Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdésének 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §

Jelen rendelet hatálya a Budapest XI. kerület, Budaörsi út – Gazdagréti út - Rétköz utca – Háromszék utca – Sasadi út által határolt területre (továbbiakban: Szabályozási Terület) terjed ki.

2. Az előírások alkalmazása

2. §

(1) A Szabályozási Területen területet felhasználni, telket, építési telket vagy területet kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, valamint rendeltetését módosítani (együtt építési munka), településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárást lefolytatni csak e rendelet és a Szabályozási Terv alapján szabad.

(2)  A Szabályozási Területen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.), az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), a Budapest főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II. 16.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: FRSZ) és a Fővárosi Közgyűlés 50/2015. (I. 28.) számú határozatával elfogadott Fővárosi Településszerkezeti Terv (a továbbiakban: TSZT) vonatkozó előírásait jelen rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni és az általános érvényű rendelkezések, hatósági előírások és szabványok vonatkozó előírásait kell betartani.

(3)  A rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: Szabályozási Terv – SZT/1-2 tervlapok

b  2. melléklet: Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékeinek összefoglaló táblázata

c)  3. melléklet: Az alkalmazott építési övezetek jeleinek ismertetése

(4)  Jelen rendelet a Szabályozási Tervvel együtt alkalmazandó.

(5)  A Szabályozási Terven rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek:

a) szabályozási vonal

b)  építési övezet jele

c) építési övezet határa

d) építési hely a jelen szabályzat idevonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével

e) kötelező megszüntető jel

f) településszerkezeti jelentőségű kerékpáros infrastruktúra nyomvonala

g) meglévő, megtartandó és kiegészítendő fasor

h) kötelezően megtartandó zöldfelület

i) telepítendő fasor

(6)  A kötelező érvényű szabályozási elemektől eltérni vagy azokat megváltoztatni csak a jelen rendelet módosításával lehet.

(7)  A Szabályozási Terven jelölt irányadó és tájékoztató, alaptérképi elemektől jelen rendelet módosítása nélkül lehet eltérni vagy azokat módosítani.

3. Értelmező rendelkezések, fogalommagyarázat

3. §

E rendelet alkalmazásában:

1.  Fasor: meghatározott fajú és fajtájú, egy sorban lévő fák összessége, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák kifejlett korában várható koronaátmérőjének másfélszerese, kivéve a tűzoltási felvonulási területeket valamint a planténerbe ültetett fákat.

2.  Kétszintes növényzet: (tetőkertek - OTÉK 5. számú melléklet alkalmazása esetén)

a) a telekre előírt zöldfelület területének minden 150 m²-ére számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa vagy

b)  legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró telepítése, vagy

c)  legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa + legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje.

 3. Háromszintes növényzet: (tetőkertek - OTÉK 5. számú melléklet, valamint jelen rendelet alkalmazása esetén)

a)  a telekre előírt zöldfelület területének minden 150 m²-ére számítva háromszintesnek minősül, ha legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, és

b)  legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és

c)  a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró telepítése.

4.  Lapostető: épület felső lehatárolására szolgáló szerkezet, melynek lejtése a 10 %-ot nem haladja meg.

5.  Parkolóterületi célú szintterületi mutató (szmp): az egyes építési telkek beépítése során: az összes parkolóterületi célú és a kiszolgáló közlekedési területeikkel együttes bruttó szintterület és a telek területének hányadosa. (bruttó összes szintterület m²/telekterület m²)

6.  Pavilon: kereskedelmi, szórakoztató́, vendéglátó́ vagy szolgáltató tevékenységre használt, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas meghatározott ideig fennálló́ maximum 12 négyzetméter alapterületű építmény.

7.  Szintterületi mutató (átalános célú szmá): az egyes építési telkek beépítése során: az összes általános, nem parkolóterületi célú építményszint bruttó területének és a telek területének hányadosa. (bruttó összes szintterület m²/telekterület m²).

4. Területfelhasználási egységek

4. §

(1)  A Szabályozási Terület, valamint az azt közvetlenül határoló területek a TSZT és az FRSZ szerint beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódnak.

(2)  A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekbe tartoznak:

a)                 Vi-2: 2.25 (1.5+0.75)                   Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű

                                                                     területek

b)                 Lk-2: 1.5 (1.0+0.5)                      Kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű

                                                                     lakóterületek

(3)  A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekbe tartoznak:

a)  KÖu – Közúti közlekedési terület

I. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési terület (a szabályozási területet határoló közterületek): Budaörsi út

II. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési terület (a szabályozási területet határoló közterületek): Sasadi út, Gazdagréti út, Rétköz utca

b)  Egyéb - övezetbe nem sorolt - közterületek – Vi-2 és Lk-2 területfelhasználási egységeken belüli közterületek

c)  Zkp – közkert, közpark terület: Beregszász tér

II. Fejezet

A területek felhasználásának és beépítésének általános szabályai

5. Telekalakításra vonatkozó rendelkezések

5. §

(1)  Kötelező telket alakítani új építés, meglévő épület bővítése esetén a szabályozási vonallal és a kötelező megszüntetéssel érintett telkek esetében.

