Györe Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörében eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja Györe sajátos településképének védelme, fenntartása és alakítása, így különösen:

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározása, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozása,

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározása,

c) a településképi követelmények meghatározása,

d) a településképi-érvényesítési eszközök szabályozása

e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásának szabályozása,

f) az országos és a helyi védelem alá eső területek és elemek hatékony védelméhez áttekinthető, összehangolt eljárások kialakítása.

2. A helyi védelem célja

2. §

A helyi védelem célja az országos védettséget nem élvező, de a helyi örökség, a sajátos településkép megőrzése érdekében védendő építmények és területek meghatározása, az ott követendő tulajdonosi kötelezettségek és önkormányzati támogatások rögzítésével.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3. §

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja azoknak a területeknek az elkülönítése, ahol a településkép kialakult, megőrzendő sajátosságainak védelme érdekében az építkezéseket megelőzően településképi véleményezési vagy bejelentési eljárás lefolytatása szükséges.

4. A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata

4. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Értékvizsgálat: az építmény helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó dokumentum.

2. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklám közzétételére, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.

3. Helyi védett érték: az a helyi 4., 5. és 6. pontban foglalt örökség gyűjtőfogalma, amelyet a települési önkormányzat településképi rendeletében védetté nyilvánít. A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, az ott élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme.

4. Helyi védett épület és épületrész: olyan épület, épületrész, utcai vagy udvari épületszárny, homlokzat, tetőszerkezet, portál, lépcsőház, díszítmény és tartószerkezet, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, vagy építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari szempontból jelentős, megőrzésre érdemes alkotás, és ezért a helyi önkormányzat képviselő-testülete azt rendeletében védettnek nyilvánította.

5. Helyi védett természeti érték: egyedi tájértékű, jellegzetes növényzettel borított terület, amelyet a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében védettnek nyilvánított.

6. Helyi területi védelem: az a képviselő-testület rendeletével védettnek nyilvánított terület, amelynek védelme a közterületet, valamint az azzal szorosan összefüggő táj- és utcaképet, az épített, természeti és táji környezet közterületről látható elemeit egyaránt magában foglalja, tekintettel az épülethomlokzatokra, a település sziluettjére, a történeti műtárgyakra, az épületekkel szoros egységet alkotó domborzati elemekre, növényekre, kertekre, közterületi bútorzatokra és burkolatokra.

7. Információs célú berendezés : az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közcélú molinó, valamint a City Light formátumú eszköz (függőleges elhelyezésű berendezés, 118cm / 175cm, kb. 2m2  látható, papíralapú reklám közzétételére alkalmasfelülettel vagy 72”-90”col képátlójú, 16:9 arányú digitális kijelző) és City Board formátumú eszköz (2,5-3,5 m magasságú két lábon álló berendezés, 7-9 m2 látható, papír vagy fóliaalapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított rekám közzétetére alkalmas, vagy ilyen méretű digitális felület)

8. Ingatlantulajdonos: az egyedi, vagy területi védelem alá helyezett építészeti örökségi, településszerkezeti elem tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy tulajdonosi jogainak gyakorlója.

9. Könnyűszerkezetes épület: mely szerkezeti tömege 300kg/m2-nél kisebb.

10. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalamzó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

11. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.

12. Más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a közterületi hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.

13. Önkormányzati faliújság : az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, amely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre, és amely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat. 

14. Településszerkezet: a település közterületi és telekszerkezetének, az alkalmazott területhasználatnak, közterületi határvonalaknak, beépítési módoknak, és kialakult építési vonalaknak az összessége.

15. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.

16. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi

17. Védett érték: a műemlék, a nyilvántartott műemlék, és a helyi védelem alá eső objektumok gyűjtőfogalma.

18. Védett terület: a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet, és a helyi védett terület gyűjtőfogalma.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

5. A helyi védelem feladata

5. §

(1) A kulturális örökség védelme közérdek, ezen belül a helyi védelem feladata a település múltját bemutató, településképi, építészettörténeti, vagy építészeti értéket képviselő épületek, műtárgyak, képzőművészeti alkotások a jövő nemzedékek számára való megőrzése. Ennek érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

6. A helyi védelem fajtái

6. §

(1) A helyi védelem a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére (a továbbiakban: helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjed ki.

