Váralja Község Önkormányzati Képviselő-testülete 18/2005 (X.27..) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2016. 12. 02- 2019. 03. 31Váralja Község Önkormányzati Képviselő-testülete 18/2005 (X.27..) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatáról
Váralja község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
1. § 1. A rendelet területi hatálya Váralja község teljes közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók.
3. Szabályozási elemek:
a.) I. rendű szabályozási elemek (közlekedési elemek, területfelhasználási módok, területfelhasználási egység határa, amelyeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára és módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni),
b.) II. rendű szabályozási elemek (az a.) és c.) pontokban nem szereplő elemek, amelyeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni),
c.) III. rendű szabályozási elemek (hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők):
- Hatósági eljárásban módosítható, vagy meghatározható:
- az illetékes szakhatóság hozzájárulásával a védősávok és területek,
- telekalakítási terv alapján a hátsó telekhatáron haladó övezet-, építési övezet és területfelhasználás-szabályozási vonal, valamint a terület-felhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út.
- Önkormányzati rendeletben módosítható, vagy meghatározható:
- a belterületi határ a beépítésre szánt területek fejlesztési ütemével összhangban,
- a sajátos jogintézmények köre,
- szakvélemény alapján a helyi védett terület, építmény, vagy objektum listája.
4. A rendelet a HÜBNER Tervező KFT 25/2002. munkaszámú dokumentációjának V-1, V-2 és V-3 rajzszámú tervlapjaival együtt érvényes.
Az engedélyezés általános szabályai
2. § 1. 1
2. A földmunkával járó beruházások tervezése és engedélyezése során a kulturális örökségvédelemről szóló törvény (2001. évi LXIV. törvény) rendelkezéseit érvényre kell juttatni.
3. § 1. 2
2. 3
Geológiai általános előírások
4. § 1. 4
2. A felszínmozgásra hajlamos, bevágásokkal, tereplépcsőkkel tagolt területek beépítése előtt mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra alapozva kell tisztázni a beépítés feltételeit.
3. Ha az építési tevékenység 100 m2 alapterületet és 3 m vastagságot meghaladó bevágást érint, akkor mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokkal kell lehatárolni a partfal peremvonalát kísérő, nem beépíthető területsávot (védősáv).
4. Terepszint alatti létesítmények közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhatnak, azokat és a meglévő építményeket hatásterületükkel nem érinthetik.
5. Kertövezeti (volt zártkerti) területhasznosítású egységeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.
6. Új területek beépítésének alapfeltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és közterületeken a felszíni vizek eróziómentes és akadálytalan elvezetése biztosított legyen (lásd: HÉSZ 9. §).
7. 5
8. 6
9. Beépítésre szánt területeken, ahol a csapadékvíz elvezetése még nem megoldott, a beépítés előtt a területek vízelvezetésének vízjogi engedély (18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet) alapján történő megvalósítását engedélyeztetni kell.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
5. § 1. 7
2. A meglévő épületek felújítása és bővítés nélküli korszerűsítése, továbbá a korábbi előírások szerint engedélyezett és épült épületek bővítése engedélyezhető. Az építési övezeti, övezeti előírásoknak nem megfelelő épületek abban az esetben bővíthetők, ha:
- nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt;
- vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével;
- függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építménymagasságot, továbbá a telekhatároktól való távolság nem korlátozza az építménymagasság növelését, továbbá az építménymagasság növelése nem korlátozza a szomszédos telkek építési lehetőségét,
- a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák.
3. 8
4. Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
5. Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
Telekalakítási rendelkezések
6. § 1. Az új telkek legkisebb méreteit az építési övezeti előírások szerint kell megállapítani.
2. 9
Közterületek használata
7. § 1. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
2. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
3. A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
- hirdető (reklám) berendezés elhelyezése. Hirdető és reklámtábla különállóan lakótelken belül nem helyezhető el. Az épület homlokzatán 1 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet, fényreklám és reklám-, cég-, vagy címtábla nem helyezhető el.
- árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése,
- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely, töltőállomás) kialakítása
- köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,
- szobor, díszkút elhelyezése,
- távbeszélő fülke elhelyezése,
- építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás,
- rendezvények épületei,
- közterületen építményt az OTÉK 39. és 40. §-a alapján úgy kell elhelyezni, hogy az a közterület, közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozhatja.
