Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2008. (V.15.) önkormányzati rendelete

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Városrendezési és Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2018. 08. 01- 2024. 01. 14

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2008. (V.15.) önkormányzati rendelete

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Városrendezési és Építési Szabályzatáról¹

2018.08.01.

Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/C. § (2) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) c), továbbá a 14. § (3) bekezdésében, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (1)-(3) és a 4. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak alapján megalkotja Rákospalota – Pestújhely – Újpalota – Városrendezési és Építési Szabályzatra (továbbiakban: szabályzat) vonatkozó rendeletét.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, A SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSA, HATÁLYA

l. §

(1) ² Budapest Főváros XV. kerület 88258/1, 88258/2, 88258/3, 88258/5, 88258/6, 88258/7, 89765 hrsz-ú ingatlanok területén az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a 46/1998.(X. 15.) Főv. Kgy. rendelettel jóváhagyott Fővárosi Szabályozási Keretterv (továbbiakban: FSZKT), valamint a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ) előírásait a jelen rendeletben (továbbiakban R.) foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A szabályzatban foglalt előírások és mellékleteik hatálya a Budapest XV. kerület közigazgatási területére (továbbiakban: terület) terjed ki. A 3. mellékletben foglalt külön előírások hatálya az abban foglalt területre terjed ki.

(2a) ³ A Szabályzat hatálya nem terjed ki a Budapest XV. kerület Késmárk utca – Rákospalotai határút - (91115) hrsz. közterület által határolt területre.

(3) A szabályzat mellékletei:

1. melléklet: Övezeti terv

2. melléklet: Védelmi és korlátozási területek

3. melléklet: Kerületi Szabályozási Tervek

3. A. melléklet: Kerületi szabályozási tervek kiegészítő rendelkezése

3. B. melléklet: Kerületi szabályozási tervek tervlapjai

4. melléklet: Városrészek, településszerkezeti egységek és KSZT kötelezett területek

5. melléklet: Fogalommagyarázat

2. § (1) Az 1. melléklet szerinti övezeti tervlap az építési övezetek, övezetek (2) bekezdés szerinti övezeti jelét és lehatárolását tartalmazza, mely szabályozási vonal vagy a telektömbön belül jelzett övezeti határvonal lehet.

(2) Az övezeti terv az építési övezetek, övezetek jelölésénél a következőket tartalmazza:

a) a keretövezet (célzott terület-felhasználási módú terület) jele,

b) a XV. kerület római számmal jelezve,

c) az egyes építési övezetek, övezetek betűjellel és/vagy arab számmal jelezve.

3. §⁴ A 2. melléklet szerinti védelmi és korlátozási térkép egyéb jogszabályokban védett elemeket tartalmaz.”

A kerület közigazgatási területére készülő Kerületi Szabályozási Tervek

4. § (1) A hatályos KSZT-ket tartalmazó 3. mellékleten belül a KSZT-k kiegészítő előírásait a 3/A. melléklet, a KSZT-k szabályozási tervlapjait a 3/B. melléklet tartalmazza. A KSZT-k jóváhagyásukkal a szabályzat. 3. mellékletének folyamatos sorszámmal ellátott részévé válnak.

(2) A KSZT a szabályzat figyelembe vételével rögzíti az egyes lehatárolt területi egységekre vonatkozó részletes városrendezési és építési előírásokat. A tervlap általában 1 : 1000-es méretarányú, jogszabályban meghatározott térképen készül.

(3) KSZT-hez tartozó előírás a BVKSZ, valamint a szabályzat vonatkozó rendelkezéseit szigoríthatja és további kiegészítő előírásokat tartalmazhat.

(5) KSZT-ben fel kell tüntetni a rendelet 1. mellékletében rögzített és a (6) bekezdésben foglaltak szerint kiegészített övezeti jelet, illetőleg a 2. mellékletében rögzített védelmi és korlátozási elemeket.

(6) A KSZT-ben az építési övezet, övezet jeleként - a BVKSZ 1. § (11) bek.-ben kapott felhatalmazás alapján - az 1. ábra szerinti jelölést kell alkalmazni:

Megnevezés	L4/XV/1	határértékek
Keretövezet jele (Pl: L4) Építési övezet kerületi kódja (XV/1) Bm beépítési mód B% max. beépítési % Szm max. szintterület mutató Ém max. építmény magasság Tt telekterület minimum Z % kötelező zöldfelületi minimum		Bm	B %	Szm
		Ém	Tt	Z %

Részletes szabályozást igénylő távlati fejlesztésre kijelölt, jelenleg mezőgazdasági területekre vonatkozó rendelkezések

5. § Az FSZKT által lehatárolt F1 és F2 jelű fejlesztési tartalékterületekre KSZT csak azt követően hagyható jóvá, ha előzetesen külön eljárásban az FSZKT módosítása és a belterületbe-vonás megtörtént.

Terepszint alatti beépítés⁵

6. § Terepszint alatti építmény, valamint az épülettel szerkezetileg egybefüggő pinceszint az elő-, oldal- és hátsó kertben is elhelyezhető, de a hátsókertben telekhatártól 6,0 m-t szabadon kell hagyni. Az L4/XV jelű építési övezetekben a terepszint alatt a telek területének 50 %-a építhető be.

Telekalakításra vonatkozó rendelkezések

7. § Közműlétesítmények, nem épület jellegű műtárgyak (transzformátor állomás, gáznyomás-szabályozó, átemelő stb.) és a magánutak részére az övezeti előírásoktól eltérő méretű önálló telek (földrészlet) is kialakítható. Az ilyen telken, földrészleten létrehozott létesítmény, műtárgy, funkció megszűnése esetén a telek csak KSZT alapján építhető be.

Közművesítettség, mérnöki létesítmények

8. § (1)⁶ Építési övezetekben új épület csak teljesen közművesített építési telken helyezhető el.

(2)⁷ Építési övezetekben, részlegesen közművesített területen meglévő épület a nettó össz-szintterület 40 %-ának, nettó (hasznos) alapterülete 25 %-ának mértékéig bővíthető. A közművek kiépítése után az épület (ingatlan) rákötését 1 éven belül meg kell valósítani.

(3)⁸

(4) Közterületeken közművek a vonatkozó hatályos jogszabályok, szabványok és egyéb rendelkezések alapján létesíthetők.

(5) Építési telek, telek magánutas megközelítési lehetősége esetén, - amennyiben műszakilag megoldható -, a közműveket a magánút területén kell elhelyezni, szolgalmi joggal járó átvezetést lehetőleg kerülni kell.

(6) A kerület lakóövezetiben (L), VK, I, IZ, Z és KV-TE keretövezetekben, valamint bármely övezethez tartozó közterületen, játszótéren önálló antennatorony nem építhető.

(7) Antennatorony és bázis állomása (konténer) nem helyezhető el gyermek-, oktatási-, egészségügyi közművelődési létesítmények telkén és azok építményein, valamint ezek és lakóépületek telkének határától mért 150 m-en belül.

(8)⁹ Építményeken az antenna az épület legmagasabb pontját maximum 6 m-rel haladhatja meg.

8/A. §¹⁰

Mobil építmények

(1) ¹¹ A XV. kerület közigazgatási területén – az M, MZ, K-BK, VK övezetekbe sorolt ingatlanok kivételével – mobil építményt csak ideiglenes jelleggel, felvonulási építményként lehet elhelyezni, kizárólag jogerős építési engedéllyel rendelkező beruházások kivitelezésének idejére, a (4) bekezdés figyelembevételével. Az így lerakott mobil építmény a használatbavételi engedélyig az ingatlanról elszállítandó.

(2) Mobil építményben kereskedelmi tevékenység nem folytatható.

(3) ¹² M, MZ, K-BK övezetekben huzamos tartózkodásra alkalmas mobil építmények közül kizárólag iroda, illetve porta funkciójú telepíthető. Nem huzamos tartózkodásra alkalmas konténerek közül tároló, raktár funkciójú, illetve mellékhelyiségeket biztosító konténer helyezhető el. VK övezetben, amennyiben a telek területe nagyobb, mint 1000 m², telkenként 1 db tároló konténer helyezhető el.

(4) ¹³ Telkenként, építési telkenként legfeljebb 10 mobil építmény egység helyezhető el, kivéve, ha KSZT vagy az övezeti előírás másképp rendelkezik. Az általuk elfoglalt terület a nem mobil építményekkel együttesen sem haladhatja meg az övezetben előírt beépítettség maximumának mértékét.

(5) Mobil építmény elhelyezése esetén az övezetekben meghatározott minimális építménymagasság értéke figyelmen kívül hagyható.

Állattartó építmények

8/B. §¹⁴ Állattartó építmény nem helyezhető el

a) kistestű haszonállatok számára lakó- vagy üdülő funkciót tartalmazó épülettől 8,0 m,

b) nagytestű haszonállatok számára lakó- vagy üdülő funkciót tartalmazó épülettől 15,0 m,

c) ásott vagy fúrt kúttól 10,0 m,

d) egészségügyi létesítmény, bölcsőde-, óvoda-, iskola-, kereskedelmi funkciót is tartalmazó épület telkén, illetve telkétől 50,0 m,

e) L7 övezet határától 20,0 m

távolságon belül.

Ideiglenes jellegű sátrak

8/C. §¹⁵ (1) Sportpályák időszakos – legfeljebb 7 hónapig folyamatos – lefedésére szolgáló, ideiglenes jellegű sátorépítmény akkor is elhelyezhető, ha nem biztosítható az övezetben előírt paraméterek betartása.

(2) Az ideiglenes jellegű sátorépítmény építési helyen kívül is elhelyezhető, amennyiben a szomszédos ingatlanok használatát, beépíthetőségét nem korlátozza.

Üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének általános szabályai

9. § (1) Üzemanyagtöltő állomást a kerület lakóövezeteiben (L) és városrészközponti (VK), jelentős zöldfelületű intézmények (IZ) építési övezetekben elhelyezni nem lehet. Az intézményi építési övezetekben (I) a hatályos jogszabályok szerinti védőövezet megtartásával KSZT alapján telepíthető.

(2)¹⁶ Üzemanyagtöltő állomás telke egyéb építési övezetekben és KL-KT övezetekben a lakóépületek, oktatási, egészségügyi, üdülő és szociális létesítmények telekhatárától min:50m távolságra helyezhető el, kivéve a KL-KT/XV/1 övezetet amely esetében a BVKSZ 7. §. (2) bekezdésének előírása érvényes.

Az épületek közterületről látható homlokzatainak

színezésére és átalakítására vonatkozó rendelkezések

10. §¹⁷

Az épületeken elhelyezhető reklámokra, hirdetésekre, cégérekre vonatkozó rendelkezések

11. §¹⁸

Rendelkezések a közterületeken elhelyezhető pavilonokra és vendéglátó teraszokra vonatkozóan

12. § (1)¹⁹ A kerület közigazgatási területén közterületi pavilon önkormányzati rendeletben meghatározott mérethatárig, és meghatározott funkcióval létesíthető.

(2) A pavilonokat úgy kell kialakítani, hogy azok nem átlátszó határoló felületei ne haladják meg az összes homlokzatfelület felét.

(3) -(4)²⁰

(5) A vendéglátó terasz épülethomlokzattal párhuzamos hosszmérete nem haladhatja meg az épület homlokzati szélességének mértékét, a kapubejárat és az egyéb rendeltetési egységek kirakatainak és bejáratainak akadálytalan megközelítése biztosításával.

(6)²¹ Ha az épület földszintjén, emeleti szintjein lakás rendeltetési egység található, vendéglátó terasz csak akkor alakítható ki, ha azt KSZT, vagy külön rendelet nem tiltja.

(7) Járdán a vonatkozó jogszabályok szerint egyébként elhelyezhető vendéglátó teraszok üvegezett, zárt módon nem létesíthetők, de vászonárnyékolókkal, ernyőkkel lefedhetők.

(8) Pavilon, terasz építmény szerkezeti kialakítása szerelt, a talajjal való kapcsolata bontható módon kialakított lehet, alapozás szükségessége esetén a felmenő szerkezetek szerelt kapcsolattal alakítandók ki.

Rendelkezések a közterületeken elhelyezhető egyéb építményekre és köztárgyakra

13. § (1) A telefonfülke közvetlenül az épület homlokzati fala elé nem telepíthető, helyét a járda berendezési sávjában kell biztosítani. Falra szerelt berendezés utcafronti épület homlokzatán csak úgy helyezhető el, ha nem csökkenti a járda űrszelvényét.

(2) A járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsor, kőbaba stb. egy-egy utcaszakaszon egységes kivitelű legyen.

(3)²² A közterületeken, illetőleg az azokhoz kapcsolódó kapualjakban, üzlethelyiségek bejárataiban megállító-táblák, hordozható, vagy guruló vitrinek, árusító fogasok és állványok

az üzletbejárattól számított, 2 m-es meghatározott körzeten belül helyezhetők el.

A környezet és a természet védelme

14. § (1)²³ A Szilas- és a Csömöri-patak védőtávolságán belül (a patakok telkeinek középvonalától számított 30-30 m) új épület nem helyezhető el.

(2)²⁴ A kerület beépítésre szánt területein üzemszerűen végzett gépjárműjavítás, tárolás - kivéve az OTÉK-ban meghatározott parkolást - csak víz- és szénhidrogénzáró, továbbá saválló burkolatú felület kialakítása esetén végezhető.

(3)²⁵

(4)²⁶

(5) Közterületekkel minden oldalról körülvett létesítményeknél (kereskedelem, vendéglátás, pavilonok) hulladéktárolást (bála, rekesz, gyűjtőedény stb.) a fő rendeltetésű épületben kell biztosítani.

(6)²⁷ A kerület területén veszélyes hulladék, építési törmelék átmeneti tárolása a felszín alatti vízbázisok külső védőövezetének figyelembevételével az M, MZ jelű munkahelyi övezetekben végezhető, kivéve, ha KSZT vagy az övezeti előírás másképp rendelkezik.

A zöldfelületek védelme, fenntartása és fejlesztése

15. § (1) A kerület területén lévő Z keretövezetbe sorolt közterületek, telkek növényállományának folyamatos fenntartásáról, növényzet általános állapotának 5 évenkénti felméréséről és a szükséges intézkedések megtételéről (növényállomány-rekonstrukció, fasor rekonstrukció stb.) a közterület vagy a telek tulajdonosának gondoskodnia kell. Amennyiben az előírt felülvizsgálat nem történik meg, és az intézkedések elmaradása miatt a növényállomány károsodik, illetve elöregszik, a tulajdonost kötelezni kell a növényzet állagának helyreállítására és a szükséges növényegyed pótlások elvégzésére.

