Lábod Község Önkormányzata Képviselő-testületének

8/2013. (V. 4.)

önkormányzati rendelete

az

 önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Lábod Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjába, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés és e) pontjában és az Nvtv. 7. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. §

(1)  A rendelet hatálya kiterjed a Lábod Község Önkormányzata (a továbbiakban:

      Önkormányzat) tulajdonában lévő:

a) ingatlan és ingó vagyontárgyakra

b) vagyoni értékű jogokra és követelésekre

c) tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra és pénzvagyonra.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a közterület használatára vonatkozó önkormányzati rendeletekben szabályozott, továbbá a közlekedési területek más célú igénybevételével kapcsolatos eljárásokra.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

(1) Vagyoni értékű jog: minden olyan jog, ami pénzben kifizethető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.

(2) Ahol e rendelet Forint összeget határoz meg és másként nem fogalmaz, az ÁFA nélkül értendő (nettó).

(3) Vagyonhasználók: önkormányzat költségvetési szervei, intézményei, önkormányzati feladatot ellátó egyesületek, civil szervezetek, helyi nemzetiségi önkormányzat.

(4) E rendelet alkalmazásában vagyon

a)  a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és

b)  az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének     sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésben felsoroltak.

3. Az önkormányzat vagyona

3. §

Az önkormányzati vagyon csoportosítása a Nvtv.-ben szabályozottak szerint történik, mely értelmében az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

4. Az önkormányzat törzsvagyona

4.§

Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.

5. §

(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

a)  a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és

b)  a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt Nvtv. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.

(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt a Nvtv. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni azzal, hogy az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak egy vagyonelemet sem minősít.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Vátv.) 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.

(5) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

6. §

(1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona

a)  a Vátv.-ben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint

b)  az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll, mely vagyonelemeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonával törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételekkel rendelkezhet.

7.§

(1) Törvény alapján a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.

(2) A 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonelemek forgalomképességének korlátai az alábbiak:

a)  az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,

b)  nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi- és a közfeladat ellátása ideiglenesen, várhatóan maximum 3 évig szünetel,

c)  a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.

5. Az önkormányzat üzleti vagyona

8. §

(1) Az önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

(2) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása (a továbbiakban együtt: tulajdonosi jog gyakorlása) az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

6. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

9.§

(1) Az önkormányzat vagyonát a Lábodi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal) tartja nyilván a Számviteli törvény előírásainak megfelelően.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait az ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.

(3) Az e rendeletben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül az e rendelet hatályba lépését követően az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon.

(4) A szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követően a képviselő-testületnek kell döntenie a törzsvagyon szerinti minősítéséről.

7. Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár

10. §.

(1) A jegyző gondoskodik a törzsvagyonban és az üzleti vagyonban bekövetkezett változások e rendelet mellékleteiben történő átvezetéséről, valamint, hogy a közérdekű adatokhoz bárki szabadon hozzáférjen.

(2) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes), valamint üzleti vagyon bontásban tartalmazza.

(3) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül

a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,

b) az ingó vagyontárgyakat vagyonhasználókként összesített mérleg szerinti értékben,

c) a portfólió vagyont tételesen és értéken

veszi számba.

(4) A vagyonleltár tartalmazza az önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az önkormányzatot megillető követeléseket is.

(5) A vagyonleltárt évenként kell elkészíteni és az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.

8. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

11. §.

(1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

a) ingatlan vagyon esetén egy évnél nem régebbi - ingatlanforgalmi szakértő, illetve értékbecslő által készített forgalmi értékbecslés alapján,

b) értékpapír esetén, amennyiben a jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,

c) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

9. Vagyongazdálkodási terv

12. §.

(1) Az önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét a polgármester készíti el és terjeszti elő a képviselő-testületnek elfogadásra.

(2)A közép-és hosszútávú vagyongazdálkodási terv elkészítésénél a vagyontörvény 7. §- a  (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

10. Az önkormányzati vagyon feletti

rendelkezési jogok gyakorlásának

közös szabályai

13.§

(1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terheli mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület, valamint az e rendeletben meghatározott esetekben és mértékben a polgármester gyakorolja.

(3) A tulajdonnal kapcsolatos rendelkezési jogok gyakorlását a képviselő-testület az önkormányzat vagyonának használóira (továbbiakban: vagyonhasználó) e rendelet szerint ruházza át.

(4) Az önkormányzati vagyon használóját a közfeladat ellátásához szükséges mértékben illeti meg a működés feltételeként rá bízott vagyonra vonatkozóan az ingyenes használat joga.

14. §.

