1. Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat

1.1. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT KÖTCSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

8/2005.(V.09) SZ. KT. RENDELETE KÖTCSE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

(Egységes szerkezetben a 7/2017.(VI.09.) önkormányzati rendelettel.)

Kötcse község képviselőtestülete a Helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. Évi LXV. Törvény, valamint az Épített környezet átalakításáról és védelméről szóló, 1990. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban ÉTV); kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az országos szabályozásnak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos a telkekhez fűződő helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) sz. Kormányrendeletre és annak módosítása                        (a              továbbiakban:                OTÉK)      illetve   a          Balatoni                          Kiemelt                        Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. sz. törvényre figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1.§.

A rendelet hatálya és értelmezése

(1.)      E rendelet csak az Arker’s Kft. 10-745/2002 jelzőszámú, Lőrincz Ferenc vezető településtervező (TT1 14-0076/2002) által készített SZT-1 jelű és 1:10 000 léptékű külterületi, és az SZT-2 jelű és 1:2000 léptékű belterületi szabályozási tervvel együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.

(2.)      E rendelet hatálya, Kötcse község közigazgatási területére terjed ki.

(3.)      A település területének szabályozása az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom meghatározásai, illetve az OTÉK 2.sz. mellékletében található jelkulcs alapján

            nyugszik és eszerint értelmezendő.

(4.)      A település területén telket alakítani, felhasználni, épületet építeni, felújítani, korszerűsíteni, utat építeni, közmű vezetékeket és műtárgyakat elhelyezni, illetve ilyen célokra hatósági engedélyt adni – az országos érvényű hatályos jogszabályok betartása mellett – csak jelen rendelet és szabályozási terv rendelkezéseinek betartásával lehetséges. Az itt nem szabályozott kérdésekben az OTÉK, és a BTSZ alapján kell eljárni. Építmények elhelyezése az OTÉK 31-45.§-a előírásai alapján történhet.

(5)       A területen építési engedély csak akkor adható ki, ha a telekalakítás megtörtént, valamint az ingatlanok megközelítését biztosító út, illetve az ellátást biztosító közművek kiépítésére, szennyvíz fogadására vonatkozó közműszolgáltatói illetve szakhatósági nyilatkozatok, valamint a kiépítést biztosító beruházói nyilatkozatok rendelkezésre állnak, vagy a főhálózatok kiépítése megtörtént és a csatlakozás vezetékeinek kiépítése biztosított. Használatbavételi engedély csak a fentiek megléte után adható ki.

(6)       Az építési engedélyezési eljárásban szakhatóságként a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát az alábbi esetekben szakhatóságként be kell vonni: a.) négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 méternél nagyobb fesztávú

tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott, vagy vázas tartószerkezetű épületeknél;

b.) meredek, a Szabályozási Tervben csúszásveszélyesnek jelölt vagy ismert területek beépítésekor;

c.) 5 méternél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél; d.) 3 méternél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések

esetén (feltöltés, bevágás);

e.) a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, tervező vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

(7)       Az építési engedélyezési eljárásban szakhatóságként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt kell bevonni a szabályozási tervben régészeti védettségű területként jelölt (R) ingatlanok beépítésekor, a műemléki védettségű területtel határos szomszédos ingatlanok azaz a műemléki környezetben (MK), melyet a szabályozási tervlap jelöl. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mint építési hatóság jár el a műemlékeket (v. országos védettségű épületeket) és azok telkét érintő építési ügyekben.

(9)       Kötcse közigazgatási területén állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál                         az     állattartást     szabályozó     helyi     önkormányzati     rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

- Biztosítani kell a településközpont vegyes építési övezet feltétlen védelmének prioritását.

- Lakóterületen állattartó épületek: a lakást szolgáló épülettől, vagy épületrésztől legalább 10 m távolságra helyezhető el, ettől eltérni csak az állategészségügyi és a          közegészségügyi        szakhatóság        hozzájárulásával   lehetséges;    falusias lakóterületen   30       m2-t        meghaladó     állattartó   épület          engedélyezéséhez állategészségügyi szakhatósági hozzájárulás szükséges.

(10)     Azoknak az építési telkeknek, illetve telkeknek az esetében, amelyek közvetlenül határosak vízfolyásokkal, patakokkal, vagy mély fekvésű, vizenyős területekkel, a tervezett beépítés engedélyezését külön vízügyi hozzájáruláshoz kell kötni. Hasonlóan azon építési telkek, amelyek közvetlenül nem határosak a vízfolyásokkal, vizenyős területekkel, de a tervezett beépítés 20 m-nél jobban megközelíti ezeket a helyeket.

A mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni a talajvízállapotokat.

(11)     A település belterületén az országos és helyi természetvédelmi területeken, valamint az ökológiai hálózattal érintett területeken adótorony és szélkerék nem létesíthető.

Szélkerék létesítésénél a Természet és Környezetvédelmi Hivatal engedélye szükséges, komplex környezetvédelmi hatástanulmány készítendő.

(12)     Beépítésre nem szánt területeken a 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot kell készíteni és látványtervet mellékelni.

A település beépítésre nem szánt területén a szabályrendeletben és a szabályozási tervben előírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológiai jellegű építményekre és műtárgyakra és a sajátos építmény fajtákra. Ezeket a rendeltetésük és indokoltságuk alapján a vonatkozó előírások figyelembe vételével az építési hatóság esetenként állapítja meg.

(13)     Külterületi beépítésnél az építési engedélyezési eljárás során a Földhivatal hozzájárulását be kell szerezni.

(14)     Az A1-es méretet meghaladó cég-, reklám- és hirdetőtáblák – kivéve az ideiglenes, építéssel kapcsolatos feliratok és ideiglenes plakátok, - engedély alapján helyezhetők el, az elbíráláshoz szükséges tervek, fényképfelvételek, helyszínrajz és leírások csatolásával. A védelmi területeken (műemlékvédelem, természetvédelem stb.) az engedélyezéshez az illetékes szakhatóság véleményét is be kell szerezni.