(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére

terjedhet ki.

(3) Az Önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi a 1. számú mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.

7. A helyi védelem keletkezése és megszűnése

7. §    

Az egyes, jelentős védendő értéket tartalmazó egyedi építészeti örökségek (épületek, építmények) és területek helyi védelem alá helyezését, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a jegyzőnél írásban kezdeményezheti.

8. §

(1) Az egyedi helyi védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséhez a települési főépítész értékvizsgálaton alapuló javaslatot készít, amely tartalmazza:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését és helyét,

b) az ingatlantulajdonos, illetve ingatlantulajdonosok nevét, esetleges észrevételeit,

c) a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy a védettség megszüntetésének indoklását,

d) a védett értékre vonatkozó dokumentációt és

e) amennyiben indokolt, a helyreállítási javaslatot.

(2) Amennyiben nem áll a főépítész rendelkezésre az (1) pontban meghatározott értékvizsgálat, úgy azt a 7.§-ban foglalt, kérelmet benyújtó személynek feladata elkészíteni.

(3) A területi helyi védelem elrendelésével, vagy megszüntetésével kapcsolatos döntéshez a főépítész előkészítő tanulmányt készít, amelyben leírja:

a) a védelemre, vagy annak megszüntetésére javasolt terület megnevezését és helyét,

b) a védettség elrendelését, vagy megszüntetését eredményező eseményeket,

c) a védettség elrendelését indokoló értékeket. sajátosságokat

(4) A védetté nyilvánításról és a védettség megszüntetéséről a főépítész szakmai véleményét figyelembe véve, a jegyző javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(5) A Györe Község Önkormányzat tulajdonában álló, helyi egyedi védelemre javasolt építészeti örökségi elemre vonatkozó javaslat esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(6) A helyi védelem alá vonni kívánt épületek összefüggésében folyamatban lévő hatósági eljárásokat a hatósági eljárás megindításakor fennálló védettségi viszonyok szerint kell lefolytatni.

(7) Ha helyi védettség alatt álló érték országos védelem alá kerül, a helyi védettsége automatikusan megszűnik. Ha országosan védett érték védettség szűnik meg, a főépítész külön kezdeményezés nélkül megvizsgálja az adott objektum helyi védettségének indokoltságát, és ennek eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.

9. §

 (1) A helyi egyedi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védett érték építészeti károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban a helyi építészeti örökségi elem értékével.

(2) A helyi védett épület védettsége megszüntetésének, vagy részleges bontása engedélyezésének feltételeként előírható egyes épületrésznek, vagy tartozéknak az új épületbe történő beépítését vagy megőrzését, melyet kizárólag az építésügyi, valamint az örökségvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.

(3) A helyi védett érték helyreállítását, újjáépítését követően a helyi védelem fennmarad.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló növényzetet – a balesetveszélyes állapot elhárítását kivéve - csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet csonkítani, kivágni.

10. §

(1) A helyi védelem alá tartozó objektumokról és területekről a főépítész nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartásban szerepeltetni kell:

a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,

b) a védelem típusát,

c) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását

d) a védelem rövid indokolását (különösen az épület védendő sajátosságai, védendő részei, kertépítészeti, vagy egyéb sajátosságai)

e) az objektum rövid műszaki leírását,

f) legalább 10 fotóból álló képi dokumentációt.

8. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

11. §  

(1) A 1.sz. mellékletben szereplő, helyi területi és egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) Az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat, vagy annak változtatása a helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból nem befolyásolhatja károsan.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

9. A településképi szempontból meghatározó területek kijelölése

12. §  

(1) A településképi szempontból meghatározó területekhez tartoznak a műemléki, vagy helyi védelem alá tartozó területek mellett a 2. számú térképmellékletben lehatárolt karakterű területek közül Györe: Ófalu, Újváros.

a) Ófalu településrész közterületi határai és leírása: Ófalut Újváros, illetve külterületek határolják. A két karakter határát az Árpád utcán a klasszikus parasztporták és a sátortetős épületek találkozásánál húzatjuk meg, bár a fokozatosság miatt néhány portányi átfedésben áll a két épülettípus, így a településrészek határvonala is (HRSZ: 144-145, HRSZ: 223-224). A Kossuth Lajos utcán: a Sport utca vonalában található,

b) Újváros településrész közterületi határai: Újvárost Ófalu, illetve külterletek határolják.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek műemléki környezethez, vagy a helyi védettségű területekhez nem tartozó részeinek a módosítása a Településképi Arculati Kézikönyv módosításával együtt, az arra vonatkozó eljárási szabályok mellett lehetséges.

11. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

14. §

(1) A településképi szempontból meghatározó területeken építési tevékenységgel érintett épületek:

a) a jellemzően vakolt, vagy téglaarchitektúrájú felületképzés és pasztell színezésen kívül egyéb megoldás nem alkalmazható lakóházak esetén;

b) lakóépületek esetén nem megengedett a 35°-nál alacsonyabb, vagy 45°-nál meredekebb lejtésű tetőt kialakítása; a cserépen, vagy azzal egyenértékű megjelenésű tetőfedő anyagon kívül más (pl. műanyag, bitumenes lemez, hullámpala… stb.) anyag használata;

c) a tetőgerinc utcavonallal hegyes vagy tompaszöget nem zárhat be (párhuzamos, vagy arra merőleges tetőgerinc kialakítású lehet);

d) utcai oromzat nem nyúlhat a tető síkja fölé;

e) nyílászárók kialakítása nem lehet tetősíkon túlnyúló felépítmény-jellegű, kivéve az építészeti értékek történeti helyreállítása során eredetileg fellelhető tetőfelépítmények esetén.

f) az épületek tetőfelületein, a házak orom-, vég- és tűzfalain eligazító, illetve tájékoztató tábla, festett felirat, kép -kivéve eredeti homlokzati dísz helyreállítása esetén- nem létesíthető,

g) nem helyezhető el az üzletfelirat bejárat feletti, vagy amelletti, az építészeti tagozatok nagyságrendjétől eltérő, vagy az épület homlokzatához nem illeszkedő stílusban,

h) cégérként az adott épülethez megtervezett szerkezet alkalmazható,

i) nem helyezhető el védőtet, előtető, biztonsági rács, korlát, ernyőszerkezet, zászlótartó, konzolos homlokzati lámpa az épület homlokzatától eltérő stílusban,

j) meglévő épületeken nem megengedett az üzletportál feletti előtető portálon kívüli beépítése, 80 cm-es kiállásnál mélyebb elhelyezése.

(2) A telken a zöldfelületek kialakításával kapcsolatban:

a) a 4.sz. melléklet szerinti invazív növényfajok nem telepíthetőek,

b) zöldfelületen elhelyezkedett építmények nem térhetnek el a főépület jellemző tömegképzésétől és színhasználatától

12. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

15. §

(1) Az új épületek elhelyezése, vagy a meglévő épületek átépítése, felújítása során illeszkedni kell a terület kialakult beépítéséhez, az ezzel együtt kialakult településképhez.

(2) Az új épület előkertjének illeszkednie kell a szomszédok előkertjéhez, eltérő méretű előkertek esetén az előkert mérete bármelyik szomszédéval egyező legyen.

(3) A beépítés jellemző szintszáma: 1-3 szint, az alábbiak szerint: (pince +) földszint (+ tetőtér)

(4) Közterület-alakítási terv által érintett terület a településképi szempontból meghatározó területek külterületi határa.