(2)  A Szabályozási Területen a telkek a telekrendezés szabályai és az övezeti előírások keretei között összevonhatók és megoszthatók.

(3)  A telekalakítással nem jöhet létre az övezeti előírásokkal ellentétes állapot.

(4)  Az övezeti határvonal minden esetben telekhatár is, egy telken két övezet nem jöhet létre.

(5)  Az építési övezetkben előírt minimális telekszélességet a telek beépítésre kerülő részén kell biztosítani.

6. Az építés és bontás általános feltételei, a területeken elhelyezhető

funkciók, építmények

6. §

(1)  A Szabályozási Területen elhelyezhető létesítményeket jelen rendelet egyedi építési övezeteire vonatkozó előírásai tartalmazzák.

(2)  A Szabályozási Területen egy épületen belül különböző rendeltetési egységek is létesíthetők.

(3)  A Szabályozási Területen sátor, lakókocsi nem helyezhető el.

(4)  A Szabályozási Területen a telkek közterületi határvonalán kerítés a jelen rendelet egyedi övezeti előírásai alapján létesíthető.

(5)  Tereprendezés: az 1996/12, 1996/14, 1996/15, 1996/21 és 1996/23 helyrajzi számú telkek beépítése során tereprendezés úgy végezhető, hogy a telekhatáron belül a terepszint az eredeti terepszinthez képest átlagosan +1,0 méteres mértékig, a telekhatáron maximum +1,0 méterrel változtatható meg, a tereprendezést ennek megfelelően lehet kialakítani. Amennyiben szükséges az új terepszint kialakításához támfal létesíthető.

7. Építmények elhelyezése, kialakítása, átalakítása, bővítése

7. §

(1)  A Szabályozási Területen az elő-, oldal- és hátsókert mérete:

a)  új épület létesítése és meglévő épület bővítése, átépítése esetén az elő-, oldal- és hátsókert méretét jelen rendelet egyedi övezeti előírásanak megfelelően kell kialakítani

b)  a Szabályozási Terven építési hely jelölése esetén annak, valamint jelen rendelet egyedi övezetekre vonatkozó előírásainak megfelelően

c)  a meglévő épületek esetében: kialakult.

(2)  Meglévő épület bővítése, átalakítása esetén közterületről és a szomszédos épületből látható, 1 métert meghaladó magasságú új tűzfal kialakítása esetén az épület határoló falát zárt homlokzatként kell megtervezni és kialakítani.

(3)  Meglévő épület tetőterének beépítése csak abban az esetben megengedett, ha az új rendeltetési egység után számított gépjárművek elhelyezése jelen rendelet parkolási előírásai szerint megoldható.

(4)  Új épületeknél az eső- illetve napvédő szerkezetek helye kialakítandó, egyedi légkondicionáló berendezések közterületről nem látható elhelyezésének lehetősége biztosítandó, vagy központi légkondicionálás létesítendő.

(5)  Immissziós mérések eredményeit kijelző, turisztikai, vagy önkormányzati információs tábla nem minősül reklámhordozónak, bármely közterületen elhelyezhető, ha a gyalogos forgalmat nem akadályozza.

8. Épületmagasság, tető kialakítás

8. §

(1)  A Szabályozási Területen a maximális épületmagasság az egyes övezetekben nem haladhatja meg a jelen rendelet övezeti előírásaiban meghatározott értékeket.

(2)  Új épület létesítése és meglévő épület, bővítése átalakítása esetén

a)  a tető hajlásszöge legfeljebb 45^o lehet, ennél magasabb meglévő megtartható,

b)  nem hagyományos tetőidommal lefedett épület össztérfogata nem haladhatja meg a hagyományos tetőidom szabályai szerint kialakított épületét.

9. Közlekedés, parkolás

9. §

(1)  A Szabályozási Területen lévő utcák szabályozási szélességét a közterület-szabályozással érintett telkek esetében a szabályozási terv tartalmazza.

(2)  Új épület létesítése a jelen rendeletben előírt személygépjármű férőhelyeket az építéssel egyidőben telken belül kell kialakítani.

(3)  Meglévő épület bővítése, vagy funkcióváltása esetén a meglévőhöz képest annyi többlet személygépjármű elhelyezését kell biztosítani, mely a korábbi funkcióhoz tartozó előírásokhoz képesti növekmény.

