1. § (1) A rendelet területi hatálya Hejőkeresztúr község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet, valamint Hejőkeresztúr község Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelete előírásait az e rendeletben foglaltakkal együttesen kell alkalmazni.

(3) E rendelet mellékletei:

2. § (1) A szabályozási elemeket, azok jelkulcsát az 1. mellékletek szerinti Szabályozási Terv és azok jelmagyarázata tartalmazza.

(2) A Szabályozási terv jelmagyarázata szerint kötelező, más jogszabály által meghatározott kötelező, tájékoztató és javasolt szabályozási elemeket tartalmaz.

(3) A más jogszabály alapján elrendelt szabályozási elemek esetén e rendelet előírásain túl a kapcsolódó jogszabályok előírásait is alkalmazni kell.

(4) A Szabályozási terven ábrázolt kötelező vonalas szabályozási elemek helyzete méretezése, vagy egyértelmű térképi vonalhoz való kapcsolódás hiányában digitális méréssel állapítandók meg az önkormányzatnál tárolt digitális szabályozási terven.

(5) A szabályozási terven a jeltobzódás elkerülése érdekében a

3. § (1) Átlagos telekmélység: a beépítéssel érintett ingatlan legkisebb és legnagyobb telekmélységének átlaga.

(2) Átmenő telek: olyan önálló helyrajzi számú építési telek, melynek két – egymással nem szomszédos – telekhatára közterülettel, vagy közforgalom céljára megnyitott magánúttal határos.

(3) Beépíthető telek legkisebb területe: az a legkisebb telek vagy építési telek méret, amely megléte esetén az ingatlanon épület elhelyezhető.

(4) Hulladéktartály tároló: a lakossági hulladék tárolás céljára szolgáló edények esztétikus elhelyezését szolgáló tároló építmény, melynek térfogata a bruttó 2,5 m³ nem haladja meg.

(5) Kézműipari rendeltetés: olyan legfeljebb 3 személyes gyártó tevékenység végzése, amely során a termék előállítása jellemzően kézi munkával történik és az együttes környezetre gyakorolt hatások nem haladhatják meg a lakóterületre előírt környezeti határértékeket.

(6) Kismélységű telek: olyan önálló helyrajzi számú építési telek, mely átlagos telekmélysége kisebb, mint 25 méter és a legkisebb és legnagyobb mélységének különbsége legfeljebb 5,0 méter.

(7) Kialakult állapotú épület: meglévő, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, vagy ennek hiányában a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően, nem az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó, jogszerűen épült épület.

(8) Kialakítható telek legkisebb területe: telekalakítási eljárás során kialakításra kerülő újonnan létrejövő telek minimális területe.

(9) Kiegészítő rendeltetésű építmény: az övezet elsődleges rendeltetését kiegészítő, főépítménynek és melléképítménynek nem minősülő építmény.

(10) Köztárgynak nem minősülő közérdekű műtárgy: köz-, vagy magánterületen álló, közterületről látható, ezáltal közérdekű vizuális hatások kiváltására alkalmas műtárgy ide értve szobrok, látvány elemek, installációk, művészeti vagy egyéb más alkotások

(11) Melléképület: A telek, vagy a telken álló fő építmény rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő szerepű építmények, melyek nem tartoznak a melléképítmények körébe, ide értve:

(12) Nem zavaró hatású rendeltetés: olyan rendeltetés, amely az adott építési övezetben és övezetben meghatározott rendeltetés szerinti építményekre és telekhasználatra korlátozó hatást a vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott környezetterhelési határértékeket meghaladó mértékben nem fejt ki, és az építési övezeti, övezeti előírásoknak teljes mértékben megfelel.

(13) Normatív telekméret: az övezetre, építési övezetre meghatározott kialakítandó legkisebb telek területének a mérete.

(14) Oldalhatáron álló épület elhelyezés: az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó épület elhelyezés, amely kötelező oldalkerti építési vonal hiányában a főépítmény utca felé eső legalább 5 méteres épületrésze a tájolás szempontjából kedvezőtlen telekhatárral azonos építési határvonaltól mérten 0,8 méteren túl, de 3,0 méteren belül kerül elhelyezésre.

(15) Elülsőkert: nyúlványos telek esetén a főépítmény és az utcai telek hátsó telekhatára közötti legkisebb mélységi méret, mely egyben építési határvonal is.

(16) Haszonállat: e rendelet szempontjából a sertés, juh, kecske, szarvasmarha, ló, szamár, öszvér és egyéb, a kifejlett magyar pulykakakasnál nagyobb testű haszonállat.