13. A helyi védelemben részesülő egyedi értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

16. §

(1) Helyi védett egyedi érték esetén a védelem alapját képező érték a műemlék épületeknél elvárható legnagyobb gondossággal eredeti állapotában megtartandó, helyreállítandó mind anyaghasználat, tömegformálás és homlokzati kialakítás tekintetében.

(2) Helyi védett értékek eredeti külső megjelenését, a védett érték

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) eredeti, ha az nem ismert, a feltételezhetően hasonló felületi kialakítását és színhatását,

d) eredeti épülettartozékait és felszereléseit,

e) műemlékeknél előírt módon az értékvizsgálattól függően a 10. § szerinti nyilvántartásban foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.

(3) Ha a helyi védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére, vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során a homlokzatot – ide értve a tetőt is - az eredeti állapotnak megfelelően kell kialakítani anyaghasználat, tömegformálás és homlokzati kialakítás tekintetében is. Ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani anyaghasználat, tömegformálás és homlokzati kialakítás tekintetében is.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épület tetőfelületén tetőablak akkor helyezhető el, amennyiben azok összképe az épület jellegéhez igazodik.

(5) A környezetében betöltött jelleghordozó szerepe miatt helyi egyedi védelem alá helyezett épület, épülethomlokzat, vagy egyéb építményrész esetleges anyaghasználati, tömegképzési, vagy homlokzati kialakítási hibája a felújítás során a települési főépítésszel történt egyeztetés alapján korrigálható, ha annak eredményeként egységes építészeti hatás jön létre.

(6) Helyi védett épületen fa vagy fahatású és megjelenésű homlokzati nyílászáró építhető be. Meglévő épületet érintő építési tevékenység esetén a nyílászárókat az eredeti beépítési síkban kell elhelyezni az eredetivel megegyező megjelenésű szerkezettel.

(7) Védett érték felújítása, átalakítása során a védelem alapját képező homlokzati és tömegformáló elemek nem sérülhetnek, a történetileg kialakult rendeltetés nem változhat meg.

(8) Védett épület utólagos külső hőszigetelése csak akkor, és olyan kialakítással alkalmazható, hogy az ne okozza az épület jellegének megváltoztatását, értékeinek elvesztését.

(9) A meglévő épületek helyreállításánál és új épületek létesítésénél megtiltja a hagyományos vagy azokkal egyenértékű és hasonló megjelenésű építőanyagok és homlokzatfestésen kívül egyéb megoldás alkalmazását.

(10) A kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál megtiltja a hagyományos kéményformák és felületképzéseken kívül egyéb megoldás alkalmazását. Fém burkolatú kémény nem létesíthető.

(11) A magas tetős épületeknél cserépfedés vagy azzal megegyező megjelenésű héjazat alkalmazható.

(12) Könnyűszerkezetes épület nem építhető, kivéve, ha megjelenése, tömegformálása és homlokzatának kialakítása igazodik a védettség meghatározó elemeihez.

14. A műemléki környezet és helyi védelem alá tartozó egyes településrészek sajátos előírásai

17. §

Római Katolikus templom (Keresztelő Szent János) és környezete

a) Csak a meglévő műemléki és helyi védett épületekhez illeszkedő épületek építhetők.

b) Az új, vagy átépített épületek tömegformálását, homlokzatképzését, tetőformáját és tetőfedését a szomszédos épületek homlokzatképzésével harmóniában kell kialakítani.

15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

18. §

(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a kiemelten kezelendő tájképvédelmi területbe nem tartozó területek alkalmasak.

(2) Az állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények, torony, antenna, szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni.

(3) Önálló távközlési antennatorony és szélerőmű nem helyezhető el és nem korszerűsíthető belterületen, tájképvédelmi területen, és régészeti lelőhely területen. Egyéb területeken való létesítését – nagyságtól függetlenül –megelőzően településképi bejelentési eljárás lefolytatása szükséges.

(4) Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlési hálózat építése, illetve ezek rekonstrukciós átépítése csak földkábeles megoldással történhet.