4. A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.
A közművesítés mértéke, közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje
8. § 1. Közművesítettség szempontjából a beépítésre szánt területek teljes közműve-sítettségűnek minősülnek, azaz
- közüzemi energiaszolgáltatást (villamos energia és vezetékes gáz),
- közüzemi ivóvíz szolgáltatást,
- közüzemi szennyvízelvezetést és tisztítást,
- közterületi nyitott, vagy zárt rendszerű csapadékvízelvezetést kell biztosítani.
2. 10
3. A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.
4. A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók.
5. A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor.
6. 11
Az építmények elhelyezése, kialakítása
9. § 1. A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsősorban egyedi tervezésű - építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.
2. Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
4. Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.
5. Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.
6. 12
7. Terepszint alatti építmény az OTÉK 1. sz. melléklete 77. pontja szerint bárhol létesíthető, de:
a.) az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,
b.) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad számításba venni az OTÉK 25. §-ában rögzítettek szerint,
c.) a terepszint alatti főfunkció (pl. üzlet, műhely, stb.) területét a szintterület mutatóban figyelembe kell venni, (szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa).
d.) terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia, és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince- és üregviszonyait,
8. Az építési helyen belül az épületet – az építési engedélyezési eljárás során – úgy kell elhelyezni, hogy a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes lefolyása, ugyanakkor a létrehozott építmények állékonysága is biztosított legyen.
9. 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen, illetve mezőgazdasági területen gyepterületen belül, illetve táj- és természetvédelmi területen és a korlátozott használatú mezőgazdasági területeken belül nem helyezhető el.
Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok lakóterületen
10. § 1. Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi. Az állattartási rendelet korszerűsítését – jelen szabályozási rendelettel párhuzamosan, azzal szinkronban – el kell végezni.
2. 13
3. 14
4. Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok vonatkozásában a vonatkozó jogszabályban (41/1997. (V.28.) FM rendelet), valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott OTH 3003/98. számú levelében foglaltakat kell figyelembe venni (lásd: 1. sz. melléklet a HÉSZ 10. §-ához).
Járművek elhelyezése
11. § 1. Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához biztosítandó várakozóhelyek száma idényszerű használat esetében 30%-kal csökkenthető.
2. Az ideiglenes, illetőleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új várakozóhelyeket létesíteni.
3. Az OTÉK 42. §-a által előírt, illetőleg az (1) bekezdés szerint csökkentett számú várakozóhelyek 30%-a – az Önkormányzattal kötött szerződés alapján – a kapcsolódó közterületen is megépíthető.
4. Az építési engedély kiadásának feltétele, hogy az építtető a szerződésben megállapított építési költséget az Önkormányzat elkülönített számlájára előzetesen befizesse.
5. A várakozóhelyek használatára és fenntartására külön szerződést kell kötni.
Tűzvédelem
12. § 1. 15
2. 16
3. 17
4. 18
A belterületi határ megállapítása
13. § 1. A község belterületét növelni a szabályozási terven jelölt területtel, a tényleges felhasználás szándékának testületi határozattal történő megerősítését követően lehet.
2. A tervezett belterület bővítés az igények ismeretében ütemezetten történhet (lásd: 1. § 3. bekezdés c. pontja).
Településszerkezet, területfelhasználás
14. § A szabályozási terv, melyet a rendelet 15. melléklete tartalmaz-szerint:
a.) a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel;
b.) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja;
c.) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja;
d.) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
15. § A község beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
a.) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,
b.) vegyes terület (településközpont vegyes terület, központi vegyes terület): Vt, Vk,
c.) gazdasági terület (kereskedelmi szolgáltató és mezőgazdasági üzemi terület): Gksz, Gmg,
d.) különleges terület: K.
16. § A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
a.) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: KÖ,
b.) zöldterület: Z,
c.) erdőterület: E,
d.) mezőgazdasági terület: M,
e.) vízgazdálkodási terület: V.
A szabályozási elemek értelmezése, fogalommeghatározás
17. § 1. A szabályozási elemek értelmezése, fogalommeghatározása a 14. melléklet táblázata szerint.
1.1. A szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
- a szabályozási vonalat (közterület szabályozási vonal),
- a különböző rendeltetésű területeket elválasztó határvonalat,
- az építési övezet, övezet határvonalát,
- a területek rendeltetését,
- a beültetési kötelezettséget,
- az övezeti jellemzőket,
- az építési határvonalat.
2. A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után (lásd: 1. § 3. pontja a.) bekezdést).
3. A szabályozási terven irányadó elemek:
- telekalakítások javasolt határa,
- létesítendő zöldfelületi elemek,
- magánutak.
