Tordas Község Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2018. (XI. 12.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2022. 07. 29Tordas Község Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2018. (XI. 12.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Tordas község Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály, Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Fejér megyei Kormányhivatal Földhivatali Osztály, Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Bányafelügyeleti Főosztály, Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, Fejér Megyei Önkormányzat Gyúró Község Önkormányzata, Vál Község Önkormányzata, Kajászó Község Önkormányzata, Tárnok Nagyközség Önkormányzata, Martonvásár Város Önkormányzata véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
Első Rész
Általános Előírások
ÁLTALÁNOS Előírások
1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. § (1) E rendelet hatálya Tordas község közigazgatási területére terjed ki.
(2) Jelen építési szabályzat mellékletei:
1. melléklet: Szabályozási Terv és jelmagyarázata (SZT-1, SZT-2)
2. melléklet: Építési övezetek telekalakítási és beépítési előírásai
(3) Jelen építési szabályzat függelékei:
1. függelék: Művi értékvédelem
2. függelék: Régészeti területek
2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Beépíthető telekrész: beépítésre nem szánt területen fekvő telek azon része, amelyen az épületek az övezeti előírások betartásával elhelyezhetők.
b) Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek, melynek mélysége nem éri el a 24 m-t.
c) Közműsáv: nem közterületen vezetett közművek számára fenntartott terület, amelynek végleges szélességét részletes szakági műszaki terv alapján kell megállapítani, és amely számára szolgalmi jog jegyezhető be az ingatlan nyilvántartásba.
d) Közterület zöldfelületként megtartandó része: a közterület szabályozási tervben lehatárolt azon része, ahol a közterület felszíni rendezése során zöldfelületet kell létesíteni, vagy fenntartani.
e) Meglévő épület: az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapon szereplő, el nem bontott épület, továbbá a hatósági engedéllyel épült épület.
f) Melléképület: a fő rendeltetésű épület használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület, amely az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó előírásokban meghatározott fő rendeltetési egységet nem tartalmaz.
g) Támfalgarázs: Lejtős terep esetén a bevágást megtámasztó támfalban kialakított előkerti személygépjármű-tároló.
h) Telek be nem építhető része: az építési telek, telek azon része, ahol épület nem helyezhető el, nem építési hely.
i) Telekszélesség: előkerti építési határvonalon mért telekszélesség
j) Természetes terepszint: az a talajszint, amelyen a humuszos felső réteg szintjét nem változtatták meg - amennyiben ez nem állapítható meg, akkor a földhivatali alaptérkép rétegvonalai az irányadók.
k) Út céljára fenntartott terület: az építési telken, illetve telken kijelölt terület, melyen távlatban út alakítható ki, s ahol építmény nem helyezhető el.
l) Üvegház: növénytermesztés céljára szolgáló kerti, illetve szántóföldi növényház
3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal;
b) közigazgatási határ;
c) belterületi határ, mely egyben övezethatár is;
d) építési övezet, övezet határa és jele;
e) beépíthető telekrész;
f) telek be nem építhető része;
g) közterület zöldfelületként megtartandó része;
h) út céljára fenntartott terület;
i) közműsáv;
j) méretezés.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) védőtávolságok;
b) művi értékvédelem
ba) műemlék;
bb) műemlék épület és telke;
bc) műemléki környezet határa;
bd) nyilvántartott régészeti lelőhely határa;
be) helyi jelentőségű védett érték;
c) táj- és természetvédelem
ca) Országos ökológiai hálózat magterület övezet határa és területe;
cb) Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezet határa és területe;
cc) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezet határa és területe.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek, melyek a helyi építési szabályzat módosítása nélkül változtathatók.
4. BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS
4. § (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteiben a Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt területeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés a telek belterületbe vonását követően történhet.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
5. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
5. § (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:
a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;
b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén fekvő fasorok, erdősávok megtartandók, illetve telepítendők; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő;
(3) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
környezetvédelmi előírások
6. KÖRNYEZETVÉDELEM
6. § (1) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(2) A vízfolyások mentén a külön jogszabályban meghatározott parti sáv nem beépíthető, az ott meglévő természetközeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell.
(3) A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(4) A település területén csak olyan építési tevékenység végezhető, amelynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.
(5) Új épület elhelyezése a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.
(6) A település területén csak olyan építési tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.
(7) Zajt, vagy rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj vagy rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
7. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK
7. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöli:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények.