(15)     Építési engedély csak akkor adható ki, ha annak megvalósítását nem teszi lehetetlenné sem a jelen szabályzatban vagy a szabályozási terven feltüntetett védőterület, védőtávolság, védősáv, sem az engedélyezésben eljáró bármely szakhatóság külön véleményében megszabott konkrét védőtávolsági igény.

(16). A település beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség közcsatornára történő csatlakozásra, új épület építésére építési hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény megléte esetén lehet.

(17)     A környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.tv. –ben foglaltak alapján – a Településrendezési Tervvel összhangban – a környezeti problémák megoldása érdekében, önkormányzati helyi környezetvédelmi program készítendő.

(18)     15°-nál meredekebb dőlésű vagy, 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfallal érintett területeken az építési vonal kijelölése és az építmények kialakításának egyedi feltételei geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra alapozva állapítandók meg.

2.§.

Belterületi határ megállapítása

(1)       A település belterületi határát csak a szabályozási terven jelölt irányban lehet megváltoztatni.

(2)       Külterületi földrészlet belterületbe csatolása csak akkor lehetséges, ha a beépítésre szánt területhasználat egyéb feltételei biztosítottak, és a területileg illetékes földhivatal a művelésből történő kivonásához hozzájárult. A belterületbe vonást ütemezetten kell megvalósítani.

(3)       Belterület növelés a BTSZ 16. és 17.§. belterület növelést korlátozó előírásait is betartva lehetséges. Minden belterületbe csatolás esetén vizsgálandó, hogy a fejlesztésből várható többlet szennyvizek tisztítására van e a szennyvíz tisztító műnek megfelelő kapacitása. Belterület növelés esetén a területnek legalább 10%-án zöldterületet kell kialakítani.

3.§. Szabályozási elemek

(1.)      A rendelet kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz, melyek a rendelet mellékletét képző szabályozási terv szerint alkalmazandók.

(2.)      A kötelező erejű elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával lehetséges.

(3.)      Irányadó jelleggel szabályozott elemek tájékoztató jellegűek, ezek az I. fokú építési hatóság által módosíthatók, szakhatósági egyeztetések lefolytatásával és települési főépítészi egyeztetéssel. Ilyenek: a telekhatár és a tömbök feltáró útjainak helye. Ezek a Szabályozási Tervben meghatározott tömbökben előírt Telekalakítási terv (TATK) alapján határozandók meg.

(4.)      A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók.

(5.)      A     kialakult     keskeny,     oldalhatáros     beépítésű     beépített     telkeknél     14     m telekszélességig az oldalkert felé D és E tűzveszélyességi osztályba sorolás esetén

az oldalkert 4,0 m-ig csökkenthető 4,5 m max. építménymagasságig az engedélyezési eljárás során beszerzett tűzvédelmi hatósági szakvélemény alapján.

(6.)      Az oldalhatáros beépítési módnál, az oldalhatáron álló beépítésnek megfelelő építési helyen belül az épület szabadon állóan is elhelyezhető.

(7.)      Meglévő épület rekonstrukciója esetén, amennyiben annak építménymagassága meghaladja az övezeti előírásban megengedett mértéket, tetőtérbeépítés a meglévő építménymagasság növelése nélkül engedélyezhető.

(8.)      A megadott minimális telekméretek csak az újonnan kialakított telkekre vonatkoznak. Itt a telek területét és szélességét biztosítani kell. Az előírt telekméretnél kisebb szélességű meglévő telek a telekszélesség megtartásával az egyéb előírások betartásával megosztható.

A minimális méretűnél kisebb meglévő telkek is beépíthetők az egyéb előírások betartásával.

(9.)      Ahol a Szabályozási Terv előkertet nem határoz meg, ott az előkert minimálisan 5m, vagy a kialakult építési vonalnak megfelelő lehet. Kötelező beépítési vonalat a terv nem tartalmaz. Az épületnek az építési helyen belüli elhelyezését a környezeti adottságoknak, terepviszonyoknak megfelelően az építési hatóság állapítja meg.

(11)     A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott övezetben érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladja.

(12)     Építménymagasság kialakult beépítésnél, foghíj esetén az illeszkedés szabályai szerint kell eljárni. Ezt utcaképpel kell igazolni, a szomszédos épületek ábrázolásával.

II. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS

4.§. Területfelhasználás elemei

(1)       A tervezési terület az alábbi területfelhasználási elemeket tartalmazza:

a.) Beépítésre szánt területek, elsődleges építési használatuk általános jellege 1. Lakóterületek:

1.1.      Lf Falusias lakóterület 2. Vegyes területek

2.1.      Vt településközpont vegyes terület (lakó és helyi, települési szintű igazgatási, egészségügyi, oktatási területek).

3. Gazdasági területek

3.1.      Gksz Kereskedelmi, szolgáltató terület 4. Különleges területek

4.1.      K (temető)

4.2.      Ksp sportterület

4.3.      Ki idegenforgalmi-turisztikai fejlesztési terület 4.4.        Kkp kemping terület

b.) Beépítésre nem szánt terület, ezen belül 1. KÖu Közlekedési és közmű területek

2. Z Zöldterületek

2.1. Zkp Közpark 3. E Erdőterületek

3.1. E1 - védelmi (meglévő), 3.2 E2 - védelmi (javasolt), 3.3. E3 - gazdasági,

3.4. E4 - egészségügyi, turisztikai rendeltetésűek. 4. Má Mezőgazdasági terület

4.1. Má általános mezőgazdasági terület, 4.2. Mk.kertes mezőgazdasági terület

5. V Vízgazdálkodási területek

(2)       A beépítésre szánt övezetek területén a tömbre vonatkozóan a beépítés módját, a megengedett beépítés mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasságot és a megengedett legkisebb kialakítható telek területet a szabályozási tervben az övezeti jel melletti szabályozási jel tünteti fel.

