Örményes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2023. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2024. 01. 20Örményes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2023. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Örményes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdése szerinti véleményezési jogkörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság, Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Szolnoki Bányafelügyeleti Osztály, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi Útügyi Osztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Hajózási Hatósági Főosztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Légügyi Felügyeleti Hatósági Osztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légyügyi Főosztály, Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési és Műszaki Engedélyezési Főosztály Mérésügyi és Fogyasztóvédelmi Főosztály Közlekedési és Útügyi Osztály, Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Nemzeti Földügyi Központ, Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Kuncsorba Községi Önkormányzat, Kisújszállás Város Önkormányzata, Törökszentmiklós Város Önkormányzata, Fegyvernek Város Önkormányzata, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Önkormányzat véleményének kikérésével, továbbá, Örményes Község Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 7/2017.(XI.2.) önkormányzati rendeletében biztosított egyeztetési jogkörben eljáró partnerek véleményének kikérésével, továbbá az Örményes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és működési szabályzatról szóló 12/2020. (VIII.27.) önkormányzati rendeletének 10. § (1) bekezdés d) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Állattartó épület: Az állatok elhelyezésére szolgáló önálló épület.
2. Főépület: Az adott építési övezetben az az országos településrendezési és építési követelményekről a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) vonatkozó rendelkezése szerint építhető elsődleges rendeltetésű épület.
3. Lakózóna: Az építési telken belül a főépület elhelyezésére szolgáló terület
4. Melléképület: A rendeltetési egységhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiséget (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működéséhez kapcsolódó tevékenységek) magába foglaló önálló épület.
5. Vasútállomás területe: KÖk övezeten belül a Kő út és a belterületi határ által lehatárolt terület.
2. A szabályozási elemek típusai
2. § A szabályozási terv az alábbi kötelező elemeket tartalmazza:
a) szabályozási vonal,
b) építési övezet, övezet határa,
c) szabályozási szélesség,
d) építési övezet, övezet jele
3. Közterület alakítására vonatkozó előírások
3. § (1) A közműtulajdonosok hozzájárulása nélkül épített kapubejáró a közműépítő részéről közmű építése, bővítése, korszerűsítése, vagy cseréje esetén, kártérítés és helyreállítási kötelezettség nélkül megbontható, a közmű építéséhez szükséges mértékig és időtartamra.
(2) Közterületen gépkocsi tároló nem létesíthető, egyéb építmény a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően helyezhető el.
4. A táji és természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) A település közigazgatási területét nem érinti az Országos Övezeti Terv részét képező tájképvédelmi terület övezete, európai közösségi jelentőségű Natura 2000 terület sem, továbbá nincs országos jelentőségű védett természeti terület és érték.
(2) Táj- és természetvédelem szempontjából a Szakállas-puszta környéki gyepterületek természetközeli területnek minősülnek.
(3) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosósának övezetébe tartozó területeken biztosítani kell az ökológiai folyosók folyamatosságát, az élőhelyek feldarabolódásának, degradálódásának megelőzése mellett a területrendezési szempontok kialakítása során fontos hangsúlyt kell kapnia a biodiverzitás védelmének is, mely egyben jelenti az élőhelyek sokféleségét, a fajok összességét és a fajon belüli genetikai változatosságot is a legkisebb területi szintig. Ezen területeken csak olyan építési tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását nem okozza.
5. Környezetvédelmi előírások
5. § A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy:
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést,
c) kizárja a környezetkárosítást.
6. § Lakóterületen kizárólag olyan építési tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezettségi anyagkibocsátása - környezetterhelése - az adott terület védettségi kategóriára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetterhelést nem okoz.
7. § (1) A település belterületén a már kiépült szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozás kötelező. A szennyvízcsatorna hálózattal még nem rendelkező területeken a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig átmenetileg a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő korszerű közműpótló berendezés alkalmazása engedélyezhető például: zárt szennyvíz tároló vagy egyedi szennyvízkezelő létesíthető.
(2) A szennyvíz szikkasztása, élővizekbe, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba vezetése tilos.
(3) Állattartó telepek csak a keletkező trágya tárolásának, kezelésének, ártalmatlanításának megoldásával létesíthetők.
(4) A közcsatornára rákötött ingatlanok esetében, ahol előtisztítás szükséges megfelelően méretezett műtárgyak kiépítése és szakszerű üzemeltetése kötelező.
(5) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az építtetőnek gondoskodnia kell.
(6) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
(7) Beépítésre szánt és nem szánt területeken a tereprendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára kell teríteni.
(8) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.
(9) Az üzemi technológia során keletkező veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint csak a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet.