(4)  A rendeltetésszerű használat biztosításához szükséges parkolóhelyeket az alábbi módon kell biztosítani:

Egy személygépkocsi számítandó:

1.  lakófunkciójú épület létesítése esetén minden lakóegység után

2.  az 1996/12, 1996/14, 1996/15, 1996/21 és 1996/23 helyrajzi számú telkek beépítése során lakóépületek létesítése esetén a lakások után az alábbiak szerint:

a)   nettó 120 m²-t meghaladó lakás alapterület esetén, valamint ezen lakások esetében további egy gépjárműtároló

b)   nettó 66-120 m² lakás alapterület esetén

c)   nettó 45-65 m² lakás alapterület esetén a lakásszám háromnegyede után

d)   nettó 45 m²-nél kisebb lakás alapterület esetén a lakásszám fele után

3.  szálláshely szolgáltató egység vendégszobaszámának fele után

4.  vendéglátó egység épületen belüli fogyasztóterének minden megkezdett nettó 25 m² alapterülete után

5.  alsó- és középfokú nevelési-oktatási egység (bölcsőde, óvoda, alsó- és középfokú iskola) nettó alapterületének minden megkezdett nettó 100 m²-e után

6.  egyéb közösségi szórakoztató, kulturális egység minden megkezdett 10 férőhelye után, valamint ahol a férőhely száma nem állapítható meg (múzeum, művészeti galéria, levéltár stb.) a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek minden megkezdett 50 m2 nettó alapterülete után,

7.  egyéb művelődési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett nettó 100 m² alapterülete után,

8.  sportolás célját szolgáló egységek minden 20 férőhelye után

9.  igazgatási, ellátó, szolgáltató és a nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett nettó 25 m² alapterülete után,

10. idősek otthona esetében minden 10 férőhely után.

(5)  Újonnan épített teremgarázsban nem alkalmazható olyan emelőgépes parkológép, mely egymástól függetlenül nem használható parkolóállások kialakítását eredményezi.

(6)  Telken létesített terepszint alatti gépkocsitároló rámpája közterületen és közhasználat céljára átadható magánúton nem alakítható ki.

(7)  Telken belüli felszíni parkoló csak fásítással együtt létesíthető. 3 db parkolóhely létesítése után legalább 1 db közepes növekedésű lombos fa telepítése szükséges.

10. A közműlétesítményekre vonatkozó rendelkezések

10. §

(1) A meglévő közművek kiváltásakor vagy megszüntetésekor a feleslegessé vált közművezetéket, közműlétesítményt fel kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy nem maradhat sem felszín felett, sem felszín alatt.

(2)  Útrekonstrukció esetén – amennyiben szükséges - az érintett meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról, az utcafásítás lehetősége érdekében a közművek átépítéséről is gondoskodni kell.

(3)  Az átépülő közművezetéket a jogszabályi előírás szerint megengedett legkisebb fektetési távolságra kell elhelyezni a várhatóan hosszabb időtávban helyen maradó közmű mellé, hogy utcafásításra terület szabaduljon fel.

(4)  A közművezetékeket felszín alatti, a közműlétesítményeket felszín alatti vagy épületen belül történő elhelyezéssel kell kivitelezni.

(5)  Ha a beépítés legalsó padlószintje mélyebbre kerül a csatorna folyás-fenékszintjénél, akkor a keletkező, összegyűlő vizeket helyi átemelő létesítésével kell a közcsatorna-hálózatba vezetni.

(6)  A Szabályozási Területen terepszint alatti építkezéssel a talaj-és rétegvíz áramlás útját elzárni nem szabad, annak megfelelő tovább vezetéséről a mélyépítés keretében gondoskodni kell.

(7)  A Szabályozási Területről a szennyvizet közcsatornával kell elszállítani, amelybe csak az előírásoknak megfelelő szennyezettségű szennyvíz vezethető, ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(8)  Zárt szennyvíztároló nem létesíthető, a meglévők felszámolásáról a közcsatorna hálózatra való rákapcsolódással egy időben a szennyvíz keletkeztetőjének gondoskodni kell.

(9)  A Szabályozási Területen belül a közép-, a kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat, valamint a táv- és hírközlési hálózatokat felszín alatti elhelyezéssel kell kivitelezni. A helytakarékosság érdekében tartalékkal rendelkező nagy nyílásszámú alépítmény hálózatot kell kialakítani, amelybe az egyes táv- és hírközlési kábelek utólag behúzhatók.

(10)  Épületek közötti légtérben a közterületeken légvezeték, légkábel, adatkábel nem létesíthető, kivéve azokat az eseteket amennyiben ezek a közösségi közlekedés technikai feltételeinek biztosításához szükségesek.

(11) Vezeték nélküli közcélú hírközlési létesítmények (antenna, antennatartó szerkezet) telepítésénél:

a)  önálló antenna és antennatartó építmények, (tornyok) nem helyezhetők el,

b)  antenna vagy antennatartó szerkezet kizárólag épület tetőszerkezetén helyezhető el.

11. Környezetvédelem

11. §

(1)  A Szabályozási Területen a hőellátást vezetékes energiaszolgáltatás alapú (távhő, gáz, elektromos) formában vagy megújuló (kivéve szélenergia) energiaforrásokkal kell biztosítani.