(2)²⁸

(3) A közműfejlesztéseknél, építmények, utak fejlesztésénél (a továbbiakban: fejlesztéseknél) olyan megoldások engedélyezhetők, amelyek nem veszélyeztetik a kialakított fasorok, faegyedek életképességét. Amennyiben a fejlesztések érdekében elkerülhetetlen bizonyos faegyedek eltávolítása, úgy a más területen történő pótlásról a helyi környezet védelméről szóló hatályos rendeletben foglaltak alapján kell gondoskodni.

(4) Fasorok létesítésénél, parkolók fásításánál, illetőleg ilyen jellegű zöldfelületek felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyedek részére legalább 1 m³ megfelelően trágyázott laza termőföldtömeget, illetőleg termőfölddel feltöltött ültető gödröt kell biztosítani.

(5) Tervezett fejlesztéseknél (út, és közmű- rekonstrukciók, bontások, beépítések stb.) gondoskodni kell a megtartandó faegyedek mechanikai sérülések elleni védelmének biztosításáról, a faegyed életképességének megtartásához szükséges terepszint és a faegyed életkorának megfelelő optimális termőterület biztosításáról.

(6) A meglévő és megtartandó, a szabályzat 2. mellékletében felsorolt városképi jelentőségű fasorok menti telkeken csak olyan új épületek helyezhetők el a kijelölt építési helyeken, amelyek közterület felé történő kihajlásukkal nem vonnak el többlet teret a kialakult űrszelvényből és meglévő fák lombkoronáitól.

(7) A zöldfelület számításnál műanyag gyepráccsal kiépített felületek 50 %-kal vehetők figyelembe, de a gyepráccsal kiépített felületek nem haladhatják meg az előírt zöldfelület 50 %-át.

(8)²⁹

(9) A zöldterületek átépítését, rekonstrukcióját úgy kell megvalósítani, hogy a terület biológiai aktivitás értéke növekedjen vagy legalább a kialakulttal azonos szinten maradjon.

Jelentősebb kereskedelmi létesítmények előírásai

16. § A 6000 m² bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi létesítmény tervezett telepítése esetén a kezdeményezőnek gondoskodni kell a BVKSZ 17. § (4) bekezdésben foglalt tervek és hatásvizsgálatok elkészíttetéséről.

A BEÉPÍTÉSI MÓDOK ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI

A szabadonálló beépítés szabályai

17. § (1) A szabadon álló beépítés lehet

a) előkertes,

b) utcafronti,

c) kétoldali utcafrontos (sarokház).

(2) Az előkert mélysége (1) a) esetében a kialakult állapotnak megfelelő, vagy 2,0 - 5,0 m közötti érték. Ettől eltérő értéket KSZT meghatározhat.

(3)³⁰ A hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az épület hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél, kivéve, ha KSZT ettől eltérő értéket állapít meg.

(4) Az oldalkert mérete az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de minimum 3,0 m. Ettől eltérő értéket KSZT megállapíthat.

(5)³¹ Nyúlványos (nyeles) telek esetében az előkert mérete (a közterület felé eső telek irányában) 5,0 m, az oldalkert mérete a nyúlvány felöli oldalon az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de minimum 4,0 m, a hátsókert mérete az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság. Ettől eltérő értéket KSZT megállapíthat.

(6)³² Lakóterületeken az épület hossza nem lehet nagyobb 20,0 m-nél a telek utcavonalára merőlegesen mérve, melybe nem tartozik bele

a) a főépületet kiszolgáló, egyéb funkciójú, önálló épületszerkezettel határolt épület,

b) az olyan fedetlen terasz, melynek határoló falai nem magasabbak az eredeti terepszinttől mért 2,10 m-nél,

c) az előtető,

d) az előlépcső és

e) az erkély.

Ettől eltérő értéket KSZT megállapíthat.

A zártsorú beépítés szabályai

18. § (1) Zárt sorú beépítési mód lehet:

a) keretes,

b) hézagos zártsorú

(2) Részletes szabályokat a BVKSZ 18. § (3) bekezdés alapján, a R. keretei között KSZT állapítja meg.

(3) A zártsorú beépítési módoknál alkalmazható a kötelező építési vonalhoz képest az épület homlokvonala egy részének hátraléptetése, amelynek mélysége nem haladhatja meg a hátraléptetés szélességét.

(4)³³ Az előkert mélysége a két közvetlen szomszédos telek meglévő beépítésének figyelembevételével határozandó meg. Ennek hiányában, vagy amennyiben a meglévő, szomszédos beépítéseknél az előkert eltérő mélységű, az utcaszakaszon jellemző előkert mélységhez kell igazodni.

(5) Az oldalkert mérete hézagosan zártsorú beépítés esetén minimum 3,0 m. Ettől eltérő értéket KSZT megállapíthat.

(6)³⁴ A hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az épület hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél, kivéve, ha KSZT ettől eltérő értéket állapít meg.

(7)³⁵ Lakóterületeken az épület hossza nem lehet nagyobb 20,0 m-nél a telek utcavonalára merőlegesen mérve, melybe nem tartozik bele

a) a főépületet kiszolgáló, egyéb funkciójú, önálló épületszerkezettel határolt épület,

b) az olyan fedetlen terasz, melynek határoló falai nem magasabbak az eredeti terepszinttől mért 2,10 m-nél,

c) az előtető,

d) az előlépcső és

e) az erkély.

Ettől eltérő értéket KSZT megállapíthat.

Az ikresen csatlakozó beépítés szabályai

19. § (1)³⁶ Ikresen csatlakozó beépítés a tömbben kialakult állapot és az övezeti előírások figyelembevételével alkalmazható.

(2)³⁷ Az előkert mélysége az ikresen csatlakozó szomszédos telek meglévő beépítésének figyelembevételével határozandó meg, annak utcai homlokzati síkjához kell illeszkedni. Ennek hiányában az utcaszakaszon jellemző előkert mélységhez kell igazodni.

(3)³⁸ A hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az épület hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél, kivéve, ha KSZT ettől eltérő értéket állapít meg.

(4) Az oldalkert mérete az övezetben megengedett építménymagasság fele, de legalább 3,0 m. Ezt az értéket nyúlványos (nyeles) telek esetén is alkalmazni kell, amelytől KSZT eltérő értéket is megállapíthat.

(5)³⁹ Lakóterületeken az épület hossza nem lehet nagyobb 20,0 m-nél a telek utcavonalára merőlegesen mérve, melybe nem tartozik bele

a) a főépületet kiszolgáló, egyéb funkciójú, önálló épületszerkezettel határolt épület,

b) az olyan fedetlen terasz, melynek határoló falai nem magasabbak az eredeti terepszinttől mért 2,10 m-nél,

c) az előtető,

d) az előlépcső és

e) az erkély.

Ettől eltérő értéket KSZT megállapíthat.

Az oldalhatáron álló beépítés szabályai

20. § (1)⁴⁰ Oldalhatáron álló beépítés a tömbben kialakult állapot és az övezeti előírások figyelembevételével alkalmazható.

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az előkert mérete a kialakult állapot szerinti, vagy 2,0- 5,0 m közötti érték. KSZT ettől eltérő mértéket is megállapíthat.

(3)⁴¹ A hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az épület hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél, kivéve, ha KSZT ettől eltérő értéket állapít meg.

(4) Az oldalkert mérete az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább. 3,0 m. Ezt az értéket nyúlványos (nyeles) telek esetén is alkalmazni kell, amelytől. KSZT eltérő értéket is megállapíthat.

(5)⁴² Lakóterületeken az épület hossza nem lehet nagyobb 20,0 m-nél a telek utcavonalára merőlegesen mérve, melybe nem tartozik bele

a) a főépületet kiszolgáló, egyéb funkciójú, önálló épületszerkezettel határolt épület,

b) az olyan fedetlen terasz, melynek határoló falai nem magasabbak az eredeti terepszinttől mért 2,10 m-nél,

c) az előtető,

d) az előlépcső és

e) az erkély.

KSZT ettől eltérő értéket is megállapíthat.”

Az L2/A/XV, L4/XV lakóterületen és az I/XV/2 építési övezetben alkalmazható, speciális szabályok

20/A. §⁴³ (1) Meglévő épület átépítése, tetőszerkezetének cseréje, vagy az eredeti nyílászárók cseréje esetén az eredeti magasság és tetőforma akkor is visszaépíthető, illetve a korábbi nyílászárók az eredetivel megegyező méretben cserélhetők, ha a meglévő hátsókert kisebb az előírás szerinti hátsókert méreténél.

(2) Meglévő épület tartószerkezetet érintő átépítése, tetőtér beépítése – az OTÉK telepítési távolságra vonatkozó előírásainak betartása mellett – akkor is végezhető, ha a meglévő oldalkert kisebb az előírás szerinti oldalkert méreténél. Ebben az esetben a meglévő állapot építménymagasság értéke legfeljebb 1,00 m-el növelhető, de nem lépheti túl az övezetben előírt határértéket.

(3) A meglévő épület hátsókert felé bővítése esetén a meglévő oldalkert mérete akkor is tartható a (4) bekezdés figyelembe vételével, ha az kisebb az előírás szerinti oldalkert méreténél. Ebben az esetben a bővítés kisebb oldalkertre néző építménymagasság értéke nem lehet nagyobb 4,5 m-nél.

(4) Meglévő épület átépítése, tetőtérbeépítése, bővítése esetén az előírás szerinti oldalkert méreténél kisebb oldalkert irányába néző homlokzaton huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség új nyílása nem alakítható ki.

Közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó előírások

21. § (1) KSZT az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghatározhatja azokat a földszinti területeket, passzázsokat és a tömbbelsőn belüli zöldfelületeket, melyeket a gyalogos forgalom számára megnyitott, közhasználat céljára átadott területrészként lehet kialakítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén, az övezetben meghatározott szintterületi mutató mértéke 0,5-el, de maximum a közhasználat céljára átadott terület felének mértékéig növelhető az övezeti előírások figyelembevételével.

(3) Az (1) bekezdés szerinti gyalogosforgalmi közhasználat céljára átadott területeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a közhasználat céljára átadott területrész egyéb építménnyel - a vendéglátást szolgáló terasz kivételével - nem építhető be.

(4) A közhasználat céljára átadott területekkel határos épületeket a homlokzati kialakítás, valamint az épületek közötti távolság meghatározása tekintetében úgy kell megvalósítani, - a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével - mintha azok közterülettel lennének határosak.

(5) A közhasználat céljára átadható területek kialakításának egyéb feltételeit és módját a KSZT határozza meg. Kialakításáról az önkormányzat és a tulajdonos - a KSZT készítése során, annak jóváhagyása előtt - külön erről szóló szerződést köt, amely alapján a közhasználat céljára átadott területeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(6) A kötelező zöldfelület mértékét a közhasználat céljára átadott terület nagyságával csökkentett telekterületre kell kiszámítani.

(7) Magánutat közhasználat céljára átadni (megnyitni) az (5) bekezdésben foglaltak alapján szabad.

Lakóhelyiségek padlószint magasságára vonatkozó általános rendelkezések

22. §⁴⁴ Új épületek elhelyezésénél közterülettel határos épülettraktusban elhelyezett hálószoba földszinti szintjének padlószint magassága legalább 1,0 méter legyen a meglévő, illetve tervezett járdaszinttől számítva.

Illeszkedési szabályok zártsorú beépítési módú területeken

23. § (1) Zártsorú beépítési módú területeken KSZT állapítja meg az építési övezet legnagyobb megengedett építménymagassága, valamint a csatlakozó szomszédos telek beépítésének meglévő vagy tervezett építménye csatlakozó építménymagasságától (párkánymagasságától) való eltérés lehetséges mértékét.

(2) KSZT hiányában műemléki vagy helyi védelem alatt álló szomszédos épülethez való illeszkedésnél a következő előírásokat kell figyelembe venni:

a) két meglévő, értékvédelem alatt álló épület közötti telek beépítése esetén a két szomszédos épület csatlakozó párkánymagassági értéke a meghatározó, melytől a létesítendő épület  0,8 m-rel térhet el.

b) egy szomszédos értékvédelem alatt álló és egy értékvédelem alatt nem álló épület közötti telek beépítése esetén

ba) ha a védelem alatt álló épület párkánymagassága nagyobb, akkor a védelem alatt nem álló épület párkánymagassági értéke a meghatározó;

bb) ha a védelem alatt álló épület az alacsonyabb, a két meglévő épület átlagos csatlakozó párkánymagassági értéke a meghatározó azzal, hogy a csatlakozásnál a védelem alatt álló épület csatlakozó párkánymagasságától legfeljebb 1,5 m-rel lehet nagyobb a tervezett csatlakozó párkánymagasság értéke.

(3) Védettség alatt nem álló épületek közötti telek beépítése esetén a magasabb épület értékei a mérvadóak úgy, hogy a csatlakozó párkánymagasság eltérési mértéke legfeljebb  1,0 m lehet, amennyiben az építési övezetre vonatkozó megengedett legnagyobb építmény magasság ezt lehetővé teszi. Eltérő értéket KSZT megállapíthat.

(4) A megengedett építménymagasságok megállapításánál az építési övezetben meghatározott érték, és a (2)-(3) bekezdés szerinti illeszkedési szabály alapján számított értékek közül az alacsonyabb értéket kell figyelembe venni.

A járművek elhelyezésére vonatkozó általános rendelkezések

24. § (1)⁴⁵

(2) Az L7/XV jelű lakótelepi övezetekben sorgarázs, tömbgarázs csak térszín alatt, vagy dombgarázs jelleggel, tetején zöldfelülettel hozható létre KSZT alapján.

(3) A lakótelepek területén, vagy tömbbelsőben önálló helyrajzi számú telken vagy közterületen a BVKSZ 6. § (6) bekezdése szerinti mélygarázs vagy térszín alatti parkoló kialakításának és megközelítésének módját, férőhelyszámát KSZT-ben kell rögzíteni. Az ily módon kialakított mélygarázs tetején zöldfelületet kell kialakítani, legalább 1,0 m-es földfeltöltéssel, melynek átlagos kiemelkedése a csatlakozó terepszinthez képest - a földtakarással együtt is - legfeljebb 0,8 m lehet, közterületi kapcsolata teleknyúlvánnyal is kialakítható. Ha a mélygarázs telkét közhasználat céljára átadott területként alakítják ki a telkével szomszédos telkeket úgy kell tekinteni, mintha azok közterülettel lennének határosak.