(17) Saroktelek: az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással –legfeljebb 135°-os) szöget bezáró határvonalon érintkezik.

(18) Szabadonálló épület elhelyezés: az oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott telken belül történő olyan épületelhelyezés, amikor az épület nem az építési oldalt jelentő telekhatáron, vagy attól „csurgó távolságra” kerül elhelyezésre, hanem attól legalább 3 méter távolságra. Amennyiben az építési oldal jelentő telekhatár felé néző homlokzaton huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség ablakai néznek, akkor legalább az építési övezetben meghatározott legnagyobb épületmagasságnak megfelelő távolságot kell tartani.

(19) Telekmélység: a telek homlokvonalától merőlegesen mért legtávolabbi telekpont.

(20) Területi szabályozási elem: a szabályozási terven jelölt közcélú használatú területek, melyeket egymástól övezet határ, egyéb területtől szabályozási vonal választ el.

(21) Természetvédelmi érdekű területek: „Natura 2000” természetmegőrzési terület, a „Natura 2000 madárvédelem”, „Ökológiai hálózat magterületének övezete”, „Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete” és „Ökológiai hálózat pufferterületének övezete”-ként jelölt területek, továbbá Tervezett természeti területei

4. § (1) A természetvédelmi szempontból védett területek, valamint a természetvédelmi érdekű területek külön jogszabályokban meghatározott térbeli rendjét a szabályozási terv rögzíti, mely területeket e rendelet, valamint a vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott szerint lehet használni.

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek és a jellemző természetes rendszerek megóvását.

(3) Közlekedési területeket és létesítményeiket - minden olyan területen, amely a szabályozási tervek szerint védett területeket érintenek, és azokat egymástól részben, vagy egészben elválasztják – úgy kell kialakítani, illetve olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy az elválasztott területek kapcsolata a továbbiakban is fennmaradjon.

(4) A Szabályozási tervlapon jelölt ökológiai hálózat magterület jelkulccsal lehatárolt térségi övezetének területein az érintett övezetben egyébként elhelyezhető építmények közül, csak természetvédelmi fenntartási célú, különösen kutatási, oktatási, ismeret-terjesztési célú, ökoturisztikai rendeltetés céljára szolgáló építmények helyezhetők el.

5. § (1) Az egyes rendeltetések megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeit külön jogszabály állapítja meg.

(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, a rendeltetésmód megváltoztatása, valamint a telepengedély alapján gyakorolható tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése és a határértékek betartása mellett, a környezetvédelmi és szakhatósági előírások alapján történhet.

6. § (1) Az újonnan beépítésre kerülő területek, mezőgazdasági vagy erdő területen történő új beépítések, valamint a 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó beruházások érintett ingatlanok esetében a régészeti étékek megőrzése érdekében a földmunka régészeti felügyelet mellett végezhető.

(2) Mezőgazdasági területek erdőgazdasági célra történő hasznosítása esetében az erdőtelepítés előkészítésé régészeti felügyelet mellett végezhető.

7. § (1) Építési tevékenység a környezetében található művelés alatt lévő területek rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja, a termőföld minőségét negatívan nem befolyásolhatja.

(2) Talajszennyezettséggel érintett területen épület építése, bővítése a fennálló talajszennyezés megszüntetését követően lehetséges.

(3) Építési tevékenység hatására a talajerózió veszélye nem növekedhet.

(4) Tereprendezésre, területfeltöltésre csak szennyeződésmentes anyag használható.

(5) Hidrológiai védőterületen a szennyvíz tisztítása és elhelyezése külön jogszabály szerinti a vízügyi hatóság egyedi engedélye alapján lehetséges.

(6) A csapadékvíz elvezetéséről vagy elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának vagy használójának gondoskodnia kell.

(7) A csapadékvíz környezetvédelmi érdekű helyben tartására, illetve visszatartására alkalmas műtárgyakat a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kiépíteni

(8) Külterületen gyepgazdálkodás, valamint a termőföld művelési ágának megfelelő, a parti sáv rendeltetését és megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozó, a meder állapotát nem veszélyeztető tevékenység folytatható.

(9) Az illetékes vízügyi igazgatóság kezelésében lévő csatornák, tározók mellett

8. § (1) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.

(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védőterületet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védőterület nem érinthet

(3) Tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

9. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, illetve engedélyezhető, illetve környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a jogszabályban meghatározott, illetve a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.

(2) A közlekedéstől származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a jogszabályban meghatározott határértékeket nem haladhatja meg.