8. § Az épületeket úgy kell megvilágítani, hogy az ne okozzon fényszennyezést a horizonton. A lámpákat úgy kell beállítani, hogy a potenciális észlelő felé irányuló fénysugarak függőlegessel bezárt szöge nem haladhatja meg a 70 fokot, és lehetőleg kerülni kell az alulról felfelé történő világítást. A közlekedési területek megvilágítását úgy kell megoldani, hogy csak annak területét érje.
6. A veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
9. § A rendelet 1. mellékletét képező tervlapokon ábrázolt belvízzel erősen veszélyeztetett területeken építési tevékenység esetén talajvizsgálati jelentés és statikus által készített alapozási terv készítése kötelező. Ezen a területeken sem önálló pince, sem pinceszint nem építhető.
7. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
10. § (1) Az építés övezet, övezet előírásokban szereplő kialakítható legkisebb telekterületnél kisebb méretű, már kialakult telek is beépíthető, az adott építés övezetre vonatkozó paraméterek és egyéb előírások betartásával.
(2) Telekfelosztással telket úgy lehet kialakítani, hogy a telekfelosztás után keletkezett telek elérje az övezetben előírt kialakítható legkisebb telekterület méretét.
(3) Az építési övezetekben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
8. Közművek előírásai
11. § (1) A meglévő és tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás, valamint az elektronikus hírközlés hálózatai, létesítményei és biztonsági védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.
(2) Az évi 500 m3 vízigényt meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő talajvizet kitermelő kutak maximális talpmélysége a település területén 22,00 méter.
(3) Építményektől, létesítményektől a (2) bekezdésben nevezett kutak az alábbi távolságokra telepíthetők:
a) lakóépülettől: 10,00 méter
b) melléképülettől: 5,00 méter
c) istállótól: 10,00 méter
d) szigetelés nélküli trágyatárolótól: 15,00 méter
e) űrgödrös árnyékszéktől: 15,00 méter
f) szikkasztó aknától: 15,00 méter
g) azonos réteget beszűrőző szomszédos kúttól: 25,00 méter
(4) A területen meglévő és tervezett szennyvíz átemelő műtárgyak védőtávolsága 20 m sugarú kör a műtárgy körül.
9. Az építés általános szabályai
12. § (1) Az építési övezetekben az építési helyen belül, az utcai telekhatártól mérten az építési hely első felében melléképület csak főépülettel egybeépítve helyezhető el. Az építési hely utcafronttól számított hátsó felében melléképület önállóan elhelyezhető, a lakózóna szabadon hagyásával.
(2) Az épület, építmény homlokzati síkjának minimális távolsága az utcai telekhatártól megegyezik az adott építési övezetben az előkert méretével.
(3) Ingatlanonként az építési helyen belül több főrendeltetésű épület is elhelyezhető a védő távolságok betartásával, a kialakult utcaképpel összhangban.
(4) Az építési övezetekben és az övezetekben a telkeken belüli zöldfelületek folyamatos fenntartásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodni.
10. A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
13. § Örményes a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló Belügyminiszteri rendelet alapján a II.-es katasztrófavédelmi osztályba került besorolásra.
ÉPÍTÉSI ÖVEZETI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
11. Építési övezetek és övezetek
14. § Örményes Község az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik a településszerkezeti tervnek megfelelően:
a) Beépítésre szánt területek:
aa) Lakóterület: falusias (Lf)
ab) Vegyes terület: településközpont (Vt), intézményi (Vi)
ac) Gazdasági terület: kereskedelmi, szolgáltató (Gksz), egyéb ipari (Gip)
ad) Különleges terület: település vízkezelőjének területe (K/V), földgázkút területe (K/F), sport, szabadidő célú terület (K/Sp) temető területe (K/T), turizmus területe (K/Tu), mezőgazdasági üzem területe (K/Mü)
b) Beépítésre nem szánt területek:
ba) megújuló energiatermelésre szánt terület (Kb/En)
bb) horgásztó területe (Kb/Ho)
bc) Közlekedési és közműterület: közúti (KÖu), vasúti (KÖk)
bd) Zöldterület: közkert (Zkk)
be) Erdőterület: védelmi célú (Ev), gazdasági célú (Eg), közjóléti célú (Ek)
bf) Mezőgazdasági terület: általános (Má), öntözött (Má/Ö), korlátozott használatú természetközeli (Má/K)
bg) Vízgazdálkodási terület: (V)
12. A beépítésre szánt építési övezetek előírásai
15. § (1) Lakóterületekre vonatkozó előírások a következők:
(2) Lf1 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint.
1. Az Lf1 falusias lakóterületen a lakó rendeltetésen kívül elhelyezhető az OTÉK 14. § (2) bekezdésben felsorolt rendeltetésű épületek. Az építési övezetben maximum kettő lakásegység építhető telkenként.
2. Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület mérete: 700 m2. Ennél kisebb telek is beépíthető, ha az már kialakult meglévő állapot és a telek mérete eléri a 450 m2 méretet.
