1. §¹ (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat, Bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban együttesen: ingatlan) az ingatlan elhelyezkedésére tekintet nélkül.

(2)² Nem terjed ki e rendelet hatálya az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti forgalomképtelen törzsvagyonra, a korlátozottan forgalomképes vagyonra - így különösen az Önkormányzat intézményeinek használatában lévő vagyonra, a sportpályákra és sportcélú létesítményekre, az egészségügyi ellátást szolgáló vagyonra, valamint a kulturális és művelődési feladatok ellátását szolgáló vagyonra -, továbbá nem terjed ki a 1134 Budapest, Váci út 9-15. szám alatti Lehel Csarnok létesítményben található helyiségre, valamint a Klapka Szolgáltatóház nem lakás célú helyiségeinek bérbeadására.

(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed az Önkormányzatra, mint bérbeadóra és eladóra, az ingatlanok kezelésével megbízott szervezetre, az ingatlanok bérlőire, használóira, az ingatlanok hasznosítása, elidegenítése során ajánlattevőkre, vevőkre egyaránt.

2. §³ (1) A Képviselő-testületet megillető tulajdonosi és bérbeadói jogokat a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell gyakorolni.

(2)⁴ A tulajdonosi jog gyakorlója a bérbeadói feladatok ellátásával, a pályázati eljárások előkészítésével és lebonyolításával, valamint a Bérbeadót megillető bérleti díjak beszedésével - közszolgáltatási szerződés alapján - ingatlankezelő szervezetet bíz meg (továbbiakban: Megbízott).

2/A. §⁵ E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A lakásokat

4. §¹⁴ (1) A pályázat kiírásáról, a pályázat egyedi feltételeinek és érvénytelenségi okainak meghatározásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója dönt.

(2) Pályázat csak üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(3)¹⁵ A pályázatot a Bérbeadó és a Megbízott honlapján, valamint a Bérbeadó költségvetéséből támogatott, hirdetési felületet a legkedvezőbb feltételekkel biztosító, XIII. kerületi újságban közzé kell tenni és 30 napra a Bérbeadó, továbbá a Megbízott hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

5. § (1) A pályázat általános feltételei, szabályai:

(2)²² A lakáspályázat részletes szabályait a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója állapítja meg.

(3)²³ A pályázati feltételek és az érvénytelenségi okok fennállását a Megbízott a rendelkezésére álló adatok, valamint a Bérbeadótól kért adatszolgáltatás alapján, a pályázó életvitelszerű lakhatási körülményeit a pályázatban bejelentett állandó lakóhelyen jogosult ellenőrizni.

8. §²⁶ (1)²⁷ Amennyiben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, a pályázatokat a benyújtási határidő lejártától számított 60 napon belül a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet alapján átruházott hatáskörében a tulajdonosi jogot gyakorló bizottság bírálja el. A tulajdonosi döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(2)²⁸ A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója - amennyiben a meghirdetett lakásra kellő számú pályázat érkezik - minden lakásra I-III. helyezettet rangsorol.

(3)²⁹

(4)³⁰ A pályázók a pályázat eredményéről a Megbízó internetes honlapján és hirdetőtábláján megjelenő hirdetményen keresztül értesülnek. Az I-II-III. helyezést elért pályázók e-mailben vagy postai úton is kapnak értesítést.

(5)³¹ A pályázat nyertesének a Bérbeadó döntéséről, vagy a szerződéskötés lehetőségéről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a lakásbérleti szerződést megkötni.

(6) A lakások birtokbaadását követő 30 napon belül köteles a pályázó bérletében lévő lakást üres, tehermentes, kifestett, tiszta, beköltözhető állapotban a Megbízott rendelkezésére bocsátani.

(7)³² A pályázat szerződéskötésre jogosult I-III. helyezettje a Megbízott felhívására - a felhívás kézhezvételétől számított - 15 napon belül köteles a kért igazolásokat és mellékleteket benyújtani.

(8)³³

(9)³⁴ Átruházott hatáskörben az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatban kijelölt bizottsága jogosult dönteni a pályázat érvényességéről. A tulajdonosi jog gyakorlója a pályázatot érvénytelennek nyilváníthatja, jogosult a pályázót a pályázati eljárásból két évre kizárni, ha

(9a)³⁵ Amennyiben a tulajdonosi jog gyakorlója a pályázatot érvénytelennek nyilvánítja, és van mögé rangsorolt érvényes pályázó, úgy a második, ezt követően a harmadik helyezett számára nyílik lehetőség a szerződéskötésre.

(10)³⁶ Amennyiben a bérleti szerződés megkötését követően a bérlő nem tesz eleget a pályázatban vállalt felújítási kötelezettségének vagy a szerződését felmondja, átruházott hatáskörben az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatban kijelölt bizottsága jogosult dönteni a pályázati eljárásból két évre történő kizárásáról.

9. §³⁸ (1) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási kötelezettség esetén a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy a Bérbeadó a kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizetendő.

(2)³⁹ Elővásárlási jog alapján - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást annak a részére kell határozott időre piaci alapon legfeljebb 5 évre bérbe adni, aki a lakást önkormányzati tulajdonba kerülésekor tulajdonosként vagy bérlőként, illetve más jogcímen jogszerűen használta.

(3) A bírósági és közigazgatási végrehajtási eljárásban elővásárlási jog alapján adós vagy zálogkötelezett által lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást, ha a kérelmező a bérbeadás feltételeit elfogadja

(4)⁴⁰ Az elővásárlási jog gyakorlásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.

10. §⁴¹ (1) A lakáspályázat e rendeletben meghatározott rendelkezéseit nem kell figyelembe venni, ha a Bérbeadónak kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként kerül sor a lakás bérbeadására.

(2)⁴² Nem kell figyelembe venni a lakáspályázat e rendeletben meghatározott rendelkezéseit, ha a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján vagy a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás megsemmisülése miatt elhelyezési kötelezettség teljesítéseként kerül sor.

(3)⁴³ A bérbe adott lakások szolgálati jellegét a bérlő kérelmére, a munkáltató javaslatára a közérdek megszűnése esetén a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója megszüntetheti.

11. § (1) Amennyiben a lakásbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a lakásban olyan jogcím nélküli személy marad vissza, aki a lakásbérleti jog folytatására nem jogosult, részére (2) és (3) bekezdés szerint biztosítható lakásbérlet.