10. § (1) A kialakítható legkisebb telek terület mértékét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az építési övezeti és övezeti paraméterekben előírt legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb telek

(3) Az egyes telkeket érintő közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha

(4) Újonnan nyúlványos, nyeles telek nem alakítható ki.

(5) Telekalakítás során nem alakulhat ki közlekedési, zöld, közmű célú telek kivételével új zárvány vagy úszótelek.

(6) Az építési övezeti mutató szerinti telekterület méret betartása mellett a telekszélesség mérete 10%-kal csökkenthető, de 14 métertől keskenyebb nem lehet.

(7) Az előírt legkisebb telekszélességnek a telkek építési hellyel érintett területrészén mérten kell teljesülnie.

(8) Beépítésre szánt területeken nem alakítható 25 méternél kisebb átlagos telekmélységű telek.

(9) Telekhatár rendezés abban az esetben is lehetséges, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de a telekhatár rendezéssel érintett másik érintett telek mérete továbbra is megfelel az építési övezeti előírásoknak.

(10) Az egyes építési övezetekben az övezeti előírásoknak megfelelően épület elhelyezése céljából építési telket kell kialakítani. Műtárgyakra ez a követelmény nem vonatkozik.

11. § (1) A közterületek határait a szabályozási terv meglévő és tervezett szabályozási vonalai határolják le.

(2) A közterületek közlekedésre igénybe nem vett részén, a közlekedést és az egyes ingatlanok használatát nem korlátozó módon

(3) Közterületen zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás szárú növények legalább 50%-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból kerüljenek ki.

(4) A tervezett parkolók csak fásított kialakításúak lehetnek, 8 parkoló-állás után legalább 1 lombos, előnevelt fa telepítése kötelező.

(5) Közterületen építmény kizárólag közösségi célból helyezhető el.

12. § (1) A belterületi magánút legkisebb szélessége, - a kapcsolódó közterülettől mért -

(2) Magánút 100 méternél hosszabb zsákutcaként történő kialakítása esetén az út csak méretezett, a közforgalmú településüzemeltetést és a katasztrófavédelmet is kiszolgáló fordulási sugarat biztosító végfordulóval alakítható ki.

(3) 200 m-nél nagyobb hosszúságú belterületi magánút zsákutcaként nem alakítható ki.

(4) Külterületi kiszolgáló út minimális szélessége 5 méter.

(5) Meglévő magánút akkor szüntethető meg, ha az arról kiszolgált telkek a vonatkozó építési szabályoknak továbbra is maradéktalanul megfeleltethetők.

(6) Magánutakat, a közutakra vonatkozó közutak tervezésére vonatkozó szabványok szerint kell megtervezni és kialakítani.

(7) Önkormányzati kezelésbe csak közútként megtervezett, engedélyezett és kialakított utak vehetők át.

13. § (1) Általános előírások

(2) Építési öveztek telkeinek közművesítését közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.

(3) Az újonnan kialakításra kerülő ingatlanok és létesítmények ivóvízigényét, amennyiben a műszaki lehetőség adott, a meglévő ivóvíz hálózatról kell biztosítani.

(4) Új építés esetén kötelező az ingatlanon keletkező csapadékvíz, illetve a belvíz elvezetésének, kezelésének megoldása.

(5) Ipari szennyvíz keletkezésével járó tevékenység esetén előtisztító műtárgy telepítése kötelező.

(6) Az elektromos ellátó hálózat létesítményeinek biztonsági övezete a szélső áramvezetők függőleges síkjától számítva:

14. § (1) Az építési övezetek és övezetek a közműellátás mértékét és módját a 2. melléklet határozza meg.

(2) A „Műszaki infrastruktúra fejlesztés esetén igénybe vehető terület” jelöléssel ellátott területen főépítményt elhelyezni, kizárólag a jelölt területet ellátó, önálló víz, szennyvíz és elektromos közmű kiépítését követően lehet.

(3) A már beépült területeken a szennyvízelvezetés és – tisztítás a szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is elhelyezhető, azonban a közüzemi szennyvízhálózat megvalósulását követően a területet folytatólagosan használni kizárólag a szennyvízhálózatra való rácsatlakozás mellett lehet.

(4) Teljes közművesítés előírása esetén a gáz energia egyéb energiahordozó alkalmazásával kiváltható.

(5) Teljes közművesítés előírása esetén a közterületi csapadékvíz elvezetés a keletkező csapadékvíz ártalommentes kezelésének alkalmazásával kiváltható.