(1) Az önkormányzat vagyonának használója köteles a rá bízott vagyont megőrízni, a rendes gazdálkodás szabályi szerint használni és gyarapítani.

(2) Az önkormányzat vagyonának használója jogosult, illetve köteles a működés feltételeként a rá bízott vagyontárgyak:

            a.) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre,

            b.) bérbeadásra és egyéb hasznosításra,

            c.) az ingó vagyontárgyak elidegenítésére,

            d.) a közterhek viselésére.

(3) A vagyon használója beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretek között végezhet.

11. Eljárás a tulajdonos képviseletében

15.§.

(1) A hatósági határozattal megállapított vezetékjogi engedély ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges megállapodás megkötésekor 100.000 Ft ellenértékig a polgármester, 100.000 Forintot elérő, vagy meghaladó ellenérték esetén a képviselő-testület dönt.

(2) A kétoldalú megállapodással létrejövő szolgalmi jogot, vagy egyéb használati jogot (a továbbiakban: használati jog), alapító megállapodások megkötésekor a testület dönt.

 (3) Az önkormányzati rendelettel elfogadott telekrendezési eljárás során a közterületre vonatkozó telekrendezési határozat végrehajtását szolgáló, illetve a közutak megnyitása során az érintett telektulajdonosokkal szükségessé váló adás-vételi, csere és egyéb megállapodások megkötésekor 100.000 Ft értékhatárig a polgármester dönt.

(4) A 100.000 Ft értékhatárt elérő, vagy meghaladó adás-vételi csere és egyéb megállapodás megkötéséről a képviselő-testület dönt.

(5) A polgármester dönt:

            a.) önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozó fellebbezési jogról való

                  lemondásról,

            b.) önkormányzati tulajdonú ingatlanon történő építéshez tulajdonosi hozzájárulás

                 megadásáról,

            c.) amennyiben az elrendelés indokai már nem állnak fenn, az önkormányzat által

                 elrendelt jelzálogjog és elidegenítési, illetve terhelési tilalom feloldásáról,

            d.) elővásárlási jogról történő lemondásról,

            e.) közös tulajdon esetében a tulajdonostársat megillető jogok és kötelezettségek

                 teljesítéséről.

16.§.

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában önkormányzati követelésről lemondani

            a.) 100.000 Ft és ez alatti érték esetén a polgármester és képviselő-testület

                    utólagos tájékoztatásával,

            b.) 100.000 Ft-ot meghaladó érték esetén a képviselő-testület jogosult, amennyiben a követelés érvényesítése nem vezet eredményre és ez nem is várható, vagy az érvényesítés aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az önkormányzat részére a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár.

12. Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes

 átengedése

17. §.

(1) Az önkormányzat a törzsvagyonon kívüli vagyontárggyal támogathat

            a.) egyházakat,

            b.) alapítványokat,

            c.) társadalmi szervezeteket,

            d.) gazdálkodó szervezeteket,

            e.) más önkormányzatokat,

            f.) költségvetési szerveket,

  amennyiben a támogatási igény benyújtója megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi      CXCV. törvény 50.§. (1)-(2) bekezdésében foglalt követelményeknek.

(2) A támogatás formái:

            a.) ingyenes, vagy kedvezményes használatba adás, amennyiben közfeladat

                 ellátásához szükséges,

            b.) közérdekű kötelezettség vállalás,

            c.) alapítvány javára rendelés, vagy hozzájárulás,

            d.) pénzeszköz átadás.

(3) A támogatás odaítéléséről a képviselő-testület dönt

(4) A képviselő-testület az (1) bekezdésben felsoroltakat a (2) bekezdés szerinti módon abban az esetben támogathatja, ha a támogatott

            a.) önkormányzati feladat ellátását részben, vagy egészben veszi át,

            b.) a település érdekeit szolgáló kulturális, egészségügyi, szociális

                 sporttevékenységet folytat,

            c.) közbiztonsági, vagy védelmi feladatot lát el,

            d.) településfejlesztési feladatot végez.

13. Felajánlott vagyon elfogadása

18. §.

(1) Bármely vagyontárgy (ideértve a készpénzt is) tulajdonjogának ingyenes, vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról  a képviselő-testület dönt.

(2) Nem fogadható el olyan ingyenes, vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a felajánlott vagyon értékét.

14. Önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeni

vagy peren kívüli egyezségkötés

19. §.

(1) Az önkormányzat vagyonát, vagy követelését érintő perbeli, vagy peren kívüli egyezség megkötéséről minden esetben a képviselő-testület dönt.

15. Az önkormányzati vagyon hasznosításának

nyilvánossága

20.§.

(1) Az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba, vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása a (3) bekezdésben foglaltak kivételével versenyeztetési eljárás keretében történik.

