1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dunabogdány Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye és levélcíme: 2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 76.

(3) Az önkormányzat hivatalos internetes honlapja: www.dunabogdany.hu

(4) Az önkormányzat elektronikus levélcíme: info@dunabogdany.hu

(5) Az önkormányzat működési területe: Dunabogdány Község közigazgatási területe.

(6) Az önkormányzat hivatalos pecsétjei:

2. § (1) Az önkormányzat Dunabogdány Község történelmi hagyományai iránti tisztelete jeléül az alábbi jelképeket határozza meg:

(2) Az Önkormányzat a következő kitüntetéseket határozza meg:

(3) Az önkormányzat a jelképek és kitüntetések leírásáról, illetve odaítélésük és használatuk rendjéről külön önkormányzati rendeletben rendelkezik.

3. § (1) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai: Leutenbach (Németország).

(2) Térségi kapcsolatai: Ister-Granum Eurorégió, Dunakanyari Önkormányzati Társulás, Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás.

(3) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület különösen más települési képviselő-testületekkel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakíthat társulást.

(4) A képviselő-testület feladatai megvalósítása során számit a lakosság önszerveződő közösségeinek közreműködésére is, velük együttműködési kapcsolatot tart fenn. Ennek formái: kölcsönös részvétel a rendezvényeken, önkormányzati rendezvényekre meghívás, vizsgálatokban való részvételekre felkérés, vélemény, javaslat kérése.

4. § (1) Közfeladatok önkéntes vállalását megelőzően, illetve annak megszüntetése esetén a polgármester egyeztető eljárást folytat.

(2) Az egyeztetésbe be kell vonni az illetékes bizottságot, a jegyzőt és szükség szerint külső szakértőt vagy szakértőket.

(3) Az önként vállalt feladatok ellátásáról a Képviselő-testület dönt.

(4) Közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.

(5) A Képviselő-testület - a község lakosságának széles körét érintő - önkormányzati ügyben az adatvédelmi szabályok figyelembevételével kikérheti a választópolgárok véleményét. A vélemény akkor tekinthető hitelesnek, ha a kérdőív tartalmazza a választópolgár nevét, lakcímét és aláírását.

5. § (1) A Képviselő-testület feladat- és hatásköreit ülésein gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, és társulására ruházhatja át.

(3) A Képviselő-testület átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről az azt gyakorló szerv a Képviselő-testület következő rendes ülésén, illetőleg a feladathoz rendelt határidő lejártát követően haladéktalanul köteles írásban tájékoztatást adni.

(5) Az önkormányzat az éves költségvetése tekintetében átruházza a polgármesterre az előirányzatok módosításának, átcsoportosítás jogát esetenként 500 ezer forint összeghatárig. A módosításról, átcsoportosításról a döntést hozó a soron következő rendes testületi ülésén köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(6) Az átruházott hatáskörök felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

6. § (1) A Képviselő-testület létszáma 7 fő.

(2) A képviselők esküt tesznek. Az eskü szövege a következő:

(3) Az alakuló ülésről távollévő képviselő a soron következő testületi ülésen tesz esküt.

(4) A képviselő-testület az alakuló ülésén tagjai közül a polgármester javaslatára az alpolgármester választás lebonyolítására három tagú Szavazatszámláló Bizottságot választ.

7. § (1) A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján minden év január hó 31-ig éves munkatervet (a továbbiakban: munkaterv) fogad el.

(2) A Képviselő-testület munkáját a munkaterv alapján végzi.

(3) A polgármester a munkaterv összeállításához javaslatot kér a

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(5) A munkatervet meg kell küldeni mindazok részére, akiktől a polgármester javaslatot kért a munkaterv összeállításához, valamint a 28. § (5) bekezdésének megfelelően közzé kell tenni.

8. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli üléseit az önkormányzat székhelyén vagy az ülés meghívójában feltüntetett más helyszínen tartja.

(2) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint tart rendes ülést.

(3) A Képviselő-testület indokolt esetben munkatervtől eltérő időpontban is összehívható.