4. Az irányadó szabályozási elemek építési engedélyezési eljárás keretében módosíthatók.
5. A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása: - az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint) F/L értéke.
6. A táblázatokban a telkekre és építménymagasságra vonatkozó értékek tervezett épületre értendők, a K jel a kialakult állapotra utal.
7. Szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa (lásd: HÉSZ 9. § 7. c.) pontja).
SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI, Falusias lakóterület (Lf)
18. § 1. A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.
2. A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:
2.1. A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.
2.2. Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.
2.3. A meglévő gazdasági épület felhasználásakor
a.) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,
b.) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőző berendezést meg kell szüntetni.
2.4. A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.
2.5. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan is elhelyezhető, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.
3. A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40,0 m.
4. A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 4. melléklet szerinti táblázatok tartalmazzák.
5. Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK 35. §-a szerint kell meghatározni.
6. A területre vonatkozó részletes előírások:
a.) A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervező kérheti a megyei főépítész állásfoglalását. Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott. Keresztcsűrök zártsorúan is építhetők, fenntarthatók, újjáépíthetők.
b.) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani.
c.) A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű legyen.
7. Lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 4,0 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet.
8. A Hk jelű – szabályozási terven lehatárolt – terület nem beépíthető.
9. Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
19. § 1. A területen az OTÉK 19. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.
2. 19E területfelhasználási egységbe (területbe) a 028-as, a településre bevezető út mentén található kereskedelmi, szolgáltató területek tartoznak.
3. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 5. melléklet szerinti táblázat tartalmazza.
4. Az építési övezetben a jelenlegi telekstruktúra megváltoztatásához szükség esetén tömbönként telekalakítási terv készítendő.
5. Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 2,0.
Ipari gazdasági terület (Gip)
20. § 1. A területfelhasználási egységben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási, valamint mezőgazdasági építmények helyezhetők el.
2. A területen nem helyezhető el: egészségügyi, szociális épület, roncsautó tároló és bontó telepek.
3. E területfelhasználási egységbe az igazgatási területen kialakult mezőgazdasági üzemi területek (majorok) tartoznak.
4. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 6. melléklet20 szerinti táblázat tartalmazza.
5. Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,0.
Üdülőházas üdülőterület (Üü)
21. § 1. Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
2. A területen az OTÉK 22. §-ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el.
3. Az építési övezet építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások a 7. melléklet táblázata szerint.
4. Elő-, oldal- és hátsókert vonatkozásában az OTÉK előírásait, valamint a már kialakult beépítésre figyelemmel az illeszkedés szabályait kell alkalmazni.
Hétvégi házas üdülőterület (Üh)
22. § 1. A területen az OTÉK 23. §-ában megnevezett építmények, továbbá kialakult esetben lakó- és szállásépületek, valamint az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el.
2. Az üdülőegységek száma az övezetben telkenként legfeljebb 2 lehet.
3. Az építési övezet építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások a 8. melléklet táblázata szerint.
4. Építési engedélyezési szempontból egy üdülőegységnek minősül az a külön bejárattal rendelkező helyiségcsoport, melynek egy szobája, tisztálkodó helyisége és főzésre alkalmas területe van.
5. Az üdülőépületek tájba illesztését az engedélyezés során meg kell vizsgálni. Ennek érdekében az építésügyi hatóság az ezt igazoló tervi munkarész készítését előírhatja (fotó, a környező beépítés dokumentálása, stb.).
6. Elő-, oldal- és hátsókert vonatkozásában az OTÉK előírásait, valamint a már kialakult beépítésre figyelemmel az illeszkedés szabályait kell alkalmazni.
Különleges területek (K)
23. § 1. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
2. K-tu jelű övezet: turisztikai (vadászház…) a 9. melléklet táblázata szerint.
3. K-t és K-kp jelű övezet: temető, kegyeleti park a 10. melléklet táblázata szerint.
4. K-sp jelű övezet: sportterület a 11. melléklet táblázata szerint.
5. K-p jelű övezet: pincesorok területe a 12. melléklet táblázata szerint.
6. K-b jelű övezet: bányaterület
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI, Közlekedési, közműelhelyezési, terület
24. § 1. E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.
2. 21
3. A közutak, vasutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
4. A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.
5. Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthető, amennyiben ahhoz az út- és közműkezelők, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak.
