Pirtó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2004.(XI.5.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályokról
Hatályos: 2024. 06. 26Pirtó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2004.(XI.5.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályokról
Pirtó Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az Állami Főépítészi hatáskörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Osztály Építésügyi Osztálya, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatósága, az ATIVIZIG által az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztálya, a Kecskeméti Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztálya, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Bányászati Osztálya, a Bács- Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, Soltvadkert Város Önkormányzata, Kiskunhalas Város Önkormányzata, Tázlár Község Önkormányzata, Imrehegy Község Önkormányzata, a 23/2016.(VI.22) kt. számú határozata szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
A RENDELET HATÁLYA
1. § (1) A rendelet hatálya Pirtó község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka), valamint zöldfelületet alakítani és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és annak mellékletei alapján lehet.
(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és a hatósági előírások az érvényesek.
(4)1 ;2 A rendelet csak az alábbi, a rendelet mellékleteit képező szabályozási tervekkel együtt érvényes és alkalmazható:
a) 1. számú melléklet – Igazgatási terület szabályozási terve M=1: 10000
b) 2. számú melléklet Belterület szabályozási terve M=1: 2500
SZABÁLYOZÁSI ELEMEK
2. § (1) A kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabbak, ezért módosításuk csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával lehetséges. Ezek
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT
TERÜLETEK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI
3. § (1) A meglévő telkek méretei (hossz, szélesség, terület) és beépítése (beépítettségi % és telepítési távolság) a már kialakult tömbben eltérhetnek az egyes övezetek előírtaktól, de (új) telket alakítani, (telket megosztani) csak az övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet és új beépítés is csak az övezeti előírások szerint engedhető.
(2) Meglévő tanyatelken annak 30%-os beépítettségéig, ill. a kialakult beépítettség mértékéig a telek területétől függetlenül a meglévő épületek átépíthetők vagy újak építhetők.
(3) Telekhatártól való ültetési távolságok az alábbiak lehetnek:
a) szőlő: min 0,8 m
b) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb bokor esetén: min 1,5m
c) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs-, és egyéb fa esetében: min 3,0 m
d) erdei fafaj esetében: min 8,0 m
(4) Vízműkút (Vt) övezetben vagy beépítésre nem szánt területen szakhatósági hozzájárulásokkal létesíthető.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Telekalakítás
4. §3 (1) Nyúlványos (nyeles) telek a gazdasági terület kivételével nem alakítható.
(2) Üres telek több övezetbe vagy építési övezetbe is tartozhat. Több övezetbe vagy építési övezetbe sorolt üres telek esetén az övezetre vagy építési övezetre meghatározott paraméterek a telek vagy építési telek érintett övezeti, építési övezeti részére számítandók. A különböző övezetbe vagy építési övezetbe tartozó üres telkek, vagy beépítésre nem tervezett telkek telekhatár-rendezése, telekösszevonása nem kell, hogy lekövesse az övezethatárt.
Járművek elhelyezése
5. § Beépítésre szánt területen a parkolási rendelet megállapításáig járművek elhelyezésére az alábbi előírás vonatkozik: az építési telekhez kapcsolódó közterületen a közterület kezelőjének engedélyével akkor helyezhető el a gépjármű, ha a telken igazoltan:
Területfelhasználás
6. § (1) Építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak:
a)4 Lakóterület, amely
aa) (Lf) Falusias lakóterület
ab) (Lk) Kisvárosias lakóterület
b) Vegyes terület, amely (Vt) Településközpont vegyes terület
c) Gazdasági terület, amely
ca) (Gksz) Kereskedelmi szolgáltató terület
cb) (Gip) Ipari terület
d) Különleges terület, amely
da) (Kt) Temető
db) (Ksp) Sportterület
dc) (Kh) Hulladéklerakó
dd)5 (Küm) Mezőgazdasági üzemi terület.
(2) A mellékleten az övezetet leíró kiegészítő jel az alábbiakat tartalmazza:
Területfelhasználás jele |
Beépítési mód |
Max. beépítettség % |
Max. építménymag.(m) |
Min. telekterület (m2) |
Épületek, építmények elhelyezése
7. § (1) Lakóterületen a lakások egy épületben helyezendők el. A lakáshoz tartozó háztartással kapcsolatos kiegészítő helyiségek kerülhetnek különálló építménybe is.
(2)6 -
(3) Terepszint alatti önálló építmény - amely a saját építési telken belül az építési hely határán belül attól biztonságos távolságig terjedhet- csak földtakarásban növényzettel fedve valósítható meg.
(4) Építési munka közművesítési feltétele:
a) lakóterületen, kereskedelmi szolgáltató területen a földgáz kivételével teljes, a szennyvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen szigetelt, zárt medencés gyűjtés megengedett.
b) gazdasági területen és beépítésre nem szánt területen szakhatósági állásfoglalások figyelembevételével egyedileg határozandó meg, de szennyvízcsatorna hiányában csak szigetelt, zárt medencés gyűjtés megengedett.