(4)¹ A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni az Mötv.-ben meghatározott esetekben, valamint akkor, ha azt a feladatellátás, hatáskör-gyakorlás megkívánja, vagy más, időközben felmerülő ok azt szükségessé teszi.

(5)²

9. § (1) Az ülés – figyelemmel a Mötv. zárt ülés elrendelésére vonatkozó 46. § (2) bekezdés a)-c) pontjaira – nyilvános, azon bárki részt vehet és a polgármester, illetőleg a képviselő indítványára a Képviselő-testület engedélyével felszólalhat. A Képviselő-testület vita nélkül, esetenként három percben egyszerű többséggel hozott döntésével engedélyezheti a felszólalást.

(2) A Képviselő-testület üléseiről a televízió, a rádió, a sajtó rögzített módon, illetőleg közvetlenül élő adásban tudósíthat.

(3) A választópolgárok – a zárt ülés anyaga kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület elé kerülő napirendek írásos előterjesztéseibe.

10. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő mint korelnök hívja össze.

(2) A polgármester a munkaterv, illetőleg az ahhoz beérkezett előterjesztések alapján állítja össze az ülés napirendjének javaslatát.

(3) A meghívót elektronikus formátumban, ha erre nincs mód, nyomtatott formában kell elkészíteni.

(4) Az ülésre meg kell hívni:

(5) A meghívóhoz – mely tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat, az előterjesztők megjelölését, a zárt ülés jelölését – mellékelni kell – a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztések, valamint a 12. § (6) bekezdésében foglalt esetek kivételével - a napirendi pontok előterjesztéseit, elektronikus formátumban. A (4) bekezdés d)-f) pontjaiban megnevezett meghívottak számára kizárólag annak a napirendi pontnak az előterjesztését kell megküldeni, amelyben a meghívott érintett.

(5) A meghívót és az írásos előterjesztéseket – a zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, valamint a 12. § (6) bekezdésben foglalt esetek kivételével - úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és tanácskozási joggal meghívottak a rendes ülést megelőző öt naptári nappal, a rendkívüli ülést megelőző egy naptári nappal megkapják.

(6) Ha a Képviselő-testület azonnali döntése szükséges, rendkívüli ülés összehívása történhet rövid úton (telefonon, telefaxon, illetőleg személyesen). Ebben az esetben az előterjesztés a helyszínen is kiosztható, illetve szóban is előterjeszthető.

(7) Az ülés időpontját és fő napirendi pontjait a Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: hivatal) hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján, valamint a község hivatalos honlapján az ülés meghívójának kézbesítésével egyidejűleg meg kell hirdetni.

(8) A meghívottak közül az ülés valamennyi napirendi pontja tekintetében tanácskozási jog illeti meg a jegyzőt, illetőleg a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a (3) bekezdés d)-f) pontjaiban meghatározott személyeket pedig azon napirendi pontok tekintetében, amelyek őket érintik.

(9) A polgármester és az önkormányzati képviselő a (8) bekezdésben meghatározottakon túlmenően javaslatot tehet a meghívottak részére a tanácskozási jog biztosítására, melyről a Képviselő-testület esetenként egyszerű szótöbbséggel határoz.

(10) A német nemzetiségi önkormányzat elnöke jogosult tanácskozási joggal részt venni a képviselő-testület, illetőleg bármely bizottság német nemzetiséget érintő napirendi pontjának a tárgyalásán, ideértve a zárt üléseket is.

11. § Az ülés előkészítését a polgármester a jegyző közreműködésével látja el. Az előterjesztés határidőben történő megfelelő előkészítését, az egyeztetések elvégzését a jegyző ellenőrzi és biztosítja az előterjesztés törvényességét.

12. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelettervezet, a határozati javaslat, a beszámoló és a tájékoztató. Az előterjesztésnek minden olyan információt tartalmaznia kell, amely a döntéshez szükséges.

(2) Előterjesztést a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnök, a képviselő és külön jogszabály felhatalmazása alapján a jegyző, valamint az önkormányzati intézmény vezetője tehet.

