Veresegyház Város Önkormányzat Polgármesterének 26/2020(XI.27.) önkormányzati rendelete
Veresegyház Város Polgármesterének 26/2020.(XI.27.) önkormányzati rendelete Veresegyház város környezetvédelméről
Hatályos: 2022. 02. 04- 2023. 04. 20Veresegyház Város Önkormányzat Polgármesterének
Veresegyház Város környezetvédelméről szóló
Általános rendelkezések
1. § A Környezetvédelmi Rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja
2. § A rendelet hatálya Veresegyház Város közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.
3. § A környezet védelme, illetve a fenntartható fejlődés megteremtése érdekében:
4. § Az Önkormányzat köteles a település, illetve az érintett településrész lakóinak véleményét –pl. lakossági fórumon – kikérni, meghallgatni az őket érintő tervezett környezeti változások (pl. jelentős beépítések, gazdasági területek kialakítása) esetén.
A levegő védelme
5. § A levegő védelme kiterjed a település légkörének egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a település klímájára.
6. § A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt – vagy közvetítésével más környezeti elemet – sugárzó, folyékony, légnemű vagy szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, illetve egészséget károsító módon terheli.
7. § Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe.
8. § (1) A mezőgazdasági művelésű területek, ingatlanok gyomoktól és allergiát okozó növényektől (pl. parlagfű) való mentesítése és karbantartása a tulajdonos, illetve a használó kötelessége.
(2) A gyom- vagy allergén növények irtásáról virágzásuk előtt – rendszeres gyakorisággal – kell gondoskodni, mely lehetőleg mechanikus eszközökkel (kézi és motoros kaszával, kézzel gyomlálva) történhet.
(3) A település közterületeinek és a közterületnek minősülő zöldterületek gondozását, karbantartását, gyomtalanítását a Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet (a továbbiakban: GAMESZ) végzi.
9. § (1) Kommunális, termelési és veszélyes hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási vagy közületi tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
(2) A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése megengedett.
(3)1 Lábon álló növényzet, tarló égetése tilos. Erdő területen történő, fakitermelésből származó hulladék égetésére az országos szabályok irányadók. Ha a külterületen keletkező egyéb zöldhulladék más ártalmatlanítására nincs lehetőség, az égetés csak október 1. és április 30. között lehetséges az országos külterületi tűzgyújtásra vonatkozó előírások betartásával. Tűzgyújtási tilalom alatt az engedélyezett, tűzvédelmi hatóságnál bejelentett külterületi égetés is tilos.
10. § (1) Belterületi magán ingatlanon tervezett növény védőszer permetezésről (növényvédelmi kezelés és gyomirtózás is) az ingatlan tulajdonosa előzetesen legalább szóban köteles tájékoztatni a szomszédos ingatlanon tartózkodókat.
(2) A permetezést a lehető legnagyobb körültekintés mellett, lehetőleg szélmentes időben, a szomszéd tulajdonának, egészségének károsítását elkerülve kell végezni.
11. § A mezőgazdasági tevékenység és a kerti munkák során keletkező növényi eredetű hulladékok (zöld hulladékok) ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással kell gondoskodni. Amennyiben ez nem lehetséges, a szervezett hulladékszállítási közszolgáltatás keretein belül vagy a hulladékgyűjtés szabályainak megfelelően kell elszállíttatni.
12. § (1) A különleges kezelést igénylő, veszélyes hulladékokat (elemek, akkumulátorok, festékek, gyógyszerek stb.) elkülönítetten kell gyűjteni.
(2) A városi lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok évenkénti gyűjtéséről az Önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten gondoskodik, amelyről előzetesen tájékoztatja a lakosságot.
13. § (1) Az önkormányzat hulladékudvart működtet, ahol a veresegyházi lakosok a GAMESZ honlapján közétett hulladéktípusokat adhatják le.
(2) A hulladékudvarba egyéb hulladék és veszélyes hulladék lerakása TILOS.
14. § A város területén belül hulladék (beleértve a kommunális szennyvíztisztítóból származó víztelenített szennyvíziszapot is) szállítását csak olyan módon lehet végezni, amely alkalmas arra, hogy a kiporzást, kifolyást, bűzhatást megakadályozza.
15. § (1) A felszíni vizek (Sződrákosi-patak és mellékágai, tavak stb.) természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni.