(2)  Talajvédelem

a)  Az építkezések megkezdése előtt a felső termékeny talajréteget szakszerűen le kell termelni, deponálni. Az építés befejezése után, a telken belül elterítve a zöldfelületek kialakításához fel kell használni. A termőföld maximum egy évig deponálható, ezt követően talajjavítással használható fel.

b)  Az építési munkálatok során még esetlegesen előkerülő talajszennyező anyagot, vagy szennyezett talajt az építtetőnek be kell vizsgáltatni. A kimutatott veszélyességi fokozatnak megfelelően – az illetékes környezetvédelmi hatóság előírásai alapján - kell eljárni az elszállíttatás és az ártalmatlaníttatás során.

c)  A területen kontakt talajszennyezéssel járó új ipari - üzemi - szolgáltató tevékenység nem folytatható.

d)  Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj, építési törmelék nem használható.

(3)  Megújuló energia használata

Új építésű irodaházak esetén az épületek energiaellátásának 25 %-át megújuló energiából kell fedezni.

(4)  Zajvédelem

Zenés szórakoztató létesítmény lakóépület, lakó rendeltetést tartalmazó épület telekhatárától számított minimum 200 méteres távolságra helyezhető el.

(5)  Hulladékgazdálkodás

Veszélyes hulladék keletkezésével járó tevékenységek a vonatkozó jogszabályok szerint, az átmeneti gyűjtés és tárolás szabályainak betartásával végezhető. A területen csak a tevékenység során helyben keletkező veszélyes hulladékok átmenti tárolása megengedett, külső forrásból származó veszélyes hulladék tárolása, kezelése, ártalmatlanítása tilos.

(6)  Fényszennyezés

Épület díszkivilágítása a szomszédos, vagy szemközti épület használatát zavaró kialakítással nem engedélyezhető.

12. Zöldfelületek

12. §

(1)  A beépítés során a minimálisan kialakítandó zöldfelület arányát az övezeti előírások tartalmazzák. A kötelezően kialakításra kerülő zöldfelület minimum 50 %-át egybefüggően kell kialakítani, kivétel ez alól az Lk-2-XI-L-03 jelű övezet.

(2)  A kedvezőbb városökológiai adottságok kialakítása érdekében az építési telkeken és a közterületeken az aktív zöldfelületeket a lehető legnagyobb egybefüggő kiterjedéssel valamint nagy lombtömeget adó és biológiailag aktív növényzet biztosításával kell kialakítani.

(3)  A meglévő közterületek átalakítása és felújítása során a közterületi zöldfelületek tervezéséről és kialakításáról is gondoskodni kell.

(4)  Fásítandóak a Szabályozási Terv-en „Telepítendő fasor” jelkulccsal ellátott területek, illetve közútszakaszok.

(5)  Az 1948/1 hrsz. telek korlátlan közhasználatú területként tartandó meg, a kötelezően megtartandó zöldfelület mértéke 60%.

(6)  A kiépítendő új utcák kétoldalt fásítandók, utcánként azonos korú és fajtájú egyedek előnevelt fák min. 8-8 méterenkénti telepítésével, a közműhelyzet figyelembevételével.

(7)  Meglévő utcák felújításakor a meglévő fasorok megtartandók. Átépítéskor legalább egyoldali fasor telepítését biztosítani előnevelt fák ültetésével, a közműhelyzet figyelembevételével.

(8)  Utcafásításként várostűrő, legalább közepes lombkoronát növesztő, előnevelt fák ültetendők a közterületek szélességének figyelembevételével. A fák öntözési lehetőségének biztosításáról a telepítéssel egy időben gondoskodni szükséges.

(9)  A gyalogos funkciójú közterület mellett fasor telepítendő.

(10)  A lakótelkekkel határos intézménytelkek zöldfelületét úgy kell kialakítani, hogy a telekhatáron legalább egy fasor telepítésére szolgáló, többszintes növényállományú védő zöldsáv jöjjön létre.

(11)  A lakóterületi telkek zöldfelületeinek minden 150 m2-e után legalább 1 környezettűrő, közepes, vagy nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.

(12)  A (1996/22) hrsz. közterület 60%-ban zöldfelületként alakítandó ki, a zöldfelület háromszintes növényzettel alakítandó ki.

III. Fejezet

Részletes övezeti előírások

13. Beépítésre szánt területek építési övezetei

13. §

Építési övezetek

a) Lk-2-XI-L-01 – kertvárosias lakódominanciájú, családi és társasházas övezet

b) Lk-2-XI-L-02 – kisvárosias lakódominanciájú társasházas övezet

c) Lk-2-XI-L-03 – kisvárosias lakódominanciájú társasházas övezet

d) Lk-2-XI-L-04 – kisvárosias lakódominanciájú társasházas övezet

e) Lk-2-XI-ID-01 – lakófunkciót kiszolgáló vegyes, intézménydomináns övezet

f) Lk-2-XI-ID-02 – lakófunkciót kiszolgáló vegyes, intézménydomináns övezet

g) Vi-2-XI-ID-01 – intézménydomináns vegyes övezet

h) Vi-2-XI-ID-02 – intézménydomináns vegyes övezet

14. Az Lk-2-XI-L-01 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

14. §

(1)  Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) lakóépületek (maximum 6 lakás telkenként)

b) közintézmény

c) igazgatási, egészségügyi

d) iroda

e) szálláshely-szolgáltatás

f) szolgáltatás

g) vendéglátás

h) egyéb közösségi szórakoztatás

i) sportlétesítmény

j) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái

k) kiskereskedelem.