(2)⁴⁴ Ha a visszamaradt személy az Ltv. hatálybalépése előtt jelentkezett be állandó jelleggel az önkormányzati bérleménybe és a lakásbérleti szerződés megszűnésekor életvitelszerűen a lakásban lakott, részére - a 13-14. § figyelembevételével - a lakást határozott időre bérbe kell adni, vagy másik lakást kell biztosítani.

(3)⁴⁵ A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója annak a jogcím nélküli személynek is hozzájárulhat a lakás, vagy másik lakás bérbeadásához, aki nem felel meg a (2) bekezdésben előírt feltételeknek, de a lakást igazolhatóan, életvitelszerűen lakja.

(4)⁴⁶ Annak a jogcím nélküli lakáshasználónak, akinek a korábbi bérleti jogviszonyát a Bérbeadó lakbértartozás miatt felmondta, vagy a bérleti jogviszony más okból megszűnt, a Bérbeadó a lakást a lakáshasználó erre vonatkozó kérelmére, legfeljebb 5 évig tartó határozott időre ismételten bérbe adhatja, a tulajdonosi jogot gyakorló döntése alapján, amennyiben a használó az előírt feltételeket maradéktalanul teljesítette.

12. §⁴⁷ (1) Az önkormányzati tulajdonú épületben lévő gondnoki lakás annak adható bérbe, aki az adott épületben a Bérbeadóval, a Bérbeadó költségvetési szervével, vagy a Megbízottal kötött szerződés alapján gondnoki, házmesteri, koordinátori feladatokat lát el.

(2)⁴⁸ Az (1) bekezdés szerinti lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó a munkaviszony megszűnése esetén jogosult felmondani.

13. §⁴⁹ (1) A lakásokat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - komfortfokozattól függetlenül, a szobaszám és a költöző személyek figyelembevételével az alábbiak szerint lehet bérbe adni:

14. §⁵⁰ (1) Szociális alapú bérleti jog megszerzésére és gyakorlására az a személy jogosult, akinek és vele együttlakó személyeknek az egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor - vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor - az öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét, egyedülálló esetében a háromszorosát nem haladja meg, és a család nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor vagy a szerződés felülvizsgálatakor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja.

(2)⁵¹ A szociális alapú, határozatlan időre szóló, érvényes bérleti szerződéssel rendelkező bérlő a szociális lakbérre való jogosultságát erre irányuló felülvizsgálati eljárás során, a Bérbeadó képviseletében eljáró Megbízott felhívására igazolni köteles (a továbbiakban: szociális lakbérre való jogosultság felülvizsgálata).

(3)⁵² A szociális lakbérre jogosultság igazolására - a bérlőre és az együttlakó személyekre egyaránt - az alábbi okiratok alkalmasak:

(4)⁵³ Amennyiben a bérlő a Megbízott felhívására, a felhívásban előírt határidőben nem adja meg a felülvizsgálathoz kért adatokat, vagy nem megfelelően igazolja a szociális lakbérre való jogosultságát, a Megbízott legfeljebb további két alkalommal, jogvesztő határidő tűzésével, ismételten felhívja a bérlőt a jogosultság igazolására.

(5)⁵⁴ A szociális lakbérre való jogosultságot a bérlő által benyújtott dokumentumok és a Megbízott rendelkezésére álló adatok együttes értékelése alapján kell megállapítani. Amennyiben a szociális lakbérre való jogosultság felülvizsgálata alapján a szociális lakbér fizetésének jogszabályi feltételei nem állnak fenn, a bérlő a bérlakásra meghatározott lakbérkategória és a jelen rendelet szerinti piaci vagy költség alapú lakbért köteles fizetni.

(6)⁵⁵

(7)⁵⁶ Amennyiben a bérlő a szociális lakbérre való jogosultságának fennállását felhívásra nem igazolja, a felülvizsgálat lezárultát követő hónaptól a bérlakásra meghatározott lakbérkategória szerinti piaci alapú lakbért köteles fizetni.

(8)⁵⁷ Költség alapú bérleti jog megszerzésére és gyakorlására az a személy jogosult,

(9)⁵⁸ Piaci alapú bérleti díjat köteles fizetni az a személy,

15. §⁵⁹ (1)

(2)⁶⁰

16. §⁶¹ (1)⁶² A bérlő a saját vagy a lakásban jogszerűen vele együttlakó igazolhatóan megváltozott jövedelmi helyzete, vagy jelentősen megváltozott életkörülményei alapján kérheti a költség alapú bérleti díjának szociális alapúra, valamint a piaci alapú lakbérének költség alapúra történő ideiglenes módosítását.

(2)⁶³

(3)⁶⁴ A megváltozott vagyoni, jövedelmi helyzetének és életkörülményeinek igazolására a 14. § (3) bekezdésben meghatározott okiratok alkalmasak.

(4)⁶⁵ A költség és a piaci alapú lakbér módosítására vonatkozó kérelmeket a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell elbírálni.

(5)⁶⁶ A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója - indokolt esetben - 1 évre adhat hozzájárulást a bérleti szerződésben szereplő költség vagy piaci alapú bérleti jogviszony változatlanul hagyása mellett a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetéséhez.

(6)⁶⁷ A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója 1 év elteltével felülvizsgálja a lakbér csökkentésének feltételeit. Amennyiben az indokoltság fennáll, további 1 évre biztosíthatja a szociális, vagy költség alapú lakbér fizetését.

(7)⁶⁸ A kérelmező az (5) bekezdés szerinti fizetési kedvezmény érvényességi ideje alatt is köteles a Megbízott felé bejelenteni, ha a kedvezményes díjfizetés feltételei már nem állnak fenn. Ennek elmulasztása esetén a Bérbeadó a bérlőt a különbözet megfizetésére kötelezheti.

(8)⁶⁹ A lakásbérleti díj nem csökkenthető annak a bérlőnek, aki

(9)⁷⁰ A lakbércsökkentés engedélyezéséről, a lakbér csökkentés meghosszabbításáról, valamint a kedvezmény megvonásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni. A döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(10)⁷¹ A Rendelet 14. § (5) bekezdése szerinti lakbér kiigazítást két részletben kell végrehajtani. A lakbér összegét a felülvizsgálat lezárultát követő hónaptól a felülvizsgálat eredményeként megállapított lakbér és a korábbi szociális alapú lakbér különbözetének a felével lehet emelni. Amennyiben a felülvizsgálat június 30. napjáig lezárul, a bérlő a felülvizsgálat eredményeként megállapított lakbér teljes összegét a felülvizsgálatot követő év július 1. napjától köteles fizetni. Amennyiben a felülvizsgálat június 30. napjáig nem zárul le, a bérlő a lakbér teljes összegét a felülvizsgálatot követő második év január 1. napjától fizeti.