3. Új telek kialakítása esetén a telek legkisebb szélessége: 16 m, legkisebb mélysége: 30 m.
4. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.
5. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%
6. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb homlokzat magasság: 5,0 m
7. Az építési övezetben a zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
8. Az előkert mérete: 5,0 m.
9. Az oldalkert mérete: 5,0 m
10. A hátsókert mérete: 0,0 m
11. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes
12. Melléképületek a főépület mögött helyezhetőek el, maximum a főépületre meghatározott magassági mérettel az 1) pontban foglaltakat is figyelembe véve.
13. Az utcafronti telekhatártól számított 20,0 m-es lakózónán belül állattartó épület nem helyezhető el.
14. Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetőek el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy
b) hulladéktartály, -tároló
c) kerti építmény
d) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
e) állattartó épület, kifutó
f) fedett trágyatároló, komposztáló
g) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
15. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
16. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
17. Légszennyezés szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírásokat kell betartani.
18. Elhelyezendő személygépkocsik száma: lakóegységenként 1 db
(3) Lf2 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint.
1. Az Lf2 falusias lakóterületen a lakó rendeltetésen kívül elhelyezhető az OTÉK 14. § (2) bekezdésben felsorolt rendeltetésű épületek. Az építési övezetben maximum kettő lakásegység építhető telkenként.
2. Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület mérete: 2400 m2.
3. Új telek kialakítása esetén a telek legkisebb szélessége: 25 m, legkisebb mélysége: 60 m.
4. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló
5. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%
6. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb homlokzat magasság: 6,50 m
7. Az építési övezetben a zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
8. Az előkert mérete: 5,0 m.
9. Az oldalkert mérete: 6,0 m
10. A hátsókert mérete: 6,0 m
11. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes
12. Melléképületek a főépület mögött helyezhetőek el.
13. Az utcafronti telekhatártól számított 30,0 m-es lakózónán belül állattartó épület nem helyezhető el.
14. Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetőek el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy
b) hulladéktartály, -tároló
c) kerti építmény
d) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
e) állattartó épület, kifutó
f) fedett trágyatároló, komposztáló
g) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
15. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
16. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
17. Légszennyezés szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírásokat kell betartani.
18. Elhelyezendő személygépkocsik száma: lakóegységenként 1 db
(4) Lf3 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint.
1. Az Lf3 falusias lakóterületen a lakó rendeltetésen kívül elhelyezhető az OTÉK 14. § (2) bekezdésben felsorolt rendeltetésű épületek. Az építési övezetben maximum kettő lakásegység építhető telkenként.
2. Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület mérete: 2400 m2.
3. Új telek kialakítása esetén a telek legkisebb szélessége: 16 m, legkisebb mélysége: 80,0 m.
4. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló, a 25,0 m-nél szélesebb lakótelkeken szabadon állóan is el lehet helyezni a lakóépületet.
5. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%
6. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb homlokzat magasság: 7,0 m
7. Az építési övezetben a zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
8. Az előkert mérete: 5,0 m.
9. Az oldalkert mérete: 4,0 m
10. A hátsókert mérete: 6,0 m
11. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes
12. Melléképületek a főépület mögött helyezhetőek el, maximum a főépületre meghatározott magassági mérettel az 1) pontban foglaltakat is figyelembe véve.
13. Az utcafronti telekhatártól számított 30,0 m-es lakózónán belül állattartó épület nem helyezhető el.
14. Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetőek el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy
b) hulladéktartály, -tároló
c) kerti építmény
d) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
e) állattartó épület, kifutó
f) fedett trágyatároló, komposztáló
g) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
15. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
16. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
17. Légszennyezés szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírásokat kell betartani.
18. Elhelyezendő személygépkocsik száma: lakóegységenként 1 db
16. § (1) Vegyes területekre vonatkozó előírások a következőek:
1. Vt1 jelű településközpont vegyes építési övezetben az OTÉK 16. § szerinti funkciójú épületek építhetőek.
2. A beépített funkciót kiszolgáló melléképület építhető.
3. Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetőek el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy
b) hulladéktartály, -tároló
c) kerti építmény
4. Az építési övezetben kialakítható legkisebb új telek terület mérete: 560 m2.
5. Új telek kialakítása esetén a telek legkisebb szélessége: 14 m, legkisebb mélysége: 30,0 m.
6. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.
7. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 80%
8. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság: 7,0 m
9. Az építési övezetben a zöldfelület legkisebb mértéke: 10%.
10. Az előkert mérete: 0,0 m.
11. Az oldalkert mérete: 6,0 m
12. A hátsókert mérete: 6,0 m
13. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes
14. Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.