(3)       A területfelhasználási egységeket és övezeteket valamint azok határvonalait és a szabályozási vonalakat a szabályozási terv tartalmazza.

-     A szabályozási vonal közhasználatú területeket választ el a saját rendeltetésű területfelhasználási egységektől.

-     A tömbön belüli eltérő területfelhasználási egységeket, illetve azonos területfelhasználási egységen belül az eltérő övezeteket a Szabályozási Tervben feltűntetett határvonalak jelölik.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

5.§. Lakóterületek (L)

(1)       A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)       Kötcse belterületén falusias (Lf) lakóterületet tartalmaz a Szabályozási Terv.

(3)       Lakóterületen belül az alapellátást szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó, sport és egyéb gazdasági létesítmények elhelyezhetők az övezeti előírásnak megfelelő beépítettséggel.

6.§.

Falusias lakóterület (Lf)

(1)       A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület                          – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.

(2).      Beépítési mód kialakult szabadonálló beépítés esetén az adott telkeken a kialakult állapot szerint folytatható.

(5)       A telken belüli zöldfelület minimum 40%.

(6)       A területen az OTÉK 14.§. (2) bekezdésben szereplő létesítmények helyezhetők el, kivéve 8 pontban foglaltakat.

- lakóépület,

- mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, - szálláshely szolgáltató épület,

- kézműipari építmény,

- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, - sportépítmény.

(7)       A területen részleges közművesítettséget kell biztosítani.

(8)       A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK 42.§.-a szerinti kialakításban teljes egészében a telken belül kell kielégíteni.

(9)       Melléképítmények az OTÉK 1. Számú melléklet 54. Pontja alapján építhetők.

(10)     A területen haszonállat tartás során a település önkormányzata által elfogadott állattartási rendelet szerint kell eljárni

(11)     * A kúriatelkek tovább nem oszthatók! (Kúria telkek felsorolása a mellékletben.)

(12)     ** Új lakóterületnél, ahol a belterületi, illetve közigazgatási határ a telekmélységet korlátozza, ott a megengedettnél kisebb mélységű telkek is kialakítható a telek minimális területének betartásával.

7.§.

Vegyes területek (V)

(1)       A vegyes terület a település igazgatási, kulturális, oktatási, egészségügyi alapellátását kiszolgáló intézményeinek.

(2)       Kötcse területén kialakított vegyes területek (Vt) településközpont vegyes területi besorolásúak.

8.§. Településközponti vegyes területek (Vt)

(1)       A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület                          – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.

(2)       A Vt övezeti jelű területen az OTÉK 16. §. szerinti létesítmények helyezhetők el a (2) bekezdés 7. pontja illetve a (3) bekezdés 2. pontjában foglaltak kivételével.

(3)       Legkisebb     zöldterület     a     telek     10%-a,      oktatási,     művelődési,     kulturális létesítményeknél a be nem épített terület minimum 50 %-a.

(4)       A területen részleges közművesítettséget kell biztosítani.

(5)       A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK 42.§.-a szerinti kialakításban 50 %-ban a telken belül kell biztosítani, illetve az önkormányzati parkolási rendelet alapján

(6)       Melléképítmények az OTÉK 1. Számú melléklet 54. Pontja alapján építhetők az j., k., l. pontokban felsoroltak kivételével.

9.§. Gazdasági területek (G)

(1)       A gazdasági területek első sorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2)       Gazdasági terület Kötcse területén kereskedelmi-, szolgáltató terület (Gksz), ahol nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység folytatható.

(3)       Kötcse területén kialakított gazdasági területek a meglévő TSZ üzemi területei, illetve borászathoz kapcsolódó üzemi terület.

10.§.

Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

(1)       A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület                          – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.

(2)     A területen az OTÉK 19. §.-ban felsorolt létesítmények helyezhetők el.

- Mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

- igazgatási és egyéb irodaépület, - parkolóház, üzemanyagtöltő,

- sportlétesítmény,

- 31.§(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető egyházi,                    oktatási,     egészségügyi,     szociális     épület,     egyéb     közösségi szórakoztató épület.

(3)     A létesítményekben szükséges parkolóhelyeket az OTÉK 42.§-a    szerinti kialakításban teljes egészében a telken belül kell elhelyezni.

(4)     A területen részleges közművesítettséget kell biztosítani.

(5)     A telken belül kialakított minimális zöldfelület 20 %.

11.§. Különleges területek (K)

(1)       A különleges területek a rajtuk elhelyezett építmények sajátos használati módja miatt az OTÉK 10-23.§-a szerinti területektől eltérő területek.

(2)       Különleges területek Kötcse igazgatási területén lehetnek (K)temető terület,

(Ksp) sportterület,

(Ki) idegenforgalmi fejlesztési terület, (Kkp) kemping terület.

12.§. Temető (Kt)

(1)       A temető területét a szabályozási terv lehatárolja.

(2)       A temető (Kt) területén belül csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi létesítmények helyezhetők el.

(3)       A víz és villanyközműveket biztosítani kell.

(4)       A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK 42.§.-a alapján, a területen belül és a környező közlekedési területen kell kielégíteni.

(5)       A működő temető területe minimum 2,0 méter magas tömör és növénnyel befuttatott kerítéssel határolandó.

(6)       A temető bővítés területére kertészeti terv készítendő.

13.§. Különleges területek

Sportterületek (Ksp), idegenforgalmi-turisztikai fejlesztési övezet (Ki), kemping (Kkp)

(1)     A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, illetve a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandó ki.

(2)     A területen szabadidő eltöltés létesítményei, sportépítmények és pályák, gondnoki lakás, vendéglátó épületek, játszóterek, pihenőparkok, oktatási, egészségügyi, szolgáltató, közösségi szórakoztató építmények helyezhetők el.

(3)     A beépítettségbe csak az épületeket kell beszámítani sportpályák nélkül

(4)     A telken belüli zöldfelület minimum 60%, amelybe a füvesített sportpályák is figyelembe vehetők.