(4) Új épület elhelyezése esetén a parkolást telken belül ill. az önkormányzat parkolási rendjéről szóló rendelete figyelembe vételével, a gépjármű tárolást - a parkolóházak kivételével

a) épületben és/vagy

b) terepszinten és/vagy

c) pinceszinti mélygarázsban és/vagy

d) önálló terepszint alatti

építményben kell biztosítani.

(5)⁴⁶

ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

A lakóterületek általános szabályai

25. §⁴⁷ (1) A lakóövezetek a kerület területén lehetnek:

kisvárosias lakóövezetek L2A/XV;

kertvárosias lakóövezetek; L4/XV

telepszerű (lakótelep, lakópark) lakó övezetek. L7/XV

(2) ⁴⁸ Lakóövezetekben, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik:

a) A lakóépületeken kívül a BVKSZ-ben megengedett funkciójú (rendeltetési módú) épületek helyezhetők el. Az egyes rendeltetési módok egy épületen belül vegyesen is alkalmazhatóak.

b) Telepengedély és telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható termelő és szolgáltató tevékenység célú rendeltetés sem önálló építményként, sem más rendeltetésű épületben nem helyezhető el, kivétel a c) pontban megadott tevékenység az ott meghatározott területen.

c) Gépjármű, motorkerékpár kereskedelem és javítás a Szentmihályi út Régi Fóti út és Bánkút utca közötti szakaszán létesíthető.

(3) ⁴⁹

(4) Lakóterületen melléképítmények és kiszolgáló építmények közül a BVKSZ 24. § (6-8) bekezdéseiben rögzítettek mellett gépkocsi tároló is elhelyezhető.

(5) ⁵⁰

(6) ⁵¹

(7) ⁵² A főépületet kiszolgáló egyéb funkciójú épületek legnagyobb építménymagassága 4,5 m. Oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén a telekhatáron álló építmény tűzfal-magassága maximum 4,5 m.

(8) Lakókocsit a lakóövezet építési telkein csak járműként, rendeltetésének megfelelően lehet tárolni.

(9) ⁵³

(10) L2/A/XV Kisvárosias zártsorú lakóterületeken:

a) telkenként maximum négy rendeltetési egység elhelyezése megengedett, telkenként 1 épület elhelyezhetősége mellett, az egyes építési övezetekben szabályozott egyéb feltételek figyelembe vételével. Kivételes esetben, maximum két épület elhelyezhető KSZT alapján. KSZT hiányában csak egy épület helyezhető el.

b) Egy telken elhelyezhető rendeltetési egység számát a matematikai kerekítés szabályainak alkalmazásával, a telekterület 200-al való osztásával kell meghatározni.

c) ⁵⁴ Amennyiben a telken a meglévő rendeltetési egységek száma meghaladja az a) és b) pont alapján számított értéket, azok bontása után visszaépíthető az eredeti számú, de legfeljebb hat rendeltetési egység.

(11) L4/XV Kertvárosias lakóterületeken, ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek:

b) Egy telken elhelyezhető rendeltetési egység számát a matematikai kerekítés szabályainak alkalmazásával, a telekterület 300-al való osztásával kell meghatározni.

c) ⁵⁵ Amennyiben a telken a meglévő rendeltetési egységek száma meghaladja az a) és b) pont alapján számított értéket, azok bontása után visszaépíthető az eredeti számú, de legfeljebb hat rendeltetési egység.”

(12) ⁵⁶

(13) ⁵⁷ Helyi lakosság ellátását szolgáló vendéglátó épület a KL-KT/XV övezet mentén és az L4/XV/5 építési övezetben elhelyezhető, amennyiben a környezetére nem gyakorol zavaróhatást.

L2/A/XV Kisvárosias zártsorú lakóterület

26. § (1)⁵⁸ ^, ⁵⁹ Az építési telkek beépítésének határértékeit az 1. sz. táblázat tartalmazza.

1. sz. táblázat

Az építési övezet jele	Az építési telek						Az épület
	beépítési módja	legkisebb	legnagyobb	legnagyobb		legkisebb	legnagyobb
	beépítési módja	területe (m²)		beépítési mértéke (%)	szintterületi mutatója m²/telekm²	zöldfelülete (%)	építménymagassága (m)
L2/A/XV/1	Z	400	1000	65	2,5	25	9,0*
L2/A/XV/2	Z	800	2000	45	1,4	35	9,0
L2/A/XV/3 ⁶⁰
L2/A/XV/4	Z	800	1600	35 (40)	1,1 (1,2)	40	7,5
L2/A/XV/4/Int	Z	800	2000	35 (45)	1,4 (1,7)	40	9,0
L2/A/XV/5	Z	800	1600	35 (40)	1,1 (1,2)	40	7,5
L2/A/XV/6	Z	600	1600	65	1,2	25	5,5

Z - zártsorú ( ) sarok telek esetén

* KSZT további építménymagassági korlátozást előírhat

(2) Az övezetekben nem helyezhető el és alakítható ki olyan kézműipari és gazdasági épület, amelynek rendeltetésével összefüggésben 300 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadék vagy 35 kg "A" fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve "B" tűz- és robbanásveszélyes összes gáz töltet-tömeget meghaladó gázpalack egyidejű tárolása vagy napi felhasználása válik szükségessé.

(3) Az építési övezetekben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 2000 m²-t.

(4) ⁶¹

L4 / XV Kertvárosias lakóövezetek

27. § (1)⁶² ^, ⁶³^,⁶⁴^,⁶⁵^,⁶⁶ Az építési telkek beépítésének határértékeit a 2. sz. táblázat tartalmazza.

2. sz. táblázat

Az építési övezet jele	Az építési telek						Az épület
	beépítési módja	Legkisebb	Legnagyobb	Legnagyobb		Legkisebb	Legnagyobb
	beépítési módja	területe (m²)		beépítési mértéke (%)	szintterületi mutatója m²/telekm²	Zöld-felülete (%)	építménymagassága (m)
L4/XV/1	SZ,O, I Z*	800	3000	25	0,7	50	7,5
L4/XV/2	SZ,O, I Z*	400**	1500	25	0,7	50	6,0;
L4/XV/3 ⁶⁷
L4/XV/4	Z	800	1500	25	0,7	50	7,5
L4/XV/5	SZ,O, I Z*	400**	1500	35	0,7	50	7,5
L4/XV/6	SZ, I, Z	400	1200 (1600)	25 (30)	0,7	50***	6,5
L4/XV/7	SZ, I, Z	400	1200 (1600)	25 (30)	0,7	50***	6,5
L4/XV/8	I	400	800	35	0,7	50	5,5
L4/XV/9	O	400	600	35^*****	0,5	50	4,5
L4/XV/10	O	400	800	35^*****	0,5	50	3,5
L4/XV/11	O	800	1200	25	0,5	50	4,5
L4/XV/12	O	800	1200	25	0,5	50	3,5
L4/XV/13	HZ	400	500	45^****	0,5	45^****	3,5
L4/XV/14	I	400	1000	35^*****	0,7	50	4,5
L4/XV/INT	SZ,O, I Z*	2000	-	35	1,0	25	7,5
L4/XV/INT1	Z	400	1500	35	0,7	50	7,5
L4/XV/INT2	I	400	1500	35	0,7	50	5,5
L4/XV/INT3	K	2000	-	40	1,0	40	4,5
L4/XV/15	-	800	1500	25	0,7	50	5,5
L4/XV/16	SZ, I	800	1500	30*****	0,7	50	5,5

( ) sarok telek esetén

SZ – szabadonálló, O – oldalhatáron álló, I - ikres

Z* – zártsorú, KSZT alapján

^*^* - csak a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel alakítható

^*** háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényállomány telepítése esetén 40 %-ig csökkenthető

^****^*aprótelkek esetén

(2) Az L4/XV/2 és az L4/XV/5 építési övezetekben telek megosztásával 15,0 m-nél keskenyebb telekméret nem alakítható ki. Ettől eltérő értékeket KSZT megállapíthat.

(3) ⁶⁸

(4) Az L4/XV/2 és L4/XV/5 építési övezetekben zártsorú beépítési mód akkor alkalmazható, ha

- a kétoldali szomszédos épület tűzfallal csatlakozik a közös telekhatárhoz,

- az L2A/XV építési övezetekhez csatlakozó telkek esetében, az illeszkedési szabályok figyelembe vételével.

(5) ⁶⁹ Az L4/XV/1 építési övezetben

799 m² telekméretig telkenként összesen 1 lakóépület és abban legfeljebb 2 db lakás,

800-1500 m² közötti telekméret esetében telkenként összesen 1 lakóépület és abban legfeljebb 6 db lakás,

1501-3000 m² közötti telekméret esetében telkenként összesen 2 lakóépület és épületenként legfeljebb 6 db lakás helyezhető el.

(6) ⁷⁰ Az L4/XV/6 építési övezetben

- Telekosztással nem hozható létre 720 m²-nél kisebb telek.

- Zártsorú beépítési módon új épület elhelyezése csak abban az esetben történhet, ha a kétoldali szomszédos épület tűzfallal csatlakozik a közös telekhatárhoz.

- 400 m², vagy annál kisebb kialakult telkek esetén a BVKSZ 31. § 5. sz. táblázata alapján a legnagyobb beépítési mérték maximum 35% lehet.

(7) ⁷¹ Az L4/XV/7 építési övezetben

- Telekosztással nem hozható létre 720 m²-nél kisebb telek.

- Zártsorú beépítési módon új épület elhelyezése csak abban az esetben történhet, ha a kétoldali szomszédos épület tűzfallal csatlakozik a közös telekhatárhoz.

- 400 m², vagy annál kisebb kialakult telkek esetén a BVKSZ 31. § 5. sz. táblázata alapján a legnagyobb beépítési mérték maximum 35% lehet.

(8) Zártsorú, vagy csoportházas beépítési módon új épületek elhelyezése – a BVKSZ 31. § (3) és a (10) bekezdés figyelembevételével – csak KSZT alapján történhet.

(9) Az övezetben nem helyezhető el és alakítható ki olyan kézműipari és gazdasági épület, amelynek rendeltetésével összefüggésben 300 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadék vagy 35 kg "A" fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve "B" tűz- és robbanásveszélyes összes gáz töltet-tömeget meghaladó gázpalack egyidejű tárolása vagy napi felhasználása válik szükségessé.

(10) ⁷² Az L4/XV/8 jelű építési övezetek területén lakófunkciótól eltérő önálló rendeltetési egység kizárólag lakófunkció megléte esetén létesíthető az alábbiak szerint:

a) kiskereskedelem legfeljebb 100 m² bruttó szintterületig,

b) iroda funkció.

(11) ⁷³ Az L4/XV/INT1 és az L4/XV/INT2 jelű építési övezetekben a lakóépületeken kívül

a) legfeljebb 1000 m² bruttó szintterületű kiskereskedelmi építmény,

b) szálláshely-szolgáltató épület, legfeljebb a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobával,

c) irodaház,

d) a helyi lakosság ellátását biztosító nem üzemi jellegű szolgáltatások épületei

helyezhetők el.

(12) ⁷⁴ Az L4/XV/INT1 és az L4/XV/INT2 jelű építési övezetek területén a (11) bekezdés szerinti fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül a felsorolt funkciókörök önálló rendeltetési egységként is telepíthetők.

(13) ⁷⁵ Az L4/XV/INT3 övezet területén oktatási, művelődési, egészségügyi, igazgatási épületek helyezhetők el.

L7 / XV Telepszerű lakóövezetek általános előírásai

28. §⁷⁶⁷⁷

(1) Az övezetek a kerület területén korábban létesített lakótelepeit, telepszerű lakóterületeit, lakóparkjait foglalja magában. A lakótelepeket a telepszerű lakóterületeken belül az úszótelkes kialakítás és a tömbökre (nem telkekre) vonatkozó beépítési előírások jellemzik.

(2) ⁷⁸ Az övezetekben építési telket alakítani, azokon építményt elhelyezni - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - csak KSZT alapján - a 3. sz. táblázat határértékeinek figyelembevételével - szabad.

3. számú táblázat

Az építési övezet jele	Az építési telek						Az épület
	beépítési módja	legkisebb	legnagyobb	Legnagyobb		Legkisebb	Legkisebb	Legnagyobb
	beépítési módja	területe (m²)		beépítési mértéke (%)	szintterületi mutatója m²/telekm²	zöld-felülete%	építménymagassága (m)
L7/XV/1	SZ	1000	20000	45	2,0	35	4,5	16,0
L7/XV/2 ⁷⁹	úszó telkes	K*	K*	K*	K+0,7	K*	3,0	K*
L7/XV/3 ⁸⁰	SZ	K*	K*	45	2,5	35	12,0	14,0
L7/XV/4	SZ	K*	K*	50	2,0	25	9,0	10,5
L7/XV/INT ⁸¹	SZ	5000	10000	35	1,0	35	4,5	16
L7/XV/U	úszó telkes	K*	K*	K*	K*	K*	K*	K*
L7/XV/INT1	SZ	2000	10000	35	1,0	35	4,5	10,5
L7/XV/INT2	SZ	2000	12000	50	1,5	20	4,5	16
L7/XV/VK	SZ	2000	10000	50	1,0	20	4,5	7,0
L7/XV/Z	SZ	-	-	5	-	70	-	4,5
L7/XV/KT	SZ	-	-	5	0,3	25	-	4,5
L7/XV/5	SZ	15000	K*	20	1,0	50	-	15
L7/XV/6	SZ	1000	K*	50	1,2	35	-	7,5

K*– kialakult

– engedményes határérték az Állami Főépítész BPD/010/00117-2/2013 számú hozzájárulása alapján

(3) ⁸² KSZT rendelkezése hiányában:

a) erkély/loggia épületrészek nyílászáró, illetve árnyékoló szerkezetekkel az alábbi feltételek esetén alakíthatók ki:

aa) a függőleges, vagy a vízszintes tagolásban egymás alatt vagy mellett elhelyezkedő épületrészek egységes megtervezése és engedélyeztetése,

ab) fűtés és szellőzés-technikai szakvélemény figyelembevételével.

b) meglévő ellátási, szolgáltatási, kereskedelmi létesítmények funkciója megváltoztatható, ill. átalakítható.

c) lakóépületek földszintje, árkádjai beépíthetők az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

ca) az egész lakóépület érintett szintjeinek egységes kialakítása esetén,

cb) a tervezett funkciónak többlet parkolási igénye nincs, illetve amennyiben van, az megoldható az önkormányzat parkolási rendjéről szóló rendelet szerint,

cc) a beépítés meglévő zöldfelület igénybevételével nem jár.

d) közterületi létesítmények, köztárgyak elhelyezhetők a vonatkozó előírások betartásával.

