1. § (1) E rendelet hatálya Mucsi község közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet csak a mellékelt M=1:4 000 méretarányú, SZT-1 jelű belterületi és az M=1:10 0000 méretarányú, SZT-2 jelű külterületi szabályozási tervlapokkal (továbbiakban: Szabályozási terv) együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.

(3) Jelen építési szabályzat mellékletei:

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:

(2) Az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.

4. § A belterületbe vonható területeket az 1. melléklet és a Szabályozási terv tartalmazza.

5. § (1) Telekalakítás akkor végezhető, ha:

(2) Építési telek csak abban az esetben alakítható, ha az eljárás eredményeként nem jön létre:

(3) A beépítésre szánt területeken az építési telkek legkisebb területei esetében a kialakult telkek tovább nem oszthatók.

(4) A település területén közműterület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(5) Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.

6. § (1) A település beépítésre szánt részén,

(2) Belterületen, amennyiben egy meglévő építési telek nagysága nem elégíti ki az építési övezet teleknagyság méretére vonatkozó előírásokat, de nagyobb mint 550 m², és a (1) bekezdésében foglalt minimális szélességi méreteket eléri, úgy beépíthető.

(3) Ha egy építési telek területe vagy szélességi mérete a (1),(2) bekezdésben foglalt minimális méreteket nem elégíti ki, úgy:

(4) Ha egy meglévő épület beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól, a meglévő épület – ha az övezet egyéb előírásait kielégíti - felújítható, tetőtere beépíthető, az építési helyen belül bővíthető, de új épület csak az övezet előírásai szerinti építési helyre építhető.

(5) A település beépítésre szánt területén a kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a telek be nem építhető része, a kerti medence, vízfelület, gyephézagos térburkolat, valamint a terepszint alatti létesítmény feletti beültetett kertrész 50 %-a.

7. § (1) A beépítésre szánt területen a csatornahálózat kiépítését követően - új épület építése csak teljesen közművesített építési telken lehetséges.

(2) A teljes közművesítettség feltételeként előírt csatornahálózat kiépítéséig zárt engedélyezett szennyvíztároló vagy alternatív szennyvíztisztítási technológia alkalmazása esetén is építhető épület.

(3) A közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás kötelezettsége azokat a telkeket nem érinti, ahol olyan alternatív szennyvíztisztítási technológiát alkalmaznak, amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel.

(4) Külterületen található, belterülethez közvetlenül nem kapcsolódó övezetek telkei részleges közművesítettség esetén is beépíthetők. A részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi ivóvízellátás kötelezettsége e területeken azokat a telkeket nem érinti, ahol az ivóvízellátás egyedileg, az ÁNTSZ által elfogadott módon megoldott.

8. § A település területén távközlési magasépítmény, adótorony, 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop:

9. § (1) A település területén az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja az alábbi:

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala:

(3) Saroktelek esetében, a telek beépítési módjának figyelembevételével, az építési helyet az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon.

(4) Az előkert, mely egyben építési vonal is:

(5) Amennyiben egy foghíjtelket utcavonalas beépítésű épületek vesznek körül, az új épület előkertje 0 és 2,0 m között szabadon megválasztható.

(6) Fekvő telek esetében az építési hely meghatározásánál a hátsókert 0 méterrel vehető figyelembe.

10. § (1) Az országos művi értékvédelem alá eső épületeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések irányadók.

11. § (1) A település régészeti területeit a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) A régészeti érintettségű területen, a Szabályozási terven jelölt kiterjedésben a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

12. § (1) A településen a 3. számú melléklet szerinti - Szabályozási terven jelölt - építmények részesülnek helyi védelemben.

(2) A helyi védett épület bővítése felújítása során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások végezhetők. Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén az örökségvédelmi hatástanulmány iránymutatásai szerint kell eljárni.

(3) A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél

(4) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(5) Helyi védett építmények bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

13. § (1) Helyi védett épületek nyílászáróinak osztását az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani.

(2) Helyi védett épület közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

(3) Helyi védett építmények felújítása során az örökségvédelmi hatástanulmány útmutatásait figyelembe kell venni.

(4) Helyi védelem alatt álló műtárgyak, keresztek, kőképek, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.

(5) Védelem alatt áll a temető területén minden 100 évnél idősebb kereszt, emlék, amelyekre a helyi védett építményekre vonatkozó védelmi előírások alkalmazandók.