(5)     A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK 42.§.-a alapján a területen belül, illetve a környező közterületek, utak mentén (Kö) közlekedési területen parkoló megjelöléssel kell kijelölni.

(6)       A területen részleges közművesítettséget kell biztosítani.

(7)       A különleges területre kertészeti terv készítendő.

(8)     A turisztikai övezetben (Ki) a turizmust szolgáló vendéglátó, kereskedelmi, sport, kereskedelmi szállás létesítmények építhetők, a tulajdonos, alkalmazottak részére lakásépítési lehetőséggel, maximum 7,5 m-es építménymagassággal, szabadon-álló beépítési móddal.

(9)     A sportterületen (Ksp) a sporttolással, kapcsolatos építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás helyezhető el.

(10)   A kempingek területén (Kkp) szállásférőhelyek, sportlétesítmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények és szolgálati lakások helyezhetők el.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

14.§.

Közlekedési és közmű területek és létesítmények (KÖu)

(1)       A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel.

(2)       A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26.§.-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(3)       A közművek védőtávolságait a szabályozási szélességen belül a vonatkozó szabványok előírásai alapján, illetve a Szabályozási Terv szerint kell biztosítani.

(4)       A közlekedési és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26.§. (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.

(5)       Az utak védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeltetők szakvéleményét ki kell kérni.

(6)       Az újonnan nyitott utcákban és utak mentén közvilágítás kiépítése földkábellel történhet és utcai fásítás telepítése kötelező. Allergiát okozó fafajok telepítését kerülni kell.

(7)       A beépítésre szánt területen a telkek beépítésének feltétele, az alapközművek: víz, szennyvízcsatorna, vagy zárt közműpótló műtárgy, az elektromos energiaellátás, valamint nyílt árkos, vagy zárt csatornás csapadékvíz elvezetés kiépítése.

(8)       A területen a szennyvizet elhelyezni a csatornahálózat kiépültéig csak zárt csatornahálózatban lehetséges.

(9)       A területen belül elektromos vezeték valamint telefonhálózat csak földkábellel létesíthető.

(10)     Külterületi dűlőutak fásításánál elkerülendő a kétoldali fasor telepítése.

(11)     A vízelvezetési (vízhálózati és szennyvízhálózati bővítések, szennyvízhálózati előtisztítók, csapadékvíz tisztítók) tervekre a Dél Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól a 18/1996 (VI.) KHVM rendeletben foglaltak figyelembevételével vízjogi engedélyt kell kérni.

15. §. Zöldterületek (Zkp)

(1)       Zöldterület (közpark) a szabályozási terven „Zkp” jellel szabályozott, növényzettel fedett közterület. Közparkok az állandóan növényzettel fedett közterületek, melyeket közútról, köztérről közvetlenül – kerekesszékkel és gyermekkocsival is – meg lehet közelíteni

(2) ^[1]     Zöldterületen az OTÉK zöldterületekre vonatkozó előírásai szerinti létesítmények, illetve épületek helyezhetők el.

(3)^[2]      Zöldterület létesítése, rekonstrukciója szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(4)       A közparkok legnagyobb beépítettsége 2%-ot nem haladhatja meg.

(5)^[3]      Zöldterületen és egyéb közterületi zöldfelületen az őshonos fa- és cserjefajok telepítését kell előnyben részesíteni.

(6)       Közpark területén és egyéb közterületen fa kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha

a.,a fa egészségi állapota, b.,balesetelhárítás,

c.,és közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik.

(7)       Közpark területén és egyéb közterületen a területek folyamatos fenntartásáról, az építmények (különösen a gyermek játszószerek) karbantartásáról, a balesetveszély elkerülése érdekében gondoskodni kell.

(8)       A parkolóhelyek, közmű létesítmények a meglévő és tervezett zöldfelületi elemeket nem            károsíthatják.     Amennyiben    ez elkerülhetetlen,    úgy azok     pótlásáról gondoskodni kell.

16. § Erdőterület (E)

(1)     Erdőterület a szabályozási terven „E” jellel szabályozott erdő művelési ágú, illetve erdősítésre javasolt, jelenleg mezőgazdasági művelési ágban lévő ingatlanok területe.

(2)     Kötcse közigazgatási területén található erdőterületek elsődleges rendeltetésük szerint, illetve az elhelyezhető építmények szerint

E1 - védelmi (meglévő), E2 - védelmi (javasolt), E3 - gazdasági,

E4 - egészségügyi, turisztikai rendeltetésűek.

(3)     A védelmi rendeltetésű „E1–n”, illetve „E2–n” jelű területeken a természetes, illetve természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. A védelmi rendeltetésű területeken épület nem helyezhető el.

- Az OTÉK 32. §-ban felsoroltak az erdészeti és a természetvédelmi hatóság hozzájárulása esetén elhelyezhetők.

- 10 méternél magasabb antenna vagy egyéb műszaki építmény, műtárgy – a faszerkezetű kilátót kivéve – nem helyezhető el.

- Erdőterületet      érintő     művelési     ágváltoztatási,      telekalakítási     és      építési engedélyezési eljárásokban az Állami Erdészeti Szolgálatot és – védett területeken – az illetékes nemzeti park igazgatóságát is be kell vonni.

(4)     A gazdasági „E3” jelű erdőterületen legkevesebb 20 ha

esetén építhető 0,2%-os beépítéssel legfeljebb 400

összefüggő erdőterület

m2-es, az erdő- és

vadgazdálkodást, a természetvédelmet, illetve közjóléti célt szolgáló épület.

(5)     Az „E4” jelű turisztikai erdőkben legkevesebb 10 ha esetén építhető 0,3%-os beépítettséggel legfeljebb 400 m2-es épület.

A 10 ha-nál kisebb területű telkeken a meglévő épületek – alapterületi bővítés nélkül – felújíthatók, átépíthetők.

(9)     Az erdőterületen csak a helyi építési hagyományokkal összhangban lévő, tájba illő, hagyományos szerkezetű és anyaghasználatú épületek alakíthatók ki.