(3) A Képviselő-testület ülésére az előterjesztés elektronikus formátumban, vagy nyomtatott formában, különösen indokolt esetben szóban nyújtható be. A határozati javaslatot abban az esetben is írásban kell benyújtani, amennyiben az előterjesztés szóbeli.

(4) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a jegyző előzetes törvényességi ellenőrzését követően, a feladat szerint hatáskörrel rendelkező bizottság tárgyalja meg.

(5) A munkatervben meghatározott napirendi pontokra vonatkozó előterjesztést legkésőbb az ülés időpontja előtt nyolc naptári nappal kell a polgármesterhez aláírásra eljuttatni.

(6) Az írásos előterjesztésnek a meghívó kiküldését követő kézbesítését, illetve a testületi ülésen történő kiosztását a polgármester engedélyezi. A testületi ülésen kiosztott előterjesztés áttanulmányozásához – szükség szerint szünet elrendelésével – megfelelő időt kell biztosítani.

(7) A zárt ülésen tárgyalt előterjesztés a zárt ülés elrendelését követően kerül kiosztásra a képviselők részére, melyet a zárt ülés bezárását követően vissza kell szolgáltatniuk a Polgármesteri Hivatalnak.

(8) Az előterjesztéshez kapcsolódó módosító javaslatot legkésőbb az érintett előterjesztés tárgyalása során a vita lezárásáig lehet benyújtani a polgármesterhez.

(9) Az előterjesztés részletes tartalmi és formai követelményeiről a jegyző utasításban rendelkezik.

13. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, illetőleg a jegyző javasolhatja a Képviselő-testületnek a napirendi javaslatba felvett ügyekkel össze nem függő előterjesztés sürgős megtárgyalását (sürgősségi javaslat).

(2) A sürgősségi javaslatot előterjesztés formájában a polgármesternél kell írásban benyújtani legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanapon tizenkét óráig.

(3) A sürgősségi javaslatnak tartalmaznia kell a tárgyat, a határozati javaslatot, rövid indokolást, továbbá az előterjesztő nevét és aláírását.

(4) Amennyiben a polgármester a javaslatnak nem ad helyt, akkor a Képviselő-testület vita nélkül dönt a sürgősség tárgyában.

(5) Rendkívül indokolt esetben – külön indokolással – a sürgősségi javaslat szóban is előterjeszthető. A határozati javaslatot egyidejűleg írásban kell benyújtani.

14. § (1) Az ülés elnöke a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő mint korelnök.

(2) Az ülést a polgármester nyitja meg, vezeti, valamint zárja be.

(3) Az ülésen nem tárgyalt napirendi pontok a következő ülés napirendjére kerülnek.

15. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Amennyiben az ülés meghirdetett időpontját követő tizenöt percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelent meg, akkor az ülést a polgármester elnapolja és bejelenti az új ülés időpontját. Az elnapolt ülés napirendje tekintetében a 14. § (3) bekezdés rendelkezései az irányadóak. Az új ülés időpontjának meghatározásakor a 10. § (5)–(6) bekezdését kell irányadónak tekinteni.

(3) Amennyiben az ülés a napirend tárgyalása közben válik határozatképtelenné, úgy a határozatképtelenség megállapításától számított tizenöt perc elteltével a polgármester az ülést berekeszti. A berekesztett ülés napirendje tekintetében a 14. § (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

16. § (1) Amennyiben a meghirdetett időpontban a Képviselő-testület határozatképességéhez szükséges számú képviselő megjelent, a polgármester megállapítja a testület határozatképességét és megnyitja az ülést.

(2) A polgármester ismerteti a javasolt napirendi pontokat és a sürgősségi javaslatokat.

(3) A polgármester valamennyi rendes ülésen beszámol az előző rendes ülés óta eltelt időszakban tett fontosabb intézkedéseiről, döntéseiről és a jelentősebb eseményekről.

(4) A polgármester írásban terjeszti a Képviselő-testület elé a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatót.

17. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melyről a testület vita nélkül dönt.