(6) Azokban a beépült, vagy részlegesen beépült építési övezetekben, ahol a teljes közművesítettség biztosítandó, de a szennyvízcsatorna hálózat még nem kiépített, ott a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a közüzemi vagy közcélú hálózat kiépítéséig a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is megengedett.

(7) Azokban a beépült, vagy részlegesen beépült övezetekben, ahol a részleges közművesítettség biztosítandó, ott a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is megengedett.

15. § (1) Beépítésre szánt területeken közterület felőli kerítés csak a hatályos szabályozási tervben rögzített szabályozási vonalon, vagy közlekedésbiztonsági szempontból a telek belseje felé visszahúzva építhető.

(2) A kerítés szabályozási vonaltól történő visszahúzásának a mértéke

(3) Meglévő jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos szabályozási tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthető.

(4) A telek oldal és hátsó telekhatárain kerítés létesíthető. A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha azt a felek a telek hátsó határvonalán közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.

(5) Lakó és vegyes területen eltérő rendelkezés hiányában a közterület vagy magánút felőli kerítés legmagasabb pontja a közterület irányából mérten legfeljebb 2 méter lehet.

(6) Oldalsó vagy hátsó telekhatáron, illetve attól mérten 5 méteren belül kerítés a csatlakozó terepszintek átlagától számítva legfeljebb 2,5 méter magasságú lehet.

(7) Közterületi és telken belül kerítés a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet figyelembevételével szükséges kialakítani.

(8) Védett természeti területen és természetvédelmi érdekű területen kerítést létesíteni, a területet elzárni kizárólag a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.

(9) Ökológiai hálózat ökológiai folyosó területén kerítés csak az élőhelyi kapcsolatok biztosítása mellett létesíthető, az élőhelyi kapcsolatok elzárása tiltott.

(10) Saroktelek kivételével 30 méter közterületi telekhatáronként 1 db gépkocsi behajtására szolgáló kapu létesíthető, melyen szélessége legfeljebb 5 méter lehet.

16. § (1) A telek felületének gyepráccsal, zöldráccsal történő kialakítása a telek zöldfelületébe nem számítandó bele.

(2) Lakó kertvárosias és falusias lakó építési övezetben az előkert területének legalább 60%-át zöldfelületként kell kialakítani és megtartani.

17. § (1) A telken belül a Szabályozási tervlapon jelölt „telken belül zöldfelületként megtartandó telekrész” terület az építési övezeti zöldfelület legkisebb mértékének részét képezi, melyet eltérő előírás hiányában legalább egyszintű, gyep, vagy pozsgás növényzet felületi minőségi szinten szükséges kialakítani és fenntartani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen építmény, műtárgy az alábbiak szerint helyezhető el:

18. § (1) A vízminőségvédelmi területen, illetve felszín alatti vízbázis védőterületén különálló árnyékszék nem helyezhető el.

(2) A vízbázisok hidrogeológiai védőterületén belül a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint történhet a területek beépítése és hasznosítása.

(3) Belvízzel erősen veszélyeztetett területen épület és terepszint alatti építmény nem létesíthető.

(4) Belvízzel közepesen veszélyeztetett területen a földszinti padlószint magassága meg kell, hogy haladja területre vonatkozó mértékadó belvízszintet. Terepszint alatti építmény nem létesíthető.

19. § (1) Eltérő előírás hiányában építési övezet és övezet területén - az építési tevékenység, közösségi rendezvény, időszakán túl építményszerű használat céljára szolgáló önjáró vagy vontatott lakókocsi nem helyezhető el.

(2) Eltérő előírás hiányában építési övezet és övezet területén - az építési tevékenység, közösségi rendezvény, időszakán túl mobilépítmény, konténer, konténerház, mobilház, jurta, sátor, fedett, áthelyezhető, késztermékként a helyszínre szállított, vagy a helyszínen összeszerelt, ellátott moduláris építmény, kizárólag – a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak figyelembevételével – ingatlanként helyezhető el.

20. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti módon kell biztosítani, azzal az eltéréssel, hogy lakó rendeltetési egységenként két személygépkocsi elhelyezése kötelező.

(2) Rendeltetésszerű használatot biztosító személygépkocsi tároló rendeltetése akkor módosítható, ha a személygépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül továbbra is kielégíthető, amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek, azaz, ha a személygépkocsi elhelyezését az előírás építményben teszi kötelezővé, akkor az előírt személygépkocsi elhelyezési igényt továbbra is épületben, a meglévő személygépkocsi tárolókkal kell biztosítani.