15. Az építési övezetben terepszint alatti építmény csak közműellátás céljából létesíthető.
16. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti vegyes terület területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
17. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
18. Légszennyezés szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírásokat kell betartani.
19. Elhelyezendő személygépkocsik száma: lakóegységenként 1 db
(2) Vt2 jelű településközpont vegyes építési övezet:
1. Vt2 jelű településközpont vegyes építési övezetben az OTÉK 16. § szerinti funkciójú épületek építhetőek.
2. A beépített funkciót kiszolgáló melléképület építhető.
3. Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetőek el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy
b) hulladéktartály, -tároló
c) kerti építmény
4. Az építési övezetben kialakítható legkisebb új telek terület mérete: 3000 m2.
5. Új telek kialakítása esetén a telek legkisebb szélessége: 30 m, legkisebb mélysége: 60,0 m.
6. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadon álló.
7. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 60%
8. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb homlokzat magasság: 9,0 m
9. Az építési övezetben a zöldfelület legkisebb mértéke: 20%-a.
10. Az előkert mérete: 5,0 m.
11. Az oldalkert mérete: 6,0 m
12. A hátsókert mérete: 6,0 m
13. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes
14. Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.
15. Az építési övezetben terepszint alatti építmény csak közműellátás céljából létesíthető.
16. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti vegyes terület területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
17. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
18. Légszennyezés szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírásokat kell betartani.
19. Elhelyezendő személygépkocsik száma: lakóegységenként 1 db
(3) Vi jelű intézményi vegyes építési övezet: a szabályozási terven jelöltek szerint
1. Vi jelű településközpont vegyes építési övezetben az OTÉK 17. § szerinti funkciójú épületek építhetőek. Az építési övezetben telkenként legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el egymás funkciójának zavarása nélkül.
2. Az építési övezetben telkenként egy szolgálati lakás építhető maximum 120 m2 nettó alapterülettel akár önálló épületként is.
3. A beépített funkciót kiszolgáló melléképület építhető.
4. Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetőek el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy
b) hulladéktartály, -tároló
c) kerti építmény
5. Az építési övezetben kialakítható legkisebb új telek terület mérete: 1500 m2.
6. Új telek kialakítása esetén a telek legkisebb szélessége: 25 m, legkisebb mélysége: 40,0 m.
7. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadon álló.
8. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 37,5%
9. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb homlokzat magasság: 9,0 m
10. Az építési övezetben a zöldfelület legkisebb mértéke: a be nem épített terület 50%-a.
11. Az előkert mérete:5,0 m.
12. Az oldalkert mérete: 6,0 m
13. A hátsókert mérete: 6,0 m
14. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes
15. Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.
16. Az építési övezetben terepszint alatti építmény csak közműellátás céljából létesíthető.
17. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti vegyes terület területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
18. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
19. Légszennyezés szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírásokat kell betartani.
20. Elhelyezendő személygépkocsik száma: lakóegységenként 1 db
17. § (1) Gazdasági területekre (egyéb ipari és kereskedelmi szolgáltató) vonatkozó előírások a következőek: Gksz1 jelű kereskedelmi szolgáltató építési övezet: a szabályozási terven jelöltek szerint
1. Gksz1 jelű építési övezetben az OTÉK 19. § szerinti funkciójú épületek építhetőek, valamint telkenként egy szolgálati lakás is építhető.
2. Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetőek el.
3. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadon álló.
4. Az építési övezetben kialakítandó legkisebb telek területméret: 300,0 m2.
5. Az építési övezet építési telkeinek legkisebb szélessége: 16,00 méter, és legkisebb mélysége: 40,00 méter új telekkialakításnál.
6. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
7. A megengedett legnagyobb beépítettség: 60%
8. A zöldfelület kialakítandó legkisebb mértéke 20 %.
9. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb homlokzat magasság: 9,0 m
10. Az előkert mérete: 5,00 méter.
11. Az építési övezetre vonatkozó egyéb előírások:
a) A kereskedelmi, szolgáltató építményekhez szükséges személygépkocsi parkoló igényt a telken belül kell megoldani.
b) Az övezetben állattartó épület építése tilos.
c) A megengedett legnagyobb homlokzat magasság az alkalmazott technológia függvényében változhat.
12. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti gazdasági terület területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
13. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
14. Légszennyezés szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírásokat kell betartani.
15. Elhelyezendő személygépkocsik száma: lakóegységenként 1 db
(2) Gksz2 jelű kereskedelmi szolgáltató építési övezet: a szabályozási terven jelöltek szerint
1. Gksz2 jelű építési övezetben az OTÉK 19. § szerinti funkciójú épületek építhetőek, valamint telkenként egy szolgálati lakás és egy tulajdonosi lakás is építhető.
2. Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetőek el.
3. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadon álló
4. Az építési övezetben kialakítandó legkisebb telekterület méret: 1000,0 m2.
5. Az övezet építési telkeinek legkisebb szélessége: 20,00 méter, és legkisebb mélysége: 40,00 méter új telekkialakításnál.
6. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
7. A megengedett legnagyobb beépítettség: 60%
8. A zöldfelület kialakítandó legkisebb mértéke 20 %.
9. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb homlokzat magasság: 9,0 m
10. Az előkert mérete: 5,00 méter.
11. Az övezetre vonatkozó egyéb előírások:
a) A kereskedelmi, szolgáltató építményekhez szükséges személygépkocsi parkoló igényt a telken belül kell megoldani.
b) Az övezetben állattartó épület építése tilos.
c) A megengedett legnagyobb homlokzat magasság az alkalmazott technológia függvényében változhat.
12. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti gazdasági terület területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
13. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
14. Légszennyezés szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírásokat kell betartani.
15. Elhelyezendő személygépkocsik száma: lakóegységenként 1 db
(3) Gip jelű ipari (egyéb ipari) építési övezet: a szabályozási terven jelöltek szerint
1. Gip jelű építési övezetben az OTÉK 20. § szerinti funkciójú épületek építhetőek.
2. Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetőek el.
3. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadon álló.
4. Az építési övezetben kialakítandó legkisebb telek méret: 1500,0 m2.
5. Az építési övezet építési telkeinek legkisebb szélessége: 30,0 méter, és legkisebb mélysége:50,0 méter új telekkialakítása esetén.
6. Az előkert mérete: 15,0 méter.
7. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
8. A megengedett legnagyobb beépítettség: 50%
9. A zöldfelület kialakítandó legkisebb mértéke: 25 %.
10. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság: 9,0 m
11. Az övezetre vonatkozó egyéb előírások: A megadott homlokzat magasság az alkalmazott technológia függvényében változhat.
12. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti gazdasági terület területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
13. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
14. Légszennyezés szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírásokat kell betartani.
18. § (1) Különleges beépítésre szánt területekre vonatkozó előírások a következőek: K/V jelű építési övezet: a szabályozási terven jelöltek szerint: - Települési vízmű kezelőjének területei
a) A területen a vízmű rendeltetésének megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetőek el.
b) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület: 300 m2
c) Az építési övezet beépítési módja: szabadon álló
d) Az előkert mérete: 0,0 m
e) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%
f) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb homlokzat magasság: 5,0 m
g) A közüzemi közművesítettség mértéke: teljes
h) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40%
i) Az építési övezetben terepszint alatti létesítmények közül csak a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, műtárgyak helyezhetőek el.
j) Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetőek el:
ja) közmű-becsatlakozási műtárgy
jb) hulladéktartály, -tároló
k) A vízbeszerzési területek (vízműkutak) 10,0 m-es sugarú védőtávolságán belül mindenfajta építési tevékenység tilos.
(2) K/Sp jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. - sport, szabadidő célú területek
a) A területen a sportpályák rendeltetésének megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetőek el. Az építési övezetben kivételes esetben szolgáltató funkciójú épületrész is kialakítható (büfé, étterem, szálláshely)
b) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület: 2000 m2
c) Az építési övezet beépítési módja: szabadon álló
d) Az előkert mérete: 10,0 m
e) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%
f) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb homlokzat magasság: 6,0 m
g) A közüzemi közművesítettség mértéke: teljes
h) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40%
i) Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetőek el:
ia) közmű-becsatlakozási műtárgy
ib) közműpótló műtárgy
ic) hulladéktartály, -tároló
id) kerti építmény
(3) K/Mü jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. - külterületi mezőgazdasági üzemek, állattartó telepek területei
a) A területen a rendeltetésének megfelelő, a funkcióhoz szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetőek el. Az új állattartó telepek korszerű technológiával létesíthetők. Az építési övezetben a tulajdonos vagy az üzemeltető részére szolgálati lakás elhelyezhető.
b) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2
c) Az építési övezet beépítési módja: szabadon álló
d) Az előkert mérete: 10,0 m
e) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%
f) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb homlokzat magasság: 9,0 m.
g) A közüzemi közművesítettség mértéke: teljes
h) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40%
j) Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetőek el:
ia) közmű-becsatlakozási műtárgy
ib) közműpótló műtárgy
ic) hulladéktartály, -tároló
id) kerti építmény
ie) siló
if) állattartó épület, kifutó
ig) fedett trágyatároló, komposztáló
(k) Elhelyezendő személygépkocsik száma: lakóegységenként 1 db
(4) K/Tu jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. - turizmus területe
a) A területen a turizmus rendeltetésének megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetőek el. Az építési övezetben kivételesen a bemutató állattartáshoz és lovas turizmushoz szükséges épületek, építmények, valamint a terület energia szükségletének biztosítása érdekében a megújuló energiahasznosítás műtárgyai (napelemek) elhelyezhetők.
b) A K/Tu jelő építési övezetben a tulajdonos vagy az üzemeltető számára egy lakó funkciójú épület vagy épületrész építése megengedett.
c) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület: 2000 m2
d) Az építési övezet beépítési módja: szabadon álló
e) Az előkert mérete: 5,0 m
f) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%
g) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb homlokzat magasság: 9,0 m
h) A közüzemi közművesítettség mértéke: teljes
i) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40%
j) Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetőek el:
ja) közmű-becsatlakozási műtárgy
jb) közműpótló műtárgy
jc) hulladéktartály, -tároló
jd) kerti építmény
(5) K/T jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. - temető területe
a) A területen a temetkezés és sírgondozás épületei és építményei helyezhetők el, úgymint ravatalozó épület, harangláb, kápolna, urnafal síremlékek, a temető gondozásához szükséges tároló, műhely épület.
b) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület: a temető területe nem osztható, új telek nem alakítható ki.
c) Az építési övezet beépítési módja: szabadon álló
d) Az előkert mérete: 5,0 m
e) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%
f) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb homlokzat magasság: 4,50 m. Ettől magasabb lehet a harangtorony, a ravatalozó és a kápolna épülete. Ezek megengedett legnagyobb homlokzat magassága 10 m lehet.
g) A közüzemi közművesítettség mértéke: hiányos
h) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40%
i) Az építési övezetben terepszint alatt csak temetkezési építmény (kripta) létesíthető.
j) Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetőek el:
ja) közmű-becsatlakozási műtárgy
jb) közműpótló műtárgy
jc) hulladéktartály, -tároló
k) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti zöldterület területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
(6) K/F jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. - földgázkút területe
a) A területen a földgázkút rendeltetésének megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetőek el.
b) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület: kialakult a telek, tovább nem oszható.
c) Az építési övezet beépítési módja: szabadon álló
d) Az előkert mérete: 5,0 m
e) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%
f) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb homlokzat magasság: 4,5 m.
g) A közüzemi közművesítettség mértéke: hiányos
h) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40%
i) Az építési övezetben terepszint alatt csak az üzemeltetési technológiához kapcsolódó műtárgyak építhetőek.
j) Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetőek el:
ja) közmű-becsatlakozási műtárgy
jb) közműpótló műtárgy
jc) hulladéktartály, -tároló
19. § A beépítésre nem szánt övezetek előírásai a következőek: Közlekedési és közmű övezetre vonatkozó előírások, A KÖu és KÖk jelű övezetek: a szabályozási terven feltüntetettek szerint
1. Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló területek Örményes közigazgatási területén az országos és helyi közutak, vasútvonalak, kerékpárutak, a járdák, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszerük és környezetvédelmi létesítmények, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgáló területek.
2. Az általános közlekedési és közműterületet a szabályozási terv KÖu és KÖk jelű övezetekbe sorolja.
3. A 2) pontban jelölt övezetekben elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
a) közlekedési építmények,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
c) igazgatási épület
d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
4. A KÖu - jelű övezetben épület csak legalább részleges közművesítettség esetén létesíthető.
5. A tervezett közlekedési területeket, létesítményeket, azok útépítési szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.
6. A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési építmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.
7. Az 1. pont szerinti terület sajátos használata, rendeltetése szerint Örményesen az alábbiakra lehet tagolni:
a) KÖu–1: M4 gyorsforgalmi út, védőtávolsága az út tengelytől számított 250 m.
b) KÖu–2: Országos mellékutak: 4204 sz. (Fegyvernek – Örményes - Kuncsorba) út, a 4207 sz. (Örményes – Kisújszállás) út települési szakasza. Védőtávolsága a külterületi szakaszokon az út tengelytől számított 50 m.
c) KÖu – 3: Települési gyűjtőutak területei. Építési területük minimális szélessége: 22,00 m, minimális burkolatszélessége: 7,00 m.
d) KÖu – 4: Települési kiszolgáló utak a település belterületén. Építési területük minimális szélessége: 12,00 m, minimális burkolatszélessége: 6,00 m.
e) KÖu – 5: Külterületi feltáró utak területei a külterületi majorok, telephelyek, földek megközelítésére. Építési területük minimális szélessége: 12,00 méter széles, burkolatszélessége: 4,50 méter.
f) KÖu–6: Külterületi mellékutak területei. Építési területük minimális szélessége: 12,00 méter széles.
g) A KÖu jelű övezetben a megengedett maximális beépítettség: 10%
h) KÖk: vasútvonal területe, meglévő Budapest – Záhony kétvágányú vasúti fővonalterülete. Védőtávolsága a vágány tengelyétől belterületi szakaszon: 50 m, külterületi szakaszon: 100 m. A vasút védőtávolságán belül épület nem helyezhető el, kivéve a vasútállomás területén. A vasútvonal mentén beépített telkeken – ha az épület az ingatlan-nyilvántartásban szerepel, - a védőtávolságon belül épületbővítés lehetséges oly módon, hogy a kialakult távolság az épület és a vágánytengely között nem csökkenhet. A beépítettség maximális mértéke: 10%
8. A közlekedési területek építési szélességét a terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy szabad építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét.