(2)   A melléképítmények közül

a)  a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c) kerti vízmedence,

d) kerti lugas,

e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

  helyezhetők el.

(3)  Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal az alábbi paraméterek betartásával lehet:

Az építési övezet jele:                                                                       Lk-2-XI-L-01

Az egyes telkek beépítési módja:                                                       szabadonálló

A telkek megengedett legkisebb területe:                                             1000 m²

                                   legkisebb szélessége:                                     18 m

                                   legnagyobb beépítési mértéke:                         15%

                                   legkisebb zöldfelületi mértéke:                          75%

                                   legnagyobb szintterületi mutatója:                     0,4

                                   legnagyobb parkolóterületi szintterületi

           mutatója:                                                         0,25

           legnagyobb szint alatti beépítés mértéke:           25%

Az épületek                  maximális épületmagassága:                             8,0 m

(4)  Az övezetben, az övezeti határértékek betartása mellett, telkenként több épület is elhelyezhető, abban az esetnben ha a telek mérete meghaladja az övezetben előírt minimális telekméret másfélszeresét (1.5).

(5)  Az övezetben telkenként a létesíthető bruttó általános célú szintterület 100-al való osztásából, a kerekítés szabályozási szerint adódó számú, de legfeljebb 6 lakás illetve rendeltetési egység létesíthető.

(6)  Az övezetben

a)  az előkert mérete: kialakult beépítés esetén az adott utcaszakaszon a szomszédos telkeken lévő beépítéssel azonos, egyéb esetben minimum 5,0 méter

b)  az oldalkert mérete:

ba) új épület létesítése esetén az oldalkert felé eső homlokzatmagasság fele (H/2), de minimum 3,0 méter

bb)  meglévő épületek esetében: kialakult, a telekhatár felé történő bővítés, átépítés esetén az oldalkert felé eső homlokzatmagasság fele (H/2), de minimum 3,0 méter

c)  a hátsókert mérete:

ca)  új épület létesítése esetén a hátsókert felé eső homlokzatmagasság mértéke (H), de minimum 6,0 méter

cb)  meglévő épületek esetében kialakult, a telekhatár felé történő bővítés, átépítés esetén a hátsókert felé eső homlokzatmagasság mértéke (H), de minimum 6,0 méter

(7)  A 16 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított 4-4 méteren belül a kerítéseket átláthatóan kell kialakítani.

(8)  Közterület felé legfeljebb 2,50 m magas tömör támfal létesíthető, ezen felül mellvédként szolgáló magasítást átlátható módon kell kialakítani.

15. Az Lk-2-XI-L-02 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

15. §

(1)  Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a)  lakóépületek

b)  közintézmény

c)  igazgatási, egészségügyi

d)  iroda

e)  szálláshely-szolgáltatás

f)  szolgáltatás

g)  vendéglátás

h)  egyéb közösségi szórakoztatás

i)  sportlétesítmény

j)  a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái

k)  kiskereskedelem.

(2)  A melléképítmények közül

a)  a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b)  kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c)  kerti vízmedence,

d)  kerti lugas,

e)  kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3)  Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal az alábbi paraméterek betartásával lehet:

Az építési övezet jele:                                                                       Lk-2-XI-L-02

Az egyes telkek beépítési módja:                                                       szabadonálló

A telkek megengedett legkisebb területe:                                            1500 m²

                                   legkisebb szélessége:                                     50 m

                                   legnagyobb beépítési mértéke:                         25%

                                   legkisebb zöldfelületi mértéke:                          50%

                                   legnagyobb szintterületi mutatója:                      1,0

                                   legnagyobb parkolóterületi szintterületi

           mutatója:                                                         1,2

           legnagyobb szint alatti beépítés mértéke:           50%

Az épületek                  maximális épületmagassága:                            16,0 m

                                   minimális épületmagassága:                              6,0 m

(4)  Az övezetben, az övezeti határértékek betartása mellett, telkenként több épület is elhelyezhető.

(5)  Az övezetben sorgarázs sem önálló épületben, sem épület földszintjén nem alakítható ki.

(6)  A 16 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított 6-6 méteren belül a kerítéseket átláthatóan kell kialakítani.

16. Az Lk-2-XI-L-03 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

16. §

(1)  Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a)  lakóépületek

b)  közintézmény

c)  igazgatási, egészségügyi

d)  iroda

e)  szálláshely-szolgáltatás

f)  szolgáltatás

g)  vendéglátás

h)  egyéb közösségi szórakoztatás,

i)  sportlétesítmény

j)  a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái

k)  kiskereskedelem.