21. § (1) Amennyiben a telek kialakult beépítésének jellemzői nem felelnek meg az építési övezetre, övezetre vonatkozó telekalakítási és beépítési szabályainak, épületet átalakítani, felújítani az alábbiak szerint lehetséges:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eltérő szabályok e rendelet hatályba lépését megelőzően – nem az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozóan – jogszerűen épült épületek esetében érvényesíthetők, amennyiben a kialakult beépítés a szomszédos telkek, építési telkek építési jogait nem korlátozza.

22. § (1) Építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az

(2) Amennyiben a telek és annak gépjárművel való megközelítését szolgáló terület között árok, vízfolyás, patak, vízmosás, csatorna művelési ágban nyilvántartott ingatlan található, úgy a területek közötti kapcsolat jogszerű megteremtésével, a közlekedést lehetővé tevő műszaki megoldás biztosításával az – a külön jogszabályban foglaltakra tekintettel építési teleknek tekintendő.

(3) Az övezetek, építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.

(4) A kialakítható legkisebb telekterület alatt a telek, vagy építési telek abban az esetben építhető be amennyiben a telek területe a 300 m2-t, legkisebb szélessége a 10 métert, legkisebb mélysége 20 métert eléri és a külön előírásoknak is megfelel.

(5) Közlekedési, közmű és vízgazdálkodási területek kivételével új beépítés a legalább 14 méter telekszélességet elérő teleken, építési telken lehetséges.

23. § (1) Terepszint alatti építmény építési helyen belül elhelyezhető.

(2) Terepszint alatti építmény elő és oldalkertben nem helyezhető el.

(3) Terepszint alatti építmény hátsókertben a hátsó és oldalsó telekhatártól mért legalább 1,5 m távolságra építhető.

24. § (1) A kismélységű telek esetében hátsókertet nem kell tartani, a szomszédi jogok korlátozása nélkül és a tűzvédelmi szabályok betartása mellett épületet a hátsó telekhatárig kiépíthető.

(2) A kismélységű telek esetében az előkert mérete a településképi szempontok érvényesülése mellett 0 méterre csökkenthető, az épület utcavonalasan elhelyezhető.

(3) A kismélységű telek esetében az oldalkert mérete 4 méterre csökkenthető.

25. § (1) Előkertek legkisebb mélységének mérete:

(2) Előkert előírt legkisebb méretén belül - ha a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - az OTÉK szerint megengedett valamennyi melléképítmény és műtárgy közül

(3) Az oldalkert legkisebb szélessége eltérő előírás hiányában:

(4) Hátsókertek legkisebb mélységének mérete – kismélységű telek kivételével - nem lehet kevesebb

(5) A 70 méter telekmélységet meghaladó telkek utcai telekhatártól mért 60 méteren túli része hátsó kertnek tekintendő.

(6) Hátsókertben az

(7) Saroktelken, az építési hely megállapításakor, ha a két csatlakozó utca egyaránt előkertes beépítésű, és az érintett saroktelek a 25,0 méter szélességet nem éri el, akkor csak a telek keskenyebb része felőli utca felé kell előkertet kialakítani. A hosszabbik telekhatár felé az épület az utcavonalra is kiépülhet.

26. § (1) Építési telken a főépítmény, mint önálló rendeltetési egység rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő, melléképítmény, vagy kiegészítő rendeltetésű építmény önállóan, főépítmény megvalósulása előtt kizárólag, az építési engedély vagy egyszerű bejelentési dokumentációval alátámasztott építési tevékenységgel, vagy a telek karbantartásával összefüggésben helyezhető el, a főépület településképbe illeszkedő elhelyezhetőségének biztosításával.

(2) Az építési övezetekben, övezetekben előírt építménymagasság értékét a lejtő oldali homlokzatmagasság az alábbiak szerint lépheti túl:

(3) Hitéleti rendeltetést tartalmazó épület esetén a szabályozott legnagyobb épületmagasság mértékének számításakor a harangtorony, harangláb méretét figyelmen kívül kell hagyni.

(4) Az utcai telekhatártól számított 50 méteren túli telekrész lakóépülettel lakóterület egyik építési övezetben sem építhető be.

27. § Adottság függő beépítési mód esetén az építési helyet a sajátos övezeti szabályok, vagy a szabályozási tervlap állapítja meg, vagy ezek hiányában a telek teljes területe építési helynek tekintendő. Adottság függő beépítési módban szabályozott telek építési helyén belül építmény a védőtávolságok, illetve más jogszabályi előírások figyelembevételével, a településképi követelmények igazolt érvényesülése mellett helyezhető el.