6. Közút területét – szélességben, vagy hosszúságban – ütemezve kialakítani nem szabad.
7. 22
8. A közutak besorolása a 13. melléklet táblázata szerint.
Zöldterület
25. § 1. E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.
2. A területen legfeljebb 3,0 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.
3. A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.
4. A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.
5. A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
6. A szabályozási tervben jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.
Erdőterület
26. § 1. E területfelhasználási egységbe (területbe) védelmi célú (Ev) és gazdasági (Eg) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak, azok besorolását a mindenkor érvényes erdőgazdálkodási üzemterv tartalmazza.
2. 23
3. A területen – a kilátótornyok kivételével – építmények nem helyezhetők el, kivéve a gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények elhelyezhetők művelési ágból történő kivonással.
4. A közhasználatra szánt védőerdő területeit erdészeti eszközökkel min. 60%-os borítottsággal kell beültetni, többszinten kialakítani.
5. 24
6. Erdőtelepítésnél, fasorok létesítésénél elsősorban a tájra jellemző, őshonos, hosszú életű fafajokat kell alkalmazni.
7. Az erdősítési programokat lehetőleg a másképpen gazdaságosan nem hasznosítható földterületeken kell megvalósítani.
8. A felhagyott szemétlerakó területét rekultiválni és erdősíteni kell (Ev).
Vízgazdálkodási terület
27. § 1. E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízműterületek tartoznak, ahol az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.
2. 25
3. V-1 jelű terület: vízgazdálkodási terület, árok, patak, V-2 jelű terület: vízgazdálkodási terület, mocsár, vízállás, V-3 jelű terület: vízgazdálkodási terület, vízmű terület.
Mezőgazdasági terület
28. § 1. A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás), valamint kivételes esetben a turisztikai célú hasznosítás építményei helyezhetők el.
2. A mezőgazdasági rendeltetésű terület beerdősíthető. A beerdősített, erdő művelési ágként nyilvántartott mezőgazdasági területekre az OTÉK erdőterületre vonatkozó építési előírásai érvényesek.
3. A turisztikai hasznosítás céljára szolgáló létesítményekre csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás lefolytatása alapján adható építési engedély.
4. A község mezőgazdasági területe – építési szempontból – az alábbi területegységekre tagolódik:
a) Má-0 jelű nem beépíthető mezőgazdasági terület. A privatizáció során a kialakult földrészletek az övezetben tovább nem oszthatók.
b) Má-1 – általános – mezőgazdasági terület, az alapfunkciót nem korlátozza környezet- tájvédelem, ökológiai érdek.
c) Má-2 – gyep, legelő – olyan korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület, ahol az alapfunkció mellett a környezet-, tájvédelem, ökológiai értékek is jelentősek. Gyepterületek szántófölddé nem minősíthetők át.
d) Má-3 – gyümölcsös rét – olyan korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület, ahol az alapfunkció mellett a környezet-, tájvédelem, ökológiai értékek is jelentősek. A területek szántófölddé nem minősíthetők át.
e) Mk – kertes mezőgazdasági területek (a volt zártkerti gyümölcsös és szőlő területek), melyen belül szőlőművelés, kiskertes gazdálkodás folytatható.
5. A mezőgazdasági területen az építés az OTÉK 29. § (3) – (4) bekezdéseiben foglalt előírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet:
a.) Az Má-0 jelű területeken épület nem létesíthető. Kivételt képeznek a *-gal jelzett területek, ahol csak a rideg állattartáshoz különösen indokoltan szükséges épület helyezhető el. Telekalakítás, beépítés szabályai:
- a földrészleten a legeltetéses állattartáshoz szükséges állatszállás max 1 %-os beépítettséggel, max 3,0 m-es építménymagassággal, szabadonálló beépítési móddal helyezhető el.
- a területen épület építési engedély alapján végezhető, a DD-KTVF mint illetékes szakhatóság bevonásával.
- épület (természetes építőanyagokból) kizárólag favázas, kévefedéses karám formájában építhető.
b.) Az Má-1 jelű területeken
- 10 000 m2-t el nem érő területű földrészleten építményt elhelyezni nem szabad. Rendezett terepszint alatti pince és növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhető,
- 10 000 – 60 000 m 2 közötti területnagyságú földrészleten 3%-os beépítettséggel elsősorban a gazdálkodás és tárolás célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. Egy épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 150 m2-t,
- 60 000 m 2 telekterület felett lakóépület is elhelyezhető úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,5 m lehet.
c.) Az Má-2 jelű gyep művelési ágú területeken a földrészlet max. 2%-os nagyságrendjében a legeltetéses állattartást, a pihenést, a testedzést, tájékoztatást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el.
d.) Az Má-3 gyümölcsös rét művelési ágú övezetben építmény csak a 10 000 m2-nél nagyobb telken helyezhető el épület, maximum 2,0% beépítettséggel.