9. Külterületen a közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel.
10. Köu-5 és Köu-6 jelű külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15,00 – 15,00 méteren belül építmény nem helyezhető el.
11. Az országos és gyűjtő utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterület, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával, a kiszolgáló utakat egy- vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni. Területükön szegélymentén elhelyezhetők az út menti építmények közforgalmú gépkocsi parkolói. Minden utcát legalább egyoldali cserjesorral kell ellátni, illetőleg ennek helyszükségletét biztosítani.
12. Közmű és hírközlési létesítmény belterületen csak közterületen helyezhető el, külterületen a hálózati infrastruktúrák és külterületi vezetékek biztonsági sávját a vonatkozó jogszabályok szerint kell kialakítani.
13. Az ivóvíz kezelésére, beszerzésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületen csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység végezhető. Mezőgazdasági művelés és talajjavítás tilos, vezetéktől mentes területen sorfásítás létesíthető.
14. Új építmények létesítésekor a közterületet úgy kell kialakítani a tűzoltógépjárművek közlekedése és üzemeltetése számára, hogy azok akadálymentes útvonala biztosítható legyen.
15. A közlekedési területek gyalogos közlekedést szolgáló járdáinak padkáit gépjárműforgalmi utak kereszteződéseinél, illetve a közintézmények bejáratához vezető térburkolatot úgy kell kialakítani, hogy a kerekesszékkel és gyermekkocsival akadálymentesen használható legyen.
16. A közművesítettség mértéke: részleges
20. § (1) A Kb/Ho jelű övezetre vonatkozó előírások a következők: Kb/Ho jelű övezet: a szabályozási terven jelöltek szerint.
a) A Kb/Ho övezetben a működtetéshez szükségeges kerti építmények helyezhetők el.
b) A kialakítható legkisebb telekterület: a horgásztó területe nem osztható kisebb telkekre.
c) Az építési övezet beépítési módja: szabadon álló
d) A legnagyobb beépítés mértéke: 10%
e) A zöldfelület (vízfelülettel együtt) legkisebb mértéke: 70%
f) Az övezetben a megengedett legnagyobb homlokzat magasság: 3,50 m.
g) A közüzemi közművesítettség mértéke: hiányos
(2) A Kb/En jelű övezetre vonatkozó előírások a következők: Kb/En jelű övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. - megújuló energiaforrások hasznosítása céljára szolgáló terület
a) A területen a megújuló energiaforrás rendeltetésének megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetőek el.
b) A kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2
c) Az építési övezet beépítési módja: szabadon álló
d) Az előkert mérete: 5,0 m
e) A legnagyobb beépítés mértéke: 2%
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 70%
g) Az övezetben a megengedett legnagyobb homlokzat magasság: 5,50 m.
h) A közüzemi közművesítettség mértéke: hiányos
21. § A Zkk jelű övezetre vonatkozó előírások a következők: Zkk jelű övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint.
a) Az övezetben elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület.
b) Az övezetben megengedett maximális beépítettség: 3%
c) Az övezetben előírt minimális zöldfelület: 60%
d) Az övezetben megengedett maximális homlokzat magasság: 4,50 m
e) Az építési övezet beépítési módja: szabadon álló
f) Az előkert mérete: 5,0 m
g) A Zkk jelű övezetben épület csak legalább hiányos közművesítettség esetén létesíthető.
h) A közkertet úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival, kerékpárral megközelíthető és használható legyen.
i) Az övezetben a kialakítandó legkisebb telekterület mérete: 500,0 m2
22. § (1) Az Erdőterületre vonatkozó előírások a következők: Ev jelű övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. - védelmi célú erdőterület területei
a) Az övezetben elhelyezhető rendeltetés: erdőművelés és vadgazdálkodás
b) Az övezet területe nem építhető be.
(2) Az Eg jelű övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint - gazdasági célú erdőterületek területei
a) Az övezetben elhelyezhető rendeltetés: erdőművelés és vadgazdálkodás létesítményei.
b) Az övezet maximális beépíthetősége: 0,5%
c) Az övezetben haszonállat tartására szolgáló épület, építmény nem létesíthető.
d) Az előkert mérete: 5,0 m
(3) Ek jelű övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint - közjóléti célú erdő területe
a) Az övezetben elhelyezhető rendeltetés: erdőművelés és vadgazdálkodás mellett egészségügyi, szociális és turisztikai célok, illetve oktatási-kutatási célok megvalósítása, amelyekkel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el, valamint vadles, vendéglátás létesítményei: étterem, büfé, turistaház nyilvános WC, öltöző, állatsimogató, erdei szabadtéri sportlétesítmény. Ideiglenes jelleggel telepíthetőek sátrak, mobil árusító épületek.