(10) Az edőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenységet csak a gazdálkodási területére vonatkozó üzemterv alapján folytathat (az 1996. évi LIV. Erdővédelmi törvény (ETV) 26.§.(1)) Az üzemtervet a területileg illetékes erdészeti hatóság hagyja jóvá, az illetékes szakhatóságok előzetes szakhatósági hozzájárulásával.

17. § Mezőgazdasági terület (M)

(1)     A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a termelési adottságok, a termőtalaj és a termőföld megőrzése, valamint a településrendezési szempontok figyelembevétele alapján a szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

a., általános mezőgazdasági terület Má, b., kertes mezőgazdasági terület Mk.

(2)     Az általános mezőgazdasági területbe az „Má1”, „Má*1”, „Má2-n”, illetve „Má3” és „Má3*” jelű árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági területek tartoznak, ahol a növénytermesztéshez és állattenyésztéshez szükséges, e tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás, szolgáltatás, lakófunkciót is kielégítő, illetve az agroturizmus építményei létesíthetők.

(3)     Az általános mezőgazdasági területen a mezőgazdasági tájhasznosítás mellett erdő, sportolási célú gyep, vízfelület létesíthető megfelelő hatósági engedélyek alapján.

(4)     Az általános mezőgazdasági terület „Má1” jelű övezetében az építmény-elhelyezés feltételei az alábbiak:

a., az övezetben a beépíthető telek legkisebb mérete szőlő művelési ág esetén                                                                      2 ha, gyümölcs művelési ág esetén                                               3 ha, gyep művelési ág esetén                                                                5 ha, szántó művelési ág esetén                              20 ha.

b., az előző pontban szabályozott nagyságú telkekre

szőlő művelési ág esetén 1%-os beépítettséggel legfeljebb 400 m2, gyümölcs művelési ág esetén 0,5%-os beépítettséggel legfeljebb 1000 m2, gyep művelési ág esetén 0,5%-os beépítettséggel legfeljebb 400 m2,

szántó művelési ág esetén 0,1%-os beépítettséggel legfeljebb 500 m2 alapterületű , a (2) bekezdésben meghatározott, a területhasznosításnak megfelelő rendeltetésű épület helyezhető el.

(5)     „Má*1” jelű övezetben (meglévő major) a környezetet nem zavaró mezőgazdasági üzemi létesítmények és lakások helyezhetők el, elvi építési engedély alapján. Birtokközpont is kialakítható az OTÉK 29.§. (5)-(8) bekezdése szerint.

(6)     A beépíthető telkek minimális szélessége 50 m.

(7)     Állattartó épület a felszíni vizektől 200 méternél távolabb helyezhető csak el.

(8)     Az „Má2-n” jelű mezőgazdasági területen – elsődlegesen gyep művelési ágú területen – épület nem helyezhető el.

(9)     Az „Má3” jelű szőlőkataszter I. osztályba tartozó területeken legalább 2 ha nagyságú telken kizárólag 80%-ban művelt szőlő esetén lehet 1%-os beépítettséggel legfeljebb 400        m2           nagyságú,               a     szőlőműveléssel,    szőlőfeldolgozással,    bortárolással, borturizmussal kapcsolatos épületet elhelyezni.

(10) Az „Má3*” jelű területen az előző pontban meghatározott feltételeken túl – tekintettel a felszínmozgás veszélyére – az építés feltétele a Magyar Geológiai Szolgálat kedvező tartalmú szakvéleménye.

(11) Az általános mezőgazdasági területen a tájképet és népi építészeti hagyományokat megőrző, a táj jellegét erősítő épületek építhetők. Az építménymagasság a 4,0 m-t a homlokzatmagasság az 5,0 m-t nem haladhatja meg.

(12) Az „Mk” jelű kertes mezőgazdasági terület a kisüzemi termelés, valamint a saját ellátást biztosító kertészeti jellegű tevékenységek színtere.

 (13) A kertes mezőgazdasági területen kizárólag a szőlőtermesztés, szőlőfeldolgozás, bortárolás, borturizmus épületei helyezhetők el az alábbi feltételekkel:

a., az övezetben kizárólag 80%-ban művelt szőlő esetén lehet csak építeni,

b., az övezetben a beépíthető telek legkisebb mérete 1500 m2, legkisebb szélessége 16 m,

c., az épületek a telek 3%-os beépítésével alakíthatók ki, a terepszint alatti beépítés legfeljebb 8% lehet,

d., egy telken a tulajdonosok számától függetlenül egyetlen főépület építhető,

e., az övezetben 120 m2-nél nagyobb alapterületű épületek nem építhetők, az építménymagasság a 3,5 m-t nem haladhatja meg.

(14) A kertes mezőgazdasági területen a tájképi adottságokat és a népi építészeti hagyományokat figyelembevevő, a táj jellegét őrző és erősítő épületek létesíthetők.

(15) Lakókonténer, lakókocsi a területen nem helyezhető el.

18.§. Vízgazdálkodási terület (V)

(1)       Vízgazdálkodási terület a vízfolyások, a tervezett tavak medre és parti sávja, valamint a vízművek területe. Tervi jelük: V.

(2)       A vízfolyások medrének területei vízügyi terület. A kisvízfolyások partélétől 6-6 m széles fenntartási sávot kell biztosítani, melyet gyepterületként, útként szükséges kialakítani.

(3)       A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

(4)       Vízfolyások rendezéséhez, a meder bármilyen beavatkozásához vízjogi engedély szükséges.

(5)       A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

(6)       A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.

III. FEJEZET KIEMELTEN KEZELT FELADATOK

Környezetvédelem

19.§.

A levegő védelme

(1)     Új     légszennyező    létesítmény,     technológia    kizárólag     abban     az     esetben engedélyezhető, ha a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a kibocsátási határértéket teljesíteni tudja.

(2)     Az említett rendelet szerinti védelmi övezetet igénylő, illetve diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot okozó tevékenység Kötcse területén nem engedélyezhető.