6. 26
7. A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedően kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervező kérheti a megyei főépítész állásfoglalását.
8. Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:
- A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki az OTÉK 29. § 5. pontja szerint.
- 27
- A birtokközpont és kiegészítő központ kialakításához előzetes elvi építési engedélyt kell kérni.
- A birtokközpont teljes körű közművesítettségét biztosítani kell.
9. A mezőgazdasági területeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre, valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.
10. A kertövezet a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű kertterületek tartoznak. Az övezetre vonatkozó előírások:
a.) A kertövezetben állattartásra szolgáló építmény nem építhető.
b.) Telekalakítás, beépítés szabályai:
- A kertövezetben csak 1000 m2-es, vagy azt meghaladó, közterületről, vagy magánútról megközelíthető új földrészletek alakíthatók ki, melyek minimális szélessége: 20 m.
- A földrészleteken egy nettó 30 m2-es alapterületet meg nem haladó alapterületű, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület helyezhető el. Különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető. Árnyékszék csak a főépülettel együtt helyezhető el.
- Az épület a növényzeti, domborzati, megközelítési, tájolási stb. adottságoknak megfelelően a telken szabadon elhelyezhető, azonban a tájkép védelme érdekében az épület tetőgerincének magassága a mindenkori domborzat legmagasabb pontja alatt maradjon (a dombok gerincei ne épüljenek be).
- A szomszédos telektől olyan távolságokat kell megtartani, hogy az elhelyezni kívánt épület mellékfunkciói (pl. pince földdombja, épület körüli víztelenítés, stb.) a szomszédos telkek használatát ne zavarják. Épület elhelyezés esetén az OTÉK-ban előírt tűztávolságot kell megtartani.
- Az előkert mélysége minimálisan 5,00 m .
- Új épület a meglévő dűlőút tengelyétől minimum 10,0 m-re helyezhető el.
- Az épület a növényzeti, domborzati, megközelítési, tájolási stb. adottságoknak megfelelően a telken szabadon elhelyezhető, azonban a tájkép védelme érdekében az épület tetőgerincének magassága a mindenkori domborzat legmagasabb pontja alatt kell, hogy maradjon (a dombok gerincei ne épüljenek be).
- A telken garázs nem létesíthető.
c.) A gazdasági épület előírásai:
- 28
- 29
- A gazdasági épület földszintes, legfeljebb 3,50 m-es építménymagasságú lehet. A lejtő felőli oldalon a homlokzatmagasság maximum 5,5 m lehet. Az épület tetőtere beépíthető.
- A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedően kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervező kérheti a megyei főépítész állásfoglalását.
- Az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, műanyag, azbesztcement, hullámlemez, műpala nem alkalmazható.
d.) Pince, kerítés, támfal:
- Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.
- A pince közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 3 m-re közelítheti meg.
- A kertövezet területén kerítés csak élősövényből létesíthető.
- A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel), támfalakkal kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme kötelező. A támfal magassága az 1,5 m-t nem haladhatja meg.
11. A termőföldön történő beruházásokat a talajvédelmi beruházások károsítása nélkül kell megvalósítani.
12. Gondoskodni kell a meliorációs beruházások során elkészült úthálózat fenntartásáról.
13. Telkesítéseknél, az úthálózat módosításainál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő a deflációs, eróziós kártételek, valamint szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását.
14. 30
Értékvédelem, Műemlékek védelme
29. § A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján műemléki védelemre javasolt épületek a 2. sz. mellékletben31 szerepelnek. A védelem kimondásáig ezen épületek helyi védelemben részesülnek.
Helyi védett épületek
30. § A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi védelemben (HV) részesülnek a 2. sz. mellékletben szereplő épületek.
31. § A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.
32. § 1. A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje / alapvető tömege, utcai és udvari (tornácos) főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok - lényegében a védelem tárgya - nem változhat.
2. Védett épület bővítése az oldalhatár mentén ill. rövid keresztszárnnyal az udvari részen történhet. A keresztszárny a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után helyezhető el, így a lakóház eredeti tömegéből és tornácából a nagyobb rész érintetlen maradhat.