(2) A vagyontárgy elidegenítését, használatba, vagy bérbeadását, illetve más módon történő hasznosítását:

            a.) a képviselő-testület

            b.) a polgármester

kezdeményezheti.

(3) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni:

            a.) ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el

             aa.) ingóvagyon esetén a 200 000  forintot,

             bb.) ingatlanvagyon esetén az 1 000 000  forintot,

            továbbá

            b.) az önkormányzati vagyon bérbeadására, használatba adására az önkormányzat

                  intézményei továbbá az önkormányat által alapított gazdasági társaság részére

            c.) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése,

            d.) kisajátításnál csereingatlan biztosítása,

            esetén.

(4) A versenyeztetés szabályait a 3. melléklet tartalmazza.

16. A szerződések nyilvántartása és közzététele

21. §.

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon körébe a tartozó vagyontárgy értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről a Közös Hivatal nyilvántartást vezet.

(2) A szerződésekről készített nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltak tartalmáról a személyes adtok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. Rendelkezései szerint szolgáltatható ki adat. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. szerinti jogügyleteket tartalmazó nettó ötmillió forintot elérő, vagy azt meghaladó szerződések törvényben meghatározott adatait a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú

vagyontárgyakkal

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog

gyakorlása

22. §.

(1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik a forgalomképtelenné minősítésre kerülő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele és az önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak forgalomképtelenné minősítése, valamint a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatása.

(2) Az önkormányzat a forgalomképtelen vagyontárgyak fenntartását és működtetését vagyonhasználókra bízhatja. A fenntartás és működtetés feltételeiről szóló megállapodást a képviselő-testület hagyja jóvá.

(3) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerződés megkötéséről a képviselő-testület dönt.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, illetve azok alatt, vagy felett lévő közművek, közcélú távközlési eszközök, egyéb vezetékes létesítmények létesítésével, bővítésével és áthelyezésével kapcsolatos megállapodás megkötéséről és az ellenérték megállapításáról a képviselő-testület dönt.

(5) A képviselő-testület az önkormányzat és a szolgáltatók között létrejövő keretszerződésben meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek alapján az egyes ingatlanokra vonatkozóan vezeték, szolgalmi és egyéb használati jogot alapító szerződés köthető. A keretszerződés alapján, az abban meghatározott feltételek szerinti szerződéseket a polgármester köti meg.

(6)A forgalomképtelen törzsvagyont érintő koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselő-testület dönt.

(7) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésre kötött szerződés semmis. A forgalomképtelen vagyon nem idegeníthető el, jogszabályon alapuló használati jog, vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti

rendelkezési jog gyakorlása

23. §.

(1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának megszerzése, elidegenítése, bérbeadása, használati jogának átengedése, megterhelése, gazdasági társaságba és alapítványba való bevitele a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az önkormányzati intézmény és gazdasági társaság az alapító okiratban rábízott vagyont térítésmentesen használja, és ennek keretében gondoskodik annak fenntartásáról és karbantartásáról.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon úgy idegeníthető el, ha előzőleg – amennyiben ez lehetséges – a képviselő-testület az értékesítés és hasznosítás céljára rendelt vagyont átminősítette.

A forgalomképes ingatlan és ingó vagyon feletti

rendelkezési jog gyakorlása

24. §.

(1) Az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlan, ingó vagyon és vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, bérbeadásáról és egyéb módon történő hasznosításáról, megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről a képviselő-testület dönt.

(2) A forgalomképes vagyon körébe tartozó tulajdon kezeléséről, hasznosításáról a képviselő-testület gondoskodik.

(3) A forgalomképes vagyontárgy elidegenítésről a képviselő-testület dönt. Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a polgármester írja alá és a jegyző ellenjegyzi.

(4) A forgalomképes vagyontárgy gazdasági társaságba, alapítványba való beviteléről, valamint a koncessziós ügyekről a képviselő-testület dönt.

Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban,

közhasznú társaságokban

25.§.

(1) A képviselő-testület a tulajdonában lévő üzleti vagyon hasznosítására gazdasági társaságot alapíthat.

(2) A helyi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelynek felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(3) A gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

26. §.

(1) Gazdasági társaság alapításra és megszüntetésére az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül a képviselő-testület jogosult.

17. Záró rendelkezések

27. §.

(1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével Lábod Község Önkormányzata Képviselő – testületének  az önkormányzat vagyonáról szóló  19/2003.(XII. 22.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

(3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Lábod, 2013. május 29.

                        Lassu István                                                       Nagy Balázs

                        polgármester                                                          jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetve: 2013. június 4.

    Nagy Balázs

        Jegyző