzemeltetése, illetve megszüntetése csak engedély alapján, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, talajvíz-szennyezést kizáró módon történhet.

(2) Üzemelő vagy használaton kívüli talajvízkútba és szennyvíz-elvezető csatornába csapadékvizet bevezetni tilos.

18. § (1) A talaj, a talajvíz, a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet tilos szennyezni, ezért az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, hulladékát, illetve egyéb szennyező vagy mérgező anyagot csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba vagy a vizekbe juttatni tilos.

(2) Élővízbe (tavak, vízfolyások) vizet közvetlenül bevezetni csak az illetékes hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel – az abban előírtak betartásával – lehet.

(3) A csapadékvíz-csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba szennyvizet vagy az állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.

19. § Fürödni, strandolni csak az arra hivatalosan kijelölt helyen lehet.

A talaj védelme

20. § (1) A földhasználónak a fenntartható és környezetbarát talajerő-gazdálkodás érdekében a következő talajvédelmi előírásokat kell lehetőség szerint betartania:

a. a természeti adottságoknak megfelelő talajvédő művelést folytatni,
b. a betakarítás után a talajpusztulás (erózió, defláció stb.) ellen megfelelő talajfedettséget biztosító növényi kultúrákat telepíteni,
c. a talajviszonyoknak (talajszerkezet, talajtípus) megfelelő tápanyagbevitelről gondoskodni. A műtrágyával szemben lehetőség szerint előnyben kell részesíteni a szerves trágyázást.

21. § A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során a humuszos talajt deponálni kell, melynek hasznosítását a munkálatok befejeztével helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt, illetve javasolt helyen és módon kell kezelni.

Természet- és tájvédelem, településfejlesztés

22. § (1) Nádas területek felgyújtása, égetése tilos.

(2) Egy területen a téli nádvágásra kijelölt rész – az áttelelő állatok védelme érdekében – nem lehet nagyobb a teljes terület 50%-ánál. A Malom- (Öreg-) tó legnagyobb úszó szigetén („Nagy-úszóláp”) a nádvágás tilos.

23. § (1) Fásításnál, erdősítésnél előnyben kell részesíteni a szántókat és a gyomos parlagterületeket.

(2) Fásítás, erdősítés esetén törekedni kell őshonos fa- és cserjefajok (1. sz. melléklet) telepítésére az özönnövények (2. sz. melléklet) és erdészeti tájidegen fa állományának visszaszorítására.

(3) Veresegyház közigazgatási területén özönnövények telepítése tilos, kivéve a kertészeti változatokat.

24. § (1) Horgászat és halászati, haltenyésztési tevékenység folytatása kizárólag az illetékes hatóság által engedélyezett területeken szabad.

(2) Természetes, illetve természetközeli felszíni vizeken [Pamut-, Ivacsi-, Malom-tó, Kocka-tó, Hínáros]

a. új stégek építése, horgászállások kialakítása (úszóláp kiszedése, nádas, parti növényzet irtása) tilos,
b. nem őshonos halfajok (3. sz. melléklet) (be) telepítése tilos,
(3)A vízminőség védelme érdekében a horgászvizeken egy héten három napon a haletetés tilos. A tiltott napok megjelölése a kezelő szervezetek hatásköre.
(4)A horgászvizek és partjuk tisztántartásáért a vizek kezelői és a horgászok felelősek.
(5)Tavak partján tilos szemetelni!
(6)A rendeltetésszerű használatra alkalmatlan stég(ek)et a tulajdonos(ok)nak - az eredeti állapot visszaállítása mellett - el kell bontaniuk vagy fel kell újítaniuk.

25. § (1) Védett- és nem védett természeti területeken, belterületi zöldterületeken és azok közvetlen környezetében az átmenő forgalom kizárólag a kijelölt közlekedési úton engedélyezett, célforgalomnál törekedni kell a természeti környezet minél kisebb mértékű terhelésére.

(2) Motoros sportolás (különösen terepmotorozás és quad használata) az (1) bekezdésben említett területeken tilos.

(3) A természeti területek határától, illetve a felszíni vizek partjától számított 10 m-en belül — kivéve közutak mentén és a kijelölt parkolóhelyeken — parkolni tilos.

(4) Természetes és természetközeli területeken (pl. láp, mocsár, gyep) özönnövények (2. sz. melléklet) ültetése tilos.

(5) Területrendezési, és más, a táj állapotát lényegesen befolyásoló tervek készítésénél, továbbá a tulajdonviszonyok rendezésénél a tájvédelemnek kiemelt szerepet kell biztosítani.