(2) Kotrási munkálatokat csak indokolt esetben (vízminőség-javítás céljából, illetve vagyont potenciálisan vagy ténylegesen veszélyeztető belvíz- és/vagy árvízveszély esetén) és a veszély elhárításához szükséges mértékben szabad végezni.
(3) A vízrendezési és -építési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni (pl. partfal biztosítása fásítással, rőzsefonattal).
16. § Az ivóvizet szolgáltató utcai közkifolyók (továbbiakban: közkutak) környezetét különös gonddal kell tisztán tartani és védeni a szennyeződéstől.
17. § (1) A házi, talajvizet hasznosító kutak létesítése, üzemeltetése, illetve megszüntetése csak engedély alapján, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, talajvíz-szennyezést kizáró módon történhet.
(2) Üzemelő vagy használaton kívüli talajvízkútba és szennyvíz-elvezető csatornába csapadékvizet bevezetni tilos.
18. § (1) A talaj, a talajvíz, a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet tilos szennyezni, ezért az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, hulladékát, illetve egyéb szennyező vagy mérgező anyagot csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba vagy a vizekbe juttatni tilos.
(2) Élővízbe (tavak, vízfolyások) vizet közvetlenül bevezetni csak az illetékes hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel – az abban előírtak betartásával – lehet.
(3) A csapadékvíz-csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba szennyvizet vagy az állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.
19. § Fürödni, strandolni csak az arra hivatalosan kijelölt helyen lehet.
20. § (1) A földhasználónak a fenntartható és környezetbarát talajerő-gazdálkodás érdekében a következő talajvédelmi előírásokat kell lehetőség szerint betartania:
21. § A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során a humuszos talajt deponálni kell, melynek hasznosítását a munkálatok befejeztével helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt, illetve javasolt helyen és módon kell kezelni.
22. § (1) Nádas területek felgyújtása, égetése tilos.
(2) Egy területen a téli nádvágásra kijelölt rész – az áttelelő állatok védelme érdekében – nem lehet nagyobb a teljes terület 50%-ánál. A Malom- (Öreg-) tó legnagyobb úszó szigetén („Nagy-úszóláp”) a nádvágás tilos.
23. § (1) Fásításnál, erdősítésnél előnyben kell részesíteni a szántókat és a gyomos parlagterületeket.
(2) Fásítás, erdősítés esetén törekedni kell őshonos fa- és cserjefajok (1. sz. melléklet) telepítésére az özönnövények (2. sz. melléklet) és erdészeti tájidegen fa állományának visszaszorítására.
(3) Veresegyház közigazgatási területén özönnövények telepítése tilos, kivéve a kertészeti változatokat.
24. § (1) Horgászat és halászati, haltenyésztési tevékenység folytatása kizárólag az illetékes hatóság által engedélyezett területeken szabad.
(2) Természetes, illetve természetközeli felszíni vizeken [Pamut-, Ivacsi-, Malom-tó, Kocka-tó, Hínáros]
25. § (1) Védett- és nem védett természeti területeken, belterületi zöldterületeken és azok közvetlen környezetében az átmenő forgalom kizárólag a kijelölt közlekedési úton engedélyezett, célforgalomnál törekedni kell a természeti környezet minél kisebb mértékű terhelésére.
(2) Motoros sportolás (különösen terepmotorozás és quad használata) az (1) bekezdésben említett területeken tilos.
(3) A természeti területek határától, illetve a felszíni vizek partjától számított 10 m-en belül — kivéve közutak mentén és a kijelölt parkolóhelyeken — parkolni tilos.
(4) Természetes és természetközeli területeken (pl. láp, mocsár, gyep) özönnövények (2. sz. melléklet) ültetése tilos.
(5) Területrendezési, és más, a táj állapotát lényegesen befolyásoló tervek készítésénél, továbbá a tulajdonviszonyok rendezésénél a tájvédelemnek kiemelt szerepet kell biztosítani.
(6) A táj jellegét megváltoztató, rendeltetésének betöltését zavaró, a környezeti elemek minőségét, illetve a táj növény- és állatvilágát (élettevékenységét) veszélyeztető létesítmény nem telepíthető.
(7) Helyi jelenetnőségű védett területek és természeti emlékek használatára, fenntartásra vonatozó előírások külön helyi rendeletben szerepelnek.
26. § Külterületi védett természetvédelmi terület belterületbe vonása, illetve művelési ágának megváltoztatása kizárólag az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével és csak természetvédelmi célból engedélyezhető.