(4) A többszintes és középmagas lakóépületek emeletráépítése, magastető létesítése csak a lakóövezet egészére, vagy szerkezeti egységére készített, építészeti, városképi megjelenést vizsgáló alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján történhet.

(5) ⁸³ L7/XV/INT építési övezet területén új épületet elhelyezni csak a szabadonálló beépítés előírásainak megfelelően lehet a Szabályozási tervlapon ábrázolt építési helyen belül.

(6) Az L7/XV/U jelű építési övezetek területén

a) lakóépület,

b) szálláshely-szolgáltató épület,

c) közintézmény épület (művelődési-, kulturális-, oktatási-, igazgatási-, egészségügyi-, szociális épület),

d) egyházi épület,

e) irodaház,

helyezhető el.

(7) Az L7/XV/U jelű építési övezetek területén kizárólag a lakóépületek földszintjén lévő önálló rendeltetésként a következő funkciók telepíthetők:

a) vendéglátás,

b) kiskereskedelem,

c) iroda,

d) szolgáltatás,

e) igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú,

f) egészségügyi, szociális funkciók.

(8) Az L7/XV/U övezetben a lakásszám lakásmegosztással nem növelhető. Lakások összevonhatók, amennyiben az épület állagát statikai szempontból az kedvezőtlenül nem befolyásolja.

(9) ⁸⁴

(10) Az L7/XV/INT1 és L7/XV/INT2 jelű építési övezetek területén a következő fő rendeltetésű épületek helyezhetők el:

a) szálláshely-szolgáltató épület,

b közintézmény épület (művelődési-, kulturális-, oktatási-, igazgatási-, egészségügyi-, szociális épület),

c) egyházi épület,

d) irodaház,

e) sportépítmény,

f) parkolóház, önálló mélygarázs.

(11) Az L7/XV/INT1 és L7/XV/INT2 jelű építési övezetek területén a (10) bek. szerinti fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken, valamint a felsorolt funkciókörökön kívül önálló rendeltetésként a következő funkciók telepíthetők:

a) iroda,

b) igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú,

c) egészségügyi, szociális funkciók.

(12) Az L7/XV/VK jelű építési övezet területén a következő fő rendeltetésű épületek helyezhetők el:

a) szálláshely-szolgáltató épület,

b) művelődési –, kulturális– és egészségügyi célú épület,

c) irodaház,

d) legfeljebb 1000 m² bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület,

e) parkolóház, mélygarázs.

(13) Az L7/XV/VK jelű építési övezet területén a (12) bek. szerinti fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken, valamint a felsorolt funkciókörökön kívül önálló rendeltetésként a következő funkciók telepíthetők:

a) vendéglátási,

b) kiskereskedelmi,

c) irodai,

d) szolgáltatási,

e) igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú,

f) egészségügyi, szociális, egyházi,

g) sportcélú,

h) nem zavaró hatású kézműipari és kisipari funkciók.

(14) Az L7/XV/INT1, L7/XV/INT2, L7/XV/VK építési övezetek területén

a) önálló ipari, önálló raktározási, valamint nagykereskedelmi épület,

b) ipari, nagykereskedelmi funkciójú, önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület,

c) nem a fő rendeltetést vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló önálló raktározási helyiség,

d) üzemanyagtöltő állomás, autómosó önállóan vagy más rendeltetésű épületben

nem létesíthető, meglévő épület rendeltetési módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet.

(15) Az L7/XV/Z jelű övezet park, játszótér, a játszótérhez kapcsolódó, azt kiszolgáló épület, valamint sportpálya, gyalogút, kerékpárút, felszíni parkoló, köztéri műalkotások, lakóépületekhez kacsolódó szelektív hulladékgyűjtő építmények elhelyezésére szolgál. KSZT-ben kell kijelölni az L7/XV/Z jelű övezetben lévő egyes közterületeknek közvetlenül az épülethez tartozó, elkeríthető saját használatú lakókertként kialakítható területét.

(16) ⁸⁵ A lakóépület telkéhez kapcsolódó saját használatú kert lekerítése esetén, azok zöldfelületének fenntartása a lakóház tulajdonosközösségének kötelezettsége az önkormányzattal kötendő megállapodás alapján.

(17) Az egyes lakótelepi egységek öntözésére locsolás célját szolgáló fúrt kút létesíthető.

(18) Az L7/XV/KT övezet a gyalogos és a kerékpáros közlekedésre szolgáló terület, ahol felszíni parkolók is telepíthetők.

(19) Az L7/XV/KT övezet területén gyalogos felületeket úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek a tűzoltók felvonulására és az övezetben található intézmények gazdasági kiszolgálására.

VK / XV Városrészközponti övezetek

29. § (1) A városrészközponti övezetben építési telket alakítani, azon építményt elhelyezni csak KSZT alapján lehet.

(2)⁸⁶ KSZT az 4. sz. táblázatban megadott határértékek alapján határozza meg a szabályozási paramétereket.

4. számú táblázat

Az építési övezet jele	Az építési telek						Az épület
	beépítési módja	legkisebb	legnagyobb	legnagyobb		legkisebb zöldfelülete (%)	legkisebb	legnagyobb
	beépítési módja	területe (m²)		beépítési mértéke (%)	szintterületi mutatója m²/telekm²	legkisebb zöldfelülete (%)	építménymagassága (m)
VK /XV/1	Z	800	5000	55 (65)	2,5 (2,9)	30 (20)	9,0	13,5
VK /XV/2	Z	800	12000	55 (75)	1,9 (2,3)	35 (20)	6,0	10,5
VK /XV/3	Z	700	1500	45 (65)	1,4 (1,8)	35 (20)	5,5	9,5
VK /XV/4	Z	600	1200	55 (75)	1,4 (1,6)	35 (20)	4,5	7,5
VK /XV/5	O	600	1200	55 (75)	1,2 (1,5)	35 (20)	3,5	5,5
VK/XV/SP	SZ	5000		80	2,4	10	6,0	15,0
VK/XV/AI	SZ	8000		35	1,2	25	6,0	10,5
VK/XV/M	SZ	1200		80	1,6	10	4,5	5,5
VK/XV/EÜ	SZ	1200		60	1,2	25	3,5	8,5
VK/XV/EV	SZ	1200		50	1,2	10	3,5	7,5

( ) saroktelek esetén

(3) ⁸⁷ Az övezet területén üzemanyagtöltő állomás és autómosó nem helyezhető el.

I / XV Intézményi övezetek

30. § (1)⁸⁸ Az övezetek – eltérő rendelkezés hiányában – elsősorban az alapfokú oktatási, ellátási (kereskedelem, vendéglátás), egészségügyi, oktatási és szolgáltatási rendeltetések elhelyezésére szolgálnak.

(2)⁸⁹⁹⁰ Az övezetekben építési telket alakítani, azokon építményt építeni csak KSZT alapján szabad, amelynek készítése során a R. 5. sz. táblázatában foglalt határértékeket kell betartani.

5. sz. táblázat

Az építési övezet jele	Az építési telek						Az épület
	beépítési módja	legkisebb	legnagyobb	Legnagyobb		legkisebb	legkisebb	Legnagyobb
	beépítési módja	területe (m²)		beépítési mértéke (%)	szintterületi mutatója m²/telekm²	zöldfelülete (%)	építménymagassága (m)
I/XV/1/ÚP	SZ	10000	30000	50	1,5	35	4,5	16,0
I/XV/1/VK ⁹¹
I/XV/2	SZ, Z,I	800	10000	50	1,5	35	4,5	12,0
I/XV/2*	SZ, Z	400	10000	50	1,5	35	4,5	12,0
I/XV/3	SZ, I	1000	30000	50	1,5	35	4,5	16,0
I/XV/3/SZ	SZ	2000	-	50	3,0	35	4,5	25,0
I/XV/3/VK	SZ	2000	5000	40	1,5	35	4,5	7,5
I/XV/3/VK** ⁹²
I/XV/4	SZ	1000	-	40	1,4	35	4,5	9,5
I/XV/4/VK ⁹³
I/XV/L	SZ	1000	-	50	1,5	35	4,5	10,5
I/XV/3/ÚP	SZ	1000	30000	40	1,5	35	4,5	16,0
I/XV/5	Z	1000	2000	45 (50)	1,5	35	4,5	9,0
I/XV/6	SZ	2000	5000	45 (50)	1,6	35	4,5	10,50
I/XV	Z,	2000	30000	65	2,0	20	4,5	16,0
I/XV/ÚP-Tér/1	Z	10.000	-	20	0,3	35	-	14,0
I/XV/ÚP-Tér/2	Z	2000	3000	65 +10 ***	1,5	20	4,5	14,0
I/XV/5/VK	SZ	2000	5000	30	1,0	50	-	7,5
I/XV/7	SZ	3000	15000	35	2,0	35	-	10,0

*kistelkes övezet

** saroktelek esetén

*** kizárólag tetőzet számára igénybe vehető kedvezmény

(3) ⁹⁴

(4) Az alapfokú egészségügyi (bölcsőde), oktatási-nevelési (iskola) intézmény építési telkén csak max. 35% beépítési mértékkel létesíthető épület, s a fennmaradó területen legalább 50% mértékig játszó-, sportudvart, nyitott sportpályát, kertfelületet kell létrehozni.

(5) ⁹⁵ A terepszint alatti beépítés mértéke – eltérő rendelkezés hiányában – legfeljebb a telek területének 60 %-a, saroktelek esetén 70 %-a lehet.

(6) ⁹⁶ Az I/XV/ÚP-Tér/1 és az I/XV/ÚP-Tér/2 jelű építési övezetek területén

a) igazgatási épület,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

e) sportépítmény

helyezhető el.

(7) ⁹⁷ Az I/XV/ÚP-Tér/1 és az I/XV/ÚP-Tér/2 jelű építési övezetek területén elhelyezhető épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken, valamint a (6) bekezdésben felsorolt funkciókörökön kívül önálló rendeltetési egységként:

a) vendéglátási,

b) kiskereskedelmi,

c) irodai,

d) szolgáltatási,

e) igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú,

f) szórakoztatási,

g) egészségügyi, szociális, egyházi,

h) sportcélú

funkciók is elhelyezhetők.

IZ / XV Jelentős zöldfelületű intézmények övezetei

31. § (1) Az övezet jelentős zöldfelületet igénylő, különféle intézmények elhelyezésére szolgáló terület része.

(2)⁹⁸ Az övezet területén építési telket alakítani, azokon építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad, melynek készítése során a 6. sz. táblázatban foglalt határértékeket kell alkalmazni.

6. sz. táblázat

Az építési övezet jele	Az építési telek						Az épület
	beépítési módja	legkisebb	Legnagyobb	Legnagyobb		legkisebb	legkisebb	Legnagyobb
	beépítési módja	Területe (m²)		beépítési mértéke (%)	szintterületi mutatója m²/telekm²	zöldfelülete (%)	építménymagassága (m)
IZ/XV/1	SZ	1000	-	30	1,5	50	4,5	20,0
IZ/XV/2	SZ	5000	-	35	1,0	50	7,5	12,0
IZ/XV/SP	SZ	2000	-	35	1,5	50	4,5	20,0
IZ/XV/SP/VK ⁹⁹
IZ/XV/L**	SZ	5000	-	25	1,0	50	4,5	7,5
IZ/XV/EÜ-1	SZ	K	-	30	1,5	50	6,00	15,00***
IZ/XV/EÜ-LAK	SZ	800	-	25	1,0	50	-	7,50
IZ/XV/SP/1	SZ	5000	10000	35	1,5	50	3,5	20,0
IZ/XV	SZ	1000	-	35	1,5	50	4,5	20,0*
IZ/XV/3	SZ	3000	6000	35	1,5	50	-	9,0****

*ettől eltérő értéket KSZT meghatározhat

** lakásépítési terület

*** a műemléki épületek építménymagassága kialakult, azt változtatni nem lehet.

**** az építmény legmagasabb pontja nem lehet nagyobb, mint 13,50 m.

(3) ¹⁰⁰ Az övezetben a beépítési mód a 17. §-ban foglaltak szerinti szabadonálló lehet.

(4) Az övezet területegysége - a BVKSZ 41. § (5) bekezdése figyelembevételével - KSZT alapján felosztható I /XV/… építési övezetekre, valamint ZKK/XV, ZKP/XV övezetekre is úgy, hogy a területegységre számítva a 7. sz. táblázatban megadott határértékek teljesüljenek. Az így meghatározott (jóváhagyott) övezeteket karbantartás keretében az övezeti terven át kell vezetni.

(5) A terepszint alatti beépítés legfeljebb a telek területének 50 %-a lehet.

(6) ¹⁰¹

Gazdasági területek

IP – ET / XV Energia termelő létesítmények övezetei

32. § (1) Az építési övezetben kizárólag fűtőmű, ill. ezt kiegészítő létesítményként - a vonatkozó jogszabályok szerint környezeti hatásvizsgálatra nem kötelezett teljesítményű – erőmű, valamint a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló iroda, raktár és járműtároló helyezhető el.

(2) Az övezet területén építési telket alakítani, azokon építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad, melynek készítése során a 7. sz. táblázatban foglalt határértékeket kell alkalmazni.

7. sz. táblázat

Az építési övezet jele	Az építési telek						Az épület
	beépítési módja	legkisebb	legnagyobb	Legnagyobb		Legkisebb	legkisebb	legnagyobb
	beépítési módja	területe (m²)		Beépítési mértéke (%)	szintterületi mutatója M²/telekm²	Zöldfelülete (%)	építménymagassága (m)
IP-ET/XV/1	SZ	10000	15000	45	1,0	25	4,5	16,0
IP-ET/XV/2	SZ	10000	-	35	1,7	35	4,5	20,0

(3) A városképi szempontokat is figyelembe véve kell

- az erőművi létesítmények kéményeit lehetőleg összefogottan, a környezetvédelmi szempontból szükséges legkisebb magassággal megépíteni,

- az üzemi épületek homlokzatképzését és a látszó gépészeti berendezések elhelyezését, takarását megoldani.