14. § (1) A település területén nem alkalmazhatók az alábbi építési anyagok:

(2) Az épületek egyik homlokzati felületre számított építmény magassága sem haladhatja meg az övezetben előírt építménymagasság + 1,50 m-t.

(3) A település beépítésre szánt területén az építési telek utcavonalán tömör kerítés nem építhető. Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,50 m lehet.

(4) Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t.

(5) A homlokzatfelújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

15. § (1) A település területén beültetési kötelezettség terheli a Szabályozási terven jelölt és a 4.melléklet szerinti ingatlanokat.

(2) A beültetési kötelezettség tekintetében az Építési törvény 29. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(3) A beültetési kötelezettséget az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

16. § (1) A település területén óriásplakát nem helyezhető el.

(2) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.

(3) A település területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.

17. § (1) A település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek megóvását, az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartásával biztosítani kell.

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:

18. § (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, a Natura2000, a tájképvédelmi területek (továbbiakban védett területek) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területekre és a Natura2000 területekre a vonatkozó jogszabályok előírásai a mérvadóak.

(3) Védett területeken

(4) Védett területeken adótorony, magasfeszültségű villamos távvezeték, távközlési magasépítmény nem létesíthető.

(5) A helyi védelem alatt álló fa kivágása csak életveszély-elhárítás, viharkár, vagy a fa betegsége miatt lehetséges kizárólag engedély alapján, kertészeti szakvéleménnyel alátámasztva. A szakvéleményben rendelkezni kell a kivágott fa pótlásának módjáról.

(6) A helyi védelem alatt álló fák lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül nem helyezhető el új épület, és a gyökérzónát károsító építmény.

19. § (1) Tájképvédelmi területen csak tájba illeszkedő épület helyezhető el.

(2) Tájképvédelmi területen külterületen új lakóépület, illetve 300 m² alapterületet vagy 6,0 méteres építménymagasságot meghaladó épületek építése esetén a tájbailleszkedést látványtervvel kell alátámasztani.

20. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

(2) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telek határán teljesülniük kell.

(3) A roncsolt és szennyezett felszínű területeket, a közegészségügyi, környezetvédelmi és tájvédelmi követelményeknek megfelelően kell helyreállítani, és a szabályozási terven meghatározott cél szerint kell újrahasznosítani.

(4) Nagy- és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakófunkciójú épülettől 15 m-nél, kishaszonállat esetében 5 m-nél távolabb kell elhelyezni.

(5) Állattartó építmény élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.

21. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.

(2) A hatályos, felszín alatti vízminőség-védelmi előírásokat tartalmazó jogszabály szerint – a felszín alatti vízminőség-védelem szempontjából a település érzékeny besorolású terület, és a besorolásnak megfelelő előírások alkalmazandók.

(3) A beépítésre szánt területeken új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvizek törvényben előírt módon történő kezelése megoldott és biztosított.

(4) A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, valamint a talaj állapotát veszélyeztetik.

(5) A kisvízfolyások, árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról a tulajdonosoknak folyamatosan gondoskodni kell.

(6) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelmét biztosítani kell.

22. § (1) Külterületen új állattartó épület, mezőgazdasági telephely felszíni vizek partélétől számított 100 méteren belül nem létesíthető.

(2) A felszíni, felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében, veszélyes hulladékot, növényvédőszert, műtrágyát, útsózási anyagot kizárólag engedélyezett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóedényben, fedett helyen, építményben lehet elhelyezni.

23. § (1) A településre az általánosan érvényes levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak.

(2) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a település közigazgatási területén nem folytathatók.

24. § (1) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, amely nem okoz talajszennyezést.

(2) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, melynek hatására az erózióveszély nem növekszik.

25. § (1) Talajmozgatással járó tevékenység végzése illetve, a terület elő készítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(2) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

(3) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(4) Tilos a tisztítatlan szennyvizeket közvetlenül a talajba juttatni.

(5) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, melynek hatására az erózióveszély nem növekszik.

(6) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.

26. § (1) A település közigazgatási területére hulladék más településről – az újrahasznosítást kivéve – nem szállítható.

(2) Veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró módon történő elszállításáról, ártalmatlanításáról.