(3)     Védőfásításokkal gondoskodni kell – a szabályozási terven beültetési kötelezettséget előíró helyeken – a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(4)     Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.

(5)     Deflációs porkeletkezés ellen a belterületi szegélyeken és a nagyobb összefüggő területeken véderdők telepítése indokolt.

20.§.

A felszíni és felszín alatti vizek védelme

(1)     Kötcse közigazgatási területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek során a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FvM-KHvM együttes rendeletben előírt határértékek teljesíthetők.

(2)     Csatornázatlan területek rákötése szennyvízcsatornázás esetén kötelező, a szennyvíz szikkasztása nem engedélyezhető (csatornázásig közműpótló, zárt tároló). Szippantott szennyvizek csak a hatóságilag engedélyezett szennyvíztisztító telepre szállíthatók. A törvényben rögzített határidőt követően új szennyvízkibocsátással járó létesítmények akkor létesíthetők, ha a szennyvízcsatorna hálózat kiépül és a létesítmény arra ráköthető.

(3)     A mezőgazdasági területeken lévő szennyvizet kibocsátó létesítmény csak zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóval együtt üzemeltethető.

 (4)    A felszíni vízfolyások bármilyen jellegű szennyezése tilos, állattartó épület a patakok medrétől számított 200 m-es távolságon belül nem építhető.

(5)     A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a természetközeli nádas, ligetes, fás társulások védelmét biztosítani kell.

(6)     Vízfolyások medrének rendszeres karbantartását biztosítani kell, ha szükséges hordalékfogó létesítésével, ezek tisztításával.

(7)     Belterület külvizek és belvizek elleni védelmét felszíni vízrendezés eszközeivel. Kell biztosítani.

(8)     Szennyezett felszíni vizek elvezetése előtt előtisztítás után engedhetők befogadóba.

(9)     Nem burkolt felületen a talajt, vagy a talajvizet szennyező anyagok nem tárolhatók.

(10) Vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek hasznosításánál a vonatkozó vízügyi szakmai előírások szerint kell eljárni (46/1999.(III.18.) kormányrendelet). A vízfolyások mentén a vízgazdálkodási szakfeladatok ellátása érdekében 6 m széles parti sáv biztosítandó.

(11) A     vizek     és     közcélú    vizilétesítmények     fenntartására     vonatkozó    feladatok meghatározásánál a 120/1999 (VIII.6.) kormányrendelet szerint kell eljárni.

(12) Kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vizekbe tilos (30/2000.(III.17) kormányrendelet 5.§.(1) bekezdése).

(13) Az új területek beépítésének feltétele a beépítésre tervezett területeken és közterületen a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetésének biztosítása.

(14) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető.

Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.

(15) Kötcse település a felszíni víz állapota szerint érzékeny terület. A 49/2001. (IV.3.) kormányrendelet 2.sz. melléklete szerint hidrátérzékeny település, ezért az állattartás során a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait be kell tartani.

21.§.

A termőföld védelme

(1)     Mezőgazdasági terület szennyvízzel történő öntözése csak a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.

(2)     A tájkép védelme érdekében 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, illetve bevágások létesítése csak a természetvédelmi, talajvédelmi hatóság, illetve a geológiai szolgálat engedélyével lehetséges.

(3)     A talajlemosódást az eróziónak kitett területeken a hasznosítás talajvédő szempontú megválasztásával és talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, szükség esetén meliorációs talajvédelmi beavatkozásokkal meg kell akadályozni.

(4)     Építkezés esetén a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(5)     Erózió     és     defláció     elleni     védelem:     mezőgazdasági     és     erdőterületeken környezetkímélő (talajvédő) gazdálkodással kell, biztosítani a földfelszín minél nagyobb arányú és állandóbb jellegű zöldfelületi fedettségét és a lehető legkedvezőbb talajnedvességi állapotot. A lejtős és laza feltalajú mezőgazdasági területek talajvédő művelése során eróziós deflációs károk minimalizálása szükséges

(6)     A műtrágyák és növényvédő vegyszer felhasználás szempontjából védendő terület a kisvízfolyások vízgyűjtőterületeinek befogadó (50-100 m széles) sávjai.

(7)       Mezőgazdasági terület szennyvízzel történő öntözése csak a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.

(8)       A tájkép védelme érdekében 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, illetve bevágások létesítése csak a természetvédelmi, talajvédelmi hatóság, illetve a geológiai szolgálat engedélyével lehetséges.

22.§.

Zaj elleni védelem

(1)     A zaj elleni védelem az országos előírásoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a védendő területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(2)     Meglévő, helyhez kötött zajforrást csak olyan módon szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, hogy az a beavatkozás után a védendő területre, illetve létesítményre vonatkozó védendő határértékeket ne haladja meg.

(3)       A 8/2002. (III.22.) KöM-EüM- rendelet alapján zajvédelmi szempontból csendes övezet:

A temető területe, a közpark területe,

a turisztikai erdők területe

ahol az emberi tevékenységből származó zajterhelés határértéke nappal max. 45 dB, éjszaka pedig max. 35 dB.

(4)     Zajvédelmi     szempontból     közepesen     érzékeny     laza     beépítésű     övezet     a településközpont vegyes terület (Vt), és a falusias lakóövezet (Lf).

(5)     Zajvédelmi szempontból nem érzékeny területek a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) övezetei.

23.§.

A természeti értékek védelme

(1)     A helyi jelentőségű természeti értékek védelme tekintetében a Kötcse község Önkormányzatának képviselőtestületének …………. sz. rendelete alapján kell eljárni. A helyi védettségű területek védelme a természetvédelmi szakhatóság által jóváhagyott kezelési terv alapján biztosítandó.

(2)     A táj meglévő karakterének, kedvező képének védelme érdekében a távlatilag is külterületben maradó rész jellegét, karakterét megváltoztató beavatkozások kerülendők.

Külterületen, mint alapvetően beépítésre nem szánt területen beépítés csak kivételes esetben, az általános tájvédelmi szempontoknak megfelelő építési engedély alapján végezhető. A tervezett belterület bővítés területeinek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítandó.