b) Az övezet maximális beépíthetősége: 5,0%
c) Az övezetben állattartó épület, építmény nem létesíthető.
d) Az övezetben megengedett maximális homlokzat magasság: 4,50 m
e) Az építési övezet beépítési módja: szabadon álló
f) Az előkert mérete: 10,0 m
23. § (1) Mezőgazdasági területekre vonatkozó általános előírások a következők:
a) A mezőgazdasági övezetek földrészletei a növénytermesztési és állattenyésztési tevékenységek területei, ezért itt jellemzően a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület is építhető.
b) Az övezetben a földrészletnek csak a kivett művelési ágú, illetve intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, természetes anyag használatával. A beépítetlen és nem intenzív kertészeti művelés alatt álló földrészlet nem keríthető le.
c) Ahol az övezet előírásai megengedik épület építését ott szabadon álló beépítési módot kell alkalmazni.
d) A beépítés során legalább 10,00 méter mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 6,0 m oldalkertet kell tartani.
e) Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb 70 cm-rel emelhető ki a terepszinthez viszonyítva.
(2) Má jelű általános mezőgazdasági terület övezete: a szabályozási terven feltüntetettek szerint
a) Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos terménytárolás- és feldolgozás (mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.
b) Az Má övezetben az épületek megengedett legnagyobb homlokzat magassága: 7,50 m.
c) Az övezetben 720,00 m 2 telekterület méretet el nem érő telken építmény nem létesíthető.
d) A 720 – 1500 m 2 közötti területnagyságú telken – a nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 6%- os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
e) Az 1500,00 m2- t meghaladó területű telken épülez 3%- os beépítettséggel helyezhető el.
f) Az övezetben lakóépület 6000,00 m 2 telekterület méretet meghaladó telken helyezhető el úgy, hogy a lakóépület a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg.
g) Az övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos.
(3) Má/Ö jelű öntözött mezőgazdasági terület övezete: a szabályozási terven feltüntetettek szerint
a) Örményesen az Má/Ö jelű mezőgazdasági területek a linár rendszerű öntözéses területek.
b) Az övezetben kizárólag az öntözéses ellátáshoz szükséges berendezések és műtárgyak létesíthetők.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos.
(4) Má/K jelű korlátozott használatú, természetközeli mezőgazdasági terület övezete: a szabályozási terven feltüntetettek szerint
a) Örményesen az Má/K jelű övezet területe a Szakállas-puszta környéki az ökológiai folyosó határán belüli területek.
b) Az övezetben épület nem létesíthető.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos.
24. § A Vízgazdálkodási területekre (V) vonatkozó előírások a következők: V jelű vízgazdálkodási terület övezete: a szabályozási terven feltüntetettek szerint
a) Örményes közigazgatási területén vízgazdálkodási terület a Nagykunsági öntözőcsatorna medre és parti sávja, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, vízbeszerzési területek.
b) V – jelű övezetben – ha külön jogszabály másképp nem rendelkezik - csak a vízellátási, vízkárelhárítási (a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomások, a hullámtér használatával összefüggő létesítmények, az általános vízgazdálkodási célú vízkivételek vizilétesítményei), és a sporthorgászat célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.
c) Az övezet maximális beépíthetősége: 3,0%
d) Az övezetben megengedett maximális homlokzat magasság: 4,50 m
e) Az övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25. § (1) Jelen rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Örményes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az Örményes község helyi építési előírásairól, és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 18/2004.(XII.22.) önkormányzati rendelete.
(3) Jelen rendelet mellékletei:
1. melléklet 1/1.: SZ-0.1 SZABÁLYOZÁSI ÁTNÉZETI TERV
2. melléklet 1/2.: SZ-0.2 SZABÁLYOZÁSI TERV - SZELVÉNYEZÉS
3. melléklet 1/3.: SZ-1.1 SZABÁLYOZÁSI TERV – 1. SZELVÉNY
4. melléklet 1/4.: SZ-1.2 SZABÁLYOZÁSI TERV – 2. SZELVÉNY
5. melléklet 1/5.: SZ-1.3 SZABÁLYOZÁSI TERV – 3. SZELVÉNY
6. melléklet 1/6.: SZ-1.4 SZABÁLYOZÁSI TERV – 4. SZELVÉNY
7. melléklet 1/7.: SZ-1.5 SZABÁLYOZÁSI TERV – 5. SZELVÉNY
8. melléklet 1/8.: SZ-1.6 SZABÁLYOZÁSI TERV – 6. SZELVÉNY
9. melléklet 1/9: SZ-1.7 SZABÁLYOZÁSI TERV – 7. SZELVÉNY