(5) Lakóterületen elhelyezhető állatlétszámokra és védőtávolságokra külön önkormányzati rendelet vonatkozik.
(6) Lakóterületen csak zárt trágyatároló létesíthető.
(7)7
Zöldfelületi, növénytelepítési előírások
8. § A zöldterületi mutatóba csak a min. 0,6 m-es földtakarású területrészek számítók be.
Lakóterületre vonatkozó előírások
Általános előírás
9. § (1) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert mérete az általános érvényű előírásoktól eltérően min. 4 m lehet, ha:
Lakóterület9
10. §10 (1) A lakóterület falusias lakóterület és kisvárosias lakóterület.
(2) Falusias lakóterület (Lf)
a) Falusias lakóterület a belterület lakóterületen az építési övezeti előírások figyelembevételével elhelyezhető:
Vegyes terület
Településközpont vegyes terület
11. § (1) A településközponti vegyes terület a szorosan vett településközponti beépítés területe.
(2) A településközponti vegyes terület az alábbi övezetekre tagolódik:
Gazdasági területek
12. § (1) Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak.
(2) A gazdasági terület: - kereskedelmi szolgáltató terület,
Kereskedelmi szolgáltató terület
13. § (1) Kereskedelmi szolgáltató a gazdasági tevékenységi célú épületekkel beépíthető terület, amelyben az övezeti eloírások figyelembevételével elhelyezhető:
Ipari terület
14. § (1) Ipari rendeltetésű a gazdasági tevékenységi célú épületekkel beépített, illetve beépíthető terület.
(2) Ipari terület az alábbi övezetekre tagolódik:
Különleges területek
15. § Különleges területek az alábbiak:
Sportterület
16. § (1) Sportterület (Ksp) a szabályozási terven jelölt méretben kialakítandó terület, amely a sport-, szabadidős tevékenység, pihenés és a testedzés céljára szolgál.
(2) A területen: - sportépítmény,- az alaprendeltetéshez, kapcsolódó épületek helyezhető el.
(3) Beépítettség: max. 10 %.
Temető
17. § (1) Temető (Kt) a szabályozási terven jelölt méretben alakítandó ki.
(2) A területen az alaprendeltetésnek megfelelő létesítmények helyezhetők el.
Hulladéklerakó
18. § A 024/24-25 hrsz-ú telken lévő szilárd hulladéklerakó (Kh) rekultiválandó és környezetvédelmi felülvizsgálat eredménye szerint beépítésre nem szánt területként hasznosítható, ahol legfeljebb építési törmeléklerakó, dögkonténer helyezhető el.
Lovas turisztikai terület (Klo)18
18/A. § A Klo jelű különleges lovas turisztikai célú területen szabadtéri lovas pálya és lelátója, lovarda, lóistálló és az ezekhez kapcsolódó kiszolgáló létesítmény és műtárgy, zárt trágyatároló, takarmánytároló, kocsiszín, lovas panzió, szálláshely szolgáltató épület, vendéglátó épület, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás önálló épületként is elhelyezhető.
a) Legkisebb telekterület: 4000 m2
b) Megengedett beépítettség: 25 %
c) Megengedett építménymagasság: 7,5 m
d) Legkisebb zöldfelület: 50 %
e) Építési hely: telekhatártól számított 10 m-en belül
f) A 048/37 és 048/5 helyrajzi számú telkek délnyugati telekhatárától mért 50 m-es sávban nem létesíthető új kút, valamint a fedő vagy vízvezető réteget érintő egyéb építmény.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
19. § A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységbe soroltak:
a) Közlekedési, hírközlési és közmű elhelyezési terület,
b) Zöldterület,
c) Erdőterület,
d) Mezőgazdasági terület,
e) Vízgazdálkodási terület.
Közlekedési, hírközlési és közműelhelyezési területek
20. § (1) A közlekedési-, hírközlési-, és közműelhelyezési területek az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és hírközlési építményeinek elhelyezésére szolgálnak.
(2) Területen az OTÉK 26. §-ának (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.
(3) A területek szerepkörük alapján a szabályozási terv szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
Zöldterület
21. § (1) Zöldterületek az alábbi övezetekre tagolódnak és zöldterületi terv szerint hasznosíthatók :
Erdőterület
22. § (1) Erdőterületbe az erdőtörvény hatálya alá tartozó területek soroltak, amelyek az övezeti terven lehatároltak vagy mezőgazdasági területen művelési ág váltással jöttek létre.
(2) Az (E) övezetben az erdőterületekre vonatkozó általános építésügyi előírások alkalmazandók.