16/A. §⁷² A tulajdonosi jog gyakorlója - a méltányolható lakásigény mértékétől függetlenül - a szociális lakbér mértékének felülvizsgálati eljárásban megállapított költség alapú lakbér megállapítása helyett szociális alapú lakbér, piaci lakbér megállapítása helyett költség alapú lakbér megállapításáról jogosult dönteni

17. § (1) A lakás bérlője a lakás nem szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén óvadékot köteles fizetni.

(2) Az óvadék mértéke

(3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az Bérbeadó a bérlő részére a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén másik lakást ad bérbe.

(4) A befizetett óvadék után a bérlő részére kamat nem fizethető.

(5)⁷³ Az (1)-(3) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni a lakásból bármely okból történő kihelyezés, lakbér felülvizsgálatot követő lakbéremelés esetén.

(6)⁷⁴ A befizetett óvadék a lakásnak a Megbízott részére történő igazolt átadás-átvételét követően fizethető ki a bérlő részére.

18. § (1) A bérlő a szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2)⁷⁵ A bérlő köteles a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a Bérbeadó részére írásban bejelenteni. A bérlő köteles továbbá a távollét okát indokolni, munkáltatói vagy egészségügyi, oktatási intézmény által kiállított igazolással alátámasztani. E kötelezettség megszegése esetén a Bérbeadó a bérleti szerződés felmondására jogosult.

19. § (1) Bérlőtársi jogviszonyban kell a lakást bérbe adni azok részére, akik a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására - eltérő megállapodás hiányában - azonos sorrendben jogosultak.

(2) A Bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője vagy testvére közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor kötheti meg, ha

(3) Ha a lakásbérleti szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával jöhet létre.

(4)⁷⁷ Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) bekezdésben említett hozzátartozó beköltözhető lakással rendelkezik.

(5)⁷⁸

20. § (1) Ha jogszabály vagy megállapodás másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.

(2)⁷⁹ Határozott idejű lakásbérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető. A bérlő által a határozott idő lejárta után benyújtott kérelme alapján a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni a lakás 1-5 évre történő ismételt bérbeadásáról, vagy a bérlő által a határozott idő lejárta előtt benyújtott kérelme alapján a szerződés hatályának 1-5 évre szóló meghosszabbításáról. A tulajdonosi hozzájárulás akkor adható, ha a bérlő eleget tett a jogszabály által előírt és a lejáró szerződésben vállalt kötelezettségeinek.

(3)⁸⁰

(4)⁸¹

(5)⁸²

(6) Feltétel bekövetkeztéig kell a lakást bérbe adni, ha a Bérbeadó, a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.

(7) Határozatlan időre kell a lakást bérbe adni

21. § (1) A Megbízott a lakás rendeltetésszerű használatát és a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, az ellenőrzést tűrni.

(2)⁸³ A Megbízott a lakásban évente több alkalommal tarthat bérleményellenőrzést.

22. §⁸⁴ (1) A Bérbeadó és a bérlő a szerződéskötéskor, a lakásbérleti szerződésben foglalt módon állapodik meg a bérlőt terhelő felújítási, költségviselési, karbantartási, valamint kiürítési és visszabocsátási kötelezettségről.

(2) A lakás bérleti jogviszony ideje alatt történő átalakítása, korszerűsítése, felújítása, a lakás alkotórészévé váló elemek beépítése kizárólag előzetes bejelentéssel, a Bérbeadó jóváhagyása alapján, ennek tárgyában írásba foglalt megállapodás szerint végezhetőek. A bérlő az általa végzett értéknövelő beruházásokért megtérítési igényt csak a Bérbeadó által előzetesen engedélyezett munkák esetében és az előzetes írásbeli megállapodás alapján támaszthat.

(3) A bérlő a Bérbeadót terhelő munkálatokat a Bérbeadó helyett és költségére csak akkor végezheti el előzetes, írásos megállapodás nélkül, amennyiben az azonnali beavatkozást igényel, vagy annak előzetes bejelentésére már nincs lehetőség.

(4) Ha a bérlő a lakást jogosulatlanul alakította át, a Bérbeadó felhívására köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

23. § (1) A lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj megegyezik a bérleti díj összegével.

(3)⁸⁵ Amennyiben a lakás jogcímnélküli használója elhelyezésre nem tarthat igényt, a Bérbeadó jogosult a lakáshasználóval szemben használati díj címén a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő két hónap elteltével, önkényes lakáshasználat esetén a foglalás megállapításától a lakásra vonatkozó bérleti díj ötszöröséig terjedő használati díjat érvényesíteni.

24. §⁸⁶ (1) A Bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő nagyszülőjét, házastársának gyermekét és unokáját, nem befogadott gyermekének a gyermekét, testvérét, élettársát, élettársa gyermekét és unokáját, gyermeke házastársát, vagy élettársát és annak gyermekét, valamint gyámhatósági határozattal igazolható gondozottját a lakásba befogadja.

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni.

(3) A lakásba történő befogadáshoz nem adható hozzájárulás, ha a befogadással a lakásban lévő személyek száma meghaladja a 13. §-ban szabályozott lakásigény mértékének felső határát.

(4)⁸⁷ Amennyiben a bérlő a lakást jelen rendelet által előírtak megsértésével albérletbe adja, és a lakás tényleges használója a lakás birtokát felszólításra nem adja vissza, a Bérbeadó jogosult a lakás tényleges használójával szemben a kiürítésre tűzött határidő eredménytelen elteltétől a bérleti díj ötszörösének megfelelő használati díjat érvényesíteni.

25. § (1) Lakás albérletbe adásához nem adható hozzájárulás.

(2)⁸⁸ Az (1) bekezdésben meghatározott tilalmat nem kell alkalmazni, ha

(3)⁸⁹ A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a (2) bekezdésben foglalt feltételek esetén kizárólag határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig kötött albérleti szerződéshez adhat tulajdonosi hozzájárulást. A kérelem benyújtása mellé a gondnoknak vagy gyámnak csatolnia kell az albérleti szerződés tervezetét.

26. § (1) Lakás egészének nem lakás céljára történő használatához tulajdonosi hozzájárulás nem adható.