(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.
A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények
8. TELEKALAKÍTÁS
8. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telek alakja egyszerű, az építési övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) A település építési övezeteiben nyeles telek nem alakítható ki.
(3) Közműterület céljára az építési övezet, övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.
(4) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha a kialakuló építési telek - minimális telekméretre, maximális beépítettségre és minimális zöldfelületre vonatkozó - paraméterei az építési övezet előírásaitól eltérnek.
(5) Telekalakítás eredményeként nem jöhet létre több építési övezetbe vagy övezetbe sorolt telek.
(6) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően kialakuló telkek nagysága az építési övezetre vagy övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekméretnél, telekszélességnél kisebb is lehet.
(7) Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt vagy el nem zárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.
közműellátás és Hírközlés
9. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
9. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű hálózatok és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
10. KÖZMŰVESÍTÉS MÉRTÉKÉNEK ELŐÍRÁSA
10. § (1) A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított
b) övezeti előírások hiányában az emberi tartózkodásra szolgáló épületben a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a közüzemű villamosenergia-ellátás biztosított,
c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
11. VÍZELLÁTÁS
11. § Új közüzemi ivóvízhálózat csak a közüzemi szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
12. SZENNYVÍZELVEZETÉS
12. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek vízminőség védelme érdekében szennyvíz, tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
(2) A beépítésre nem szánt területeken közműpótló csak akkor alkalmazható, ha az ingatlant határoló közterületen nem áll rendelkezésre szennyvízcsatorna-hálózat.
(3) Beépítésre nem szánt területen állandó emberi tartózkodásra alkalmas új épületet építeni csak a szennyvíz környezet károsítás nélküli kezelésének megoldásával lehet, ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, akkor K-mü jelű építési övezetekben, valamint beépítésre nem szánt területek övezeteiben helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, ha:
ba) a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,
bb) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
c) egyéb építési övezetben helyben létesítendő szennyvíztisztító berendezés nem alkalmazható.
(4) Közműpótló, zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
(5) A közüzemű szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságát egyedileg kell meghatározni, egyedi meghatározás hiányában a műtárgy védőtávolság igénye:
a) bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m,
b) bűzzár, zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m.
(6) A közüzemű szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül lakó-, településközpont, különleges terület építési övezetbe sorolt telken új épületet építeni csak a műtárgy védőtávolság okozta korlátozásának megszüntetését követően lehet:
a) a műtárgy védőtávolság igényének a beépített telek telekhatáráig való csökkentésével, vagy
b) a műtárgy kiváltásával.
13. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS
13. § (1) A felszíni vizek mederkarbantartó sávját a vízgazdálkodási feladatok céljára szabadon kell hagyni.
(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.
(3) Ha a csapadékvíz elvezető hálózat, vagy a befogadó a telken keletkezett vizeket elvezetni nem tudja, akkor a csapadékvizet telken belül kell visszatartani, és csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba vezetni.
(4) A vízvisszatartás mértékét a befogadó kapacitásához kell igazítani. Amennyiben a befogadói kapacitás nem meghatározható, 50 m2 burkolt felületenként 1 m3 esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges.
(5) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell kialakítani, hogy
a) a kocsi behajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,
b) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
c) a vízszállítás akadálymentes legyen.
(7) A nyílt árok fenekét a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság figyelembevételével kell kialakítani.
14. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS
14. § (1) Beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közösen igénybe vett oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre – közvilágítási igény felmerülése esetén – a közvilágítást szolgáló lámpafejeket is el kell helyezni.
a) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
b) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merül fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.
(2) Új villamosenergia ingatlan-bekötést a beépítésre szánt területeken csak földalatti csatlakozás kiépítésével lehet kivitelezni.
15. MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ HASZNOSÍTÁS
15. § Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású energiatermelés csak olyan beépítésre szánt gazdasági vagy különleges, illetve beépítésre nem szánt különleges megújuló energiatermelésre kijelölt övezetbe létesíthető, amelyben az övezeti előírása megengedi.
16. FÖLDGÁZELLÁTÁS
16. § Földgázvezeték közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel építhető.
17. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS
17. § (1) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(3) Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
Építés általános szabályai
18. § A VII. fejezetben foglalt általános jellegű előírások a település teljes vonatkoznak, amennyiben a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
18. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
19. § (1) Meglévő épület átalakítható, felújítható, korszerűsíthető.