(6) A táj jellegét megváltoztató, rendeltetésének betöltését zavaró, a környezeti elemek minőségét, illetve a táj növény- és állatvilágát (élettevékenységét) veszélyeztető létesítmény nem telepíthető.

(7) Helyi jelenetnőségű védett területek és természeti emlékek használatára, fenntartásra vonatozó előírások külön helyi rendeletben szerepelnek.

26. § Külterületi védett természetvédelmi terület belterületbe vonása, illetve művelési ágának megváltoztatása kizárólag az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével és csak természetvédelmi célból engedélyezhető.

A zöldterületek védelme

27. § (1) Zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, fasorok, cserjesávok, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, sporttelepek, temetők, az emlékművek és szobrok környéke.

(2) Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy a parkosítás munkáit már megkezdték.

(3) A közcélú zöldterületek fenntartásáról, kezeléséről a vonatkozó rendelkezések figyelembevételével a GAMESZ gondoskodik.

(4) A parkok, játszóterek, tanösvények és egyéb zöldterületek felügyeletére, gondozására vállalatok, intézmények, társadalmi szervezetek védnökséget vállalhatnak.

(5) A játszótereket a csak a kifüggesztett házirend betartása mellett lehet használni.

28. § (1) A zöldterületet beszennyezni, rajta és környékén szemetet elhelyezni tilos.

(2) A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni, tilos az ott lévők pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartás.

(3) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, a fák és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása, a fák törzsén reklámtáblák (feliratok) elhelyezése.

29. § (1) A belterületi tavak és patakok partján kizárólag tájhonos fa- és cserjefajok telepíthetők. Egyéb belterületi közterületeken, illetve az utak, utcák mentén legalább 70%-ban őshonos fákat és cserjéket kell telepíteni (1.sz. melléklet).

(2) Védelmi rendeltetésű zöldsávok telepítésénél többszintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani.

Fás szárú növények védelme

30. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni az ingatlana körül lévő belterületi közterületen (az ingatlan határától a közútig, de legfeljebb 5m belül) növő fás szárú növények fenntartásáról, kezeléséről, szükség szerinti pótlásáról, a fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető részeinek és származékainak (ág, levél, virágzat, termés, stb.) eltávolításáról.

(2) Közterületi fakivágásra engedély a vonatkozó jogszabályban meghatározott és indokolt esetben vegetációs időszakon kívüli időpontra (szeptember 1. - és március 1.) adható. Kivéve az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, valamint az Önkormányzati fejlesztés alatt álló közterületeken lévő fás szárú növények esetében.

(3) Az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágását, amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs – a tulajdonos, vagy használó köteles haladéktalanul elvégezni. A kivágás tényét be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalban. A bejelentésben hitelt érdemlően kell igazolni a kivágás indokoltságát.

(4) A legalább 20 cm törzsátmérőjű fa jelentős mértékű csonkítása engedély nélküli fakivágásnak minősül.

(5) A fakivágást pótlási kötelezettség terheli, kivéve azon özönnövények közé tartozó fa esetében, amelyet e rendelet 2. sz. melléklet tartalmaz.

(6) Egy darab, fiatal és közepes korú pótlása minimum 3 db, idős fa pótlása minimum 5 db facsemete telepítésével történhet. Idős fának az a fa minősül, amelynek átmérője mellmagasságban 55 cm feletti, közepes korúnak a 20-55 cm közötti, fiatal fának a 20 cm alatti átmérőjű fa tekintendő.

(7) A pótlásra kijelölt terület a Veresegyház közigazgatási területén lévő, lehetőség szerint kivágás(ok) helyszínéhez legközelebb eső, ültetésre alkalmas földterület, melyet közterületen a városi főkertésszel egyeztetni kell.

(8) A fapótlás megtörténtét be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalban.

(9) Amennyiben a fakivágással érintett helyrajzi számon történő pótlásra nincs lehetőség, illetve nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, az engedéllyel rendelkezőnek a pótlási kötelezettségét pénzbeli megváltás formájában kell teljesíteni. A pénzbeli megváltást az engedélyező határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kell befizetni az Önkormányzat számlájára. A pénzbeli megváltás összegét A térítési díjakról szóló 9/2007. (VII.12.) önkormányzati rendelet határozza meg.

(10) Ha a tulajdonos, vagy használó az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, akkor erre a jegyző kötelezheti, illetve közigazgatási bírságot szabhat ki, továbbá az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágását a kötelezett költségére végrehajtja.

III. Fejezet

Veresegyház Város Környezetvédelmi Programjához kapcsolódó intézkedések

31. § A Környezetvédelmi Program minimum kétévenkénti felülvizsgálatával kapcsolatos beszámolót és a szükséges módosítási javaslatokat a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

32. § (1) Az Önkormányzat együttműködik a helyi civil szervezetekkel, támogatja, segíti azok környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos programjait, munkáját.