28. § (1) Állattartásra szolgáló építmény, állat ól, állatkifutó csak mezőgazdasági övezetekben, valamint falusias lakó építési övezetekben helyezhető el. Lakó falusias területen nagy haszonállat tartására szolgáló építmény a legalább 1500 m2 teleknagyság esetében helyezhető el.

(2) Haszonállatok és egyéb állatok tartására alkalmas épület, építmény létesítése az e rendeletben foglaltak, valamint a vonatkozó ágazati jogszabályok betartása mellett lehetséges.

(3) Az állattartás épületeit műtárgyait úgy kell kialakítani, hogy

(4) Beépítésre szánt területeken állattartás céljára szolgáló építmény csak építési helyen belül helyezhető el.

(5) Kertvárosias lakóterület építési övezetben, az építési telken belül állattartás céljára szolgáló építmények összes bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 15 m²-t és a 2,5 m épületmagasságot.

(6) Településközponti vegyes területen állattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(7) Falusias lakóterület Lf-1 és Lf-2 építési övezetben, az építési telken belül állattartás céljára szolgáló építmények a telek terület 15%-os mértékéig, de maximálisan 150 m² bruttó alapterületig helyezhetők el.

(8) Nagy- és kishaszonállat tartására szolgáló építmény minimális telepítési távolsága

(9) Beépítésre szánt területen állattartó épület csak főépítménnyel rendelkező telken építhető.

29. § (1) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei általános használatuk szerint a következő építési övezetekre tagolódnak:

(2) Építési övezetben új épület elhelyezésének együttes feltételei:

(3) A tervezett szabályozási vonallal érintett telken építési tevékenység a szabályozást megvalósító telekalakítást követően végezhető, rendezett telken.

(4) Az építési övezeti előírásokban szereplő kialakítható legkisebb telekterületnél kisebb méretű, meglévő telek is beépíthető, az összes építési övezeti paraméter és védőtávolságok betartásával, és a szomszédos telek vagy telkek beépíthetőségének korlátozása nélkül.

30. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület az OTÉK 13. § (2) bekezdés szerinti rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A kertvárosias lakóterületeket a Szabályozási terv Lke-1; Lke-2 jelű építési övezetekbe sorolja.

(4) Kertvárosias lakóterületen, nem lakó rendeltetés céljára szolgáló építmény legfeljebb bruttó 400 m2 alapterületig helyezhető el.

(5) Kertvárosias lakóterületi övezetekben

31. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület az OTÉK 14. § (2) bekezdés szerinti rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A falusias lakóterületeket a Szabályozási terv Lf-1, Lf-2 jelű építési övezetekbe sorolja.

(4) Falusias lakóterületi övezetekben

32. § (1) A településközponti vegyes terület – a településközponti vagy települési alközponti funkciókkal összhangban, azok ellátása érdekében – a település működését biztosító, a lakórendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető épület az OTÉK 16. § (2) bekezdés szerinti rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A településközponti vegyes területeket a Szabályozási terv Vt-1, Vt-2 jelű építési övezetekbe sorolja.

(4) Az előkert területének legalább 5 %-át zöldfelületként kell kialakítani és megtartani.

33. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete a Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3 jelű építési övezetek.

(3) Építési helyen kívül közlekedési célú terület irányába porta, őrbódé, mérlegház épület maximálisan 20 m2 bruttó alapterülettel elhelyezhető.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK vonatkozó előírásainak figyelembevételével kivételesen helyezhető el egyéb közösségi szórakoztató épület

(5) Az előkert területének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani és megtartani.

(6) A Gksz-2 jelű építési övezetben a mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület közül csak a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás építmények helyezhetők el.

(7) A Gksz-3 jelű építési övezetben az előkert mérete 3 méter.

34. § (1) Az egyéb ipari gazdasági terület olyan, környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági rendeltetésű ipari, energiaszolgáltatási, megújuló energiaforrás műtárgyai, valamint településüzemeltetési építmények és raktárak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az egyéb ipari gazdasági terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete a Gipe-1 jelű építési övezet.

(3) Építési helyen kívül közlekedési célú terület irányába porta, őrbódé, mérlegház épület maximálisan 20 m2 bruttó alapterülettel elhelyezhető.

(4) A lakó rendeltetési egység bruttó alapterülete a 350 m2-t nem haladhatja meg.