(4) ¹⁰² Energiatermelő létesítmény elhelyezése, átalakítása, bővítése, részleges funkcióváltása esetén a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály előírásait figyelembe kell venni.

(5) A lakótelep és a hozzá kapcsolódó létesítmények energia-igényét meghaladó teljesítményű – pl. kapcsolt energiatermelésű - új energia-termelő létesítmény (pl. fűtőerőmű) csak a hatályos környezetvédelmi jogszabályok teljes betartása mellett és csak akkor létesíthető, ha a meglévő és továbbüzemelő létesítmények is minden környezetvédelmi előírásnak megfelelnek.

(6) A létesítmények szükséges védőterületének egy része a telken kívül is kialakítható, azonban ez a szabályozási terven jelzett „környezetvédelmi szempontból mértékadó létesítmények” távolságánál nem lehet nagyobb.

(7) A telephely zöldfelületeinek minden 100 m²-re után egy darab nagy lombkoronájú fát kell ültetni, kivéve a közművek védőtávolságát.

(8) A célzott terület-felhasználási módú területen kizárólag

- erőmű

- fűtőmű

valamint a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló

- szolgálati lakás iroda,

- raktár

- járműtároló

helyezhető el.

(9) A maximális építménymagasság műtárgyak és technológiai igény esetén túlléphető, de az érintett létesítmény tényleges építménymagassága nem haladhatja meg a 27 m-t.

M / XV Munkahelyi övezetek

33. §¹⁰³¹⁰⁴ (1)¹⁰⁵ Az övezet – kivéve, ha KSZT, vagy övezeti előírás másképp rendelkezik – nem jelentős zavaró hatású gazdasági, termelő, raktározó tevékenységet tartalmazó létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)¹⁰⁶ Az övezet területén építési telket alakítani, azokon építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad, melynek készítése során a 8. sz. táblázatban foglalt határértékeket kell alkalmazni.

8. sz. táblázat

Az építési övezet jele	Az építési telek						Az épület
	beépítési módja	legkisebb	legnagyobb	Legnagyobb		legkisebb	legkisebb	legnagyobb
	beépítési módja	Területe (m²)		beépítési mértéke (%)	Szintterületi mutatója m²/telekm²	zöldfelülete (%)	építménymagassága (m)
M/XV/1	Z	1500	-	60	2,4	25	-	11,0
M/XV/2	SZ	3000	-	50	2,0	25	4,5	20,0**
M/XV/3	SZ,O***	1500	-	35	0,7	25	4,5	8,0
M/XV/4	SZ	1500	-	50	2,0	25	4,5	15,0**
M/XV/5	SZ,O	1500	-	45	2,0	25	3,5	15,0**
M/XV/7	SZ	3000	30.000	45	1,5	25	3,0	15,0
M/XV	SZ,Z,O,***	1500 1000*	-	60	2,4	25	4,0	20,0
M/XV/HU	SZ	5.000	-	45	2,0	25	-	10,0
M/XV/8	SZ	1500	-	60	1,2	25	3,0	6,0
M/XV/9	SZ	1500	-	35	0,6	25	3,0	6,0

* intézményi dominancia esetében, azaz ha az összes szintterület 2/3-a intézmény

**műtárgyak és technológiai igény esetén az érintett létesítmény rendezett terepszinttől mért magassága max. 27,0 m.

*** kialakult állapot esetén.

(3) Az M/XV/1 jelű építési övezet területén a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületeken kívül

a) legfeljebb 2000 m² bruttó szintterületű kiskereskedelmi építmény,

b) ellátó, szolgáltató építmény a szálláshely-szolgáltató épület kivételével,

c) kutatás, fejlesztés építménye,

d) parkolóház

helyezhető el.

(4) Az M/XV/1 jelű építési övezet területén a (3) bekezdés szerinti fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül a felsorolt funkciókörök önálló rendeltetési egységként is telepíthetők.

(5) Az M/XV/8 jelű építési övezet a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységek közül elsősorban a helyi lakosság ellátását szolgáló üzemi jellegű tevékenységek – így különösen autójavító, autófényező, autó gumi szerelő műhely, autómosó – építményeinek a telepítésére szolgál. Az övezet területén a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületeken kívül

a) legfeljebb 1000 m² bruttó szintterületű kiskereskedelmi építmény,

b) ellátó, szolgáltató építmény a szálláshely-szolgáltató épület kivételével,

c) bemutató terem építménye

helyezhető el.

(6) Az M/XV/8 jelű építési övezet területén az (5) bekezdés szerinti fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül a felsorolt funkciókörök önálló rendeltetési egységként is telepíthetők.

(7) Az M/XV/9 jelű építési övezet területén kizárólag

a) legfeljebb 300 m² bruttó szintterületű kiskereskedelmi építmény,

b) ellátó, szolgáltató építmény a szálláshely-szolgáltató épület kivételével

helyezhető el.

(8) Az M/XV/9 jelű építési övezet területén az (7) bekezdés szerinti fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken, valamint a felsorolt funkciókörökön kívül önálló rendeltetési egységként a következő funkció telepíthető:

a) vendéglátás.

(9) Az M/XV/1, az M/XV/8 és az M/XV/9 jelű építési övezetek területén

a) üzemanyag töltő építmény,

b) raktárkereskedelem építmény,

c) szállítási telephely építmény,

d) 3,5 t össztömeget meghaladó tehergépjármű forgalmat vonzó tevékenység építménye

sem önálló, sem kiegészítő ill. kiszolgáló funkcióként nem helyezhető el, ennek megfelelő tevékenység nem folytatható.

(10) Az M/XV/9 jelű építési övezetben a 21. § (2), (3), (4) és (6) bekezdése nem alkalmazható.

(11) ¹⁰⁷ Az M/XV/HU jelű építési övezet területén a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületeken kívül

a) szemléletformáló és újrahasználati központ építménye,

b) ellátó, szolgáltató építmény,

c) kutatás, fejlesztés építménye,

helyezhető el.

(12) ¹⁰⁸ Az M/XV/HU jelű építési övezet területén a (12) bekezdés szerinti fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül a felsorolt funkciókörök önálló rendeltetési egységként is telepíthetők.

MZ / XV Jelentős zöldfelületet igénylő munkahelyi övezetek

34. §¹⁰⁹ (1)¹¹⁰ Az övezet – kivéve, ha KSZT, vagy övezeti előírás másképp rendelkezik – védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges, valamint egyéb szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál, jelentős nagyságú zöldfelület elhelyezése mellett.”

(2) Az övezet területén építési telket alakítani, azokon építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad, melynek készítése során a 9. sz. táblázatban foglalt határértékeket kell alkalmazni.

9. sz. táblázat¹¹¹

Az építési övezet jele	Az építési telek						Az épület
	beépítési módja	legkisebb	legnagyobb	Legnagyobb		legkisebb	legkisebb	legnagyobb
	beépítési módja	területe (m²)		beépítési mértéke (%)	Szintterületi mutatója m²/telekm²	zöldfelülete (%)	építménymagassága (m)
MZ/XV/1	SZ	3000	30000	35	2,1	35	4,0	15,0*
MZ/XV/2	SZ	3000	30000	35	1,5	35	4,5	15
MZ/XV/3	SZ	15000	180000	35	1,0	35	3,5	27
MZ/XV/4	SZ	5000	120000	35	1,7	35	4,5	20
MZ/XV	SZ	1500	-	35	2,1	35	4,0	15,0*
MZ/XV/INT	SZ	5000	-	35	2,1	35	4,0	15,0

*műtárgyak és technológiai igény esetén az érintett létesítmény rendezett terepszinttől mért magassága max. 27,0 m.

(3) Az építési övezetben a beépítési mód új épületek elhelyezése esetén csak szabadonálló lehet.

(4) Az építési övezet területegysége - a BVKSZ 47. § (6) bekezdése figyelembevételével - KSZT alapján felosztható M / XV/… jelű építési övezetre és ZKK / XV, ZKP / XV, E-VE / XV jelű övezetekre is úgy, hogy a területegységre számítva a 10. sz. táblázatban megadott határértékek teljesüljenek. Az így meghatározott (jóváhagyott) övezeteket karbantartás keretében az övezeti terven át kell vezetni.

(5) Az MZ/XV/INT jelű építési övezet területén a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületeken kívül

a) kereskedelem építményei,

b) ellátó, szolgáltató építmény,

c) szálláshely-szolgáltató épület,

d) önálló iroda épület,

e) önálló intézményi épület,

c)kutatás, fejlesztés építménye,

d) parkolóház

helyezhető el.

(6) Az MZ/XV/INT jelű építési övezet területén a (5) bekezdés szerinti fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül a felsorolt funkciókörök önálló rendeltetési egységként is telepíthetők.

Különleges területek

K-HT / XV Honvédségi létesítmények elhelyezésére szolgáló övezet

35. § (1) Az építési övezet a kerületben honvédségi létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben építési telket, építési területet alakítani, azokon építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad, a BVKSZ 49. §-ában és 17/A sz. táblázatában, valamint a 10. sz. táblázatban foglaltak alapján.

10. sz. táblázat

Az építési övezet jele	Az építési telek						Az épület
	beépítési módja	legkisebb	legnagyobb	Legnagyobb		legkisebb	legkisebb	Legnagyobb
	beépítési módja	területe (m²)		beépítési mértéke (%)	szintterületi mutatója m²/telekm²	zöldfelülete (%)	építménymagassága (m)
K-HT/XV	SZ,Z,O	10000	-	45	2,5	35	4,5	15,0*

* ettől eltérő értéket KSZT megállapíthat.

K-SP/XV Városi jelentőségű kiemelt sportterületek

36. § (1) A terület elsősorban sportlétesítmények, szálláshely és ezeket kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben a 11. sz. táblázatban foglalt határértékeket kell alkalmazni:

11. sz. táblázat

Az építési övezet jele	Az építési telek						Az épület
	beépítési módja	legkisebb	legnagyobb	Legnagyobb		legkisebb	legkisebb	Legnagyobb
	beépítési módja	területe (m²)		beépítési mértéke (%)	szintterületi mutatója m²/telekm²	zöldfelülete (%)	építménymagassága (m)
K-SP/XV	SZ	10000	-	35	1,0	20	3,5	10,5

K-BK1 / XV

Különösen nagyterületű kereskedelmi és szolgáltató létesítmények övezete

37. § (1) Az építési övezet az autópálya kapcsolattal megvalósuló nagybevásárló központok létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén telekalakítást végezni, a meglévő építményt bővíteni, új építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad a BVKSZ 49. §-ában és a 17/E. sz. táblázatában, valamint a 12. sz. táblázatban foglaltak figyelembevételével.

12. sz. táblázat

Az építési övezet jele	beépítési módja	legkisebb	Legnagyobb	Legnagyobb		legkisebb	Legkisebb	legnagyobb
Az építési övezet jele	beépítési módja	területe (m²)		beépítési mértéke (%)	szintterületi mutatója m²/telekm²	zöldfelülete (%)	építménymagassága (m)
K-BK1/XV/1	SZ,Z,	20000	-	25	1,0	30	4,5	15,0
K-BK1/XV/2	SZ	2500	-	10	0,25	30	4,0	5,0

(3) A területen az alábbi funkciók elhelyezése lehetséges.

a) kereskedelem,

b) logisztika,

c) szolgáltatás,

d) vendéglátás,

e) iroda,

f) szórakozás

létesítményei.

(4) Terepszint alatti építmény, valamint épülettel szerkezetileg összefüggő pinceszint az építési telek legfeljebb 50 %-ig helyezhető el, de az autópálya védőtávolságán belül terepszint alatti létesítmény nem helyezhető el.

(5) ¹¹² Az övezetben létesítmény elhelyezhetőségét a BVKSZ 17. § (4) bekezdésének előírásai szerint kell vizsgálni.

(6) Az autópálya tengelyétől mért 100 m-es védőtávolságán belül új épület nem helyezhető el.

K - BK2 / XV Nagyterületű kereskedelmi és szolgáltató létesítmények övezete

38. § (1) Az övezet az egyéb építési övezetekben nem elhelyezhető, elsősorban városközponti, intézményi, munkahelyi övezetek szomszédságában, a BVKSZ 17. § szerinti mértéknél nagyobb kereskedelmi és szolgáltató létesítmények (bevásárló központok) elhelyezésére szolgál.

(2) A kialakításra kerülő övezetben a R.5. §-ban, a BVKSZ 49. §-ában és 17/F sz. táblázatában, valamint a 13. sz. táblázatban foglaltak figyelembevételével készített KSZT alapján szabad telket kialakítani és azon építményt elhelyezni.

13. sz. táblázat

Az építési övezet jele	Az építési telek						Az épület
	beépítési módja	legkisebb	Legnagyobb	Legnagyobb		Legkisebb	legkisebb	legnagyobb
	beépítési módja	Területe (m²)		beépítési mértéke (%)	szintterületi mutatója M²/telekm²	Zöldfelülete (%)	építménymagassága (m)
K-BK2/XV	SZ	10000	-	40*	1,5	25	4,5	15,0

*terepszint alatti beépítés max. 50 %

(3) A területen az alábbi funkciók elhelyezése lehetséges.

a) kereskedelem,

b) logisztika,

c) szolgáltatás, szerviz

d) vendéglátás,

e) iroda,

f) szórakozás

létesítményei.

Különleges városüzemeltetési területek

KV-TE /XV Rákospalotai köztemető és temetői szolgáltatások területe

39. § (1) A területen a BVKSZ 18/A. táblázatában meghatározott funkciójú épületek közül lakás, élelmiszerkereskedelmi célú valamint kegyeleti épület és krematórium nem létesíthető.

(2) A szabályozási terület régészeti érdekű terület, ahol földmunkával járó beruházás esetén próbafeltárás illetve a földmunkák régészeti megfigyelése szükséges. A régészeti beavatkozások elvégzésére a Budapest Történeti Múzeum jogosult.

(3) A területen hulladékok lerakása és elégetése tilos.