(2) A Program végrehajtásáért a polgármester és a jegyző is felelősséggel tartozik.

(3) A Program végrehajtásának pénzügyi forrását részben a Helyi Környezetvédelmi Alap biztosítja, mely felhasználásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

IV. Fejezet

Értelmező rendelkezések

33. § E Rendelet alkalmazásában:

a) természeti terület: valamennyi olyan földterület (erdő, gyep, láp, mocsár, forrás, nádas, tó stb.), melyet elsősorban természet-közeli állapotok jellemeznek; az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott, de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi és közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak.

b) erdészeti tájidegen fafaj: őshonos fafaj, amely az adott erdészeti táj klimatikus és termőhelyi viszonyai között természetes módon nem fordul elő.

c) özönfajok (inváziós fajok): olyan nem őshonos fajok, amelyek elterjedési területe és populációmérete a számára megfelelő élőhelyeken adott területen az adott tér- és időskálán monoton módon növekszik (pl. parlagfű, törpeharcsa).

d) őshonos fajok: azok a fajok, amelyek a jégkorszakot helyben átvészelték, vagy azt követően, az ember – közvetlen vagy közvetett – közreműködése nélkül telepedtek vissza.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

34. § (1) E rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba, kihirdetéséről az SZMSZ-ben meghatározottak szerint a jegyző gondoskodik.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Veresegyház Város környezetvédelméről szóló 14/2008 (V.21.) önkormányzati rendelet.

35. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és az erdőről, erdővédelemről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény vonatkozó részei a meghatározók.

1. melléklet

Telepítésre ajánlott őshonos (részben tájhonos)
fa- és cserjefajok

Tudományos név

Magyar név

Acer campestre

mezei juhar

Acer plantanoides

korai juhar

Acer pseudoplatanus

hegyi juhar

Acer tataricum

tatár juhar

Alnus glutinosa

enyves éger

Betula pendula

közönséges nyír

Carpinus betulus

közönséges gyertyán

Cerasus avium subsp. avium

vadcseresznye

Cerasus vulgaris

meggy

Cornus mas

húsos som

Cornus sanguinea

veresgyűrűsom

Cotynus coggygria

cserszömörce

Crataegus laevigata

cseregalagonya

Crataegus monogyna

egybibés galagonya

Euonymus europaeus

csíkos kecskerágó

Euonymus verrucosus

bibircses kecskerágó

Frangula alnus

kutyabenge

Fraxinus angustifolia subsp. pannonica

magyar kőris

Fraxinus excelsior

magas kőris

Fraxcinus ornus

virágos/manna kőris

Juniperus communis

közönséges boróka

Ligustrum vulgare

közönséges fagyal

Populus alba

fehér nyár

Populus x canescens

szürke nyár

Populus nigra

fekete nyár

Populus nigra subsp. pyramidalis

jegenye nyár

Populus tremula

rezgő nyár

Prunus spinosa

kökény

Pyrus pyraster

vadkörte

Quercus cerris

csertölgy

Quercus petraea

kocsánytalan tölgy

Quercus robur

kocsányos tölgy

Salix alba

fehér fűz

Salix cinerea

hamvas fűz

Salix fragilis

törékeny fűz

Salix purpurea

csigolyafűz

Salix triandra

mandulalevelű fűz

Salix viminalis

kosárkötő fűz

Syringa vulgaris*

májusi orgona*

Sorbus aucuparia

madárberkenye

Sorbus torminalis

barkócafa

Taxus baccata

tiszafa

Tilia argentea

ezüst hárs

Tilia cordata

kislevelű hárs

Ulmus laevis

vénic szil

Ulmus minor

mezei szil

Viburnum opulus

kányabangita

* csak belterületen ültethető!