(2) A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára használni a Bérbeadó hozzájárulásával, ha

(3)⁹⁰ A lakás egy részének más célú használatához történő hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályokon alapuló engedélyek beszerzése alól. A lakásbérleti szerződés megszűnése napján a hozzájárulás érvényét veszíti.

27. § (1) Amennyiben a szükséglakásra fennálló lakásbérleti szerződés megszűnik, azt ismételten lakás céljára bérbe adni nem lehet.

(2)⁹¹ Ha a bérleti szerződés megkötését követően a Bérbeadó tudomására jut, hogy a bérlőnek vagy házastársának, élettársának, avagy a vele együtt költöző hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás van, a Bérbeadó a bérleti szerződés felmondására jogosult. A Bérbeadó a korábbi bérleti szerződés felmondására jogosult akkor is, ha a bérleti jog jogosultja másik önkormányzati bérlakás bérleti jogát jogviszony folytatóként megszerzi.

(3) Annak részére, aki szociális intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le a lakásbérleti jogviszonyáról a Bérbeadó vagy jogelődje javára, az intézményből történő kihelyezésekor legalább félkomfortos lakást kell bérbe adni.

(4)⁹² Amennyiben bérlőkijelölési, vagy a bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás megüresedik és a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, kiválasztására jogosultat fel kell hívni arra, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül - jogosultságának igazolásával - közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadás feltételeit.

(5)⁹³ A jogosult figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben határidőben nem jelöl új bérlőt, jogosultságát nem igazolja, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, úgy a bérbeadónak számlázott közüzemi, valamint közös költséget - bérlőkijelölő joga gyakorlásáig - köteles megtéríteni.

28. § (1) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy egy szobánál nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékét és vállalja a lakás tényleges komfortfokozatának és alapterületének megüresedett része után számított lakbér megfizetését.

(2) A lakásban maradt társbérlő lakásigénye mértékének számításánál azokat a lakásban lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a tulajdonos hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a lakásban visszamaradt társbérlő lakásbérleti szerződését cserelakás egyidejű felajánlása mellett közös megegyezéssel megszüntetheti.

(4) Amennyiben a visszamaradt társbérlő a (1) vagy a (3) bekezdésben rögzített feltételeket nem fogadja el, úgy a bérbeadó köteles a szerződést felmondani.

29. § (1) A határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó részére pénzbeli térítés ellenében felajánlhatja.

(2)⁹⁴ A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója a pénzbeli térítés ellenében történő lakásfelajánlást nem köteles elfogadni, arról a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében dönt.

(3)⁹⁵ Határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakás bérleti joga is megváltható a bérlő erre irányuló kérelmére. A kérelemről a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében. E rendelkezés szerinti megváltás esetén pénzbeli térítés a lakás ingatlanszakértői értékbecslésen alapuló forgalmi értéke és a bérleti jogviszonyból még hátralévő idő együttes figyelembevételével, az alábbiak szerint állapítható meg:

29/A. §¹⁰¹ (1) A Szobabérlők Házában lévő lakások bérlőit (a továbbiakban: lakóegység használó) a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint kell kijelölni. A bérleti szerződéseket a tulajdonos megbízottja köti meg.

(2) Az Önkormányzat a lakóegységeket e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel bérbeadás útján hasznosítja.

(3) A Szobabérlők Házának házirendjét a bérbeadó állapítja meg.

(4) A lakóegységek használati joga nem cserélhető el.

29/B. §¹⁰² (1) A lakóegységhez jutás személyi feltétele, hogy a kérelmező Budapest Főváros XIII. kerületében bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezzen.

(2) A lakóegység használatára nem jogosult az a személy, aki:

(3) A bérbeadó a lakóegység használóval meghosszabbítható, 5 év határozott időre szóló bérleti szerződést köt.

(4) A bérbeadó a szerződést a lakóegység használóval nem újítja meg, ha a lakóegység használó ezen rendeletben foglalt szabályokat, a Szobabérlők Háza házirendjét vagy a bérleti szerződés rendelkezéseit súlyosan megsérti, különösen, ha:

(5) A lakóegység használójának vállalnia kell, hogy amennyiben a bérleti jogviszonya bármilyen okból megszűnik, a lakóegységet a szerződés megszűnését követően 15 napon belül a leltár szerinti berendezési, felszerelési tárgyakkal együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadja és a Szobabérlők Házából kiköltözik.

29/C. §¹⁰⁴ (1) A Rendelet 5. § (1) bekezdésében előírt pályázati feltételeket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy passzív lakásra csak a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás bérleti jogának leadásával lehet pályázni. A pályázat érvényességi feltétele a pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a bérleti jogáról a pályázat elnyerése esetén, a bérleti szerződés megkötésekor az Önkormányzat javára, feltétlenül és visszavonhatatlanul, térítési igény nélkül lemond.

(2) A Rendelet 5. § (1) bekezdésében előírt pályázati feltételeken felül a passzív lakásra kiírt pályázat további érvényességi feltétele a pályázó - büntetőjogi felelőssége tudatában tett - nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy van-e gépkocsi a saját vagy vele együtt költöző személy használatában tulajdonosként vagy üzembentartóként.

(3) Passzív lakás bérbevételére szóló szerződés megkötésének feltétele, hogy a pályázó és a vele együtt költöző közeli hozzátartozó(i)nak a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapban, az egy főre jutó jövedelme - iratokkal igazoltan - eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének egyedül költöző esetében az 5-szörösét, két vagy több együtt költöző esetében a 3-szorosát.

(4) Passzív lakás bérbevételére szóló szerződés megkötésekor a bérlőnek - a szerződésszegés jogkövetkezményeivel - vállalnia kell a passzív ingatlan házirendjében, valamint a lakás- és helyiséghasználati útmutatóban előírt egyedi kötelezettségek teljesítését, továbbá lakásonként legalább egy gépkocsibeállóra szóló szerződés egyidejű megkötését, amennyiben van a saját vagy vele együtt költöző személy használatában gépkocsi tulajdonosként vagy üzembentartóként.

(5) Passzív lakásra 5 év határozott időre szóló szerződés köthető akkor is, ha a pályázat nyertese olyan lakást ajánl fel, amelyre határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezik.

(6) A passzív lakásra szerződést kötött bérlő köteles a korábbi önkormányzati bérlakást legkésőbb a passzív lakás birtokba vételétől számított 30 napon belül, egyeztetett időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és a közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó tartozásmentesség hitelt érdemlő igazolásával birtokba adni. Amennyiben a bérlő e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Bérbeadó a leadásra felajánlott lakásbérleti szerződés felmondására jogosult.