(5) A helyi védelemmel érintett területeken a sajátos éptmények és műtárgyak elhelyezésekor a településképbe illeszkedő pozíció, méret és anyaghasználat betartására különösen ügyelni kell (pl. kerítéshez/homlokzathoz illeszkedő burkolatok használata).

(6) A helyi védelemmel érintett területeken a sajátos éptmények és műtárgyak anyaghasználatát tekintve törekedni kell a tartós, időjárásálló burkolóanyagok használatára, műanyag elemek legfeljebb a műszaki berendezés biztonságos működtetéséhez szükséges mértékben alkalmazhatóak.

16. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

19. §

(1) Hűtő-fűtő berendezések külső egysége többszintes épületeknél a homlokzaton nem látható helyen erkélyen, és lapos tetőn, családi házaknál az utcáról nem látható helyen helyezhető el.

(2) Közmű- és hírközlési berendezések (gázfogyasztásmérő, homlokzati égéstermék kivezető, külső szerelt kémény, parabola antenna, stb.), valamint klímaberendezés közterületről látható módon nem helyezhető el.

(3) A kerti építmények, műtárgyak, szobrok, emléktáblák védelméről, jó karban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

17. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

20. §

Györe közigazgatási területén e rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbakban Kr.) nem engedélyezett, vagy nem szabályozott reklám közzététele.

21. §

(1) Györe közterületein reklámok és reklámhordozók csak a 20.§-ban hivatkozott rendelet keretei között helyezhetők el.

(2) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(3) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – az építési háló kivételével – nem helyezhető el.

(4) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen /Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

22. §

Györe közigazgatási területén reklámhordozók nem helyezhetők el

a) horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön

e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül sem horizontálisan, sem vertikálisan.

18. Egyes reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó szabályok

23. §

(1) Nem helyezhető el reklámhordozó, és reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.

(2) E rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza azon területeket, amelyeken reklám közzététele, illetve reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges, továbbá azon területeket, ahol nem tehető közzé semmilyen reklám illetve nem helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés.

(3) Kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor, valamint közérdekű információs célt szolgáló berendezés, hirdetőtábla helyezhető el azokon a területeken, ahol a rendelet szerint reklám nem tehető közzé reklámhordozón vagy reklámhordozót tartó berendezésen.

(4) Az Önkormányzat illetékességi területén elhelyezhető reklámhordozók száma: 10 db

24. §

A funkcionális célokat szolgáló utcabútorok elhelyezése és kialakítása nem befolyásolhatja hátrányosan a településképi megelenést.

a) A funkcionális utcabútornak kizárólag a felülete vehető igénybe reklám közzététele céljából.

b) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

c) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám közzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

d) Funkcionális célokat szolgáló más célú berendezés reklámcélra nem használható.

25. §

(1) Györe Község közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely megfelel a jelenleg meglévő utasvárók technológiai feltételeinek.

(2) Györe Község közigazgatási területén kioszk nem létesíthető.

(3) Györe Község közigazgatási területén a közművelődési intézmények számával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető, a közművelődési létesítmények e hirdetőoszlopok használatára jogosultak. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(4) Információs berendezés a gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk közlésére létesíthető, a berendezés felületének egyharmada az a)-e) bekezdések szerinti közérdekű információt tartalmazza. Egyúttal a berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére.

a) az önkormányzati működés körébe tartozó információk,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

c) A településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőséggel kapcsolatos tájékoztatás nyűjtása

d) idegenforgalmi és közlekedési információk

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

26. §

Györe Község közigazgatási területén építési reklámháló egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kihelyezhető az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra, mely egy alkalommal további 3 hónap időtartamra meghosszabbítható.

V. FEJEZET

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

19. Szakmai konzultáció

27. §

(1) Az Önkormányzat szakmai konzultációra lehetőséget biztosít a lakóépületek egyszerű bejelentésével megvalósuló építési tevékenységekkel kapcsolatban.

(2) Az Önkormányzat előzetesen írásban érkező kérelem esetén, egyeztetett időpontban lehetőséget biztosít a főépítésszel történő szakmai konzultációra és szakmai tájékoztatásra, a kérelem beérkezését követő 8 napon belül.