(3)     A mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek megóvása, gondoskodni kell a köz-és dűlőutak, birtokhatárok menti védőfásítás megvalósításáról. Kerülni kell a kétoldali fásítást a földutak állagvédelme miatt.

24.§. Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

(1)       A települési (kommunális) hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtés és szállítás útján kerülhet a hatóságilag kijelölt szeméttelepre, ahol az ártalmatlanítás rendezett lerakással és földtakarással történik.

(2)       Veszélyes hulladék a kommunális szeméttelepre nem kerülhet.

(3)       A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról és ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. Kommunális és ipari hulladék                    kijelölt     telephelyen    ártalmatlanítandó,     a     veszélyes     hulladékok elszállítandók, a telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.

(4)       A területen lévő dögkút megszüntetendő, állati tetemek elszállítása a kistérségben szervezett módon, hatóságilag engedélyezett átvevőhelyre történhet.

25.§.

Műemlékek és régészeti területek

(1)       A településen található műemlékek védelme, megóvása, fenntartása érdekében történő tevékenységek, illetve a műemlékek használata során, továbbá régészeti leletek védelme és bemutatása során a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint kell eljárni.

(2)       Műemléki védelem alatt álló objektumok esetében, illetve a műemléki környezetben lévő ingatlanok esetében a HÉSZ 1.§.(7) bekezdése szerint kell eljárni.

(3)       Régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a 2001. évi LXIV. Tv. és a kapcsolódó rendeletek előírásai betartandók.

(4)       A Szabályozási Terven jelölt nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához és fakitermeléshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági engedélye szükséges. (Védelemmel érintett ingatlanok a mellékletben kerület felsorolásra)

(5)       Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét.

(6)       Régészeti leletek, illetve objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni, és értékesíteni kell a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.

26.§.

Helyi építészeti értékek védelme

(1)       A Településrendezési Terv Örökségvédelmi Hatástanulmánya és Értékvizsgálata alapján el kell készíteni Kötcse Község Képviselőtestületének rendeletét az építészeti értékek helyi védelméről.

(2)       A rendeletnek ki kell terjednie az értékvizsgálatban felsorolt H1, H2, építészeti alkotásokra és képzőművészeti alkotásokra, valamint a helyi értékű területi védelem alá eső értékekre, He kategória. (Védelemmel érintett ingatlanok a mellékletben kerület felsorolásra)

27.§.

Az épített környezet védelme

(1)     Biztosítani kell az élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeinek folyamatos javítását, tevékenységek káros hatásainak megszűntetésével, vagy hatályos előírások szerinti visszavonásával.

 (2)    Meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

(3)     A terven meghatározott zöldfelületek, erdőterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(4)     A településrendezési terv környezet-, táj- és természetvédelmi előírásai együttesen alkalmazandók a település helyi környezetvédelmi, köztisztasági, állattartási és értékvédelmi tárgyú rendeleteivel.

(5)     A belterületi és belterület közeli állattartás feltételeiről és ezek érvényesítéséről külön helyi rendeletben kell intézkedni, melynek rendelkezései együttesen alkalmazandók a helyi környezetvédelmi tárgyú rendeletek vonatkozó higiéniai, környezeti és állategészségügyi előírásaival.

(6)     A környezetvédelmi védőtávolságok által lefedett területeken tilos az OTÉK 38§-ában és Függelékében, valamint a vonatkozó ágazati szabványokban előírt tiltásokon és korlátozásokon túl az élelmiszerek és élelmiszeripari alapanyagok nem teljesen zárt rendszerű tárolása, feldolgozása, ezt szolgáló építmények elhelyezése.

IV. FEJEZET

EGYÉB SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK KÖVETELMÉNYEI

28.§.

Építési tilalmak illetve korlátozások

(1)       Közművezetékek védőtávolságán belül az idevonatkozó szakági szakmai előírások betartásával kell eljárni.

(2)       A löszfal-löszpincék védőterületén belül építményt elhelyezni tilos, a földfelszínt megbontani, növényzetet megváltoztatni csak kertészeti és geológiai alátámasztó szakági javaslat alapján lehet.

29.§.

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

(1)       A rendezési terv által javasolt, közérdekből szükséges helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet az ép. hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érdekeltek hozzájárulása nélkül az Önkormányzat javára lejegyeztetheti.

(2)       Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a legyezésért nem jár kártalanítás.

(3)       Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4)       Az ingatlan helyi közút céljára igénybevett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatan érték-növekedés összegét.

30.§.

Útépítési és közművesítései hozzájárulás.

(1)       A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

(2)       A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát az önkormányzati rendelet szabályozza.

31.§.

Településrendezési és építésjogi követelmények

(1)       A     tervszerű     telek     gazdálkodás     érdekében     az     önkormányzat     beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségnek nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2)       Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

(3)       Az önkormányzat a településkép javítása érdekében elrendelheti a magán és közterületeken elhelyezett 1,0 m2-t meghaladó reklámtáblák lebontását, és létesítését engedélyhez köti.

(4)       A közművek kiépítését követő egy éven belül a telek tulajdonosa a közműre való rákötésre kötelezhető.

(5)       A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képez ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen és erdőterületen történő építés.

(6)       Az (1) és (2) bekezdésben előírt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

V. FEJEZET

32.§.

Záró rendelkezések.

(1)       Aki jelen rendelet előírásait megszegi, de más szabálysértési vagy súlyosabb elbírálás alá nem esik, szabálysértést követ el és külön rendeletben meghatározott összegű pénzbírsággal sújtható. Szabálysértést követ el:

a.) aki      jelen     rendeletben     foglalt     előírásoktól     eltérő     területfelhasználási, telekalakítási, építési, tereprendezési, közmű-építési, növényzettelepítési, földművelési tevékenységet folytat,

b.) aki jelen rendeletben szereplő környezetvédelmi előírásokat megszegi.

c.) Építési bírsággal sújtható az az építtető – külön jogszabályi előírás alapján – aki engedélyhez kötött építést, vagy bontást engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végez.