(2) Az építési övezetekben az előírt zöldfelület legkisebb mértékét biztosító zöldfelületbe
a) gyeprácsos térburkolat legfeljebb 50%-a számítható be,
b) a 4 m2-nél kisebb egybefüggő zöldfelület, valamint a gyephézagos térburkolat felülete nem számítható be.
(3) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek övezetbe eső területrészének arányában.
(4) Az építési övezetben, övezetben előírt legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb telek is beépíthető.
(5) A szabályozási tervlapon jelölt telek be nem építhető részén burkolat nem helyezhető el, azt zöldfelületként kell fenntartani.
20. § (1) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak építési helyen belül történhet.
(2) Az építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve:
a) különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület (K-mü) és kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) építési övezeteiben toronysiló, szárító, valamint a kapcsolódó kiszolgáló építmények elhelyezése esetén,
b) a (3) bekezdésben foglaltak esetén,
c) ha az építési övezet előírásai másként rendelkeznek.
(3) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű telepítésének feltétele, hogy
a) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg,
b) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.
19. TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS
21. § (1) Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a természetes terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,0 m-t, de együttesen legfeljebb a 1,5 m-t.
(2) A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosított legyen, s csapadékvíz-elvezetést is telken belül kell biztosítani.
(3) Támfal kialakítása során a természetes terepszint
a) felfelé legfeljebb 1,0 méterrel,
b) lefelé legfeljebb 1,0 méterrel,
de együttesen legfeljebb 1,5 méterrel változtatható meg.
(4) Támfal tetején tömör mellvéd nem létesíthető.
22. § (1) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,50 m lehet, legfeljebb 0,8 m tömör lábazattal.
(2) Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint a telken belül építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 2,0 m-t.
(3) Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben 6,0 m magasságig építhető.
20. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY
23. § (1) Újonnan beépítésre kerülő telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(2) A túlnyomórészt beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet.
(3) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon.
(4) Lakóterület építési övezeteiben új épület előkerti építési vonalának – beépített vagy részben beépített utcaszakasz esetén – a kialakult állapothoz kell igazodnia.
(5) Újonnan beépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal:
a) lakóövezetek esetében: 5 m, mely egyben kötelező építési vonal is;
b) egyéb övezet esetében: 5 m.
(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje
a) 5,0 méter,
b) 14 méter szélességet el nem érő telek esetében 4,0 méter.
(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén lakó rendeltetésű épület a telekhatártól számított 1,0-1,5 m távolságra vagy a meglévő épület kialakult vonalában helyezhető el.
(8) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.
(9) Az építési telek hátsókertje 6,0 m vagy az épületmagasság értéke, kivétel, ha az övezeti előírások másként rendelkeznek.
(10) Fekvő telek esetében a hátsókert 1,0 méter vagy olyan mérték, amely nem csökkenti a szomszédos telek beépítési jogát.
(11) Ha a szabályozási terv beépíthető telekrészt jelöl, úgy épület kizárólag a beépíthető telekrész területén helyezhető el – az övezeti előírások szerinti beépítettség mértékéig.
21. MELLÉKÉPÜLETEK ÉS EGYES MELLÉKÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
24. § (1) Melléképület kizárólag fő rendeltetésű épület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.
(2) Az építési telkeken – gazdasági és különleges területek kivételével - legfeljebb összesen 50 m2 alapterületű melléképület, illetve melléképítmény helyezhető el.
(3) Lakóterület építési övezeteiben új épület építése esetén a gépjárműtárolót – amennyiben műszakilag lehetséges - a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben kell elhelyezni.
(4) Önálló melléképület legnagyobb épületmagassága - állattartó épület kivételével - legfeljebb 4,0 m. Állattartó épület legnagyobb épületmagassága nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságot.
(5) Lakóterület építési övezetek építési telkének előkertjében – legfeljebb 6 m2 alapterületű kukatároló kivételével - építmény nem helyezhető el. Kukatároló az oldalkerti telekhatártól csak legalább 3 méterre helyezhető el.
(6) Az építési telek oldalkertjében kizárólag tárolási célt nem szolgáló kerti építmény helyezhető el.
(7) Az építési telek hátsókertjében tárolóépület, állattartó épület, mosókonyha, nyárikonyha nem helyezhető el.
(8) A település területén támfalgarázs nem építhető.