(4) . A temető környezetében sem engedélyezhető olyan bűzt vagy diffúz légszennyezést okozó tevékenység, amelynek hatása a temető területét érintheti.

(5) A temető környezetében csak olyan tevékenység engedélyezhető, melyből származó környezeti zajszint a temetési célú terület telekhatáránál nappal (6⁰⁰ -22⁰⁰ óra között) a 45 dB zajterhelési határértéket nem haladja meg.

(6)¹¹³

(7) Az építési övezetben a 14. sz. táblázatban foglalt határértékeket kell alkalmazni.

14. sz. táblázat

Az építési övezet jele	Az építési telek					Az épület
	beépítési módja	Legkisebb	Legnagyobb		legkisebb	Legkisebb	Legnagyobb
	beépítési módja	Területe (m²)	beépítési mértéke (%)	szintterületi mutatója M²/telekm²	zöldfelülete (%)	Építménymagassága (m)
KV-TE/XV	SZ,Z	Nem alakítható	5,0	0,05	70	4,5	7,5
KV-TE/XV/1	SZ, O	10000	5,0	0,02	70	3,5	3,5
KV-TE/XV/2	SZ	1500	25	0,5	70	3,5	6,0

(8) A KV-TE/XV és a KV-TE/XV/1 övezetek területén

a) sírokat, sírköveket, fejfákat védő, takaró felépítmények (fóliasátor, üvegház, stb.) nem helyezhetők el.

b) koporsós földbetemetés céljára temetési helyet létesíteni, ill. a temetési helyen sírmélyítést végezni kizárólag olyan területen lehet, ahol a talajvízszint 2,50 m-nél nem emelkedik magasabbra.

c) a hulladékok összegyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell. Sírhelytáblánként legalább 1 hulladékgyűjtő konténer elhelyezését biztosítani kell. A temetői hulladék összetételéből adódóan átmeneti tárolóban hulladékok válogatása, a szerves hulladékok komposztálásra előkészítése megengedhető.

d) ¹¹⁴

(9) A KV-TE/XV/1 övezet területén

a) a kijelölt építési helyen csak porta épületek, pihenők, virág és kegyeleti tárgy árusító épületek helyezhetők el, egyébként az övezet kizárólag temetkezési célra használható, a jogszabályokban és a KSZT-ben jelölt korlátozások figyelembe vételével.

b) ¹¹⁵

c) A virág és kegyeleti tárgy árusító, valamint porta és pihenő épületek egyenként maximum 40 m² alapterülettel a kijelölt építési helyen létesíthetők.

d) ¹¹⁶

e) A kialakult hulladékudvar telkén porta és válogató a kijelölt építési helyen létesíthető.

f) A temetkezési területet teljes körülkerítéssel kell kialakítani, a Rákosmező utca irányába eső oldalon igényes kivitelű falazott kerítéssel, amely urnahelyek kialakítására is alkalmas.

g) A feltáró út mentén virág és kegyeleti tárgyak árusítását célzó pavilonok, egységes terv alapján helyezhetők el.

h) A parcellákat feltáró utak mentén egységes – azonos korú és fajú egyedekből álló – kétoldali fasor telepítendő.

i) A temető Rákosmező utca felőli telekhatára mentén legalább 10 m széles, háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzetből álló zöldfelületi sávot kell kialakítani.

j) ¹¹⁷

k) Az izraelita temető kegyeleti parkként alakítandó ki. A kegyeleti park kert jellegű fenntartásáról a tulajdonosának gondoskodnia kell.

(10) A KV-TE/XV/2 övezetben

a) a temetői szolgáltatások alábbi funkciójú épületei ill. létesítményei helyezhetők el:

- kegyeleti tárgyak, kellékek előállítása kereskedelme

- sírkő, síremlék készítés és kereskedelem, bemutatóterem, tárolás

- koporsó és egyéb faalapú, a temetkezéshez kapcsolódó termék-előállítás és kereskedelem, tárolással

- sírgondozást vállaló szervezetek irodái egyéb épületei

- temetésszervezés irodái létesítményei

- temetkezéssel összefüggő szállítási szolgáltatás

- vendéglátás létesítményei

- a temető területén keletkező hulladékok szelektálását és szállítását végző szervezetek létesítményei.

b) a szabályozási terven jelölt telekalakítások közül a parkolók telkének kialakítása kötelező.

c) a belső feltáró utat - kialakítása esetén a magán út - közterület céljára meg kell nyitni.

d) a létesítményeik parkolását telken belül kell megoldani, a szabályozási terven jelölt Parkolási terület a temetőt látogatók parkolását célozza.

e) a Szilas-patak menti ökológiai folyosóra eső területen a zöldfelületek kialakítása többszintű (fák, alattuk cserjék) növényzet telepítésével történhet, őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserje fajok alkalmazásával.

f) A zöldfelülettel borított terület legalább 1/3-át egybefüggően háromszintű növényzettel fedetten kell kialakítani.

g) A kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén egybefüggően kell kialakítani.

h) A parkolók fásítva alakíthatók ki: 4 pakolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.

KV-EN / XV Energiatermelő, -átalakító telephelyek övezete

40. § (1) Az övezet az energiaszolgáltató telepek létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén építési telket alakítani, azon építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad, melynek során a BVKSZ 50. §-ában és 18/G. sz. táblázatában, valamint a 15. sz. táblázatban foglaltakat kell figyelembe venni.

15. sz. táblázat

Az építési övezet jele	Az építési telek						Az épület
	beépítési módja	legkisebb	legnagyobb	legnagyobb		legkisebb	legkisebb	legnagyobb
	beépítési módja	területe (m²)		beépítési mértéke (%)	szintterületi mutatója m²/telekm²	zöldfelülete (%)	építménymagassága (m)
KV-EN/XV	SZ	10000	-	30	1,0	20	4,5	15,0*

* műtárgyak és technológiai igény esetén a tényleges építménymagasság 27,0 m lehet.

KV-HU/XV A hulladékhasznosító telephely övezete

41. § (1) Az övezet a Hulladékhasznosító Mű létesítményeinek elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben a települési szilárd hulladékok kezelését, hasznosítását biztosító létesítmények helyezhetők el.

(2) Az övezet területén építési telket alakítani, új építményt elhelyezni, meglévőt bővíteni csak KSZT alapján szabad a BVKSZ 50. §-ában és 18/E. sz. táblázatában, valamint a 16. sz. táblázatban foglaltakat kell figyelembe venni.

16. sz. táblázat

Az építési övezet jele	Az építési telek						Az épület
	beépítési módja	legkisebb	legnagyobb	legnagyobb		legkisebb	legkisebb	legnagyobb
	beépítési módja	területe (m²)		beépítési mértéke (%)	szintterületi mutatója m²/telekm²	zöldfelülete (%)	építménymagassága (m)
KV-HU/XV	SZ	40000	-	45	2,0	35	4,5	27,0

Közlekedési területek

KL-KT/XV Közlekedési célú közterületek övezete

42. § (1) Az övezet a közúti közlekedési létesítmények elhelyezésére szolgál, a főutak és azok csomópontjainak területén.

(2) Az övezet területén telket, építési területet kialakítani, azokon építményt elhelyezni csak KSZT alapján, a BVKSZ 51. §-ában és 19/A sz. táblázatában foglaltak szerint szabad.

(3)¹¹⁸ A KL-KT/XV/1 övezet területén építési telket alakítani, új építményt elhelyezni, meglévőt bővíteni csak a 16/A. sz. táblázat előírásai szerint, és az R. 3/28A-B. mellékletei alapján szabad. A KL-KT/XV/1 övezet területén a BVKSZ 51. §-ának 19/A. sz. táblázatában megjelölt építmények, valamint egy benzinkút, egy autómosó építhetők, illetve alakíthatók ki.

16/A. sz. táblázat

Az építési övezet jele	A telek						Az épület
	beépítési módja	legkisebb	legnagyobb			legkisebb	legnagyobb
	beépítési módja	területe (m²)	beépítési mértéke (%)	szintterületi mutatója m²/telekm²	terepszint alatti beépítés mértéke %	zöldfelülete (%)	építménymagassága(m)
KL-KT/XV/1	SZ	3500	5	0,3	-	25	7,5

KL-KÉ Közlekedési célú építmények elhelyezésére szolgáló övezet

43. § (1) Az övezet a kerület területére eső tömegközlekedési eszközök végállomásának elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén építési telket kialakítani, azokon építményt elhelyezni csak KSZT alapján, a BVKSZ 51. §-ában és 19/B sz. táblázatában foglaltak figyelembevételével lehet.

KL-VA/XV Vasúti közlekedési célú területek övezete

44. § (1) Az övezet a kerület területére eső közforgalmi vasúti közlekedési létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén építési telket, telket, építési területet kialakítani, azokon építményt elhelyezni csak KSZT alapján, a BVKSZ 51. §-ában és 19/C sz. táblázatában foglaltak figyelembevételével lehet.

Zöldterületek általános előírásai

45. § (1) A kerület zöldterületei közé tartoznak a BVKSZ szerinti Z keretövezet Z-FK jelű szilárd, vagy szilárdított burkolattal ellátott, gyalogosközlekedési-, séta - és pihenőfunkciót szolgáló városi közterei, Z-KK jelű közkertjei, valamint Z-KP jelű közparkként kialakított területei és egyéb Z-EZ jelű zöldfelületek.

(2) A kerület igazgatási területén az alábbi célzott terület-felhasználási mód szerinti zöldterületek lehetnek:

a) Z-FK / XV fásított köztér,

b) Z-KK / XV közkert,

c) Z-KP / XV közpark,

d) Z-EZ / XV egyéb zöldfelület.

(3)¹¹⁹ Az övezetek területén közutat, gyalogutat, gépjárművárakozó-helyet létesíteni, valamint épületet, építményt elhelyezni csak a R.15. §-a szerint lehet.

(4) Zöldterületeken szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas területet vagy egyéb hulladékudvart kialakítani csak a zöldterület szegélyein, az egyéb közparki, közkerti funkcióktól elkülönítetten, és növényzettel vizuálisan elhatároltan csak abban az esetben lehet, ha

a) a növényzet rongálása nélkül megközelíthető,

b) a mellette történő megállás személygépjárművel biztosított,

c) nem ütközik egyéb országos vagy helyi rendelkezésekbe,

d) nem zavar más közterületi funkciókat és a gyalogos forgalom nagysága, intenzitása azt indokolja.

Z-FK / XV Fásított köztér

46. § (1) Az övezet területén KSZT alapján a BVKSZ 52. § 20. sz. A) táblázatában szereplő létesítmények helyezhetők el.

(2) Az övezet területén elhelyezhető építmény bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb - az (1) bekezdés a) pont szerinti kivétellel - 12 m²-nél.

(3) Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet nem lehet kialakítani.

(4) Mélygarázs létesítése esetén - a kialakítható zöldfelületek felső talajrétege legalább 1,5 m legyen.

(5) Az övezet területén a terepszint alatti építmények felső síkja - beleértve a talajtakarás vastagságát is - nem nyúlhat a környező csatlakozó járda vagy zöldfelületek fölé 0,5 m-nél nagyobb mértékben.

(6)¹²⁰ A köztárgyak elhelyezésének módját és feltételeit, valamint a burkolt felületek arányát, a zöldfelületek növényállományát és kialakításuk módját KSZT határozza meg.

(7) Az övezet területén építési telket alakítani, azokon építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad, melynek készítése során a 17. sz. táblázatban foglalt határértékeket kell alkalmazni.

17. sz. táblázat

Az építési övezet jele	A telek							Az épület
	beépítési módja	legkisebb	Leg-nagyobb	legnagyobb			legkisebb	legnagyobb
	beépítési módja	területe (m²)		Beépítési mértéke (%)	szintterületi mutatója M²/telekm²	terepszint alatti beépítési mérték %	zöldfelülete (%)	építménymagassága (m)
Z-FK / XV	SZ	10000	-	2*		85	15	4,5

*max. bruttó 50 m²

Z-KK / XV Közkertek

47. § (1) A közkert területén a BVKSZ 52. § 20. sz. B) táblázatában szereplő létesítmények helyezhetők el.

(2) Az övezetbe tartozó területeken telket alakítani és azon építményt elhelyezni csak KSZT alapján lehet.

(3) Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet.

(4) Az övezet területén az elhelyezhető építmény bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb 50 m²-nél.

(6) A Z-KK - XV övezet területén:

a) a beépítés legnagyobb mértékét,

b) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

c) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét, és

d) és a területen építhető építmény építménymagasságának előírt legkisebb, vagy legnagyobb értékét KSZT, a 18. sz. táblázat alkalmazásával határozza meg.

18. sz. táblázat¹²¹

Az építési övezet jele	A telek							Az épület
	beépítési módja	Legkisebb		legnagyobb			legkisebb	legnagyobb
	beépítési módja	területe (m²)	szélessége	beépítési mértéke (%)	szintterületi mutatója m²/telekm²	terepszint alatti beépítés mértéke %	zöldfelülete (%)	építménymagassága (m)
Z-KK / XV	SZ	2000	30	1		20	50	4,5
Z-KK/XV/1	SZ	5000	-	1	~	~	60	6,0
Z-KK/XV/2	SZ	8000	-	1	-	20	50	4,5

Z-KP / XV Közparkok

48. § (1) Közpark területen a BVKSZ 52. § 20. sz. C) táblázatában szereplő létesítmények helyezhetők el.

(2)¹²²

(3)¹²³ Az övezet területén az elhelyezhető építmény bruttó beépített alapterülete, amennyiben a KSZT másként nem rendelkezik, nem lehet nagyobb 100 m²-nél.

(4)¹²⁴ Az övezet területén, amennyiben a KSZT másként nem rendelkezik építményként (épületként):

a) a vendéglátás építményei, közterületi pavilonjai közül presszó, fagylaltozó,

b) nyilvános illemhely,

c) közcélú épületként tartózkodó (szaletli), zenepavilon,

d) pihenést, testedzést szolgáló építmény

létesíthető.

(5) Az övezet területén:

a) a beépítés legnagyobb mértékét,

b) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

c) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét és az építménymagasság legkisebb vagy legnagyobb értékét, illetve további szabályokat KSZT a BVKSZ 52. §-ában és a 20/C sz. táblázatában, valamint a 19. sz. táblázatban foglaltak szerint határozza meg.