(2)  A melléképítmények közül

a)  a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b)  kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c)  kerti vízmedence,

d)  kerti lugas,

e)  kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3)  Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal az alábbi paraméterek betartásával lehet:

Az építési övezet jele:                                                                       Lk-2-XI-L-03

Az egyes telkek beépítési módja:                                                       szabadonálló

A telkek megengedett legkisebb területe:                                            1500 m²

                                   legkisebb szélessége:                                     25 m

                                   legnagyobb beépítési mértéke:                         35%

                                   legkisebb zöldfelületi mértéke:                         45%

                                   legnagyobb szintterületi mutatója:                     2,0

                                   legnagyobb parkolóterületi szintterületi

           mutatója:                                                        1,5

           legnagyobb szint alatti beépítés mértéke:          55%

Az épületek                  maximális épületmagassága:                            20,0 m

                                   minimális épületmagassága:                             10,0 m

(4)  Az övezetben, az övezeti határértékek betartása mellett, telkenként több épület is elhelyezhető.

(5)  Az övezetben sorgarázs sem önálló épületben, sem épület földszintjén nem alakítható ki.

(6)  A 16 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított 6-6 méteren belül a kerítéseket átláthatóan kell kialakítani.

17. Az Lk-2-XI-L-04 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

17. §

(1)  Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a)  lakóépületek

b)  közintézmény

c)  igazgatási, egészségügyi

d)  iroda

e)  szálláshely-szolgáltatás

f)  szolgáltatás

g)  vendéglátás

h)  egyéb közösségi szórakoztatás,

i)  sportlétesítmény

j)  a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái

k)  kiskereskedelem.

(2)  A melléképítmények közül

a)  a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b)  kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c)  kerti vízmedence,

d)  kerti lugas,

e)  kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3)  Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal az alábbi paraméterek betartásával lehet:

Az építési övezet jele:                                                                       Lk-2-XI-L-04

Az egyes telkek beépítési módja:                                                       szabadonálló

A telkek megengedett legkisebb területe:                                            600 m²

                                   legkisebb szélessége:                                    18 m

                                   legnagyobb beépítési mértéke:                        20%

                                   legkisebb zöldfelületi mértéke:                         50%

                                   legnagyobb szintterületi mutatója:                    0,5

                                   legnagyobb parkolóterületi szintterületi

           mutatója:                                                       0,7

           legnagyobb szint alatti beépítés mértéke:         30%

Az épületek                  maximális épületmagassága:                          10,0 m

(4)  Az övezetben, az övezeti határértékek betartása mellett, telkenként több épület is elhelyezhető.

(5)  Az övezetben

a)  az előkert mérete: kialakult beépítés esetén az adott utcaszakaszon a szomszédos telkeken lévő beépítéssel azonos, egyéb esetben minimum 5,0 méter

b)   az oldalkert mérete:

ba)  új épület létesítése esetén az oldalkert felé eső homlokzatmagasság fele (H/2), de minimum 3,0 méter

bb)  meglévő épületek esetében: kialakult, a telekhatár felé történő bővítés, átépítés esetén az oldalkert felé eső homlokzatmagasság fele (H/2), de minimum 3,0 méter

c)  a hátsókert mérete:

ca)  új épület létesítése esetén a hátsókert felé eső homlokzatmagasság mértéke (H), de minimum 6,0 méter

cb)  meglévő épületek esetében kialakult, a telekhatár felé történő bővítés, átépítés esetén a hátsókert felé eső homlokzatmagasság mértéke (H), de minimum 6,0 méter

(6)  A 16 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított 4-4 méteren belül a kerítéseket átláthatóan kell kialakítani.

(7)  Közterület felé legfeljebb 2,50 m magas tömör támfal létesíthető, ezen felül mellvédként szolgáló magasítást átlátható módon kell kialakítani.

18. A Lk-2-XI-ID-01 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

18. §

(1)  Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a)  közintézmény

b)  igazgatási, egészségügyi

c)  iroda

d)  lakóépület

e)  szálláshely-szolgáltatás

f)  szolgáltatás

g)  vendéglátás

h)  egyéb közösségi szórakoztatás,

i)  sportlétesítmény

j)  a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái

k)  kiskereskedelem.

(2)  A melléképítmények közül

a)  a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b)  kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c)  kerti vízmedence,

d)  kerti lugas,

e)  kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

      helyezhetők el.

(3)  Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal az alábbi paraméterek betartásával lehet:

Az építési övezet jele:                                                                       Lk-2-XI-ID-01

Az egyes telkek beépítési módja:                                                       szabadonálló

A telkek megengedett legkisebb területe:                                            1500 m²

                                   legkisebb szélessége:                                    18 m

                                   legnagyobb beépítési mértéke:                        40%

                                   legkisebb zöldfelületi mértéke:                        30%

                                   legnagyobb szintterületi mutatója:                    1,5

                                   legnagyobb parkolóterületi szintterületi

           mutatója:                                                       0,1

           legnagyobb szint alatti beépítés mértéke:        10%

Az épületek                 maximális épületmagassága:                          12,5 m

(4)  Az övezetben, az övezeti határértékek betartása mellett, telkenként több épület is elhelyezhető.

(5)  Az övezetben

a)  az előkert mérete: kialakult beépítés esetén az adott utcaszakaszon a szomszédos telkeken lévő beépítéssel azonos, egyéb esetben minimum 5,0 méter

b)  az oldalkert mérete:

ba) új épület létesítése esetén az oldalkert felé eső homlokzatmagasság fele (H/2), de minimum 3,0 méter

bb) meglévő épületek esetében: kialakult, a telekhatár felé történő bővítés, átépítés esetén az oldalkert felé eső homlokzatmagasság fele (H/2), de minimum 3,0 méter

c)  a hátsókert mérete:

ca)  új épület létesítése esetén a hátsókert felé eső homlokzatmagasság mértéke (H), de minimum 6,0 méter

cb)  meglévő épületek esetében kialakult, a telekhatár felé történő bővítés, átépítés esetén a hátsókert felé eső homlokzatmagasság mértéke (H), de minimum 6,0 méter

(6)  A 16 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított 4-4 méteren belül a kerítéseket átláthatóan kell kialakítani.

(7)  Közterület felé legfeljebb 2,50 m magas tömör támfal létesíthető, ezen felül mellvédként szolgáló magasítást átlátható módon kell kialakítani.

19. A Lk-2-XI-ID-02 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

19. §

(1)  Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a)  közintézmény

b)  igazgatási, egészségügyi

c)  iroda

d)  lakóépület

e)  szálláshely-szolgáltatás

f)  szolgáltatás

g)  vendéglátás

h)  egyéb közösségi szórakoztatás,

i)  sportlétesítmény

j)  a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái

k)  kiskereskedelem.

(2)  A melléképítmények közül

a)  a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b)  kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c)  kerti vízmedence,

d)  kerti lugas,

e)  kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

     helyezhetők el.

(3)  Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal az alábbi paraméterek betartásával lehet:

Az építési övezet jele:                                                                       Lk-2-XI-ID-02

Az egyes telkek beépítési módja:                                                       szabadonálló

A telkek megengedett legkisebb területe:                                            1500 m²

                                   legkisebb szélessége:                                     20 m

                                   legnagyobb beépítési mértéke:                         45%

                                   legkisebb zöldfelületi mértéke:                          25%

                                   legnagyobb szintterületi mutatója:                     2,0

                                   legnagyobb parkolóterületi szintterületi

           mutatója:                                                        1,0

           legnagyobb szint alatti beépítés mértéke:          55%

Az épületek                  maximális épületmagassága:                          12,5 m

                                    minimális épületmagassága:                           6,0 m

(4)  Az övezetben, az övezeti határértékek betartása mellett, telkenként több épület is elhelyezhető.

(5)  Az övezetben

a)  az előkert mérete: kialakult beépítés esetén az adott utcaszakaszon a szomszédos telkeken lévő beépítéssel azonos, egyéb esetben minimum 5,0 méter

b)  az oldalkert mérete:

ba)  új épület létesítése esetén az oldalkert felé eső homlokzatmagasság fele (H/2), de minimum 3,0 méter

bb)  meglévő épületek esetében: kialakult, a telekhatár felé történő bővítés, átépítés esetén az oldalkert felé eső homlokzatmagasság fele (H/2), de minimum 3,0 méter

c)  a hátsókert mérete:

ca)  új épület létesítése esetén a hátsókert felé eső homlokzatmagasság mértéke (H), de minimum 6,0 méter

cb)  meglévő épületek esetében kialakult, a telekhatár felé történő bővítés, átépítés esetén a hátsókert felé eső homlokzatmagasság mértéke (H), de minimum 6,0 méter

(6)  A 16 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított 4-4 méteren belül a kerítéseket átláthatóan kell kialakítani.

(7)  Közterület felé legfeljebb 2,50 m magas tömör támfal létesíthető, ezen felül mellvédként szolgáló magasítást átlátható módon kell kialakítani.

20. A Vi-2-XI-ID-01 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

20. §

(1)  Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a)  közintézmény

b)  igazgatási, egészségügyi

c)  iroda

d)  lakóépület

e)  szálláshely-szolgáltatás

f)  kollégium

g)  szolgáltatás

h)  vendéglátás

i)  egyéb közösségi szórakoztatás

j)  sportlétesítmény

k)  a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái

l)  kiskereskedelem.

(2)  A melléképítmények közül

a)  a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b)  kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c)  kerti vízmedence,

d)  kerti lugas,

e)  kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

     helyezhetők el.

(3)  Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal az alábbi paraméterek betartásával lehet:

Az építési övezet jele:                                                                       Vi-2-XI-ID-01

Az egyes telkek beépítési módja:                                                       szabadonálló

A telkek megengedett legkisebb területe:                                            1500 m²

                                   legkisebb szélessége:                                     20 m

                                   legnagyobb beépítési mértéke:                        35%

                                   legkisebb zöldfelületi mértéke:                         35%

                                   legnagyobb szintterületi mutatója:                    1,5

                                   legnagyobb parkolóterületi szintterületi

           mutatója:                                                       1,0

           legnagyobb szint alatti beépítés mértéke:         55%

Az épületek                  maximális épületmagassága:                          10,5 m

                                   minimális épületmagassága:                           6,0 m

(4)  Az övezetben, az övezeti határértékek betartása mellett, telkenként több épület is elhelyezhető.