(3) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, hígtrágyás technológiájú állattartó telep a település az igazgatási területén nem létesíthető.

(4) A település területén kialakuló vadlerakók felszámolandók, kialakulásukat meg kell előzni.

(5) Szelektív hulladékgyűjtő szigetek a település közterületén helyezhetők el.

27. § (1) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(2) A település belterületén a tényleges zajszintet és rezgésszintet évenkénti rendszeres mérésekkel ellenőrizni kell.

28. § (1) A település területén új beépítés feltétele, hogy a beépítésre tervezett telken és a közterületeken a felszíni vizek akadálytalan, eróziómentes elvezetése biztosított legyen.

(2) Terepszint alatti építmények közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik.

29. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

(2) A káros hatású tevékenység hatása nem közelítheti meg a már kialakult más rendeltetésű övezeteket a védőtávolságnál jobban. (Védőtávolság hiányában a környezetvédelmi határértékeknek a telekhatáron kell teljesülniük.)

(3) A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül épület nem helyezhető el.

30. § A település területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

31. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel szabályozott építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen gazdasági épületek is elhelyezhetők.

(2) Falusias lakóterületen önálló épületként elhelyezhető:

(3) Falusias lakóterületen önálló főépületként kivételesen elhelyezhető:

(4) Falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető üzemanyagtöltő állomás.

(5) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:(5a) Az építési övezetek építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetőek be a 7.§ (1)–(3) bekezdésének figyelembevételével.

32. § (1) Az építési övezetek építési telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést.

(2) Az építési övezetekben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

(3) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése

(4) Falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: siló, ömlesztett anyag és folyadéktároló.

(5) A falusias lakóterület építési övezet területén kizárólag magastetős épület építhető 37-42°közötti tetőhajlásszöggel, az utcára merőleges tetőgerinccel.

(6) Az építési övezetek területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek elhelyezhetők a 20. § (4)–(5) bekezdések figyelembe vételével.

33. § (1) A Szabályozási terven a telek be nem építhető részeként jelölt területen épület nem helyezhető el.

(2) A Szabályozási terven jelöltek szerint az építési telek be nem építhető részét figyelembe kell venni. Kizárólag a telkek – a szabályozási terven jelölt - utcafronttól számított 80 m mély telekrésze építhető be. A beépítési %, és minimális zöldfelület megállapításakor a telek be nem építhető részét figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság földszintes gazdasági épületek esetén az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság + 1,5 m, amennyiben a gazdasági épület a főépület által a közterület irányából takart és nem rontja a településképet.

(4) Lf3 övezetben templom esetén az építménymagasság a kialakult építménymagasságnak felel meg.

34. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a Szabályozási terven Gksz jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen önálló épületként elhelyezhető:

(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen elhelyezhető: oktatási, egészségügyi, szociális épület.

(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(4b) Az építési övezetek építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetőek be a 7.§ (1)–(3) bekezdésének figyelembevételével.

35. § (1) Az építési övezetek területén több fő funkciójú épület is építhető.

(2) 300 m² alapterületet vagy 6,0 m építménymagasságot meghaladó épületek építése esetén látványtervet kell készíteni.

(3) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen épület csak a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el.

36. § Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

37. § (1) Különleges terület - sportterület a Szabályozási terven K-sp jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület - sportterületen kizárólag:

(3) A különleges terület - sportterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(4) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be a 7.§ (1)–(3) bekezdések figyelembevételével.

(5) Az építési övezet telkien több funkciójú épület építhető.

38. § (1) A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület, a Szabályozási terven K-mü jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban a nagyüzemi állattartást szolgáló állattartó majorok, valamint egyéb jelentős környezeti hatással járó mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi területen önálló épületként elhelyezhető:

(3) Ipari gazdasági terület agráripari területen önálló főépületként kivételesen elhelyezhető: a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület

(4) A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(5) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhető be a 7. (1)–(3) bekezdések figyelembe vételével.

39. § (1) Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.

(2) 300 m² alapterületet vagy 6,0 m építménymagasságot meghaladó épületek építése esetén látványtervet kell készíteni.

(3) Különleges terület mezőgazdasági üzemi területen épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el.

(4) A K-mü jelű övezetben a minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 10 m-es sávban többszintű növényzet (gyep-, fa- és cserjeszint) telepítése kötelező a szabályozási terven jelöltek szerint.