19. sz. táblázat¹²⁵

Az építési övezet jele	A telek						Az épület
	beépítési módja	legkisebb	legnagyobb			legkisebb	legnagyobb
	beépítési módja	területe (m²)	beépítési mértéke (%)	szintterületi mutatója m²/telekm²	terepszint alatti beépítés mértéke%	zöldfelülete (%)	építménymagassága(m)
Z-KP / XV	SZ	10000	1*		10	75	6,0
Z-KP/XV/1	SZ	10000	2	-	20	75	6,0

*max. 100 m²

Z-EZ / XV Egyéb, közhasználatra nem szánt zöldövezet

49. § (1) Az övezet a kerületben a közlekedési területek által közrezárt zöldfelületek céljára szolgál.

(2) Az övezet területét felhasználni a BVKSZ 52. §-ában és a 20/E sz. táblázatában foglaltak szerint KSZT alapján szabad.

E-TG / XV Turisztikai erdőövezet

50. § (1) Az övezetbe az FSZKT által lehatárolt, turisztikai célú kondicionáló hatású erdőterületek tartoznak.

(2) Az övezet területén telket alakítani és építményt elhelyezni a BVKSZ 53. §-ában és a 21/A sz. táblázatában és a 20.sz. táblázatban foglaltaknak megfelelően, KSZT alapján szabad.

20. sz. táblázat

Az építési övezet jele	A telek						Az épület
	beépítési módja	legkisebb	leg-nagyobb	legnagyobb		Legkisebb	Legkisebb	legnagyobb
	beépítési módja	területe (m²)		beépítési mértéke (%)	szintterületi mutatója m²/telekm²	zöldfelülete (%)	építménymagassága (m)
E-TG /XV	SZ	3000	-	3	0,06	90	3,5	4,5
E-TG /XV/1	SZ	10.000	~	2	0,04	95	3,5	4,5
E-TG/XV/2	SZ	Nem alakítható	-	3	0,04	90	3,5	4,5

(3) ¹²⁶

(4) A terepszint alatti beépítés mértéke nem haladhatja meg a 3 %-ot.

E-VE / XV Véderdőövezet

51. § (1) Az övezet az FSZKT által lehatárolt védelmi célú, erdő jellegű fásítások területeinek meghatározására szolgál.

(2) Az övezet területén telket alakítani és építményt elhelyezni a BVKSZ 53. §-ában és a 21/B sz. táblázatában és a 21 számú táblázatban foglaltaknak megfelelően, KSZT alapján szabad.

21. sz. táblázat

Az építési övezet jele	A telek						Az épület
	beépítési módja	legkisebb	Leg- nagyobb	legnagyobb		Legkisebb	legkisebb	legnagyobb
	beépítési módja	területe (m²)		beépítési mértéke (%)	szintterületi mutatója m²/telekm²	zöldfelülete (%)	építménymagassága (m)
E-VE /XV	SZ	~	-	2	0,02	80	~	4,5
E-VE /XV/1	SZ	10.000	~	2	~	95	~	4,5

E-TT / XV Védett természeti területek övezete

52. § (1) Az övezet a kerület területén a védett természeti területek meghatározására szolgál.

(2) Az övezet területén telket alakítani, építményt elhelyezni a BVKSZ 53. §-ában és a 21/C sz. táblázatában, valamint a külön természetvédelmi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően, KSZT alapján szabad.

MG-MT/XV Mezőgazdasági övezet

53. § (1) Az övezet a kerület területén távlatilag is mezőgazdasági rendeltetésű területek meghatározására szolgál.

(2) Az övezetben építmények elhelyezése céljából telket alakítani és azokon építményt elhelyezni csak a BVKSZ 54. §-ában és a 22/C sz. táblázatában, valamint a 22. sz. táblázatban foglaltaknak megfelelően szabad. Építmények létesítésekor természetes építőanyagokat kell használni. Az építmények energiaellátását lehetőség szerint megújuló energiahordozó felhasználásával kell megoldani. Szén és szénhidrogén energiahordozó fűtési célra nem használható.

22. sz. táblázat

	a telek		az épületek
	legkisebb kialakítható területe (m²)	legnagyobb beépítési mértéke (%)	legnagyobb építménymagassága (m)
MG-MT / XV	20000	3	6,5
MG-MT/XV/1 ¹²⁷	2000	-	-

MG-MF / XV Fejlesztési területek

54. § (1) Az övezet a kerület területén az FSZKT-ban fejlesztésre kijelölt, jelenleg alapvetően mezőgazdasági művelés alatt álló területeinek meghatározására szolgál.

(2) Az övezetben a fejlesztés megvalósulásáig építmények elhelyezése érdekében telket alakítani nem lehet, a BVKSZ 54. §-ában meghatározott elhelyezhető létesítmények ideiglenes jellegűek lehetnek és építési paramétereket a 23. sz. táblázat figyelembevételével kell meghatározni.

23. sz. táblázat

MG-MF / XV	a telek		az épületek
	legkisebb kialakítható területe (m²)	legnagyobb beépítési mértéke (%)	legnagyobb építménymagassága (m)
	20000	3	6,5

VT – VB/XV Egyéb vízgazdálkodási területek

55. § (1) A vízgazdálkodási területek övezetébe tartoznak a folyóvizek, árkok, vízfolyások, közcélú csatornák medre és parti sávja, hullámtere, valamint az azokat övező zöldterületek.

(2) Az övezetben építményt, épületet elhelyezni nem lehet, ez alól kivétel a vonalas közmű, valamint a közlekedést szolgáló létesítmények, 2x1 sávos szervizutak, hidak, átereszek, árvízvédelmi építmények.

(3) Az övezetbe tartozó árkok, vízmedrek területeit elzárni, lekeríteni, feltölteni nem lehet.

(4) Az övezetek területén zöldfelület-rendezési beavatkozásokat (növénytelepítés, fakivágás, gyepfeltörés) végezni csak az illetékes vízügyi és talaj-, tájvédelmi hatóság egybehangzó hozzájárulása alapján lehet.

(5) A patakok, vízfolyások mentén a meder mindkét oldalán biztosítani kell a karbantartás feltételeit.

(6) A patakok, vízfolyások mederrendezésénél, szabályozásánál, fenntartásánál a természetes vízparti vegetáció, a természetes élőhelyek, a védett növények megőrzését a tervezés és a kivitelezés során biztosítani kell.

(7) A patakok, vízfolyások védőtávolsága az azok tengelyétől számított 30 - 30 m. Ahol a vízfolyások tengelye nem azonosítható, ott a védősáv helyzetét KSZT jelöli ki.

Elővásárlási jog

56. § (1)¹²⁸ Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatát – az 1997. évi LXXVIII. törvény alapján, a vonatkozó jogszabályok keretei között elővásárlási jog illeti meg a hatásköri jegyzékben meghatározott önkormányzati feladatok ellátása érdekében, az alábbi célok megvalósítása érdekében:

a) a település működésének biztosítása,

b) a települési értékek megóvása

c) a zöldfelületi rendszer fejlesztése és fenntartása,

d) a városkép kedvezőbb alakítása,

e) a közlekedés és parkolás javítása,

f) a települési értékvédelem.

(2)¹²⁹

Záró rendelkezések

57. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a

1. 14/1998. (VI.10.) ök. rendelet (a Budapest XV. ker. Bezsilla Nándor utca menti 81987 hrsz-ú terület szabályozásáról)

2. 21/1998. (IX.2.) ök. rendelet (a Budapest, XV. kerület, Bánkút utca Szentmihályi út - Sárfű utca által határolt terület szabályozási tervéről)

3. 29/1998. (XII. 31.) ök. rendelet (a Budapest XV. kerület Bánkút utca-Szentmihályi út-Sárfű utca által határolt terület szabályozási tervéről szóló 21/1998. (IX.2.) ök. rendelet módosításáról)

4. 11/1999.(IV.6.) ök. rendelet (a 3. sz. fkl. út - Wesselényi u. – Vasutastelep u. - Széchenyi út által határolt terület (régi MÁV telep) szabályozási terve jóváhagyása);

5. 17/1999.(V.5.) ök. rendelet (a 3. sz. fkl. út - Wesselényi u. - Rákos út - Széchenyi út által határolt terület (új MÁV telep) szabályozási terve jóváhagyása);

6. 37/1999.(XII.1) ök. rendelet (a Szentmihályi út – Nyírpalota út – újpalotai kiserdő – Szilas patak által határolt terület (ASIA CENTER) szabályozási terve jóváhagyása);

7. 19/2000.(V.8.) ök. rendelet

8. 31/2000.(VII.1.) ök. rendelet (Rákospalota- Pestújhely – Újpalota Városrendezési és Építési Szabályzata megállapítása)

9. 13/2001. (V. 2.) ök. rendelet (a Nádastó park - Nyírpalota út - Madách utca – Hősök útja - Szerencs utca által határolt terület szabályozási tervnek jóváhagyása);

10. 21/2001. (IX. 7.) ök. rendelet (a Harsányi Kálmán utca – Visonta utca – Veresegyházi vasútvonal – 2. számú főút XV. kerület forgalmi kapcsolat útja által határolt terület szabályozási tervének jóváhagyása);

11. 7/2002. (II. 4.) ök. rendelet (a 98109/42 és a 98111/6 hrsz-ú ingatlanok szabályozási tervének jóváhagyása);

12. 8/2002. (II.04.) ök. rendelet (A Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 31/2000. (VII.1.) rendelet módosításáról)

13. 27/2002.(IX.30.) ök. rendelet (a Közvágóhíd u. menti volt Növényolajgyár és környéke szabályozási tervének jóváhagyása);

14. 28/2002.(IX.30.) ök. rendelet (A Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 31/2000. (VII.1.) rendelet módosításáról)

15. 34/2002.(XI.18.) ök. rendelet (Szilas patak – Régifóti út – belterületi határ (98087 hrsz) – Felsőkert u. (98108/1) – M3 autópálya (981095/1) által határolt terület - Palota Újfalú szabályozási terve jóváhagyása);

16. 11/2003.(III.31.) ök. rendelet ( a Rákos út – Szerencs u. – Beller I. u. – Dobó u. – Régi Palotai u. – Régi tér – Palotás u, által határolt terület, valamint a Rákos út, Szentmihályi út, Arany J. u. és a Szerencs u. menti kisvárosias zártsorú lakóterület szabályozási tervének jóváhagyása);

17. 12/2003.(III.31) ök. rendelet ( a Bánkút u.- Sárfű u. – Szentmuhályi út – 91104 hrsz-ú terület – a 91158/1. hrsz-ú közterület DK-i és D-i telekhatára – a 91158/189 hrsz-ú út – Madách u. – Késmárk u. – a 83162/3. hrsz-ú terület – a 83162/2. hrsz-ú terület (Adria u.) -83162/1. hrsz-ú terület – Lőcsevár u. K-i telekhatára – a Körvasút sor – Drégelyvár u.- Madách I. u. – Hősök útja – Szerencs u. – a 91158/150. hrsz-ú kozterület Ny-i telekhatára és a Gazdálkodó u. által bezárt terület - Újpalotai lakótelep szabályozási tervének jóváhagyása);

18. 32/2003. (X. 6.) ök. rendelet ( a Pestújhelyi út – Apolló utca – (82493) hrsz.-ú ingatlan – Neptun utca által határolt terület - Sztárai Mihály tér szabályozási tervének jóváhagyása);

19. 37/2003.(XI.17.) ök. rendelet ( a Késmárk u. – a (91158/18) hrsz-ú lakóutca és a (91158/1) hrsz-ú közterülettel határolt Újpalotai Fűtőmű 91158/17 hrsz-ú telkére, valamint a (911158/1) hrsz-ú közterületnek a 12/2003. (III. 31.) ök. rendeletben – Újpalotai lakótelep KSZT - nem szabályozott részére kiterjedő szabályozási terv jóváhagyása);

20. 39/2003.(XII.15.) ök. rendelet (a Budapest XV. ker. Dembinszky u. (80385) - MÁV-vasútvonal – Tóth István u. (80133) - Patyolat u. (80204) – Lehel u. (80175) által határolt terület (volt Bőrgyár területe) szabályozási tervének jóváhagyásáról);

21. 40/2003.(XII.15.) ök. rendelet (a. M3 autópálya kivezető szakasza (98095) – Mogyoród útja (98114/1)– Városkapu utca (98109/4)– Felsőkert utca (98108/2) által határolt terület (METRO áruház és környéke) szabályozási terve jóváhagyásáról);

22. 11/2004. (III.5.) ök. rendelet (a. Késmárk utca (91132) – Hűtő utca (91135) – 91115 hrsz.-ú közterületi út – 91124/5 hrsz.-ú közterületi út – 91128/2 hrsz.-ú terület MZ/XV építési övezetbe tartozó része – a 91129 hrsz.-ú terület délkeleti határa (MZ/XV épí19/2006.(VII.7.) ök. rendelettel tési övezetbe tartozó része) - Késmárk utca (91131) által határolt terület szabályozási tervének jóváhagyásáról);

23. 14/2004.(IV.8.) ök. rendelet (Budapest XV. kerület, Szentmihályi út – Nyírpalota út – újpalotai kiserdő – Szilas patak által határolt terület szabályozási tervének módosításának (ASIA CENTER) jóváhagyásáról)

24. 2/2005.(I.31.) ök. rendelet (a Károlyi Sándor út – Ajándék u. – Csomád u. – Veresegyházi vasútvonal – Felsőkert u. által határolt terület szabályozási tervének jóváhagyásáról);

25. 6/2005.(II.24.) ök. rendelet (a Régi Fóti út – Bogáncs u. – Kosd u. – Szántóföld u. által határolt terület szabályozási tervének jóváhagyásáról);

26. 18/2005.(VII.4.) ök. rendelet (Rákospalota Városrészközpont szabályozási tervének jóváhagyásáról);

27. 22/2005.(VII.4.) ök. rendelet (a Hulladékhasznosító Mű és környéke szabályozási tervének jóváhagyásáról);

28. 37/2005.(XII.23.) ök. rendelet (Bp. XV. ker., Károlyi S. út – Csömöri patak – E-TG turisztikai erdő – Felsőkert u. menti E-VE által határolt terület - Medimpex és környéke szabályozási terv jóváhagyásáról);

29. 19/2006.(VII.7.) ök. rendelet (Újpalota szabályozási tervének módosításának jóváhagyásáról);

30. 20/2006. (VII.03.) ök. rendelet (Bp. XV. ker., Őrjárat u. – Neptun u. – Pestújhelyi út – Adria u. által határolt terület szabályozási terve jóváhagyásáról)

31. 27/2006.(XI.22.) ök. rendelet (Rákospalota Városrészközpont szabályozási terv módosítása jóváhagyásáról);

32. 28/2006.(XI.17.) ök. rendelet (Rákospalotai Köztemető és bővítési területe szabályozási terve jóváhagyásáról);

33. 33/2006.(XII.12.) ök. rendelet (Bányató és környéke, Váci vasútvonal – 2/A autóút – Veresegyházi vasútvonal – Dunakeszi út által határolt terület szabályozási terve jóváhagyásáról);

34. 35/2006. (XI.30.) ök. rendelet (Pázmány Péter u. – Dobó u. – Beller Imre u. – Dugonics u. által határolt terület kerületi szabályozási terve jóváhagyásáról);

35. 10/2007. (IV.13.) ök. rendelet (Budapest XV. ker. Csömöri patak – MÁV Budapest-Veresegyháza vasútvonal – M2B melletti véderdő (E-VE) területek – ún. Grófi út - Turisztikai erdő (E-TG) által határolt terület - Újmajor és környéke - szabályozási terve jóváhagyásáról).