27. § (1) Zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, fasorok, cserjesávok, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, sporttelepek, temetők, az emlékművek és szobrok környéke.
(2) Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy a parkosítás munkáit már megkezdték.
(3) A közcélú zöldterületek fenntartásáról, kezeléséről a vonatkozó rendelkezések figyelembevételével a GAMESZ gondoskodik.
(4) A parkok, játszóterek, tanösvények és egyéb zöldterületek felügyeletére, gondozására vállalatok, intézmények, társadalmi szervezetek védnökséget vállalhatnak.
(5) A játszótereket a csak a kifüggesztett házirend betartása mellett lehet használni.
28. § (1) A zöldterületet beszennyezni, rajta és környékén szemetet elhelyezni tilos.
(2) A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni, tilos az ott lévők pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartás.
(3) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, a fák és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása, a fák törzsén reklámtáblák (feliratok) elhelyezése.
29. § (1) A belterületi tavak és patakok partján kizárólag tájhonos fa- és cserjefajok telepíthetők. Egyéb belterületi közterületeken, illetve az utak, utcák mentén legalább 70%-ban őshonos fákat és cserjéket kell telepíteni (1.sz. melléklet).
(2) Védelmi rendeltetésű zöldsávok telepítésénél többszintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani.
30. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni az ingatlana körül lévő belterületi közterületen (az ingatlan határától a közútig, de legfeljebb 5m belül) növő fás szárú növények fenntartásáról, kezeléséről, szükség szerinti pótlásáról, a fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető részeinek és származékainak (ág, levél, virágzat, termés, stb.) eltávolításáról.
(2) Közterületi fakivágásra engedély a vonatkozó jogszabályban meghatározott és indokolt esetben vegetációs időszakon kívüli időpontra (szeptember 1. - és március 1.) adható. Kivéve az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, valamint az Önkormányzati fejlesztés alatt álló közterületeken lévő fás szárú növények esetében.
(3) Az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágását, amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs – a tulajdonos, vagy használó köteles haladéktalanul elvégezni. A kivágás tényét be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalban. A bejelentésben hitelt érdemlően kell igazolni a kivágás indokoltságát.
(4) A legalább 20 cm törzsátmérőjű fa jelentős mértékű csonkítása engedély nélküli fakivágásnak minősül.
(5) A fakivágást pótlási kötelezettség terheli, kivéve azon özönnövények közé tartozó fa esetében, amelyet e rendelet 2. sz. melléklet tartalmaz.
(6) Egy darab, fiatal és közepes korú pótlása minimum 3 db, idős fa pótlása minimum 5 db facsemete telepítésével történhet. Idős fának az a fa minősül, amelynek átmérője mellmagasságban 55 cm feletti, közepes korúnak a 20-55 cm közötti, fiatal fának a 20 cm alatti átmérőjű fa tekintendő.
(7) A pótlásra kijelölt terület a Veresegyház közigazgatási területén lévő, lehetőség szerint kivágás(ok) helyszínéhez legközelebb eső, ültetésre alkalmas földterület, melyet közterületen a városi főkertésszel egyeztetni kell.
(8) A fapótlás megtörténtét be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalban.
(9) Amennyiben a fakivágással érintett helyrajzi számon történő pótlásra nincs lehetőség, illetve nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, az engedéllyel rendelkezőnek a pótlási kötelezettségét pénzbeli megváltás formájában kell teljesíteni. A pénzbeli megváltást az engedélyező határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kell befizetni az Önkormányzat számlájára. A pénzbeli megváltás összegét A térítési díjakról szóló 9/2007. (VII.12.) önkormányzati rendelet határozza meg.
(10) Ha a tulajdonos, vagy használó az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, akkor erre a jegyző kötelezheti, illetve közigazgatási bírságot szabhat ki, továbbá az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágását a kötelezett költségére végrehajtja.
Veresegyház Város Környezetvédelmi Programjához kapcsolódó intézkedések
31. § A Környezetvédelmi Program minimum kétévenkénti felülvizsgálatával kapcsolatos beszámolót és a szükséges módosítási javaslatokat a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
32. § (1) Az Önkormányzat együttműködik a helyi civil szervezetekkel, támogatja, segíti azok környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos programjait, munkáját.
(2) A Program végrehajtásáért a polgármester és a jegyző is felelősséggel tartozik.