(2)       A szabálysértési eljárás lefolytatása Kötcse település Jegyzőjének hatásköre.

(3)       E rendelet a kihirdetés napján lép érvénybe. Rendelkezéseit a hivatalnál folyamatban lévő építési hatósági ügyekben alkalmazni kell.

(4)       Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kötcse község önkormányzati képviselőtestületének alábbi rendelkezései: ……………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………….

Kötcse, 2005. május 09.

                        Gál Mariann sk.                                          Dr. Feledy Gyula sk.

                             Jegyző                                                       Polgármester

Mellékletek

-     Védelemre javasolt építészeti értékek helyrajzi szám szerinti jegyzéke -   Régészeti lelőhelyek helyrajzi szám szerinti jegyzéke

-     Közművek korlátozási és tilalmi előírásai

Védelemre javasolt épített értékek listája

a.) Műemléki védettség, M és hozzá tartozó Mk kategória:

01. Templom utca 6. (M4593-MIII)

02. Vásártéri út 7. (M9879-MIII)

03. Vásártéri út 22. (M9904-MIII)

04. Magyar u. 46. (M9896-MIII)

342              M Mk Mk Mk

166              M Mk Mk Mk

57                M Mk Mk Mk

070/3-4        M Mk Mk

Mk

Evangélikus templom

Csepinszky kúria

Antall-Farkas kúria

v. Bíró, ma Antal kúria

b.) Épített örökség helyi védelem H1 kategória:

05. Arany János u. 7. 06. Arany János u. 23. 07. Arany János u. 24. 08. Arany János u. 39. 09. Hősök tere

10. Hősök tere 1.

11. Kossuth Lajos u. 22. 12. Kossuth Lajos

13. Magyar utca 2. 14. Magyar u. 8. 15. Magyar u. 28. 16. Sósdombi u. 20. 17. Templom u. 5.

18. Templom u. 6.

4362            H1 444    H1 472            H1 454            H1 145            H1 87  H1 317            H1 329            H1 144                    H1 141    H1 130            H1 168/2         H1 344            H1

338              H1

Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület

Római katolikus templom Általános iskola

Miklós kúria Református harangláb Lakóépület Lakóépület Lakóépület

Mocsy v. Müller kúria Iskolamúzeum

Ev. parókia épület

c.) Épített örökség helyi védelem H2 kategória:

19. Petőfi Sándor u. sarok 20. Petőfi Sándor u. 5-7.

21. Magyar u. 20.

401              H2 397-398      H2

134.             H2

Szivattyús kút Lakóépületek

Lakóépület

d.) Helyi értékű területi védelem alá eső értékek, He kategória:

22.  Magyar u., Kis u., Hősök tere            122, 147, 151    He     Utca, településszerkezet

23.   Petőfi S. és Arany J.u.között            429-430-434      He    Löszpincék

24.   Templom u.                                      341                     He   Utca, településszerkezet

Régészeti lelőhelyek kataszterezése

Sorszám

1.

Régészeti terüket megnevezése

Törölve

Régészeti terület helyrajzi száma és

fedettsége

2.                                    Bükki dűlő                                067/1 068 071

069/11 070 067/21 067/25 067/26 067/15 067/2

3.                                 Csillagói hegy                            015/46 015/5 015/4

4.                                        Úrrét                                   052/11

5.                                    Pintér-tag                                 066 067/1

6.                                   Aszó-völgy                               098/6

7.                    Evangélikus templom környéke                  342 332 338 341 333

8.               Homoki dűlőtől keletre, a hegyoldalban          055/2

9.                                  Póca-puszta                             0119/1 0119/2 0119/3

Mg. Terület (szántó) út

Mg. Terület (szántó) Mg. Terület (szántó) Út

Mg. Terület (szántó) Mg. Terület (szántó) Mg. Terület (szántó) Mg. Terület (szántó) Mg. Terület (szántó)

Mg terület (erdő) Mg terület (erdő) Mg terület (erdő)

Mg. Terület

Mg. Terület (szántó) Mg. Terület (szántó)

Erdő

Részben beépített Részben beépített Részben beépített út út

Mg terület (szántó)

Mg terület (gyep) Mg terület (gyep)

Mg terület (gyep)

0105/3               Mg terület (szántó) 0105/5               Mg terület (szántó)

10.                                   Oltványiskola                                  056 057

055/2 058/4

11.                                Szóládi út 12.                               307 308 309 296

12.                                     Vásártéri út                                  125/1 152/2

153 56/3 147 84 83 82

13.                                 Kossuth L. u.                               339 196 195 194 193 152 297 340

14.                    Evangélikus templomtól északra                   335 (Felső Kötcse?)                                337

336 368 367 366 369 365 364 363 362 361 344 343

15.                  Református imaház és régi temető                 331 közötti terület                                  332

Út Út

Mg terület (Szántó) Mg terület (Szántó)

Részben beépített Részben beépített Részben beépített Út

Részben beépített Részben beépített Részben beépített Út

Hősök tere (közter.) Részben beépített Részben beépített Részben beépített Részben beépített Részben beépített Részben beépített Részben beépített Részben beépített Részben beépített Út Út

Részben beépített Út Temető

Részben beépített Részben beépített Részben beépített Részben beépített Részben beépített Részben beépített Részben beépített Részben beépített Részben beépített Részben beépített Részben beépített

Beépítetlen

Beépítetlen

333                      Beépítetlen 334                           Beépítetlen 335                           Beépítetlen

330/2               Részben beépített

16.                                   Lúdfészek                                           Nem azonosítható

17.                              Kossuth L. u. 20.

18.                           Kossuth Lajos u. 22.

19.                                 Vásártér 18.

20.                               Vásártéri út 22.

21-22.                               Keleti pócza

318                 Részben beépített

317                 Részben beépített

60                  Részben beépített

57                  Részben beépített

0121/1              Mg terület (Szántó)