(3) A (3) bekezdésben hatályát vesztett, egyes kerületi szabályozási tervek helyébe az R. 3. számú mellékletei lépnek hatályba.

(4) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban/ügyekben kell alkalmazni.

1. melléklet a 11/2008. (V. 15.) önkormányzati rendelethez a 11/2008. (V. 15.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 11/2008. (V. 15.) önkormányzati rendelethez a 11/2008. (V. 15.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 11/2008. (V. 15.) önkormányzati rendelethez a 11/2008. (V. 15.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet a 11/2008. (V. 15.) önkormányzati rendelethez a 11/2008. (V. 15.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet a 11/2008. (V. 15.) önkormányzati rendelethez a 11/2008. (V. 15.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzati rendeletet a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 148. §-a hatályon kívül helyezte 2024. január 15. napjával.

Módosította a 17/2018.(VI.26.) önkormányzati rendelet 141. §-a, hatályos 2018. augusztus 1-től.

(2a) bekezdéssel kiegészítette a 21/2016.(IX.15.) önkormányzati rendelet 19. §-sa, hatályos 2016. október 15-től.

⁴

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 1. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

⁵

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 2. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

⁶

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 3. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

⁷

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 3. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

⁸

Hatályon kívül helyezte a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 28. §-sa 2015. október 27-től.

⁹

Módosította a 6/2009. (III.5.) ök. rendelet 1.§-a, hatályos 2009. március 5-től.

¹⁰

8/A. §-sal kiegészítette a 7/2013.(II.28.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése.

¹¹

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 4. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

¹²

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 4. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

¹³

Módosította a 43/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2013. december 29. napjától.

¹⁴

8/B. §-sal kiegészítette a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 5. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

¹⁵

8/C. §-sal kiegészítette a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 5. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

¹⁶

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 27. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

¹⁷

Hatályon kívül helyezte a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 28. §-sa 2015. október 27-től.

¹⁸

Hatályon kívül helyezte a 21/2017.(IX.29.) önkormányzati rendelet 105. § (1) bekezdése 2017. október 1-től.

¹⁹

Módosította a 6/2009. (III.5.) ök. rendelet 2.§-a, hatályos 2009. március 5-től.

²⁰

Hatályon kívül helyezte a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 28. §-sa 2015. október 27-től.

²¹

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 7. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

²²

Módosította a 6/2009. (III.5.) ök. rendelet 3.§-a, hatályos 2009. március 5-től.

²³

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 8. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

²⁴

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 8. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

²⁵

Hatályon kívül helyezte a 6/2009. (III.5.) ök. rendelet 31.§-a, hatályos 2009. március 5-től.

²⁶

Hatályon kívül helyezte a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 28. §-sa 2015. október 27-től.

²⁷

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 8. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

²⁸

Hatályon kívül helyezte a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 28. §-sa 2015. október 27-től.

²⁹

Hatályon kívül helyezte a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 28. §-sa 2015. október 27-től.

³⁰

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 9. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

³¹

Módosította a 6/2009. (III.5.) ök. rendelet 6.§-a, hatályos 2009. március 5-től.

³²

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 9. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

³³

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 10. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

³⁴

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 10. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

³⁵

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 10. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

³⁶

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 11. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

³⁷

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 11. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

³⁸

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 11. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

³⁹

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 11. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

⁴⁰

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 12. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

⁴¹

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 12. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

⁴²

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 12. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

⁴³

20/A. §-sal kiegészítette a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 13. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

⁴⁴

Módosította az 54/2011.(XII.15.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése, hatályos 2011. december 16-tól.

⁴⁵

Hatályon kívül helyezte a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 28. §-sa 2015. október 27-től.

⁴⁶

Hatályon kívül helyezte a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 28. §-sa 2015. október 27-től.

⁴⁷

(10)-(13) bekezdéssel kiegészítette az 54/2011.(XII.15.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése, hatályos 2011. december 16-tól.

⁴⁸

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 14. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

⁴⁹

Hatályon kívül helyezte a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 28. §-sa 2015. október 27-től.

⁵⁰

Hatályon kívül helyezte a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 28. §-sa 2015. október 27-től.

⁵¹

Hatályon kívül helyezte a 21/2017.(IX.29.) önkormányzati rendelet 105. § (1) bekezdése 2017. október 1-től.

⁵²

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 14. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

⁵³

Hatályon kívül helyezte a 26/2013.(VI.28.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése 2013. július 28-tól.

⁵⁴

c) ponttal kiegészítette a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 14. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

⁵⁵

c) ponttal kiegészítette a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 14. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

⁵⁶

Hatályon kívül helyezte a 21/2017.(IX.29.) önkormányzati rendelet 105. § (1) bekezdése 2017. október 1-től.

⁵⁷

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 28. §-sa. Hatályos 2015. október 27-től.

⁵⁸

Módosította a 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. december 29. napjától.

⁵⁹

Módosította a 19/2014.(VI.5.) önkormányzati rendelet 1. §-sa. Hatályos 2014. július 5-től.

⁶⁰

Hatályon kívül helyezte a 20/2014.(VI.5.) önkormányzati rendelet 9. §-sa 2014. július 5-től.

⁶¹

Hatályon kívül helyezte az 54/2011.(XII.15.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja 2011. december 16-tól.

⁶²

Módosította az 54/2011.(XII.15.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontja, hatályos 2011. december 16-tól.

⁶³

Módosította a 19/2014.(VI.5.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2014. július 5-től.

⁶⁴

Módosította a 20/2014.(VI.5.) önkormányzati rendelet 2. §-sa. Hatályos 2014. július 5-től.

⁶⁵

Módosította a 47/2015.(XII.9.) önkormányzati rendelet 1. §-sa. Hatályos 2016. január 8-tól.

⁶⁶

Módosította a 48/2015.(XII.9.) önkormányzati rendelet 1. §-sa. Hatályos 2016. január 8-tól.

⁶⁷

Hatályon kívül helyezte a 20/2014.(VI.5.) önkormányzati rendelet 9. §-sa. 2014. július 5-től.

⁶⁸

Hatályon kívül helyezte az 54/2011.(XII.15.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés d) pontja 2011. december 16-tól.

⁶⁹

Módosította a 23/2008. (XII.19.) ök. rendelet 1.§-a, hatályos 2008. december 19-től.

⁷⁰

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 28. §-sa. Hatályos 2015. október 27-től.

⁷¹

Módosította az 54/2011.(XII.15.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés d) pontja, hatályos 2011. december 16-tól.

⁷²

(10) bekezdéssel kiegészítette a 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. december 29. napjától.

⁷³

(11) bekezdéssel kiegészítette a 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. december 29. napjától.

⁷⁴

(12) bekezdéssel kiegészítette a 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. december 29. napjától.

⁷⁵

(13) bekezdéssel kiegészítette a 19/2014.(VI.5.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2014. július 5-től.

⁷⁶

Módosította a 26/2013.(VI.28.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. július 28-tól.

⁷⁷

(6)-(19) bekezdéssel kiegészítette a 26/2013.(VI.28.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. július 28-tól.

⁷⁸

Módosította a 48/2015.(XII.9.) önkormányzati rendelet 1. §-sa. Hatályos 2016. január 8-tól.

⁷⁹

Módosította a 20/2014.(VI.5.) önkormányzati rendelet 3. §-sa. Hatályos 2014. július 5-től.

⁸⁰

Módosította a 20/2014.(VI.5.) önkormányzati rendelet 3. §-sa. Hatályos 2014. július 5-től.

⁸¹

Beillesztette a 23/2009. (X.12.) ök. rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2009. október 12-től.

⁸²

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 15. §-sa, hatályos 2015. október 27-től.

⁸³

Beillesztette a 23/2009. (X.12.) ök. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2009. október 12-től.

⁸⁴

Hatályon kívül helyezte a 21/2017.(IX.29.) önkormányzati rendelet 105. § (1) bekezdése 2017. október 1-től.

⁸⁵

Módosította a 21/2017.(IX.29) önkormányzati rendelet 105. § (1) bekezdése 2017. október 1-től.

⁸⁶

Módosította a 20/2014.(VI.5.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2014. július 5-től.

⁸⁷

Módosította a 20/2014.(VI.5.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014. július 5-től.

⁸⁸

Módosította a 45/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. december 29-től.

⁸⁹

Módosította a 20/2014.(VI.5.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2014. július 5-től.

⁹⁰

Módosította a 48/2015.(XII.9.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2016. január 8-tól.

⁹¹

Hatályon kívül helyezte a 20/2014.(VI.5.) önkormányzati rendelet 9. §-a. 2014. július 5-től.

⁹²

Hatályon kívül helyezte a 20/2014.(VI.5.) önkormányzati rendelet 9. §-a. 2014. július 5-től.

⁹³

Hatályon kívül helyezte a 20/2014.(VI.5.) önkormányzati rendelet 9. §-a. 2014. július 5-től.

⁹⁴

Hatályon kívül helyezte a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 28. §-a 2015. október 27-től.

⁹⁵

Módosította a 45/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. december 29-től.

⁹⁶

(6) bekezdéssel kiegészítette a 45/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. december 29-től.

⁹⁷

(7) bekezdéssel kiegészítette a 45/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. december 29-től.

⁹⁸

Módosította a 48/2015.(XII.9.) önkormányzati rendelet 1. §-sa. Hatályos 2016. január 8-tól.

⁹⁹

Hatályon kívül helyezte a 20/2014.(VI.5.) önkormányzati rendelet 9. §-sa. 2014. július 5-től.

¹⁰⁰

Módosította az 54/2011.(XII.15.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdése, hatályos 2011. december 16-tól.

¹⁰¹

Hatályon kívül helyezte a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 28. §-sa 2015. október 27-től.

¹⁰²

Módosította a 6/2009. (III.5.) ök. rendelet 7.§-a, hatályos 2009. március 5-től.

¹⁰³

A 8. számú táblázatot új sorral kiegészítette a 43/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. december 29. napjától.

¹⁰⁴

(3)-(10) bekezdéssel kiegészítette a 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. december 29. napjától.

¹⁰⁵

Módosította a 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. december 29. napjától.

¹⁰⁶

Módosította a 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 2. § (2)-(3) bekezdése. Hatályos 2013. december 29. napjától.

¹⁰⁷

(11) bekezdéssel kiegészítette a 43/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3. § (21) bekezdése. Hatályos 2013. december 29. napjától.

¹⁰⁸

(12) bekezdéssel kiegészítette a 43/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3. § (21) bekezdése. Hatályos 2013. december 29. napjától.

¹⁰⁹

(5)-(6) bekezdéssel kiegészítette a 25/2014.(VII.2.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése, hatályos 2014. augusztus 1-től.

¹¹⁰

Módosította a 25/2014.(VII.2.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése, hatályos 2014. augusztus 1-től.

¹¹¹

Módosította a 25/2014.(VII.2.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése, hatályos 2014. augusztus 1-től.

¹¹²

Módosította a 6/2009. (III.5.) ök. rendelet 8.§-a, hatályos 2009. március 5-től.

¹¹³

Hatályon kívül helyezte a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 28. §-sa 2015. október 27-től.

¹¹⁴

Hatályon kívül helyezte a 21/2017.(IX.29.) önkormányzati rendelet 105. § (1) bekezdése 2017. október 1-től.

¹¹⁵

Hatályon kívül helyezte a 6/2009. (III.5.) ök. rendelet 31.§-a, hatályos 2009. március 5-től.

¹¹⁶

Hatályon kívül helyezte a 21/2017.(IX.29.) önkormányzati rendelet 105. § (1) bekezdése 2017. október 1-től.

¹¹⁷

Hatályon kívül helyezte a 6/2009. (III.5.) ök. rendelet 31.§-a, hatályos 2009. március 5-től.

¹¹⁸

Beillesztette a 32/2009. (XII.4.) ök. rendelet 2. §-a. Hatályos 2009. december 4-től.

¹¹⁹

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 27. §-s, hatályos 2015. október 27-től.

¹²⁰

Módosította a 6/2009. (III.5.) ök. rendelet 9.§-a, hatályos 2009. március 5-től.

¹²¹

Módosította a 20/2014.(VI.5.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2014. július 5-től.

¹²²

Hatályon kívül helyezte a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 28. §-a 2015. október 27-től.

¹²³

Módosította a 20/2014.(VI.5.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2014. július 5-től.

¹²⁴

Módosította a 20/2014.(VI.5.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2014. július 5-től.

¹²⁵

Módosította a 20/2014.(VI.5.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2014. július 5-től.

¹²⁶

Hatályon kívül helyezte a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 28. §-a 2015. október 27-től.

¹²⁷

Új sorral kiegészítette a 15/2018. (VI. 13.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2018. június 14-től.

¹²⁸

Módosította a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 28. §-a. Hatályos 2015. október 27-től.

¹²⁹

Hatályon kívül helyezte a 35/2015.(X.12.) önkormányzati rendelet 28. §-a 2015. október 27-től.

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2008. (V.15.) önkormányzati rendelete

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Városrendezési és Építési Szabályzatáról

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2008. (V.15.) önkormányzati rendelete

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Városrendezési és Építési Szabályzatáról1

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Városrendezési és Építési Szabályzatáról¹