(9) Üvegház, fóliasátor építési helyen kívül kizárólag az építési telek hátsókertjében helyezhető el.
(10) Lakóterület építési övezeteiben állattartó épület – ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik:
a) kizárólag fő rendeltetésű épület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg építve melléképületként helyezhető el,
b) csak a megengedett beépítési mérték 30%-át meg nem haladó, de legfeljebb a lakóépülettel megegyező bruttó alapterületű lehet,
c) építési helyen belül, vagy az építési telek hátsókertjében helyezhető el, a szomszédos telek építési helyének határvonalától legalább 10,0 m távolságra,
d) a telek közterületi határvonalától mért 15 m mélységű telekrészén nem helyezhető el.
(11) Lakó- és egyéb konténer, ideiglenes épület, továbbá állandó használatra egy helyben tartott lakókocsi a település területén – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek - kizárólag ideiglenes jelleggel helyezhető el legfeljebb 180 napig, illetve – felvonulási épületként – az építés ideje alatt legfeljebb a használatbavételi engedélyig.
(12) Lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) kirakatszekrény;
b) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
Részletes övezeti előírások
Beépítésre szánt területek
22. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET
25. § (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:
a) Kertvárosias lakóterület (Lke)
b) Falusias lakóterület (Lf)
c) Településközpont terület (Vt)
d) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
e) Különleges területek
ea) sportterület (K-Sp)
eb) kertészet (K-Kert)
ec) lovassportterület (K-Lsp)
ed) mezőgazdasági üzem terület (K-Mü)
(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
23. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET
26. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
d) kulturális;
e) szállás jellegű;
f) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(4) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben állattartó épület nem helyezhető el.
(5) Lke1 építési övezet építési telkein kizárólag egy fő rendeltetésű épület, s legfeljebb két lakás helyezhető el.
24. FALUSIAS LAKÓTERÜLET
27. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
c) kereskedelmi, szolgáltató;
d) szálláshely jellegű;
e) igazgatási, iroda;
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
g) kulturális, közösségi szórakoztató;
h) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein legfeljebb két lakás helyezhető el.
(5) Falusias lakóterület építési övezeteiben a már jellemzően beépült, kialakult telektömbben az építési övezet előírásainál kisebb szélességű vagy területű építési telek is kialakítható, amennyiben az eltérés mértéke nem nagyobb 5%-nál.
(6) Lf1 építési övezet építési telkein legfeljebb két épület helyezhető el, melyből legfeljebb egy lehet fő rendeltetésű épület.
(7) Lf2 építési övezet építési telkein legfeljebb két épület helyezhető el, melyből legfeljebb egy lehet fő rendeltetésű épület.
(8) Lf3 építési övezet építési telkein legfeljebb két épület helyezhető el, melyből legfeljebb egy lehet fő rendeltetésű épület.
(9) Lf3 építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.
(10) Lf4 építési övezet építési telkein kizárólag egy épület helyezhető el.
(11) Lf4 építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.
25. TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET
28. § (1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) igazgatási, iroda;
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
e) kulturális, közösségi szórakoztató;
f) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(4) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, lakó rendeltetés csak intézményi rendeltetésű épületen belül, szolgálati lakásként helyezhető el.
(5) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein több épület helyezhető el.
(6) Vt1 építési övezetben a hátsókert a telken kialakult állapotnak megfelelő.
(7) Vt2 építési övezetben templom, sportcsarnok építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 10,5 m.
(8) Vt2 építési övezetben a hátsókert 6,0 m.
(9) Vt3 építési övezetben templom építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 10,5 m.
26. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET
29. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) a gazdasági tevékenységet kiszolgáló iroda;
d) gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó;
rendeltetési egységet tartalmazhat
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein épület csak legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása helyezhető el, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület helyezhető el.
(5) Gksz1, Gksz1* építési övezet építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 9,0 m.
(6) Gksz1* építési övezet építési telkein mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó tároló, feldolgozó rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(7) Gksz2 építési övezet építési telkein falusias lakóterület övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el.