(2) Az előterjesztő a napirendi pont tárgyalását követő szavazás megkezdéséig az előterjesztését visszavonhatja.

18. § (1) A Képviselő-testület az elfogadott napirendeket egyenként tárgyalja. A polgármester javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Az előterjesztő az írásos előterjesztéshez, legfeljebb tíz percben, tömör szóbeli kiegészítést tehet.

(3) A vita megkezdése előtt a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke legfeljebb öt percben ismertetheti a bizottság álláspontját. Ezt követően a polgármester megnyitja a vitát, szólásra kézfeltartással a polgármesternél lehet jelentkezni. A felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

(4) A képviselő, illetőleg az arra feljogosított, a vita során két alkalommal, szólhat hozzá az előterjesztéshez. A hozzászólás ideje az első alkalommal öt, a második alkalommal kettő perc lehet. Módosító javaslat indokolására a képviselő egy alkalommal két percben jogosult.

(5) Az időkorláttól és felszólalás számának korlátozásától a Képviselő-testület ügyrendi javaslatra eltérhet.

(6) Az ülés elnöke nem nyit vitát:

(7) Vita megnyitására a (6) bekezdés szerinti napirendek kapcsán csak akkor kerülhet sor, ha ügyrendi javaslat alapján a képviselő-testület egyszerű többséggel megszavazza.

19. § (1) A képviselő napirenden nem szereplő önkormányzati ügyben ülésenként interpellációt intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a bizottságok elnökeihez. Az interpellációt írásban kell benyújtani, legkésőbb a testületi ülés előtt kettő munkanappal.

(2) Az interpellációk megtárgyalására a napirend végén, nyílt ülés keretében kerül sor.

(3) Az előzetesen írásban benyújtott interpellációra adott szóbeli válaszra három perc áll rendelkezésre. Interpellációra írásban tizenöt napon belül kell válaszolni. Az írásbeli választ minden képviselő részére meg kell küldeni.

(4) A Képviselő-testület az interpellációra adott szóbeli válasz elfogadásáról vita nélkül dönt. Írásbeli válasz esetén a döntésre - a szóbeli válaszra vonatkozó szabályok alkalmazásával - a következő testületi ülésen kerül sor.

(5) Amennyiben a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, az interpellációval érintett ügy megtárgyalására a polgármester az illetékes szakbizottságot kijelöli.

(6) A képviselő az interpellációkat követően napirenden nem szereplő önkormányzati ügyben kérdést intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, illetőleg a jegyzőhöz. A kérdésre, valamint a szóbeli válaszra két-két perc áll rendelkezésre. A kérdésre tizenöt napon belül írásban is lehet válaszolni.

20. § (1) A képviselő a napirend megállapítása, valamint a napirendek tárgyalása során ügyrendi javaslatot tehet. Ügyrendi javaslatot valamennyi képviselő – a Mötv., valamint jelen rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével – az ülés vezetésével, a felszólalások korlátozásával, a vita lezárásával és a szavazás módjával összefüggésben tehet a határozathozatalig.

(2) A javaslat ügyrendi jellegéről a polgármester dönt. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) Lezárt napirendi ponthoz, határozathozatal közben, illetőleg azt követően ügyrendi javaslat nem tehető.

(4) A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat elfogadása esetén, a testület további vita nélkül dönt az előterjesztésről.

21. § (1) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja az ülés vagy a tárgyalt napirendi pont tárgyának elnapolását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Az elnapolt napirendi pontot legkésőbb a következő munkaterv szerinti rendes testületi ülésen kell első napirendként felvenni.

(3) Korábban tárgyalt napirendi pont esetleges újratárgyalásának előterjesztéséről a polgármester dönt.

22. § (1) A tanácskozás rendjének biztosítása a polgármester kizárólagos feladata.

(2) A polgármester

(3) A polgármesternek a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseivel kapcsolatban vita nem nyitható.

23. § (1) Ha a napirendi ponthoz további hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetősége van a vitában elhangzottak összefoglalására és a felmerült kérdések megválaszolására. Ezt követően a polgármester elrendeli a szavazást.