(5) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság értékén túl a technológiához tartozó, vagy azokat befogadó toronyszerű építmények és a technológiát övező, burkoló épületrészek legmagasabb pontja 25 méter lehet.

(6) Gipe-1 jelű építési övezetben a „Telken belül zöldfelületként megtartandó telekrészen” jelölt terület 95%-án védő erdő szintű zöldfelületi minőséget szükséges kialakítani és fenntartani.

(7) A Szada-patak töltésétől mért 50 méteren belül épület nem helyezhető el, olyan tevékenység nem folytatható, ami a partmeder élővilágát veszélyezteti.

35. § (1) Az üdülőházas üdülőterületen olyan, jellemzően kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület és apartmanház helyezhető el, amely változó üdülői kör többnapos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas. Üdülőházas üdülőterületen kemping is elhelyezhető.

(2) Az üdülőházas üdülőterület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete az Üü-1 jelű építési övezet.

(3) Üü-1 építési övezetben önálló lakóépület nem építhető.

(4) A védőpillér felszíni vetületén lévő üdülőterületen építmény csak a bányatelek határvonalon kívül helyezhető el.

36. § (1) A különleges sportolási célú terület az elsődlegesen sport célú időszakosan, vagy egyidőben nagy forgalmat vonzó közhasználatú rendeltetésű építmények elhelyezésére alkalmas.

(2) A különleges sportolási célú területen a sport rendeltetések céljára szolgáló építmények működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények is elhelyezhetők.

(3) A különleges sportolási célú területeket szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete a K-Sp-1 jelű építési övezet.

37. § (1) A különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület az egykori majorok, illetve a meglévő és újonnan létesülő erdő-, és mezőgazdasági üzemek területe, ami elsősorban az erdő-, és mezőgazdasági termékek termesztésére, feldolgozására, tárolására, valamint az erő-, és mezőgazdasági területek rendeltetésszerű használatához szükséges gépek tárolására, javítására, valamint állattartás céljára szolgál építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület a szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete a K-Mü-1 jelű építési övezet.

(3) A K-Mü-1 jelű övezet területen az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetések működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények is elhelyezhetők.

(4) Az esetlegesen fellépő negatív környezeti hatások kezelését saját telken belül kell megoldani.

(5) Egy telken kizárólag egy tulajdonosi és egy szolgálati lakás alakítható ki, ahol a lakó rendeltetési egységek bruttó alapterülete a 350 m2-t nem haladhatja meg.

(6) A K-Mü-1 jelű építési övezetben a működéshez kapcsolódó technológiai építmények legmagasabb pontja legfeljebb 30 méter lehet.

38. § (1) A település közigazgatási területének beépítésre szánt területei az alábbi terület-felhasználási egységekre osztottak. Közlekedési terület, ezen belül

(2) Közmű elhelyezési terület, mint terület-felhasználási egység.

(3) Zöldterület, ezen belül

(4) Erdőterület, ezen belül

(5) Mezőgazdasági terület, ezen belül

(6) Vízgazdálkodási területek, mint terület-felhasználási egység.

(7) Különleges beépítésre nem szánt terület

39. § (1) Az egyéb közlekedési terület a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, a kötélpálya, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területeket a Szabályozási terv

(3) A Köu-0, Köu-1, Köu-2, Köu-3 és Köu-4 közúti közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló épület, valamint vendéglátó rendeltetési egység terasza, épületnek minősülő zárt (téliesített) fogyasztó-, és árusítótere és zöldfelületi elemek helyezhetők el.

(4) Közlekedési területen építmény kizárólag közösségi funkció céljából helyezhető el.

(5) Köu-0 övezet kivételével önálló kereskedelmi egység nem helyezhető el.

(6) A hírközlési torony közúti közlekedési területen nem helyezhető el.

40. § (1) Az egyéb közlekedési terület a kötöttpályás, vasúti közlekedés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az egyéb közlekedési terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt övezete, a Köe-1 jelű övezet.

(3) Az egyéb közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló épület, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató- és raktárépület helyezhető el.

(4) Az egyéb közlekedési területen lakóépület kialakult állapot szerint megtartható, de újként nem létesíthető.

41. § (1) A közműelhelyezési terület a közműellátás, ide értve az ivóvíz ellátás, szennyvízkezelés, energiaellátás, építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közműelhelyezési terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt övezete, a Közm-1 jelű övezet.

42. § (1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) Közpark területen a közpark funkcióhoz kapcsolódó közösségi célú épületek helyezhetők el.