27. KÜLÖNLEGES TERÜLET – SPORTTERÜLET
30. § (1) Különleges terület - sportterület a Szabályozási terven K-Sp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – sportterület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) sport;
b) sport rendeltetést kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó;
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges terület – sport terület építési övezeteinek építési telkein épület csak legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása helyezhető el, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(4) Különleges terület – sport terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
28. KÜLÖNLEGES TERÜLET – KERTÉSZET
31. § (1) Különleges terület – kertészet terület a Szabályozási terven K-Kert jellel jelölt építési övezet, amely a kertészeti árutermelés, zöldség-, gyümölcs- és dísznövénytermesztés építményei, és kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – kertészet terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) kertészeti üvegház;
b) kertészeti árutermeléshez kapcsolódó gazdasági;
c) kertészeti árutermelést kiszolgáló kereskedelmi;
d) a tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges terület – kertészet építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(4) K-Kert1 építési övezet építési telkein épület csak legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(5) K-Kert1 építési övezet építési telkein a beépítettség megengedett legnagyobb mértékéből 60% kizárólag a (2) a) pont szerinti kertészeti üvegház építésére használható fel.
(6) K-Kert1 építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.
(7)1 K-Kert1 építési övezetben üvegház építése esetén a legnagyobb épületmagasság 7,5 m.
(8)2 K-Kert1 építési övezetben háztartási méretű kiserőművek kivételével naperőmű nem helyezhető el.
29. KÜLÖNLEGES TERÜLET – LOVASSPORT TERÜLET
32. § (1) Különleges terület – lovassport terület a Szabályozási terven K-Lsp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban lovassport-létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – lovassport terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lovassporthoz kapcsolódó sport, állattartó és egyéb tároló;
b) lovassportot kiszolgáló
ba) kereskedelmi, szolgáltató;
bb) szállás jellegű;
c) a tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges terület – lovassport terület építési övezeteiben szállás illetve lakó rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 30%-án helyezhető el.
(4) Különleges terület – lovassport terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) K-Lsp1 építési övezet építési telkein épület csak legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(6) K-Lsp1 építési övezetben istálló, lovassportcsarnok építése esetén a legnagyobb épületmagasság 9,0 m.
30. KÜLÖNLEGES TERÜLET – MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET
33. § (1) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven K-Mü jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást szolgáló épületek és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) növénytermesztéshez, -tároláshoz, -feldolgozáshoz kapcsolódó;
b) egyéb mezőgazdasági;
c) mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató;
d) a tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek építési telkein épület csak legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(4) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben lakó rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 20%-án helyezhető el.
(5) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(6) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben - ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges - földszintes gazdasági épület esetén az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 9,0 m.
Beépítésre Nem szánt területek
31. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
34. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
a) Zöldterület
aa) Közkert (Zkk)
b) Erdőterületek
ba) Védelmi (Ev)
bb) Közjóléti (Ek)
c) Mezőgazdasági területek
ca) Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
cb) Általános mezőgazdasági terület (Má)
d) Vízgazdálkodási terület:
da) Vízfelület (Vf)
db) Vízbeszerzési terület (Vb)
e) Különleges beépítésre nem szánt terület
ea) Szennyvízátemelő és szennyvíztisztító telep (Kb-Sz)
eb) Lovassportterület (Kb-Lsp)
ec) Turisztikai terület (Kb-Tur)
ed) Temető (Kb-T)
f) Közlekedési és közműterület
fa) Közúti (KÖu)
32. ZÖLDTERÜLET
35. § (1) Zöldterület (közkert) a Szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
(2) Zöldterület-közkert övezeteiben elhelyezhető épület
a) pihenést és testedzést szolgáló,
b) a terület fenntartásához szükséges
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Zöldterület-közkert övezet telkei csak legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Zkk1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a beépítés módja: szabadonálló;
b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%;
c) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m;
d) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 2%.
33. VÉDELMI ERDŐTERÜLET
36. § (1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Védelmi erdőterület övezeteiben épület nem helyezhető el.
34. KÖZJÓLÉTI RENDELTETÉSŰ ERDŐTERÜLET
37. § (1) A közjóléti rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Ek jellel jelölt, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló erdőterület.
(2) Közjóléti rendeltetésű erdőterület övezeteiben elhelyezhető épület
a) erdőgazdálkodási célú, illetve ahhoz kapcsolódó,
b) a tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó
c) turisztikai, valamint az ahhoz kapcsolódó állattartó
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Közjóléti erdőterület övezet telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(4) Ek övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 5000 m2;
b) a beépítés módja: szabadonálló;
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 1%;
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m;
e) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 3%.