40. § A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

40/A. § (Zkp, Zkk) (Ev) (Et) (Má-sz) (Má-gy) (Má-sző) (Kk-t) (V) (Köu)

41. § (1) Zöldterület: közpark, közkert a Szabályozási terven Zkp, Zkk jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely növényzettel fedett, elsősorban pihenést, kikapcsolódást szolgáló közterület.

(2) Zkp övezetben elhelyezhető

(3) Zkp jelű zöldterületen az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal helyezhetők el. A terület hiányos közművesítettség esetén is beépíthető.

(4) A zöldterület legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, melynek legalább 1/3-át többszintű (gyep, cserje, fa) növényzetnek kell takarnia.

(5) Zkk jelű övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények és köztárgyak.

(6) Zkk jelű zöldterületen épület nem helyezhető el.

42. § (1) A Zkp, Zkk jelű övezetekbe tartozó közpark létesítése, rekonstrukciója csak kertépítészeti terv alapján történhet.

(2) Az övezet területén közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével – valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.

(3) A település területén található közparkok, közkertek területe csak közcélból csökkenthető illetve osztható fel.

(4) A zöldterületen csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – nem mérgező, allergiát és betegséget nem okozó – növények telepíthetők.

43. § (1) Erdőterület a Szabályozási tervén az „E” jellel szabályozott erdő művelési ágú, és/vagy a Szabályozási terv erdősítésre kijelölt területe.

(2) Az erdőterületek elsődleges rendeltetésük szerint

(3) Az erdősítésre javasolt területeken az erdő művelési ág létrejöttéig, illetve a terület legalább 75%-ban történő erdősítéséig a területeken kizárólag az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható, épület nem építhető.

(4) Az erdőterületen kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi, illetve természetvédelmi céllal létesíthető az erdészeti hatóság engedélyével.

44. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületek a Szabályozási terven Ev jellel jelölt övezetbe tartoznak, mely elsődlegesen a természeti környezet és különböző környezeti elemek, a természetközeli ökoszisztémák, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.

(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(3) A védelmi erdők területén az erdőgazdasági műveléshez, vagy közérdekből szükséges infrastruktúra elemei, illetve az OTÉK-ban felsorolt építmények – távközlési és energetikai magas építmény, adótorony, antenna kivételével – akkor helyezhetők el, ha azok az erdő természeti és védelmi rendeltetését nem akadályozzák.

45. § (1) A turisztikai rendeltetésű erdőterületek a Szabályozási terven Et jellel jelölt területek, melyek teret biztosítanak a természet értékeit megőrző szelíd turizmus, s az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra létesítményei számára.

(2) Turisztikai rendeltetésű erdők területén természetvédelmi céllal elhelyezhetők a pihenést, az erdőhöz kötődő rekreációt szolgáló, valamint oktatási, bemutatási, szállás és vendéglátó épületek, építmények, valamint erdőgazdasági épület megléte esetén legfeljebb 2 egységes lakóépület helyezhető el. Az építés feltételei:

(3) Tervezett erdő esetén – az övezeti előírások szerinti - építmények elhelyezése csak az erdőtelepítést és erdő művelési ágba sorolást követően történhet.

46. § (1) A mezőgazdasági területet a szabályozási terv az alábbi övezetekre osztja: általános mezőgazdasági terület (Má)

(2) Mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: legalább hiányos.

47. § (1) Az általános mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Má jellel szabályozott terület. Az általános mezőgazdasági területbe az árutermelő mezőgazdasági termelésre alkalmas szántó, gyep és szőlő területek tartoznak.

(2) Az általános mezőgazdasági területek az építmény-elhelyezés szempontjából

(3) Általános mezőgazdasági területen lakóépület önállóan nem építhető.

48. § (1) A Szabályozási terven Má-sz1 és Má-sz2 jellel jelölt övezet az elsődlegesen szántóföldi árutermelő gazdálkodásra kijelölt terület.

(2) Má-sz1 jelű övezetben a növény- és gyümölcstermesztés, a környezetet nem szennyező állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető.