(3) A szakmai konzultáció tartalma a kérelmező tervező által meghatározott, a konzultációs kérelemmel együtt megküldött szöveges bemutatással és rajzos műszaki vázlatokkal a tárgyalhatóság követelményeinek megfelelően alátámasztott településképi kérdés lehet.

(4) A szakmai konzultáció eredményéről az egyeztetés befejezését követően emlékeztető készül, a 314/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 25 §. (5) és (6) bekezdésének megfelelően, amit az egyeztetés résztvevői aláírnak. A szakmai konzultációban összefoglalt megállapodások kötik az önkormányzatot a további eljárások során.

VI. FEJEZET

20. Településképi véleményezési eljárás

28. §

Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott építési engedélyezési eljárásokat megelőzően,

a) építmény, épület építése, bővítése, átalakítása esetén

aa) a műemléki környezetben történő beavatkozás esetén minden esetben.

b) helyi védelem alatt álló építményt érintő építési tevékenység esetén;

c) műemléki védettség alatt álló ingatlanokon.

21. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása

29. §

(1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, tervező, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) által írásban a Polgármesterhez címzett kérelmére indul. A véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, amihez hozzáférést biztosít a polgármester részére.

A kérelemhez mellékelt építészeti-műszaki dokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal,

b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása,

c) reklámelhelyezés ábrázolása,

d) rendeltetés meghatározása

e) rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.

(2) A kérelem tartalmazza a kérelmező nevét és címét, a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt szükséges mellékletként csatolni.

(3) A Polgármester a településképi véleményezési eljárást a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le, véleményét a városi főépítész szakmai álláspontjára alapozza. A 15 napon belül írásban megfogalmazott véleménnyel kapcsolatosan önálló jogorvoslatnak helye nincs. A döntés az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

22. A településképi véleményezés részletes szempontjai

30. §

(1) A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a 312/2012. (XI.8.) Korm. Rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.

(2) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell a

a) dfg a településképi követelményeknek való megfelelést

aa) a telepítés és beépítés módjában,

ab) a településrendezési eszköznek való megfelelésben,

ac) az épület homlokzata, homlokzatának színe és tetőzete, a tetőzet hajlásszöge, színe és anyaga esetleges tetőfelépítményei építészeti kialakításában,

ad) a homlokzat egészének stílusa, tagolása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, a szomszédos homlokzatokkal, valamint megfelel-e a korszerűség követelményeinek;

ae) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő tájékoztató és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

af) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület külső gépészeti és egyéb külső berendezései, tartozékai elhelyezésére.

b) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,

ba) a földszinti, többszintes épület esetén minden szint alaprajza a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően nem korlátozza-e, vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlan használatát,

bb) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

bc) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

bd) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok építési jogait,

be) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

bf) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése, átalakítása esetén,

bg) biztosított-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

bh) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

c) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit, hogy

ca) segíti, szolgálja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

cb) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, a meglévő, vagy telepítendő növényzetét,

cc) szükségessé tesz-e közterületet érintő beavatkozásokat és a terv tartalmaz-e erre vonatkozó javaslatokat,

cd) a közterület fölé benyúló építmény-részei, szerkezetei és berendezései befolyásolják-e a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő növényzetre.

d) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő alap, a (2) bekezdésben szereplő általános, valamint részletes szempontokat a városi főépítész szakmai véleményének kialakításakor egyaránt figyelembe veszi.

VII. FEJEZET

23. Településképi bejelentési eljárás

31. §

Györe községben az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek, beleértve a rendeltetés megváltoztatását is, illetve reklámok és reklámhordozók elhelyezése, átalakítása, valamint belterületi műtárgy elhelyezése esetén településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.

24. A bejelentési eljárás részletes szabályai

32. §

 A polgármester - a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytathat le

33. §

(1) Főépíétsz hiányában a bejelentési eljárás tudomásul vételéről szóló döntést a Polgármester állítja ki.