(5) Ek2 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 10000 m2(1 ha);
b) a beépítés módja: szabadonálló;
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%;
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m;
e) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 3%.
(6) Ek2 övezetben a tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó rendeltetésű épület (szolgálati lakás) legfeljebb a megengedett legnagyobb beépítettség 50%-án helyezhető el, összes alapterülete nem haladhatja meg a 150 m2-t. Az övezet telkein kizárólag 1 szolgálati lakás helyezhető el.”
35. KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET
38. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, kisüzemi jellegű szőlő- és bortermelés, valamint szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenység területe.
(2) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezhető épület
a) kertészeti termeléshez kapcsolódó;
b) szőlő- és gyümölcstermesztéshez kapcsolódó;
c) bortermeléshez kapcsolódó;
d) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein építmény-elhelyezés kizárólag 20%-ban szőlő, illetve gyümölcs műveléssel hasznosított telken lehetséges.
(4) Mk1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 1500 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 20 m;
c) a beépítés módja: szabadonálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%, de legfeljebb 75 m2bruttó alap-terület;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m;
f) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 10%.
36. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET
39. § (1) Az általános mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Má jellel jelölt övezet, amely elsősorban a növénytermesztés, a gyepgazdálkodás és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezhető épület
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó;
c) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
d) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító;
e) lakó
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Má1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a beépíthető telek legkisebb területe: 10.000 m2(1 ha);
b) a beépítés módja: szabadonálló;
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3%;
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m;
e) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 5%.
(4) Má1 övezetben lakó rendeltetésű épület legfeljebb a megengedett legnagyobb beépítettség 50%-án helyezhető el, összes alapterülete nem haladhatja meg a 150 m2-t. Az övezet telkein kizárólag 1 lakás helyezhető el.
(5) Má2 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei szántó művelési ág esetén a következők:
a) a beépíthető telek legkisebb területe: 50.000 m2(5 ha);
b) a beépítés módja: szabadonálló;
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 1,5%;
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,0 m;
e) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 2%;
f) a beépíthető bruttó alapterület legnagyobb mértéke: 800 m2.
(6) Má2 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei szőlő, gyümölcs művelési ág esetén a következők:
a) a beépíthető telek legkisebb területe: 20.000 m2(2 ha);
b) a beépítés módja: szabadonálló;
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3%;
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,0 m;
e) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 3%;
f) a beépíthető bruttó alapterület legnagyobb mértéke: 800 m2.
(7) Má2 övezetben rét, legelő művelési ág esetén épület nem helyezhető el.
(8) Má2 övezetben lakóépület csak birtokközpont telkén helyezhető el.
(9) Má2 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 30 ha (300.000 m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 1 ha (10.000 m2). A birtokközpont telkén a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 20%, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 6,0 m, a terepszint alatti beépítettség legnagyobb mértéke 20%.
(10) Má2 övezetben a birtokközpont telkén lakóépület csak a 39. § (2) bekezdés a)-d) pontjai szerinti rendeltetést tartalmazó épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén építhető. Lakóépület legfeljebb a beépített szintterület 20%-án helyezhető el.
(11) Má3 övezetben épület nem helyezhető el.
37. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET
40. § (1) Vízgazdálkodási területek a következők:
a) Vízfelület (Vf)
b) Vízbeszerzési terület (Vb).
(2) A Szabályozási terven Vf jellel jelölt övezet az álló- és folyóvizek medre és parti sávja.
(3) A Szabályozási terven Vb jellel jelölt övezet a vízbeszerzési területek, vízkivételi helyek területe.
(4) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel.
38. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – SZENNYVÍZÁTEMELŐ ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP
41. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – szennyvízátemelő és szennyvíztisztító telep a Szabályozási terven Kb-Sz jellel szabályozott övezet, mely a szennyvízelvezetés és tisztítás technológiai építményei elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – szennyvízátemelő és szennyvíztisztító telep övezeteiben épület nem helyezhető el.
39. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – LOVASSPORT TERÜLET
42. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - lovassportterület a Szabályozási terven Kb-Lsp jellel jelölt övezet, amely elsősorban lovassport-létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – lovassportterület övezeteiben elhelyezhető épület
a) lovassport;
b) állattartó;
c) a lovassportot kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) a tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – lovassportterület övezeteinek telkein több épület is elhelyezhető.