3. A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.
4. 32
33. § 1. A tulajdonos köteles az épület, építmény jókarban tartásáról gondoskodni, azt a meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.
2. 33
3. A védett épületek helyreállítási, állagmegóvási munkáit az Önkormányzat indokolt esetben támogathatja.
Egyedi tájértékek, régészeti lelőhelyek védelme
34. § 1. A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében alkalmazni kell a kulturális örökség védelméről szóló vonatkozó törvényt (2001. évi LXIV. törvény), mivel ezek a törvény erejénél fogva ex lege védettek.
2. A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a vonatkozó törvény (2001. évi LXIV. törvény) szerint régészeti érdekű területek.
3. 34
4. 35
5. 36
6. 37
7. 38
8. A HÉSZ 3. sz. melléklete39 tartalmazza a régészeti lelőhelyek és a védelemre tervezett területek felsorolását.
Környezet- és természetvédelmi szabályok, Környezet- és tájvédelem
35. § - Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág-, táj- és természet védelmére, a települési környezet megóvására, zaj- és rezgések elleni védelemre, valamint a hulladékkezelésre.
- 40
1. 41
2. 42
3. 43
4. 44
5. 45
6. 46
7. 47
8. 48
9. 49
10. 50
- 51
1. 52
2. 53
3. 54
4. 55
5. 56
6. 57
7. 58
8. 59
- Speciális eljárási szabályok
1. Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jelenleg: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.]
2. A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jelenleg: A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.]
3. Váralja a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint “A” fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet. [Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet és a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet határértékei betartása szerint történhet.]
4. Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet szerint.]
5. A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
6. Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17. § (4) bekezdése és 18. §-a.]
7. Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint.]
8. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. [Jelenleg: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.]
9. Váralja településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
10. A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]
11. Gondoskodni kell a településen keletkező kommunális szennyvíz, szennyvíziszap elhelyezéséről. Kommunális szennyvíz, szennyvíziszap, egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezése a talajvédelmi hatóságok engedélyével lehetséges. [Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 66. §-a előírásai, illetve a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet szerint.]
36. § - Növénytelepítési előírások
I. A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:
1. Az ingatlan déli és nyugati határától:
a.) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m ;
b.) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m ;
c.) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint a a d.) és e.) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m ;
d.) cseresznyefa esetében 2,5 m ;
e.) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m ;
2. Az ingatlan északi és keleti határától:
a.) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m ;
b.) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m ;
c.) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m ;
d.) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m ;
e.) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m ;
f.) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m;
g.) cseresznyefa esetében 5,0 m ;
h.) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m .
II. Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a.) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m ;
b.) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni). A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.
3. A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.
4. Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. § (7) bekezdése szerint fásítani kell.
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
37. § 1. A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – azok aktualitása esetén – az Étv. 17. §-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint.
2. Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
2.1. Építésjogi követelmények:
- 60az Étv. 19. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények szerint.
2.2. Elővásárlási jogi követelmények: Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken elhelyezkedő ingatlanok esetében:
a.) A terv szerinti új közterületek területeire,
b.) A terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak. Az elővásárlási jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.
c.) Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22. §-a tartalmaz.
2.3. Településrendezési kötelezések:
a.) Helyrehozatali kötelezettség: lásd: Építészeti értékek esetében
b.) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védőerdő sávok) fásítást ír elő.
2.4. Helyi lakó- és kiszolgáló út céljára történő lejegyzés: a tervezett lakó- és kiszolgáló út létesítésére, szélesítésére kijelölt területsávok.
2.5. Újonnan kialakítandó beépítésre szánt területeken az építtetők a belterületbe vonással, művelési ágból történő kivonással, telekalakítással, tervezéssel, közművesítéssel, út- és járdaépítéssel kapcsolatos költségeket teljes egészében, illetve az önkormányzattal történő megállapodásnak megfelelő mértékben vállalják.
2.6. Határidő nélküli telekalakítási, illetve építési tilalom területének határa: A lehatárolást a szabályozási terv tartalmazza. Ezekre a területekre építési tilalmat rendelünk el.
Záró rendelkezés
38. § (1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetéstől számított 30. napon, 2005. XI. hó 28. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(2) 61E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
2. melléklet
3. melléklet
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Módosította 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Módosította 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Hatályon kívül helyezte 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Módosította 15/2016. (XII.1.) számú rendelet. Hatályos: 2016. december 2.
Módosította 13/2009. (XI.24.) számú rendelet. Hatályos 2009. november 24.