(7) Passzív lakás és passzív ingatlanban álló gépkocsibeálló albérletbe nem adható.

(8) Amennyiben a jogviszony ideje alatt még be nem jelentett gépkocsi kerül a passzív lakást bérlő vagy a vele együttlakó tulajdonába vagy üzembentartásába, a bérlő köteles gépkocsi beállóra szóló bérleti szerződést kötni, ha a lakáshoz kapcsolódóan még nem bérel másik gépkocsi beállót. Amennyiben a bérlő e kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget, a Bérbeadó a lakásbérleti szerződés felmondására jogosult.

(9) Az (1)-(8) bekezdések rendelkezései nem alkalmazandóak a passzív ingatlanban lévő fecskeházi hasznosítású lakásokra, valamint a koordinátori feladatok ellátásához rendelkezésre bocsátott lakások bérbeadására.

29/D. §¹⁰⁶ (1) A Rendelet 5. § (1) bekezdésében előírt pályázati feltételeket azzal az eltéréssel kell alkalmazni a Klapka Szolgáltatóházban lévő lakásainak bérbeadására, hogy a pályázatban meghirdetett lakásra érvényesen olyan személy pályázhat, akinek és a vele együtt költöző közeli hozzátartozóinak együttesen a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapban az egy főre jutó nettó jövedelme eléri a megpályázott lakás bruttó bérleti díjának egyedül költöző esetében a kétszeresét, két vagy több együttköltöző esetében a 1,5-szeresét.

(2) A Klapka Szolgáltatóházban lévő lakásra 5 év határozott időre szóló szerződés köthető, abban az esetben is, ha a pályázat nyertese olyan lakást ajánl fel, amelyre határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezik.

(3) A Klapka Szolgáltatóházban lévő lakásokat - a szobaszám és a költöző személyek figyelembevételével - az alábbiak szerint lehet bérbe adni:

30. §¹⁰⁷ (1) Helyiséget a Bérbeadó által elfogadott célra lehet bérbe adni.

(2) A helyiségek bérbeadására a lakások bérbeadásáról szóló rendelkezéseket az e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

31. § (1) A helyiségeket

(2)¹⁰⁸ A helyiség bérbeadására szóló pályázat kiírásáról, valamint a helyiség bérbeadásáról, profilmódosításhoz való hozzájárulásról, bérleti jog átruházásához vagy cseréjéhez való hozzájárulásról, és a helyiség albérletbe adásához való hozzájárulásról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója dönt.

(3)¹⁰⁹ A Bérbeadó Magyarország Országgyűlésében, vagy a XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületében képviselettel rendelkező pártok részére, feltétel bekövetkeztéig, bérleti díjért biztosít helyiséget.

(4)¹¹⁰ Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott bérleti jogviszony megszűnik, úgy a volt bérlő a szerződés megszűnését követő 60 napon belül köteles a helyiséget kiüríteni és a Bérbeadó vagy a Megbízottja részére visszaadni.

32. § (1) Helyiséget bérbe adni határozatlan, vagy határozott időre, továbbá feltétel bekövetkezéséig lehet.

(2) Határozatlan időre a helyiség akkor adható bérbe, ha

(3)¹¹¹ A helyiséget határozott időre, 1-5 évre lehet bérbe adni.

(4)¹¹² A határozott idejű bérleti jogviszony lejárta esetén a bérlőt további 5 évre szóló előbérleti jog illeti meg, amennyiben a bérleti szerződésben vállalt, és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett, az előbérleti jog gyakorlására irányuló kérelmét a határozott időtartam megszűnése előtt legalább 90 nappal a Bérbeadó részére írásban benyújtja, és a Bérbeadóval a bérleti díj mértékében megállapodik.

33. §¹¹³ (1) A helyiséget akkor lehet határozatlan időre bérbe adni, ha a bérlő vállalja az éves bruttó bérleti díjnak megfelelő összegű, de minimum 500.000,-Ft szerződéskötési díj egy összegben történő befizetését, mely összeg a szerződés megszűnése esetén nem jár vissza.

(2)¹¹⁴ A bérlő a határozott idejű szerződés időtartama alatt bármikor kérheti a szerződésnek az (1) bekezdés szerinti, határozatlan időre történő módosítását.

(3)¹¹⁵ Határozatlan idejű bérleti szerződést a Bérbeadó a szerződés megkötésétől számított 15 évig kártalanítás nélküli rendes felmondással nem szüntetheti meg.

34. § (1) A bérlő a bérleti szerződés aláírása előtt a tulajdonosi hozzájárulásban előírt óvadékot köteles befizetni.

(2) Az óvadék mértéke a bruttó bérleti díj 2-4 havi összege.

(2a)¹¹⁶ Fiatal kerületi vállalkozók részére kiírt pályázat nyertese a bruttó bérleti díj 1 havi összegének megfelelő óvadékot köteles fizetni.

(3) Ha a tulajdonosi hozzájárulás a bérleti szerződés feltételeként az azonnali beszedési megbízáshoz szükséges és a bérlő számlavezető bankja által záradékolt felhatalmazó levél leadását írja elő, akkor ennek beszerzése a szerződéskötés előtt a bérlő kötelezettsége.

(4)¹¹⁷ Havi 100.000,-Ft nettó bérleti díj felett - ha a tulajdonosi hozzájárulásban szerepel - a bérlőnek vállalnia kell, hogy a megkötött helyiségbérleti szerződéssel és a módosításokkal megegyező tartalmú, egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatokat közjegyző előtt aláírja és annak eredeti példányát 15 napon belül a Megbízottnak átadja.

(5) A közjegyzői okirat költsége a bérlőt terheli.

(6)¹¹⁸

(7)¹¹⁹

35. § (1)¹²⁰ Pályázaton meghirdetett helyiség licittárgyalása esetén - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - nettó havi bérleti díj összegével lehet licitálni.

(1a)¹²¹ Fiatal kerületi vállalkozók részére kiírt pályázat esetén a bérleti díj összegén kívüli bírálati szempontokat, a pályázat további feltételeit, részletes szabályait a pályázati kiírás tartalmazza.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:

(4)¹²³ A helyiséget annak kell bérbe adni, aki

(5)¹²⁴ A pályázati eljárás nyilvános. A jelen rendeletben meghatározott kivétellel helyiség bérbevételi pályázaton részt vehet minden természetes és jogi személy, amelynek a pályázat kiírását megelőző 5 évben a Bérbeadóval szemben tartozása, vagy más köztartozása nem volt.