2. melléklet

Természetvédelmi szempontok miatt telepítésre nem ajánlott lágyszárúak,
fák és cserjék (inváziós növények) jegyzéke
Acer negundo L., Ailanthus altissima (Mill.) Swingle, Amaranthus blitoides S. Watson, Amaranthus chlorostachys Willd., Amaranthus retroflexus L., Ambrosia artemisiifolia L., Amorpha fruticosa L., Artemisia annua L., Asclepias syriaca L., Aster x salignus Willd., Aster lanceolatus Willd., Aster novi-belgii L., Aster spp.,
Bassia scoparia (L.) Voss , Bidens frondosa L.,
Celtis occidentalis L., Cenchrus longispinus (Hackel) Fernald, Chenopodium aristatum L., Chenopodium strictum Roth, Cleistogenes serotina*, Consolida orientalis (J. Gay) Schrödinger, Conyza canadensis (L.) Cronquist, Cuscuta campestris Yuncker, Cyperus difformis L., Cyperus esculentus L. var. leptostachyus Boeck.,
Datura stramonium L.,
Echinochloa oryzoides (Ard.) Fritsch, Echinochloa phyllopogon (Stapf) Carv.-Vasc., Echinocystis lobata (Michx.) Torr. et Gray, Elaeagnus angustifolia L., Eleusine indica (L.) Gärtn., Elodea canadensis L. C. Rich. ex Michx., Epilobium ciliatum Rafin., Erechtites hieraciifolia (L.) Raf. ex DC.,
Fallopia x bohemica (Chrtek & Chrtková) J. Bailey, Fallopia japonica (Houtt.) Ronse Decr., Fraxinus pennsylvanica Marsh.,
Galinsoga parviflora Cav., Geranium pyrenaicum Burman fil.,
Hedera hibernica (Kirchner) Bean, Helianthus tuberosus L. s. l., Heracleum mantegazzianum Somm. et Lev., Heracleum sosnowskyi Manden., Humulus scandens (Lour.) Merrill.,
Impatiens glandulifera Royle, Impatiens parviflora DC.,
Iva xanthiifolia Nutt.,
Juncus tenuis Willd.,
Oenothera biennis L., Oenothera spp., Oxalis corniculata L., Oxalis dillenii Jacq., Oxalis stricta L., Oxybaphus nyctagineus (Michx.) Sweet,
Panicum capillare L., Panicum miliaceum L. subsp. ruderale (Kitag.) Thell., Parthenocissus inserta (A. Kern.) Fritsch, Phytolacca americana L., Phytolacca esculenta van Houtte, Pinus nigra J.F.Arnold (lokális jelleggel inváziós faj), Pinus sylvestris* (pl. a Duna-Tisza közén), Prunus serotina Ehrh., Ptelea trifoliata L.,
Ribes aureum Pursh, Robinia pseudo-acacia L., Rudbeckia laciniata L.,
Senecio vernalis W. et K., Solidago canadensis L., Solidago gigantea Aiton, Sorghum halepense (L.) Pers., Stenactis annua (L.) Nees. subsp. annua, Stenactis annua (L.) Nees. subsp. strigosa (Mühlenb. ex Willd.) Soó,
Tragus racemosus (L.) Desf. Typha laxmanni Lepech.,
Veronica persica Poir., Vitis riparia Michx., Vitis rupestris Scheele,
Xanthium italicum Moretti, Xanthium x saccharatum Wallr., Xanthium spinosum L.,
Wolffia arrhiza (L.) Horkel.
* hazánk egy kis részén őshonos, de más részein nem őshonos, terjedő fajok

3. melléklet

Idegenhonos halfajok, melyek telepítése vagy behurcolása tilos
a veresegyházi tavakba

Magyar név

Tudományos név

lénai tok

Acipenser baeri

lapátorrú tok

Polyodon spathula

amur

Ctenopharyngodon idella

fekete amur

Mylopharingodon piceus

razbóra*

Pseudorasbora parva

ezüstkárász*

Carassius gibelio

busa*

Hypophthalmichtys sp.

törpeharcsa*

Ameiurus nebulosus

fekete törpeharcsa*

Ameiurus melas

pettyes harcsa

Ictalurus punctatus

afrikai harcsa

Clarias sp., Heterobranchus sp.

pataki szajbling

Salvelinus fontinalis

szivárványos pisztráng

Oncorhynchus mykiss

tüskés pikó (beleértve
a nyugati pikót is)

Gasterosteus aculeatus (in. G.
gymnurus)

naphal*

Lepomis gibbosus

pisztrángsügér

Micropterus salmoides

amurgéb*

Perccottus glenii

folyami géb

Neogobio fluviatilis

csupasztorkú géb

Neogobius gymnotrachelus

Kessler-géb

Neogobius kessleri

feketeszájú géb

Neogobius melanostomus

tarka géb

Proterorhinus marmoratus

kaukázusi törpegéb

Knipowitschia caucasica

A veresegyházi tavakba telepítésre ajánlott, őshonos halfajok
tőponty és nyurgaponty (Cyprinus carpio), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus), csuka (Esox lucius), süllő (Sander lucioperca), bodorka (Rutilus rutilus), csapósügér (Perca fluviatilis), compó (Tinca tinca), széleskárász (Carassius carassius), harcsa (Silurus glanis)
1

A 9. § (3) bekezdését a Veresegyház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (II. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.