(2) A településképi bejelentési eljárás szakmai szempontjai:

a) a terv egyezik-e a településképi arculati kézikönyv szakmai ajánlásaival;

b) a terv betartja-e a településképi rendelet előírásait;

c) a tervezett megoldás illeszkedik-e az adott környezethez, utcaképhez

(3) A bejelentés tartalmazza:

a) a bejelentő nevét,

b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklámhordozó-elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,

d) a tervezett építési tevékenység, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,

e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.

(4) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.

34. §

A polgármester a bejelentést követően, a 2016. évi CL törvény szerinti teljes eljárásban a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.) meghatározott határidőn belül

a) a tervezett építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatást - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha a bejelentés

aa) a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek, a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek, és

ab) a tervezett rendeltetésváltozás megfelel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek;

b) megtiltja az építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését, és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha

ba) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi követelménynek,

bb) a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek, vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,

bc) a tervezett rendeltetésváltozás nem felel meg a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek;

c) megszünteti az eljárást, ha a kérelem és melléklete nem felel meg a 34. § (a) és (b) pontjában meghatározott követelményeknek, vagy az eljárás okafogyottá válik.

VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG

25. Településképi kötelezési eljárás

35. §

Az Önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök tekintetében a 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tvtv.) 8§-11§ alpján:

a) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

b) Az a) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel- a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, valamint az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi jelen rendelet 37.§-a szerint.

36. §

(1) A településképi követelmények érvényesülése érdekében a Polgármester az 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EljR.) 26/E. § előírásai szerint településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) A településképi kötelezés kiterjedhet:

a) a településképet jelentős mértékben zavaró építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására;

b) helyi védelem alatt álló épület védett értéknek minősülő részén szakszerűtlenül végzett átalakítás esetén az eredeti, vagy korábbi állapot visszaállítására;

c) a településképet zavaró, jogszabályokkal ellentétesen elhelyezett reklámhordozó, cégér, cégfelirat, hirdetmény eltávolítására, mely esetben az EljR. 26/d. § b) pontja szerint Polgármester 15 napon belül értesíti a megyei Kormányhivatalt.

26.  A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

37. §

(1) A Tvtv. 11. §-ában nevesített településkép-védelmi bírság alkalmazása a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén lehetséges

(2) A településkép-védelmi bírság mértéke:

a) településképi követelmények be nem tartása, valamint a településképi bejelentési határozatban foglaltaktól eltérő építés esetén a szabálytalanul megvalósított építményérték 40 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint;

b) településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása esetén a döntéssel érintett építési beavatkozás értékének 30 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban szereplő építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet 1. mellékletében foglalt szabályok szerint kell kiszámítani.

(4) A településkép-védelmi bírság befizetésének határideje 60 nap. A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásai az irányadók.

IX. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

27. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

38. §

(1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából pályázat útján önkormányzati támogatás adható.

(2) A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.

(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött támogatási szerződésben kell rögzíteni.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. Hatályba léptető rendelkezés

39. §

(1) E rendelet 2019. szeptember 15. napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

29. Hatályon kívül helyező rendelkezés

40. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Györe Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 6/2005. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 7. § (3) pontja, 9. § (2)-(6), valamint (9.) pontja 29. §-31. § bekezdése és 3. számú melléklete.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Györe Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 13/2017. (XI. 24.) önkormányzati rendelete.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Györe Község Önkormányzata Képviselő-testületének Településképi bejelentési eljárásról szóló 14/2017. (XI. 24.) önkormányzati rendelete.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Településkép alakításáról és védelméről szóló 6/2018. (VII.11.). önkományzati rendelete.

Györe, 2019. augusztus 29.

                        Filamella Tibor                                             dr. Dobai Sándor

                         polgármester                                                         jegyző

Záradék:

A rendelet 2019. augusztus 30. napján kihirdetésre került.

                                                                                                 dr. Dobai Sándor

                                                                                                           jegyző