(3) Az (Ev) övezet védelmi rendeltetésű.
Mezőgazdasági terület
23. § (1) Mezőgazdasági területnek minősül a község teljes beépítésre nem szánt külterülete az erdő -, a közlekedési-, közmű elhelyezési és vízgazdálkodási területek kivételével.
(2) A mezőgazdasági terület:
a) (Má) általános mezőgazdasági terület,
b) (Mk) kertes mezőgazdasági terület.
(3) A területek lehatárolását az igazgatási terület szabályozási terve tartalmazza.
Általános mezőgazdasági terület
24. § (1) Az általános mezőgazdasági terület (Má) jellel ábrázolt.
(2) (Má) előírásai:
Kertes mezőgazdasági terület
25. § Kertes mezőgazdasági terület (Mk) jellel ábrázolt. (Mk) volt zártkerti övezetben építmény nem helyezhető el.
Vízgazdálkodási területek
26. § Vízgazdálkodási rendeltetésű terület a csatorna területe.
KÖZTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
27. § (1) A közterületek lehatárolását a szabályozási terv szabályozási vonallal ábrázolja.
(2) Az önálló övezetbe tartozó közterületekre vonatkozó építési, környezetalakítási szabályokat a közlekedési terület övezeti előírásai tartalmazzák.
(3) Utcai fasor az alábbiak figyelembevételével telepítendő: telekhatártól, épülettől
TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI
28. §19
29. §20
VÉDETT ÉS VÉDŐTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
30. § (1) Természetvédelmi védőterület a természetvédelmi nyilvántartásban szereplő – az ingatlannyilvántartásba bejegyzett – föld(al)részlet, ahol csak a vízügyi és természetvédelmi kezeléshez és kutatáshoz kötődő létesítmények helyezhetők el, egyúttal a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet előírásait minden esetben alkalmazni kell.
(2) Az egyes vonalas létesítmények védősávjában építés csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehetséges:
a) vízügyi védőterületek a vonatkozó jogszabályok és rendelkezések szerint,
b) közlekedési védőterület országos közutak tengelyétől
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT BIZTOSÍTÓ
SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
31. § (1) Pirtó Község Képviselő-testülete e rendelet elfogadásával egyidejűleg az alábbi sajátos jogintézményekkel él és rendelkezik azokról:
a) útépítési és közművesítési hozzájárulás,
b) helyi közút céljára történő lejegyzés,
c) településrendezési kötelezések, amely helyrehozatali kötelezettség vagy beültetési kötelezettség.
(2) Útépítési és közművesítési hozzájárulás: a települési önkormányzat az útépítési és közművesítési hozzájárulásról külön rendelkezik.
(3) Helyi közút céljára történő lejegyzés: kiszolgáló és lakóút céljára lejegyzésre kerülhetnek a szabályozási terv szerinti (Köu-2) jellel határolt területek.
(4)23 Helyrehozatali kötelezettség: a településkép védelme érdekében helyrehozatali kötelezettség elrendelésére önkormányzati hatósági ügyben eljárva a polgármester jogosult az alábbi esetekben:
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
32. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület felszín alatti vízvédelmi besorolása: IV. B érzékeny terület, intézkedési szennyezettségi határértéke: Ci=C2.
(2) Az építési munkával érintett telkeken légszennyezettségi határértékként az egészségügyi határértékek tartandók be.
Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei25
32/A. § (1) A III. katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján az elégséges védelmi szint az alábbiak szerint érvényesítendők:
a) Riasztás: a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatásának tervezése (különösen a más szervezetnél rendszeresített, de erre a célra alkalmas eszközök)
b) Lakosságvédelmi módszer: a kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően
c) Felkészítés: a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával.
d) Védekezés:
da) kizárólag a védekezési feladatok ellátásához szükséges polgári védelmi szakalegységek megalakítása
db) önkéntes segítők, karitatív szervezetek bevonásának tervezése
e) Induló katasztrófavédelmi készlet: induló katasztrófavédelmi készlet tervezése
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) kialakult állapot: az építési övezeti előírásoknak nem megfelelő, a korábbi szabályoknak megfelelően kialakult beépítés,
b) meglévő épület: jogerős építési, illetve használatbavételi engedéllyel rendelkező, illetve több mint 10 éve használatba vett épület,
c) szolgálati lakás: a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakás, amelyhez önálló telek nem tartozhat,
d) háztartással kapcsolatos kiegészítő helyiségek: a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, barkácsműhely, tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), állattartó épületek, járműtároló (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.),
e) meglévő tanyatelek: külterületi lakóházhoz tartozó telek „kivett”, illetve „udvar” nyilvántartású része.