(5a)¹²⁵ Fiatal kerületi vállalkozók részére kiírt pályázaton olyan gazdálkodó szervezetek vehetnek részt, amelyeknek a pályázat kiírását megelőző 5 évben a Bérbeadóval szemben tartozása, vagy más köztartozása nem volt.

(5b)¹²⁶ Lakóközösségek részére bérbeadásra felajánlott helyiségre a kerületi társasházak, szövetkezeti lakóházak tulajdonosi közössége, kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő lakóépület lakóközössége, vagy ezen közösség tagja indulhat, amelynek a pályázat kiírását megelőző 5 évben a Bérbeadóval szemben tartozása, vagy más köztartozása nem volt.

(6) Érvényesnek csak az a pályázat fogadható el, amelyik a kiírási feltételeknek megfelel és a pályázó a biztosíték megfizetését igazolja. A biztosítékot a Megbízott pénztárába kell befizetni, vagy banki átutalással kell teljesíteni.

(7)¹²⁷ A biztosíték összege a kiírásban szereplő induló havi bruttó bérleti díj 4 havi összege, amelyet szerződéskötéskor a fizetendő óvadék összegébe kell beszámítani. Ha a biztosíték összege a fizetendő óvadék összegénél magasabb, a pályázat nyertesének a szerződéskötés során a különbözet bérleti díjba beszámítását fel kell ajánlani. Ha a pályázat nyertese a beszámításhoz nem járul hozzá, a biztosíték óvadékon felüli összegét a szerződéskötéskor visszakapja.

(8)¹²⁸ A pályázatot a Bérbeadó és a Megbízott honlapján, valamint a Bérbeadó költségvetéséből támogatott, erre a célra hirdetési felületet a legkedvezőbb feltételekkel biztosító, XIII. kerületi újságban közzé kell tenni és 15 napra a Bérbeadó, továbbá a Megbízott hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(9)¹²⁹ Amennyiben a pályázat nyertese a bérleti szerződést - tulajdonosi hozzájárulás átvételét követő 15 napon belül - önhibájából nem köti meg, a biztosítékot elveszti. Az eredménytelenül és az érvénytelenül pályázók részére - második helyezettet kivéve - a licittárgyalást követő legkésőbb 8 napon belül a befizetett biztosíték összegét vissza kell téríteni.

(10) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a helyiség bérleti jogát a sorban következő legmagasabb összegű bérleti díjra ajánlatot tevő szerzi meg. Ez esetben a második helyezettre a pályázat nyertesére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

(11)¹³⁰ Amennyiben az érvényesen pályázó a licittárgyaláson nem jelenik meg, úgy az a pályázattól való visszalépésnek minősül, mely esetben a befizetett biztosíték összegét a pályázó elveszíti, visszatérítésre nem tarthat igényt.

36. § (1) Helyiség bérleti joga a kérelmező által benyújtott bérbevételi kérelem alapján is megszerezhető, melynek feltétele, hogy a Bérbeadó a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet elfogadja és a Bérbeadóval megállapodjon:

(2) Az (1) bekezdésen túlmenően a bérleti szerződés létrejöttének további feltétele a tulajdonosi hozzájárulásban szereplő feltételek elfogadása.

(3)¹³¹ Amennyiben a bérbe vehető helyiségre - a tulajdonosi hozzájárulás megadásáig - több bérbevételi kérelem érkezik, úgy a Megbízó a kérelmezők között - a 35. §-ban foglaltak szerint - licittárgyalást tart. A bérleti jogot a magasabb bérbevételi ajánlatot adó kérelmező szerzi meg. A licit - a Bérbeadó eltérő rendelkezése hiányában - a legmagasabb ajánlott nettó bérleti díjról indul.

37. § (1) A helyiséget csak a bérleti szerződésben feltüntetett bérlő veheti igénybe. A bérlő szerződéstől eltérő helyiséghasználata csak a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásán alapulhat.

(2) A helyiség engedély nélküli más célra való használata, vagy más személy, vagy társaság részére történő átengedése esetén a Bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

(3)¹³² Amennyiben a helyiségben tervezett tevékenység az érintett társasház szervezeti és működési szabályzatában foglalt közgyűlési döntésével ellentétes, a Bérbeadó jogosult a bérbeadást, a profilmódosításra irányuló kérelmet megtagadni, a már fennálló helyiségbérleti szerződést jogosult felmondani.

38. § (1) A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával - a szakhatóságok engedélyében megszabott feltételekkel - saját költségén köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítani és felújítani, mely költség nem igényelhető vissza és a bérleti díjba nem számítható be.

(2) A bérlő - eltérő megállapodás hiányában - köteles gondoskodni

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli bérlői kötelezettségekre a Bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

(4) Bérbeadó a helyiség felújítására - a helyiség állapotától függően - a bérlő részére 1-3 havi bérleti díjmentességet biztosíthat.

39. § (1) A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodtak, és az általuk folytatni kívánt tevékenységek egy helyiségben történő gyakorlása jogszabályba nem ütközik.

(2) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, mely méreténél fogva a bérlőtársak által folytatni kívánt tevékenységre alkalmas.

(3) A bérlőtársaknak vállaniuk kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

40. § (1)¹³³ A Bérbeadó a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat profilmódosításhoz, ha

(2) Bérlőtársi jogviszonyban használt helyiség esetén a profilmódosításhoz a bérlőtárs hozzájárulása szükséges.

41. § (1) A helyiség bérleti jogát a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával átruházhatja.

(2) Az átruházásra vonatkozóan polgári jogi megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz be kell nyújtani.

(3) A tulajdonosi hozzájárulás feltétele:

(4) A bérleti jog átadásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, ha

(5) A helyiség bérleti jogának cseréjére az átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

42. §¹³⁴ (1) A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával a helyiség egy részét albérletbe adhatja. A Bérbeadó azzal a feltétellel adhatja hozzájárulását a helyiség egy részének albérletbe adásához, ha a bérlő a bérleti szerződés módosításával vállalja az albérletbe adott helyiségrészre vonatkozóan a bérleti szerződésben megállapított bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű bérleti díj fizetését. A bérlő az emelt összegű bérleti díjat köteles fizetni mindaddig, amíg az albérleti szerződés megszűnését írásban be nem jelenti, és a felek a bérleti szerződésben a bérleti díjra vonatkozóan eltérően nem rendelkeznek.