(3) Az Má-sz1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a kialakítható és beépíthető legkisebb telek területe 30000m2 (3Ha)

(b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 50m

(4) Má-sz1 jelű övezetben művelés alól kivett, korábban kialakított tanya (lásd: fogalommagyarázat) területen lakóépület, mezőgazdasági hasznosítás gazdasági építménye és terepszint alatti pince építhető maximum 3% beépítettséggel, amelyen belül a lakóépület alapterülete a maximum beépítettség fele lehet.

(5) Az Má-sz2 jelű övezetben épület, építmény nem helyezhető el.

49. § (1) A Szabályozási terven Má-gy1 és Má-gy2 jellel jelölt övezet a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodás, valamint a hagyományos legeltetéses állattartás és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzésére, és az ahhoz szükséges építmények, valamint lakóépületek elhelyezésére szolgál

(2) Az Má-gy1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők

(3) Az Má-gy2 jelű övezetben építmény nem helyezhető el, meglévő épület, építmény felújítható.

50. § (1) Má-sz1 és Má-gy1 övezetben az övezeti előírásoknak megfelelő funkcióval és építményekkel az OTÉK¹ szerinti birtokközpont kialakítható abban az esetben, ha az OTÉK² szerinti „mezőgazdasági birtoktest” bizonyítottan létezik és legalább 20 ha (200.000 m²) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 10.000 m² (1ha), a birtoktest 5%-ának megfelelő nagyságú lehet. A maximális beépítettség 30%.

(2) Birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti, és a telek közútról, vagy önálló helyrajziszámon nyilvántartott magánútról megközelíthető.

(3) A birtokközpont épületegyüttese körül 10 m széles takaró erdősáv létesítendő a kistájra jellemző honos fajokkal.

(4) Má-sz1 és Má-gy1 övezet területén új épület a telekhatártól legkevesebb 10 méter távolságra létesíthető.

(5) Má-sz és Má-gy övezetekben csak legeltetéssel vagy intenzív kertészeti műveléssel hasznosított földrészlet keríthető le, egyéb földrészlet körül kerítés nem építhető.

51. § (1) A szabályozási terven Má-sző jellel jelölt terület elsősorban nagyüzemi jellegű árutermelő szőlő- és gyümölcstermesztésre kijelölt terület.

(2) Má-sző jelű övezetben az alábbi épületek helyezhetők el:

(3) Az Má-sző jelű övezetben építményelhelyezés kizárólag legalább 80%-ban szőlő (gyümölcs) művelésű területen lehetséges. Az övezetben található meglévő épületek felújíthatók.

(4) Má-sző jelű övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:

52. § Különleges beépítésre nem szánt területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők: temető (Kk-t)

53. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető terület a Szabályozási terven Kk-t jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál

(2) A Kk-t jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők

(3) Az övezetekben a megengedett legnagyobb építménymagasság harangtorony, illetve harangláb építése esetén az építési övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság + 3 m.

(4) A temető telekhatára mentén, telkén belül min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó.

54. § (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven "V", "Vv" illetve "Vh" jellel jelölt területfelhasználási egység.

(2) A "V" jelű övezet a folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.

(3) A "Vv" jelű övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.

(4) A "Vh" jelű övezetbe a település területén horgásztó céljára hasznosítható vízfelület tartozik.

(5) Vízgazdálkodási területen kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

(6) Vízgazdálkodási területen a „Vh” jelű övezetben hektáronként legfeljebb 10 horgászállás létesíthető. Más vízgazdálkodási övezetben horgászállás nem létesíthető.

55. § (1) A vízfolyások mellett 6,0-6,0 m szélességű parti sáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény nem lehet, de a galérianövényzet megőrzendő.

(2) A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül csak olyan tevékenység folytatható, mely a vizeket nem szennyezi, valamint a vizes élőhelyek állapotát nem károsítja.

56. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a Kö-u jellel jelölt területfelhasználási egység, melyhez közlekedést szolgáló területek, közlekedési területek ill. a hozzá csatlakozó közlekedésüzemi létesítményi területek tartoznak.

(2) A közforgalom elől el nem zárt magánutak kialakítását telekalakítási terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások figyelembe vételével. A település területén 6,0 m szélesség alatt magánút nem alakítható ki.

(3) Az építési (szabályozási) szélességen belül a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl.: várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség), a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető az út kezelőjének hozzájárulásával.