(4) Kb-Lsp1 övezet telkei csak legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(5) Kb-Lsp1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 5000 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 30 m;
c) a beépítés módja: szabadonálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m;
(6) Kb-Lsp1 övezetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó vagy lakó rendeltetés a beépített szintterület legfeljebb 20%-án helyezhető el.
(7) Kb-Lsp1 övezetben istálló, lovassportcsarnok építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m.
40. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – TURISZTIKAI TERÜLET
43. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület a Szabályozási terven Kb-Tur jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - turisztikai terület övezeteiben elhelyezhető épület
a) turisztikai;
b) szállás jellegű;
c) turisztikai tevékenységet kiszolgáló
ca) kereskedelmi, szolgáltató;
cb) közösségi szórakoztató, kulturális;
cc) oktatási;
cd) sport
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület övezeteiben szállás rendeltetés legfeljebb a beépített szintterület 25%-án helyezhető el.
(4) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület övezeteinek telkein több épület is elhelyezhető.
(5) Kb-Tur1 övezet telkei csak legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(6) Kb-Tur1 övezet övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 10 000 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 50 m;
c) a beépítés módja: szabadonálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 4,5%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m;
f) a zöldfelület legkisebb mértéke: 70%.
(7) Kb-Tur1 övezetben kizárólag földszintes vagy tetőtér-beépítéses épület helyezhető el.
41. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁN TERÜLET – TEMETŐ
44. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület terület – temető terület a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amely a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Kb-T jelű övezet telkein épület csak legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(3) Kb-T övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
f) a kialakítható telek legkisebb területe: 10 000 m2;
g) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 50 m;
h) a beépítés módja: szabadonálló;
i) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%;
j) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m;
k) a zöldfelület legkisebb mértéke 40%
(4) Kb-T övezetben harangtorony, illetve harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.
42. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
45. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu (közúti) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű és hírközlés létesítményeinek, valamint utcabútorok, helyezhetők el.
(3) Köu övezetben elhelyezhető épület épületmagassága legfeljebb 4,5 m.
(4) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja:
Út |
kategória |
Közlekedési terület szélessége |
Védőtávolság |
|
belterület |
külterület |
|||
M7 gyorsforgalmi út |
Autópálya |
Meglévő |
- |
100m-100m |
81108 j. bekötő út |
Országos mellékút |
Meglévő |
- |
50m-50m |
81108 j. bekötő út belterületi szakasza |
Települési gyűjtőút |
Meglévő |
- |
- |
A Hangya sor, |
Települési gyűjtőút |
Meglévő |
- |
- |
Lakó- és kiszolgáló utak |
Meglévő |
|||
Tervezett lakó és kiszolgáló utak |
Tervezett |
- |
- |
|
Gyalogutak |
Meglévő |
|||
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
46. § (1) A rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Tordas Község helyi építési szabályzatáról szóló 4/2005. (V.25) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
2. melléklet
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható telek megengedett legkisebb területe |
Kialakítható telek megengedett |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
Lke1 |
Sz |
1000 |
18 |
30 |
30 |
5,0 |
50 |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható telek megengedettlegkisebb területe |
Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
Lf1 |
O |
800 |
16 |
30 |
30 |
4,5 |
60 |
Lf2 |
O |
800 |
16 |
30 |
30 |
5,0 |
60 |
Lf3 |
SZ |
800 |
18 |
30 |
30 |
5,0 |
60 |
Lf4 |
SZ |
1500 |
20 |
25 |
25 |
5,5 |
50 |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható telek megengedett legkisebb területe |
Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
Vt1 |
O |
1000 |
18 |
50 |
50 |
5,0 |
20 |
Vt2 |
O |
2000 |
25 |
30 |
30 |
7,5 |
40 |
Vt3 |
SZ |
10 000 |
40 |
30 |
30 |
7,5 |
40 |
Építési övezet |
Beépítési mód |
Kialakítható telek megengedett legkisebb területe |
Kialakítható telek megengedett |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
Gksz1, Gksz1* |
SZ |
2000 |
20 |
40 |
40 |
7,5 |
20 |
Gksz2 |
SZ |
5000 |
40 |
20 |
20 |
6,5 |
30 |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható telek megengedett |
Kialakítható telek megengedett |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
K-Sp1 |
SZ |
1000 |
20 |
15 |
15 |
5,5 |
40 |
K-Sp2 |
SZ |
10 000 |
40 |
10 |
10 |
6,5 |
40 |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható telek megengedett |
Kialakítható telek megengedett |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
K-Kert1 |
SZ |
5000 |
40 |
80* |
20 |
5,5 |
10%* |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható telek megengedett |
Kialakítható telek megengedett |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
K-Lsp1 |
SZ |
10 000 |
50 |
15 |
15 |
5,5 |
40 |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható telek megengedett |
Kialakítható telek megengedett |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
K-Mü1 |
SZ |
2000 |
40 |
20 |
20 |
7,5 |
40 |
K-Mü2 |
SZ |
5000 |
40 |
20 |
20 |
7,5 |
40 |
3. melléklet
1. függelék
Művi értékvédelem
1.1. Országos védelem
Az országos védelem alatt álló műemlék építmények
Név |
Cím |
Hrsz |
Azonosító |
|
|---|---|---|---|---|
1. |
Sajnovics-, később Batthány–Dréher-kastély |
Sajnovics tér 5. |
252 |
3941 |
2. |
Római katolikus templom |
Sajnovics tér 6. |
251 |
3942 |
3. |
Nepomuki Szent János-szobor |
Sajnovics tér 6. |
250 |
3943 |
4. |
Szent Anna-szobor |
Sajnovics tér 6. |
250 |
3944 |
5. |
Evangélikus templom |
Szabadság u. 132. |
217 |
3945 |
6. |
Magtár |
Sport u. 1. |
253 |
11613 |
Név |
Hrsz |
Azonosító |
|
|---|---|---|---|
1. |
Római katolikus templom, Nepomuki Szent János-szobor és Szent Anna-szobor műemléki környezete |
250, 249, 252, 254, 303/2, 308/1, 308/2, 309/6, 311 |
17429 |
2. |
Sajnovics-, később Batthány–Dréher-kastély műemléki környezete |
229, 248/1, 249, 250, 251, 253, 254, 255/1, 273, 276, 277, 281, 282, 283, 292, 293/1, 296, 297, 298/1, 302, 303/1, 303/2, 255/2, 255/4, 255/5, 02, 04 |
22347 |
3. |
Evangélikus templom műemléki környezete |
174/4, 218, 216/1, 537, 569, 568, 565/1, 565/2 |
22348 |
Cím |
Hrsz |
Funkció |
|
|---|---|---|---|
1. |
Szabadság út 2 |
272 |
Növényfajtakísérleti Állomás |
2. |
Szabadság út 55. |
592/2 |
HANGYA Művelődési Ház |
3. |
Szabadság út 55 előtt |
592/2 |
Almási Balogh Elemér szobor |
4. |
Sajnovics tér. |
310 |
Petőfi Sándor szobor |
5. |
Szabadság út |
598 |
Sajnovics szobor és díszkút |
6. |
Köztársaság út 2. |
232 |
Régi óvoda és Leventeotthon, ma egészségház, tornaterem |
7. |
Szabadság út |
597 |
Világháborús emlékmű |
8. |
Somogyi Béla utca |
295 |
Cifra pince |
9. |
Hangyasor utca végén |
(02) |
Cifra-híd |
10. |
Szabadság út |
175 |
Öreg temető |
11. |
Erdőmajor |
059/6 |
víztorony |
12. |
Köztársaság út 1. |
218/5 |
régi evangélikus iskola |
13. |
Szabadság út 41. |
522 |
régi katolikus iskola |
2. függelék
Régészeti lelőhelyek
Azonosító |
Név |
|
|---|---|---|
1. |
22357 |
Fajtakísérleti állomás |
2. |
22358 |
Fajtakísérleti állomás 2. |
3. |
22359 |
Belterület (Münnich Ferenc utca 38) |
4. |
39195 |
Réti- dűlő |
5. |
39031 |
Hangya telep |
6. |
30695 |
Római katolikus templom |
7. |
54937 |
Réti-dűlő II. |
8. |
56380 |
Gyúrói út |
9. |
57146 |
Erdő-majori-dűlő |
10. |
57147 |
Alsó-dűlő |
11. |
57148 |
Alsó-dűlő II. |
12. |
57149 |
Alsó-dűlő III. |
13. |
94087 |
Falu-feletti dűlő |
A 31. § (7) bekezdését a Tordas Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 31. § (8) bekezdését a Tordas Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet a Tordas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 1. § - 1. mellékletével megállapított szöveg.