(2) Az albérleti szerződéshez a tulajdonos a bérlő bérleti jogviszonyának lejártáig, de legfeljebb 2 évig járul hozzá.

(3)¹³⁵ Az albérleti hozzájárulás érvényességének lejártával, vagy a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlő és az albérlő a helyiség - elhelyezési, kártalanítási igény nélküli - kiürítésére egyetemlegesen kötelesek.

(4)¹³⁶ Az albérletbe adás engedélyezése esetén, a bérleti szerződés módosításakor a bérlőnek vállalnia kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

(5)¹³⁷ A helyiség egy részének albérletbe adására abban az esetben adható tulajdonosi hozzájárulás, amennyiben a Bérlőnek a Bérbeadóval szemben bármilyen jogcímen tartozása, köztartozása nincs és a helyiség méreténél fogva alkalmas a bérlő és albérlő által párhuzamosan folytatni kívánt tevékenységekre.

43. §¹³⁸ (1) A bérlő a határozott időre kötött bérleti szerződést a határidő lejárta előtt írásban felmondhatja.

(2)¹³⁹ A bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlőt nem illeti meg kártalanítás, és kizárólag a Bérbeadó erről szóló előzetes hozzájárulása esetén jogosult a helyiség felújítására fordított összeg visszatérítésére.

(3)¹⁴⁰ A helyiségbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlő a tulajdonosi hozzájárulásban előírt határidőben, de legkésőbb a szerződés megszűnését követő 60 napon belül köteles a helyiséget a Bérbeadó vagy a Megbízó részére, a birtokba adáskor felvett átadás-átvételi jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelő, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni.

(4)¹⁴¹ Amennyiben a bérlő a helyiségbérleti szerződés megszűnését követően a helyiséget határidőben nem üríti ki, a Bérbeadó jogosult a jogcím nélküli használóval szemben használati díj címén a kiürítési határidő eredménytelen leteltétől a tényleges kiürítésig a helyiségbérleti díj ötszöröséig terjedő használati díjat érvényesíteni.

(5)¹⁴² Amennyiben a bérlő bérleti jogviszonya díjtartozása miatt, felmondással megszűnik, a jogviszonyának visszaállítása, kérelme alapján, 1-5 évre szóló határozott időre és előbérleti jog biztosítása nélkül abban az esetben engedélyezhető, amennyiben a bérlő a tartozását maradéktalanul rendezte, a kiegyenlítést követő hat hónapban újabb tartozást nem halmozott fel, a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt egyéb kötelezettségeit teljesítette, valamint a tulajdonosi hozzájárulásban előírt további díjfizetési biztosítékot a szerződéskötésig rendelkezésre bocsátja.

44. § (1) A lakás elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(2)¹⁴³ A lakások elidegenítésére vonatkozó kérelem beérkezése esetén a lakás elidegenítésre kijelöléséről és az elidegenítéshez való hozzájárulásról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni.

(3)¹⁴⁴ Az elidegenítésre kijelölésnél figyelembe kell venni különösen:

(4)¹⁴⁵

(5)¹⁴⁶ Az elidegenítésre kijelölést követően a tulajdonosi jog gyakorlója az érintett lakásra készített ingatlanforgalmi értékbecslés alapján dönt a lakás elidegenítéséről.

(6)¹⁴⁷

(7)¹⁴⁸ Az elidegenítésről szóló tulajdonosi döntés alapján a Megbízott a kérelmező részére eladási ajánlatot tesz, melyhez az Önkormányzat 90 napig kötve van. Az eladási ajánlat a következőket tartalmazza:

(8) A Bérbeadó az elővásárlási jog gyakorlása alapján az adásvételi szerződést az elővásárlásra jogosulttal - vagy az Ltv. alapján az általa meghatározott személlyel - az írásbeli elfogadó nyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül megköti.

(9) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlati kötöttség lejártáig az adásvételi szerződést a saját érdekkörében felmerült okokból nem írja alá, a Bérbeadó az ajánlati kötöttség alól mentesül.

45. §¹⁴⁹ (1) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója a Megbízott javaslata alapján elővásárlási joggal érintett lakást kijelölhet értékesítésre.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján értékesítésre kijelölt lakás bérlője nem él elővásárlási jogával, a lakást a lakott forgalmi érték figyelembevételével nyilvános árverés útján lehet értékesíteni.

46. § (1) Attól függően, hogy az elidegenítésre kijelölt lakás hány lakásos épületben van, a lakás vételárát a forgalmi érték alábbi százalékában kell megállapítani:

47. § (1) Az elővásárlási jog jogosultjának vagyoni, jövedelmi helyzete és szociális rászorultsága alapján:

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott kedvezmény nem illeti meg azt, aki a szerződés megkötésekor üdülőtulajdonnal vagy lakástulajdonnal rendelkezik.

48. § (1) Részletfizetés esetében a vételárhátralék összege után a Bérbeadót kamat illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben írt kamat mértéke a magánszemélyek pénztartozására megállapított törvényes kamat mértékével egyenlő. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

49. §¹⁵⁴ (1) Részletfizetés esetén a lakásra a vételárhátralék teljes kifizetéséig szóló jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni. Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározott gyakorlója jogosult dönteni elidegenítési és terhelési tilalom feloldásáról.

(2) Egyösszegű kifizetés vagy a vételár szerződéskötést követő három éven belüli teljes kiegyenlítése esetén a vételár kiegyenlítését követő, további 3 évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni. Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a vevő a lakást úgy idegenítheti el, cserélheti el, vagy terhelheti meg, hogy az általa megvásárolt ingatlan forgalmi értékének és kedvezményes vételárának különbözetét, valamint az egyösszegű fizetésre tekintettel megállapított kedvezményt (a továbbiakban együtt: kedvezmény) az Önkormányzat részére megfizeti. A vevő kérelmére a kedvezmény visszafizetése nélkül a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározott gyakorlója jogosult dönteni az elidegenítési és terhelési tilalom feloldásáról.

50. § (1) A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakásokra vonatkozó elidegenítési eljárást csak abban az esetben lehet kezdeni, ha a bérlők több mint 50 %-a vételi szándéknyilatkozatot nyújt be a Bérbeadóhoz.