24. § (1) A Képviselő-testület az előterjesztésről nyílt, név szerinti, illetőleg titkos szavazással dönt. A nyílt szavazás kézfeltartással történik.

(2) A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű szavazattöbbséggel hozza.

(3) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata – minősített többség – szükséges a Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjaiban, illetve 50. §-ában említetteken felül:

(4) A polgármester először a benyújtott módosító javaslatokat teszi fel szavazásra logikai sorrendben, végül az elfogadott módosításokkal kiegészített eredeti javaslatot.

(5) Ha a módosító javaslattal az előterjesztő egyetért, arról külön szavazást tartani nem kell.

(6) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester ismerteti a döntést.

25. § (1) Amennyiben – az ülésen – az adott napirendi pont tekintetében a szavazás eredménye vitássá válik, a jegyző indítványozhatja a polgármester felé a döntési javaslat feletti ismételt szavazást. Az ismételt szavazásra – okának felmerülését követően – haladéktalanul kerül sor.

(2) A szavazás eredménye abban az esetben válhat vitássá, amennyiben:

(3) Egy alkalommal megismételt szavazást tarthat a Képviselő-testület abban az esetben is, amikor a tárgyalt napirendi pontok előterjesztéseiben szereplő döntési javaslat valamelyike nem kapta meg a szükséges többséget.

(4) A (3) bekezdés szerinti ismételt szavazást az előterjesztő kezdeményezheti, melyről a Képviselő-testület határoz.

26. § (1) A képviselő – szavazás megkezdése előtt előterjesztett – ügyrendi javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül határoz a név szerinti szavazás elrendeléséről.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben.

(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben szólítja a képviselőket, akik nevük elhangzásakor felállva – „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal – szavaznak.

(4) A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a polgármesternek.

(5) Az eredményt tartalmazó jegyzéket a polgármester és a jegyző aláírásával hitelesíti.

27. § (1) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben titkos szavazást tarthat, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A titkos szavazást három tagú, a képviselő-testület tagjaiból álló Szavazatszámláló Bizottság megválasztásával, annak közreműködésével kell lebonyolítani.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) A szavazatszámláló bizottság

28. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a:

(2) A rendeletalkotási kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság és a jegyző bevonásával a kezdeményezést, majd az előkészített rendelettervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A Képviselő-testület a hosszú távú és átfogó kérdéskörű rendeletalkotást megelőzően szabályozási koncepció elkészítéséről is dönthet, ebben az esetben a rendeletalkotás kétfordulós tárgyalásban történik.

(4) Indokolt esetben a Képviselő-testület döntése alapján az állampolgárok széles körét érintő önkormányzati rendelettervezetet közszemlére kell tenni.

(5) A rendeletet a hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. Amennyiben a rendelet szövege eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. A rendeletek egységes szerkezetbe foglalt szövegét a kihirdetést követő egy héten belül meg kell jelentetni az önkormányzat hivatalos honlapján.

(6) Az önkormányzati rendeletek nyilvántartása, a rendeletek évenkénti hatályosulásának felülvizsgálata és hozzáférhetőségük biztosítása a jegyző feladata.

(7) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése a rendelet megalkotójának teljes megjelölését: „Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselő-testületének”, a rendelet sorszámát és kihirdetésének idejét: .../... (a rendelet sorszáma/évszám), valamint (...) –ben a kihirdetés hónapja és napja, az „önkormányzati rendelete” kifejezést, és a rendelet címének megjelölését foglalja magában (rövidítése: a rendelet sorszáma, kihirdetésének ideje, „önkormányzati rendelet” kifejezést foglalja magában).

29. § (1) A Képviselő-testület a feladat és hatáskörébe tartozó – jogszabályalkotást nem igénylő – ügyekben határozattal dönt.

(2) A határozat jelölése a naptári éven belül.../.... (sorszám/év) (….) (a hónap római számmal, a nap arab számmal való jelölése) folyamatos sorszámmal történik (rövidítése: önk. határozat). A határozatban meg kell jelölni a végrehajtás határidejét és felelősét.

(3) A jegyző a határozatokról betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

(4) A határozatokba történő betekintés rendjét – a jogszabályi előírások keretein belül – a jegyző határozza meg.

(5) A hozott határozatokról jegyzőkönyvi kivonat készül, melynek hitelességét a jegyző igazolja.

(6) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

30. § (1) A Képviselő-testület üléséről írásos jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről, megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv megtekinthető a hivatalban, valamint a település hivatalos honlapján.

(2) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmára és készítésének szabályaira a Mötv. 52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

(4) A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, melybe a jegyző által készített titokköri jegyzékben meghatározott személyek jogosultak betekinteni.

(6) A jegyzőkönyv – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – nyilvános, bárki számára megtekinthető az (1) bekezdésben meghatározottak szerint.

(7) A jegyzőkönyvbe történő betekintés rendjét a jegyző határozza meg.

31. § (1) Az önkormányzati képviselő a Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott jogain és kötelezettségein felül köteles:

32. § (1) A Képviselő-testület döntésének előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, a testületi előterjesztés előkészítésére, önkormányzati feladatok szakmai véleményezésére, javaslattételre állandó bizottságokat hoz létre.

(2) Állandó bizottságok, tagjainak száma:

(3) A bizottságok az alábbi önkormányzati feladat- és hatáskörrel rendelkeznek:

33. § (1) A bizottság elnöke megválasztásával egyidejűleg gondoskodik akadályoztatása esetére helyettesének kijelöléséről.

(2) A bizottsági ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a polgármestert, az alpolgármestert, valamint a jegyzőt értesíteni kell.

(3) A bizottság ülését össze kell hívni, ha ezt a polgármester, illetőleg a bizottsági tagok egynegyede indítványozza.

(4) A bizottságok elnökei megállapodhatnak valamely téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. A bizottságok együttes ülést tartanak a Képviselő-testület vagy a polgármester felkérésére. Az együttes ülésen határozataikat önállóan hozzák meg.

(5) Bizottságok hatáskör-összeütközése tárgyában a Képviselő-testület a következő rendes ülésén dönt.

(6) A bizottsági ülést az elnök vezeti, a bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén helyettese.

(7) A polgármester és a bizottságok külső szakértő megbízására tehetnek javaslatot, melynek elfogadásáról a testület dönt.

(8) A bizottsági ülésről a 30. § szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök és a bizottság egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet nyolc napon belül meg kell küldeni a polgármesternek.

(9) A Bizottság a Képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlása során határozattal dönt.

(10) Bizottsági tag visszahívását bármely képviselő kezdeményezheti, erről a Képviselő-testület minősített többségi szavazattal határoz.

(11) A bizottság működésére – figyelemmel a Mötv. 57-61. §-aiban foglaltakra – e rendeletnek a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

34. § (1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati ügy vitelére, kivizsgálására ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság a meghatározott feladat elvégzéséről szóló beszámoló elfogadásával vagy meghatározott idő elteltével szűnik meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Létszámát a Képviselő-testület esetenként határozza meg. Az ideiglenes bizottságnak nem képviselő tagja is lehet.

(4) Az ideiglenes bizottság létrehozatalakor dönteni kell annak költségkeretéről is.

35. § (1) A polgármester megválasztását követően a Képviselő-testület előtt esküt tesz. A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek.

(3) A polgármester pecsétje körbélyegző, kerületén feliratozással: Dunabogdány Község Polgármestere – középen a Magyarország címerével.

(5) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatai különösen:

36. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai sorából, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a polgármester munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.

(2) A polgármester általános helyettese az alpolgármester.

(3) A polgármester határozza meg az alpolgármester feladatait.

(4) Az alpolgármesterre egyebekben irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

37. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdés rendelkezései szerint látja el feladatait.

(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek a Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontja alapján, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

(4) A jegyző vezeti a hivatalt.