(3) A zöldterületek szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt övezetei,

(4) A zöldterületeken elhelyezhető a pihenést és a testedzést szolgáló kerti építmény.

(5) A Zkk-1 jelű zöldterületen épület nem helyezhető el.

43. § (1) Az erdőterület az erdőgazdálkodás hosszú távú célját, a település ökológiai rendszerének megőrzését, javítását és védelmét, valamint a pihenést és a szabadidős tevékenységet egymással összehangoltan szolgáló területek összessége.

(2) Az erdőterületek szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt övezetei, az

(3) Erdőterület övezeteiben építmények nem helyezhetők el.

(4) A vadgazdálkodási célú magasles építmények legmagasabb pontja legfeljebb 6 m lehet.

(5) Kilátó építmény nem helyezhető el.

44. § (1) A mezőgazdasági területek a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit egységesen szolgáló területek.

(2) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek, helyezhetők el.

(3) A mezőgazdasági területek szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt övezetei, az

(4) Mezőgazdasági területen vízállás, csatorna, árok, töltés, nádas, mocsár, anyaggödör művelési ág esetén építményt elhelyezni kizárólag természetvédelmi cél megvalósítása érdekében lehetséges.

(5) A mezőgazdasági területeken növénytermesztési célú fólia sátor, üvegház elhelyezhető.

45. § (1) A kertes mezőgazdasági terület alapvetően kisüzemi vagy családi használatú telkekből áll, amely jellemzően kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.

(2) Mk-1 jelű övezetben épület nem helyezhető el.

(3) Mk-1 jelű övezetben tömör kerítés nem építhető.

46. § (1) Az általános mezőgazdasági területekbe a növénytermesztési célú, jellemzően szántó művelési ágban nyilvántartott nagytáblás mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az általános mezőgazdasági övezet területén a növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás építményei és a működéshez szükséges építmények helyezhetők el.

(3) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen építmény 10 ha telekterület felett helyezhető el.

(4) Az Má-1 jelű területen lakóépület kizárólag a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggésben létesített, de nem lakó rendeltetési célú építmény megvalósulását követően helyezhető el. A lakóépület bruttó alapterülete a 200 m2-t nem haladhatja meg, csak egy lakó rendeltetési egység létesíthető.

(5) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen tömör kerítés nem építhető.

(6) Az Má-3 jelű övezetben épület nem helyezhető el.

47. § (1) Birtokközpont a település belterületétől mért 1000 m távolságon belül nem alakítható.

(2) Az országos ökológiai hálózat magterület övezetében birtokközpont nem alakítható ki.

48. § (1) A vízgazdálkodási terület a vizek hasznosítását, megőrzését, ökológiai rendszerének védelmét, továbbá a lakossági rekreációt egymással összehangoltan szolgáló terület.

(2) A vízgazdasági területeket szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt övezetei, a

(3) A V-Kb-B jelű vízgazdálkodási - nyersanyag-kitermelés bánya, területen elsősorban a ásványi nyersanyag kitermelése, bányászati célú építmények, létesítmények elhelyezése lehetséges.

49. § (1) A különleges beépítésre nem szánt temető terület települési szintű temető, valamint a már nem működő temetők, kegyeleti parkok működéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges beépítésre szánt temető terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete a Kb-Te-1; Kb-Te-2 jelű építési övezet.

(3) A Kb-Te-1 jelű területen az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetések működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények is elhelyezhetők.

(4) Az építési övezetben elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül -:

(5) Az építési övezet ellátásához szükséges parkoló területet közterületen is el lehet helyezni.

(6) Kb-Te-2 jelű övezetben építmény nem helyezhető el.

50. § (1) Különleges megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területe a megújuló energiaforrások hasznosításának sajátos építményfajtái és a funkcióhoz közvetlenül kapcsolódó építmények és a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló rendeltetést tartalmazó építmények elhelyezésére szolgáló terület.

(2) A különleges megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete a Kb-En-1 jelű övezet.

51. § (1) A különleges beépítésre nem szánt bányaterületek nyilvántartott bányatelekkel fedett területek.

(2) A különleges beépítésre nem szánt bányaterületek szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete a Kb-B-1 jelű övezet.

(3) A különleges beépítésre nem szánt bányaterületen az ásványi nyersanyag kitermelése céljából bányászati építmények, létesítmények elhelyezése lehetséges.

52. § (1) Az építési övezetekhez, övezetekhez tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelményeket a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Egyedi esetben telkekhez tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelményeket a 3. melléklet tartalmazza.

53. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.