(5)  Az övezetben hagyományos lapostető nem alakítható ki, magastető, tetőterasz, járható tető, zöldtető, tetőkert létesíthető.

(6)  Az övezetben sorgarázs sem önálló épületben, sem épület földszintjén nem alakítható ki.

(7)  A 16 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított 4-4 méteren belül a kerítéseket átláthatóan kell kialakítani.

(8)  Közterület felé legfeljebb 2,50 m magas tömör támfal létesíthető, ezen felül mellvédként szolgáló magasítást átlátható módon kell kialakítani.

21. A Vi-2-XI-ID-02 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

21. §

(1)  Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a)  közintézmény

b)  igazgatási, egészségügyi

c)  iroda

d)  lakóépület

e)  szálláshely-szolgáltatás

f)  kollégium

g)  szolgáltatás

h)  vendéglátás

i)  egyéb közösségi szórakoztatás

j)  sportlétesítmény

k)  a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái

l)  kiskereskedelem.

(2)  A melléképítmények közül

a)  a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b)  kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c)  kerti vízmedence,

d)  kerti lugas,

e)  kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3)  Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal az alábbi paraméterek betartásával lehet:

Az építési övezet jele:                                                                       Vi-2-XI-ID-02

Az egyes telkek beépítési módja:                                                       szabadonálló

A telkek megengedett legkisebb területe:                                            1500 m²

                                   legkisebb szélessége:                                    25 m

                                   legnagyobb beépítési mértéke:                        50%

                                   legkisebb zöldfelületi mértéke:                         25%

                                   legnagyobb szintterületi mutatója:                    2,0

                                   legnagyobb parkolóterületi szintterületi

           mutatója:                                                       0,85

           legnagyobb szint alatti beépítés mértéke:         65%

Az épületek                  maximális épületmagassága:                          15,0 m

                                   minimális épületmagassága:                            6,0 m

(4)  Az övezetben, az övezeti határértékek betartása mellett, telkenként több épület is elhelyezhető.

(5)  Az övezetben hagyományos lapostető nem alakítható ki, magastető, tetőterasz, járható tető, zöldtető, tetőkert létesíthető.

(6)  Az övezetben sorgarázs sem önálló épületben, sem épület földszintjén nem alakítható ki.

(7)  A 16 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított 4-4 méteren belül a kerítéseket átláthatóan kell kialakítani.

(8)  Közterület felé legfeljebb 2,50 m magas tömör támfal létesíthető, ezen felül mellvédként szolgáló magasítást átlátható módon kell kialakítani.

22. Beépítésre nem szánt területek

22. §

(1)  A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekbe tartoznak:

a)  KÖu-2-XI jelű – Közúti közlekedési területek

I. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési területek:

Budaörsi út             (907/1) hrsz.

b)  KÖu-3-XI jelű – Közúti közlekedési terület

    II. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési területek:

Gazdagréti út           (907/1) hrsz.

Rétköz utca              (1963/3) hrsz.

Sasadi út                  (1926/1) hrsz.

c)  Zkp-XI-Kk-01 közkert, közpark terület

Beregszász tér                      (2537) hrsz.

23. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi előírások - KÖu-2-XI, KÖu-3-XI jelű területek

23. §

(1)  A KÖu jelű területek elsősorban közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgálnak, ezek területén autómosó nem létesíthető.

(2)  A KÖu jelű I. és II. rendű főútak számára szolgáló közúti közlekedési területeken a közúti gépjárműforgalom nem szüntethető meg.

(3)  A KÖu közterületek egyéb célú használata esetén a visszamaradó gyalogos járdafelület szélessége legalább 3,00 m és nem lehet kisebb, mint a berendezési és biztonsági sávok keresztmetszetével csökkentett eredeti szélesség 50 %-ánál vendéglátó terasz elhelyezése esetén, illetve 75%-ánál közterületi pavilon elhelyezése esetén

24. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi előírások - Zkp-XI-Kk-01 jelű terület

24. §

(1)  A Beregszász tér (2537) hrsz. közkert céljára szolgáló terület.

(2)  A közkertek területén

a)  játszóteret

b)  sportkertet – kertrészt

c)  pihenőkertet

d)  elkülönített területi sávban kutyafuttatót

    lehet létesíteni.

(3)  A közkert területén a beépítettség nem lehet nagyobb 2%-nál.

(4)  A legkisebb növényzettel fedett terület mértéke nem lehet kevesebb a meglévő állapotnál, a tér útszegélyekkel határolt parkterületén belül 60% zöldfelületet kell biztosítani.

(5)  A közkertek területén épület nem létesíthető, kivétel ez alól a nyilvános illemhely

funkciójú épület, melynek alapterülete nem haladhatja meg a bruttó 40 m2-t.

(6)  Az építmények közül a pihenést, testedzést szolgáló építmények, az ismeretterjesztés építményei helyezhetők el. A közkertek területén közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

25. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2)