(5) A polgármester a (3) bekezdésben foglalt önkormányzati feladatok ellátása során a jegyzőt utasíthatja.

(6) A jegyző pecsétje körbélyegző, kerületén feliratozással: Dunabogdány Község Jegyzője, középen a Magyarország címerével.

38. § (1) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Dunabogdányi Polgármesteri Hivatal.

(2) A hivatal székhelye: 2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 76.

(3) A hivatal pecsétje: körbélyegző, kerületén feliratozással: Dunabogdányi Polgármesteri Hivatal – középen Magyarország címerével.

(4) A hivatal ellátja a jogszabályban meghatározott közigazgatási feladatokat.

(5) A hivatal hétfői napokon 7.30 órától 18.00 óráig, keddi, szerdai és csütörtöki napokon 7.30 órától 16.00 óráig, valamint pénteken 7.30 órától 13.00 óráig tartó munkarendben működik.

(6) A hivatal hétfői napokon 13.00 órától 18.00 óráig, szerdai napokon 8.00 órától 12.00 óráig és 13.00 órától 16.00 óráig, illetőleg pénteken 8.00 órától 12.00 óráig tart ügyfélfogadást.

39. § (1) A Képviselő-testület a választópolgárokkal kialakított megfelelő kapcsolat érdekében, valamint a választópolgároknak az önkormányzati munkába való bekapcsolódása céljából lakossági fórumot, illetőleg közmeghallgatást tart, melynek célja a lakosság közvetlen tájékoztatása, a fontos önkormányzati döntések előtt a lakossági vélemények megismerése, a közérdekű javaslatok meghallgatása.

(2) A Képviselő-testület munkaterv szerint, évente legalább egy alkalommal tart közmeghallgatást.

(3) A közmeghallgatás napirendjét a meghirdetés időpontjának és helyének megjelölésével együtt a hivatal hirdetőtábláján és a község hivatalos honlapján, a közmeghallgatás napját megelőzően legalább öt nappal közzé kell tenni. A hirdetményben fel kell hívni a lakosság figyelmét arra, hogy a közmeghallgatással, illetőleg annak napirendjével kapcsolatosan kérdéseiket előzetesen eljuttathatják a hivatalba. A közmeghallgatás időpontjáról és tervezett napirendjéről a médiát is tájékoztatni kell.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokra, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az illetékes bizottságnak, polgármesternek, Polgármesteri Hivatalnak meg kell vizsgálni, és 15 napon belül választ kell adnia a kérdést feltevőnek. A válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást kell adni. Közérdekű ügyben tett kérdésekre harminc napon belül kell választ adni.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül a 30. § rendelkezéseire figyelemmel.

40. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a jogszabályi keretek között nyújt segítséget.

(2) A nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő rendes ülésen napirendre tűzni. Ha a döntés az önkormányzat más szervének hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított harminc napon belül köteles az ügyben döntést hozni.

(3) A Képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével köteles megalkotni minden olyan helyi rendeletét, amely a helyi közoktatás, a helyi tömegkommunikáció, a helyi hagyományápolás és a helyi kultúra körében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érinti.

41. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülést követően hat hónapon belül megválasztásának időtartamára, a polgármester előterjesztése alapján gazdasági programot fogad el.

(2) A gazdasági program tartalmazza:

42. § A költségvetést az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletalapján kell összeállítani.

43. § A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonról, vagyoni értékű jogokról, a vagyonhasznosítás módjáról, valamint az önkormányzat vállalkozásaival összefüggő előírásokról külön önkormányzati rendeletet alkot.

44. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrző tevékenységet jogszabályokban meghatározott szervek, a polgármester, a jegyző és a Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság útján látja el.

(2) Az önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését az önkormányzat a hivatal útján látja el.

45. § (1) A Képviselő-testület a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről külön önkormányzati rendelet alkot.

(2) Az állandó bizottságok tagjainak és tisztségviselőinek névsorát külön határozat állapítja meg.

(3) A rendelet mellékletei a következők:

(4) A rendelet függelékei a következők:

(5) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(6) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 12/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.