(2)¹⁵⁵ A szándékbejelentések alapján a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója vizsgálja, hogy az adott épület elidegenítésre történő kijelölése veszélyezteti-e a Bérbeadó lakásgazdálkodási feladatainak ellátását, a távlati területfejlesztési tervek megvalósítását, a kerületi gazdálkodást vagy a jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítését és ezek figyelembevételével tesz javaslatot a Képviselő-testület részére.

(3)¹⁵⁶ A Képviselő-testület a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója javaslata figyelembevételével dönt az ingatlan elidegenítésre kijelöléséről.

51. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület az adott önkormányzati épületet elidegenítésre kijelölte, úgy azt társasházzá kell átalakítani.

(2) A társasház alapító okiratának tervezetét a társasház leendő tulajdonostársaival úgy kell ismertetni, hogy az alapító okirattal kapcsolatos észrevételekre, javaslatokra legalább 30 napot kell biztosítani.

(3) Ha a lakók többségi döntéssel megválasztották képviselőjüket, a Megbízott jogosult az alapító okirat tervezetéről a leendő tulajdonosok képviselőjével tárgyalni.

(4) A (3) bekezdésben írt többségi egyetértés megszerzése érdekében a Bérbeadó a társasházi közgyűlésre irányadó szabályok szerint lakógyűlést hív össze, amelyen a Bérbeadót képviselő személy nem szavaz.

(5) A Megbízott köteles az alapító okirathoz szükséges többségi egyetértés megszerzése érdekében a lakógyűlést ismételten összehívni.

(6) A társasházi alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonosok többségi akaratának. A Bérbeadó csak a többségi egyetértés esetében jogosult az alapító okirat tervezetét az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre benyújtani.

52. §¹⁵⁷ Az önkormányzati épület társasházzá alapítását követően a lakások értékesítésére vonatkozó eljárásra a IV. Fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

53. § (1) Az elővásárlási joggal rendelkezők részére a helyiség csak akkor idegeníthető el, ha:

(2) A helyiség elidegenítése iránti kérelmet a bérlő nyújthatja be a Megbízott részére.

(3)¹⁵⁸ A helyiségek elidegenítésére vonatkozó kérelmekről a jogszabályban megállapított értékhatár figyelembevételével a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.

(4)¹⁵⁹ Ha a helyiséget a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója elidegenítésre kijelölte, akkor a helyiség vételára a forgalmi érték legalább 100%-a.

(5)¹⁶⁰ A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója értékbecslés figyelembevételével dönt a helyiség elidegenítéséről.

(6) Az eladási ajánlatra, az ajánlati kötöttségre és az elővásárlási jog gyakorlásának szabályaira a lakás elidegenítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

54. §¹⁶¹ (1) A helyiségek vételára a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója által megállapított összeg, amelyet csökkenteni lehet a Bérbeadó helyett elvégzett, a helyiség minimális rendeltetésszerű használatához szükséges, Bérbeadó által előzetesen jóváhagyott, vissza nem térült, saját beruházásban bonyolított, számlával igazolt átépítés, felújítás költségeivel.

(2) Az (1) bekezdésben írt vételárcsökkentés nem haladhatja meg a helyiség forgalmi értéke 20%-át.

55. §¹⁶² (1) A helyiség vételárának a megfizetéséhez - a vevő kérelmére - a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója indokolt esetben részletfizetési kedvezményt nyújthat.

(2) A részletfizetési kedvezmény legfeljebb a vételár 50%-ára és legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat. Az egész vételár 20%-a foglalónak tekintendő.

(3) Részletfizetés esetében a vételárhátralékra a gazdálkodó szervezetek pénztartozására megállapított törvényes kamatot kell megállapítani. A késedelmesen teljesített törlesztő részletekre késedelmi kamatot kell felszámítani.

(4)¹⁶³ Ha a helyiség vevője a részletfizetési kötelezettségét két egymás után esedékes részletre elmulasztja teljesíteni, írásban fel kell szólítani a teljesítésre és ismertetni kell a felszólításban a további mulasztás jogkövetkezményeit. A felszólítás ellenére nem teljesített harmadik esedékes részlet befizetési határidejének lejártát követően a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója döntése alapján az eladó a szerződéstől elállhat.

56. § (1) A vételárhátralék teljes kifizetéséig a helyiségre elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban a Bérbeadó javára bejegyeztetni.

(2)¹⁶⁴ Az (1) bekezdésben írt elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a helyiséget a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója engedélyével idegenítheti vagy cserélheti el és terhelheti meg.

(3) Szerződésszerű teljesítés esetén a vevőnek joga a részletfizetés teljes időtartama alatt bármikor a vételárhátralékot egy összegben kamatmentesen megfizetni.

57. § Elővásárlási joggal nem érintett lakás vagy helyiség elidegenítése esetén az elidegenítésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lakás és a helyiség vételára, a teljes forgalmi érték, melyből a vevőt semmilyen jogcímen sem illeti meg vételárkedvezmény.

58. § (1) A Bérbeadó tulajdonában álló, társasházban lévő, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szereplő, üres, bérleti jogviszonnyal nem terhelt, elővásárlási joggal nem érintett lakásokat és helyiségeket nyilvános árverés útján kell értékesíteni.

(2)¹⁶⁵ A (1) bekezdés hatálya alá tartozó lakások és helyiségek árverésen történő értékesítéséről a Megbízott előterjesztése és az értékbecslés alapján megállapított kikiáltási ár egyidejű meghatározása mellett a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.

(3) Nem kell árverés útján értékesíteni a Bérbeadó tulajdonában lévő ingatlanokat, ha azokat az általa alapított társaság részére értékesíti.

(4)¹⁶⁶ Amennyiben a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója által eladásra kijelölt lakás és helyiség értékesítése - 2 éven belül - háromszori árverésen is eredménytelen, úgy a lakás vagy a helyiség árverésen kívüli értékesítéséről a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint meghatározott gyakorlója dönt.

59. §¹⁶⁷ A Bérbeadó és a Megbízott - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló jogszabály vonatkozó rendelkezéseinek keretei között - jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a bérbeadásról, valamint az elidegenítésről szóló döntéshez, a bérleti szerződés, illetve adásvételi szerződés megkötése érdekében, valamint a bérleti jogviszony során kelt tulajdonosi döntések meghozatalához szükségesek.

60. § (1) Ez a rendelet 2011. július 15-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 7/2006. (III. 20.) önkormányzati rendelet, valamint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 38/1996. (XII. 2.) önkormányzati rendelet.