(3) A Program végrehajtásának pénzügyi forrását részben a Helyi Környezetvédelmi Alap biztosítja, mely felhasználásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
Értelmező rendelkezések
33. § E Rendelet alkalmazásában:
a) természeti terület: valamennyi olyan földterület (erdő, gyep, láp, mocsár, forrás, nádas, tó stb.), melyet elsősorban természet-közeli állapotok jellemeznek; az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott, de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi és közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak.
b) erdészeti tájidegen fafaj: őshonos fafaj, amely az adott erdészeti táj klimatikus és termőhelyi viszonyai között természetes módon nem fordul elő.
c) özönfajok (inváziós fajok): olyan nem őshonos fajok, amelyek elterjedési területe és populációmérete a számára megfelelő élőhelyeken adott területen az adott tér- és időskálán monoton módon növekszik (pl. parlagfű, törpeharcsa).
d) őshonos fajok: azok a fajok, amelyek a jégkorszakot helyben átvészelték, vagy azt követően, az ember – közvetlen vagy közvetett – közreműködése nélkül telepedtek vissza.
Záró rendelkezések
34. § (1) E rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba, kihirdetéséről az SZMSZ-ben meghatározottak szerint a jegyző gondoskodik.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Veresegyház Város környezetvédelméről szóló 14/2008 (V.21.) önkormányzati rendelet.
35. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és az erdőről, erdővédelemről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény vonatkozó részei a meghatározók.
1. melléklet
Tudományos név |
Magyar név |
---|---|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer plantanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar |
Acer tataricum |
tatár juhar |
Alnus glutinosa |
enyves éger |
Betula pendula |
közönséges nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Cerasus avium subsp. avium |
vadcseresznye |
Cerasus vulgaris |
meggy |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrűsom |
Cotynus coggygria |
cserszömörce |
Crataegus laevigata |
cseregalagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Frangula alnus |
kutyabenge |
Fraxinus angustifolia subsp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxcinus ornus |
virágos/manna kőris |
Juniperus communis |
közönséges boróka |
Ligustrum vulgare |
közönséges fagyal |
Populus alba |
fehér nyár |
Populus x canescens |
szürke nyár |
Populus nigra |
fekete nyár |
Populus nigra subsp. pyramidalis |
jegenye nyár |
Populus tremula |
rezgő nyár |
Prunus spinosa |
kökény |
Pyrus pyraster |
vadkörte |
Quercus cerris |
csertölgy |
Quercus petraea |
kocsánytalan tölgy |
Quercus robur |
kocsányos tölgy |
Salix alba |
fehér fűz |
Salix cinerea |
hamvas fűz |
Salix fragilis |
törékeny fűz |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
Salix triandra |
mandulalevelű fűz |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
Syringa vulgaris* |
májusi orgona* |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus torminalis |
barkócafa |
Taxus baccata |
tiszafa |
Tilia argentea |
ezüst hárs |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
Ulmus laevis |
vénic szil |
Ulmus minor |
mezei szil |
Viburnum opulus |
kányabangita |
2. melléklet
3. melléklet
Magyar név |
Tudományos név |
lénai tok |
Acipenser baeri |
lapátorrú tok |
Polyodon spathula |
amur |
Ctenopharyngodon idella |
fekete amur |
Mylopharingodon piceus |
razbóra* |
Pseudorasbora parva |
ezüstkárász* |
Carassius gibelio |
busa* |
Hypophthalmichtys sp. |
törpeharcsa* |
Ameiurus nebulosus |
fekete törpeharcsa* |
Ameiurus melas |
pettyes harcsa |
Ictalurus punctatus |
afrikai harcsa |
Clarias sp., Heterobranchus sp. |
pataki szajbling |
Salvelinus fontinalis |
szivárványos pisztráng |
Oncorhynchus mykiss |
tüskés pikó (beleértve |
Gasterosteus aculeatus (in. G. |
naphal* |
Lepomis gibbosus |
pisztrángsügér |
Micropterus salmoides |
amurgéb* |
Perccottus glenii |
folyami géb |
Neogobio fluviatilis |
csupasztorkú géb |
Neogobius gymnotrachelus |
Kessler-géb |
Neogobius kessleri |
feketeszájú géb |
Neogobius melanostomus |
tarka géb |
Proterorhinus marmoratus |
kaukázusi törpegéb |
Knipowitschia caucasica |
A 9. § (3) bekezdését a Veresegyház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (II. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.