34. § (1) Ez a rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az összevont rendezési terv szabályozási előírásairól szóló 1/1990.(VII.16.)Tr.sz. rendelet, valamint az azt módosító 9/1991.(XI.20.)Ör.sz., valamint az 1/1990.(VII.16.)Tr.sz. rendelet hatályban tartásáról szóló 5/1991.(VI.5.)Ör.sz. rendelet.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Módosította a 10/2016.(XI.11.) sz. rendelet 2. §-a, hatályos 2016. XI.26-tól.
Módosította a 3/2020.(V.28.) sz. rendelet 1. §-a, hatályos 2020. V.29-től.
A 4. § a Pirtó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: 1/2010.(II.23.) rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatálybalépés: 2010. február 23. A rendelkezést az 1/2010.(II.23.) rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, illetve a folyamatban lévő ügyekben abban az esetben, ha az a kérelmező ügyfél számára kedvezőbb jogokat biztosít.
Beiktatta: 1/2010.(II.23.) rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatálybalépés: 2010. február 23. A rendelkezést az 1/2010.(II.23.) rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, illetve a folyamatban lévő ügyekben abban az esetben, ha az a kérelmező ügyfél számára kedvezőbb jogokat biztosít.
Hatályon kívül helyezte a 10/2016.(XI.11.) sz. rendelet 5.§-a 2016. XI.26-tól
Hatályon kívül helyezte a 10/2016.(XI.11.) sz. rendelet 5.§-a 2016. XI.26-tól
Módosította: 1/2010.(II.23.) rendelet 3. §-a. Hatálybalépés: 2010. február 23. A rendelkezést az 1/2010.(II.23.) rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, illetve a folyamatban lévő ügyekben abban az esetben, ha az a kérelmező ügyfél számára kedvezőbb jogokat biztosít.
Módosította: 1/2010.(II.23.) rendelet 4. §-a. Hatálybalépés: 2010. február 23. A rendelkezést az 1/2010.(II.23.) rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, illetve a folyamatban lévő ügyekben abban az esetben, ha az a kérelmező ügyfél számára kedvezőbb jogokat biztosít.
Módosította: 1/2010.(II.23.) rendelet 4. §-a. Hatálybalépés: 2010. február 23. A rendelkezést az 1/2010.(II.23.) rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, illetve a folyamatban lévő ügyekben abban az esetben, ha az a kérelmező ügyfél számára kedvezőbb jogokat biztosít.
Módosította a 3/2020.(V.28.) sz. rendelet 2. §-a, hatályos 2020. V.29-től.
Módosította: 1/2010.(II.23.) rendelet 5. §-a. Hatálybalépés: 2010. február 23. A rendelkezést az 1/2010.(II.23.) rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, illetve a folyamatban lévő ügyekben abban az esetben, ha az a kérelmező ügyfél számára kedvezőbb jogokat biztosít.
Módosította: 1/2010.(II.23.) rendelet 5. §-a. Hatálybalépés: 2010. február 23. A rendelkezést az 1/2010.(II.23.) rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, illetve a folyamatban lévő ügyekben abban az esetben, ha az a kérelmező ügyfél számára kedvezőbb jogokat biztosít.
Módosította a 7/2020.(XII.15.) sz. rendelet 1. §-a, hatályos 2020. XII.16-tól.
Beiktatta a 3/2020.(V.28.) sz. rendelet 3. §-a, hatályos 2020. V.29-től.
Módosította a 7/2020.(XII.15.) sz. rendelet 2.§-a, hatályos 2020. XII.16-tól.
Beiktatta: 1/2010.(II.23.) rendelet 6. §-a. Hatálybalépés: 2010. február 23. A rendelkezést az 1/2010.(II.23.) rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, illetve a folyamatban lévő ügyekben abban az esetben, ha az a kérelmező ügyfél számára kedvezőbb jogokat biztosít.
Kiegészítette a 4/2017.(III.22.)ökr.sz.rendelet 1.§-a
Hatályon kívül helyezte a 10/2016.(XI.11.) sz. rendelet 5.§-a 2016. XI.26-tól
Hatályon kívül helyezte a 10/2016.(XI.11.) sz. rendelet 5.§-a 2016. XI.26-tól
Kiegészítette a 10/2016.(XI.11.) sz. rendelet 1.§-a, hatályos 2016. XI.26-tól
Kiegészítette a 10/2016.(XI.11.) sz. rendelet 1.§-a, hatályos 2016. XI.26-tól
Módosította a 10/2016.(XI.11.) sz. rendelet 4.§-a, hatályos 2016. XI.26-tól
Hatályon kívül helyezte a 10/2016.(XI.11.) sz. rendelet 5.§-a 2016. XI.26-tól
Kiegészítette a 4/2017.(III.22.) ökr.sz.rendelet 2.§-a. Hatálybalépés időpontja: 2017.04.21.
Az 1. melléklet a Pirtó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Pirtó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.