(4) Közlekedési létesítmények védőtávolsága, védőterülete:

(5) Közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását a Szabályozási terv tartalmazza:

57. § (1) A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat külön helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozhatja meg.

(2) A koncentrált parkolási igények kielégítésére a település területén az alábbi helyeken létesíthetők parkolók:

(3) A település területén gyalogút a Szabályozási terven került kijelölésre.

(4) A közutak kialakításánál a tűzoltási és tűzvédelmi szempontokat figyelembe kell venni.

(5) A Szabályozási terven közlekedési terület zöldfelületként fenntartandó részeként jelölt területen, a közlekedési elemek közül kizárólag az egyes telkek feltárását szolgáló bekötő utak, gyalogos utak és a szabályozási terven jelölt parkolók építése lehetséges.

(6) A Szabályozási terven közlekedési terület zöldfelületként fenntartandó részeként jelölt területet legalább 80%-ban növényzettel fedett területként kell kialakítani és fenntartani. A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.

58. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jog bejegyzésével kell fenntartani.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

59. § (1) A településen tereprendezési és feltárási munkát csak szakhatóságok mellett az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni.

(2) A településen építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

60. § (1) Mélyfúrású kút korm. rendelet által előírt hidrogeológiai védőidom kijelölését megelőzően 10 m-es sugarú kör területét kell hidrogeológiai belső védőidomnak tekinteni, s az arra vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.

(2) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 110-esnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad, a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni.

(3) Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése szükséges. Építeni csak a megfelelő tüzivíz ellátás biztosítása esetén lehet.

(4) A közterületi hálózatot az üzembiztosabb szolgáltatás érdekében körvezetékként kell kiépíteni.

(5) Mindenféle házi-kút létesítésére engedélyt kell kérni.

61. § (1) A szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(2) Nyílt árokra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötés, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetés szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.

62. § (1) A beépítésre szánt területén új beépítést, építési engedély köteles beruházást megvalósítani csak akkor lehet, ha a telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz ártalommentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethetők. A közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően víz-zárósági próbával igazoltan vízzáró műtárgyba kell a szennyvizeket összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállíttatni.

(2) A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

(3) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a közműpótlót alkalmazó telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(4) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak. A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani. (Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok engedélyének a beszerzése is szükséges.)

(5) Ha a tisztítótelepet a településen belül létesítik, annak védőtávolság igényén belül lakó-, üdülő, vegyes, gazdasági (erősen szennyező ipar kivételével), különleges (hulladéklerakó kivételével) terület nem létesíthető. Beépítésre nem szánt területen élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható.

(6) A megfelelő szagtalanítóval kivitelezett szennyvízátemelő műtárgy esetén 20 m-es, szagtalanító nélkül 150 m-es védőtávolság biztosítását igényli, amelyen belülre ugyanazok az előírások érvényesek, mint a szennyvíztisztító telep védőtávolságára.

63. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni, új vízfelületet létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság engedélyével szabad.

(2) Az állami karbantartású vízfolyások, vízfelületek (tavak, tározók) mentén min 6-6, egyéb patakok, vízfolyások, árkok, csatornák, tavak, tározók part éleitől min 3-3 m-es sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni. Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet kijelölni, akkor arra a karbantartó számára szolgalmi jogi bejegyezéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.

(3) A település bel- és külterületén új épületet építeni csak a vízrendezést követően, a terület belvízmentességének megoldását követően lehet. Jellemzően magas talajvíz állásos területen építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet, az abban előírtak szigorú betartásával.

(4) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű (akár zárt, akár nyílt) árkos vízelvezetést kell kiépíteni. Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető!

(5) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(6) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás, telekosztás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

64. § (1) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába (akár nyílt, akár zárt a vízelvezető rendszer). Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal ilyen méretű parkoló létesítése tilos.

(2) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

(3) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. A nyílt árok fenekét és max 50 cm magasságig az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell.

(4) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem lehetséges, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.

65. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(2) Házi gáznyomásszabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

66. § (1) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, a villamosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(2) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) Új villamosenergia ingatlan-bekötést viszont már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(4) Az épület utcai homlokzatára látható helyre technológiai létesítmény (pl. klímaberendezés, szellőző, stb) nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető.

67. § (1) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(2) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) Közcélú vezeték nélküli szolgáltatás antennái

68. § E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell